udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. január 13.

Honfoglalásunk 1100. évfordulóját minden eddiginél nagyobb kórustalálkozóval köszöntjük - tájékoztatott a Seprődi János Kórusszövetség elnöke, Nagy Ferenc és művészeti alelnöke Ferencz Csaba. A Kárpát-medence magyarságának képviseletében több mint 80 együttes vesz részt a rendezvényeken. A megnyitó jún. 18-án lesz Marosvásárhelyen, a Közművelődési Palotában, jún. 19-én Mezőbándon a zsoltáréneklő csoportok, egyházi kórusok és népdalkörök, jún. 20-án Parajdon a sóbányában a gyermekkarok, Vadad faluban a népi zenekarok, jún. 21-én Kibéden a férfikarok, Makfalván a női karok, jún. 22-én Szovátán a vegyes karok, 23-án, ugyancsak Szovátán a kórusok lépnek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13-14./

1996. november 30.

Madaras, Panit, Sámsond, Kölpény, Mezőcsávás, Szováta, Vajdaszentivány, Holtmaros, Szentkirály, Visa és a vendéglátó Mezőbánd műkedvelői, hagyományőrző csoportjai találkoztak nov. 23-án, a hagyományos Gyöngykoszorú találkozón. A rendezvényen mintegy ötszázan táncoltak. /Gyöngykoszorú '96. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1999. június 25.

Maros megyében öt líceumban szerveztek felvételi vizsgát a középiskolák magyar tagozatán induló osztályokba. A Bolyai Farkas (200 hely), az Unirea líceumokban (50 hely), a Papiu Ilarian Kollégiumba (50 hely), a szászrégeni Lucian Blaga és Petru Maior líceumokban (25 hely) minden helyet betöltöttek. Azon líceumok és szakközépiskolák betöltetlen maradt helyeire, ahol nem szerveztek felvételit, szombaton, jún. 26-án jelentkezhetnek a diákok. Marosvásárhelyen a Pedagógia Líceumban filológia szakon 6, míg nevelőket képző szakon 3 hely betöltetlen, a Gheorhge Sincai Szakközépiskolában filológia szakon 9 hely, az Elektromaros Líceum reál- természettudományok osztályában 14 hely, az Építészeti Szakközépiskolában a műszaki rajz szakon 15 hely, a segesvári Mircea Eliade Líceum magyar filológia szakán 3 hely, a marosludasi szakközépiskola teszmészettudomány-reál osztályában 12 hely, a bándi líceum matematika- informatika osztályában 11 hely, a dicsőszentmártoni elméleti líceum reál osztályában 12, filológia szakon 8 hely van. A sikertelenül vizsgázó diákok eredményeik függvényében kérhetik felvételüket az Avram Iancu Szakközépiskola textil osztályába (16 üres hely), vagy a Faipari Szakközépiskola falfeldolgozó osztályába (20 hely), esetleg a Traian Vuia Szakközépiskola szerelő szakára (9 hely) is. /Szombaton lehet jelentkezni a maradt helyekre. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

1999. július 5.

Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány Napját, melyet először Domokos Pál Péter 1931-ben szervezett meg. A rendezvény felvonulással kezdődött. Lovasok és fúvószenekar vezette a népviseleti parádét a Szék útján a somlyói kegytemplomig. A kegyhelyen nagyon sokan vettek részt a segédpüspök által celebrált szentmisén, majd az Ezer Székely Leány Napja résztvevői kivonultak a két Somlyó hegye közti nyeregbe. A műsort a szentegyházasfalviak nyitották. A gyimesi hidegségi táncosok után Vitos Izabella oláhfalvi énekekkel szórakoztatta a közönséget. A sepsiszentgyörgyi Fenyőcske együttes után a csíksomlyói egyházközséghez tartozó falvakból verbuválódott fiatalok zenekara lépett színre, majd a sötétpatakiak és a csíkjenőfalviak mutatták be műsorukat. Felléptek még Vajdaszentivány, Mezőbánd, Csíkszentkirály, Csíkjenőfalva, Csíkszentimre, Kászonújfalu, Szováta, Gyergyószentmiklós, a gyimesi Sötétpatak, a moldvai Pusztina, Nádas, Külsőrekecsiny, Klézse és Forrófalva hagyományőrző együttesei, valamint a Hargita Székely Népi Együttes. /Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

1999. november 18.

November 13-án megtartották a Gyöngykoszorú Találkozót a Maros megyei Mezőbándon. A szervező a Böjthe Zoltán vezette helybéli Komlód Együttes volt. Felléptek Marosszentkirály, Magyaró, Mezőpanit, Erdőcsinád, Napsugár Együttes /Marosvásárhely/, Marossárpatak, Vajdaszentivány, Mezőmadaras és Mezőbánd táncosai, továbbá a marosvásárhelyi kántortanító főiskola zenekara. A megyében Erdőcsinádon, Holtmaroson, Kibéden is van hasonló találkozó, jövő tavasztól Mezőpanitban is tartanak Gyöngykoszorú Találkozót. /Gyöngykoszorú Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2000. október 16.

