udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. június 24.

Antal Béla, Fehér megye kisebbségi tanfelügyelője számszerűsítette a megye magyar tanügyi helyzetét: iskolák és tagozatok száma 46, osztályok száma 140, a diákoké 2400, kiknek oktatásával-nevelésével 150 magyar tanerő foglalkozik naponta. Idén magyar óvodáscsoport indult Felsőújváron, valamint Kötő József államtitkár közbenjárására Csombordon is. Marosnagylakon viszont a szülők - engedve a helyi nyomásnak - a román tagozatra íratták be csemetéiket. Küküllőváron, a kevés magyar gyerek miatt heti négy órában zajlik a magyar nyelv és irodalom tanítása. Türben megszűnt az elemi osztályokban a magyar oktatás. Egy másik nehézség a szakképzett pedagógusok faluszerte tapasztalható hiánya. Az elemi iskolák hálózata a következőképpen fest: Marosújvár, Felsőújvár, Székelykocsárd, Felvinc, Marosdécse, Miriszló, Felenyed, Csombord, Marosgombás, Tövis, Magyarlapád, Magyarbece, Torockó, Torockószentgyörgy, Balázsfalva, Búzásbocsárd, Magyarpéterfalva, Bethlenszentmiklós, Küküllővár, Boldogfalva, Gyulafehérvár és Vajasd. V?VIII. osztályos magyar iskolák, illetve tagozatok működnek Marosújváron, Székelykocsárdon, Felvincen, Magyarlapádon, Magyarbecében, Torockón, Balázsfalván, Bethlenszentmiklóson, Gyulafehérváron és, természetesen, az enyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, mely a gimnázium mellett elemi, valamint líceumi osztályokat is működtet. Ugyanitt ősztől felsőfokú tanítóképző tagozattal bővül a magyar oktatás. /Fehér megye: magyar tanügy . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1999. augusztus 25.

A kisebbségi érdekképviselet RMDSZ általi érvényesítése sokfelé számtalan akadályba ütközik. A tagsággal való kapcsolattartás sem zökkenőmentes még a magyarok által többségben lakott megyékben sem. A szórványnak számító Fehér megyében az 1996-os választásokat követően a magyarság parlamenti képviselet nélkül maradt. A szervezet gondjairól beszélt Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A megyében kb. 5000 RMDSZ-tag él, s úgy 25 000 magyar. 1996-ban majdnem 10 000-en voksoltak az RMDSZ jelöltjére, 1992-ben valamivel több volt a szavazat, de akkor is a "kosár" révén lett szenátoruk Incze Tibor. Kerekes Károly Maros megyei képviselő elvállalta, hogy amikor igény van rá, felkeresi Fehér megyét, azonban ritkábban jött el a képviselő. - A csombordiak magyar óvodai csoport beindítását kérték. Ez az 1997/98-as tanévben sikerült, de a 98/99-esre már nem engedélyezte a tanfelügyelőség. Ekkor Kötő József államtitkárhoz fordultak, de az engedély elkallódott valahol. A megyei főtanfelügyelő pedig nem akart szóba állni az államtitkárral. Nem indulhatott tehát szeptemberben a magyar csoport, sőt, a megyei román sajtó heves támadást intézett ellenük. Marosnagylakon a múlt tanév kezdetén elszabotálták a jóváhagyást, ráijesztettek a szülőkre, s mire kimentek a faluba, egy részük lemorzsolódott, már nem akarta a magyar csoportot. Az emberek nem ismerik jogaikat, hamar megijednek. /Ferencz L. Imre: Mintha Csángóföldön lennénk??Beszélgetés Rácz Leventével, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének ügyvezető elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2001. május 24.

A máj. 23-án életbe lépett 215-ös számú közigazgatási törvényt nagy érdeklődéssel fogadta a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ, mert eddig - a kétnyelvűségre jogosult 26 településből - csak háromban (Tacs, Cegőtelke, Magyardécse) merte az önkormányzat vállalni a többnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke elmondta: személyesen ellenőrizni fogja, hogy élnek-e a magyarlakta települések az új közigazgatási törvény által biztosított jogaikkal. Fehér megyében eddig csak Torockó és Torockószentgyörgy határában fogadta kétnyelvű tábla az utast, de az új közigazgatási törvény életbe lépésével Marosnagylak, Szépmező, Magyarlapád, Lőrincréve, és Miriszló községek területén is megjelennek a magyar helységnevek. Szilágy megyében a jogosult települések zöme csupán pénzügyi gondok miatt halasztotta el a tábla kifüggesztését. Zilah városban egyes számítások szerint 21, más kalkulációk szerint 19 százalékos a zilahi magyarság lélekszáma. /Szabó Csaba: Megnő a kétnyelvű helységnévtáblák száma. Zilah határeset - Nagyenyed reménytelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2005. június 18.

