udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. június 29.

Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./

1998. február 2.

Kisbácson, Szucságon és Mérán elhelyezték a kétnyelvű helynévtáblákat. Kisbácson a frissen kitett táblát bemázolták, a munkások még idejében visszamentek és lekaparták a festéket, így a tábla felirata újból látható lett. Szucságon ismeretlen tettesek kidöntötték a táblát. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1999. június 2.

Máj. 29-én negyven kalotaszegi általános iskola részvételével rendeztek történelmi vetélkedőt Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériában. Minden iskolát öt-öt színpompás, eredeti kalotaszegi viseletbe öltözött gyermek képviselt. Az öltözék is szerves részét képezte a Kalotaszeg évszázadai a népi alkotások tükrében című vetélkedőnek. Az első díjat a szentlászlóiak nyerték el, másodikok a méraiak, harmadikok a lónaiak lettek. A rendezvény sikeréhez nem csekély mértékben járult hozzá Essig József díjnyertes Téli Kalotaszeg című filmjének bemutatása. /Kalotaszeg évszázadai a népi alkotások tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2000. december 7.

Dec. 6-án Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban emlékplakettel és elismerő oklevéllel tüntették ki azokat a református lelkészeket, illetve gyülekezeteket, amelyek az eltelt tíz évben öregotthonokat, árvaházakat, templomokat építettek. Az ünnepségen dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület leköszönő püspöke hirdetett igét. Az elismerésben részesülők egyházmegyék szerint vehették át a jutalmat. A kolozsvári egyházmegyében az elmúlt tíz évben egész sor épületet emeltek. Györgyfalván felépült a Bethlen Ház, Kisbácsban templom és parókia, Szucságban gyülekezeti terem, Mérában kibővítették az imatermet. A kolozsvári felsővárosi egyházközségben öregek otthona, a monostori egyházközségben gyülekezeti központ és templom, a Bulgária telepen templom és gyülekezeti ház, a Tóvidéken templom, parókia stb. épült. - Az ünnepségen fellépett a kolozsvári Református Kollégium kórusa Székely Árpád igazgató, karnagy vezetésével. /Református lelkészeket és gyülekezeteket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2000. július 17.

Júl. 14-én kezdődött Kolozsváron, a Kálvária körüli földváron a három naposra tervezett Millenniumi sokadalom népünnepély. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke és Boros János, Kolozsvár alpolgármestere üdvözölte az egybegyülteket. Felléptek a különböző településekről érkezett hagyományőrző néptánccsoportok. Közben a nézősereg megtekinthette a népművészek által kiállított fafaragásokat, szőtteseket és egyéb hagyományápoló tárgyakat. Júl. 15-én tartották meg az országos magyar gyermektánc-fesztivált. A Krónika napilap által szervezett vitaest témája ezeréves fennmaradásunk története volt, különböző szemszögekből megközelítve. Ezután ismét a táncosok vették birtokukba a színpadot. Felléptek: a Bokréta néptánccsoport (Erdőhegy-Arad), a mérai hagyományőrző csoport, a Guzsalyas néptánccsoport (Temesvár), a Bokréta néptánccsoport (Kraszna), a Hollósy Simon Művelődési Egylet néptánccsoportja (Máramarossziget) és a magyarlapádi Pirospántlikás néptáncegyüttes. Júl. 16-án, vasárnap szentmise volt a Kálvária-templomban, délután ökumenikus istentiszteletre gyülekeztek az emberek. Az ünnepi záróműsor címe "...Summája ezredévnek". /Nánó Csaba: Milleniumi sokadalom. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2001. február 22.

Tavaly alakult meg a Mákófalvi Ifjúsági Színkör. Jan. 28-án volt a sikeres bemutatójuk. Ezután vendégszerepeltek Kalotaszeg falvaiban, Szucságon, Zsobokon, Kapuson és Mérában. /"Légyen neked egy kis boldogság a földön!..." = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2001. március 5.