Négyévi szünet után, már második éve október első szombatján Kibéden megrendezték Gyöngykoszorú Néptánc Találkozó címmel a Sóvidék és a Küküllő-melléki falvak, települések népi táncosainak találkozóját. A tavalyi 8 csoporttal szemben az idén már 18 csoport vett részt a találkozón. Jelen voltak Erdőszentgyörgy, Gernyeszeg, Hármasfalu, Kibéd, Magyaró, Makfalva, Marosvásárhely, Mezőbánd, Nyárádselye, Nyárádszereda, Vajdaszentiván népi táncosai, egyes helységekből több csoport is jelentkezett. Kibéd 4 csoporttal volt jelen. /Csomafáy Ferenc: Gyöngykoszorú Néptánc Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2000. május 3.

A Független Kisgazdapárt - a Fidesz egyetértésével - Mádl Ferenc professzort jelöli a köztársasági elnöki tisztségre - jelentette be máj. 3-án Torgyán József pártelnök Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László Fidesz-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. A jelölést az Orbán-Torgyán négyszemközti egyeztetés után mind az FKGP, mind a Fidesz elnöksége jóváhagyta. A két pártelnök és a kormányfő - ugyancsak máj. 3-án - több ciklusra szóló együttműködési megállapodást írt alá. Ennek értelmében célszerű arányban közös jelölteket indítanak a 2002-es országgyűlési választásokon. A megállapodás kitér arra, hogy a miniszterelnököt jövőben is a választáson eredményesebben szereplő párt adja, a koalíciós partnert pedig a köztársasági elnök jelölésének joga illeti meg. Mádl Ferenc /sz. Bánd, 1931. jan. 29./ tagja volt az Antall-kormánynak és 1995-ben az ellenzéki MDF, KDNP és Fidesz közös államfőjelöltje volt. Nemzetközi jogász, egyetemi tanár. Tagja, illetve résztvevője több nemzetközi szervezetnek, illetve legiszlációs fórumnak, többek között a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémiának. Pártonkívüli. 1993. február 22-től 1994. július 15-ig művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett. 1999-től a kormány tudományos tanácsadó testületének tagja. /Mádl Ferenc a magyar államfőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2000. augusztus 20.

Államalapító Szent István király nevét számos templom viseli a közel ezer éves erdélyi egyházmegyében, a legtöbb Székelyföldön található: Mikóújfalu, Árkos, Szörcse, Kovászna; Csöb, Ákosfalva, Mezőbánd, Mikháza, Disznajó, Csíkszentkirály, Ajnád, Hargitafürdő, Bükkhavas, Borszék, Borzont, Gyergyóbékás, Kicsibükk, Székelyszentkirály, Bethlen, Csicsókeresztúr, Mezőszengyel és Piliskitelep. /Szent István király védelme alatt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./

2001. április 18.

Ápr. 21-én, Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban az Iskola Alapítvány megalakulásának öt éves évfordulójára emlékeznek, amelyen a köszöntő beszédeket Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, illetve az alapítvány elnöke tartják. Az Iskola Alapítvány öt esztendei tevékenységét annak ügyvezetője, Somai József ismerteti. Ugyanakkor sor kerül a szórványoktatásról szóló szakmai tanácskozásra, amelynek nyitó előadását (Szórvány, egyház, misszió) Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke tartja. Az Iskola Alapítvány szórványprogramjairól Somai József értekezik, Bodó Barna pedig Iskolabuszok, ingázás címmel tart előadást. Szórványprojekteket ismertetnek Böjte Csaba (Déva), Vízi Imre (Kolozsvár), Farkas Miklós (Segesvár), Szatmári Ildikó (Nagyenyed), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Orbán Mária (Déva), Kun Árpád (Bács), Pillich László (Kolozsvár), Bauer Madarász Ilona (Óradna), Jakab Elek (Medgyes), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Juhász Péter (Szecsele), Szegedi László (Kőhalom), Németh Ildikó (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). A projektek megvalósíthatásának lehetőségeiről értekeznek: Ríz Ádám (Szórvány-támogatási rendszerek), Lászlófy Pál (A RMPSZ szórványprogramja), Halzl József és Veress László (Az Illyés Közalapítvány szórványprogramja), Berényi Dénes, Csete Örs (Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja), Nagy F. István (Az RMDSZ szórványprogramja). /Öt éves az Iskola Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2001. április 23.

