udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 61 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. november 18.

November 13-án megtartották a Gyöngykoszorú Találkozót a Maros megyei Mezőbándon. A szervező a Böjthe Zoltán vezette helybéli Komlód Együttes volt. Felléptek Marosszentkirály, Magyaró, Mezőpanit, Erdőcsinád, Napsugár Együttes /Marosvásárhely/, Marossárpatak, Vajdaszentivány, Mezőmadaras és Mezőbánd táncosai, továbbá a marosvásárhelyi kántortanító főiskola zenekara. A megyében Erdőcsinádon, Holtmaroson, Kibéden is van hasonló találkozó, jövő tavasztól Mezőpanitban is tartanak Gyöngykoszorú Találkozót. /Gyöngykoszorú Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1995. július 30.

Júl. 30-án rendezik meg Marosvásárhelyen az Öregek tánca folklórfesztivált. Több tánccsoport is benevezett, így Jobbágytelke, Magyaró, Cserged, Ádámos, Köménytelke, Dombó. Kisikland, Sárpatak, Erdőszakál, Vajdaszentiván, Lövér, Bátos, Kisfülpös, Libánfalva, Tóhát, Marosszentgyörgy, Körtvélyfája és Mezőceked. A távolabbi megyéből is érkeznek tánccsoportok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2001. február 3.

Jan. 27-én a Maros megyei Marossárpatakon a megye magyar szakos tanárainak tartottak pedagógiai kört. A módszertani kör meghívottja ezúttal Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő volt, aki bemutatta Miénk a világ című, nemrég megjelent gyermekverskötetét. A rendhagyó könyvismertetőn a marosszentgyörgyi Általános Iskola Szőcs Kálmán Irodalmi Körének tagjai a kötet verseiből összeállított zenés-verses műsort mutattak be. /Rendhagyó könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2001. június 12.

Jún. 9-én Sárpatak református temploma adott otthont a Görgényi Egyházmegye Alsó-Maros menti gyülekezeteiben működő Ifjúsági Keresztyén Egyesületek (IKE) soros találkozójának. Veress László olthévízi lelkész tartott előadást Az értelem és hit kapcsolata címmel. Számunkra a hit, a Biblia tanításának elfogadása belső meggyőződés, vitán felüli bizonyosság, hangsúlyozta. A hit és az értelem nem zárja ki egymást. /Az értelem és a hit kapcsolata. Ifjúsági találkozó volt Sárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2001. augusztus 29.

Aug. 19-én Marossárpatak polgárai az államalapító István királyra emlékeztek. Az emlékezés ünnepi istentisztelettel kezdődött. A kultúrotthonban Marton Emma kultúrigazgató tartott beszédet. Berekméri Edmond tanító István király országalapító munkáját, a keresztény hitre való térítés fontosságát méltatta. Ez alkalommal első ízben került sor Marossárpatak díszpolgárainak avatására, amelyet Ercsei György, a község polgármestere jelentett be. Díszpolgári címet kaptak: Adorjáni Károly tanító (post mortem), Szántó István nyugalmazott tanító, dr. Gáll István nyugalmazott körorvos. /Gálfi Tibor, Marossárpatak: Ünnepség és díszpolgáravató. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 29./

2001. október 9.

Okt. 6-án félezren voltak jelen Kibéden a Gyöngykoszorú rendezvényén. A hagyományőrző csoportok felvonulását csak némileg zavarta az őszi eső. A helybeliek három csapattal rukkoltak ki, a Pipacsok, a Madaras Gábor nevét viselő tánccsoport és az ifjúsági tánccsoport együttesen képes akár egész estét betöltő önálló műsorra is. Aztán következtek szerre: a hármasfalui tánccsoport, az alsó-csernátoni Pitty-paláré kicsinyei, a kézdivásárhelyi Vigadó nevű gyerekcsoport, Holtmaros fiataljai, a marosvásárhelyi Napsugár együttes a kecskézéssel és farsangolással, majd Marossárpatak, Makfalva, Bözöd, Gernyeszeg és Vajdaszentivány táncosai. /Bölöni Domokos: Gyöngykoszorú - hagymából is. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./

2002. július 13.

