udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. május 3.

Battonyán ápr. 29-én tartották a Kultúrával a Nyugat Kapujában című millenniumi rendezvény kistérségi bemutatóját. A helybelieken kívül Dombegyházról, Kevermesről, Mezőhegyesről, Mezőkovácsházáról és az Arad megyei testvértelepülésről, Pécskáról is érkeztek vendégek. Az egész napos program végén a zsűri közölte, mely műsorszámok előadói esélyesek arra, hogy meghívják őket a megyei szakági fesztiválra. A határon túli résztvevők ­ a kiírás értelmében ­ teljesen azonos eséllyel indulnak a hazai fellépőkkel. A 25 vers- és prózamondó közül a pécskai Zabán Márta versmondása (Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz!) nyerte meg leginkább a közönség és a zsűri tetszését. /Ménesi György, Békés Megyei Hírlap: Pécskai középiskolás bizonyult a legjobb versmondónak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./

2005. július 28.

Július 27-én Tornyán a katolikus templomban 18 pap, valamint nagy számú helybeli és környékbeli hívek részvétele mellett koncelebrációs szentmisével indult a határ menti településeken szolgáló papok második találkozója. Bauer Csaba mezőkovácsházi esperes vezetésével a magyarországi oldalról hattagú delegáció érkezett. Király Árpád aradi esperes a szeretet határtalan terjesztésének a szükségességét emelte ki, amelynek a tavaly decemberi nemzeti kudarc után fokozottan megnőtt a jelentősége. A trianoni határokon átsugárzó szeretet kiterjesztésében nagy felelősség hárul mindkét oldalon a papokra. Az eszmecserén kirajzolódott a határ mentén szolgáló papok rendszeres találkozói megszervezésének a menetrendje. /(balta): Határtalan szeretet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./

2005. augusztus 6.

Tornyán, a határ menti településeken szolgáló papok közelmúltban megtartott találkozójáról Bauer Csaba mezőkovácsházi esperes kifejtette: Valamilyen módon mindnyájan szenvedjük még Trianont, az elmúlt év végi nemzeti kudarc pedig a határtalan szeretetnek az egyre szélesebb körű kiterjesztésére sarkall. Szükséges a családok között létrejövő bensőséges kapcsolat. /Balta János: Elmélyíteni a szeretetet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./ Előzmény: Július 27-én Tornyán a katolikus templomban 18 pap, valamint nagy számú helybeli és környékbeli hívek részvétele mellett koncelebrációs szentmisével indult a határ menti településeken szolgáló papok II. találkozója. /(balta): Határtalan szeretet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./

2005. szeptember 13.

Szeptember 11-én Király Árpád aradi római katolikus esperes vezetésével 9 pap vett részt a mezőkovácsházi templombúcsún, ahol a szentmisén közel 20 pap vett részt az országhatár mindkét oldaláról. A két esperesség, püspökség végső célja az emberközi kapcsolatoknak tömegméretűvé történő bővítése. /(b): Arad kerületi papok Mezőkovácsházán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2005. szeptember 21.

Októberben kerül az érdeklődők kezébe az a kétnyelvű, Határ mentén – De-a lungul frontierei című kötet, amely az Arad és Békés megye határ menti települései közti együttműködés elmúlt tíz évének kíván emléket állítani. A kötetet 16 Arad megyei település – Arad, Kisiratos, Kürtös, Mácsa, Nagyiratos, Nagylak, Nagypereg, Ottlaka, Pankota, Pécska, Pél, Sajtény, Sofronya, Szemlak, Nagyzerind, Zimandújfalu – és Arad megye, valamint 13 Békés megyei település – Battonya, Dombegyház, Elek, Füzesgyarmat, Gyula, Kétegyháza, Kevermes, Kunágota, Lőkösháza, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes – és Békés megye bemutatását tartalmazza. /(Kiss): Tízéves román–magyar határ menti együttműködés. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2006. május 13.

Húsvétkor, a feltámadási szertartás után Tihanyból két feltámadási jelvény – zamárdi fafaragó által készített, hordozó nyéllel ellátott, magyar népi motívumokkal övezett kereszt – indult el zarándoklatra a Kárpát-medencében. Egyik az északi településeket, másik a délieket felkeresve, ketten szív alakú ívet követve közelednek Csíksomlyó felé, ahol a Szűzanya tiszteletére emelt kegytemplomban tartandó ünnepségen egyesülnek újra, jelképezve pünkösd közösségformáló erejét, a magyarság egységének akaratát. A magyarlakta településeken, országhatárokon átvonuló jelvények kísérőit mindenütt nagy pompával fogadják, stációkat tartanak, ahol minden közösség a jelre köti a saját, felirattal ellátott szalagját, majd a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér, egy üveg bor, a nemzeti lobogó, valamint a stációkat rögzítő napló társaságában továbbvitelre átadja a jelvényt. Május 11-én Kisiratoson Almási Vince polgármester és Zilahi András plébános társaságában a község vezetősége, magyar nemzeti viseletbe öltözött fiúk, lányok és nagy számú hívő várta a Nagyiratos felől érkező jelvényt, amelyet két autóval hoztak, Mezőkovácsházáról. A rövid köszöntést követően, a magyar ruhába öltözött fiatalok felvezetésével harangzúgás közepette, énekelve indult a tömeg a templomba, ahol a jelvényt, illetve a vele járó nemzeti lobogót, kenyeret és bort rögtönzött szertartáson adták át a mezőkovácsháziak a polgármesternek és Andó László főgondnoknak. Almási polgármester rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte a jelvénynek Kisiratosra érkezését, és miután rákötötte a “Kisiratos katolikus közössége részéről; Magyarok Nagyasszonya, gyűjtsd össze gyermekeidet!” mottóval ellátott fehér szalagot, ismertette az útvonalat. A tervek szerint a kisiratosiak autóval viszik a keresztet Kürtös, Gyorok, Lippa, Máriaradna és Déva katolikus közösségeinek meglátogatásával. Déván a jelvényt és tartozékait a Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonában átadják Böjte Csaba atyának, akinek küldöttsége tovább azt viszi Gyulafehérvárra. Onnan további küldöttség hordozza Csíksomlyóra, ahova pünkösd napján érkezik meg. /(balta): Feltámadási jelvények Csíksomlyóra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2008. január 21.

