udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-30 | 31-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. március 1.

Újra felelevenedett a régi szokás: Csárda, Csalános, Csomaköz, Mezőfény, Kaplony, Kálmánd, Mezőpetri, Szaniszló és Mezőterem hívei 40 tonna búzát adományoztak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának. A gyűjtést Kühn Pál kaplonyi plébános szervezte meg. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 1./

1999. szeptember 2.

Aug. 31-én Nagykárolyban megalakult a Nagykároly Régió Egyesület, amely az alapszabályzatában rögzítettek szerint magánjogi, nem kormányzati, nonprofit, román jogi személyiséggel bíró egyesület. (Az elképzelés szerint a kiadásokra szükséges anyagiakat elsősorban a különböző európai szervezetektől, pályázatok útján biztosítják.) Az alakuló ülésen a nagykárolyi, börvelyi, mezőpetri, mezőteremi, mezőfényi, piskolti, csanálosi polgármesteri hivatalok képviselői vettek részt. A Nagykároly Régió Egyesület célja az övezet belső erőforrásainak értékesítése, az övezet lehetőségeinek, a gazdasági, szociális, kulturális élet fontosabb képviselőinek a mozgósítása. /Megalakult a Nagykároly Régió Egyesület. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2000. október 8.

Új temetőkápolnát szentelnek Mezőpetriben november 1-jén. A közösségi erőből épült kápolna nem egyedülálló példa a szatmári egyházmegyében, hiszen az elmúlt négy évben Túrterebesen, Mezőfényen és Kaplonyban is új kápolnák épültek. /Új temetőkápolnát szentelnek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 8./

2000. december 22.

Mezőfény lakói közül az első világháborúban 47, a másodikban 26 mezőfényi férfi esett el a különböző csatatereken. A második világháború után Ukrajnába deportáltak közül 73-an sohasem térhettek haza. Az első világháborúban elhunytak számára annak idején néhai Márton József plébános által emeltetett márvány-emlékművet 1943-ban, melyet idén nyáron felújítottak. Visszahelyezték az emlékműre a turulmadár-szobrot, amilyen megcsonkítása előtt díszítette. /Boros Ernő: Emlékmű-újraavatás Mezőfényen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2000. május 12.

Idén május 6-8-a között tartották a Mezőfényi Napokat a Nagykárolytól hat kilométerre levő, mezőfényi nagyerdő melletti tisztáson. Évtizedek óta kijárnak ide majálisozni a nagykárolyiak, hiszen ez az egyetlen nagyerdő az egész környéken. Ez a méhészek paradicsoma. Jöttek Magyarországról, a szomszédos falvakból, a magyarországi testvérvárosokból, Szatmárnémetiből, a környékbeli sváb és magyar községekből és természetesen a Németországba kivándoroltak közül is sokan hazalátogattak. A fúvószenekarok és mazsorettek felvonulásai után szabadtéri színpadon különböző kulturális rendezvények váltották egymást /néptánccsoportok, furulyás iskoláscsoportok, hagyományőrző gyermekjátékokat bemutató tanulók/. /Nagy Ágnes: Mezőfényi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2001. január 26.

A Nagykároly melletti Mezőfényen ipari parkot alakítanak ki. Mezőfény a magyar határ mellett fekszik, s a közelben rövidesen megnyitják a Csanálos - Vállaj határátkelőt. Az ipari park dokumentációját a szükséges téképekkel együtt még ezekben a napokban interneten is megjelenítik. /Ipari park Mezőfényen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. április 21.