Márc. 3-án tartották meg Mákófalva iskolájában a népművészeti tárgyak vásárral egybekötött kiállítását. Az eseményre sokan érkeztek Székelyföldről, sőt Magyarországról is. A Kalotaszegi csillagok nevet viselő rendezvény sikeres volt. Kovács Pali Ferenc, a rendezvény szervezője elmondta: öt évvel ezelőtt a székelyföldi Csernátonban megalakult a Romániai Magyar Népművészek Szövetsége. Ez összefogja a fafaragókat, a szövő-, varróasszonyokat, a kerámiával és a bútorfestéssel foglalkozó népművészeket. A vásárra érkezők néprajzi előadásokat hallgathattak. Az előadók Mérából, Inaktelkéről, Tordaszentlászlóról, Kolozsvárról, Szentendréről és Budapestről érkeztek. /Barazsuly Emil: Kalotaszegi csillagok Mákófalván. Amatőr képzőművészek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), márc.5./

2001. április 18.

Ápr. 17-én Türében Nádas menti református kórustalálkozót tartottak, tájékoztatott Varga György tanárt, a mérai református egyházközség gondnoka. Ezt a találkozót immár a harmadik alkalommal szervezik meg. Eddig Méra adott otthont a nem verseny jellegű találkozónak, s most Türe következett. Részt vettek a kisbácsi, szucsági, mérai, mákófalvi, bogártelki kórusok és természetesen a házigazdáké. A kórustalálkozóra évente többször, sátoros ünnepek alkalmával kerül sor: karácsonykor és húsvétkor. /Nádas menti református kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

2001. május 21.

Máj. 19-én Mákófalván megszervezték az első Nádas menti Ifjúsági Találkozót. A vendégek Mérából, Magyarvistából, Türéből, Bogártelkéről, Nádasdarócról, Inaktelkéről érkeztek, de lelkipásztorukkal együtt eljöttek a fiatalok a szórványban lévő Bodonkútról is, melynek református közössége a szomszédos Magyarmacskáséval együtt alig számlál száz lelket. Énekelt a mákófalvi leánykórus, majd Vér István nyugalmazott tanító ismertette a Nádas menti települések demográfiai helyzetét. /Kerekes Edit: Nádas menti Ifjúsági Találkozó Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2001. július 17.

A Millenniumi sokadalmon zajlott júl. 14-én és 15-én Kolozsváron, a Báthory István Gimnáziumban. Az erdélyi magyar néptáncfesztiválon fellépett a széki Szalmakalap hagyományőrző néptánccsoport, a szamosújvári Kenderkóc néptáncegyüttes, a kolozsvári Morzsa Bogáncs, Apró Bogáncs, Kis Bogáncs és Bogáncs néptáncegyüttes, a szamosújvári Kiskaláka néptáncegyüttes, a magyarlapádi hagyományőrző gyerektánccsoport, a bánffyhunyadi gyerektánccsoport, a kalotaszentkirályi hagyományőrző gyerektánccsoport, az érmihályfalvi Nyíló Akác népténcegyüttes, a mérai hagyományőrző gyerektánccsoport, az újszentesi Tulipán néphagyományőrző csoport, valamint a györgyfalvi hagyományőrző gyereknéptánccsoport. A Millenniumi sokadalom zárómozzanata a gálaműsor volt, amelyen dr. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke kijelentette: "Tiltják vagy nem tiltják, itt, mi, ma kiállítottuk a magunk magyar igazolványát. Ez az igazolvány eltéphetetlen és elkobozhatatlan, bennünk él." /Lőrincz Emese: Millenniumi Sokadalom: a magyar igazolvány bennünk él! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2001. augusztus 7.

