udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. november 30.

Madaras, Panit, Sámsond, Kölpény, Mezőcsávás, Szováta, Vajdaszentivány, Holtmaros, Szentkirály, Visa és a vendéglátó Mezőbánd műkedvelői, hagyományőrző csoportjai találkoztak nov. 23-án, a hagyományos Gyöngykoszorú találkozón. A rendezvényen mintegy ötszázan táncoltak. /Gyöngykoszorú '96. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1998. március 13.

A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/

2000. január 13.

Jan. 13-án Marosvásárhelyen hét órás vita folyt az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testületében, a TKT-ban, ahogy Máthé Éva írta, a Markó- tábor és a Kincses-tábor között. Végül csak a 2000. év tevékenységének tervezetét fogadta el a TKT, és megvitatták a kampánystáb jelentését. A Maros megyei szervezeten belül a megyei ügyvezető elnökség valamint a TET (Területi Egyeztető Tanács) Kincses-párti, a TKT-ban pedig a Markó-vonal van fölényben. A testületek egymás határozatainak jogosságát megkérdőjelezik. - Kelemen Atilla leszögezte: Marosvásárhelyen tűrhetetlen dolgok történnek és követelte: a megyei szervezet ismerje el, hogy a legfontosabb döntéshozó szerv a TKT, és ezt tartsák tiszteletben. - Végül a 2000. év tervezetét nagy többséggel elfogadták. - A kampánystáb tevékenységéről szintén Kincses Előd számolt be. Nos, ha valami mégis működik RMDSZ-vonalon Maros megyében, akkor az a helyhatósági választási kampány. Egymást érik a vidéki és városi kampánygyűlések. - Két nappal a TKT-ülés előtt megjelent a helyi sajtóban az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi, mezőcsávási kerületei, valamint három marosvásárhelyi körzet nevében egy nyilatkozat, amelynek az a lényege, hogy a TKT összetétele nem megfelelő, mivel a Maros megyei tömbmagyarság nincs kellőképpen képviselve a testületben. A nyilatkozat az ellenségeskedés megszüntetését sürgeti. A Markó-tábor viszont egyáltalán nem fogadta el a nyilatkozat pozitív üzenetét. Markó Béla hevesen ostorozta a nyilatkozat mögött rejlő kezdeményezést. /Máthé Éva: A marosvásárhelyi RMDSZ- ünnepség előtt. Ülésezett a TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2001. július 11.

Negyedik alkalommal hívta össze júl. 6-án a Project on Ethnic Relations (PER) marosvásárhelyi irodájának vezetője, Koreck Mária Maros megye választott roma nemzetiségű tanácsosait. A szemináriumon a romák problémáit megoldó közös stratégiáról lett volna szó, azonban a 27 roma helyi tanácsos közül egyedül a gernyeszegi Bobó György vette komolyan a meghívást, s vele tartott a mezőcsávási Roma Párt vezetője, Moldovan Mihai. A találkozó meghívottja, Ivan Gheorghe, az Etnikumközi Kapcsolatok Igazgatóságának helyettes államtitkára röviden ismertette a kormány által kidolgozott, a romák helyzetének javítását célzó stratégiát, amely egy négy évre szóló rövid távú, illetve egy tízéves, hosszú távú tervet tartalmaz. A terv szerint miniszteri bizottságokat hoznak létre a különböző minisztériumokban, amelyekben egy államtitkár irányításával két-három szakértő fog dolgozni. /(mózes): Roma stratégia... romák nélkül? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

2002. szeptember 3.

Idén is népviseleti parádéval, felvonulással kezdődött Mezőpaniton a dalos-táncos találkozó. Az élen, a lovaslegények nyomában most is a mezőcsávásiak Nagy Dénes vezette fúvószenekara haladt. A helyiek mellett Székelykövesd, Marosszentkirály, Csittszentiván, Gernyeszeg, Vajdaszentivány és Mezőbánd fiataljai ropták a magyar táncot a szabadtéri színpadon. Deák János iskolaigazgató egyfajta örökmécseshez hasonlította a néptánctalálkozókat. 1999 óta itt, Mezőpaniton is a figyelem előterébe került a néphagyomány. Alkotótáborok, vetélkedők, kiállítások sora jelzi ezt. /Bölöni Domokos: "Fiaim, csak énekeljetek!"Ahol mindig szépen szól az ének. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2002. november 16.

