udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. július 15.

A július 1-13. közötti időszakban pusztító áradások, viharok, záporesők közel nyolcvan helységet érintettek, 17 személy halálát okozták - jelentette júl. 14-én a Környezetvédelmi Minisztérium illetékes bizottsága. Közel 1500 ház rongálódott meg, ebből 68 teljes mértékben károsodott, 5700 hektárnyi mezőgazdasági területet és szinte száz kilométernyi megyei és községi utat károsított az áradás. A legsúlyosabban érintettek a Mehedinti, Fehér, Arad, Bihar, Kolozs, Hunyad és Suceava megyei települések. - Kolozs megyében az utóbbi napok áradásai 15 helységet érintettek, és egy személy halálát okozták. 218 lakóházat rongált meg a víz, ebből egyet teljesen tönkretett. A községi utak megrongálódása miatt 81 család szigetelődött el. Kolozsváron az áradás 50 lakóházba és 55 gazdaságba hatolt be. /Viharkárok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2001. január 18.

1990-hez képest 1998-ban 705 ezerrel kevesebb Románia lakossága. A nagy zuhanás 1991 és 1992 között következett be: 396 ezerrel csökkent a lakosságszám. Az előző évtizedek biztatóak voltak. 1965-ben lépte át Románia 19 milliós, 1969-ben a 20, 1974-ben a 21, 1979-ben a 22 milliós határt. Kilenc évnek kellett eltelnie, amíg - ekkor már drasztikus, a Szekuritáté által ellenőrzött formákban - sikerült elérni a 23 milliót. Akkoriban ezt is megünnepelték. Pedig ekkor már volt egy olyan megyéje Romániának - Arad -, ahol 1980 óta folyamatosan negatív volt a természetes szaporulat, és volt egy olyan másik megyéje, Teleorman, ahol 1985-ben -0,1 volt ugyanez a mutató. A folyamatos csökkenés azonban nyilvánvaló. 1992-ben már 19 megyében és Bukarestben is negatívvá vált a természetes szaporulat mutatója. Gagyi József írásában részletezte az ország népességi adatait. Azok a megyék, melyek esetében 1999-ig többen születtek, mint ahányan meghalt: Bákó, Beszterce-Naszód, Galac, Iasi, Máramaros, Neamt, Szucsáva, Vaslui és Erdély északkeleti része. Azok a megyék, melyek a kilencvenes években ingadoznak, hol negatív, hol pozitív a mutatójuk: Botosani, Konstanca, Gorj, Ialomita, Szeben, Vrancea. A harmadik csoport, amelynek a kilencvenes években stabilan csökkent a lakosságszáma, de a mutatójuk csak 1992-ben vagy közvetlenül azután lett negatív: Fehér, Arges, Brassó, Kovászna, Dimbovita, Hargita, Hunyad, Maros, Szatmár, Szilágy, Tulcea, Vilcea. A negyedik csoport: amelynek már 1990 és 1991-ben negatívba fordult a mutatója: Bihar, Braila, Buzau, Calarasi, Kolozsvár, Dolj, Mehedinti, Olt , Prahova, Temes megyék, Bukarest. Az ötödik csoport: a negatív listavezetők, amelyek 1990 óta, vagy még azelőtt elfoglalták ezt a helyet: Arad, Krassó-Szörény, Giurgiu, Teleorman. - A fentiek alapján megrajzolt ez a térkép nem a történelmi régiók határvonalait mutatja. Igaz, hogy Moldvában még mindig a legpozitívabb a mérleg. A megyék zöme, a harmadik-negyedik csoport, az ország közepe és nyugati része. Az ötödik csoport pedig a déli megyék. - Ebből a szempontból az ország más megosztást mutat, mint amilyent a politikai opciót kirajzoló választási térképekről leolvasható. Nagy meglepetés, hogy nem az erdélyi, hanem, igen egyértelműen, a déli és regáti megyék a listavezetők. Románia lakossága az országnak ezen a részén fogy a legnagyobb ütemben. /Gagyi József: Deficit- térkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2001. május 21.

Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője a kisebbségi nyelvek használatáról beszélt. A 20 %-os kisebbségi lakossági arányszám országos szinten 1342 helységet érint, közülük 1062 azok száma, ahol a magyar nyelv használata is megengedett. Továbbá 308 olyan közigazgatási egység van, amelyben a törvény feltételei mellett a magyar nyelv használható az intézmény keretén belül: tanácsüléseken, ügyvitelben, beadványozásban, hivatalos válaszadásban stb. Fehér megyében 37 helységről van szó, közülük 31-ben a magyar, 4-ben a roma, 2-ben a német nyelv is használható. Arad megyében a 30 helységből 26-ban a magyar, 1-ben a szerb és 4-ben a szlovák is beszélhető. Arges megyében 1 helységben a roma nyelvet is, Bákó megyében 6-ban a magyart, 3-ban a romát is használhatják. Bihar megyében 119-ből a magyar nyelv 95-ben, a roma 13-ban, a német 1-ben nyert polgárjogot, Beszterce-Naszód megyéről már említést tett a lap csütörtöki száma, Botosani-ban 2 helységben a roma, 1-ben az ukrán nyelv használható, Brassóban 28 helységből 24-ben magyarul, egyben roma nyelven, 4-ben németül lehet majd megnyilvánulni, Buzauban 2 helységben kapnak nyelvi jogokt a romák, Krassó-Szörényben 40 helységben roma (6), német (8), ukrán (4), szerb (10), horvát (7), cseh (5) nyelvek jutnak közéleti szerephez, Calarasi-ban 2 helységben a roma. Kolozs megyében 90 helységet érint nyelvileg a törvény, 85-ben a magyarság, 6-ban a roma lakosság javára is. Konstanca megye 12 helységéből 8 a török, 3 a tatár, 1 az orosz kisebbségi nyelveknek ad megnyilvánulási jogot, Kovászna megyében 106 helységben a magyar is polgárjogot nyer. Dambovitában 3 helységben a roma, 1-ben a bolgár nyelv is szerephez jut. Doljban 3 helységben, Giurgiuban 2 helységben, Gorjban 1 helységben a romák, míg Hargita megyében 231 település a magyar és 2 a roma kisebbségnek is kedvez. Hunyad megyében 5 magyar és 1 roma, Ialomitában 2 roma, Iasi-ban 2 roma, Máramarosban 19 magyar, 2 roma, 14 ukrán, Mehedinti-ben 1 magyar, 3 roma, 1 szerb, 2 cseh, Marosban 219 magyar, 28 roma, 5 német, Oltban 1 roma, Parahovában 1 roma, Szatmárban 107 magyar, 2 roma, 6 német, Szilágyban 54 magyar, 4 roma és 4 szlovák, Szeben 4 roma és 12 német, Suceava 3 roma, 23 ukrán, 4 orosz, 6 lengyel, Teleorman 1 roma, Temes 27 magyar, 2 roma, 1 német, 10 ukrán, 14 szerb, 4 szlovák, 2 bolgár, Tulcea 7 ukrán, 9 orosz, 1 görög, Valcea 2, Vrancea 1 roma nyelvet is jogerőre emelő helységgel találkozunk. Három nyelv nyer használati jogot 1 Arad megyei helységben (magyar és szlovák), 5 Bihar megyeiben (2 magyar és roma, 1 magyar és német, 2 magyar és szlovák), 1 Brassó megyeiben (magyar és roma), 1 Kolozs megyeiben (magyar és roma), 1 Hargita megyeiben (magyar és roma), 1 Máaramaros megyeiben (magyar és roma), 18 Maros megyeiben (17 magyar és roma, 1 magyar és német), 5 Szatmár megyeiben (1 magyar és roma, 4 magyar és német), 1 Szilágy megyeiben (magyar és roma), 1 Temes megyeiben (magyar és roma). /Cseke Gábor: A helyi közigazgatás törvénye. Szándékunkban áll a jogsértésekről szóló információkat összegyűjteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2001. november 9.

Makay Botond Krassó-Szörény megyei RMDSZ-elnök szerint rövidesen RMDSZ szervezet alakul a Mehedinti megyéhez tartozó Orsován, mintegy harmincan kívánnak a magyar érdekvédelmi szervezetbe beiratkozni. Arra a kérdésre, hogy ez összefüggésben van-e a státustörvény adta lehetőségekkel, az elnök elmondotta: igen is, meg nem is. Már esztendőkkel ezelőtt volt szó egy orsovai szervezet létrejöttéről. /(Krassay): Orsován RMDSZ?! . = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

2002. október 12.

A történelmi Temesköz egyetlen dunai kikötője volt Orsova, amely arról nevezetes, hogy 1849-ben, a lemondott és menekülő forradalmi kormány itt kelt át a folyón. Mielőtt azonban elhagyták volna a magyar haza földjét, biztonsági okokból elásták a magukkal vitt Szent Koronát. A Duna vizének felduzzasztásáig kápolna jelölte a helyet, ahová egykor a Szent István-i koronát rejtették az avatatlan szemek elől. A város közben kényszerűségből felköltözött a szomszédos domb lejtőjére, a hatalom Orsovát Mehedinti megyéhez csatolta. Azóta mostohagyerekként tengődik a számára idegen közegben. A gazdasági élet a mélypontra süllyedt, a fogyasztók testületileg lemondtak a központi fűtésről. Orsova az ország első városa, amelynek lakói egyöntetű akarattal mondanak le a szolgáltatásról, mert képtelenek a fűtés díját fizetni. /Orsova lemondott a fűtésről. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

2003. május 28.

Többhetes rendezvénysorozattal emlékeztek a temesvári Szent György Székesegyház felszentelésének bicentenáriumán az egykori templomépítőkre. A templom felszentelésről május 3-án emlékeztek meg. Május 4-én Resicabányán elhelyezték a Szentháromság-plébániatemplom alapkövét, május 10-én és 11-én pedig Jean-Claude Perisset pápai nuncius celebrált szentmisét Temesváron és Majláton. Az ősi csanádi egyházmegyét - a püspökséget a 18. században helyezték Csanádról Temesvárra - a trianoni békeszerződés háromfelé szakította. Nyugati része 62 plébániával, kétszázezernél több hívővel a Szerbhorvát Királysághoz került, a belgrádi Apostoli Nunciatúra 1923. februárjában állított fel apostoli kormányzóságot Nagybecskerek székhellyel. A temesvári megyés püspökség határa szinte megegyezik Temes, Arad és Krassó-Szörény megyék jelenlegi közigazgatási határaival, illetve idetartozik Mehedinti katolikusok - mintegy háromezer hívő - által lakott vidéke. - A püspökség területe huszonnégy ezer négyzetkilométer, a hívek száma körülbelül száznegyvenezer. Ebből százezer magyar, körülbelül tízezer német, s vannak még románok, bolgárok, csehek, szlovákok, sőt olaszok is, akik Temesváron már kérték az olasz nyelvű pasztorálást - mondta Böcskei László általános helynök. A vikárius kiemelte, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn a Vajdaságba és a Magyarországra szakadt testvéregyházmegyékkel. Tavaly ősszel megkezdődött a temesvári Szent György Székesegyház teljes külső renoválása. /Pataky Lehel Zsolt: Templomépítés és -felújítás a történelmi Bánságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

2003. október 20.

