udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 21 találat lapozás: 1-21
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. december 4.

Nagyváradon szakmai tanácskozást tartottak a könyvtárosok a Bunyitay Vince Könyvtárban. Tavaszi Hajnal könyvtáros elmondta, hogy sikeresen pályázott magyarországi pályázaton azzal a céllal, hogy Nagyvárad központtal létrehozzanak egy kulturális információs és könyvtári központot. Az adatbázis a Bunyitay Könyvtárban lenne. Kaptak egy számítógépet, rákötötték az internet hálózatra, e-mail címük is van. A Partiumban nyolc alapkönyvtár van (Temesváron, Váradon, Érmihályfalván, Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Máramarosszigeten, Szentjobbon és Érsemjénben), újabb magyar könyvtárak létesítését tervezik Telegden, Mezőtelkiben, Élesden és Nagyszalontán. A Pro Hungaris Alapítvány /Budapest/ rendszeresen küld magyar könyveket. E küldemények a Bunyitay Könyvtárba futnak be, s innen egységcsomagokban továbbítják a partiumi magyar könyvtárakhoz. /Bővülő könyvtári hálózat a Partiumban. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 4./

1995. január 7.

Elhunyt egy kiváló ember, Varga Árpád, a bihari tájak históriájának, Erdély középkori írásbeliségének, művelődésének kutatója. Tófalvi Zoltán írta meg a búcsúztatót: Rekviem Varga Árpádért. Baleset miatt 1976 óta tolókocsihoz kötötten dolgozott fáradhatatlanul, Mezőtelegden élt. Zepeczáner Jenővel közösen megírták a felsőboldogfalvi freskóról szóló tanulmányt, további munkái között van "A váradi káptalan hiteleshelyi működése", összegyűjtötte szülőfaluja, Mezőtelegd dűlőneveit, lemásolta, rendszerezte a székelyudvarhelyi Városi Múzeum levéltári anyagát. Az újrainduló Erdélyi Múzeum füzetek hűséges munkatársa volt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7-8./

2000. december 28.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság Szatmártól és Szilágyságtól kezdve a Temesközig a legkülönbözőbb foglalkozású értelmiségieket tömöríti, és állandó feladatának tekinti ezen országrészek helytörténeti szempontból értékes műemlékeinek, emlékhelyeinek felkutatását, megörökítését, kevésbé ismert jeles személyiségeinek népszerűsítését. A Bizottság Partium néven folyóiratot jelentett meg, s az immár 15. számához érkezett Partiumi Füzetek a legjobb munkáknak nyújt publikációs lehetőséget. A partiumi és bánsági kastélyok, udvarházak, temetők, az Árpád-kori települések és templomok "feltérképezése″, a világháborús emlékművek lajstromba vétele mellett a Bizottság egyik témaköre az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ezen országrészekhez kapcsolódó eseményeinek a feldolgozása. A IV. sarmasági honismereti konferencián elhangzott előadásokat Dukrét Géza nagyváradi tanár kiegészített a pályázatra beérkezett "helytörténészkedő″ középiskolások legjobb dolgozataival. Így állt össze A szabadságharc zászlaja alatt című kötet, szerkesztője Dukrét Géza. - Borbély Gábor mutatta be Aradon Jancsó Árpád Rajtuk taposunk című "füzetét″, amely a Bánság útjairól közölt érdekes adatatokat. A Partiumi Füzetek legfrissebb, 15. száma: Kupán Árpád Mezőtelegdi Iskola története. A munka a magyar oktatás elsorvadásának históriája. /A szabadságharc zászlaja alatt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

2001. július 31.

