udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. június 24.

Antal Béla, Fehér megye kisebbségi tanfelügyelője számszerűsítette a megye magyar tanügyi helyzetét: iskolák és tagozatok száma 46, osztályok száma 140, a diákoké 2400, kiknek oktatásával-nevelésével 150 magyar tanerő foglalkozik naponta. Idén magyar óvodáscsoport indult Felsőújváron, valamint Kötő József államtitkár közbenjárására Csombordon is. Marosnagylakon viszont a szülők - engedve a helyi nyomásnak - a román tagozatra íratták be csemetéiket. Küküllőváron, a kevés magyar gyerek miatt heti négy órában zajlik a magyar nyelv és irodalom tanítása. Türben megszűnt az elemi osztályokban a magyar oktatás. Egy másik nehézség a szakképzett pedagógusok faluszerte tapasztalható hiánya. Az elemi iskolák hálózata a következőképpen fest: Marosújvár, Felsőújvár, Székelykocsárd, Felvinc, Marosdécse, Miriszló, Felenyed, Csombord, Marosgombás, Tövis, Magyarlapád, Magyarbece, Torockó, Torockószentgyörgy, Balázsfalva, Búzásbocsárd, Magyarpéterfalva, Bethlenszentmiklós, Küküllővár, Boldogfalva, Gyulafehérvár és Vajasd. V?VIII. osztályos magyar iskolák, illetve tagozatok működnek Marosújváron, Székelykocsárdon, Felvincen, Magyarlapádon, Magyarbecében, Torockón, Balázsfalván, Bethlenszentmiklóson, Gyulafehérváron és, természetesen, az enyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, mely a gimnázium mellett elemi, valamint líceumi osztályokat is működtet. Ugyanitt ősztől felsőfokú tanítóképző tagozattal bővül a magyar oktatás. /Fehér megye: magyar tanügy . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2000. július 15.

A IV. Magyar Református Világtalálkozó égisze alatt került sor július elsején Nagyenyeden, a nagyenyedi református egyházmegye szervezésében a református képzőművész lelkészek és pedagógusok munkáinak kiállítására. A bemutatott alkotások szerzői: Balázs Bálint tanító (Torockó), László László tanár (Nagyenyed) Lőrincz Zoltán lelkipásztor (Felenyed), Horhát Miklós lelkipásztor (Lőrincréve), Szabó László lelkipásztor (Bálványosváralja), Lőrincz Konrád lelkipásztor (Marosgombás), valamint Brian Johnston tanár (Kanada-Kolozsvár). Sógor Géza, a kolozsvári Protestáns Teológia könyvtárosa tartott megnyitóbeszédet. /Győrfi Dénes: Református képzőművész lelkészek és pedagógusok kiállítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2000. augusztus 28.

A magyar lakosság fogyásának illetve kiöregedésének újabb riasztó jele érzékelhető a 2000-2001-es tanév kezdetén: míg az 1999-2000-es tanévben még két első osztályt indíthatott Nagyenyed híres kollégiuma, idén már csak egyre futja. A helyzet tovább romlik: a 2001-2002-es tanévben még tartható a szint, de 2002 szeptemberében minden valószínűség szerint magyar első osztályosok nélkül kezdődik a tanév a kollégiumban. A gyermekutánpótlás csökkenése a Nagyenyed vonzásköréhez tartozó magyarlakta településeken is érzékelhető: az elmúlt tanévben mintegy 16 ötödikest küldött a kollégiumba Magyardécse, Miriszló, Marosgombás, Csombord, Marosszentkirály és Felenyed magyar elemi iskolája, idén viszont csak 8 (!) érkezik. Emiatt a hagyományos három ötödik osztály helyett csak kettővel indul most a kollégium. A líceumi osztályok terén viszont - egyelőre - jó hírekkel szolgálhat az iskola: mintegy 100, az ország minden sarkából érkezett kilencedikessel kezdi az évet a kollégium. Életképesnek mutatkozik a főiskolai szintű tanítóképzés is, annak ellenére, hogy a tavalyhoz képest csökkent az érdeklődés ezen oktatási forma iránt. /Vérszegény nagyenyedi kisdiák-utánpótlás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1998. szeptember 19.

Ferenczi István /Kolozsvár/ régész, nyugalmazott egyetemi tanár Budapesten tartott előadást A nagyfejedelemség-kori kelet-magyarországi határvédelem kérdései címmel ápr. 23-án, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület havonta Budapesten rendezett előadásai keretében. Ferenczi kifejtette, hogy a magyar fejedelmek korában a keleti végek tájékán védelmi vonal épült ki töltésekkel, földvárakkal Nagybánya környékétől Brassóig, először a besenyő betörések elhárítására. 1091-től, Szent László király uralkodásának utolsó és Kálmán királyságának első éveiben kővárakkal is megerősítették a védelmi vonalakat. Ferenczi felsorolta a honfoglaló magyarok eddig feltárt erdélyi temetőit: Déva, Szászváros, Székelyderzs, Marosgombás, Gyulafehérvár /3 temető 3-400 sírral/, Kolozsvár /3 temető/, Kolozsmonostor és Várfalva. /Ferenczi professzor kitart elmélete mellett. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

2002. április 11.

Fehér megyében 5 település bejáratánál helyeztek el kétnyelvű helységnévtáblákat. A küküllővári polgármesternek nincs pénze a két- vagy többnyelvű feliratozáshoz, de megígérte, hogy 1-2 hónapon belül tenni fog valamit az ügy érdekében. Amennyiben az elöljárók betartják a törvényt, akkor a közeljövőben Magyarbecében, Csombordon, Marosgombáson és Alsókarácsonyfalván is lesz kétnyelvű helységnévtábla Fehér megyében. /Mezei Sándor: Többnyelvű helységnévtáblák Fehér megyében. Öt van, még sok hiányzik. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

2004. november 9.

Marosgombáson a magyar óvodában szeptemberben bekötötték a gázkonvektort, azonban az elkorhadt padlót csak a román tagozaton cserélték ki, de ígérték, hogy tavasszal meglesz a teljes felújítás.  Az  udvar túlsó felében lévő iskolaépületben Szakács Ildikó tanítónő hét gyermekkel foglalkozik. A legnagyobb gond, hogy nem kaptak tankönyveket. Eddig nem sok segítséget kaptak, a szülőkkel meszelték ki a termet. A víz problémát jelent, kút nincs, így vödrökkel hordják a vizet a kézmosásra /N. T.: Tavaszig kell várni a felújításra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

2005. június 4.

Marosgombás Árpád-kori település a reformáció idején vált reformátussá. Sikó Levente lelkipásztor közölte, jelenleg 330 lelket számol a gyülekezet. Hagyománnyá vált a havonta egyszeri vasárnap délutáni szeretetvendégség, ebbe a gyerekeket is bevonják. /T. A.: Nemcsak a testi megnyugvás szükséges. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998