udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1997. május 5.

Szamosújváron a legnagyobb probléma az oktatás terén jelentkezik, hiányoznak a magyar tanárok. A Petru Maior Líceumban négy magyar osztály van, de csak két állandó magyar tanár tanít. A román diákokat többször vitték Franciaországba kirándulni, de magyar tanulókat nem vittek magukkal. - Melegföldváron sikerült újraindítani a tizenöt éve megszűnt magyar iskolát, ígéret van arra, hogy Szépkenyerűszentmártonban is újra lesz magyar nyelvű oktatás. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2002. október 2.

Kolozs megye közoktatási intézményeinek alig 57 százaléka rendelkezik jelen pillanatban azzal az egészségügyi engedéllyel, amely nélkül - legalábbis az érvényben levő törvények értelmében - nem nyithatja meg kapuit ősszel egyetlen iskola sem. A városi tanintézményeknek csak 10 százaléka jár jelenleg e téren tilosban. A falvakban viszont valódi nyomort jeleznek a mutatók. Nádasberenden rozoga a plafon, nincs fény az osztályteremben, és működésképtelenek a kályhák. Nádasszentmihályon vakoskodnak az iskolában a gyermekek - hasonló a helyzet Melegföldváron és Havasnagyfaluban is. Egészségtelen (fertőzött) az ivóvíz a récekeresztúri, páncélcsehi, magyarpalatkai, tótfalusi, nádasberendi, nádasszentmihályi, havasnagyfalusi, katonai, bányabükki iskolákban, illetve ezek fiókintézményeiben is. /Szabó Csaba: Neves tanintézmények egészségügyi engedély nélkül Jobbak az idén az iskolai "nyomormutatók". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1997. augusztus 9.

Júl. 1-jétol két héten át végeztek Ferenczi István történészprofesszor irányításával a Homárka néven közismert törésvonalnál. Valamikor Attila útjának vagy Hun árkának is nevezték ezt. Az ásatás az Európai Idő anyagi hozzájárulásával történt. Ferenczi István megállapította, hogy nem római eredetűek a törésvonalak. Nagy valószínűséggel a X. században létesült védőrendszerről lehet szó. Korábbi, mint Ferenczi István előzőleg gondolta, ő ugyanis Szent László korában épült védőfalakat látott ezekben a töltésekben. Biztosan határvédelmi rendszerről van szó. További ásatások szükségesek. Ferenczi elképzelése szerint a védelmi rendszer valahol Szatmár környékén kezdődik, s dél felé haladva földvárak sora alkotta: Halmosd, Kraszna, Vártelek, Zsákfalva, Õrmező, a szilágysági Vaskapu, a Dés melletti Kozárvár, Beszterce földvára, Kusma, Melegföldvár, Malomfalva, Küküllővár, Nagykapus, Kiskapus, Kőhalom, Halmágy, Miklósvár, az erősdi Csókás és a brassói vár. Ezeket a X. század elején építették. - A román régészek is ásattak, és korábbra, IX. századra keltezték a várakat, azt hirdetvén, hogy ezek román létesítmények. Ennek azonban semmi alapja nincs. Malomfalván például karoling kardok kerültek elő, amelyek a magyar kalandozások révén kerülhettek Erdélybe. A Homárka első építési szakasza is a földvárakkal egyidőben történhetett. /Kocsis Károly: Régészeti ásatás a Rétyi Nyírben. Magyar építmény a Homárka! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ Előzmény: Európai Idő, máj. 31.

2003. augusztus 22.

A múlt héten a szamosújvári Téka Alapítvány immár IV. alkalommal szervezte meg a honismereti tábort. A táborban szórványban élő magyar gyerekek vettek részt. A több mint 25 gyermek Észak-Mezőség falvaiból, a Tóvidékről és a Borsa-völgyéből érkezett (Melegföldvár, Bonchida, Válaszút, Zsúk, Fodorháza, Bádok). Minden délelőtt kézműves foglalkozásokat, azaz üveg-, kavics-, fafestést és bogozást tanultak a résztvevők. Délutánonként pedig különböző képességfejlesztő feladatokat oldottak meg. /Szabó Annamária: Honismereti Tábor mezőségi gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2002. április 26.

A gyerekszám-csökkenés miatt a Kolozs megyei tanfelügyelőség kénytelen megszüntetni négy falusi iskolát: szeptember elsején zárva marad a magyarmacskási, a melegföldvári, a börvényi és a tarnicai iskola kapuja. A megszüntetett iskolák diákjai az új tanévtől a községközpontok tanintézményeibe fognak járni. Ősztől 45 tanítói állás szűnik meg megyeszerte. /Szabó Csaba: Vidéki iskolákat szüntetnek meg. Demográfiai hullámvölgyben Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2007. február 7.