Emlékezetes volt Nagysármáson, a református templomban nov. 10-én megtartott istentisztelet. A gyülekezet hallhatta a marosvásárhelyi Szabadi úti református egyház vegyes karát, az ünnepelt helybeli fúvósokat, továbbá a Sófalva és Mezőcsávás fúvósait és a nagysármási RMDSZ Boglárka nevű, iskolásokból álló együttesének énekkarát. A nagysármásiak fúvószenekara 1947-ben alakult, a fúvószenekar mindmáig működik. /Járay Fekete Katalin: Rendhagyó istentisztelet Sármáson. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./

2002. december 23.

A Kriterion Napok Kolozsváron - 2002 című kétnapos rendezvénysorozat második napja, dec. 21-e a gyermekeké volt, mindhárom bemutatott kötet gyermekek számára készült. Lakatos Mihály Etimo apó csodálatos meséi című kötetét Hadai D. Klára illusztrálta, az Aranyos pillangó immár második kiadásban került az olvasók elé, Csetriné Lingvay Klára válogatásában. A harmadik kötet a gyermekfolklór területéről inspirálódott, szerzője Veress Péter Ilona, a címe pedig Mezőcsávási gyermekfolklór. /(köllő): Gyermeknap a Kriterionnál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

2003. április 11.

Maros megyében számos település törekszik a községgé válásra önállóan, illetve szomszédos faluval társulva. Virág György Maros megyei önkormányzati elnök kifejtette, összesen tizenegy új község alakulhat meg. A törvény előírásai között szerepel a legkevesebb 1500-as lélekszám, az önkormányzati hivatalnak megfelelő épület, iskola és művelődési otthon megléte. A közeljövőben Maros megyében Fehéregyházától Nagybún válna le, Bátostól Dedrád, Mezőcsávástól Mezőszabad Galamboddal, Nagyernyétől Sáromberke, Görgényhodáktól Toka, Jeddtől Koronka és Székelybós, Mezőbándtól Mezőmadaras, Görgényszentimrétől Görgényüvegcsűr, Nyárádmagyaróstól Márkod, Szovátától Sóvárad. /Antal Erika: Új községek. Népszavazást írnak ki az önállósodásért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2003. május 2.

Erdőcsinádon sárpataki huszárok vonultak fel, a mezőcsávási fúvós zenekar is jelen volt a X. nemzetközi kárpát-medencei jubileumi Gyöngykoszorún. Tavaly ezernél is többen voltak, idén sincsenek kevesebben. Az ökumenikus istentisztelet utána tánc volt a színpadon és a szabadban. A Tíz év az úton című fotókiállítás bemutatta az eddigi seregszemlék képanyagát. A Gyöngykoszorú-találkozók újraindításának ötlete a Szabó házaspártól származott. A Gyöngykoszorú-mozgalom 1991-ben indult, Nyárádszeredában volt az első találkozó. Erdőcsinádon 1994 márciusában szerveztek először néptánctalálkozót. Azóta hagyomány az, hogy minden évben voltaképp az első Gyöngykoszorúra itt kerül sor - mondta dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei elnöke. Maros megyében évente általában még öt-hat- hét hasonló seregszemlére kerül sor. /Bölöni Domokos: Színes forgatag Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 2./

2003. augusztus 20.

A mezőkölpényiek hatodik alkalommal szerveztek egyhetes tábort árvaházban élő gyerekek számára. Rácz Gyula református lelkipásztor azt reméli, a gyerekek megszeretik a falut, és ha kikerülnek az árvaházból, a 228 református lelket számláló Mezőkölpény mezőségi faluban telepednek le. Helybeli családok látták vendégül az apróságokat. Az evangelizációs tábor résztvevői közös reggeli áhítattal kezdték a napot. A Mezőcsáváshoz tartozó települést évek óta nem lehet autóbusszal megközelíteni. A kölpényi iskolának csak I-IV. osztálya van, a gyerekek Szabédon tanulnak tovább. /Orbán Zsolt: Visszavárják az elöregedő Mezőkölpény fiatal vendégeit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

2003. november 17.

