udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 114 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. szeptember 23.

Marosfőn emléktáblát állítottak az 1989. dec. 26-án agyonvert Ébner Jenő katolikus pap emlékére, az általa emelt haranglábon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1991. okt. 13./

1992. május 10.

Máj. 8-a és 10-e között Marosfőn tartották meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ III. kongresszusát. 115 küldöttet vártak, közülük az első napon 70-en jelentek meg. A FIDESZ is képviseltette magát. Márton András számolt be a MISZSZ parlamenti képviselőinek tevékenységéről. /Temesvári rádió magyar adása, MTI/. Toró Tibor elnökségi beszámolója szerint több tagszervezet nem működik megfelelően, sőt egyesek megszűntek /Beszterce, Bukarest/. A jövőben a MISZSZ országos választmánya szakcsoportokból fog felépülni. A MISZSZ részt akar venni az RMDSZ politikai tevékenységében is, az RMDSZ társszervezeteként, de csak akkor, ha a gyakorlatban is érvényesül a politikai sokszínűség, a platformosodás elve. Ellenkező esetben a MISZSZ önálló lesz. A kongresszus résztvevői csatlakoztak a jogtipró eljárások elleni eddigi tiltakozásokhoz /az 1990-es márciusi események után Maros megyében számos magyar és cigány nemzetiségű személyt ítéltek el az eseményekben való részvételük miatt, anélkül, hogy a román nemzetiségű résztvevők hasonló elbánásban részesültek volna. Hasonló a helyzet az 1989. decemberi események során elkövetett tettekért elítélt oroszhegyi lakosok esetében is. Az amnesztiarendelet hatálya alá esnek, az elítéltek többsége mégis börtönben van./ Megválasztották a MISZSZ új elnökségét: Kis Konrád /elnök/, Veres Valér /főtitkár/, Füstös István, Nagy István, Szabó Botond, Ungureanu László és Ungvári Imre /elnökségi tagok/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12., Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1993. október 9.

Harmadik vezetőségi ülését tartotta okt. 9-én Marosfőn a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Tárgyaltak a lapterjesztés és kisebbségi vállalkozói felelősségről is, hiszen a Solidpress alapítványi támogatással jött létre. Elfogadták a MÚRE szakmai-erkölcsi kódexét. /Cseke Gábor: Munkában a MÚRE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

1993. október 14.

Sütő András a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szakmai becsületbírósága elé vitte Bíró Béla sepsiszentgyörgyi újságíróval folytatott éleshangú sajtóvitáját. A MÚRE Marosfőn tartott ülésén /okt. 9./ az etikai bizottság elé utalta az ügyet. Az ügyről Sütő András megzavart álma címen tudósító K.N. K. /Krajnik Nagy Károly/ megjegyezte, hogy politikai vélemény- különbségről van szó, az író népnemzeti, a szerkesztő pedig liberális beállítottságú. /K.N. K.: Sütő András megzavart álma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1996. december 8.

A Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ dec. 6-8-a között Marosfőn rendezte meg tanügyi táborát. Grünstein Szabolcs, a MAKOSZ tanügyis elnöke bemutatatta az általa kidolgozott programját, amelyben a fő hangsúlyt a szórványban levő végzős diákok egyetemi felvételire való felkészülésének segítésére, a tantárgyversenyek támogatására helyezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

1999. március 23.

Egymás után kap ajándékba a kormánytól ingatlanokat a csíkszeredai ortodox püspökség. 1998 márciusában a kormány a püspökségnek adományozta az egyik kereskedelmi társaság ingatlanjait. Az RMDSZ vezetői szerint ezt a döntést nem a kormányzásban részt vevő RMDSZ-nek kellett volna megvétóznia, hanem a helyi önkormányzatnak. Később a kormány a Román Kereskedelmi Bank csíkszeredai volt székházát is az ortodox püspökségnek ajándékozta. Az RMSZ helyi szervezete közleményben tiltakozott, de ezzel nem változott semmi. Amennyiben Hargita megye térképén bejelöljük az ortodox egyház szerzeményeit, akkor látni kell, "hogy jól kifundált stratégia szerint rakják le a székelyföldi tömbmagyarság kellős közepén az elrománosítás pilléreit." Marosfőn görögkeleti kolostor épül. A Gyimesekben szintúgy. A csereháti példa ismert. Szentegyházán ortodox templomot akarnak építeni. Székelyföldön a belügyi, katonai /laktanyák/ és gazdasági téren is látható az előnyomulás. /Román Győző: Püspökség a bankban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./

1999. augusztus 17.

