udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. május 3.

Battonyán ápr. 29-én tartották a Kultúrával a Nyugat Kapujában című millenniumi rendezvény kistérségi bemutatóját. A helybelieken kívül Dombegyházról, Kevermesről, Mezőhegyesről, Mezőkovácsházáról és az Arad megyei testvértelepülésről, Pécskáról is érkeztek vendégek. Az egész napos program végén a zsűri közölte, mely műsorszámok előadói esélyesek arra, hogy meghívják őket a megyei szakági fesztiválra. A határon túli résztvevők ­ a kiírás értelmében ­ teljesen azonos eséllyel indulnak a hazai fellépőkkel. A 25 vers- és prózamondó közül a pécskai Zabán Márta versmondása (Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz!) nyerte meg leginkább a közönség és a zsűri tetszését. /Ménesi György, Békés Megyei Hírlap: Pécskai középiskolás bizonyult a legjobb versmondónak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2000. május 5.

A tizedik, jubileumi találkozójukat rendezik meg máj. 5-én Nagyiratoson az Arad és Békés megyei, határ menti települések polgármesterei. Az 1995 óta együttműködő tizenegy magyarországi és tizenkét romániai település között olyan városok is vannak, mint Gyula, Battonya, Mezőhegyes, illetve Kürtös, Nagylak és Pécska. Az öt éve felváltva Aradban és Békésben rendszeresen megtartott találkozók eredménye, hogy erősödött a bizalom az országhatár két oldalán lévő települések vezetői és lakói közt, a résztvevő helységek közül több testvér-települési kapcsolatra lépett. A mostani nagyiratosi fórumon tájékoztató hangzik el az önkormányzatok részére elérhető külföldi forrásokról. /Magyar-román polgármester-találkozó tizedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./ Pontosan kezdődött a találkozó. Házigazdaként Kiss István polgármester ismertette Nagyiratos történetét, amelyet ez alkalomra dr. Kovách Géza történész foglalt össze. /Balta János: Nagyiratos kitett magáért. Tizedik nemzetközi polgármester-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./

2001. március 16.

Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2001. május 24.

Május 23-án Békés megye képviselői Aradon tárgyaltak a június 15-i, nagyzerindi polgármesteri találkozó előkészületeiről. Ez lesz a 11. alkalom a magyarországi, Békés megyei Kevermesen 1995 őszén megtartott első találkozót követően. Ma Arad megyéből 12, Békésből 11 község alkotja a határ menti polgármesterek fórumát, amely évente kétszer - felváltva Magyarországon és Romániában - találkozik a közös érdekű problémák megbeszélésére. Eddig három-három helység (Mezőhegyes-Nagypereg, Battonya-Pécska, Dombegyháza-Iratos) kötött testvértelepülési megállapodást. /Határmenti települések, Arad-Békés. Előkészítik a 11. polgármesteri találkozót. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2001. augusztus 24.

Aug. 14-én egy autóbusznyi tanítóképzős indult Szentendrére, Kézdivásárhely egyik anyaországi testvérvárosába, ahol a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Társaság meghívására egyhetes honismereti táborban vettek részt. Aug. 17-21. között a tanulók klubjának fúvószenekara és mazsorettcsoportja Mezőhegyesen, a másik testvérvárosban tartózkodott. Ez idő alatt Békéscsabán egy nemzetközi fúvósfesztiválon a házigazdákkal együtt léptek színpadra. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

2001. szeptember 17.

Szept. 14-15-én nyolcadik alkalommal szerveztek őszi sokadalmat Kézdivásárhely főterén. Negyven helybeli, sepsiszentgyörgyi, brassói, szovátai, hétfalusi, bukaresti, ploiesti-i és korondi alkalmi árus sorakozott fel a főtéren. A rendezvényre a céhes város önkormányzata az anyaországi hét testvérvárost is meghívta. Török Sándor polgármester megnyitotta az idei sokadalmat, majd Léstyán Ferenc gyulafehérvári ny. püspöki helynök 507 templomi fotóját bemutató Megszentelt kövek c. kiállítására került sor. Fellépett a mezőhegyesi táncegyüttes, a Vigadó gyermektánccsoportja, a kovásznai tanulók moderntánc-csoportja, a kézdivásárhelyi Galaxis tánccsoport és a magyarországi sátoraljaújhelyi Hegyalja népi együttes. Másnap a helybeli, uzoni és rétyi fúvószenekarok mutatkoztak be, Puki bácsi és a Mesekaláka előadása sem maradt el. /(Iochom): Őszi sokadalom Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

2002. július 22.

