udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1995. június 27.

Szent László király a legnépszerűbb magyar szent, a népmondák, legendák jó részének főszereplője. Végrendelete szerint a nagyváradi székesegyházba temették. Pestisjárvány idején Szent László füve nevű növényt ajánlották. Lova patkója nyomán forrásvizet fakasztott Nyitrán, Mátraverebélyen, Tordán, Püspökszentlászlón és egyéb helyeken. Az Erdélyben talált kövületeket Szent László pénze néven emlegetik. A tordai hasadékot is Szent László imája nyitotta meg. Lovának patkónyomát ma is őrzi a Patkóskő. /Magyar Nemzet, jún. 27./

2007. augusztus 14.

Nemzetünk védasszonyként tiszteli a Szűzanyát. Szent István király neki ajánlotta fel koronáját, az ő oltalmát kérte népének. A Magyarok Nagyasszonya – Patrona Hungariae – számos templomi és népénekben van jelen, az ő tiszteletére emelt kegyhelyekre ezrével járnak a búcsúsok. A magyarok búcsújáróhelyei között van Szeged-Alsóváros, Máriaremete (Budapest), Makkosmária (Budakeszi), Mátraverebély-Szentkút, Máriapócs, Máriagyűd, Csíksomlyó (Erdély), Sasvár és Mária-völgy (Szlovákia), Csatka, Bodajk, Máriakéménd, Máriakálnok, Máriakönnye (Vodica), Hajós, Máriabesnyő, Andocs, Vasvár, Vác-Hétkápolna és az erdélyi Máriaradna. Tizenkét nemzet tartja pártfogójának a Szűzanyát, az országok sorában ott van Franciaország, Ausztria, Bajorország, Lengyelország, Mexikó... A néphit szerint a Mária-ünnepek fordulónapok. Nagyboldogasszony napja egyes helyeken dologtiltó nap volt, kenyeret nem sütöttek, mert úgy tartották, hogy ilyenkor a tűz kitör a kemencéből. /Augusztus 15. – Mária-nap. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

2008. június 6.

Ősszel Budapesten találkoznak a magyar és a román püspökök: erről a két püspöki konferencia állapodott meg – közölte Német László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, történelminek nevezve az eseményt, utalva arra, hogy a két testület még soha nem találkozott egymással. A találkozón előreláthatóan foglalkoznak többek között a Romániában élő csángók magyar nyelvű lelkipásztori gondozásával. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ülésén megemlékezett az 1948. június 3-án Pócspetriben történtekről és az egyházi iskolák hatvan évvel ezelőtti államosításáról. A pócspetri ügy az államosítás előkészítését szolgálta. A több ezer katolikus oktatási intézmény államosítása nagy veszteséget okozott a keresztény nevelésnek, amelynek következményei ma is érezhetők – közölte Német László. Pócspetriben a hívek katolikus iskolájuk megmaradása mellett demonstráltak. A plébános felhívására a községháza elé vonultak, ahol a kisközség képviselő-testülete az egyházi iskola megszüntetéséről tárgyalt. A dulakodásban egy riasztólövés is eldördült, majd az egyik rendőr csőre töltött puskája a lépcsőhöz ütődve elsült, s a golyó a rendőrt halálra sebezte. Az esetet gyilkosságnak minősítették és a bűntettel a jegyzőt és a plébánost vádolták meg, majd koncepciós perben a falu jegyzőjét halálra ítélték, a plébános pedig több évre börtönbe került. Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke elmondta, hogy az egyházi iskolák államosításának 60. évfordulója alkalmából tudományos történészkonferenciát szervez szeptember 3-án a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány. A szlovák és a magyar püspöki konferenciák szeretnék előmozdítani a két nép kiengesztelődését; ennek jegyében került sor 2006. június 29-én Esztergomban a testületek elnökeinek ünnepélyes levélváltására és a közös szentmisére. Az esemény második évfordulóján, június 28-án a szlovák és a magyar püspökök, magyarországi és szlovákiai szlovákok és magyarok együtt zarándokolnak a mátraverebély-szentkúti kegyhelyre. /Ősszel találkoznak a magyar és a román püspökök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998