Az Iskola Alapítvány létrehozásának ötödik évfordulója alkalmából nagyszabású szórványoktatási tanácskozást szerveztek ápr. 21-én Kolozsváron. Az egész napos munkaülésen a szórványoktatás-szervezés terén eredményesnek bizonyult szakemberek, pedagógusok, lelkészek vettek részt, de szép számban képviseltette magát a hazai és magyarországi civil szervezeti szféra is. A tanácskozást Markó Béla, az RMDSZ, illetve az Iskola Alapítvány elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta: az Iskola Alapítvány a magyarság számára hátrányos 1995-ös oktatási törvény megszavazása után született meg. Markó hangsúlyozta: a szórványt nem szabad feladni. Az elnök szerint nem diaszpóráról van szó, hanem "irtásról": olyan közösségről, amely körül kiirtották az erdőt, a levegőt. - Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Hivatala/ bizakodó volt a magyar státustörvénynek a szórványmagyarság közérzetére való kihatásával kapcsolatban. Somai József, az Iskola Alapítvány ügyvezetője bemutatta az alapítvány eredményeit. Vetési László, a Szórvány Alapítvány elnöke elmondta: a szórvány mentéséhez szükséges lélegeztető készüléket a magyar kormánynak kell beszereznie - az erdélyiek működtetik majd. A szakértő felhívta a figyelmet egy sajátos jelenségre is: egy olyan oktatássérült nemzedék van felnövőben, amelynek tagjai a magyar kultúra amolyan analfabétáiként egyre jobban kiszorulnak a magyar kultúrvilág peremére. - Bodó Barna, a Diaszpóra-Szórvány Alapítvány elnöke az ingázás országos szintű, 1989 óta tartó, fokozatos ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet: nincsenek gyárak, meggyérült a munkások száma, így a munkásbuszok nem állnak rendelkezésre. A meghívott, a szórványoktatás terén komoly eredményeket elért szakemberek beszámoltak munkájukról. A következő helyzetelemzések hangzottak el: Vízi Imre (Theodidaktos - Kolozsvár), Farkas Miklós (Szórványkollégium - Segesvár), Lakatos András (Kalotaszentkirály), Szatmári Ildikó (Nagyenyedi kollégium), Böjthe Csaba (Ferences kolostor - Déva), Orbán Mária (Dévai líceum), Kun Árpád (a Hunyad megyei Bácsi település lelkésze), Pillich László (Heltai - Kolozsvár), Bauer Ilona (Óradnai Iskola), Vicsai János (Szamosardó), Jakab Elek (Medgyes), Jakab Mihály (Beszterce), Pakó Benedek (Szászrégen), Hegyeli Attila (Klézse), Kassai Géza (Petrozsény), Szegedi László (Kőhalom), Balázs Bécsi Gyöngyi (Válaszút), Kovács Izabella (Mezőbánd). - Az elrománosodás egyre gyorsabban halad előre a szórványvidékek felől a tömbmagyarság felé, ezt Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő számos riasztó székelyföldi adattal támasztotta alá. - Ríz Ádám, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője elmondta: Magyarországon eddig nem volt jól körülírt szórványkoncepció, így az Erdély felé irányuló támogatások sem voltak mindig igazán jól összehangoltak. Ahhoz hogy az összehangolt támogatási rendszer beinduljon, a magyar minisztériumnak el kell készítenie a Kárpát-medence szórványtérképét, az erdélyieknek viszont meg kell találniuk a módját annak, hogy más forrásokat is felkutassanak, és igénybe vegyenek, például a román szakminisztériumot. /Szabó Csaba: Ostromlétrák a szórványosodás mozgó falai előtt. Prófétalelkületű emberek az ötéves Iskola Alapítvány jubileumán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

2001. július 17.

Az RMDSZ közleménye szerint Maros megye 17 középiskolájában a magyar tannyelvű osztályokban 314 hely maradt üresen. Marosvásárhelyen a Ion Vlasiu és Traian Vuia szakközépiskolákban 18-18, a Ion Vlasiuban 3, az Avram Iancu műszaki osztályaiban 49, a technológián 26, az Electromaros szakközépiskolában 20, a Gh. Sincaiban 18, az Aurel Persu-ban 12, a C. Brancusi szakiskolai osztályaiban 21. Segesváron, a Mircea Eliade líceum filológia oszályában 2, a szovátai faipari szakközépiskolában 22, az erdőszentgyörgyi szakközépiskolában 17, a társadalomtudományok szakon 16. Nyárádszeredában 7 hely, a szászrégeni Lucian Blaga líceumban 17, a bándi líceumban 25 hely, míg a dicsőszentmártoni C. Brancusi szakközépiskolában 23 hely maradt üresen. /314 betöltetlen középiskolai hely. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./

2001. augusztus 7.