Az utóbbi években sorrendben harmadszor szólt bele az eső a hét végén immáron tizenegyedik alkalommal összehívott rétyi fúvóstalálkozó eseménysorozatába. Mindez nem zavarta a zenészeket, de még a kíváncsiakat sem, akik előbb Sepsiszentgyörgyön, a nyitányon, majd Rétyen, a művelődési otthonban, végül pedig a Nyírben fújták az örömzenét. Jelen volt három magyarországi fúvószenekar is. A házigazda, Kelemen Antal tanár úgy fogalmazott: "az a fontos, hogy egymást végighallgassuk, hogy egymástól tanuljunk, és érezzük jól magunkat". A zsűri tagja volt Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke, Guttman Mihály és elnöke, Major László is. A fellépők között volt a házigazda rétyieken kívül az uzoni, az agyagfalvi, a mezőhegyesi, a barcaújfalusi, a csengelei fúvószenekar, a kézdi-kovásznai egyesített fúvószenekar, a barátosi Ferencz Ernő Református Fúvósegyesület és a tótkomlósi fúvószenekar. /(benkő): XI. rétyi fúvóstalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

2002. december 20.

Kézdivásárhely testvérvárosa, Mezőhegyes képviselői látogattak a céhes városba. A vendégek egy közel 900 kötetet tartalmazó ajándékcsomagot adtak át a Báró Wesselényi Miklós Könyvtár számára. Az adomány a Mezőhegyes polgárainak felajánlásai révén gyűlt össze. /(klm): Adomány a könyvtárnak. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 20./

2003. augusztus 4.

Ezelőtt tíz évvel alakult meg a kézdivásárhelyi Tanulók Klubjának Fúvószenekara, mely most ünnepelte születésnapját. A nagyszabású rendezvény aug. 1-jén a kantai római katolikus templomban kezdődött. Aug. 3-án a magyarországi Mezőhegyesről és Uzonból érkezett fúvósok és mazsorettek, valamint a helybeliek a Tanulók Klubjának udvarán gyülekeztek, majd felvonultak a város főterén. A rétyi zenekar később érkezett meg Kézdivásárhelyre. A rezesbandériumok a Molnár Józsiás-parkban egymást után léptek fel, magyar indulókat, népdalfeldolgozásokat és könnyűzenei slágereket adva elő. A tízéves születésnap megünneplésén mintegy kétszáz fúvós vett részt - tájékoztatott Gyergyai Barna karnagy. /B. L.: Tízéves a Tanulók Klubjának Fúvószenekara. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

2005. július 18.

Július 15-én a helybeli és meghívott fúvószenekarok és mazsorett­csoportok felvonulásával kezdődött Kézdivásárhelyen a háromnapos rendezvény, melynek keretében megünnepelték a Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorett­csoportja születésének tizedik évfordulóját. Felvonult a kézdivásárhelyi, barátosi, mezőkövesdi és mezőhegyesi fúvószenekar, valamint a helybeli, paksi, mezőkövesdi és mezőhegyesi mazsorettcsoport. Az ünnepség díjazással és a helybeli csoportok fellépésével ért véget. /Iochom István: Tízéves fúvószenekar. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./

2005. szeptember 5.

Szeptember 3-án és 4-én harmadszor került sor a Kisperegi Falunapokra. A kultúrházban megnyitották a helybeli hagyományőrző, népművészeti kiállítást: a falakon varrottasok, falvédők, festmények, az asztalokon, a padlón régi használati eszközök, edények sorakoztak. Voltak vetélkedők, sportversenyek, fellépett a pécskai Búzavirág és az aprók, a simonyifalvi Leveles és a Pitypang, a kisiratosi asszonykórus, a majláthfalvi Nefelejcs, illetve a mezőhegyesi moderntánccsoport. Megkoszorúzták a világháborús emlékművet, majd két lovas felvezetésével a kicsinyek, a magyar ruhába öltözött iskolások, illetve a nemzeti viseletű Rózsás néptánc együttes énekelve vonult ki a futballpályára. Lovasbemutatót is tartottak. A Kisperegi Napok utcabállal zárultak. A kellemes együttlét a legfontosabb a szórványmagyarság életében. /Balta János: Kisperegi Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2005. szeptember 7.