A népszavazás sikere érdekében az SZDP a mozgósító eszközök legszélesebb skáláját vetette be. Bihar megyében Florin Serac prefektus parancsára népzene-előadásokat szervezett a kormánypárt megyei szervezete. Ezenkívül kis csoportok is járták a falvakat, azzal a céllal, hogy személyesen győzzék meg az embereket a népszavazás fontosságáról. Az Arad és a Szeben megyei SZDP is bevetette aktivistáit, akik házról házra, tömbházról tömbházra járva győzködték az embereket. Kolozsvárhoz hasonlóan Bákó utcáit is a hét végén hangosbemondókkal felszerelt gépkocsik szelték keresztül-kasul, arra buzdítva az embereket, hogy szavazzák meg az új alkotmányt. Szatmár megyében az alacsony részvételű települések polgármesterei fejmosást kaptak Gheorghe Ciocan prefektustól. Az RMDSZ színeit képviselő Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is részt vett az ülésen, és azt ígérte az elöljáróknak, hogy az első három legnagyobb részvételi arányt elérő település egymilliárd lejt kap a megye költségvetéséből, amelyet saját belátásuk szerint költhetnek el. A prefektus kínai kirándulást helyezett kilátásba a hasonló eredményt elérő településvezetőknek. Az első napon rendkívül alacsony, országos szinten 8,19 százalékos volt a részvétel. Bukarestben még ennél is rosszabb, 7,5 százalék volt az arány. Az átlagnál valamivel magasabb, 11-14 százalékos volt a megjelenés Olt, Teleorman, Vrancea, Dolj és Mehedinti megyében. Kolozs megyében az emberek 7,3 százaléka, míg Kolozsváron 7,4 százaléka járult az urnák elé. Okt. 19-én, vasárnap reggel az SZDP távértekezletet tartott, amelyen a megyei szervezetek pontos utasításokat kaptak a népszerűsítési kampány felerősítése érdekében. Octav Cozmanca, a kormánypárt ügyvezető elnöke a házalást javasolta a területi szervezeteknek. /E. Cs., L. E. M, P. L. Borbély Tamás: Várakozáson aluli részvétel országszerte. A kormánypárt mindent elkövetett a szavazók mozgósításáért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2002. február 13.

Orsován, ahol Marozan Valér egy szobát bocsátott az RMDSZ, illetve a magyar igazolványra vonatkozó kérvények  ügyintézésének rendelkezésére, nagy volt a forgalom. Makay Botond, Krassó-Szörény megye területi elnöke az alakuló orsovai RMDSZ vezetésével megbízta Lönhardt Zoltán nyugalmazott vegyészmérnököt. Első alkalommal a huszonöt RMDSZ-belépési nyilatkozatra kilenc tagsági könyv született, illetve hat kérvényt sikerült átadni a magyar igazolvány megszerzése érdekében. /Krassay Szörény: Mehedinti megyében átadták az első kérvényeket. Orsován megbízott elnök az alakuló RMDSZ élén. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

2005. január 14.

A brassói Madaras Lázár, az RMDSZ egykori ügyvezető alelnöke lett a negyedik magyar prefektus. A 64 éves közgazdászt a mintegy 270 lelket számláló magyar közösségnek otthont adó Mehedinti megyébe nevezték ki. Az RMDSZ nyolc alprefektusi tisztséget kapott, nincs közöttük viszont Kolozs megye. Madaras Lázár 1968 és 1990 között a Brassói Lapok hetilap szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője volt. 1990 után két mandátum erejéig törvényhozóként dolgozott a képviselőházban. A bukaresti közgazdasági egyetemet végzett szakember 1996 és 2000 között a Brassó Megyei Tanács alelnöke volt, jelenleg a brassói erdészet igazgatója. Az RMDSZ nyolc alprefektusi tisztséget kapott, Szilágy megyében Végh Sándor, Maros megyében Burkhárdt Árpád, Hargita megyében Dézsi Zoltán, Szatmár megyében Riedl Rudolf, Arad megyében Horváth Levente, Brassó megyében Szakál Zsolt András, Krassó-Szörény megyében Seres Péter, Temes megyében Marossy Zoltán György lett a kormánymegbízott-helyettes. Dugába dőlt az a terv, miszerint Hunyad megyének magyar alprefektusa lesz. Déva polgármestere, a liberális Mircia Muntean ugyanis közölte: lemond a párt megyei szervezetének éléről, ha magyar alprefektust neveznek ki. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ezért arra kérte az RMDSZ vezetőit, hogy mondjanak le erről a tisztségről. Ezek után a lemondással fenyegetőző pártelnök meggondolta magát. /Nyolc magyar alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2005. január 17.