Közbirtokossági Hírvivő (a székelyföldi erdőtulajdonosok lapja, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Módosítás előtt az erdőrendtartásról szóló törvény (dr. Birtalan Ákos), A modern közbirtokosságok az első világháborúig (dr. Garda Dezső), Beszámoló az Udvarhelyszéki Közbirtokosságok Szövetségének megalakulásáról (Szilágyi Ferenc). A lap bemutatta a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosságot és a szovátai székhelyű Maros (másik nevén: ősmarosszéki) Közbirtokosságot. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági hetilap, "2001. kikelet") - a lapszámban Lázár Nóra írt a húsvéti ünnepkör magyar vonatkozású szokásairól, Seprődi Attila a vajdasági Csalóka népzene-együttes tagjaival beszélgetett. - Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, márciusi szám): Kereskedelmi Akadémia Aradon (Matekovits Mihály), Kereskedelmi iskolák Szatmárnémetiben (Bóra László), A Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet (Dénes Judit). - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány, Kolozsvár, március-áprilisi szám): Tudásalapú társadalom (Dáné Tibor Kálmán), A tudásalapú civil társadalom (T. Kiss Tamás), Tudás és szakmai kompetencia (Somai József), Iskola Alapítvány (Piskolti Éva), Az EMT (Biró Károly), Humán Reform Alapítvány (Balla István), A csíkszeredai Regionális Képzési Központ (Koszta Csaba János), Az RMDSZ oktatáspolitikája (Deák Gyöngyi). - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, márc.28-i és ápr. 4-i szám) - összeállítás a régióban lezajlott március 15-i ünnepségekről, dr. Németi János tudományos kutató sorozata (Mezőfény község története a középkori falu kialakulásáig). - Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti havilap, márciusi szám) - beszámolók a régió március 15-i ünnepségsorozatáról, közéleti hírek a megyéből, Winkler Gyula RMDSZ-es képviselő parlamenti krónikája. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2001. május 30.

Május 27-én Mezőfényen megtartották a Szatmár megyei fúvószenekarok első találkozóját. A rendezvényen a helybeli, valamint a kaplonyi és a krasznabélteki rézfúvós együttesen kívül a helybeli általános iskola énekkara, Gyertyaláng nevű kórusa, valamint tánccsoportja is fellépett. Heinrich Mihály, Mezőfény polgármestere korábban 10 évig játszott a helybeli fúvószenekarban. - Valamikor, a XIX. század második felében szinte minden szatmári sváb faluban 12-16 tagú fúvószenekar működött - nyilatkozta. E hagyomány 1945-ben szakadt meg: előbb az embereket szedték össze és vitték el Oroszországba, majd a hangszereket is elkobozták. A polgármester emlékezett: Mezőfényben 1978-ban alakították meg a fúvószenekart. Mindent elölről kellett kezdeni. /(Kinál György): Rézfúvósok Mezőfényen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2001. július 1.

Mezőfényben jún. 24-én mutatták be Merli Rudolf Mezőfény története című könyvét. A szerző 23 évig volt a helység plébánosa, a 80-as években távozott Németországba, jelenleg Bubesheimban tartózkodik, s teljesít lelkipásztori szolgálatot. Néhány éve Mezőpetri történetét adta ki a jelenlegi könyvhöz hasonlóan a saját költségén. A most megjelent könyv részletesen foglalkozik a svábok betelepítésével, majd az 1945-ös deportálásukkal. Döbbenetes, ahogyan házszámok szerint sorolja fel a község családjait, akik az utóbbi két évtizedben vándoroltak ki, távozásukkal szinte felére csökkent a helyi lakosság. /Történelem és jelen. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 1./

2001. július 7.

Korábban elsősorban az érettségizett magyar fiatalok mentek át nagyobb számban az anyaországba továbbtanulni, most az általános iskolát végzettek is követik a példát. A sikertelen kisérettségi Nagyszalontán pánikot váltott ki, a városból több osztályra való gyermek távozott Magyarországra. Most arról jött jelzés, hogy Nagykárolyból is szép számmal készülnek átmenni. Nagykárolyban a képességvizsgán 133 magyar nyolcadikos közül csupán 79 kapott átmenő jegyet. A közeli Mezőfényen 24-ből 10-en megbuktak, Kaplonyban 38-ból 16-an. Nagy az elégedetlenség, hiszen azért csak nem lehetnek ennyire fafejűek - még románból sem. /(Sike Lajos): /(Fejér László): A szomszédba tájékozódik több nagykárolyi nyolcadikos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2001. szeptember 10.