Nov. 15-én falutalálkozót tartottak Mezőcsáváson. A vegyes lakosságú település ortodox temetőjében megkoszorúzták a világháborúkban elesett hősök emlékművét, ezt követően az ünneplők a helybéli rezesbanda kíséretében felvonultak a dombtetőn álló református templomhoz. A falu történetét Nagy Alpár történelemtanár, volt iskolaigazgató foglalta össze kétnyelvű beszédében. /Orbán Zsolt: Ünnep Mezőcsáváson. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

2003. december 9.

A dec. 7-i, vasárnapi helyi népszavazás alapján Maros megyében Mezőmadaras, Koronka és Székelybere központtal három új magyar község létesül. Az urnák elé járulók arról is szavaztak, hogy Mezőbánd városi rangot nyerjen. A mezőcsávási referendum elbukott a gyenge részvétel miatt, itt főként a románság nem voksolt. Mezőbándon Mezőmadaras leválását is támogatták. Mezőmadaras mellett két másik színmagyar község jöhet létre. Sikerült kettéválasztani a tíz települést magába foglaló Nyárádmagyaróst. Egy új, berekeresztúri központtal létrehozandó község megalakítását is megszavazták. Koronka Székelybóssal együtt válik ki Jeddből. /Orbán Zsolt, Szucher Ervin: Három új magyar község létesül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./A népszavazáson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Ennek alapján a parlament törvénybe iktatta Erdőszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az okt. 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettől a naptól számít városnak Erdőszentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, a többiek más vallásúak. Az iskolaközpontban 1283 diák tanul. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában. Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. Második éve rendszeresen megjelenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze. Celldömölk a testvérvárosuk. /Bölöni Domokos: Erdőszentgyörgy - Celldömölk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2002. április 21.

Marosvásárhelyen ápr. 19-én a Nemzeti Színház zsúfolásig telt a Napsugár Gyermek Néptáncegyüttes találkozóján, másnap Erdőcsinádon léptek fel. A színház előcsarnokában Veress Elza-Emőke cérnagrafikái voltak láthatók. A vajdaszentiványiak, marossárpatakiak és mezőpanitiak is bemutatták táncrendjüket. Este táncház volt. Erdőcsinádon ápr. 20-án valóságos népünnepélyt láthattak a kíváncsiak, köztük Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, Kötő József, az EMKE országos elnöke, Horváth Arany közíró. Lovasbandériummal, a mezőcsávási fúvósokkal, parádés felvonulással ünnepelték a tavaszt. A fellépő csoportok száma megközelítette a félszázat. Sosem voltak itt ennyien, sosem kapott ilyen hangsúlyozott népünnepély-jelleget az erdőcsinádi szombat. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének új elnöke kifejtette: sorrendben ez a 41. Gyöngykoszorú találkozó volt, 11 évvel ezelőtt indult a mozgalom, ápr. 28-án, ez a kilencedik erdőcsinádi találkozó. Jó néhány magyarországi együttes is eljött, ausztriai (őrségi), és Japánból is érkeztek. /Bölöni Domokos: Népünnepély. Mezei virágok Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

2004. május 18.

Marosszentkirályon az iskola udvarán zajlott a Tiszta forrásból címet viselő táncostalálkozó máj. 16-án. A szokásos felvonulást ezúttal is a mezőcsávási fúvósok vezették. Augusztusban Marosszentkirályon tartják a Szentkirály Szövetség idei találkozóját, sorrendben a kilencediket, amelyre a Szentkirály és Szentlászló nevű települések képviselői jönnek el. /Bölöni Domokos: Tiszta a forrás és buzog. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

2004. június 22.

Mindössze 30 százaléknyi a magyarság részaránya Szászrégenben, mégis Nagy András, eddigi alpolgármester, az RMDSZ jelöltje nyert. Az RMDSZ a 16 lehetségesből kilenc Maros megyei településen nyert polgármesteri széket a második fordulóban, ebből kiemelt jelentőségűnek tekintett a szászrégeni mellett a mezőcsávási és a vajdaszentiványi, emellett az RMDSZ jelöltje diadalmaskodott Gyulakután, Dózsa Györgyön, Nyárádgálfalván, Gernyeszegen, Mikefalván és Backamadarason. Ezzel az RMDSZ- polgármesterek száma 37-re növekedett Maros megyében. /(Máthé Éva): A helyhatósági választások második fordulója – Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2004. június 23.