A mezőhegyesi Ménes­birtok Rt. a közelmúltban egy 1500-as Mercedes-Benz márkájú traktort és egy négyes váltóekét ajándékozott a kézdivásárhelyi Apor Péter Iskolaközpontnak. A traktort az iskola egyik mérnöktanára, Tuzson Árpád hozta haza Mezőhegyesről, Kéz­divásárhely egyik magyarországi testvérvárosából. Dezső Vencel tanár, iskolaigazgató elmondta: az iskola tanulóinak nyári munkájával a ménes­birtok vezetősége annyira meg volt elégedve, hogy már az előző tan­évben megígérték, egy használt traktort adományoznak az iskolának, de időközben gondok merültek fel, a tanintézménynek nem volt anyagi lehetősége kifizetni a traktor áfáját, ezért idén a mező­hegyesiek a vámmal együtt annak kifizetését is magukra vállalták és százhúsz liter üzemanyaggal a tartályában indították útra. Az új tanévet több mint ezer tanuló kezdi szeptember 12-én. /Iochom István: Traktort kapott az Apor Péter Iskolaközpont. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./

2005. szeptember 21.

Októberben kerül az érdeklődők kezébe az a kétnyelvű, Határ mentén – De-a lungul frontierei című kötet, amely az Arad és Békés megye határ menti települései közti együttműködés elmúlt tíz évének kíván emléket állítani. A kötetet 16 Arad megyei település – Arad, Kisiratos, Kürtös, Mácsa, Nagyiratos, Nagylak, Nagypereg, Ottlaka, Pankota, Pécska, Pél, Sajtény, Sofronya, Szemlak, Nagyzerind, Zimandújfalu – és Arad megye, valamint 13 Békés megyei település – Battonya, Dombegyház, Elek, Füzesgyarmat, Gyula, Kétegyháza, Kevermes, Kunágota, Lőkösháza, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes – és Békés megye bemutatását tartalmazza. /(Kiss): Tízéves román–magyar határ menti együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2005. november 14.

November 12-én Kézdivásárhelyen az Apor Péter Iskolaközpont szervezésében tudományos ülésszakkal emlékeztek a felső-háromszéki mezőgazdasági oktatás 75. évfordulójára. Előadást tartottak debreceni, mezőhegyesi, kolozsvári és háromszéki mezőgazdasági szakemberek, egyetemi tanárok. Kezdetben a tanfolyamokat a felső-háromszéki falvak kultúrotthonaiban szervezték. 1934-ben kaptak állandó székhelyet Kézdivásárhelyen, a kantai római katolikus templom melletti épületben, ahol a következő tanévtől már Téli Mezőgazdasági Iskola néven működtek. Az Apor Péter Iskolaközpontban jelenleg 1158 diák tanul. Dr. Jávor András az iskola könyvtárának kétszázezer forintos könyvadományt, a mezőgazdasági oktatásban részesülő legjobb tanulónak pedig harmincezer forintot ajánlott fel. Dezső Vencel igazgató bemutatta a tanintézmény ünnepi alkalomra szerkesztett monográfiáját. Az Apor Péter Iskolaközpont udvarán az évforduló emlékére három méter magas kopjafát avattak. /Iochom István: A mezőgazdasági oktatást ünnepelték. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

2006. március 16.