Hatodszor rendezték meg Vendégségben Budapestent: 15 országból 650 fiatal találkozott. "Reményeink szerint ez a baráti találkozó lassan olyan szellemi műhellyé formálódik, mely ösztönzést és erőt ad a folyamatos otthoni alkotómunkához" - mondta Budapest főpolgármester-helyettese, dr. Schiffer János. A Petőfi Csarnokban a program ideje alatt a határon túli magyarlakta tájegységek tárgyi kultúráját bemutató népművészeti kiállítás nyílt. A csarnok nagytermében Nemzetközi Ifjúsági Gálaműsor zajlott. Az idei találkozó Erdély-centrikus volt. Nyolc erdélyi csoport lépett fel: Amaryllis Együttes, Aknasugatagi-Óradnai Együttes, balánbányai Ördögborda Gyermek Együttes, kolozsvári Szarkaláb Együttes, mezőbándi Komlód Néptáncegyüttes, a szamosújvári Kaláka, a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör, valamint a Visszhang Kórus. Előadást tartott Palkó Attila történész, Pillich László szociográfus. A népi kismesterségek bemutatóin a kézműves foglalkozások sem hiányoztak. Volt batyusbál, kóstolóval egybekötött bemutató az egyes tájegységek hagyományos ételeiből, italaiból. A fiatalok megnézték a Sacra Corona című filmet. Volt Széchenyi-nap is. /Kovács Pali Ferenc: Hatodszorra vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7.

2001. augusztus 30.

Mezőmadaras hazahívta fiait aug. 26-ra, vasárnapra, közel hétszázan járultak az Úr asztalához. Mezőség harmadik legnagyobb falujából a megye, az ország és a nagyvilág minden sarkába kirajzottak szeretettel őrzik szívükben a szülőhely, a szülőfalu emlékét. A faluba vezető hét kilométeres útszakasz nagyon rossz, kátyús. A fiatal lelkész házaspár, Szabó Andor és neje, Ibolya Izolda, a presbitériummal közösen szervezte meg az ünnepséget, amelyet a templom mellett felállított millenniumi kopjafa avatása tett emlékezetessé. A millenniumi zászlót a családjával Budapestről érkezett, de madarasi gyökerekkel büszkélkedő Szekeres Szabolcs gazdasági tanácsos adta át, aki ötven évig idegen, argentin, illetve egyesült államokbeli környezetben élő magyarként tért vissza néhány évvel ezelőtt Madarasra, hogy megkeresse elődei sírját, s a hazatalálás örömére harmadik gyermekét a falu református templomában keresztelték meg. Az ünnepségen köszöntötték a neves földbirtokosok, a Szekeres, az Orbán és a Bethlen család jelen levő képviselőit. - A faluban többet keresztelnek, mint amennyi a temetések száma. Mezőmadaras szeretne önálló közigazgatási egységgé válni, ezer aláírással nyomatékosított kérésük a képviselőházban várja a kedvező választ. Mezőbánd nem tudja orvosolni a falu gondjait. A madarasiak fő foglalkozása az állattenyésztés, az aktív lakosságnak pedig mindössze az 5-10 százaléka ingázik a megyeközpontba. A helybeliek, valamint a hazatérők számára a lelkész és felesége gyűjtötte össze és foglalta egy kis füzetbe a falu rövid történetét, amelyből megtudható, hogy neve 1332-ben olvasható először a pápai jegyzékben. A Budapesten élő Szekeres Szabolcs tavaly 30 helybeli lakos számára biztosította a Szent István-napi ünnepségeken való részvételt. /Bodolai Gyöngyi: Ünnepelt Mezőmadaras. Az önállósulás reményében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

2001. szeptember 1.

Idén - immár hatodik alkalommal - szervezte meg a budapesti Főpolgármesteri Hivatal Vendégségben Budapesten címmel a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozóját. Tizenöt országból mintegy 600-an jöttek el, kisebb-nagyobb magyar közösségek népviseletében. Goldschmied József, a rendezvény fő szervezője, a Főpolgármesteri Hivatalban a határon túli kulturális kapcsolatok főreferense kifejtette: szeretnék, ha az ide érkezők mutatnák be egymásnak otthoni közösségük, szellemi értékeit. Az idén kiemelt helyet kapott a tíz napos, rendkívül gazdag programban Erdély magyar értékeinek bemutatása. A balánbányai Ördögborda és a mezőbándi Komlód néptáncegyüttes, valamint a székelyudvarhelyi Vitéz Lelkek Színkör mellett Erdélyből 120 tagú küldöttség érkezett. A Heltai Alapítvány szervezésében egy 20 pannós, gazdag történeti és tárgyi néprajzi anyagot bemutató kiállítást volt látható, s öt hagyományos népi mesterséget azok művelői mutattak be. Ott volt Kolozsvárról Orbán Erzsébet, az erdélyi népi hímzés szakértője, Suba László, a tordai kerámiakészítést, Kovács Pali Ferenc, a mákói bútorfestést, Pálfi Attila, a kalotaszegi fafaragást és Czakó Ferenc, a csizmakészítést mutatta be. A hagyományápolókat a szamosújvári Kaláka és kolozsvári Szarkaláb néptáncegyüttes képviselte, a mezőségi és kalotaszegi népzene és néptánc értékeiből adva ízelítőt. A buzai banda és a Zurboló zenekara kísérte őket. Ott volt az Amaryllis Együttes, amely erdélyi reneszánsz zenét és táncokat mutatott be és a kolozsvári Visszhang Diákkórus, amely erdélyi kórusműveket, katonadalokat adott elő. Palkó Attila Erdély történetét mutatta be, Pillich László a régió demográfiai és önszerveződési kérdéseiről tartott előadást, Balázs Bécsi Attila pedig, a szamosújvári Kaláka Együttes vezetője a mezőségi néptánc gazdag világába nyújtott betekintést. - A közösségi együttlétek fő témája a párválasztás és a hozzá kapcsolódó lakodalmas szokások tájegységenkénti bemutatása volt. /Pillich László: Vendégségben Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