Szept. 7-én kezdődött Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a szervezésében a kaplonyi ferences monostorban kezdetét vette a háromnapos, VII. Honismereti konferencia, amelynek központi témája: Árpád-kori településeink kialakulása és története. A rendezvényt Dukrét Géza, a PBMEB elnöke nyitotta meg, majd többen üdvözölték a jelenlévőket, köztük a kolozsvári Balogh Ferenc az RMDSZ és az EMKE országos vezetősége részéről, a budapesti Karacs Zsigmond az Országos Műemlékvédő Hivataltól, dr. Fleisz János, a PBMEB Bihar megyei szervezetének az elnöke. Hat személy (egyikük, Sipos László, post mortem) Fényes Elek-díjat kapott. A rendezvénysorozat keretében több mint harminc dolgozat hangzott el, köztük környékbeli polgármesterek, illetve alpolgármester (Máncz Dezső Kaplony, Heinrich Mihály Mezőfény, Mellau József Csanálos, Karádi Csaba Mezőpetri), valamint olyan Szatmár megyei szerzők tollából, mint Khün Pál és Tyukodi Antal plébánosok, Petkes György lelkipásztor, dr. Németi János, Bara István, Benedek Zoltán, Uszkai Árpád, Fazekas Lóránd, Erdőközi Zoltán. Dukrét Géza összegezte a történteket. A PBMEB 1993-ban alakult 12 alapító taggal, jelenleg Máramarosszigettől Temesvárig 96 tagja van. A célkitűzések: helytörténeti, néprajzi kutatómunka, műemlékvédelem, az ifjúság honismereti nevelése. Fórumaik: honismereti konferenciák, a Partium című időszakos kiadvány, és a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozat, amelynek keretében 1997 óta 17 kötet látott nyomdafestéket. Gyűjteményes köteteikben általában az egy témakörbe tartozó anyagok jelennek meg. Először történt meg, hogy polgármesterek is eljöttek és beszéltek falujuk történetéről, mai helyzetéről. /Boros Ernő: VII. Honismereti konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

2001. november 23.

A Szatmár Megyei Könyvtár magyar vonatkozású híreiről Cordea Márta tájékoztatott. Egy fontos enciklopédiával gyarapodott a régikönyv állomány, a Dr. Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai sorozatból a Szatmár vármegye, valamint a Szatmár-Németi sz. kir. város című kötetekkel. A könyvtár magyar nyelvű könyveinek állománya tovább bővül: a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár könyvadományával. A nyíregyházi könyvtár olyan külföldi könyvtárak számára küldendő könyvadomány anyagi fedezetére pályázhatott, amelyekkel szakmai vagy testvéri kapcsolatot tart fenn. Így nyert pályázatot a Szatmár megyei könyvtár számára a budapesti Kölcsey Ferenc Alapítvány Könyvadomány határon túlra elnevezésű program keretében. A magyar nyelvű kötetek 400 ezer forint értékben vásárolhatók fel. A válogatás a szatmári könyvtár képviselőivel közösen történik. A választék nagy: akadémiai kiadványok, klasszikus írók művei, gyermek- és ifjúsági könyvek, szépirodalom, ismeretterjesztő könyvek stb. A közeljövőben számítani lehet arra, hogy irodalmi, vagy könyvtári szakfolyóiratok előfizetésével támogatkják a Szatmár megyei könyvtárat. A megyei könyvtár munkatársai szakmai továbbképzéseken vesznek részt Nyíregyházán. Szatmár megyéből öt könyvtáros vett részt a továbbképzésen, ketten a szatmárnémeti könyvtárból, egy-egy könyvtáros pedig Nagykárolyból, Mezőfényről és Csanálosról. /(benedek): Magyar könyvekkel bővül a megyei könyvtár készlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./

2002. július 25.