Továbbra sincs döntés az államtitkári tisztségekről, mivel a kormánykoalíciós pártoknak még mindig nem sikerült megegyezniük a szóban forgó funkciók elosztásáról – derült ki január 15-én, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsán (TEKT). Az RMDSZ nyolc-tíz államtitkári tisztségre számít. /Sz. K.: Továbbra sincs egyezség az államtitkárokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./ A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát (TEKT) követő sajtótájékoztatón Markó Béla miniszterelnök-helyettes bemutatta a Tariceanu-kabinet két RMDSZ-es miniszterét, Nagy Zsolt informatikai és kommunikációs, valamint Winkler Gyula kereskedelmi minisztert. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bejelentette, hogy megtörtént a prefektusok és alprefektusok kinevezése. Az RMDSZ-nek négy prefektusa van Kovászna, Beszterce-Naszód, Máramaros és Mehedinti megyében, és nyolc alprefektusi tisztséget mondhat magáénak Hargita, Maros, Bihar, Szilágy, Szatmár, Arad, Temesvár és Krassó- Szörény megyében. Markó Béla elmondta, hogy a kormánypárt, illetve az RMDSZ működési szabályzatát egyeztetik. Katona Ádám, az EMK elnöke nemrégiben fogalmazott nyílt levelére utalva Markó kijelentette, hogy a kormányprogramban a kulturális autonómia szerepel. Egyelőre, jelentette ki, a helyi autonómiát kell kiépíteni a széleskörű decentralizációval és pénzügyi autonómiával, utána lehet specifikus autonómiákról, közöttük a gazdasági fejlesztési régiókról beszélni. A következő időszakban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet akarják megerősíteni akár román állami pénzekkel is, és a Babes-Bolyai Egyetemen kiépíteni a magyar karokat, fakultásokat. Hosszú távon azonban nem mondtak le az állami magyar egyetemről. /Az RMDSZ legalább nyolc államtitkári tisztséget igényel. Ülésezett a TEKT és az Operatív Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 17./

2005. február 1.

Silvian Ionescről, a frissen kinevezett bukaresti kormánybiztosról kiderült, hogy a Szekuritateban indult, Bukarestben a 90-es években is bányászokat irányította, mindezért beadta lemondását. Dicséretes, de akad még jó néhány frissen kinevezett kormánybiztos és kormánybiztos-helyettes, aki “pettyes” múltú. Például a Hargita megyei kormánymegbízott egy esztendővel ezelőtt még szocdem színekben szaladgált, de azóta demokrata lett. Az is érthetetlen, hogy a brassói Madaras Lázár miért Mehedinti megyében lett prefektus, ahol nemigen nyüzsögnek a magyarok. Román Győző újságíró az egyik vezető liberális politikustól megkérdezte, hogy nem túlhaladott-e a párt nevében a nemzeti jelző? Azt válaszolta, hogy nem, mert ők továbbra is kitartanak az alkotmány első szakasza mellett, amely szerint Románia nemzeti, független stb. állam. Szavalta, hogy nem hagyják elveszni Erdélyt, és Bukovinát is románnak tartják. A román politikusok többsége előtt, még ha liberális vagy demokrata pártiak is, amikor a magyarokról van szó, mindjárt az országot elorozni akaró ellenség képe jelenik meg. Még a jelenlegi művelődési miniszternek, Mona Muscának is Trianon című film vetítésének hallatán mindjárt Erdély elrablása jutott eszébe. Közben a Demokrata Párt elnöke, Emil Boc által vezetett Kolozsváron egy utca továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu nevét viseli. A bukaresti Északi pályaudvar közelében lévő Negruzzi utcában hatalmas zöld tábla hirdeti, hogy itt van Mihály arkangyal légiójának, azaz a Vasgárdának a székhelye, ahol a “régi szép időkre” emlékeztető filmeket vetítenek. Az újságárus bódéknál a legionáriusok lapjai meg könyvei találhatók. /Román Győző: Újból ellopjuk Erdélyt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 1./

2005. február 25.

RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

2005. március 1.

Akad még jó néhány “pettyes” múltú a frissen kinevezett kormánybiztosok és kormánybiztos-helyettesek között. Például Strujan Constantin Hargita megyei kormánymegbízott egy esztendővel ezelőtt még szocdem színekben szaladgált, de azóta demokrata lett. Azt sem lehet érteni, hogy a brassói Madaras Lázár miért lett Mehedinti megye prefektusa. Mona Musca művelődési miniszternek a Trianon című film vetítésének hallatán Erdély elrablása jutott eszébe. Közben a Demokrata Párt elnöke, Emil Boc által vezetett Kolozsvár egyik negyedének főutcája továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu nevét viseli. A bukaresti Északi pályaudvar közelében lévő Negruzzi utcában hatalmas zöld tábla hirdeti, hogy itt van Mihály arkangyal légiójának, azaz a Vasgárdának a székhelye, ahol fasiszta típusú összejöveteleket tartanak. Az újságárus bódékban a legionáriusok lapjait meg könyveit árulják. /Román Győző: Újból ellopjuk Erdélyt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 1./

2005. március 21.