Szászrégenben Nagy András, Mezőcsáváson Szabó Levente, Mikefalván Szilágyi Sándor, Vajdaszentiványon Dani József, Lukafalván Iszlai Tibor, Gernyeszegen Incze Jenő, Backamadarason Csíki József, Nyárádgálfalván Karácsonyi Károly, Gyulakután Gál Sándor lett RMDSZ színekben a polgármester, s ezzel a helyhatósági választások második fordulójában szerzett újabb kilenc mandátummal 37-re emelkedett a megválasztott RMDSZ-es polgármesterek száma Maros megyében – összegezte a tényállást dr. Kelemen Atilla, a szövetség megyei szervezetének elnöke. Veszteség az RMDSZ-nek volt például Küküllőszéplak, ahol a belső viszályok miatt nem lett RMDSZ-es polgármester. Balavásáron az eddigi RMDSZ-es polgármester indult független jelöltként és nyert az RMDSZ mostani jelöltjével szemben. Maros megyében 2000-ben az RMDSZ-nek 29 polgármestere volt, 2004-ben 37 tisztséget sikerült megszereznie, a négy évvel ezelőtti 40 alpolgármesterrel szemben ma 47 alpolgármestert tudhat magáénak a szövetség; 459, azaz 14-gyel több a megye önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok száma, összességében pedig 558 RMDSZ-es képviselő van a megye helyhatóságaiban. Országosan az RMDSZ most 185 polgármesteri helyet szerzett meg, a 2000-es 148-cal szemben. /(Bögözi Attila): Szászrégen mint trófea. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2004. augusztus 21.

Aug. 19-én Mezőbánd, Mezőmadaras, Mezőpanit, Mezőcsávás és Mezősámsond polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai a kisrégió községeit tömörítő Székely Mezőségi Kistérségi Társulás létrehozásáról tárgyaltak. A megbeszélésen jelent volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke és Brassai Zsombor ügyvezető elnök, megyei tanácsos. /(mezey): Mezőségi kistérségi társulás alakul. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

2004. október 11.

Kibéd hatodszorra látta vendégül okt. 9-én a táncos fiatalokat és gyermekeket a Gyöngykoszorú találkozón. A rendezvényt az EMKE Maros megyei szervezete, a Marosszék Kulturális Egyesület és a helyi iskola összefogásával hozták tető alá. Nagyszüleink játékai címmel nyílt vándorkiállítás helybeli, mezőpaniti, hármasközségi és backamadarasi gyermekek "munkáiból". A mezőcsávási fúvósok nyitottak, aztán több település néptáncos-csoportja lépett fel. /Nagyapám is járta... = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2005. április 18.

A tízéves Napsugár néptáncosait ünnepelték április 15-én Marosvásárhelyen. Felléptek az ünnepeltek a vendég törökszentmiklósiakkal, marcaliakkal, soproniakkal, ürömiekkel. Füzesi Albert, Fazakas János munkatársi csoportja, egykori vagy mai táncosok irányították a picinyeket. Jelenleg 110 gyermek tanul a napsugaras oktatóktól anyanyelvi kultúrát, dalt, táncot, viseletet. Lukácsy Szilamér erdőcsanádi református lelkész kezdeményezte a kapcsolatot a „csanádosok” között, akik most eljöttek, hogy együtt hozzák tető alá szövetségüket: (egyelőre) Csanádalberti, Csanádapáca, Csanádpalota, Érsekcsanád, Magyarcsanád testvériesülését Erdőcsanáddal. A moldvai csángómagyarok oktatását segítő gyűjtés erdőcsinádi akciójának eredménye: 2,8 millió lej értékű téglajegy. Az ünnepségen mezőcsávási fúvósok és a marossárpataki huszárok mellett népviseleti felvonulás is volt. A kultúrházban 34 néptánc-csoport és együttes lépett fel, összesen 738 személy táncolt Erdőcsinádon. A megjelentek láthatták Puskás György népi ihletésű fotótárlatát is. Erdőcsinád 1989 előtt világvégi helynek számított, azóta egy lelkésznek és a terveit felkaroló közösségnek köszönhetően ifjúsági ház működik, csángómagyar gyermekek tanulják anyanyelvüket, régiós találkozók zajlanak, továbbá az eredeti néptánc olyan fórumává nőtte ki magát, amelyet a nemzetközi „folklórbörzén” is jegyeznek. Mindez néhai Szabó György Pál EMKE-elnök és özvegye, Szabó Éva konok, kitartó munkálkodásának a beérő gyümölcse is. /Bölöni Domokos: Táncos hétvége. Erdőcsinád – Erdőcsanád. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

2005. augusztus 18.