Hosszantartó, súlyos betegség után július 27-én, életének 62. évében elhunyt Modok Gusztáv, Bihar megye előző alprefektusa. A népszerű RMDSZ-es politikus már egy éve volt távol a politikai élettől és közszerepléstől. Mezőtelegden született, Kolozsváron szerzett jogi diplomát. Előbb Szilágy megyében, majd Bihar megyében dolgozott statisztikusként. A politikai életbe kerülése 1996-os alprefektusi kinevezésétől kezdve megfontolt, józan politikusként ismerték. Modok Gusztávot júl. 30-án a fugyivásárhelyi kápolnából helyezték örök nyugalomra. (Balla Tünde): Elhunyt Modok Gusztáv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2002. október 29.

Sass Kálmán tiszteletére a Gálospetri Református Egyházközség és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság október 6-án emléktáblát helyezett el az érmelléki falu református templomának falán. Ugyanakkor Kéri Gáspár emlékszobát rendezett be a kommunista diktatúra áldozatául esett lelkipásztor emlékére, amelyet ugyanaznap avattak fel. Sass Kálmán /sz. Gálospetri, 1904. ápr. 17./ a kolozsvári teológiai főiskolán diplomázott. 1932-ben Mezőtelegden lett református lelkész, ahol példás munkát végzett az ősi templom rendbetételén, megalakította a nőszövetséget, legényegyletet, bibliakört. Megírta Mezőtelegd történetét. Sass Kálmán páratlan tekintélye, népszerűsége az Érmelléken vörös posztó volt a hatalom számára. 1947-ben letartóztatták fasiszta magatartás, izgatás, szabotázs jogcímén. Mivel 1944-ben az Érmihályfalva környékén elesett partizánokat tisztességesen eltemette, Maléter Páltól két köszönőlevelet kapott. Ez mentette meg a további börtönbüntetéstől, de 1957-ben, az 1956-os magyar forradalom leverése után ugyanezek a levelek lettek a végzetes bizonyítékok ellene. 1957. febr. 5-én tartóztatták le. Több mint egy éven át vallatták, kínozták, melyről Balaskó Vilmos lelkipásztor, volt cellatársa számolt be. Államellenes fegyveres összeesküvéssel, hazaárulással, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítással vádolták. Sass Kálmánt halálra ítélték, 1958. december 2-án végezték ki a szamosújvári börtönben. Mind a mai napig nem rehabilitálták. A román nacionalista történetírás ma is fasisztaként, irredentaként, összeesküvőként tartja nyilván a magyarság vértanúját. /Hitének, magyarságának mártírja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2003. március 1.

Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./

2003. július 21.

Tempfli József római katolikus megyéspüspök öt éve pereskedett a nagyváradi Püspöki Palota visszaadása ügyében. A palotában van a Kőrösvidéki Múzeum. Most visszakaptak egy kis részt a palotából. Legalább beléphetnek a palotába és egy részét birtokba vehetik, ez csak egy tizedét képezi az egész épületnek. Október 1-től pedig még négy szobát ígértek, idén tehát hét szoba és a kápolna kerül a püspökség használatára, maga az ingatlan telekkönyvileg eddig is a püspökségé volt. Sok a felújítani való, van olyan szoba, ahol ki kell cserélni a parkettet, mert teljesen elkorhadt, vagy például fel kell szerelniünk egy teljes mosdót. Legalább 25 éve nem festettek azon a részen, repedtek a falak. A püspök bízik Szent László segítségében. Püspöki címerére is őt tette. Egész életében Szent Lászlóhoz fohászkodott, aki mind Nagyvárad városának, mind az egyházmegyének az alapítója és éppen Szent László napján tudtak belépni először a palotába. Az Úristen a csodáit sokszor emberek által hajtja végre. Szerencsésen együttműködtek magyarok és románok a legfelsőbb szinttől a megyei szintig. Tempfli püspök úgy tervezi, hogy legelőször maga a püspökség költözik át, másodszor az adminisztratív személyzet, a Kanonok-soron a Szent László Gimnáziumot szeretnék bővíteni , most szűkösen vannak. Újra kellene indítani a teológiát is, az most csak kényszerből van Gyulafehérváron. Ezért törekszenek, hogy minden tárgyból legyen egy magas képzettségű papjuk, mert Róma is csak úgy hagyja jóvá a teológiai főiskolát, ha legalább a fő tárgyakból, doktorátussal rendelkező, de legalábbis doktori fokozatot elért oktató van. Előírás, hogy legalább egy 30 ezer kötetes könyvtára legyen egy teológiai főiskolának. Szeretnék egy helyre összpontosítani a szervezeteket, a katolikus nőszövetséget, Máltai segélyszervezetet, a Vöröskeresztet, az ifjúsági szövetségeket. Tíz épületet kapnak vissza ebben az első fázisban. Az első hatból három Szentjobbon van: visszaadták az iskolát, a malmot és az apátsági épületet. Telegden visszakaptak egy iskolaépületet, Élesden egy általános iskola épületet, Szilágysomlyón a volt gimnáziumot. /Balla Tünde: "Isten a csodáit emberek által hajtja végre". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2003. szeptember 3.