Mezőfényen az idei népszámlálás szerint 2003-na élnek. Közülük 1043-an (55,3 százalék) magyarnak, 772-en (40,9 százalék) németnek, 53-an (2,8 százalék) románnak, 14-en (0,7 százalék) svábnak vallották magukat. A falubeliek közül 1816-an (96,4 százalék) magyar, 51-en (2,7 százalék) román, 14-en (0,7 százalék) német anyanyelvűnek vallották magukat. A lakosok vallási felekezet szerinti megoszlása: 1811 római katolikus (96,1 százalék), 37 ortodox (1,9 százalék), 22 református (1,1 százalék), 13 görög katolikus (0,7 százalék). /(boros): Mezőfény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 25./

2002. július 29.

Júl. 28-án volt Pusztadaróc Napja. Különféle versenyek, sportvetélkedők zajlottak, felléptek a kaplonyi fúvósok. A színpadon nyolcvan gyermek mutatta be, hogyan tud szavalni, táncolni, énekelni. Fellépett a helyi általános iskola, a szamosdarai teleház, a mezőfényi általános iskola, a mikolai teleház csoportja, valamint a pusztadaróci citerazenekar. /Fodor István: Pusztadaróc Napján: Nyolcvan helybeli gyerek lépett színpadra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 29./

2002. augusztus 23.

Harminckét település története címet viseli az Otthonom Szatmár megye /Szent-Györgyi Albert Társaság és EMKE, Szatmárnémeti/ helytörténeti sorozat 16. kötete. Merli Rezső, a kötet szerzője. /A települések: Alsóhomoród, Barlafalu, Csanálos, Csomaköz, Erdőd, Józsefháza, Gilvács, Kaplony, Kálmánd, Kigye, Kisdengeleg, Krasznabéltek, Krasznasándorfalu, Krasznaterebes, Királydaróc, Mérk, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Nagykároly, Nagymadarász, Nagymajtény, Nagyszokond, Nántű, Szakasz, Szaniszló, Szinfalu, Tasnád, Tasnádszántó, Túrterebes, Vállaj, Zajta./ A településekből három Magyarország területére esik (Vállaj, Mérk, Zajta), egy pedig, Kigye története már csak mementó lehet. A könyv tartalmazza az egyes helységekből deportáltak névsorát is. /Az Otthonom, Szatmár megye sorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./

2002. november 25.

A Tasnád Közösségfejlesztési Civil Egyesület, illetve teleház Teletinik elnevezésű, Jager Enikő és Tóga Judit által irányított 19 tagú gyermekszínjátszó csoportja nemrég szórakoztató műsort mutatott be előbb Szilágypérben, majd Börvelyben, de ugyanezzel a produkcióval rövidesen Mezőfényen, majd más Szatmár megyei településeken is vendégszerepelnek. Tóga István városi tanácsos, a tasnádi teleház vezetője arról tájékoztatott, hogy sikerrel pályáztak az Illyés Közalapítványnál a színjátszó csoport számára szükséges hangosító felszerelés beszerzéséhez. A kiszállásokat két mikrobusszal bonyolítják. A csoport másfél évvel ezelőtt alakult. /Kinál György: Turnézó tasnádi gyermekszínjátszók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

2003. január 28.

1945 januárjában Szatmár megye 39 településéről közel 5000 személyt - férfiakat és nőket vegyesen - elhurcoltak a volt Szovjetunióba, "jóvátételi közmunkára". E szomorú esemény emlékére a történtek évfordulóján az 1990-es évek eleje óta évente megrendezik a volt szatmári deportáltak találkozóját. Az idei találkozót jan. 25-én Mezőfényen tartották. A temetőben megkoszorúzták a deportáltaknak állított emlékművet. A rendezvényen részt vett Karol König a Művelődési- és Kultuszminisztérium államtitkára, és a Német Demokrata Fórum több területi vezetője is. /(Boros Ernő): Deportált-találkozó Mezőfényen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

2003. február 17.