Az augusztus 16-i felhőszakadás a Mezőséget érintette. Mezőrücsön 12 ház állt derékig vízben, még másnap is víz borította az utat. Mezőcsáváson a gazdaságok udvarán állt a víz. Ölyvesvölgyre, Szentmárton-völgyre zúdult a víz. Úgy menekítették ki az elöntött házakból az idős embereket és az állatokat. /(bodolai): A Mezőségen pusztított az ár. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./ Mezőrücsön 4, Ölyvesvölgyön 80 lakást és melléképületet öntött el a víz. 26 családot kellett kiköltöztetni lakásaikból. Mezőpagocsán 20 lakásba és melléképületbe folyt be a víz. Mezőgerebenesen 7 lakást és melléképületeket öntött el a víz. Mezősámsondon 6 gazdaságot, udvart, kerteket melléképületeket és a központon áthaladó utat öntötte el a víz, Kisikland községben, Mezőkapos faluban 5 házban tett kárt a víz. /Nagy Annamária: Felhőszakadás a megyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./

2006. január 16.

Január 14-én a negyedik osztályosok mérték össze anyanyelvi tudásukat megyeszerte. Mezőpaniton a Kádár Márton Általános Iskolában hét csapat versengett, a helybeliek mellett egy-egy Bergenyéből, Mezőcsávásról, négy pedig Marosvásárhelyről. A gyerekeket Keresztes Ida tanítónő, a mezőpaniti tanítók módszertani körének elnöke, illetve Deák János iskolaigazgató köszöntötte. /(bodolai): Ízlelgetve az anyanyelvet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

2006. június 12.

Négy napja van víz alatt közel háromszáz háztartás Aranyosgyéresen. A víz a korábbi heves esőzések miatt öntötte el a település alacsonyan fekvő részét. A Maros megyei Mezőcsávás községben közel 50 gazdasági épület és egy ház is károsodott. Borbély László megbízott közmunkaügyi és területrendezési miniszter elmondta: az összeomlott, illetve az összeomlás küszöbén álló lakások száma meghaladja a 3500-at. /Benedek István: Vízözön Aranyosgyéresen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

2006. július 7.

Július 5-én megünnepelték Mezőcsáváson a családi típusú házak létrejöttének évfordulóját. A súlyos szellemi fogyatékosoknak otthont adó három házban 36 fogyatékos gyermek él. Az árvaház felszámolása az országos stratégia része, a családi típusú házak kialakítása a PHARE keretén belül valósult meg. Az országos stratégia a mamutintézmények megszüntetését célozza. A gyermekek egy részét pótmamák fogadták be, a neuropszichiátriai betegséggel küszködőket a családi típusú házakban helyezték el. Dr. Kalakatroni Mária, a házak igazgatónője elmondta, Marosvásárhelyen 8 ilyen ház működik. Összesen 115 1-12 éves korú gyermeket gondoznak itt szakképzett alkalmazottak. A személyre szabott foglalkozás, a törődés, a családias légkör egy év alatt is látványos eredményekhez vezetett. A szellemileg fogyatékos gyermekek önállóbbak lettek, megtanultak egyedül enni, beszélni. /Incze Orsolya: A mezőcsávási gondozottak első éve. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 7./

2006. július 19.