Nagy anyagi károkat okozott a hóolvadás: leginkább az Arad, Fehér, Kolozs, Brassó, Kovászna, Hargita, Hunyad, Maros, Szeben, Dolj, Gorj, Mehedinti, és Valcea megyei háztartásokat sújtotta. Kolozs megyében 2500 hektár földterületet öntött el az ár. Désen 140 háztartást öntött el a víz. Szamosújváron 1500 hektár szántóföldet árasztott el a víz, Kackó községben pedig 250 hektár földterületet lepett el a megduzzadt patak. A vízfolyások több Kolozs megyei utat elárasztottak: továbbra sem lehet közlekedni Dés környékén és Szúnyogszegen. /J. L., K. O.: Erdély-szerte nagy károkat okoz az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az utóbbi évtizedek legnagyobb áradásával küzdöttek a hét végén a Hargita megyei települések. Az Olt és a Maros megáradt, termőföldeket, házakat öntött el. A Maros Gyergyóújfaluban 30, Csomafalván 20 háztáji gazdaságot öntött el, Maroshévízen közel egy kilométeres jégtorlasz képződött a folyón. Gyergyószárhegyen 50 lakásba és közel 1000 pincébe hatolt be a víz, sok esetben talajvízszivárgás következtében. Várhegyen 11 lakásba hatolt be a víz. Galócás és Maroshévíz között a 12-es országúton földcsuszamlás nehezítette a közlekedést. Maroshévízen kiöntött a Maros, 80 hektár termőföldet árasztva el, a város több utcáján is nehezen lehetett közlekedni. Kelemenpatak városrészben 20, Lunkányban szintén 20 háztáji gazdaság szenvedett árvízkárokat. A bajba jutott emberek nem kaptak számottevő segítséget a nehéz pillanatokban. Gyergyremetén 70 ház udvara és kertje, 35 hektár mezőgazdasági terület került víz alá. Csíkszentdomokoson 20 háztáji gazdaság, 35 pince és 30 kút szenvedte meg az áradást. Csíkszentkirályon 8 háztáji gazdaság és 20 hektár legelő szenvedett árvízkárokat, Szentimrén 4 háztáji gazdaságot, 60 hektár legelőt árasztott el a víz. Újszékelynél a Nagyküküllő szintje emelkedett meg. /Kovács Attila: Medrükből kilépett folyók. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./ Hunyad megyében több mint 400 hektárnyi termőföldet és tizenkét falut öntött el a víz. Öt települést teljesen elzárt a külvilágtól és körülbelül 130 gazdaságot érintett az áradás. A legsúlyosabb gondokat Alvácán, Kőrösbányán, Blajeni, Toplica és Demszus településeken jelezték. /Tizenkét falut öntött el. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./

2005. április 29.

Megmozdultak a hatóságok: Temes, Arad, Krassó-Szörény és Hunyad megye árkárosultjainak a megsegítésére sietnek, e négy megyébe 13 ezer adag oltóanyagot szállítanak. Az utóbbi napon további harminc település került víz alá, ezzel 175-re emelkedett az eláradt helységek száma. Április 14. és 27. között az árvíz sújtotta hét megyében 3350 embert kellett kitelepíteni, a természeti katasztrófának egy halálos áldozata van, 3785 ház dőlt össze vagy rongálódott meg, több mint 43 ezer hektár termőföld került víz alá, rengeteg háziállat pusztult el. Az árvíz 339 hidat tett tönkre, két és fél kilométernyi országos utat és 342 kilométer helyi érdekű közutat, 79 utcát tett járhatatlanná. Temes megyében 62, Krassó-Szörényben 58, Hunyadban 25, Arad megyében 18, Biharban hét, Mehedinti-ben három, Suceavában pedig két település vált az ár martalékává. További áradások várhatók. /Riasztották az erdélyi megyéket. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

2005. november 10.

Az RMDSZ prefektusai – a Mehedinti megyei kormánybiztos kivételével – egyidejűleg, decemberben mondanak le a politikai szerepvállalásról. A döntés Marosvásárhelyen született Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében. „Heves viták voltak, de az elnök azt javasolta, hogy mondjunk le a politikáról, és maradjunk a közigazgatásban. Erre a következő hónap közepén kerül sor, az időpontról a továbbiakban állapodunk meg. Ahhoz, hogy továbbra is prefektusként dolgozhassunk, vizsgáznunk kell az eddigi tanfolyamok alapján. Ha a vizsga sikerül, megtarthatjuk posztjainkat”, mondta Szilágyi János prefektus, aki lemond Beszterce-Naszód megyei RMDSZ elnöki tisztségéről, a szervezet vezetését Borsos László jelenlegi ügyvezető elnök veszi át. A prefektusi törvény közvitára bocsátott módosító tervezete szerint a kormánybiztosoknak egy hónapon belül választaniuk kell a prefektusi poszt és a politikai tisztség között. /Lemondanak az RMDSZ prefektusai a politikáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2005. november 18.

Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke beszélt a szórványmisszióról, a szórványprogramokról és az alapítvány tevékenységéről. Rendszeres tevékenységük az algyógyi szórvány-lelkésztalálkozó és szórványtovábbképző, a szórványdíjazás, a szórványlap szerkesztése, tanácsadási munka lelkészeknek, pedagógusoknak. Emellett fontos az amerikai erdélyi szórvány-testvérkapcsolat is, a Válassz testvért mozgalom, amelyik egyedülálló a maga nemében: amerikai magyar családok rendszeresen támogatnak egy szórványgondozó egyházközséget és lelkészt. Ebben az évben szerették volna szervezni az Egyház és anyanyelv című konferenciát, mert égetővé vált a nyelvhasználat, nyelvcsere, nyelvváltás a romániai magyar történelmi egyházaknál és híveiknél. Folytatják a gyülekezetjárást az egyetemistákkal, teológusokkal, továbbá a romtemplomok takarítását, a nyári gyülekezeti missziót és a magyarságfelmérést. Emellett segítenek a rászorultakon, elsősorban nagycsaládosokon és gyermekeken. Nagyon fontos a Holt-tenger dokumentációs program. Erdély szórványterületein ugyanis gyors ütemű a tárgyi, szellemi értékvesztés, lassan alig marad utolsó tanú, emlékező egy-egy településen. Néhány éve kezdték el ezt a programot, hogy ezen a területen rögzítsenek mindent. A szórványközpontok között vannak a gyülekezeti házak, otthonok, menhelyek. Az igazán nagy feladatot az oktatási központok látják el. Ezek líceumok és elemi iskolák közé szerveződnek: falusi vagy városi bentlakások. A tudatos tervezés nyomán születhettek új oktatási intézmények, iskolák, mint a nagybányai Németh László, a máramarosszigeti Leöwey Klára Gimnázium, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont és a szilágysomlyói önállósuló magyar iskola. Különleges arculatot kölcsönöznek a szórványközpontoknak a teleházak, faluházak, magyarházak. További feladat a lefedetlen területek behálózása, különös tekintettel a Mezőségre, a Küküllők mente szórványvidékeire és Dél-Erdélyre. Nagy gond ezeknek az intézményeknek a fenntartása. A normatív jellegű fenntartás életbevágóan fontos. Sürgős feladat befejezni az építés alatt álló válaszúti, besztercei, felőri bentlakásokat. Anyagi okok miatt bezártak a medgyesi és hétfalusi iskolai bentlakások. A Diaszpóra Alapítvány foglalkozik a Kárpátokon kívüli misszióval is. 1996-ban jártak először a fiatalokkal Havasalföldön, a következő évben ezt Moldvában és Dobrudzsában folytatták, és azóta minden évben legalább egy kis csoport fiatal az ott élő és szolgáló lelkészekkel bejárja a Kárpátokon kívüli régiókat. Ebben az évben ellátogattak a régi Méhed, mai nevén Mehedinti megyébe, Szörényvárára (Turnu Severin). A regáti magyarság egy része rejtőzködve csendesen beolvadt, más része próbálja őrizni önazonosságát. /Dézsi Ildikó: „Szórványjárásunk célja a segítés, a szolgálat” Interjú Vetési Lászlóval, a Diaszpóra Alapítvány elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

2005. december 16.

Az új év első napjaiban az RMDSZ prefektusai kilépnek a szövetségből – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. A prefektusok pártonkívüliségét sürgősségi kormányrendelet írja elő, így a megyei kormányképviselők kénytelenek választani a közigazgatási tisztség és a politikai szerepvállalás között. Az RMDSZ Mehedinti, Kovászna, Máramaros és Beszterce-Naszód megyékben nevezhetett ki prefektusokat. Alprefektusa Máramaros, Hargita, Temes, Arad, Szatmár, Krassó-Szörény, Brassó, valamint Szilágy megyében van a szövetségnek. /Lemondanak a politikáról az RMDSZ prefektusai. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2005. december 29.

Kellemetlen meglepetés érte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét: a koalíciós „partnerek” ismét megszegték ígéretüket, és az előzetes megállapodások ellenére megakadályozták, hogy az elkövetkező tíz évben az RMDSZ jelöltje töltse be az egyik alprefektusi tisztséget. Korábban azt ígérték, hogy a tisztség betöltésére kiírt versenyvizsgán a többi koalíciós párt nem állít ellenjelöltet, de nem így történt. Az RMDSZ jelöltjét nem is engedték szóhoz jutni, a vizsgáztató bizottság szerint Fekete Emőke nem felel meg a követelményeknek, mivel nincs megfelelő számú munkaéve. A prefektusok jogállásáról szóló törvény módosítása következtében január 1-től a prefektúrák főtitkárai alprefektusokká válnak, így valamennyi megyében a prefektusoknak két helyettese lesz. Mivel Kolozs megyében Silviu Hentz prefektúrai főtitkár nemrég tragikus hirtelenséggel elhunyt, versenyvizsgát szerveztek a megüresedett állás betöltésére. A bizottság tagjai előre eldöntötték, ki lesz a sikeres vizsgázó. Január 1-jétől a prefektusok többé nem közméltóságok, hanem főköztisztviselők. Eddig a prefektusok az aktuális kormánypártot/kormánypártokat képviselték, könnyen le lehetett őket váltani. A prefektusokkal több esetben visszaéltek pozíciójukkal, erőteljesen beavatkoztak az önkormányzatok tevékenységébe. A prefektusok nagy része máris lemondott párttagságáról és a különböző párttisztségekről. Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője megerősítette: az RMDSZ négy prefektusa (Böndi Gyöngyike Máramaros, György Ervin Kovászna, Madaras Lázár Mehedint és Szilágyi János Beszterce-Naszód megyékből), illetve 8 alprefektusa kilépett az RMDSZ-ből. /Kiss Olivér: Nem lesz RMDSZ-es alprefektus Kolozs megyében. Újabb koalíciós átverés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2006. március 18.