A húsz éve működő nemzetközi táncház és zenésztábor résztvevőinek jubileumi koncertjével aug. 5-én véget ért a Csángó fesztivál háromnapos eseménysorozata Jászberényben. Az 1991 óta megrendezett szórakoztató látványosság célja ezúttal is az volt, hogy elsősorban a Kárpát-medencében élő kisebbségek, etnikai csoportok néphagyományait bemutassák, így híva fel a figyelmet ezek egyetemes kulturális értékeire. A fesztiválon részt vettek olyan távolabbi országok nemzetiségeit, népcsoportjait képviselő együttesek is, amelyek őrzik a hagyományos folklór sajátos jegyeit. Így a határon túli magyar kisebbségek együttesein kívül vendégül láttak Franciaországból, Görögországból, Oroszországból, Portugáliából érkező művészeti csoportokat. Legtöbben Erdélyből érkeztek; a gyimesi, moldvai csángók mellett csíkszentdomokosi, magyarszentbenedeki, mérai, mezőkölpényi, őrkői hagyományőrzők, valamint a szászcsávási cigány zenekar fellépése színesítette a programot. A hagyomány szerint ezúttal is megtartották a Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékét ápoló szentmisét. Az idős asszony egy korábbi Csángó fesztiválon Jászberényben hunyt el, és kérésére a városban helyezték örök nyugalomra. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

2001. október 17.

Okt. 16-án Kolozsvárott zsúfolt ház előtt az Állami Magyar Opera termében koncertezett a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta. Mostani turnéjukon többnyire a kisebb településeket keresték fel. Arra gondoltak, hogy talán a jelenlétük ráébreszti az embereket arra, hogy amijük van, az nagy érték. A Muzsikás együttes a következő településeken tartott előadást: Vajdaszentivány, Szászcsávás, Méra, Lapád, és Kolozsvár. /Köllő Katalin: A szép, hajnali csillag ragyogása Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2001. november 15.

Nov. 14-én Mérában, Földes Károly szülőfalujának templomában átadták a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjakat. Földes Károly indította el a szórványmissziót. Börtönben is ült, majd Szatmárnémetiben hunyt el 1968-ban. Ma négy lelkipásztor végzi azt a munkát, amit hajdanában egymaga látott el. A róla elnevezett díjat Szabó János görgényszentimrei gondnok vehette át, aki immár 27 esztendeje szolgálja a száznál valamivel több lelket számláló Görgényszentimre és környékének szórványmagyarságát. A Czelder-díjas Erősdi Ferenc immár 38 éve áll szolgálatában. Szolgálati területe Kiskapustól Konstancáig és Jászvásártól Bukarestig tart. Vasárnapokon hétszer is prédikál, öt alkalommal oszt úrvacsorát. Az ünnepségen elhangzott Andrásháza példája, ahol már a templom sem áll, és a ma már csak nevében magyar Magyarnádas, ahol az utolsó magyart 1996-ban temették el. /Kerekes Edit: Élet a romok felett. Átadták a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjakat Beástak a középkori temetőbe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2002. szeptember 20.

A kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Bogáncs Néptáncegyüttese és a Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló Táncegyüttese az idén előadásokban és vendégszereplésekben gazdag nyarat zárt. A Kisbogáncs csoport fellépett a Mérában megrendezett I. Kalotaszegi Gyermek Néptánctalálkozón. Júliusban a Brassais Véndiák Alapítvány torockói Tóbiás Ifjúsági Házában edzőtáborokat tartottak az együttesek számára. A tábor végén a gyermekek a falubeliek számára előadást tartottak a helybeli Kriza János Művelődési Otthonban. A szamosújvári Kérőfürdön megrendezett Erdélyi Sokadalomban a "Bogáncs iskola" ismét felvonultatta csoportjait: a Morzsabogáncs, az Apróbogáncs és a Bogáncs , majd a Zurboló Táncegyüttes is fellépett. Ugyancsak szerepeltek a Szent István-napi rendezvényeken. Szept. 15-én a Zurboló Táncegyüttes az első marosludasi Gyöngykoszorú fesztiválon vett részt. /A bogáncsos és zurbolós nyárról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2002. szeptember 24.