Barticel Kiss Krisztián református lelkipásztor és felesége, Emese lassan két éve élnek a Mezőségen, szolgálatuk helye Feketelak, illetve Melegföldvár és a hozzájuk tartozó szórvány falvak /Cege, Kispulyon, Göc, Gyek/. Melegföldváron 239 református él, ebből tíz család nem ott lakik, mégis odatartozónak vallja magát, a magyarok aránya mintegy 40 százalékos. Feketelakon van a központ, itt van templom és a parókia. Az egyház Szórványmissziós Ügyosztálya igyekszik kiépíteni egy szórványközpontot itt, a Tóvidéken. Feketelakon ma mintegy 170 református van, a népszámlálás adatai szerint a magyar lakosság aránya meghaladja a 65 százalékot. Feketelakhoz tartozik Kispulyon 35 reformátussal és körülbelül 70 románnal. Cegének középkori temploma van, 30 református híve. A cegei egyház most igényli vissza a volt református iskolát, amelybe terveik szerint imatermet alakítanának ki. Göc műemlék temploma körül valamikor önálló gyülekezet működött lelkésszel. A templomot ma már nem használják, a négy göci magyar a cegei istentiszteleteket látogatja. Gyekén 30 református személyt tartanak nyilván, s ebből több mint húszan jönnek is templomba minden két hétben. Gyekében is van egy középkori templom. A lelkésznek ortodox tengerben kell a szórványmagyarságot lelkigondozni. A mezőségi református szórványokban érződik az ortodox hatás. Idegenkedés, örökletes félelem tapasztalható a magyar nyelvvel kapcsolatban és mindennel, ami a kisebbségi kultúrához kapcsolódik. Riadva gondolnak március 15-re, a himnuszra, a 48-as magyar sír koszorúzására. A földváriak az elemi iskolát magyarul végzik falujukban, de a tanítót alig érdekli a magyarságtudat megőrzése. Ötödik osztálytól vagy maradnak Katonában román iskolában, vagy mennek Szamosújvárra magyar tagozatra. A Mezőségen sem magyar olvasottság, sem történelemismeret, sem önérzet nincs, ez annak is köszönhető, hogy a magyar iskolák megszűntek. Az emberekben élnek a babonák, eljárnak az ortodox pópához is, átkot mondatni. Kevesen vannak, akik tudnak Wass Albertről. A Wass fiúk támogatják a feketelaki óvodát, ők küldik az óvónő fizetését, csak így létezhet magyar oktatás Feketelakon. /Vetési Júlia: Az Úristen akarta így, hogy ide jöjjünk. Félelem, közömbösség, beolvadás Feketelaktól Melegföldvárig. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

2008. december 17.

Idén a nagy rendezvények sorában a 8. Betlehemes Találkozó december 12-én az utolsó a szamosújvári Téka Alapítvány naptárában. Az egész napos rendezvényre a széki, buzai, feketelaki, válaszúti, melegföldvári gyerekcsoportok is eljöttek. Karácsonyi témájú vetélkedők voltak, majd a kézműves műhelyekben tevékenykedhettek a kis betlehemesek, az adventi vásáron a kisiskolások kézimunkáit lehetett megvenni, végül a csoportok hagyományos betlehemest adtak elő. /Fodor Emőke: Szamosújvár – Betlehemes találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2009. augusztus 17.

Falunapokra gyűlt össze hétvégén a Kolozs megyei Gyeke községhez tartozó Feketelak apraja és nagyja. A református istentisztelet után megkoszorúzták a Wass Albert erdélyi író emlékére 2008 májusában felállított kopjafát. Augusztus 16-án, vasárnap a szamosújvári Téka Alapítvány kezdeményezésére 2007-ben elindított Tóvidéki Közkincs Kerekasztal elnevezésű program első eredményeként megnyitották a feketelaki közösségi központot, amelyben kézműves műhely, számítógépes terem és mezőségi konyha létrehozását tervezik a közeljövőben. A helyi magyar lakosság – jelenleg mintegy 170-re tehető a számuk – szülőföldjén való megmaradása érdekében a közeljövőben munkahelyeket kívánnak teremteni a faluban. A magyarpalatkai, buzai és melegföldvári közösség is jelezte igényét közösségi ház létrehozására. /Ferencz Zsolt: Tájházat és közösségi központot avattak Feketelakon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998