udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. augusztus 16.

II. János Pál pápa Magyarországra látogatott aug. 16-án, aug. 20-ig több alkalommal találkozott a hívők tömegeivel. Aug. 16-án érkezett meg, a ferihegyi repülőtéren Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Paskai László bíboros, esztergomi érsek és több püspök fogadta. A pápa magyarul válaszolt, majd helikopteren Esztergomba utazott, ahol köszöntötte a megjelent híveket, ezután visszatért Budapestre. Aug. 17-én a pápa Pécsen pontifikál misét, este Budapesten találkozik a tudományos és művészeti élet képviselőivel, aug. 18-án Máriapócson mutat be misét, majd Debrecenben ökumenikus istentiszteleten vesz részt, aug. 19-én Szombathelyre látogat, majd Budapesten a Mátyás-templomban kispapokkal, este a Népstadionban a fiatalokkal találkozik, aug. 20-án Budapesten, a Hősök terén tartja az ünnepi szentmisét. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17. / Sokezer szomszédos országokban élő magyar /köztük ezer moldvai csángó/ jött át, hogy találkozzon a pápával.

1991. augusztus 18.

Aug. 18-án Máriapócson a pápa a 200 ezer hívő előtt beszédében kifejtette, hogy a kisebbségnek joga van a léthez, a kultúrához és anyanyelvhez. A románokat arra buzdította, hogy jó kapcsolatot ápoljanak minden kereszténnyel és minden néppel, "országotok etnikai kisebbségével is..." /MTI, Reuter, Magyar Kurír (Budapest), aug. 18., The Times, aug. 19./ Máriapócsra várták Bálint Lajos gyulafehérvári érseket és az erdélyi magyarok többezres zarándokseregét, akik a román hatóságok akadékoskodása miatt /vasúti jegyek váratlan áremelése/ csak nagy nehézségek árán léphetik át a határt. A Magyar Államvasutak három vonatot küldött Lökösházára és Biharkeresztesre, hogy segítse az erdélyi híveket. /MTI/

1991. augusztus 20.

A Vatikán diplomáciája és Bukarest között feszültséget okozott, hogy a váratlan vasúti áremelések miatt nem érkezhettek meg időben az erdélyi hívek. A pápa Pécsen mondott beszédében a nyilvánosság előtt megjegyezte, sajnálja Bálint Lajos érsek távollétét, olvasható Tibori Szabó Zoltán összefoglalójában. Aug. 17-én II. János Pál pápa a diplomáciai testület tagjai előtt kifejtette: "a magyarok szívükön viselik a szomszédos országokban élő testvéreik sorsát. Jogosan kívánják, hogy megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn velük. Ha a határok sérthetetlenek, nem kell-e ugyanúgy azt is mondanunk, hogy maguk a népek is sérthetetlenek? Sürgetően szükséges, hogy legyőzzék a többség és kisebbség közötti előítéletet vagy a múltból örökölt ellenérzéseket." Amikor úgy tűnt, hogy az erdélyi hívek a vasúti díjszabás emelése miatt nem tudnak jönni, a Szentszék felajánlotta, hogy megtéríti az utazási költséget. Végül Máriapócsra Kárpátaljáról 15 ezren, Erdélyből 20 ezren, Szlovákiából 15 ezren érkeztek. Máriapócson jelen voltak az erdélyi püspökök. Máriapócson aug. 18-án a pápa köszöntötte a magyar és a szomszédos országokból érkezett zarándokokat. E szavakkal fordul a jelen levő románokhoz: "a visszanyert lelkiismereti és vallásszabadság lehetővé teszi számotokra, hogy hiteles tanúságot tegyetek mindennapi életetekkel, jó kapcsolatot ápolva minden kereszténnyel és minden néppel, országotok kisebbségével is, hisz egész történelmetek során példát adtatok a tolerancia és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról. "A pápa emlékezetett a két évvel ezelőtti békenapi üzenetére, amelyben nyomatékosan felemelte szavát a kisebbségek jogainak, sajátos kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvük használatának védelmében. A pápa így fohászkodott: "Adja meg Isten a magyar földön és a szomszédos államok fiaiak azt a nemes lelkületet, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, s így mindnyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni a békét, amelyet kinek-kinek a jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek. " A debreceni ökumenikus istentiszteleten II. János Pál pápa szívből köszöntötte "Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, valamint az Erdélyből és a szomszédos országokból jött keresztény magyar testvéreket." Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángónak az üzenete, akik a saját, magyar nyelvű szertartások biztosításának kérésével érkeztek Magyarországra. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Nemcsak a határok, a népek jogai is sérthetetlenek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1991. szeptember 8.

Bármely nép életében rendkívüli esemény, ha a pápa megtiszteli földjét látogatásával, nyilatkozta Tempfli József nagyváradi katolikus püspök a református Harangszónak. II. János Pál pápa nem feledkezett meg a szomszédos népekről sem. Anyanyelvükön szólította meg a románokat is Máriapócson. A romániai püspöki kar is meghívta a pápát az "ad limina" alkalmával. Romániában biztosítani kellene a görög katolikus templomok visszaadását, azonkívül minden egyházi épület /iskola és szeretetotthon/ visszaadását. /Harangszó (Nagyvárad), szept. 8./

2007. augusztus 14.

Nemzetünk védasszonyként tiszteli a Szűzanyát. Szent István király neki ajánlotta fel koronáját, az ő oltalmát kérte népének. A Magyarok Nagyasszonya – Patrona Hungariae – számos templomi és népénekben van jelen, az ő tiszteletére emelt kegyhelyekre ezrével járnak a búcsúsok. A magyarok búcsújáróhelyei között van Szeged-Alsóváros, Máriaremete (Budapest), Makkosmária (Budakeszi), Mátraverebély-Szentkút, Máriapócs, Máriagyűd, Csíksomlyó (Erdély), Sasvár és Mária-völgy (Szlovákia), Csatka, Bodajk, Máriakéménd, Máriakálnok, Máriakönnye (Vodica), Hajós, Máriabesnyő, Andocs, Vasvár, Vác-Hétkápolna és az erdélyi Máriaradna. Tizenkét nemzet tartja pártfogójának a Szűzanyát, az országok sorában ott van Franciaország, Ausztria, Bajorország, Lengyelország, Mexikó... A néphit szerint a Mária-ünnepek fordulónapok. Nagyboldogasszony napja egyes helyeken dologtiltó nap volt, kenyeret nem sütöttek, mert úgy tartották, hogy ilyenkor a tűz kitör a kemencéből. /Augusztus 15. – Mária-nap. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998