Maros megyében tíz falu lehetőségeit térképezte fel az EMKE /Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület/. A falvak természeti adottságaira, kirándulási lehetőségekre, történelmi örökségeire is tekintettel voltak. Így például Szentdemeteren, Bözödön, Mezőfelében, Kibéden, Nyárádszentimrén, Pókában, Holtmaroson, Magyarón, Görgényüvegcsűrön és Sárpatakon mérték fel a helyi adottságokat . Ezekben a falvakban és környékén számos olyan család él, akik már berendezkedtek vagy igyekeznek berendezkedni a vendégfogadásra. Az EMKE az iskolai történelemórák kiegészítése céljából e tevékenységekbe a középiskolákat is bevonná. Kis Zoltán hangsúlyozta, az EMKE azt szeretné elérni, ha a romba dőlt kastélyok, romos templomok, vármaradványok nem csupán a turistákat vonzanák, hanem a befektetők érdeklődését is felkeltenék, akik elhanyagolt örökségeink megmentésére hajlandók volnának anyagiakat áldozni. /Antal Erika: Fejleszteni a kultúrturizmust. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

2002. július 22.

Júl. 20-án harmadik alkalommal került sor Görgényüvegcsűrön a Gyöngykoszorú néptánc-, népdal-, népviselet- és hagyományőrző találkozóra a helyi Csalogány néptáncegyüttes és a római katolikus egyház szervezésében. Két évvel ezelőtt megtartották az első seregszemlét. A III. görgényüvegcsűri Gyöngykoszorú- találkozó a megjelentek felvonulásával kezdődött. Az ökumenikus istentiszteletet után beszédet mondott többek között dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke és Szabó György Pál tiszteletbeli EMKE-elnök, a Gyöngykoszorú-mozgalom elindítója. Felléptek az erdőcsinádi, gernyeszegi, magyarói, marossárpataki, maros-szentkirályi, mezőpaniti, vajda-szentiványi, görgényszentimrei együttesek, valamint az üvegcsűri Csalogány néptáncegyüttes négy csoportja. /Gyöngykoszorú-találkozó Görgényüvegcsűrön. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

2002. augusztus 19.

Augusztus 20-án Marossárpatakon a falu főterén felavatják Szent István kőszobrát, Miholcsa József szobrászművész alkotását. A nagy király személyiségét a szobor alkotója idézi fel. /Szoboravatás Marossárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2002. augusztus 21.

Augusztus 20. alkalmából Szent István emlékét idéző világi és egyházi ünnepi rendezvények zajlottak Erdély-szerte. Hármasfalu község Székelyszentistván nevű településén került sor a legfőbb erdélyi Szent István-ünnepségre. Részt vett Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektus és az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében Szent István király nevét vette fel a helybeli iskola, és a községhez tartozó Csokfalván felavatták Simorka Sándor Szent Imre-szobrát. Szabó Vilmos beszédében fontosnak nevezte a magyar nemzeti ünnepek megtartását a határon túli magyarság körében. Rámutatott: a mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy bátorítsa, jelenlétével erősítse ezeket az ünnepi eseményeket. Az anyaország kormánya számára fontos, hogy ehhez támogatást adjon s érzékeltesse, hogy ebben a törekvésben együtt gondolkodik a határon túli magyar közösségekkel és támogatja azokat - hangsúlyozta. Markó Béla kifejtette: "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldön". - Csíkszentkirályon tartott ünnepségek keretében felavatták a faluból származó Andrássy-család egyik neves képviselőjének, Andrássy Gyulának a szobrát. Szoboravatás volt a Marosvásárhely környéki Sárpatak nevű faluban is. A település főterén felavatták Miholcsa József szobrász kőbe faragott Szent István-szobrát. A Temes megyei Buziásfürdőn a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány és a helyi RMDSZ által rendezett ünnepség keretében szobrot állítottak a bánsági származású Trefort Ágostonnak. Háromszéken a Kézdiszentlélek melletti Perkőn zajlott a vidék legjelentősebb Szent István-napi rendezvénye. Erdély történelmi egyházainak templomaiban mindenütt ünnepi istentiszteletek és felekezeti rendezvények keretében idézték az államalapító Szent István király emlékét. /Szent István-napi rendezvények Erdélyben. "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldünkön". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2002. augusztus 22.