Szept. 22-én Mérán a Mérai Hagyományőrző Néptáncegyüttes huszadik évfordulójának ünnepségén tájházat is avattak a falu központjában. Az eseményt az Illyés Közalapítvány, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület támogatta. Tőkés László püspök hirdetett igét. A tájház, a múzeumnak helyet adó falusi ház 1945-ben épült. A külső helyiségben kenyérsütő kemencét, dagasztó teknőt, szövőszéket látni, a belsőben pedig kelengyés ládát, falistelázsit, lócákat, magasra vetett ágyat, a falak tele vannak falvédőkkel, tányérokkal. Gazda Klára, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-néprajz tanszékének előadótanára a tájházak fontosságát emelte ki. Pozsony Ferenc, a néprajz tanszék előadótanára néhány könyvet adott át a tájház leendő könyvtára részére. A gálaműsor a mérai hagyományőrzők legifjabb csoportjának előadásával vette kezdetét. Táncoltak a mérai ifjak, a györgyfalvi, magyarlapádi, inaktelki, magyarvistai, szucsági, türei magyar, illetve csonkatelepi román hagyományőrzők. A műsort a méraiak felnőtt csoportja zárta. Jelen volt Kallós Zoltán is. /Valkai Krisztina: Tájházavatás és népművészeti gálaműsor Mérában. "A mérai hegytetőn/integet a szeretőm..." = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2002. szeptember 24.

Szept. 22-én Mérán a Mérai Hagyományőrző Néptáncegyüttes huszadik évfordulójának ünnepségén tájházat is avattak a falu központjában. Az eseményt az Illyés Közalapítvány, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület támogatta. Tőkés László püspök hirdetett igét. A tájház, a múzeumnak helyet adó falusi ház 1945-ben épült. A külső helyiségben kenyérsütő kemencét, dagasztó teknőt, szövőszéket látni, a belsőben pedig kelengyés ládát, falistelázsit, lócákat, magasra vetett ágyat, a falak tele vannak falvédőkkel, tányérokkal. Gazda Klára, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-néprajz tanszékének előadótanára a tájházak fontosságát emelte ki. Pozsony Ferenc, a néprajz tanszék előadótanára néhány könyvet adott át a tájház leendő könyvtára részére. A gálaműsor a mérai hagyományőrzők legifjabb csoportjának előadásával vette kezdetét. Táncoltak a mérai ifjak, a györgyfalvi, magyarlapádi, inaktelki, magyarvistai, szucsági, türei magyar, illetve csonkatelepi román hagyományőrzők. A műsort a méraiak felnőtt csoportja zárta. Jelen volt Kallós Zoltán is. /Valkai Krisztina: Tájházavatás és népművészeti gálaműsor Mérában. "A mérai hegytetőn/integet a szeretőm..." = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

1998. december 13.

Dec. 13-án avatták Mérán az újjáépített művelődési házat. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. A református egyház tulajdonában levő épületben egészségügyi központ is van, amelyet a kolozsvári Diakóniai Központ segítségével rendeztek be. Az épületet Jagamas János népdalkutatóról nevezték el, aki több éven át irányította a mérai kórust. /Barazsuly Emil: Művelődési házat és egészségügyi központot avattak Mérához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1998. december 13.

Dec. 13-án avatták Mérán az újjáépített művelődési házat. A rendezvény istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője. A református egyház tulajdonában levő épületben egészségügyi központ is van, amelyet a kolozsvári Diakóniai Központ segítségével rendeztek be. Az épületet Jagamas János népdalkutatóról nevezték el, aki több éven át irányította a mérai kórust. /Barazsuly Emil: Művelődési házat és egészségügyi központot avattak Mérához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. május 12.

Máj. 10-én fennállásának 275. évfordulóját ünnepelte a kalotaszegi Méra iskolája. Az évforduló alkalmából emléktáblát függesztettek az iskola falára 1728-2003 felirattal. Jelenleg mintegy 1220 diák van az I-VIII. osztályban. Kiállították az egykori - még magyar nyelven vezetett - naplókat is. Néptánc-előadás és kiállítás színesítette a nagy múltú intézmény ünnepét /Lázár Lehel: Emléktáblát avattak a mérai iskola falán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2003. május 14.