Három éve Marosfőn nagyméretű építkezésbe kezdett a Hargita-Kovászna megyei Ortodox Püspökség. A tervnek megfelelően augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján fel is szentelték a kolostort. Több megyéből érkeztek az ünneplőbe öltőzött ortodox hívek a több milliárdos, új építmény elé. A tömeg köszöntötte Hargita-Kovászna megye ortodox püspökét Ioan Selejant. A püspök kijelentette: a Kárpátok, Románia oszlopai is ezt a napot várták. Milliárdos nagyságrendű épülettel lett gazdagabb Hargita megye ortodox közössége, amely az 1992-es népszámlálás adatai alapján a megye lakosságának 13,2 %-át tette ki. /(Daczó Dénes): Ortodox kolostor Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1999. szeptember 3.

Aug. 31-én megtartották az első Gyergyói Diákfórumot a marosfői ifjúsági központban, ahol a Gyergyói-medence diákszervezeteinek képviseletén kívül meghívottként részt vett Minier Gábor, a megyei tanács alelnöke, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Pál Árpád, Gyergyószentmiklós polgármestere, Csíky András, a megyei ifjúsági sportszervezet igazgatója, Kontesveller József, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Csató Judit, az Ifitéka vezetője, Antal Péter gyergyószentmiklósi városi tanácsos és mások. Dézsi Zoltán prefektus elfoglaltságai miatt csak délutánra érkezett meg. A fölszólalók elmondták: bár a Gyergyói-medence adja a legtöbb főiskolást a megyéből, a fiatalok nem térnek vissza, mert nem tudják itt kibontakoztatni képességeiket. Az ifjúsági szervezetek képviselői elmondták, hogy nem munkahely és a kulturális élet hiánya miatt nem vonzó Gyergyó. A tanácskozáson szó volt a ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatok szorosabbá tételéről, a gyergyói főiskola diákjainak bevonásáról a helyi fiatalság életébe és egyebekről. /Diákfórum: menni vagy maradni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1999. november 13.

Nov. 13-án Jakubinyi György gyulafehérvári érsek felszentelte Marosfőn az új katolikus templomot. Jelen volt Bálint Lajos nyugalmazott érsek, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Marosvásárhely főesperesei, valamint a környékbeli helységek egyházi vezetői. Dr. Jakubinyi György köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak, hogy az impozáns, modern stílusú templom felépülhessen. /Templomszentelés Marosfőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./

1997. április 21.

Ápr. 24-28. között kerül sor Marosfőn a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek első találkozójára. Az ötnapos program keretében előadások hangzanak el ifjúságpolitikáról ? struktúrákról és lehetőségekről ?, bemutatják az Ifjúságügyi Minisztériumot, a Romániai Ifjúsági Tanácsot, sor kerül a MIT tisztújító küldöttközgyűlésére és megbeszélik a külföldi, elsősorban a magyarországi ifjúsági szervezetekkel való együttműködés formáit és lehetőségeit, a különböző ifjúsági rendezvényekkel és táborokkal kapcsolatos terveket, lehetőségeket, szervezeti programokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 1012. sz./

1997. június folyamán

Újra megjelent a Csinguru, a MAKOSZ /Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége/ lapja, az RMDSZ támogatásával. A lapból megtudható, hogy az Erdélyi Pályázati Figyelő negyedik száma készül, az első februárban látott napvilágot. - Ápr. 24-28-a között Marosfőn megtartották a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Csúcstalálkozóját, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ szervezésében. Mintegy hetvenen jöttek el, megjelentek az RMDSZ vezetői is. A találkozó napjaiban még tábori újságot /DUMA/ is kiadtak. A MIT tisztújítást is tartott, eddigi elnöke, Ráduly Róbert helyett Kali Zoltánt választotta elnöknek. /Csinguru (Csíkszereda), új kiadás, május-június, 20-21. sz., főszerkesztő: Farkas András/

2000. október 5.

Gergely István csobotfalvi plébános az erdélyi magyarság, a magyar kultúra érdekében kifejtett munkásságáért szeptember 21-én Széchenyi István-díjat vett át Budapesten. Gergely István elmondta, hogy 1981-től plébános, 1987-ben került Csíksomlyóra. Az ifjúsággal foglalkozott, ezért sokat volt a szekuritatén, fenyegették, hogy az országból kitiltják. Gyergyóból és Brassóból a szeku nyomására helyezték el. Többször fenyegették halállal is. Az egyik alkalommal -úgy tűnik - meg is próbálták. Bálint Lajos püspöknél volt Marosfőn, míg bent volt, valakik meglazították a kocsi bal első kerekén a csavarokat, majdnem kiesett a kerék Csíkszentdomokoson. - Abban az időben annyira zaklatott volt, hogy már éjszaka sem tudott aludni, felment a Salvator hegyre. Ott "fenn a hegyen éreztem, hogy az Isten megérintett. Ez egy életre szóló és meghatározó Isten-élmény volt, amikor jöttem le a hegyről - ahová az akkori kántor is elkísért a testvérével - felkiáltottam: "Vállalom, mindent vállalok"- ez egy csodálatos éjszaka volt." - A Csibész Alapítványt formálisan 1991-ben hozta létre, az árva gyerekekkel azonban már 1987 óta folyamatosan foglalkozott. Ma már 20 házuk, műhelyeik vannak, a csibészek és a személyzet száma meghaladja a 170-et. /Hátsekné Kovács Kinga: Az emberek szolgálatában - minden időben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2000. november 2.