Aug. 20-án felavatták Marossárpatakon a Miholcsa József szobrászművész által készített Szent István-szobrot. Miholcsa József nemrég költözött Marossárpatakra, alkotását ajánlotta fel a közösség számára. Szent Istvánban elsősorban az erős hitű embert látta, ezért ábrázolta Szent Istvánt úgy, mint az országalmát imádkozó kezei közt tartó királyt, mondta a művész. /(simon): Szent István király példaként áll előttünk. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./ Miholcsa József szobrászművész néhány éve Marossárpatakon él. A művész a református templom udvarára a magyar fejedelmekről készült szoborsorozatot tervezett. Nem kér pénzt a szobrokért. A szoborral azt is bizonyítani óhajtotta, hogy a magyarság nemcsak nemzeti kisebbség, hanem államalapító társnemzet. A művész úgy tervezi, hogy a következő uralkodó-szobrot 2003. március tizenötödikén leplezik majd le a község központjában. Ha szoborcsoportja elkészül, akkor Marossárpatak Erdély egyik jelentős kultúrtörténeti helyévé válhat. /(Máthé Éva): Szent István-szobrot avattak Sárpatakon. A szobrász és a falu, mely befogadta őt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2002. december 7.

Saint- Michel kedvelt barokk szobrát /L Ange - Az Angyal/ ellopták, Miholcsa József szobrászművészt kérték fel, hogy készítse el a szobrot. Nov. 9-én felavatták a művész jelenlétében a szobrot. Miholcsa Józsefre a Hortobágyi Alkotótáborba ellátogató művészek felfigyeltek. A Sárpatakon élő marosvásárhelyi származású művész kezdeményezte annak idején az Incitato alkotótábort /Kézdivásárhely/, ez a tábor idén tizedszer nyitotta meg kapuit, Miholcsa József vezetésével. Miholcsa József Szent István- szobrát Sárpatakon kiállították. Azóta elkészült Árpád- szobra is. A 2,5 méteres műkő alkotást jövő tavasszal leplezik le Torján. Budapesten dec. 15-én a Bolyai János Szakközépiskolában, a Váci út 28. szám alatt avatják a névadó nagy matematikus portréját. A művész életműve koronájának nevezi a korondi iskola elé, a Firtos Művelődési Egyesület által rendelte emlékteret. Húsz méter sugarú az Erős várunk az anyanyelv című hatalmas térkompozíció. Úgy tervezi, hogy 2003-ban lesz az avatása. A hét méteres, a történelmet jelképező andezit "életfa" helyet ad a jelképeknek, a sámán kort szimbolizáló lélekmadárnak, a honfoglalásra utaló lófejnek, a későbbi korszakot idéző kettős keresztnek, a személyiség- és jelentéshordozó, félméteres átmérőjű bronzplakettnek és így tovább. Igazi kultikus helyévé válhat ez a magyarságnak. /Miholcsa József Angyala Franciaországban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

2003. március 13.

A szabadságharcban kitűnt Mátyás huszároknak állít emléket Miholcsa József 2,5 méteres műkő szobra, amelyet Marossárpatakon állítanak föl márc. 15-én. A sebesült huszár és sebesült lova a szabadságharc első erdélyi csatájának színhelye mellett kap helyet, a győztes csatát az agyagfalvi nemzetgyűlés után vívták a székely csapatok. A faluban a hagyományőrző huszáregyesület lovasai állnak díszőrséget a szobor avatásakor, előzőleg toborzóúton körbejárják a falut, zeneszóval hívják a falu népét az ünnepségre. Ezzel a szoborral megszületik a 48-as emlékhely is, amely megfelelő színteret biztosít az emlékünnepségeknek Marossárpatak központjában. /Szabadságszobor - Marossárpatakon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2003. április 3.