Szept. 2-án ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára elmondta: a közel 70 ingatlanból a kormánybizottság határozatával 49 a történelmi magyar egyházakhoz kerül vissza.A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség most már természetben és azonnal visszakapja a petrozsényi római katolikus plébániát, míg az orvosi egyetemnek és a zeneiskolának otthont adó kolozsvári és nagyszebeni épületekben még öt évig működhetnek az intézmények. A törvény szerint ebben az időszakban az egyház bért kap a használótól, viszont ezekre az épületekre nem kell ingatlanadót fizetnie. Az érsekség visszakapja tulajdonjogát a fogarasi városházának és óvodának otthont adó épületre, a kolozsvári egykori ferences kolostorra, valamint nyomdára, továbbá a nagyszebeni polgármesteri hivatalnak és óvodának, gimnáziumnak, a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalnak és kollégiumnak otthont adó épületekre - ezekre szintén 5 éves bérleti szerződést kell kötnie a bennük működő intézményekkel. Az Evangélikus Püspökség hasonló feltételek mellett kap tulajdonjogot a nagylaki lelkészi hivatalra és könyvtárra, a középiskolának, líceumi műhelynek, illetve óvodának otthont adó épületeire. Természetben és azonnal visszakapja a nagylaki szövetkezetnek otthont adó ingatlant. Az Erdélyi Református Püspökség természetben kap vissza ingatlanokat a háromszéki Angyaloson, a Kolozs megyei Désaknán és Cegén. Sepsiillyefalván és Nagyenyeden szintén tulajdonjogot kap az egyházkerület. A Temesvári Római Katolikus Püspökség természetben - 5 évre szóló bérleti szerződés megkötésével - visszakapja egyik ingatlanát Temesváron, Székudvaron, Facsádon, valamint Nagyszentmiklóson. Az Unitárius Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Maros megyei Makfalván, természetben 5 éves bérlettel épületeket a háromszéki Nagyajtán, Kökösben és Bölönben. Tulajdonjogot 5 éves bérleti szerződéssel a háromszéki Árkoson, Kőröspatakon és Dicsőszentmártonban kap vissza az egyház. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség természetben és azonnal visszakap egy ingatlant a Bihar megyei Telegden, 5 éves bérlettel természetben Élesden, Szilágysomlyón és Szentjobbon, tulajdonjogot több nagyváradi ingatlanra. A Királyhágómelléki Református Püspökség természetben 3-5 éves bérlettel kap vissza ingatlant Szilágysámsonban, Szilágyballán és Szilágyfőkeresztúron, valamint azonnal és természetben visszakapja egy ingatlanát Szilágynagyfaluban. /Benkő Levente: Restitúció: kezdődhet a telekkönyvezés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ A Királyhágómelléki Református Püspökség tulajdonába 4, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség tulajdonába 11, az Unitárius Püspökség tulajdonába 7, a Temesvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába 4, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába 8, az Evangélikus Püspökség tulajdonába 5, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába pedig 10 ingatlan kerül vissza azonnal vagy a közeljövőben. Arról nem tettek említést, hogy a tulajdonbahelyezés folyamata elkezdődik-e az idén. /Újabb egyházi ingatlanokat adnak vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2003. október 15.