A Szabédi-napok záróakkordjaként került sor a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban arra a kerekasztal megbeszélésre, amelyen az erdélyi közgyűjtemények sorsáról tárgyaltak a résztvevők. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke előadásában az állami és a magántulajdonban lévő közgyűjtemények fenntartásának és működtetésének legfontosabb kérdéseit taglalta. A Belső-Erdélyben és Partiumban lévő állami közgyűjteményeknél rendkívül kevés a magyar szakember. Székelyföldön sem jobb a helyzet. Ott kevés a minősített szakember. Közismert a torockói példa. A néprajzi múzeum megüresedett igazgatói állására kiírt versenyvizsgát - a helyi önkormányzat döntése alapján - nem a fiatal angol-magyar-néprajz szakos tanár, hanem az intézmény takarítónője nyerte meg. Az idők során felbecsülhetetlen értékek vesznek el. Tönkremennek az értékes régi bútorok, szőttesek, úri hímzések, műalkotások. Pozsony szerint a magángyűjtemények sorsa sem rendezett. Mind az egyesületi, mind a magánszemélyek tulajdonában lévő gyűjtemények javarésze nincs szakszerűen feldolgozva, nem megfelelő a tárgyak tárolása, restaurálása. A kolozsvári Szabédi-ház vezetője, Ábrahám Iza az 1996 óta EMKE-tulajdonban lévő gyűjtemény hosszú távú fejlesztési tervét ismertette. Lukács Mária, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója a helyi hivatalos szervek nemtörődömségéről beszélt, amelynek következtében például a város legrégebbi, párszáz éves faházát egyszerűen felaprították, és elhasználták tűzifának. Pozitív példák is elhangzottak. Székelyhídon például az önkormányzat és az Illyés Közalapítvány támogatásával sikeresen működik Wilhelm Sándor halász-vadász múzeuma, Tötszegi Tekla pedig a mérai tájház eredményes és sokrétű tevékenységét ismertette. /Németh Júlia: Csomagolom csöndesen a ládám... Közösen a közgyűjteményekről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Jakobovits Miklós festőművész előadásában kifejtette, hogy a Barabás Miklós Céh vezetését inkább mint muzeológus, mint az erdélyi magyar műkincsek ismerője vállalta el. Levelekkel s a cikkek egész sorával hívta fel a különböző felekezetek püspökeinek figyelmét, hogy a felekezetükhöz tartozó művészek életművére éberebben vigyázzanak, valamint az RMDSZ vezetőket, hogy ez a tevékenység az EMKE egyik legnyomatékosabb aktivitása lenne. Sehonnan nem jött válasz, s az elmúlt 13 év alatt a nagybányai, a kolozsvári művészeti remekművek nagyrésze külföldre került, élelmes műkereskedők, gyűjtők és történészek révén. Nagy Albert, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Nagy Imre egységes múzeumát már nehéz lenne megszervezni a szétszóródás miatt. Pozitív példákat is felhozott: Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Szabó Árpád unitárius püspök sokat tett a Nagy Albert hagyatékért, Czirják Árpád kanonok a Szervátiusz, a Ferenczi házaspár és Gy. Szabó Béla életművéért. Létre kell hozni Kolozsváron azokat az emlékházakat, múzeumokat, ahol Mohy Sándor, Szolnay Sándor, Benczédi Sándor, Nagy Imre, Kós András, Nagy Albert alkotott. /Jakobovits Miklós: Gondolatok a képzőművészeti emlékszobákról emlékházakról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2003. május 26.

Máj. 26-án a Jagamas János Művelődési Házban került sor a második alkalommal megszervezett Mérai Napok ünnepélyes megnyitójára. Dr. Sárosi Artúr, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a falu testvértelepülésének, az anyaországi Tarnaméra községnek a képviselőit, illetve a Németországból érkezetteket. A megnyitón Varga György a mérai bivalytenyésztésről értekezett, majd Tötszegi Tekla tanárnő Kalotaszeg jellegzetességeiről beszélt. Voltak sportvetélkedők is. A türei kézműves találkozó résztvevői szintén átjöttek megtekinteni a tájházat. A Mérai Hagyományőrzők Egyesületének telkén kézműves foglalkozások zajlottak. Másnap az ünnepi műsoron a református egyházközség vegyeskara, az iskola tanulói, valamint a hagyományőrzők gyermek- és felnőtt táncosai és népdalénekesei léptek fel. /Valkai Krisztina: Hagyományőrzés, gazdasági felzárkózás és mulatás. Második Mérai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/

2003. augusztus 15.