A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség két év alatt gazdagodott két épülettel és több kolostor, földet is vásárolt. Élvezi a kormány segítségét. Az ortodox egyház Csíkszereda központjában újabb épületet vásárolt. A Hivatalos Közlöny okt. 26-i számából kiderült, hogy az ortodox püspökség a csíkszeredai Szabadság tér 7 szám alatti kereskedelmi felületet vásárolta meg, s az árverés nélkül eladott ingatlanért 378 millió 500 ezer lejt kell fizetnie. Tavaly - ugyancsak kormányhatározattal -, a csíkszeredai Kereskedelmi Bank egykori Virág utcai székházának egy részét megkapta az ortodox püspökség. Akkor azt mondták, hogy itt rendelőt nyitnak. Az épületet felújították, ám rendelő helyett váratlanul a BPR (Banca Populara Romana) kirendeltsége kezdett működni. Mindezt Hajdu Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter erősítette meg, kifogásolván a bérbeadást. - Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökkel beszélgetett a lap munkatársa. Selejan elmondta: igaz, hogy orvosi rendelőket szerettek volna berendezni, de ezt az orvosok elvetették. Ezért azután bérbe adták az épületet a banknak. A marosfői ortodox kolostor - a püspök véleménye szerint - a turizmus fellendüléséhez vezet. - Hajdu Gábor államminiszter a kormány előtt hangoztatta: biztosítsanak ugyanolyan lehetőséget a katolikus püspökség számára is. Az Állami Vagyonalap helyi vezetője, Csiszer Csaba szerint a városban ők csak a traktorgyár épületével rendelkeznek, de az nem megfelelő az egyházaknak. /Daczó Dénes: Amikor a pénz prédikál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2000. november 6.

Nov. 3-án Sepsiszentgyörgyre érkezett Constantinescu elnök. A helyi közélet képviselőivel való találkozóján megköszönte a magyarság részéről irányában megnyilvánuló támogatást, a fordulatot követő évtized egészéhez való demokrácia-építő hozzájárulását. Szerinte elnöksége alatt Hargita és Kovászna megyékben az együttélés sajátos modellje jött létre, "amelyet az egész világ elismer, s amely hozzájárul a konfliktusok megelőzéséhez". A modellt aztán Szlovákia, Macedónia, Horvátország és Ukrajna is átvette, sőt az amerikai vezetés is nagyra értékelte. A kétnyelvűséget, a szabad nyelvhasználat garantálását is értékként, a holnap Európájához való csatlakozás igényeként kell felfogni, jelentette ki Emil Constantinescu. Az elnök Kézdivásárhelyre ment, részt vett a megyei jogú várossá /municípiummá/ avatás ünnepségén. A megbeszélésen a helyi tisztségviselők az egyházi és más jellegű tulajdonok visszaszolgáltatásával, a moldvai csángók helyzetével, valamint a hazai magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatos problémákat vetették fel az államfő előtt. Az államfő Csíkszeredába ment, ahol a közéleti találkozón Kontesveller József prefektus Hargita megye adottságairól számolt be az elnöknek, Csedő Csaba István polgármester a rendezetlen egyházi ingatlanok kérdéséről s a magyar állami magyar egyetem létrehozásának szükségszerűségéről szólt. Ezután Constantinescu a katonai alakulatot kereste fel, innen Csíksomlyóba ment, ahol Tamás József római katolikus segédpüspök kérvényt nyújtott át az államfőnek, amiben a somlyói járványkórház helyzetének megoldását kérte. Csíkszeredából az államfő Gyergyószentmiklósra utazott majd vacsorára a marosfői ortodox kolostorba volt hivatalos. /Emil Constantinescu a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

2000. november 17.

A rendőrség által kiadott közlemény szerint november 13-ról 14-re virradó éjszaka a marosfői ortodox kolostor kerítésére eddig ismeretlen tettesek vörös festékkel a következő feliratot mázolták: ébrednek a székelyek. Az üggyel kapcsolatosan folyik a rendőrségi kivizsgálás. /(Daczó Dénes): Felirat a falon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

2000. február 7.