Március első napjaiban Marosvásárhelyen a vártemplomi egyházközség levelet intézett 60 Maros megyei magyar képzőművészhez egy (koncert)orgona felépítésének támogatását kérve. Marossárpataktól Szovátáig, de főleg Marosvásárhelyről harmincnál több művész hozta el felajánlott alkotását a Vártemplomba. A felajánlott alkotások ápr. 3-5. között megtekinthetők a Vártemplomban. /Ötvös József: "Templomi orgonát építenek a képzőművészek". = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2003. április 10.

Marossárpataknak közlönye is van, a Marossárpataki Újság. A március 15-i különszámban terjedelmes írás szólt Miholcsa József újonnan felavatott sárpataki lovas szobráról /Sebesült huszár a címe/. Miholcsának ez a második alkotása, amit a falunak adott. Az első Szent István királyt ábrázolja. Két éve, hogy a Miholcsa család Sárpatakra költözött. Miholcsa Józsefnek idén, ötvenedik életévében éppen öt köztéri szoborra van megrendelése. Torjára tavaly két és fél méteres Árpád-szobrot készített, de végül 2002-ben nem állították fel, mert a helybeliek nem tudtak megegyezni a helyszínről. Barabás Miklós mellszobra félig készen van, Sárpatak részére készíti. Következő, korondi szobrának a címe ez lesz: Erős várunk nékünk az anyanyelv. Hét méternyi, terméskőből épülő emlékmű lesz, rajta fém domborművekkel. Augusztus huszadikán Marossárpatakon is újabb szoboravató lesz, ezúttal János Zsigmond a téma. Fafaragványai is kelendőek. A múlt ősszel, soproni kiállítása nyomán hét munkáját vásárolták meg a műgyűjtők. Korábban négy éven át a marosvásárhelyi művészeti középiskolában is tanított, de szűkült a magyar tagozat. Már csak helyettesítő állások jutottak a művésznek. Jövőre még két Miholcsa-szobrot avatnak Marossárpatakon: II. Rákóczi Ferencét és Bethlen Gáborét. /Máthé Éva: A falu befogadta őket. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./

2003. május 2.

Erdőcsinádon sárpataki huszárok vonultak fel, a mezőcsávási fúvós zenekar is jelen volt a X. nemzetközi kárpát-medencei jubileumi Gyöngykoszorún. Tavaly ezernél is többen voltak, idén sincsenek kevesebben. Az ökumenikus istentisztelet utána tánc volt a színpadon és a szabadban. A Tíz év az úton című fotókiállítás bemutatta az eddigi seregszemlék képanyagát. A Gyöngykoszorú-találkozók újraindításának ötlete a Szabó házaspártól származott. A Gyöngykoszorú-mozgalom 1991-ben indult, Nyárádszeredában volt az első találkozó. Erdőcsinádon 1994 márciusában szerveztek először néptánctalálkozót. Azóta hagyomány az, hogy minden évben voltaképp az első Gyöngykoszorúra itt kerül sor - mondta dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke. Maros megyében évente általában még öt-hat- hét hasonló seregszemlére kerül sor. /Bölöni Domokos: Színes forgatag Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2003. július 8.

Az Apáczai Csere János Líceum /Kolozsvár/ Szarkaláb Néptáncegyüttese júl.7-én kéthetes közép-európai turnéra indult, Erdély hagyományos magyar népi kultúrájának képviseletében. Az együttes a németországi szorb kisebbség V. Lausitz-i Nemzetközi Kisebbségi Néptáncfesztiválján vesz részt, majd Ausztriában, Seebodenben lesz az Európai Ifjúsági Fesztivál vendége. Útközben az együttes fellép a magyarországi Szobon, a felvidéki Diószegen, majd hazafelé jövet a burgenlandi Alsóőrön és a magyarországi Kisbéren. A két fesztivál között, július 15-16-án az erdélyi fiatalok a müncheni Magyar Intézet, Széchenyi Kör és Táncház vendégei lesznek. A négy országban sorra kerülő tíz-tizenkét fellépés programjában mezőségi, kalotaszegi, marossárpataki, szentbenedeki és felcsíki népzenét és néptáncokat mutatnak be. Pillich László, a Heltai Alapítvány vezetője a bautzeni Szorb Intézetben, a müncheni Magyar Intézetben és az alsóőri Magyar Kulturális és Információs Központban is magyar, illetve német nyelvű előadást és sajtóértekezletet tart az erdélyi magyarság jelenlegi demográfiai, szellemi és politikai helyzetéről. Az Alapítvány nevében a küldöttség mintegy 10 millió lej értékű könyvadományt visz a müncheni Magyar Intézetnek, valamint az alsóőri magyar központ könyvtárának. /A Szarkaláb Néptáncegyüttes közép-európai turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2003. július 21.