Okt. 10-én ülésezett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról rendelkező bizottság. A 31 elfogadott határozatból 21 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszaszolgáltatásra váró ingatlanok száma a következőképpen oszlik meg a magyar történelmi egyházak között: a Kolozsvári Unitárius Püspökség tulajdonába négy (Hármasfalu, Nagyajta, Kökös, Bölön), a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába három (Nagyszeben 2, Csíkszereda - a Márton Áron Gimnázium épülete), az Erdélyi Református Egyház tulajdonába három (Angyalos, Kolozsvár - a Metropol palota épülete, illetve a Mócok útja 84. szám alatti református parókia épülete), a Váradi Katolikus Püspökség tulajdonába öt (Élesd, Szilágysomlyó, Mezőtelegd, Szentjobb - két ingatlan), a Királyhágó-melléki Református Püspökség tulajdonába három (Szilágysámson, Szilágyballa, Szilágyfőkeresztúr), a Temesvári Katolikus Püspökség tulajdonába három (Temesvár, Székudvar, Facsád). /Egyházi ingatlanok kerülnek vissza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./

2003. november 15.

Ferenczi Géza régész /sz. Kolozsvár, 1924. jún. 22./ édesapja, Ferenczi Sándor és István bátyja is neves régész volt. 1943-ban érettségizett, majd sikeresen felvételizett a Ludovika Akadémiára. 1946. szeptemberében érkezett haza, angol hadifogságból. Beiratkozott az egyetemre, a földrajz-történelem szakra. Kinevezték Székelyudvarhelyre múzeumigazgatónak. 1973 őszéig dolgozott igazgatóként. Bátyjával elhatározták, hogy régészetileg föltárják Udvarhelyszék vidékét. Ez eddig teljesen ismeretlen volt. Az itteni várakat a román kutatók dák váraknak mondják, amire a székelyek berzenkednek. A dákokat nem lehet összekötni a rómaiakon keresztül a mai románokkal. Udvarhelyen, a környéken a népvándorlás korának kezdetétől még vannak dák településmaradványok, de attól kezdve, egészen a XI. századdal bezárólag nincs semmiféle régészeti lelet. Az, ami van Ócfalva határában, VII. századi szláv anyag. Tehát nem állja meg a helyét sem az, hogy itt tovább élt volna a korábbi népesség a római hódítás után. 1918 óta egyebet se csinálnak a román kutatók, elsősorban Erdély területén, mint hogy mindenütt kutatják a dáko-román kontinuitás bizonyítékait. Nyolcvan esztendő telt el... Egyetlen helység van Erdély területén, a Medgyes melletti Baráthely, ahol valóban ki lehet mutatni egy település folytonosságát, de itt sem népi folytonosságról van szó, nem a dák lakosság továbbéléséről, inkább arról, hogy eltűnnek a dákok, megszűnik a település, rátelepül egy másik nép, egy harmadik, negyedik - gótok, gepidák. Ferenczi elmondta, hogy először Tartod váránál, Varság határában, majd Budváron várfalat találtak, ahol XII. századi lakóházat találtak. Ezt követte Kustaly várának ásatása, Oklánd határában, rendkívül gazdag anyaggal, szintén a XII: századból. Rapsonné várának ásatásánál Parajd határában, majd a firtosvári ásatásnál a régészeti leletanyag azonos volt, egykori templom maradványai kerültek elő, amelyek ugyancsak XII-XIII. századinak tekinthetők. Ferenczi hangsúlyozta, nem véletlen e várak megjelenése adott helyen, ezek egy Szent László-korabeli határvédelmi rendszer tagjai. Besztercétől ívben, Homoródon át, le egészen Brassóig, és utána még folytatása volt Lugos környékén egy egészen korai, X. századi, XI. század eleji, Erdélyt középen átszelő földvár-sorozatnak. Ezek egy központi elgondolás alapján kiépített határvédelmi rendszer gyepűség-tagjai voltak. E várrendszerhez tartozik egy töltésvonulat is, végig követhető, Orbán Balázs is leírta. Érdekessége, hogy 