A csíki, gyergyói és udvarhelyi ifjúsági tanácsok Marosfőn, febr. 5-6-án tartott megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy a közelgő választásokon helyi és területi szinten segíteni kívánják az RMDSZ-t a minél eredményesebb választási kampány megszervezésében. A tanácsok képviselői erről tájékoztatták a rendezvényen megjelent RMDSZ-vezetőket. A megbeszélésen a Gyergyói Területi Ifjúsági Tanács 13, az udvarhelyszéki 17, a csíki 23 szervezet nevében képviseltette magát. A megbeszélések során a résztvevők egyetértettek abban, hogy létrehozzák az Itthon, Fiatalon Mozgalmat, melynek célja, hogy minél több területi RMDSZ alakítsa meg saját ifjúsági tanácsát, különös hangsúlyt fektetve a vidéki ifjúsági kezdeményezésekre, amelyek korábban háttérbe szorultak. A Hargita megyei ifjúsági tanácsok megbeszélését az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács szervezte, az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával. /Megyénkbeli ifjúsági tanácsok megbeszélése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

2000. március 16.

A Gyergyói TKT március 10-i ülésének fő napirendi pontja a Hargita megyei magyar oktatás helyzete volt, különös tekintettel a szórványban levő iskolákra. Az ülésen részt vettek a térség magyar iskolaigazgatói, a megyei tanfelügyelőség képviselete, az RMDSZ területi küldöttei, valamint Dézsi Zoltán TESZ-elnök, dr. Garda Dezső és Nagy István parlamenti képviselők. A szórványmagyar iskolák sorvadnak, mind kevesebb a gyermek. Maroshévízen évek óta halogatja a magyar iskola építését a minisztérium, a gyermeklétszám csökken, mert egyre több szülő iratja gyermekét román tagozatra. Az asszimiláció erősödik, a román tagozattal közösen tartott képességvizsgákon és érettségin a magyar gyermekek hátrányos helyzetbe kerülnek. A magyar szórvány iskolák nem kapják meg a képviseleti iskola minősítést, ami szintén hátrányos helyzetet jelent. A marosfői I-VIII. osztályos magyar iskola egy régi villában működik, túl kicsi osztálytermekkel, melyek nem felelnek meg az oktatási céloknak. Itt 15 óvodás, 14 elemista és 16 V-VIII. osztályos gyermek van magyar tagozaton, a létszám stabilnak látszik. Hasonlóan van utánpótlás Gyergyótölgyesen is, ahol 1994-től működik magyar óvoda. Tekerőpatakon, ahol az 1500 fős lakosságból 256 roma nemzetiségű, 45 cigány gyermek beiskolázatlan. Az ülésen többen élesen bírálták a Hargita megyei tanfelügyelőséget, amiért nem támogatja kellőképpen a szórványmagyar iskolákat. Az is megengedhetetlen - fogalmazta meg Dézsi Zoltán TESZ-elnök -, hogy Hargita megyében a magyar iskolák román nyelven kapják a tanfelügyelőségtől az értesítéseket. Megfogalmazódott az is, hogy a képességvizsgát és érettségit nem szabad együtt szervezni a román tagozattal, a mároshévíziek inkább jöjjenek át Gyergyóditróba vagy Gyergyószentmiklósra. A tavalyi képességvizsgán a vizsgáztató bizottság élére magyar tagozaton román elnököt neveztek ki Gyergyószentmiklóson. Dr. Garda Dezső megfogalmazta, hogy Gyergyó és Maroshévíz iskolái kiszorulnak minden támogatásból, mostohagyermekek Székelyudvarhely és Csíkszereda iskoláihoz képest. /Szórványmagyar oktatás és TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2000. március 20.

Márc. 19-én szervezett megbeszélést az "Itthon, fiatalon mozgalom" jegyében a Gyergyó Terület Ifjúsági Tanácsa Marosfőn, melyen részt vett Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, továbbá Borbély László és Pete István államtitkárok, továbbá Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa is. A területi ifjúsági tanácsok harmadik megbeszélésén a szervezetek megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyek alapján hatékonyabban tudják támogatni az RMDSZ helyi és országos politizálását. Az ifjúság képviselői a jelenlevő RMDSZ-tisztségviselőktől a különböző támogatási rendszerek, programok, más pályázati lehetőségek áttekinthetőségét kérték, megemlítve a politikai utánpótlás biztosításának szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató, márc. 20. - 1683. sz./

2000. március 27.