2001. szeptember 6.

Bányai Dániel mezőbándi műkedvelő képzőművész az asztalos szakmát tanulta. Farag, fest, rajzol, a kisplasztika is foglalkoztatja. Mintegy 60-70 portrét készített: Rákóczi, Mikes, Petőfi, Arany, Ady, aztán Szilágyi Domokos, Bartók Béla arcmása többek között. Nem dolgozik rendelésre. Szerinte ahol a pénz, mint érdek, megjelenik, ott az alkotókedv szenved csorbát. Ezért is aggódik amiatt, amit pl. Korondon tapasztal. - Több mint 70 citerát készített, szinte valamennyit elajándékozta. /Járay Fekete Katalin: Portrék, citera, fehér búboskmence. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2001. december 10.

Ötödszörre gyűltek össze a megyeszékhelyen, Marosvásárhelyen a magyar néptánc-együttesek dec. 9-én, vasárnap. Ez a Karácsonyi Gyöngykoszorú a Szabó házaspár búcsúzása egyben, és Szabó György Pál meg is kapta a vastapsot. Tíz csoport vagy együttes lépett fel. A marosludasi Hajdina csoport a Borókával "összekapcsolva" mutatkozott be, miután előzőleg Ludason és Magyarózdon szerepeltek nagy sikerrel. Marosmagyaró az ifjúsági csoportot küldte el, Mezőpanit három nemzedéket képviselő 28 párral lépett színpadra. Felléptek többek között a vajdaszentiványiak, a nyárádszeredai Bekecs táncegyüttes, a mezőbándi Komlód, a szentgericeiek pedig harminc táncost vittek színpadra. /B.D. [Bölöni Domokos]: Nem parancsol senki most? ! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2001. december 24.

A Népújság szerkesztősége a Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körével közösen a könyvgyűjtést hirdetett a Bánd községhez tartozó eldugott kicsi település a 200 lakosú Feketelak I-IV. osztályos iskolája javára, amelynek tanulói azt nyilatkozták, hogy nagyon szeretnének olvasni, csakhogy otthon egyetlen könyv sincs, hisz 12 tagú, illetve hét gyereket nevelő családokban élnek egyesek közülük. Egy hét alatt közel 300 gyerek- és ifjúsági könyv gyűlt össze. A Szerkesztőség még egy-egy új Benedek Elek- és Kányádi Sándor-meséskönyvet ajándékozott mind a tíz feketelaki iskolás gyermeknek. /(bodolai): Népújság- karácsony Feketelakon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

2002. július 8.

Júl. 7-én tartották az Ezer Székely Leány Találkozót. A székely népviseletbe öltözött felvonulók Csíkszereda központjából indultak a csíksomlyói Nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. A város utcáin felvonulókat fúvószenekar vezette, s lóháton vonuló székely legények követték őket. Dr. Csedő Csaba István polgármester beszédében emlékeztetett a népszámlás keserű adataira. A Hármashalom-oltárszínpadon késő délutánig folyt a népzene- és néptáncelőadás, egymást követték a színen a házigazda csíksomlyói, a kilyénfalvi, a balánbányai, a csíkszentdomokosi, a korondi, tordai, baróti, csíkszentkirályi, hidegségi, a magyarországi hajdúszoboszlói, csíkmadarasi, mezőbándi, kászoni, széki, székelykeresztúri, csíkrákosi és vicei műkedvelő előadók, illetve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Szüszer-Nagy Róbert, Sarány István: Maratoni népzene- és néptáncelőadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

2002. szeptember 3.