Területileg a legnagyobb, számbelileg a legkisebb főesperesség Hegyvidéki Katolikus Főesperesség a temesvári római katolikus püspökségben. Pál József főesperes bemutatta kerületét: magában foglalja Krassó-Szörény megyét, Orsovát és Eibenthalt Mehedinti megyéből, illetve Temes megyéből Lugost, Facsádot és Nadrágot. Mindez két esperességen belül 19 plébániát jelent, ahol a szentmise és hitoktatás magyar, román, német, horvát vagy cseh nyelven folyik. Főként városról volt nagy méretű, a rendszerváltás óta bekövetkezett elvándorlás. Akik elvándoroltak, hozzájárulnak a templomok fenntartásához, javításához. Jelenleg folyik Resicabányán a Havas Boldogasszony plébániatemplom teljes felújítása. Karasován /Krassóváron/ dolgoznak a templom felújításán, Boksánbányán megtörténtek az előkészületek. Két évvel ezelőtt fejezték be a szekuli és szörényordasi templom felújítását. Temesfőn tervezik a templom felújítást. Elkezdődött államosított ingatlanok visszaszolgáltatása. Boksánbányán és Resicabányán is visszakapta egy-egy egyháziiskola-épületet, illetve lebontott épületekért kárpótlást igényeltek, egyelőre eredménytelenül. Két templom, a karasovai, illetve a resicabányai felújításához kértek támogatást. Utóbbit a város önkormányzata jelentős összeggel támogatja, a karasovai eddig nem kapott semmit. A templomlátogatottság nem csökkent, noha a 2002. évi népszámlálás alkalmával Resicabányán a két plébánián csupán 6500 katolikus találtatott. Mindkét templomban vasárnaponként magyar, román és német nyelvű szentmiséket celebrálnak. A román és a német nyelvű szentmiséken megtelik a templom, a magyarra nem jönnek el 100-nál többen. Vannak magyar nyelvű csoportok a plébánián, a fiatalok rendszeresen részt vesznek a csíksomlyói búcsún, a Háló-találkozókon. Magyar nyelven is folyik hittanoktatás, illetve van egy kicsiny magyar nyelvű fakultatív oktatású csoport. Hírnök címmel havi kiadványt terjesztenek a hívek között. Megpróbálják megtartani őket hitükben és nemzetiségükben egyaránt. /Balta János: Megtartani hitben, nemzetiségben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2006. május 5.

Még egy államtitkári, vagy legalábbis államtitkári rangú tisztséget kér az RMDSZ a kormányban, miután Madaras Lázár, Mehedinti megye prefektusa benyújtotta lemondását, tájékoztatott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla elégedett a távozó prefektus eddigi tevékenységével. Madaras Lázár egészségügyi okokból nyújtotta be lemondását, az utóbbi két hónapban sokat volt kórházban. /Cseke Péter Tamás: Államtitkári széket kér az RMDSZ Madaras prefektusi posztjáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2006. augusztus 17.