A Területi Ifjúsági Tanácsok harmadik megbeszélését tartották márc. 25-26-án Marosfőn, Gyergyó, Udvarhelyszék, Csík, Nagybánya, Szatmárnémeti ifjúsági tanácsainak, illetve Csík, Gyergyó, Maros megye, Fehér megye, Udvarhelyszék Területi RMDSZ-ek ifjúsági alelnökeinek részvételével. A megjelentek leszögezték, hogy csatlakoznak a három Hargita megyei ifjúsági tanács által kezdeményezett ITTHON, FIATALON MOZGALOM-hoz, amelynek fő célja, hogy minél több területi, megyei RMDSZ hozza létre saját ifjúsági tanácsát. Egyetértettek abban is, hogy főként a szórványmagyarság által lakott területeket kell elsősorban felkeresni és segíteni az ottani ifjúsági közösségeket önmegszervezésükben és az Itthon, fiatalon mozgalomhoz való csatlakozásukban. A megjelentek javasolták az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma Ifjúsági Szaktestülete stratégiájának újrafogalmazását, illetve a Szaktestület tagjainak újraválasztását. Takács Csaba ügyvezető elnök az Itthon, fiatalon mozgalom céljaival egyetért, ezért minden területi és megyei RMDSZ részére javasolni fogja az ifjúsági alelnökök kinevezését, illetve, ahol a lehetőségek megengedik, Területi Ifjúsági Tanács megalakítását is. /Itthon, fiatalon mozgalom. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./

2000. augusztus 16.

A határon túli románok találkozóját rendezték meg Marosfőn, ahol az Egyesült Államokban, Olaszországban és Németországban élő román diaszpóra problémáit vitatták meg. Ez volt a határon túli románok harmadik találkozója. A Floridából érkezett Claudiu Matasa egyetemi professzor elmondta, hogy az Egyesült Államokban élő román és magyar diaszpóra történelmi kérdések ügyében zajló ″viadala″ még Floridában is érződik, mivel ott él a románok történelmének egyik legelszántabb védelmezője, Traian Golea. A Torinóból érkezett Mariana Cirlan egyetemi professzor arról számolt be, hogy milyen kemény harccal próbálja ellensúlyozni egy olyan, Olaszországban megjelent könyv hatásait, amely becsmérlően szólt a románokról. Iurie Rosca moldovai parlamenti képviselő azt hangsúlyozta, hogy a helyi hatóságok akadékoskodása ellenére Besszarábiában fejlődik a romanizmus. Egy Észak-Bukovinából érkezett diák azt állította, hogy az Ukrajnából Romániába tanulni érkező egyetemisták egyötöde az ukrán titkosszolgálat ügynöke. /Határon túli románok találkozója Marosfőn. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2000. augusztus 17.

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt a 2000/1-es törvény alkalmazásáról. Romica Tomescu miniszter módosítani próbálta a parlamentben megszavazott két törvényt, de mindkettőt sikerült meghíúsítani. A próbálkozások folytatódtak, június-júliusban számtalan leirat érkezett a megyei erdészeti hivatalokba, amelyekben az örökhagyó utáni 10 hektár erdő visszaadását kérték. A Gyergyói-medencében azonban már öt település közbirtokossági aktáit érvényesítették, ami azt jelenti, hogy a tulajdonba helyezéstől már nincsenek messze. Gyergyóújfalu közbirtokossága már megkapta az erdőt, augusztus 1-jén pedig a marosfői erdészeti igazgatóság adta át a zöldaranyat. Hátra van még a birtokigazoló tulajdonpapírok kibocsátása. Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Ditró és Alfalu kéréseit érvényesítette a megyei bizottság. A Csíki Magánjavak esetében Garda Dezső elérte, hogy ebből a közösségi vagyonból a szórványmagyarságnak legyen jövedelme. Nagyon pontos munka szükséges, mert várhatóak a magyar közösség elleni támadások. Júliusban például az országos erdészeti igazgatóság irányításával egy újságírócsoport jött Hargita megyébe, akik ellenőrizni próbálták a megyei bizottság munkáját, s a román sajtóban rosszindulatú értelmezések jelentek meg. Ezek az emberek ugyanazok, akik 90-91-ben megfogalmazták a Hargita-Kovászna jelentést, majd 97-ben a másodikat. Petre Roman külügyminiszter is nyilatkozott: közbe fog járni a törvény módosításáért. A kolozsvári prefektúrán is akadályozzák a munkálatokat. /Gál Éva Emese: "20 település birtokigényét érvényesítették″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2000. augusztus 18.

Aug. 15-én kolostort avatott az ortodox egyház Székelyföld közepén, Marosfőn. Az ortodoxia az ország legmagyarabb megyéjében háborítatlanul terjeszkedett: püspökséget létesített Csíkszeredában, majd kolostort Marosfőn. Gál Éva Emese megállapította: ″egy vezetőségében is magyar többségű megye rábólintott, hogy földjén gyökeret verjen az ortodoxia, amely az itt élő többség szellemétől idegen vallásként ideológiai fegyverré is válhat. És ez történelmi vétek.″ /(Gál Éva Emese): Történelmi vétek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2000. augusztus 24.