Marosújvár közelében van Marosnagylak, a XIII. századi, Árpád kori templomával. Évekig nem volt a faluban lelkész, csak istentiszteleteket tartottak. Most már van, Ladányi Sándor lelkész tenni akar a faluért. Több mint kétszáz magyar lakja a falut, de nincs magyar iskola. A régi magyar iskola épülete üresen áll. A fiatal lelkész kitartóan harcol ezért az épületért, mert kellene magyar óvoda és rendes vasárnapi iskola, ahol a gyerekek magyarul is tanulnak. A templomot is restauráltatni kellene. /Borovszky Júlia: Marosnagylak. Restaurálni kellene a XIII. századi templomot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2005. december 6.

December 4-én Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Ház 21 gyermeknek volt vendéglátó otthona. Olyan gyermekeknek, akik ritkán hallanak magyar szót, hiszen településükön nincs magyar iskola vagy óvoda, mi több, a templomban és a családban is sokszor felemás nyelven beszélnek. Kudzsirról, Bényéről, Szépmezőről és Marosnagylakról érkeztek, akikhez két házigazda szerepet betöltő nagyenyedi gyerek csatlakozott. A bemutatkozás után játék és ismerkedés következett. Kudzsiron, a csaknem Nagyenyed nagyságú városban, a római katolikus templom hívei is nagyrészt románul beszélnek. Kérték a Duna TV bevezetését a kábeltévé-társaságtól, de ezt még nem sikerült elérniük. Marosnagylakon a református egyház visszakapta a régi iskolát, ahol Ladányi Sándor lelkész segítségével óvodát vagy iskolát nyithatnak. A templomba 25 magyar református gyermek jár bibliaórára, az egyedüli magyar nyelvű foglalkozásra. Magyar együttes, kulturális program évtizedek óta nincs ezekben a helységekben. /Bakó Botond: Nagyenyedi Mikulás a mélyszórványnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

2006. szeptember 7.

Marosújváron az elmúlt napokban ért véget az általános iskolások számára szervezett szórvány- és bibliatábor. A másodszor megszervezett tábor Bartha Sándor, a helyi református lelkész és felesége, Ilona, valamint Cseterás Borbála egyetemi hallgató kezdeményezésére született meg. A résztvevők – közel negyven gyerek – nemcsak helybeliek voltak, hanem a környező szórványtelepülésekről is érkeztek. Együtt vakációzott, tanult és szórakozott Marosmedvés, Maroslapád, Maroskoppánd, Maroscsesztve és Marosnagylak ifjúsága. A gyerekek nagy része nem tanulhat anyanyelvén, mivel a falvakban már nem működnek magyar nyelvű iskolák, a távolabbi bentlakásos iskoláztatás pedig sok szülő számára anyagilag megoldhatatlan. /Vetési Júlia: Sikeres szórványtábor. Marosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2008. június 23.

Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ-nek 31 tanácsosi helyet sikerült elérni a megyében, de a nagyenyedi alpolgármesteri tisztséget is megszerezték /Krecsák Albert 57 éves vegyészmérnök/. Az RMDSZ alpolgármesteri tisztséget nyert Torockón, Marosnagylakon, Felvincen és Búzásbocsárdon. A szervezet a szórványban egyre inkább elöregedő választói háttérrel rendelkezik. Nem sikerült helyet szerezni a megyei tanácsban. Fehér megyében sokan román pártok listáján indultak, például Magyarlapádon, Magyarbecében, Torockón, Nagyenyeden. Krecsák Albert alpolgármester első megbeszélését rögtön az Utilitas vezetőjével, Szabó Bálinttal folytatta, akivel az enyedi vár felújításának megvalósíthatósági tanulmányról tárgyaltak, erre a pénzt az RMDSZ megyei szervezete harcolta ki a kormánytól. /Bakó Botond: Foglalkoztatja a városkép az enyedi magyar alpolgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998