Idén újra kikerül a Kazán-szoros baloldali sziklafalára az a márványtábla, amely a Duna szabályozását kezdeményező gróf Széchenyi Istvánnak hivatott emléket állítani. Az eredeti, mintegy tíz négyzetméteres tábla, akárcsak a sziklába vájt egykori Széchenyi út a vaskapui vízi erőmű megépítése után a felduzzasztott folyam mélyére került. A Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Jachtegylet tagjai tavaly már elhelyeztek egy kis méretű táblát, de ismeretlen tettesek néhány hét után – a román, magyar és Széchenyi-zászlóval együtt – eltávolították. „Azon a tízezer forinton ne múljék, mi az idén is kihelyezünk egy kisebb méretű táblát. De erről lényegében a hatóságoknak kellene gondoskodniuk” – magyarázza Varga István, a Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Jachtegylet ügyvezető alelnöke. Elmondta, hogy az 55x35 centis márványlapba annak a hatalmas táblának a szövegét vésették, amely a víz alá került. Gesztusukkal Széchenyi István előtt kívántak tisztelegni. A sziklafalat, melyre a táblát rögzítették csak a vízből lehet megközelíteni, egy hónap alatt mégis nyomtalanul eltűnt. „A szorosban nem ez az egy, pusztulásra ítélt emléktábla; mi a többinek a sorsát is felvállaltuk” – mondja Madaras Lázár, Mehedinti megye néhány hónappal ezelőtt lemondott prefektusa. Elszomorítónak tartotta, hogy a helyi románok közül kevesen ismerik a környék valós történelmét. Sokan nem tudják, hogy Mehedinti megyeszékhelyét, a ma Drobeta Turnu Severinként ismert Szörényvárt egy magyar szerzetesrend létesítette. Ezt idézi a város címerében található kereszt is. Ezeket a részleteket szerencsére a megyei múzeumban el is mondják a látogatóknak – jegyezte meg Madaras. – A Duna mentén kígyózó vasutat is a magyarok építették. 1860-ban Szörényvár lakóinak több mint fele német ajkúnak vallotta magát, de a magyarság számaránya is 20 százalék fölött volt. A románok aránya 10 százalék alatt maradt, a kiegyezéskor is alig érte el a 15 százalékot. Szörényvár mára jószerével színromán településsé vált. Madaras betegnyugdíjba vonulásával az a néhány tucat al-dunai magyar is elárvult. Lászlóvára határában most is ott áll az óriási méretű Baross-tábla, mely öles betűkkel hirdeti: „Az Aldunai vaskapunak és a többi zuhatagnak az MDCCCLXXXVIII évi XXVI t. czikkelye által elrendelt szabályozása megkezdetett I. Ferencz József uralkodása alatt Gróf SZAPÁRY GYULA miniszterelnök idejében BELLUSI BAROSS GÁBOR kereskedelemügyi miniszter által MDCCCLXXXX (1890) évi szeptember XV-én. Isten áldása legyen e művön és megalkotóin.” A vasminiszternek is emlegetett Baross Gábor közlekedési miniszter Széchenyi örökébe lépve az Al-Duna szabályozásának és a gőzhajózásnak volt a szorgalmazója. Új-Moldova mellett a hegyoldalban egy másik emléktábla is megmaradt. Kopott betűkkel hirdeti, hogy a Vaskapu szabályozását már 1890-ban megkezdték Ferenc József uralkodása idején, gróf Szapáry Gyula miniszterelnöksége alatt. Orsovától mintegy 18 kilométerre egy 1889-es tábla Erzsébet királynénak állított emléket. Nisztor szerint a víz teljesen tönkretette. Szinice falu közelében a Duna medrében három darab háromszöget alkotó, toronyszerű építményt fedezhetünk fel. Az először 1428-ban említett Háromtorony (más néven: Trikule vagy Tri Cule) az egykori magyar határvédelmi rendszer maradványa. A történészek szerint, több al-dunai várhoz hasonlóan Zsigmond király építtette. A tornyok a duzzasztás nyomán mindig vízben állnak, magas vízálláskor teljesen ellepi a folyam a legalacsonyabbat. Alacsony vízállásnál azonban le is lehet sétálni a tornyokhoz. 22 kilométerrel feljebb, Drenkovánál a vízben állnak Drankó várának a romjait. A Szörényi-Bánság fontos erődítményét a 14. században építhették, 1432-ben a törökök elfoglalták, és feltehetőleg lerombolták. A modern vonalú orsovai római katolikus templom falára 2004. május elsején került fel az a márványtábla, mely a magyar korona történetének e településhez kötődő részletére emlékeztet. „A Szent Korona Orsovánál volt 1849-től 1853-ig elrejtve. Az elásatás helyén, a Szent Korona ittlétének emlékére 1855-ben Koronakápolnát építettek. A kápolna a Duna vize alá kerülvén, emlékül a koronát tisztelők ezen táblát állították” – olvasható a márványlapon. A koronázási jelvényeket 157 évvel ezelőtt éppen augusztus 17-én rejtették el a Szemere Bertalan miniszterelnök vezette menekülők. A korona rejtekhelye fölé immár I. Ferenc József császár emeltette a kápolnát. A Duna felduzzasztása nyomán ez az emlékhely is víz alá került. A nemzeti értékek ápolására Temesváron megalakult a Szent Korona Szövetség. Ennek a szervezetnek a kezdeményezésére helyezték az új templom falára a háromnyelvű emléktáblát. A Baross Gábor által létrehozott tanintézetben 1927-ig folyt magyar nyelvű oktatás. Ha újraindítanák, ma már nem lenne diák, aki magyarul tanulhatna falai között. A magyar jellegű emlékek a Duna süllyesztőjébe kerülnek, közben Orsova mellett egy sziklatorony Decebal dák uralkodó hatalmas szobrává alakul. A műalkotás magassága 40, szélessége 25 méter. Az alkotás félkész állapotban várja befejezését. A munkálatokat a leggazdagabb románként emlegetett Josif Constantin Dragan pénzeli. A szekuritátés, korábban vasgárdista múlttal vádolt üzletember pénzhiányra hivatkozva állította le a kőfaragókat. /Szucher Ervin: Magyar emlékek az Al-Dunán. Víz alá kerültek a Vaskapu Duna-szorosait hajózhatóvá tevő magyar államférfiak emléktáblái. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2007. április 16.

Országos konferenciát tartott április 14-én Temesváron a romániai szerb közösség. A mintegy 200 küldött mellett számos meghívott – a temesvári szerb főkonzulátus munkatársai, a Temes, Arad, Krassó-Szörény, Mehedinti megyék önkormányzataiban tisztséget betöltő szerb nemzetiségű politikusok, anyaországi küldöttség, a román kormány képviselője stb. – is jelen volt a tanácskozáson. Ezt követően az elnökség ismertette a 2007. évre tervezett kulturális tevékenységet. /(S. J.): Megvitatta közös dolgait a szerb közösség. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

2008. május 31.

Az országos munkanélküliségi listán Háromszék hátulról a harmadik helyre süllyedt, ilyen eddig még nem volt. Az országos munkanélküliségi arány 3,9 százalék, az állástalanok száma legnagyobb Vaslui megyében (8,8 százalék), ezt a térséget követi Mehedinti (8,5), és jön Kovászna megye 7,5 százalékos munkanélküliségi rátával. /Mózes László: Háromszék hátulról a harmadik (Munkanélküliség) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./

2008. június 9.

A helyhatósági választások eredménye, az RMDSZ-re és az MPP-re leadott szavazatok megyénként. Helyhatósági választások – 2008. június 1. TÁBLÁZAT. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek is a megyei listák hozták a legtöbb szavazatot. Ezek a legkevésbé jelöltfüggők, ezek vannak a legtávolabb a szavazóktól, ezek a tulajdonképpeni pártszavazatok. Az országosan elért szavazatszámot látva elmondható, hogy az RMDSZ és az MPP által a helyi és megyei képviselőlisták által, valamint a megyei tanácselnök-jelöltek által elért eredmény nem tér el lényegesen egymástól. A romániai magyarság 2008-ban ugyanannyi szavazatot adott helyi politikai érdekképviseletére, mint 2004-ben, bár a lakosságfogyás ennek ellenkezőjét okozhatta volna. Az RMDSZ majd minden megyében, ahol 2004-ben is indult most szavazatvesztéssel zárt. /Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke: A helyhatósági választások romániai magyar számai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 9./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998