Megkezdődött az immár hagyományos Szent István-napi Néptánc-találkozó Kolozsváron. Aug. 15-én a Heltai Alapítvány székhelyén 10-13 óra között Hagyomány és identitás címmel tartanak konferenciát. Délután Magyarfenesen folytatódik a rendezvénysorozat. Aug. 16-án, Kolozsvár környéki településeken rendeznek ünnepségeket, Mákófalván a jugoszláviai Cirkalom néptánc-együttes és a gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, Györgyfalván pedig a horvátországi Pélmonostor néptánc-együttes lép fel, Aranyosgerenden a szlovákiai Új Hajtás néptánc-együttes, Bánffyhunyadon pedig a jugoszláviai Maroknyi néptánc-együttes mutatja be műsorát. A vendég-együttesek fellépnek még Mérában és Kalotaszentkirályon is. Aug. 18-án, vasárnap Kolozsváron folytatódnak a rendezvények. Aug. 18-án, 19-én és 20-án Erdőcsinádon, Székelykeresztúron, illetve Székelyudvarhelyen lépnek fel a népi táncosok. /Megkezdődött az V. Szent István-napi Néptánc-találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2003. augusztus 18.

Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével, valamint a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget aug. 17-én, vasárnap az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A táncoló ifjúság, a színes kavalkád sokakat megállított Kolozsvár főterén. Néhány perc erejéig a különböző tánccsoportok bemutatták táncaikat, majd tovább haladva bevonultak a főtéri Szent Mihály-templomba, ahol fél tizenkettőkor vette kezdetét az ünnepi szentmise, amelyet dr. Czirják Árpád érseki helynök celebrált. Czirják Árpád prédikációjában elmondta: A haza mi vagyunk, a haza addig él, amíg vannak bátor, elkötelezett katonái. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beszédében hangsúlyozta: Szent István király volt, és szent lett. Szent lett, mert nagy király volt, és nagy király, mert nagy ember, de olyan pogánynak született és kereszténnyé lett magyar is, ki kereszttel oszlatta el az ázsiai sorstalanságot, és adott európai sorsot a magyarságnak. A következő napokban a meghívott néptáncegyüttesek Maros és Hargita megyében vesznek részt az ottani Szent István-napi ünnepségeken. Az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó ünnepi nyitógálájának Magyarfenes kultúrháza adott otthont aug. 15-én. A gála előtt történt meg a népviseleti felvonulás: a falu Kolozsvár felőli végétől a központig vonultak fel a néptánctalálkozóra érkezett csoportok, melyet három népviseletbe öltözött lovas és egy régi falusi időket idéző fogat vezetett. A református templomban ökumenikus istentisztelet volt. A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, egyben a néptánctalálkozó társszervezője, kezdte meg a csoportok táncbemutatóját. Őket követte a nyolc vendégegyüttes: a magyarországi Vokányi Német Nemzetiségi Együttes, a vajdasági Cirkalom Néptáncegyüttes, a dél-bánáti Maroknyi Néptáncegyüttes, a felvidéki Új Hajtás Néptáncegyüttes, a Pélmonostor Néptáncegyüttes Horvátországból, a Gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, a Deer Hana Folk-Group Izraelből és a Hasder Folk Art Foundation Ciprusból. A nyitógálán résztvevő együttesek aug. 16-án különböző Kolozs megyei helységekben léptek fel. Helyet adott a néptánctalálkozói ünnepségnek Mákófalva, Györgyfalva, Bánffyhunyad, Méra, Kisbács, Kalotaszentkirály és Aranyosgerend. /Köllő Katalin, Szentes Szidónia, Valkai Krisztina: Ezer esztendőn át tündöklő csillag. Szent István-napi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2003. december 20.