Aug. 25-én megindul Csíkszeredai új rádiójának /Mix Fm/ a sugárzása a 89,3 megahertzen, amely Marosfőtől Tusnádfaluig fogható. Reggel fél héttől délután hat óráig magyar nyelvű műsorok lesz, majd kétórás román nyelvű program után 20 órától 23 óráig ismét magyarul szól a rádió. Napközben a Szabad Európa Rádió román nyelvű, öt-tízperces híradóival szakítják meg, az amúgy kereskedelmi jellegű szórakoztató műsorokat. A rádió csak magyar nyelven fog helyi híradót sugározni - tájékoztatott Dan Manolachescu hálózati igazgató és Ritner-Erdész Béla, a csíkszeredai ügyvezető. /Új rádió indul. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

2001. január 29.

Majdnem minden romániai magyar ifjúsági tanács képviseltette magát jan. 26-28-a között Marosfőn, az Itthon, fiatalon mozgalom megbeszélésen. A mozgalmat tavaly kezdeményezte a csíki, gyergyói és udvarhelyszéki RMDSZ-szervezetek mellett működő ifjúsági tanács, amelyhez folyamatosan csatlakoztak az ország más megyéiben megalakult hasonló szervezetek. A tanácsok elnökei az RMDSZ országos kampánystáb illetékeseivel közösen tartottak kiértékelőt. - Az ifjúsági szervezetek határozottan fognak fellépni Hargita megyében az egykori KISZ-vagyon sorsának kiderítéséért. Borboly Csaba elmondta, nem kizárt az sem, hogy a javak visszaszerzését jogi útra terelik. /Orbán Ferenc: Visszakövetelik a KISZ-vagyont. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 29./

2001. május 25.

Máj. 23-án délután érkezett Iliescu elnök Hargita megyébe, Csíkszeredára. Fogadásán jelen voltak dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, Zsombori Vilmos, a megyei önkormányzat elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint Dézsi Zoltán alprefektus és Mircea Dusa prefektus. Innen Iliescu Székelyudvarhelyre ment. A hivatalos programban nem szerepelt a csereháti épület meglátogatása, az államfő ennek ellenére ott is szemlét tartott. Az udvarhelyi találkozót követően Csíkszeredában zajlott a hivatalos megbeszélés. Ráduly Róbert Kálmán képviselő a közigazgatási törvény életbe lépésének napján román és magyar nyelven köszöntötte az államfőt, majd kifejtette: az RMDSZ azon egyedüli politikai szervezet közé tartozik, aki következetesen betartja a PDSR-vel kötött megállapodását. A kormánypárt részéről is ugyanezt várjuk el - hangsúlyozta. Elmondta, hogy a megyében vannak az ország legrosszabb útjai. Több olyan cég van a megyében, amelyek a csőd szélén állnak. Iliescu elmondta: megnyugtatták az itt látottak, az egyszerű emberek sokkal bölcsebbek a politikusoknál. Többször is hangoztatta: az állam nyelve ettől függetlenül a román nyelv marad, a kisebbségi nyelvhasználat egy lehetőség, de nagy felelőség hárul az önkormányzati vezetőkre ezt úgy alkalmazni, hogy az itteni román kisebbséget ne érje sérülés. A státustörvényről Iliescu elnök leszögezte: jó kezdeményezésnek tartja, hogy a magyar kormány foglalkozik a határain túl élő kisebbségiekkel, számára viszont érthetetlen, mi akar lenni a magyar igazolvány, ami teljesen ellentmond az európai normáknak. Újságírói kérdésre, hogy a hivatalos programtól eltérően Cserehátat miért ejtette útba, az államfő hevesen reagált. "Nem mehettem úgy Udvarhelyre, hogy elkerüljem ezt az intézményt." Indulatosan kifakadt: nekem senki nem csinál programot! Oda megyek, ahová akarok! - Máj. 24-én az államfő Borszékre, Maroshévízre, Marosfőre majd Csíkszépvízre látogatott. /(Daczó Dénes): A földön kell járnunk - tanácsolta Hargitában az államfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ion Iliescu államelnök és kísérete az eredetileg egyeztetett programot figyelmen kívül hagyva, meglepetésszerűen meglátogatta a csereháti helyi fogyatékosoknak szánt ingatlant, valamint a román tannyelű Marin Preda Gimnáziumot. A szervezők eltitkolták a város vezetősége előtt a csereháti látogatás tervét - áll a városi polgármesteri iroda közleményben -, a kisegítő iskola státusával kapcsolatban pedig félretájékoztatták az államelnököt, aki ilyenformán érzelmileg viszonyult a kérdéshez és Szász Jenő polgármester tárgyilagos magyarázata sem oldotta meg a problémát. Mint ismeretes a bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció görög-katolikus apácái elfoglalták a helyi fogyatékos gyermekek részére külföldi segélyből felépült gyermekotthont. Az udvarhelyi RMDSZ sajtótájékoztatójában helyteleníti Szász Jenő polgármester közbelépését, aki előzetes egyeztetések hiányában próbálta tárgyalni ezt az összetett kérdést. Verestóy Attila szenátor arra kérte az államelnököt, ne hozzon elhamarkodott, a magyarságra nézve hátrányos döntést. Iliescu ezzel egyetértett. Az RMDSZ szerint a polgármesternek egyeztetnie kell az érdekvédelmi szervezettel. /Székelyföldi látogatáson Ion Iliescu. Az államelnök meglepetésszerűen érkezett Cserehátra. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2001. június 18.