2-3 kilométerre húzódik a várak sora előtt. Hogy Korond környékén van Firtos vára, elég közel Rapsonné vára, nincs túlságosan messze Tartod vára, ez azért, mert ott volt a só. Ez Sóvidék, s a vidéket, a sót jobban kellett őrizni, mint a többi határt. Udvarhelyszéken a legkorábban a XIII. század első évtizedeiben jelentek meg és telepedtek le királyi utasításra a telegdi székelyek Nagyvárad környékéről... A várakat viszont korábban építették (a XI. század végén), a székelyek a XIII. század elején kerültek ide, tehát van egy százesztendős időkülönbség. Ferenczi szerint - továbbnyomták a honfoglalókat keletre, ők lennének a régibb, Szeret-menti csángók ősei, s helyükbe - mert az üresen maradt - hozták be a székelyeket, északon meg a magyarok helyébe a szászokat. Az eljövendő kutatások feladata lesz az ősibb csángók és nevük felderítése. Ferenczi kitért arra is, hogy bátyjával a kutatásokat folytathassa, azt mondták: a római limes maradványait kutatják. Ez volt az egyik fedőmagyarázat. Megjelent 1999-ben Ferenczi Géza A moldvai ősibb csángók /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című könyve. A Szeret mentén végighúzódó, csángók lakta zóna ma már két nagy csoportra oszlik: van a Bákó környéki, illetve északon a Románvásár környéki csángó vidék. Valamikor összefüggő volt, aztán két részre, mostanában pedig még kisebb darabokra kezdett forgácsolódni. Ferenczi Géza régebbi írása: Kiegészítések az énlaki rovásírásos felirat megfejtéséhez és Muzsnai Dakó György tevékenységéhez I-II. (Megjelent a Keresztény Magvető 1971-1972-es évfolyamában.). Ferenczi felvetette a rovásírásos emlékeket tartalmazó gyűjteményes kiadvány, a Corpus Inscriptionum Siculorum tervét is a Székely rovásírásos emlékek című könyvében (Székelyudvarhely, 1997). Ferenczi Géza végzi édesapja Ferenczi Sándor és bátyja, dr. Ferenczi István régész-történész Kolozsvárt található tudományos hagyatékának a rendezését. Bátyja magyarországi kutatók bevonásával Kelet-Magyarország XI. század végi gyepűjét, védelmi rendszerét bemutató tanulmánykötetet (monográfiát) készült megjelentetni, összeállította a kötet tervét is. Ez halála miatt elakadt. Ezt a munkáját szeretné sajtókész állapotba előkészíteni. /Oláh István: A történelemnek mondott történelem. Beszélgetés FERENCZI GÉZA régésszel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Színkép melléklet, nov. 8., folyt.: nov. 15./

2003. december 9.

Goron Sándor mezőtelegdi születésű fiatal nagyváradi költő Napesti promenád című második verseskötete jelent meg nemrég a Nagyváradi Ady Társaság kiadásában, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával /Újabb NAT-könyv. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./

2004. július 19.

Külső támogatás nélkül is megszervezik Végváron a tánctábort. Idén a megye határain túlról is fogadtak jelentkezőket. A bánsági néptánc mozgalmat Nagy Albert, a Szeged Néptáncegyüttes vezetője indította útjára. Kezdeményezése várakozáson felülmúló visszhangra talált: szinte minden olyan településen követték példájukat, ahol jelentősebb magyar közösség él. Most is Nagy Albert irányította a lépések tökéletes elsajátítását. A végvári közösség jóvoltából a nyolcvan gyerek és oktatóik egy hétig gondtalanul hódolhattak kedvtelésüknek, a táncnak. Idén a Végvárért Alapítvány volt az éltető ereje a tábornak, ahol a temesvári, lugosi, dettai, nagycsanádi, pusztakeresztúri, mezőtelegdi vendégek teljes ellátásban részesültek. /Sipos János: Nyári tánctábor Végváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2004. szeptember 4.

