udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. szeptember 13.

Az Arad megyei Menyházán nyitották meg szept. 12-én az Átvilágítás és Felderítés Kelet-Európában című nemzetközi konferencia romániai ülésszakát, amelyet szept. 10-11-én Budapesten egy hasonló jellegű tanácskozás előzött meg. A magyar-román kezdeményezésre létrejött rendezvényen az ügynökmúltat vizsgálóbizottságok romániai, magyar-, lengyel-, németországi és szlovákiai képviselői vettek részt. A konferencia folytatásaként Aradon, a Kultúrpalotában Téged is ellenőriztek címmel tárlat nyílik. A rendezvény európai premiernek számít, eddig nem volt példa arra, hogy több volt szocialista állam képviselői részvételével szervezzenek ilyen tanácskozást. Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke elmondta, Romániában eddig mintegy ötezer személy dossziéját vizsgálták át, és 2004 végéig ez a szám várhatóan megkétszereződik. "Bár pontos adataink nincsenek, eddigi kutatásaink alapján úgy véljük, mintegy 40 ezer besúgója, ügynöke lehetett a romániai politikai rendőrségnek. Több százezer emberről gyűjtöttek információkat, amelyeket gyakran a figyelt személy családja szolgáltatott. Léteznek nagyon bizarr dossziék is. Nem lehet könnyű annak, aki most tudja meg, hogy harminc éven át a felesége árulta be a titkosrendőrségnek." Incze Béla, a magyar küldöttség vezetője úgy véli: a jövőben lesz érezhető majd az átvilágító bizottságok munkájának eredménye.A jövőbeli hatásokat bizonyítandó, a németországi bizottság egyik tagja, Bert Rosenthal elmondta, hogy nemrégiben a CIA-tól jutottak annak a 381 CD-nek a birtokába, amelyeken a Stasival hajdan kapcsolatban állt 300 ezer - többnyire kelet-német - állampolgár neve található. Érdekes azonban, hogy a listán 12 ezer nyugatnémet személy neve is szerepel.A volt kommunista országokban az újságírók és a televíziósok múltját is átvizsgálják; Romániában eddig csak a Román Sajtóklub etikai bizottságának tagjait világították át./Gujdár Gabriella: Megfigyelő figyelők tanácskozása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

2002. április 9.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság immár negyedik alkalommal szervezte meg a Bányászati-Kohászati-Földtani Konferenciát. Az eseményre ápr. 5?7. között került sor Menyházán, a Park Szállóban. A közel százfőnyi résztvevő között nagyszámú egyetemi hallgató is jelen volt határainkon innen és túlról. Három szekcióban ? kohászat, bányászat és földtan ? tartottak előadásokat. Vasárnap a szakmai kirándulások napja volt. Az Ambrus Zoltán, Varga Béla és Wanek Ferenc vezette tudományos szervezőbizottság és a fiatal kisegítőgárda alapos munkát végzett. /Péterszabó Ilona: Mente et maleo. Tudományos konferencia Menyházán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

2006. május 11.

Május 12–14. között háromnapos rendezvénysorozattal indul az idei hivatalos turistaidény Menyházán, ahol megrendezik az üdülőhely napjait. Menyházán idén Czárán Gyula, a “természetjárás apostola” halálának 100. évfordulója előtt tisztelegnek. Az első napon tudományos ülésszakot tartanak Czárán Gyula munkásságáról, szellemi örökségéről. A következő napokon lesz többek között népzenei előadás, konyhaművészeti bemutató, nemzetközi díjugrató bemutató, rock-koncert. Május 14-én leleplezik Czárán Gyula emléktábláját. /(Kiss): V. Menyházai napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./

2006. május 16.

Több ezer résztvevős Menyházai Napokat rendeztek Arad megye legfestőibb fürdőhelyén. Menyháza már a 19. század utolsó évtizedében gyógyfürdő rangot kapott, s hanyatlása csak az 1980-as években kezdődött. A vidék jeles személyisége az Arad megyei Seprősön született Czárán Kristóf Gyula (1847. augusztus 23.-1906. január 5.), akit a természetjárás erdélyi apostolaként emlegetnek. Czárán jó pár évig lakott Menyházán, saját költségén számos turistautat jelölt meg a vidéken, a helyi temetőben van a síremléke. A Czárán-emlékműre a múlt század elején elhelyezett márványtáblát az 1920-as években eltávolították. Az aradi turistaegylet és Stefanov Titus Czárán-kutató az utóbbi évtizedben ezt a helyi polgármesteri hivatal eddig megakadályozta. Most megtörtént a táblaavatást, a koszorúzást tudományos szimpózium és a menyházai iskolában bemutatott, egyelőre ideiglenes Czárán-emlékkiállítás előzte meg. – Beke György ottjártakor (1985) megdöbbenéssel szemlélte a temetőben a Czárán-kápolna eltűntetését egyetlen éjszaka alatt. Az akkor készült felvételeket titokban csempészte ki az országból. /Puskel Péter: Czárán Gyula-centenárium. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2006. május 23.