Január 18-án Battonyán tíz település /Battonya, Dombegyház, Kisiratos, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagyiratos, Nagykamarás, Nagypereg, Pécska, Szemlak/ megalakította a Maros Kistérséget. Rengeteg bürokratikus akadályt kellett legyőzniük a román külügyminisztériumban, a helyi önkormányzatokban. A tíz település ezzel megtette az első lépést a jogi személyiség megszerzéséhez, amellyel azután közösen pályázhatnak uniós pénzalapokra. A Maros Kistérség bejegyzésére hamarosan sor kerül, a két székhely Battonyán és Pécskán lesz, céljai között van az infrastrukturális fejlesztés és a gazdasági együttműködés. /Irházi János: Történelmi nap Battonyán. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./

2008. június 13.

Egyre több román állampolgár vásárol magának házat a határ túloldalán. Számos üres ház talált gazdára, nő a lakosság száma, ugyanakkor a gazdasági fellendülésnek alig van nyoma, a munkanélküliség jóval húsz százalék fölött van Magyarország egyik legelmaradottabb térségében, Békés megye déli részén. Közben Arad és térségén elképesztő méretű a fejlődés. Sok román állampolgár költözött a határ menti településekre, innen járnak haza dolgozni. Dombegyházán már alig van eladó ház, holott pár éve még rengeteg volt, hasonló a helyzet Mezőkovácsházán és több kisebb faluban. Battonyán az elmúlt két-három évben több mint háromszáz ház cserélt tulajdonost. Karsai József, Battonya polgármestere elmondta: Arad hatalmas méretű ipari parkja a város nyugati szélén van, és a határ felé terjeszkedik. Így Magyarországról már ma is könnyebben meg lehet közelíteni, mint Aradról. Még inkább vonzók lesznek a magyar települések, miután megépül az M43-as autópálya, illetve annak romániai szakasza. A romániai nagyvárosban hatalmas mértékű a drágulás, egy panellakás árából Magyarországon házat lehet venni. Idén hét elsős járt Battonyán a helyi román nyelvű iskolába, szeptembertől már 14-en iratkoznak be. /Kelendőek a Békés megyei ingatlanok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

2008. június 18.

Magyarországon Békés megye déli részén számos üres ház talált gazdára, sok román állampolgár költözött a határ menti településekre, s onnan járnak dolgozni Romániába, írta a budapesti Világgazdaság. Ugyanakkor a települések lakói nem járnak át dolgozni Romániába a magas munkanélküliség ellenére, mert alacsonynak tartják az ottani fizetéseket. Mezőkovácsházán már alig van eladó ház. A határ közeli Battonyán az elmúlt két-három évben több mint háromszáz házat vettek meg romániaiak. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2009. május 9.

Május 7-én Kisiratoson várta a község vezetősége és lakossága a Mezőkovácsházáról érkező feltámadási jelvényt, amelyet 40 ember hozott Bakos István polgármesterrel az élen. Az érkezők és a fogadók, nemzeti viseletbe öltözött lányok felvezetésével, zsoltárokat énekelve végigvonultak a főutcán, majd betértek a májusi ájtatosságra, illetve a jelvény fogadására hívekkel megtelt templomba. Bircsik Csaba, egy mezőkovácsházi civilszervezet elnöke a feltámadási jelvényt átadta Almási Vince kisiratosi polgármesternek. Beszédeikben a magyarság összetartozását jelképező feltámadási jelvényből kiindulva a két település között kialakult igen jó kapcsolatokat ecsetelték. Miután a kisratosiak rákötötték a maguk szalagját a jelvényre, Zilahy András plébános áldást mondott a résztvevőkre. Másnap a kisiratosiak egy kisbusszal indultak útnak a feltámadási jelvénnyel, a kürtösi, zsúfolásig megtelt katolikus templomban tartottak rövid stációt, majd Aradra, a Mosóczy-telepi katolikus templomhoz érkeztek. Kalapis Damján plébános köszöntötte az érkezőket, majd együtt fohászkodtak. Almási Vince, a kisiratosiak nevében a Zamárdiból, illetve Tihanyból elindult két feltámadási jelvény szimbolikus jelentőségéről beszélt, amelyek különböző irányba haladva átölelik a Kárpát-medence magyarságát. Farkas Viktória felolvasta a Mosóczy-telepiek szalagjának a szövegét, azt rákötötte a jelvényre. A jelvényszállító csoport megállt még a gyoroki, majd a lippai katolikus templomoknál, délután a dévai Szent Ferenc Alapítvány kápolnájában megtartott ünnepélyes szertartáson a jelvényt átadta a vendéglátóknak, akik Gyulafehérvár érintésével hordozzák azt tovább Csíksomlyó felé. /Balta János: Arad megyében a feltámadási jelvény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998