Idén is népviseleti parádéval, felvonulással kezdődött Mezőpaniton a dalos-táncos találkozó. Az élen, a lovaslegények nyomában most is a mezőcsávásiak Nagy Dénes vezette fúvószenekara haladt. A helyiek mellett Székelykövesd, Marosszentkirály, Csittszentiván, Gernyeszeg, Vajdaszentivány és Mezőbánd fiataljai ropták a magyar táncot a szabadtéri színpadon. Deák János iskolaigazgató egyfajta örökmécseshez hasonlította a néptánctalálkozókat. 1999 óta itt, Mezőpaniton is a figyelem előterébe került a néphagyomány. Alkotótáborok, vetélkedők, kiállítások sora jelzi ezt. /Bölöni Domokos: "Fiaim, csak énekeljetek!"Ahol mindig szépen szól az ének. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2002. szeptember 10.

A Budapesten élő Szekeres Szabolcs, az IID Gazdasági Tanácsadó Kft. vezetőjének anyagi és szellemi támogatásával jött létre a Mezőmadaras Fejlesztési Egyesület. Elkészült egy egyetemi hallgatók helyszíni munkája alapján megírt tanulmány Mezőmadaras település gazdasági tevékenységének modellezése, a mezőgazdaság színvonalának fejlesztése címmel. A mezőgazdasági tanulmányon kívül a Határon Túli Magyarok Hivatalától szociológiai tanulmány elkészítésére kaptak támogatást, az Új Kézfogás Alapítványtól pedig a falu fejlesztési tervére. A Mezőbánd községhez tartozó 1800 lelkes falu, Mezőmadaras a vonzáskörében levő kisebb településekkel közösen már nem itt tartana a fejlődésben, ha maga intézhette volna a dolgait. Az önállóvá válás érdekében az aláírásgyűjtés megtörtént, azt eljuttatták Kelemen Atilla képviselőnek, és azóta is várják, hogy valami elmozdulás történjen. A Pro Professione Alapítványtól céladományként negyvenmillió lejt kaptak, amiből 60 kocsi követ terítettek el a faluba vezető útra. Valamennyi pályázatuk eredményes volt az Illyés Közalapítványnál is, ahonnan irodafelszerelést, számítógépet és nyomtatót nyertek, továbbá egy videovetítő készüléket és tartozékait valamint a Rendhagyó történelemóra kazettáinak beszerzésére szükséges összeget. 800.000 forintos támogatást nyertek egy ifjúsági ház engedélyezési tervének költségeire. Az Illyés Alapítvány jóvoltából a szénáságyi iskola felszerelését egy tévé- és videokészülékkel gyarapították, s az Illyés Alapítványnál sikeresen pályáztak az ingázó gyerekek támogatása érdekében. /Falufejlesztési egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

2002. december 9.

1991-ben a marosvásárhelyi Szabó házaspárnak köszönhetően április 29-én, a tánc világnapján Erdőcsinádon útjára indult Gyönykoszorú. Dec. 7-én Marosvásárhelyen a magyar néptánc-, -dal, - zene,-viselet és hagyomány. VI. megyei rendezvényét tartották. Egymást váltották a magyarói, az erdőcsinádi, a hodosi, a marosludasi, a görgényüvegcsűri, a holtmarosi, a szászrégeni, a mezőbándi, a kibédi illetve a marosvásárhelyi együttes tagjai. Örömteljes együttlét volt, mondotta felvezetőjében dr. Ábrám Zoltán megyei EMKE- elnök. /Járay F. Katalin: Fiatalos Gyöngykoszorú. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2003. április 11.

Maros megyében számos település törekszik a községgé válásra önállóan, illetve szomszédos faluval társulva. Virág György Maros megyei önkormányzati elnök kifejtette, összesen tizenegy új község alakulhat meg. A törvény előírásai között szerepel a legkevesebb 1500-as lélekszám, az önkormányzati hivatalnak megfelelő épület, iskola és művelődési otthon megléte. A közeljövőben Maros megyében Fehéregyházától Nagybún válna le, Bátostól Dedrád, Mezőcsávástól Mezőszabad Galamboddal, Nagyernyétől Sáromberke, Görgényhodáktól Toka, Jeddtől Koronka és Székelybós, Mezőbándtól Mezőmadaras, Görgényszentimrétől Görgényüvegcsűr, Nyárádmagyaróstól Márkod, Szovátától Sóvárad. /Antal Erika: Új községek. Népszavazást írnak ki az önállósodásért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2003. május 5.

A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány rendezésében nyolcadik alkalommal került sor nemzetközi ifjúsági néptáncfesztiválra Szamosújváron. A háromnapos rendezvényen népes volt a részvétel. A néptáncfesztiválon részt vett a kolozsvári Szarkaláb és Ördögtérgye, a mezőbándi Komlód, a dési Aranyeső, a balánbányai Ördögborda, a széki hagyományőrző csoport és a két helyi csoport, azaz a Kaláka és Kiskaláka. /Erkedi Csaba: Néptáncfesztivál Szamosújvárott, litván részvétellel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2003. május 16.