A román polgármestereket hibáztatják a Maros-Mezőségi Kistérségi Társulás kudarcáért. A régió magyar elöljárói remélik, hogy a közeljövőben mégis sikerül jogi személyiséget szerezni az egyesületnek. Brassai Zsombor, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke – aki jelenleg a Székelykövesden bejegyzett Pro Regio Egyesületet irányítja – elmondta, hogy azok az elöljárók, akik a 2004-ben rendezett, első ülésen még igent mondtak, időközben pártot váltottak. A Székelykövesdre kiköltözött Kelemen Atilla sokat segítette a térséget. A Marosvásárhellyel összenőtt Marosszentkirályon még a közigazgatási törvény betartását is leszavazta a helyi román többségű tanács. Miután a faluba költözött Markó Béla támogatásával sikerült új községházát építeni, a település elöljárói leszavazták az épület homlokzatára szánt kétnyelvű felirat kifüggesztését. Amikor néhány évvel ezelőtt a Kárpát-medencei Szentkirályok első találkozóját szervezték, egy kifüggesztett magyar zászlóért és egy kiplakátolt Szent István-koronáért meghurcolták a nagy-romániás tanácsosok, emlékezett Kádár György, a községközpont alpolgármestere. A székely-mezőségi térségben három erős szervezet is működik: a 2002-ben létrejött Pro Regio a Kéve című kistérségi hetilapot adja ki, a másik két egyesület és alapítvány gazdagabb megvalósítást mondhat magáénak. A Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület alkotótáborokat szervez, idéntől pedig hangszertábor rendezésére készül. A Mezőpanitban bejegyzett Monográfia Alapítvány a hagyományőrzés mellett évi tíz-tizenöt pályázattal bombázza a Communitast és az anyaországi közalapítványokat. Július 22-én szervezik meg Mezőpanitban az első székely-mezőségi hagyományőrző folklórtalálkozót. /Szucher Ervin: Összefog a székely-mezőségi régió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./ Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke szerint a megrendezendő fesztivál és az új régió immár a jövőt jelképezi. A létrejött Székely-Mezőségi Régió Sámsondtól Mezőmadarasig fedi le a településeket, Marosszentkirályt is beleértve, ugyanakkor magyar kulturális térséget jelöl, nem közigazgatási régiót. A helyi önkormányzatok segítségével három civil szervezet, illetve az RMDSZ mezőcsávási és mezőbándi szervezete rendezi a fesztivált. A Kéve című hetilapot 1500 példányban terjesztik. A gróf Bethlen Anikó elnökletével működő civil szervezet, a Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület öt vendégszobás, konferenciateremmel rendelkező székháza nemrég épült fel, és idén immár az ötödik képzőművészeti alkotótábort szervezik, tájékoztatott Szabó Izolda igazgató. Szabó Levente, Mezőcsávás polgármestere szerint a községben az utóbbi tíz évben semmilyen kulturális rendezvényt nem tartottak. Ezért nemrégiben két tánccsoportot hoztak létre, felépítették a sportcsarnokot, felújítottak, illetve újjáépítettek három kultúrotthont, Szabédon bevezették az ivóvizet. Ez a térség még nem a Mezőség, már nem a Székelyföld, lóg valahol a közigazgatási, önazonossági éterben. /Nagy Botond: Székely-mezőségi hagyományőrző találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2006. július 25.

Először szervezték meg a Székely-Mezőség találkozót. A Mezőség Marosvásárhelyhez közeli, magyarlakta része önazonosság szempontjából a levegőben lóg. Még nem Mezőség, már nem Székelyföld, holott a történelmi székely székek legnyugatibb csücskét képezi, a felmorzsolódás, beolvadás veszélye erre jelentős. Néptánc, népzene, kézműves- és képzőművészeti kiállítás, szakmai- és nyilvános kiértékelő, játszóház várta Mezőpanitban július 24-én a Pro Regio Egyesület, a Monográfia Alapítvány, a Mezőmadarasért Fejlesztési Egyesület, illetve a mezőcsávási és mezőbándi RMDSZ- kerületek által megrendezett első székely-mezőségi hagyományőrző folklórtalálkozón a megjelenteket. /Nagy Botond: Első találkozó a Székely-Mezőségen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./

2007. április 16.

Az erdőcsinádi találkozó az első olyan Gyöngykoszorú, melyet a térség népe EU-polgárként él meg. Húsz település huszonhárom csoportja lépett színpadra április 14-én. A népviseleti parádét ezúttal is a marossárpataki huszárok és a mezőcsávási fúvósok vezették. Az ökumenikus istentiszteleten Kántor Attila marosvásárhelyi lelkész a dalos-táncos találkozók fontosságát hangsúlyozta, a szászrégeni Pakó Benedek címzetes kanonok pedig a megmaradásról szólt. Lukácsy Szilamér helybeli lelkész, főszervező kiemelte: értékeinket nemcsak őrizzük, föl is mutatjuk. Ezt példázta az erdőcsinádi képzőművészeti tábor alkotásait bemutató kiállítás is. /Bölöni Domokos: Gyöngyszemek a koszorúban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

2007. július 23.