Szept. 3-án Kolozsváron megkoszorúzták Bocskai István fejedelem szülőházát. A koszorúzás a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulójára szervezett eseménysorozat nyitóünnepsége volt. Az ünnepség a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-házban működő központjában kezdődött, nagyszámú delegáció érkezett Hajdú-Bihar megyéből, innen indult ugyanis a kezdeményezés az évfordulós ünnepségsorozat megszervezésére. Az egybegyűlteket Szilágyi Pál, az EMTE rektora köszöntötte, aki elmondta: örülnek, hogy Bocskai szülőházában ma egy magyar intézmény, az EMTE központja működik. Az emlékezések során szept. 19-én, a mezőtelegdi református templom kertjében avatják fel Bocskai István feleségének, Hagymássy Katának a mellszobrát, melyet a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat ajándékozott a református egyháznak, az avatáson jelen lesz Hiller István kulturális miniszter is. December másodikán Kassán, a fejedelem elhalálozási helyén helyeznek el emléktáblát, valamint tudományos konferenciára is sor kerül, magyar és külföldi Bocskai-kutatók részvételével. – A reformáció genfi emlékművénél Bocskai István szobra Orániai Vilmos és Oliver Cromwell között áll. Bocskai István végrendeletében intette a magyarországiakat, hogy "az erdélyieket tőlök el ne taszítsák, tartsák jó atyafiaiknak". /Köllő Katalin: Szívében magyar, gondolkodásában európai volt. Koszorúzási ünnepség Bocskai István szülőházában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2004. november 3.

Ünnepségek, konferenciák, iskolai vetélkedők, emléktáblák, szoboravatások és istentiszteletek elevenítették fel az elmúlt két hónap során Bocskai István fejedelem egykori küzdelmének emléklét. Rendezvények egész sorát tervezték Romániában, Magyarországon és Szlovákiában. Erdélyben Kolozsváron kezdődött el a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által kezdeményezett és három ország helyszíneit felölelő ünnepi rendezvénysorozat. A rendezvénysorozat első állomása a fejedelem kolozsvári szülőháza volt, amelyben jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári központja működik. Az épületben megkoszorúzták a Bocskai szülőházában felállított emléktáblát. Néhány héttel később a partiumi Mezőtelegden a helyi református templom udvarán Bocskai feleségének, Hagymássy Katának állítottak mellszobrot. Október 30-án Tiszalökön leplezték le Bocskai István szobrát. Kassán pedig tudományos konferenciát szerveznek Bocskairól. /Ünnepségek három országban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2005. július 25.

Tenkén és Mezőtelegden is a napokban fejeződött be két igen népszerű, több száz gyermeket megmozgató tábor. A tenkei református egyházközségben, Berke Sándor lelkipásztor vezetésével, 14 éve rendeznek Ifjúsági Művészeti és Evangelizációs Tábort, amelyben a gyerekeket színjátszásra, furulyára és gitárra, illetve festészetre, rajzra, szobrászkodásra oktatják. Mezőtelegd községben a Bihar megyei önkormányzat támogatásával jött létre a kézműves és népi tánctábor, amelynek ötletadó főszervezője Szoboszlai Gáspár István református lelkész. /(Lakatos Balla Tünde): Művészpalánták bihari táborokban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2005. december 27.