A Kolozsmonostori Református Egyházközség volt a házigazdája annak a "karácsonyt váró énekkari hangverseny"-nek, amelyet a Romániai Magyar Dalosszövetség december 14-én szervezett. Főtámogatója a Nemzeti Kultirális Örökség Minisztériuma. Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke megnyitó beszéde után felléptek az énekkarok Méráról, Magyarfenesről /népviseletben/, Kisbácsról, Kolozsmonostorról, végül a Brassói Magyar Dalárda állt a gyülekezet elé. /Miklós Ferenc: Karácsonyvárás énekléssel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2002. április 5.

Ápr. 4-én Kisbácsban, valamint a községhez tartozó Szucságban és Mérában elhelyezték a kétnyelvű helységnévtáblákat. Kisbácsban utoljára 1958-ban állott magyar nyelvű helységnévtábla. Az 1998-as kísérlet kudarcba fulladt, akkor ismeretlenek a táblára gumiabroncsot égettek. A Hargita megyei Maroshévízen a márc. 7-én felállított kétnyelvű helységnévtáblákat egy hét múlva ismeretlen tettesek ellopták. Két hét múlva újabbakat állítanak fel, de ezeket már cement talapzatra helyezik el. /K. E. ? Ö. I. B.: Kétnyelvű helységnévtábla Kisbács községben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2002. május 8.

Áprilisban a Nádas-mente falvainak magyar kórusai Türében jöttek össze. A kórustalálkozóra hét faluból jöttek a kórusok: Kajántó, Kisbács, Szucság, Méra, Vista, Mákó és a házigazda Türe kórusai. A türei kórustalálkozó nem reklám-vásár volt, hanem a magyar lélek Istentől átszellemültsége, különössége, írta László György. /László György: Az éneklés ünnepe Türében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2002. május 27.

Máj. 25-26-án rendezték meg az I. Mérai Napokat. A hagyományteremtés a céljuk, jelentette ki Sárosi Arthur, a Diakoniai Keresztény Alapítvány igazgatója, az egyik főszervező. A vásáron a könyvvásártól kezdve az ínyenc falatokig sokrétű szórakozási lehetőséget biztosítottak a szervezők. A díszes kalotaszegi népviseletet legalább tíz helyen árusították. Itt vasárnaponként még mindig népviseletben szokás templomba járni. A hagyományos gyermekfoglalkozásokra is hangsúlyt fektettek, így a kicsinyeknek alkalmuk adódott megismerkedni a gyöngyfűzés, a babakészítés és a szalmafonás fortélyaival, míg este fele a tánctanítást, énektanítást és legényes-táncvetélkedőt tűztek műsorra. A Mérai Hagyományőrző Tánccsoport, az Ördögtérgye és a Bogáncs tánccsoportok után zenés-humoros összeállítással és szobanézéssel zárták a Mérai Napokat. /Borbély Tamás: I. Mérai Napok. A hagyományteremtés rögös útjain. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2002. június 24.

Jún. 23-án, vasárnap Kisbácsban tartották a Nádas menti Egyházkórusok Találkozóját. Ezen a kajántói, a szucsági, a mérai és a vistai közösség kórusai vettek részt. Az ünnepségen ugyanakkor fellépett a kolozsvári hídelvei egyházközség kórusa is, valamint rövid előadást tartottak a szintén kolozsvári Szabadkeresztény Fúvószenekar tagjai is. /(borbély): Nádas menti egyházi kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2004. április 26.

Immár harmadik alkalommal tartották meg Magyarlónán, ápr. 24-én a Hagyományőrző Néptánctalálkozót. A tánccsoportoknak a Zurboló zenekar húzta a talpalávalót. Felléptek a magyarkapusi, kalotaszentkirályi, mérai néptánccsoportok, a református egyház keretében működő KRISZ csoport, valamint a magyarlónai hagyományőrzők kis- és nagy csoportja, illetve a Gábor cigány tánccsoport. /(vk): Teltházas néptánctalálkozó Magyarlónán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998