Jún. 16-án, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett az Itthon, Fiatalon Mozgalom marosfői találkozóján. Az Itthon, Fiatalon Mozgalom képviselői tájékoztatták a szövetség elnökét arról, hogy a Mozgalom tagszervezetei elhatározták az egyéni és országos jogi bejegyzést. A szövetségi elnök szerint átfogó gazdasági programokra van szükség azért, hogy a fiatal nemzedék ne vándoroljon el, hanem itt maradjon. Egy ilyen stratégia kidolgozásához szükség van olyan ifjúsági szervezetekre, amelyek az RMDSZ-szel együtt dolgoznak ennek érdekében. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 18. - 1990. sz./

2001. június 26.

Jún. 15-17. között az Itthon, Fiatalon Mozgalom képviselői Marosfőn gyűltek össze, hogy megbeszéljék problémáikat. Az "itthoni fiatalok" elégedetlenek a pályázati pénzek elosztásával és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) - az önálló, hivatalosan bejegyzett országos ifjúsági szervezeteket tömörítő testület - általuk kirekesztőnek vélt politikájával. Ezért a továbbiakban a mozgalom teljesen különválva, de az RMDSZ mellett akar haladni. Papp Gy. Attila puhatolózott, igaz-e az a szóbeszéd, hogy ezen szervezeteket az RMDSZ csúcsvezetésének utasítására hozták létre? Szabadi Kinga, a kányádi RMDSZ-szervezet "ifjúsági csoportjának" vezetője elmondta, hogy Ladányi László, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke "segített" a csoport létrehozásában. Etéden szintén a területi RMDSZ-t tudják az ifjúsági csoport mögött. A Harmónia Alapítványtól Dali Erika elmondta: "A MIT-en keresztül nem sikerült pályázatokat nyerni, a Területi Ifjúsági Tanács viszont segít nekünk. Persze hogy melléjük állunk." Benedek Csaba, az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke sietett leszögezni: "Mi politikamentesek vagyunk. Az más, hogy az RMDSZ-szel szorosan együttműködünk." Két szervezet - az Udvarhelyi Fiatal Fórum és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület - nem értett egyet a céljainkkal, ők be sem léptek. A másik főszervező, Borboly Csaba, a Csíki Területi Ifjúsági Tanács vezéregyénisége, aki hozzátette, hogy szerinte a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium elsősorban az RMDSZ csúcsvezetését bíráló csoportokat támogatja. Ezért nyilatkozatban kérték fel ezen intézményeket, hogy kezdeményezzenek tárgyalásokat az RMDSZ vezetőségével és tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a támogatások egyformán hozzáférhetővé váljanak a romániai ifjúsági közösségek részére. Borbolyék ezzel közvetve elismerték: őket az RMDSZ képviseli. A marosfői tanácskozáson szétosztott Munkaanyag szerint "a Területi Ifjúsági Tanácsokat a területi RMDSZ-szervezetek hozták létre, tehát azok az RMDSZ részét képezik. Azokban a megyékben, ahol nincs Ifjúsági Tanács, ott a megyei/területi ifjúsági alelnökök munkáját és tevékenységét segítő szervezetek alkotnak egy formális ifjúsági csoportosulást. Fontos és nem elhanyagolható dolog, hogy az Ifjúsági Tanácsok minden esetben erőteljesen részt vesznek az RMDSZ munkájában, és azt ugyanígy segítik. Így biztosítva van nemcsak megyei/területi szinten az RMDSZ-szervezetek működőképessége, hanem az utánpótlás is: megmutatkozhatnak azok, akik felkészültek a felelősségteljes szerepvállalásra. (...) Lényeges, hogy a Területi Ifjúsági Tanácsok által létrehozott Itthon, Fiatalon Mozgalom nem a Magyar Ifjúsági Tanács ellenében jött létre, hanem az ifjúság közvetlen és egészséges önépítkezésének eredménye." Ugyanakkor nem tudják elfogadni azt, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács jelenleg kisajátítja a romániai magyar ifjúsági közösségek számára elkülönített jogosítványokat. A marosfői tanácskozásra meghívást kapott az RMDSZ néhány vezetője is: Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Ráduly Róbert csíki területi elnök, mindhárman a román törvényhozás tagjai. A tanácskozás alaphangját Ráduly képviselő ütötte meg: az Itthon, Fiatalon Mozgalom maradjon meg mozgalomnak, és ne soroljon be strukturálisan az RMDSZ-be. Ladányi László /a Verestóy szenátor elnökölte udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezetője/ erre azt válaszolta, hogy "az RMDSZ melletti politizálásban látjuk a jövőt, nem pedig a folytonos ellenkezésben" - Markó Béla kifejtette, hogy sok kifogása van a MIT és az RMDSZ viszonyát illetően. Szerinte az RMDSZ-nek kell egy ifjúsági szekciót, frakciót létrehoznia. "Újra létre kell hozni az ügyvezető elnökségen az ifjúsági főosztályt" - fogalmazott Markó, Papp Gy. Attila hozzátette: annak tudatában mondta ezt, hogy az SZKT egyszerűen kiutálta soraiból a Magyar Ifjúsági Tanács képviselőit. Papp Gy. Attila így foglalta össze: van egy ifjúsági testület, a MIT, amely megpróbál önállóan gondolkodni, cselekedni, létezni. Az RMDSZ reakciója erre az, hogy létrehoz egy másik testületet, hogy megmutassa: ki az úr a háznál. /Papp Gy. Attila: A marosfői kibeszélés. Csaba királyfik csillagösvényen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./