Negyedik alkalommal rendezték meg Görgényüvegcsűrön a Gyöngykoszorú-találkozót. Több száz fiatal lépett fel a művelődési otthon színpadán. Magyaró, Vajdaszentivány, Mezőpanit, Gernyeszeg, Marossárpatak, Holtmaros és a házigazdák táncosai mellett Gyergyóditró kicsinyei is eljöttek Üvegcsűrre. A találkozót reggelig tartó bál követte - volna. A mulatságot azonban hívatlan dorbézolók zavarták meg: kásvai és görgénypálpataki fiatalok egy csoportja az iskola melletti kocsmában mulatva összekapott néhány helybeli fiatallal, akik a kultúrházba menekültek. A támadók rájuk törték az ajtót, megverték a bent táncolókat, és ripityára törték a bútorzatot. A rendőrség vizsgálatot indít az ügyben. /b. d.: Botránykeresők a Gyöngykoszorún. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./

2003. augusztus 25.

Aug. 24-én Pókán első ízben szerveztek falutalálkozót, amelyre mintegy nyolcvanan jöttek haza a településről elszármazottak közül. A helybeliek versösszeállítással léptek fel, sárpatakiak és a vajdaszentiványi táncosok pedig ropták a csárdást. A szervezők - köztük Szőlősi Árpád, a település monográfiájának társszerzője- kifejtették: jövőre júniusban tartják meg a falutalálkozót, ekkor emlékművet is avatnak. /Bakó Zoltán: Hazajöttek az elszármazottak. Első ízben tartottak falutalálkozót Pókában. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

2003. szeptember 25.

A Maros Megyei Tanfelügyelőség tizenkét iskolabuszt igényelt a Közoktatási, Kutatásügyi és Ifjúsági Minisztériumtól. A tanév megkezdődött azonban az iskolabuszokból csupán kettő érkezett a megyébe. A tanfelügyelőség gazdasági igazgatója közölte, belátható időn belül nem fog megérkezni a fennmaradó tíz jármű. Iskolabusz nélkül maradt Alsóbölkény, ahová a soropházi és szentmihályi gyerekeket, Gernyeszeg, ahová a teleki és a magyarpéterlaki gyerekeket, továbbá Marossárpatak, ahová a pókai, mezőmajosi és pusztaalmási gyerekeket kellett volna beszállítani iskolába. Nem indulhatott iskolabusz Balavásár és Szentdemeter, Zágor és Küküllősolymos, Nagysármás és Kissármás, Küküllőszéplak valamint Nagylászló és Örményes, továbbá Nyárádmagyarós és Nyárádselye között sem. Két párhuzamos programról van szó: a kisiskolák megszüntetéséről, vagy ezeknek az iskolaközpontokkal való összevonásáról és az iskolabusz-szolgálat beindításáról. Ott ahol nem tudtak iskolabuszt biztosítani, a kis létszámú iskolák megmaradtak, a tanerőket kihelyezték, nincs fennakadás az oktatásban. /Mezey Sarolta: Tizenkettőből két iskolabusz érkezett. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2003. november 11.

Három évi szünet után nov. 9-én, vasárnap ismét találkozott Marosszentgyörgyön néhány műkedvelő csoport. Hét csoport mutatkozott be: a helyiek több csoportja mellett a marossárpataki kultúrotthon színjátszói, a szászrégeni Népszínház Tamás Ibolya vezette csoportja és a megfiatalított szászrégeni Orizont. Kovács Levente rendező, a színiakadémia rektora együttérzéssel beszélt a műkedvelésről. - Azért jövök el mindig szívesen ide, mert egykor magam is műkedvelőként kezdtem a pályát - jegyezte meg. Valószínű, hogy Marosszentgyörgyön is népszínház alakul a közeljövőben. /Bölöni Domokos: Marosszentgyörgy. Népszínház alakulhat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2002. április 21.