Febr. 15-én Szatmárnémetiben tartották az egyházi kórusok XIII. ökumenikus seregszemléjét. A szervezők nevében Muzsnay Árpád köszöntötte a résztvevőket, majd Láng Pál kanonok, a Székesegyház plébánosa mondott rövid imát. Fellépett a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia Vegyeskara, a kaplonyi Római Katolikus Kórus, a koltó-katalini Református Egyházközség Vegyeskara, a nagybányai Krisztus Király Felnőtt Vegyeskar, a mezőfényi Gyertyaláng Ifjúsági Kórus és az általános iskola kórusa, a Nagybánya-óvárosi Református Egyházközség Vegyeskara, a Szamos-negyedi református egyház Vegyeskara, a szatmárnémeti Láncos templom kórusa, a Szatmári Római Katolikus Székesegyház Kórusa, a szatmári Zárda templom Vegyeskara, a szatmárnémeti Magyar Baptista Gyülekezet Vegyeskara, a szilágypéri Budai Ézsaiás Vegyeskar, a tasnádi Maestoso Kórus. Vendégkórusként lépett fel a fehérgyarmati Erkel Ferenc Városi Vegyeskar. /Elek György: "És énekelének új éneket". Hazai és külföldi énekkarok a XIII. ökumenikus kórus-seregszemlén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 17./

2003. augusztus 6.

Mezőfény peremén, a Fekete szőlő nevű határrészen 1740-ben kápolna épült. Ebben Havas Boldogasszony napján eddig is minden évben misét és kis ünnepséget rendeztek. Miután a közelmúltban az épület külsejét és tetőszerkezetét felújították, aug. 3-án, vasárnap hatalmas tömeg részvételével tartott ünnepi szentmisét Merli Rudolf németországi plébános, Mezőfény díszpolgára, aki a felújított épület újraszentelését is elvégezte. /(boros): Mezőfény: Felújították és újraszentelték a 263 éves kápolnát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./

2003. augusztus 20.

Először rendezték meg aug. 17-én, vasárnap Csomaköz Napját. Folyamatban van Csomaköz Szaniszlótól való különválása: az önálló falunap megtartása már az önállósulási folyamat része. A falunap két fogat, a mezőfényi mazsorettek, a mezőfényi fúvószenekar, és a nagykárolyi Equus lovasegyesület lovastornászainak a település egy részén való végigvonulásával kezdődött. A nagykárolyi lovastornászok látványos produkciója következett. A rendezvény általános táncmulatsággal folytatódott. /boros: Csomaköz Napja - először. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 20./

2003. november 24.

A nagykárolyi kórházhoz tartozó övezetben a magyar anyanyelvűek élnek többségben, ennek ellenére az utóbbi hónapokban a nagykárolyi kórházba helyezett hat orvos közül csak egy tud magyarul, és további 14-et várnak. Tavaly Nagykárolyban 12 667-en (54,46 százalék) vallották magukat magyarnak, és 9675-en (41,6 százalék) románnak. A környező falvak közül például Mezőfény 1883 lakosából 1816 (96,4 százalék) magyar anyanyelvű, Csanálos községben a számlálóbiztosok összesen 1520 lelket írtak össze, közülük 1036 (68 százalék) magyar, 340 (22,53 százalék) sváb, de a svábok nagy része is magyarul beszél jobban. Kálmándon, Kaplonyban, Mezőpetriben, Csomaközön, Gencsen, Berében nagyjából hasonló a helyzet, és Mezőteremen, Szaniszlón, Kis- és Nagymajtényban, Domahidán, Piskolton stb. is sok magyar anyanyelvű személy él. Kórházba leginkább idős személyek kerülnek, akik ezen a környéken igen rosszul beszélnek románul. Most az ápolónő a tolmács szerepét is betölti. Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere minderről kifejtette: a Szatmár Megyei Egészségügyi Igazgatóság, illetve a helyi kórház vezetői ilyesmiről nem konzultálnak a tanács tagjaival. Az orvosok kihelyezéséről ő csak utólag értesült. /Boros Ernő: Ápolónők - tolmácsszerepben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./

2002. január 12.