Maros megyében 13 líceumi osztályt szüntettek meg, ami rontotta a magyar diákok továbbtanulási lehetőségeit. Míg a román tagozaton végző 5075 diák 62 százaléka, addig a magyar tagozaton végzők 48 százaléka vehet részt az elméleti középiskolai képzésben. A fennmaradó százalék számára szakképzést biztosító anyanyelvű osztályokat létesítenek olyan líceumokban is, ahol eddig nem folyt magyar nyelvű oktatás. Agrár profilú magyar kilencedik osztály indul a marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpontban, kereskedelmi profilú osztály az Avram Iancu Szakközépiskolában és villanyszerelői (a mechanika mellett) a Gh. Sincai Iskolaközpontban. Magyar osztály indul még Segesváron, Szászrégenben, Dicsőszentmártonban, Marosludaon, Nyárádszeredában, Erdőszentgyörgyön, Mezőbándon és Szovátán. /(mezey): A megszüntetett líceumi osztályok helyett szakközépiskolai osztályok indulnak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

2003. július 5.

Nyolcadik alkalommal gyűlt össze Budapesten, jún. 29-júl. 8 között mintegy hatszáz határon túli magyar fiatal tucatnyinál több országból a Vendégségben Budapesten rendezvényre. A többszáz fiatalt a Kós Károly Kollégiumban szállásolták el, itt zajlott a programok egy része is. Az első nap a Rév-Komáromi Gimasz Diákszínpad lépett fel, másnap a Petőfi Csarnokban erdélyi, felvidéki, horvátországi, kárpátaljai, németországi és szlovéniai művészeti csoportok, szólisták mutatkoztak be. Erdélyből fellépett a gyimesközéploki Ordasok Hagyományőrző Együttes, a mákófalvi Kós Károly Népház Hagyományőrző Színköre, a mezőbándi Komlód Néptáncegyüttes, a balánbányai Ördögborda Gyermek Néptánc Együttes, a szamosújvári Kaláka Néptáncegyüttes és Mihók Előd Gyimesközéplokról. A program ideje alatt az előcsarnokban a határon túli magyarlakta tájegységek tárgyi kultúráját bemutató kiállítást lehetett megtekinteni. Július 1-én, a Nemzeti emlékezet napja c. program keretében a Rákóczi-szabadságharc 300., Deák Ferenc születésének 200. és Petőfi Sándor születésének 180. évfordulójára emlékeztek. Délután a budai várnegyed történelmi és építészeti emlékeivel ismerkedtek, este a Vidámparkban szórakoztak. Ellátogattak a Parlamentbe is. Idén Felvidék mutatkozott be. Minden évben más- más régió történelmével, néprajzával, jellegzetességeivel ismerkednek a résztvevők. A fiatalok megnézték a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, az egyik napon hatszáz népviseltbe öltözött résztvevő menettáncban vonult a Vörösmarty térre, bemutatót tartva a budapestieknek, mintegy nyitányaként a találkozó keretében első alkalommal megrendezésre kerülő ÉGTÁJAK - Határon Túli Magyar Művészeti Fesztiválnak. /(Guther M. Ilona): Vendégségben Budapesten. Zajlik a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2003. augusztus 13.

Az idén a Mákófalvi Színkör második alkalommal vett részt a Határon túli magyar fiatalok találkozóján (jún. 29.-júl 8.). A találkozó immár nyolcadik alkalommal adott lehetőséget 600 határon túli magyar fiatalnak, hogy Budapestre látogassanak. Mádl Ferenc köztársasági elnök meglátogatta a találkozó résztvevőit. Érdekes színfoltjai voltak a találkozónak az egynapos kiállítások: mindenki a maga tájegységéről hozott népviseletet, kézműves tárgyakat mutatta be. A Petőfi Csarnokban mutatkoztak be az együttesek: Erdélyből, Felvidékről, Horvátországból, Kárpátaljáról, Németországból, Szlovéniából. Erdélyből hat csoport lépett színpadra: gyimesközéplokiak két csoportja, mezőbándi, balánbányai fiatalok, a szamosújvári Kalákások és nem utolsó sorban a mákófalviak. A fiatalok előadásokat hallgattak, megnézték a Parlamentet, a Szent Koronát, a Nemzeti Múzeumban megnézték a Rákóczi szabadságharc emlékére készült kiállítást, valamint Magyarország történetét az államalapítástól 1990-ig. Menettánc felvonulás volt a Váci utcán egészen a Vörösmarty térig. /Kovács Pali Ferenc: Vendégségben Budapesten. Határon túli magyar fiatalok találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2003. augusztus 25.