Marosvásárhelyen ápr. 19-én a Nemzeti Színház zsúfolásig telt a Napsugár Gyermek Néptáncegyüttes találkozóján, másnap Erdőcsinádon léptek fel. A színház előcsarnokában Veress Elza-Emőke cérnagrafikái voltak láthatók. A vajdaszentiványiak, marossárpatakiak és mezőpanitiak is bemutatták táncrendjüket. Este táncház volt. Erdőcsinádon ápr. 20-án valóságos népünnepélyt láthattak a kíváncsiak, köztük Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, Kötő József, az EMKE országos elnöke, Horváth Arany közíró. Lovasbandériummal, a mezőcsávási fúvósokkal, parádés felvonulással ünnepelték a tavaszt. A fellépő csoportok száma megközelítette a félszázat. Sosem voltak itt ennyien, sosem kapott ilyen hangsúlyozott népünnepély-jelleget az erdőcsinádi szombat. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének új elnöke kifejtette: sorrendben ez a 41. Gyöngykoszorú találkozó volt, 11 évvel ezelőtt indult a mozgalom, ápr. 28-án, ez a kilencedik erdőcsinádi találkozó. Jó néhány magyarországi együttes is eljött, ausztriai (őrségi), és Japánból is érkeztek. /Bölöni Domokos: Népünnepély. Mezei virágok Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

2004. január 14.

Ismét Kolozsváron vendégszerepel a Maros Művészegyüttes. A Sodrásban című műsort jövő héten mutatják be. A művészeti vezető-koreográfus, Könczei Árpád szavait idézve, az előadás címe "szimbolikus, egyrészt az embertelen, száguldó, számunkra, magyarok számára tragikusan kegyetlen huszadik század sodrását, másrészt a tánc sodró lendületét is szimbolizálja. A katonákról szóló táncos történettel szeretnék emléket állítani mindazon honvédeknek, akik az 1848–49-es szabadságharcban, majd Galíciában, Fiuménél, az Isonzónál, a Kárpát-kanyarban, vagy a Don-kanyarban elestek az első- és második világháború alatt." A táncjáték két részből áll. Az első a bemelegítő, amelyben Nyárádselyéből és Nyárádmagyarósról, Marossárpatakról, Válaszútról és Köménytelkéről származó táncokat mutatnak be az együttes tagjai. A második rész a tulajdonképpeni "történet a katonákról". /(béva): Sodrásban. A Maros Művészegyüttes vendégjátéka. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2004. május 22.

Az erdélyi unitáriusok lapja, az Unitárius Közlöny megújult külsővel jelent meg. Az Új ezred – új lelkület címen Józsa István Lajos arról értekezett, milyen lesz a 21. század unitarizmusa. A lap bemutatta János Zsigmond marossárpataki szobrát. /A megújult Unitárius Közlöny. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

2004. június 8.

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. augusztus 24.

Marossárpatak község szobrász lakója, Miholcsa József elhatározta, hogy megmintázza, kifaragja a nagy elődök és az erdélyi fejedelmek portréit, és településének adományozza a mellszobrokat. Eddig három nagy előd kőmását készítette el, és ajándékozta a Sárpatak Alapítványnak /Szent István, János Zsigmond és II. Rákóczi Ferenc/, most megszületett Bethlen Gábor szobra is. Aug. 20-án a Szent István-napi megemlékezéseken került a nagy fejedelem portréja az említett három mellszobor társaságába. /Újabb szobor Sárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2004. november 1.

Okt. 30-án huszárok vonultak végig Marossárpatak főútján. Kezdetét vette a sárpataki hagyományőrző huszárezred lovasai szervezte rendezvény. – A 156 évvel ezelőtti, Sárpatak határában lezajlott csatára egy szemtanú feljegyzései révén emlékezünk – e szavakkal nyitotta meg az ünnepséget Miholcsa József, a 15. Mátyás Huszárezred Marossárpataki Hagyományőrző Lovascsoportjának vezetője. A nyertes csatára emlékezve a gyergyószentmiklósi Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület képviselőivel együtt megkoszorúzták a Sebesült huszár emlékművét. Ezután első alkalommal tartottak huszárbált. /Nagy Annamária: Huszárbál Sárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

2005. április 18.