Végváron Tóth Rózsa tanítónő, a hagyományőrző népi tánccsoport oktatója összegyűjtött minden újságcikket, ami a végvári néptáncosokról megjelent. Végvár művelődési életének hírvivő követei a népi táncosok. Hat évvel ezelőtt Végvárra jöttek elsőként a szegedi oktatók, és ennek eredménye lett a Csűrdöngölő tánccsoport. 2005-ben a tizedik táncrend van már a lábukban. A Szilágy megyei Mezőtelegden percekig felállva tapsolták a Csűrdöngölő csoportot, de számos más helységben sem engedték le őket a színpadról ráadás nélkül. Nyaranta tánctáborokba járnak. Egész évben heti két nap próba a nagy Csűrdöngölő csoporttal, heti két nap a nemrég alakult kis Csűrdöngölővel. A kezdők is vannak harmincan, és nagy akarással dolgoznak. Ez már igazi táncmozgalom! /Táncos számvetés. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./

2006. július 20.

Bíróság elé állíthatják azokat a volt szekus tiszteket, akik az elmúlt rendszerben kiskorúakat verbuváltak besúgóknak. Stejarel Olaru történész elmondta, a Kommunizmus Bűntetteit Kutató Intézet tervei közé tartozik ezeknek a személyeknek az azonosítása és felelősségre vonása. A történész szerint a kiskorúak beszervezése ugyanazzal a módszerrel történt, mint bárki más esetében. Cazimir Ionescu, az átvilágító bizottság /CNSAS/ szóvivője elmondta: a Szekuritáté elsősorban 12–19 éves korú gyermekeket szervezett be, akiknek családjukról, tanáraikról és iskolatársaikról kellett adatokat szolgáltatniuk. Nem egy-két elszigetelt esetről van szó, hanem az ország valamennyi megyéjét érintő, általános gyakorlatról. A bukaresti sajtó szemére vetette a CNSAS-nak, hogy a gyermekbesúgók létét mindeddig elhallgatta. Az egykori gyermekhálózat tagjainak többsége napjainkban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerzési Szolgálat (SIE) alkalmazásában áll. Az Securitate gyermekhálózatához hasonlót a térségben a kelet-német Stasi működtetett. A modellt Kínától vették át, ahol a kulturális forradalom átnevelési lágereibe zárt emberek 70 százalékát saját gyermekeik súgták be. /Felelősségre vonhatják a kiskorúak beszervezőit. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ „Valamikor 1957-58-ban, a mezőtelegdi iskolában, hatodik osztályos koromban a zöldkabátos, bőrcsizmás szekusok éjjel-nappal gyomroztak. Piros tintával íratták velem a nyilatkozatokat... Engem nem szerveztek be, ez ellenőrizhető, de a velem egyidős 13 éveseket nagy valószínűséggel igen” – így idézte fel Lakatos István olvasó azokat az időket. Stejarel Olaru történész szerint a Szekuritáté ugyanolyan „meggyőzési technikákat” alkalmazott a kiszemelt diákokkal, mint a felnőttek beszervezésekor. Elsősorban a szerény jövedelmű családok gyermekeit környékezték meg, ezen belül is azokat, akik bentlakásokban éltek és jó tanulók voltak. A Szekuritáté minden megyében tartott fenn kiskorúakból álló besúgóhálózatot. /Fenyítés a gyerekspiclik szekus beszervezőinek? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2006. július 25.

A magyar néptáncnak és népzenének, illetve a népi foglalkozásoknak a gyerekekkel való megszerettetését szolgálja a Bihari Tulipán elnevezésű projekt. A Bihar megyei Mezőtelegden beindult mozgalomról Szoboszlai Gáspár István lelkipásztor, a projekt ötletgazdája és főszervezője elmondta: idén nyáron már két helyszínen tartották meg a tábort, a mintegy 250 kezdő és középhaladó Margittán ismerkedett a magyar népi játékokkal, dél-dunántúli táncokkal, míg a haladók augusztusban Mezőtelegden ropják majd táncot. A tanítás a tábor befejeztével sem szűnik meg. A táncoktatók ugyanis szeptembertől áprilisig kéthetente eljönnek Bihar megyébe, s felváltva látogatják a projektben részt vevő kilenc település néptánccsoportjait. /Papp Melinda: A Bihari Tulipán projekt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2007. július 9.