Csoportos felvonulással és menettánccal kezdődött a Mezőbándon első alkalommal megrendezett Égtájak Néptáncfesztivál. A Szlovákiából, Szerbiából, Montenegróból és Erdélyből érkező néptáncosok színpadi fellépését megelőzően ökumenikus istentiszteletet tartottak. A művelődési otthon színpadán huszonhárom táncegyüttes mutatta be hagyományos népviseletét, táncait, énekeit. A fesztivált a Hungarofeszttel közösen szervezték. Goldschmied József, a Hungarofeszt programigazgatója közölte, hogy az Égtájak fesztivált nyolc éve szervezik Budapesten. /Orbán Zsolt: Égtájak fesztiválja. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./

2003. szeptember 4.

A pótkisérettségit követően az általános iskolákkal tegnap közölték az üresen maradt helyek számát. A líceumi osztályokban kevés üres hely maradt a magyar tagozaton Marosvásárhelyen. A vidéki iskolákban valamivel több az üres hely, például Erdőszentgyörgyön a matematika-informatika osztályban 17 üres helyre pályázhatnak, akik sikeresen átestek a kisérettségin. Képességvizsga nélkül a szakiskolai osztályok üres helyeit pályázhatják meg a diákok, néhol olyan osztályokban is, ahova még egyetlen tanuló sem jelentkezett. A marosvásárhelyi Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakos osztályában mind a 30 hely betöltetlen, az Avram Iancu Iskolaközpontban a textil és bőrfeldolgozás szakon 28, a kereskedelem szakon 24 üres hely van, hasonlóan van sok hely a többi iskolában is, vidéken is sok a szakiskolai üres hely: a Segesvári Könnyűipari Iskolaközpont textil és bőrfeldolgozás szakán 29, a régeni Lucian Blaga Iskolaközpont fafeldolgozás szakán 25, a Petru Maior Iskolaközpont mechanika szakán 26, a Mezőgazdasági Iskolaközpont mezőgazdaság szakán 30, a Ludasi Ipari Iskolaközpont mechanika szakán 29 üres helyre pályázhatnak a magyar diákok. 57 helyre várják a jelentkezőket a Szovátai Faipari Iskolaközpont fafeldolgozás szakán, mechanika szakon 26 hely van. Nyárádszeredában mechanika és turisztika szakon 28-28, textil és bőrfeldolgozás szakon pedig 30 üres hely van. Erdőszentgyörgyön mechanika szakon 30, fafeldolgozás szakon szintén 30, test- és szépségápolás szakon 25, a Bándi Elméleti Líceumban mezőgazdaság szakon 29, a dicsőszentmártoni Constantin Brancusi Iskolaközpontban mechanika szakon van 22 üres hely. /(b. gy.): Betöltetlen líceumi és szakiskolai helyek a magyar tagozaton. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

2003. december 9.

A dec. 7-i, vasárnapi helyi népszavazás alapján Maros megyében Mezőmadaras, Koronka és Székelybere központtal három új magyar község létesül. Az urnák elé járulók arról is szavaztak, hogy Mezőbánd városi rangot nyerjen. A mezőcsávási referendum elbukott a gyenge részvétel miatt, itt főként a románság nem voksolt. Mezőbándon Mezőmadaras leválását is támogatták. Mezőmadaras mellett két másik színmagyar község jöhet létre. Sikerült kettéválasztani a tíz települést magába foglaló Nyárádmagyaróst. Egy új, berekeresztúri központtal létrehozandó község megalakítását is megszavazták. Koronka Székelybóssal együtt válik ki Jeddből. /Orbán Zsolt, Szucher Ervin: Három új magyar község létesül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./A népszavazáson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Ennek alapján a parlament törvénybe iktatta Erdőszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az okt. 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettől a naptól számít városnak Erdőszentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, a többiek más vallásúak. Az iskolaközpontban 1283 diák tanul. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában. Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. Második éve rendszeresen megjelenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze. Celldömölk a testvérvárosuk. /Bölöni Domokos: Erdőszentgyörgy - Celldömölk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2002. május 20.

A hatodik alkalommal megrendezett szamosújvári nemzetközi ifjúsági néptánctalálkozót máj. 17-19-e között rendezték. A Téka Művelődési Alapítvány és a Kaláka néptáncegyüttes ezúttal is kitűnő házigazdának bizonyult. A fesztiválon résztvevő tizenegy néptánccsoport jól szerepelt a háromnapos seregszemlén. Színpadra lépett a Szamosújvárral testvérvárosi kapcsolatban álló magyarországi Aba község néptáncegyüttese, a dési Aranyeső, a kolozsvári Szarkaláb, Ördögtérgye (két csoporttal) és a Bogáncs, a széki Szalmakalap, a Kálaszd és Iglice, a mezőbándi Komlód-Egerházi és a szamosújvári Ardealul néptáncegyüttesek. Több mint kétszáz műkedvelő lépett színpadra. /Erkedi Csaba: A néptánc ünnepe Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998