Január első hetében Ezüstkalászos gazdatanfolyam indult Börvelyben, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete megyei szervezetének irányításával. Börvely a harmadik olyan környékbeli község, ahol ilyen tanfolyamot rendeztek. Mezőfény volt az úttörő, a ttavalyi, Kaplonyban megrendezett tanfolyamot a településtől távolabb eső községek — Érendréd, Iriny, Mezőterem — gazdálkodói is látogatták. /(ferencz): Ezüstkalászos tanfolyam Börvelyben. Folyamatos a falusi gazdaképzés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 12./

2002. január 23.

A Katolikus Férfiszövetség Szatmárnémetiben tartott egy találkozót, és ekkor felvetődött, hogy az ifjúságnak is szüksége lenne egy szövetségre, ami a fiatalokat tömöríti, felekezetre és nemzetiségre való tekintet nélkül. Így alakult meg két hónapja a Gábriel Ifjúsági Szövetség, harminc aktív tagot számlál és legalább ennyi szimpatizánsa van. Kovács Ferenc, a szövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy a szövetség célja a hátrányos helyzetű és segítséget igénylő fiatalok felkarolása. Tavaly a Mikulás–napi akcióval indítottak, akkor kb. 200 gyermekhez ingyen ment házhoz a Mikulás, persze csak rendelésre, és az utcagyerekeket is megajándékozták. Szatmárnémetin kívül voltak Nagykárolyban, Mezőfényen, Tasnádon és Erdődön. Anyagi fedezetünk nincs egyelőre még arra sem, hogy bejegyeztessék a szövetséget, mégis fontosnak tartják a heti rendszeres találkozót. Az elmúlt hét végén kétnapos jótékonysági akciót szerveztek, összesen 20 kg teasüteményt és 200 liter forró teát osztottunk szét, természetesen ingyen. Ennek anyagi részét a Hans Lindner Alapítvány fedezte. /anikó: Ifjúsági szövetség a fiatalok felkarolásáért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 23./

2002. január 27.

Mezőfényen az elmúlt 10 év során nem fordult még elő egyszer sem, hogy több gyerek született volna, mint ahányan elhunytak egy év alatt. A legkritikusabb esztendő ebből a szempontból az 1994–es volt, amikor is 22 lélekkel csökkent a község lakossága. Az 1989–es fordulat utáni népességcsökkenéshez azonban a legnagyobb mértékben a Németországba való kitelepülés járult hozzá, hiszen jelenleg körülbelül négyszáz volt mezőfényi él Nyugaton. Ők német állampolgárok ugyan, de a legtöbben megtartották házaikat a községben, és ide járnak nyaralni. /Mezőfény: Az utóbbi tíz év demográfiai adatai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 26./

2002. március 4.

Márc. 2-án Szatmárnémetiben, a Római Katolikus Székesegyházban — a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az EMKE és a Romániai Magyar Dalosszövetség közös szervezésében — tizenkettedik alkalommal rendeztek ökumenikus kórus–seregszemlét. Idén a felhívásra jelentkezett kórusok közül tizenkettőt hívtak meg a szervezők a rendezvényre. Ebben az évben a Felsőbányai Mons Medius énekkar, a Máramarosszigeti Református Egyházközség vegyes kara, a Mezőfényi Gyertyaláng ifjúsági kórus, illetve az itteni általános iskola kórusa, a Szamos–negyedi Református Egyház énekkara és ifjúsági kis kórusa, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, a Szatmári Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara, a szatmárnémeti Láncos–templom kórusa, a szatmárnémeti Római Katolikus Székesegyház kórusa, a szatmárnémeti Zárda–templom Schola Mariana vegyes kara és a Tasnádi Maestoso kórus vett részt. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke méltatta a találkozó fontosságát, amelynek sikerében az előadók mellett nagy szerepe volt a szervezőknek. /Elek György: "És énekelének új éneket" Ökumenikus kórus–seregszemle, tizenkettedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). márc. 2./

2002. május 8.