A tízéves Napsugár néptáncosait ünnepelték április 15-én Marosvásárhelyen. Felléptek az ünnepeltek a vendég törökszentmiklósiakkal, marcaliakkal, soproniakkal, ürömiekkel. Füzesi Albert, Fazakas János munkatársi csoportja, egykori vagy mai táncosok irányították a picinyeket. Jelenleg 110 gyermek tanul a napsugaras oktatóktól anyanyelvi kultúrát, dalt, táncot, viseletet. Lukácsy Szilamér erdőcsanádi református lelkész kezdeményezte a kapcsolatot a „csanádosok” között, akik most eljöttek, hogy együtt hozzák tető alá szövetségüket: (egyelőre) Csanádalberti, Csanádapáca, Csanádpalota, Érsekcsanád, Magyarcsanád testvériesülését Erdőcsanáddal. A moldvai csángómagyarok oktatását segítő gyűjtés erdőcsinádi akciójának eredménye: 2,8 millió lej értékű téglajegy. Az ünnepségen mezőcsávási fúvósok és a marossárpataki huszárok mellett népviseleti felvonulás is volt. A kultúrházban 34 néptánc-csoport és együttes lépett fel, összesen 738 személy táncolt Erdőcsinádon. A megjelentek láthatták Puskás György népi ihletésű fotótárlatát is. Erdőcsinád 1989 előtt világvégi helynek számított, azóta egy lelkésznek és a terveit felkaroló közösségnek köszönhetően ifjúsági ház működik, csángómagyar gyermekek tanulják anyanyelvüket, régiós találkozók zajlanak, továbbá az eredeti néptánc olyan fórumává nőtte ki magát, amelyet a nemzetközi „folklórbörzén” is jegyeznek. Mindez néhai Szabó György Pál EMKE-elnök és özvegye, Szabó Éva konok, kitartó munkálkodásának a beérő gyümölcse is. /Bölöni Domokos: Táncos hétvége. Erdőcsinád – Erdőcsanád. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

2005. május 6.

A Marossárpatakért Egyesület a községi polgármesteri hivatal közreműködésével május 5-én gazdag programú ünnepséget szervezett. Simon András, az egyesület elnöke elmesélte, hogy a gyerekeket betekinthettek régi kézműves mesterségek titkaiba, majd megnyílt Balázs József festészeti kiállítása, következett a Marossárpatakon készült népművészeti és használati tárgyak bemutatása. Látványos volt a marossárpataki hagyományőrző Mátyás-huszárezred, a gyergyószentmiklósi 11-es székely határőr huszárezred, és a magyarországi Radetzky-huszárezred képviselőinek felvonulása. Ezután felavatták a központi parkban Bocskai István fejedelem mellszobrát, Miholcsa József alkotását. /(kilyén): Áldozócsütörtök – Bocskai fejedelemmel, lovas huszárokkal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2005. július 25.

A bánsági néptáncmozgalom központjának nevezhető Végváron esztendők óta nem múlhat nyár tánctábor nélkül. Idén már a hatodikat rendezte meg július 18–22. a Végvárért Alapítvány a magyar Oktatási Minisztérium, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség országos elnöksége, a Communitas Alapítvány és a megyei tanács támogatásával. Nyolcvan fiatal töltött el együtt öt napot, hogy csiszolják tudásukat, illetve új lépéseket sajátítsanak el. A helyi Csűrdöngölő, a dettai Búzavirág, a lugosi Gyöngyvirág, az igazfalvi Szivárvány, a pusztakeresztúri Árvácska, a temesvári Bokréta, valamint a szegedi és röszkei Tóth Gábor és Goda Katalin vezetésével tanultak mezőségi, marossárpataki táncot. /P. L. Zs.: Hatodik végvári tánctábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998