Aradon a magyar emlékművek valóságos reneszánszát éljük – olvasható a polgármesteri hivatalhoz benyújtott tavalyi nagy-romániás tiltakozásban. A tiltakozás nem volt eredményes, a 40 éve a minorita templomban őrzött Szentháromság-szobor visszaállítását megszavazta a városi tanács. Most Menyházán mondta az egyik román, hogy a magyaroknak sikerült kiharcolniuk a jeles természetjáró, Czárán Gyula márványtáblájának a visszaállítását. Az itt élő románság a sajátjának tartja és Iuliu Taranunak is nevezte a románul is jól beszélő, egyébként örmény származású természetbúvárt, érvelt Puskel Péter, aki szerint egyre több a beidegződésein felülkerekedő ember, aki belátja: a múlt ismerete nélkül nincsen jövő. Egy város, egy tájegység történelmének évszázadain nem lehet egyszerűen keresztülugrani, s ami volt letagadni, eltüntetni. Ezt példázza a nemrég elhelyezett Damjanich-emléktábla is. /Puskel Péter: Emléktáblák, relikviák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

2007. július 10.

Július elején nyílt meg a menyházai Park Szálló Czárán Gyuláról elnevezett konferenciatermében Brittich Erzsébet aradi képzőművész tárlata huszonegy menyházai és Menyháza környéki képpel, tájképpel. A sokoldalú művésznő –szobrászkodik és kisplasztikákat is készít – munkái eljutottak Nyugat-Európán kívül Észak-Amerikába is. /K. K. : Brittich Erzsébet “magánya” Menyházán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

2007. szeptember 5.

Menyházán rendezte meg a hét végén az újabb Magyar Ifjúsági Találkozót az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet a „Fiatalok az önkormányzatokban” tematikával. Az Arad megye magyarlakta településeiről közel ötven részvevőnek a meghívott közhivatalok képviselői tartottak előadást. A prefektúrát Horváth Levente Arad megyei alprefektus mutatta be, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes a kormány és kormányfőtitkárság munkáját, valamint a fiatalok előtt álló lehetőségeket vázolta. Elmondta: az RMDSZ elsőként hirdette meg a szervezet fiatalítását – és elsőként valósította is meg azt. Király András Arad megyei parlamenti képviselő tartott előadást a parlamentről, a különböző szakbizottságokról, a törvényhozás menetéről. /III. Aradi Magyar Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2007. november 17.

Hunyad megye is részesévé válhat a napokban megtartott közös román–magyar kormányülés nyomán elfogadott fejlesztési projekteknek – nyilatkozta sajtóértekezletén Winkler Gyula távközlési miniszter. Véleménye szerint a Hunyad megyei hatóságoknak mindent el kellene követniük annak érdekében, hogy a 2015-ben megépítendő Budapest–Bukarest–Fekete-tenger gyorsvasút (TGV) áthaladjon a megyén. Úgyszintén lobbizni kellene annak érdekében, hogy a határ menti gyógyvizes üdülők leendő egyesületébe, melyben eddig Herkulesfürdő, Menyháza, Félix és Buziás szándékozik részt venni, bekerüljön a Hunyad megyei Algyógy is. A kormányülés kapcsán kitért a Téglás Gábor Iskolacsoport helyzetére, bejelentve, hogy a magyar kormány további támogatásáról biztosította az erdélyi szórvány tanintézményét az építkezés befejezését és a működtetését illetően. /Gáspár-Barra Réka: A keret megvan, lobbizni kell. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 17./

2008. november 5.

Közös projektet indít útnak Arad és Békés megye „Kreatív interkulturális fesztivál” címen, megvalósítását az EU finanszírozza. Az állami gondozásban nevelkedő gyermekekről és gyermekeknek szóló projekt célja az interetnikai kommunikáció ösztönzése a két intézmény személyzete, illetve gyermekei között. A projekt jövő tavasz végén valósul meg egy menyházai táborral, melyre a két megyéből 30-30 állami gondozott gyermeket visznek el. /Sólya R. Emília: Gyermekvédelmi projekt Arad és Békés között. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 5./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998