Valamikor 68 család lakott Ponyváson, ma már alig vannak néhányan. Régen volt a faluban templom, iskola, kultúrház. A hatvanas évek végén kezdték hangoztatni, hogy az ittenieket beköltöztetik Mezőfényre, hogy aztán a belterületeket használják fel mezőgazdasági célokra. Sokan elmentek, s közülük többen visszajönnének, de nincs víz, nincs kenyér, nincs villany. /Elek György: Ponyvás: Hajdan életerős település volt, ma csupán néhányan lakják. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 8./

2002. május 21.

Áprilisban Mezőfényen a római katolikus templomban Starmüller Ferenc plébános kihirdette, hogy önkénteseket várnak a falu határában készülő idősek otthona továbbépítéséhez. Megmozdult a falu, naponta tíz-harminc mezőfényi jár kalákázni. Lovag Albert és felesége - akik nyugdíjasokként Amerikából települtek haza - idősek otthona felépítéséhez 30 ezer dollárt és 3 hektár földet ajánlottak fel. Az építkezés megindult, miután az adományozott pénz elfogyott, külföldi szponzorokat kerestek. A holland szponzor feltételül is szabta, hogy a munkálatokba a községbeliek önkéntes munkával segítsenek be. A 60 férőhelyes leendő épületben kétágyas szobák lesznek. A föld alatti részben mosoda, konyha, raktárak, ebédlő kap helyet, fölötte klubhelyiség lesz, ahol szentmise is tartható. /Kinál György: Kalákában épülő öregház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2002. május 24.

A népszámlálás nem hivatalos végeredménye szerint Mezőfény lakossága 1883 fő. Ebből nemzeti hovatartozás szerint magyar 1043 (55,3), román 53 (2,8 százalék), német 772 (40,9), sváb 14 (0,7). Anyanyelv szerint magyar 1816 (96,4), román 51, (2,7), német 14 (0,7), ukrán és angol 1–1. Vallási hovatartozás szerint a faluban 1811 (96,1) római katolikus, 13 (0,7) görög katolikus, 22 (1,1) református 37 (1,9) ortodox él. Mezőfénynek 1970-ben 2275 lakosa volt. Mezőfény község nemzetiségi összetétele az 1992-es népszámláláskor a következő volt: 941 magyar, 740 más nemzetiségű, 342 német, 52 román, összesen 2057 lakos. /Boros: Mezőfény: 174–gyel kevesebben, mint tíz éve. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 24./

2002. június 10.

Máj. 9-én Nagykárolyban a kastélyban tartották Gnandt István 1952–ben Mezőfényen született, 1988 óta Németországban élő képzőművész egyéni tárlatának az ünnepélyes megnyitóját. A nagytermet szinte zsúfolásig megtöltők egy része a határokon túlról, elsősorban Németországból és Magyarországról érkezett erre az eseményre. Grafikái, akvarelljei sikert arattak. /Boros Ernő: Kiállítás–megnyitó a Károlyi–kastélyban. Gnandt István megmaradt nagykárolyi művésznek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10./

2004. március 1.

Február 28-án rendezték meg Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban a tizennegyedik alkalommal megtartott kórustalálkozót. A rendezvény szervezői: a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Dalosszövetség. Fellépett a mezőfényi általános iskola Szivárvány kórusa, a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ Harmónia vegyes kara, a szatmárnémeti református Láncos templom kórusa, a székesegyház kórusa, a szatmári Zárda templom Schola Mariana vegyes kara, a tasnádi Maestoso kórus, a máramarosszigeti Hollósy Simon vegyes kar, nagybányai egyházi kórusok, a Szatmári Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara, valamint egy magyarországi vendég énekkar. /Elek György: "És énekelének új éneket". XIV. ökumenikus kórus–seregszemle. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./


lapozás: 1-30 | 31-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998