Július 7-én Temesváron a Temes megyei egyesített magyar néptánccsoportok fellépése méltán aratott sikert. A két-három ezernyi néző vastapsa fogadta a félórás műsort, mely az idei Szívek Fesztiváljának csúcsteljesítménye volt. Ritka alkalom százkilencven táncost látni színpadon úgy, hogy egységes koreográfiához igazítsa lépéseit. Csaknem egyhetes kemény próba előzte meg a sikeres fellépést a fáradhatatlan Berci bácsi (Nagy Albert), a Szeged Táncegyüttes vezetője irányításával. Az ő személyes érdeme a magyar néptánc újraélesztése Temes megyében. A nyolc éve elkezdett munka gyümölcse beérett. Valamennyi fellépő együttes – a végvári Csűrdöngölő, a Kiscsűrdöngölő és Szederinda, a lugosi Gyöngyvirág, a dettai Búzavirág, a temesvári Eszterlánc, a mezőtelegdi (Bihar megye) Pacsirta, a csanádi Marosvár és a szegedi együttes bárhol tud sikeresen szerepelni. A végvári Csűrdöngölő például, néhány nappal ezelőtt érkeztek haza Törökországból. Nagy Albert emlékezett, véletlen találkozásnak köszönhető a későbbi együttműködés. Szoboszlai-Gáspár Istvánnal, Végvár akkori lelkipásztorával találkozott, aki megkérte őt a végvári együttes megszervezésére. Havonta egyszer átjött több napra Szegedről. Újabb jelentkezők csatlakoztak, később három-négy oktatót is hoznia kellett, hogy a szaporodó együttesekkel foglalkozhassanak. Pár év alatt szinte a semmiből sorra megszülettek a profi szinten táncoló csapatok, a szülők és a pedagógusok áldozatos munkájára alapozva. Táncruhákat vásároltak, varrtak, hímeztek, előteremtették az utazási költségeket, tánctáborokat szerveztek. /Sipos János: Fergeteges siker a Szívek Fesztiválján. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2009. szeptember 11.

Tüntetést szervez szeptember 11-én Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete amiatt, mert politikai nyomásra, törvénytelenül távolították el Mezőtelegden a helyi iskola aligazgatónőjét. Az RMDSZ tisztségviselői úgy tudják, Bihar megyében nagyon sok az ilyen jellegű – politikai indíttatású – szabályszegés. /Totka László: RMDSZ-tüntetés Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2009. szeptember 14.

Több mint kétezer ember részvételével tüntetést szervezett majd tiltakozó petíciót nyújtott át a hétvégén a tanfelügyelőségnek a Bihar megyei RMDSZ amiatt, hogy az utóbbi hetekben politikai alapon menesztettek magyar iskolaigazgatókat és aligazgatókat a megyében. Pethő Csilla parlamenti képviselő után Noaghi Evelyn, a Magyar Középiskolások Egyeztető Tanácsának elnöke, Nagy Tünde, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség képviselője, majd Duna Sándor, az Ady Endre Líceum szülőbizottságának elnöke lépett emelvényre. Gavrucza Tibor református lelkész, a Bihar Megyei Tanács kulturális és oktatási bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a tiltakozó gyűlést nem a politikusok hívták össze, hanem „az a jogtiprás, aminek gátat kell szabni”. A Szabó Ödön vezette RMDSZ-küldöttséget fogadták a Bihar Megyei Tanfelügyelőségen. A múlt héten leváltották tisztségéből Szoboszlai Gáspár Editet, a mezőtelegdi iskola aligazgatónőjét, noha közel 30 évig töltötte be az intézményben e tisztségét, és helyette a település egyik szociáldemokrata tanácsosát nevezték ki. Hasonló eset történt a Bihar megyei tanfelügyelőségen is, ahol szintén RMDSZ-est, Pataki Árpád tanfelügyelőt menesztették tisztségéből. /Totka László: Bihar: nem hagyják annyiban. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./


lapozás: 1-21




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998