2001. augusztus 1.

A két ország ifjúságpolitikáját érintő együttműködési szerződést írt alá júl. 31-én Csíkszeredában Mario Ruse és Szabó László, a román, illetve magyar Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára. Szabó László elmondta: a magyar kormányzat jelentős összegekkel támogatja a romániai magyar ifjúsági szervezeteket. - Az ISM pályázati rendszere nyitott, bárki részt vehet ezeken - hangsúlyozta, hozzáfűzve: rosszindulatúnak tartja némely erdélyi ifjúsági szervezet tiltakozását a támogatásokkal kapcsolatban, hiszen csak a szakszerűtlenül összeállított pályázatokat utasították el. A két államtitkár a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) Marosfőn rendezett táborozása keretében folytatott tárgyalásokat, a jelen lévő ifjúsági szervezetek vezetőinek részvételével. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke elmondta, hogy a szövetségnek mindkét ifjúsági államtitkársággal nagyon jó a kapcsolata. /Román-magyar ifjúsági együttműködés. Ruse és Szabó államtitkárok Csíkszeredában tanácskoztak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2001. augusztus 7.

Első nagyszabású nyári táborát szervezte meg a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) júl. 29. és aug. 1. között Marosfőn. A találkozón a szövetség 18 tagszervezetének 150 képviselője mellett 15 hollandiai fríz fiatal is jelen volt, továbbá a Vajdasági Ifjúsági Fórum képviselői. A táborban a magyar és román ifjúsági és sportminisztérium küldöttségei hivatalosan találkoztak, amelyeken a két ország készülő ifjúsági törvénytervezeteiről, a kisebbségi fiatalok szervezeteinek helyzetéről, intézményi és szervezeti együttműködésről, illetve az európai pénzalapok felhasználási lehetőségeiről tárgyaltak. Szabó László helyettes államtitkár és Mario Ruse ifjúsági ügyekben illetékes államtitkár több együttműködési javaslatot tett. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke szerint a szövetség bebizonyította, hogy civil szervezetként is képes híd szerepet betölteni a két ország ifjúsági életében. /Nagy István: MISZSZ Civil szervezetként is hatékonyan. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 7./

2001. augusztus 14.

A magyar státustörvény nem egyéb, mint tárgy nélküli, egyszerű kampány-jogszabály - jelentette ki aug. 13-án Doru Vasile Ionescu tájékoztatási államtitkár. A tisztségviselő, aki a Határon Túli Románok főosztályát vezeti a nevezett tárcán belül, a negyedik Marosfői Nyári Szabadegyetemen azt is kijelentette, hogy a státustörvény jövő év elejétől lép életbe, de mivel Magyarország már 2002-ben az Európai Unió tagjává válhat, s az európai közösség a jogszabály egyes kitételeit nem fogadja el, azokat majd "alacsonyabb hőfokon" kell áttekinteni. Doru Vasile Ionescunak a fenti néhány mondatával egyszerre sikerült nem létezőnek nyilvánítania az erdélyi-romániai magyarságot, sőt a Magyarország határain túl élő Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségeket is, és a magyar kormány legszebb álmait is túlszárnyaló csatlakozási dátumot kijelölnie Magyarország számára. - Ionescu ugyanakkor elmondta, hogy a román kormány inkább hosszú távú stratégiát dolgoz ki a határon túli nemzettársak támogatására, mintsem hogy külön törvényt fogadjon el az ügyben... /Wagner István: Marosfő: badarságok a köbön. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998