Az RMDSZ Kézdivásárhelyen tartotta központi március 15-i rendezvényét. A 21. században a magyarságnak vissza kell szereznie azokat a jogokat, melyektől a századok folyamán megfosztották, illetve meg kell őriznie az elődöktől ráhagyott örökséget – feladatot, harcot, elvégzendő munkát – emelte ki ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hideg idő dacára több ezres tömeg gyűlt össze Kézdivásárhelyen. Érezhető volt a rendőrség és csendőrség jelenléte a főtéren. Az ünnepség a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csoportjainak, majd a felsőháromszéki falvak felvonulásával kezdődött. Előbbiek díszes huszáregyenruhákban, lovon járták körbe a rendezvény helyszínét. A kézdivásárhelyi megemlékezésen Markó Béla mellett részt vett Cselényi László, a Duna Televízió elnöke és Terényi János bukaresti magyar nagykövet is. Ott voltak Gyöngyös, Hatvan, Kisvárda, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Nagyatád, Paks és Szentendre testvérvárosok küldöttségei, valamint az RMDSZ-színekben megválasztott parlamenti képviselők és szenátorok. /Domokos Péter: Markó: régi jogokat kell visszavennünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ „A Kárpát-medencei magyarság képes megerősödni, a romániai magyar közösség csak összefogással érvényesítheti jogait, Románia európai csatlakozása pedig nagyot fog változtatni e közösség életén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Hitet tett az autonómia ügye mellett, külön hangsúlyozva a székelység autonómiáját is. „Nekünk megvan az erőnk, megvan a tudásunk, megvan a politikai eszközünk hozzá! Minket ma nem lehet megkerülni Romániában, nélkülünk nem lenne kormánytöbbség, nem lenne stabilitás” – szögezte le. /Markó a romániai magyarság egységéért szállt síkra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2008. január 21.

Január 18-án Battonyán tíz település /Battonya, Dombegyház, Kisiratos, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagyiratos, Nagykamarás, Nagypereg, Pécska, Szemlak/ megalakította a Maros Kistérséget. Rengeteg bürokratikus akadályt kellett legyőzniük a román külügyminisztériumban, a helyi önkormányzatokban. A tíz település ezzel megtette az első lépést a jogi személyiség megszerzéséhez, amellyel azután közösen pályázhatnak uniós pénzalapokra. A Maros Kistérség bejegyzésére hamarosan sor kerül, a két székhely Battonyán és Pécskán lesz, céljai között van az infrastrukturális fejlesztés és a gazdasági együttműködés. /Irházi János: Történelmi nap Battonyán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

2008. július 22.

A rétyi Kováts András Fúvósegyesület július 18-20-a között tizenhetedik alkalommal szervezte meg a fúvósok nemzetközi találkozóját, melyen idén kilenc hazai és magyarországi fúvószenekar és pár mazsorettcsoport lépett színpadra. Immár harmadik éve nem a Tavirózsa motel közelében, hanem Réty község Sport és Kulturális Központjának szabadtéri színpadán mutatkoznak be a fúvósszenekarok. A lengyeltóti Brass Band Fúvósegyesület, a rétyi Antos János Iskola és a sepsiszentgyörgyi Tanulók Klubjának gyermek fúvósegyüttese, a barátosi Ferenc Ernő Református Fúvósegyesület, a mezőhegyesi ifjúsági fúvószenekar, a rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara, a siófoki Fúvósegyesület, a csíkmadarasi fúvószenekar, az uzoni Atlantisz Fúvószenekar és a makói fúvószenekar lépett fel. /Iochom István: Nemzetközi fúvóstalálkozó Rétyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 22./

2008. szeptember 9.

Két Arad megyei településről is közvetlen átjárás lesz Magyarországra legkésőbb három éven belül. Kisiratos Dombegyháza felé szeretne határátkelőt nyitni, Almási Vince kisiratosi polgármester szerint a túlsó oldalon elkészült a projekt, most már a román félnek kell lépnie, az államközi egyezmény szerint legkésőbb 2011-ig meglesz az út. Amennyiben 2011 márciusától Románia is tagja lesz a schengeni térségnek, már szükség sem lesz határállomásra, csak az útra. Erre alapozva lát neki a Mezőhegyesre és Battonyára vezető kisperegi műút építésének jövőre a kisperegi községi önkormányzat. A pénzt európai uniós pályázatból teremtik elő, a román kormánytól pedig a Nagylak felé vezető 10 kilométeres út aszfaltozására remélnek támogatást. /Pataky Lehel Zsolt: Kisiratos, Kispereg: kis határ, nagy lépések. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998