Hajlik a nád? nevet viselte a második Székely Mezőségi Hagyományőrző Folklórtalálkozó, a székely mezőségi táncosok seregszemléje, mely Mezőfele sportpályáján zajlott. Július 21-én a kánikulában tíz falu táncosai, énekesei, zenészei mutatták be, milyen színvonalon őrzik zenei és mozgásbeli anyanyelvünk értékeit. A 70-es években a községben Veress Ilona magyartanárnő vezetésével megszületett néptánc- és népi gyermekjáték-mozgalom viselte ezt a nevet, mert Mezőfelében sokan ma is nádnak, lapos nádnak mondják a gyékényt. A mostani találkozó szervezői a Pro Regio Egyesület, a Mezőcsávási Polgármesteri Hivatal, a községek helyhatóságai valamint a helybeli Mezőfeléért Egyesület. Nem falunként kell megvívni a fennmaradás nehéz küzdelmét, hanem közösen egy összekovácsolódott térségben, s ezt szolgálják ezek a találkozók is, amelyek az ismerkedés, a barátkozás mellett a hagyományőrzés történelmi felelősségére figyelmeztetnek – mondotta nyitóbeszédében Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke. /(bodolai): A tánc olyan, mint a fű. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

2007. november 16.

A dokumentumok román fordítását követeli Ciprian Dobre Maros megye prefektus. Traian Basesescu államfőhöz, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz és a többnyelvűségért felelős romániai EU-biztos Leonard Orbanhoz készül fordulni Kincses Előd. A marosvásárhelyi jogász arra kíváncsi, hogy az alkotmány által garantált anyanyelvhasználat értelmében mi a különbség a magyar és kínai nyelv között. Kincses egyik ügyfelének, a mezőcsávási Nagy Bélának azért utasította el a Ciprian Dobre prefektus által vezetett földosztó bizottság a visszaigénylési kérését, mert bizonyos okiratokat nem fordíttatott le magyarról román nyelvre. Egy magyar személyazonosságival be lehet utazni Európát, Marosvásárhelyen viszont annak a lefordítását követelik. Ciprian Dobre prefektus a bíróságnak címzett beadványában rámutatott, hogy „Románia hivatalos nyelve a román”. A Krónikának nem sikerült elérnie Dobrét, aki korábban megtiltotta, hogy a prefektúra ügyeiről beosztottjai nyilatkozzanak. /Szucher Ervin: Magyar iratra nincs erdő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

2008. január 15.

Kiemelkedő zenei esemény zajlott január 6-án Marosvásárhelyen. A Classica szimfonikus zenekar tartott operagálát a Nemzeti Színház nagytermében, a bevételt a mezőcsávási gyermekotthonok támogatására ajánlották fel. A Classica Zenekar Egyesület 2006 januárjában jött létre olyan lelkes zenészekkel, mint Dániel Zsolt-László, Dimény Szabolcs, Makkay János, Moldován Róbert-Sándor. Horváth József vezetésével működik, aki jelenleg a Kolozsvári Magyar Opera karmestere. A Classica zenekar az első erdélyi magán szimfonikus zenekarok közé tartozik a csíki és a szebeni kamarazenekarok mellett. /Orbán Piroska muzikológus, zenetanárnő: Jótékonysági operagála. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

2009. április 20.

Elkezdődtek a Marosszentgyörgyi Napok. A református gyülekezet programot állított össze. A következő napokban több rendezvény lesz, az általános iskola román és magyar tagozata tart előadást, lesz focibajnokság, az óvodások műsorral kedveskednek, a művelődési házban megkezdődik a Marosszentgyörgyi Tavasz elnevezésű kórusfesztivál, felvonul a mezőcsávási fúvószenekar és a marossárpataki huszárezred, a cserkészek vetélkedőt szerveznek. /Mezey Sarolta: Megkezdődtek a Marosszentgyörgyi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998