udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. április 4.

Budakeszi 14-15 ezren lakosának 30-40%-a erdélyi, dél- vagy felvidékről származott el. Az idősebb székelyek zöme 1945 után került Budakeszire, a második nagyobb exodus pedig a romániai forradalom után volt. A Budapesti Székelykör az 1980-as évek közepén alakult, ezt követően megindult az országos szerveződés. Budakeszin 1990-ben alakult meg a Buda környéki Székelykör 21 fővel. Elnöke azóta is Gecző István, ügyvezető elnöke pedig Zsigmond Balázs. A Székelykör kulturális egyesület, politikai és gazdasági tevékenységet nem folytat. Nemcsak Budakesziről, hanem Budapest környéki falvakból, így Budajenőből, Zsámbékból, Budaőrsből, Etyekből, Érdről, Telkiből, Tökből, Pátyból, Biatorbágyból is vannak tagjaik. A Bonyhád székhelyű bukovinai székelyekkel is tartják a kapcsolatot. Feladatuknak tekintik a fiatal művészek segítését, tárlatok rendezését, együttesek fellépését, összejövetelek, bálok megtartását, a székelységgel foglalkozó írások közreadását. Kiállításokat, tudományos, irodalmi előadásokat, versenyeket (szavaló, prózamondó, mesemondó) szerveznek. Csíkszeredával, Csíktapolcával. Augusztus 20-án Csíkszeredából és Csíktapolcáról várnak vendégeket, útiköltségükhöz hozzájárulnak. Ebben az évben székelykaput szeretnének felállítani. - 1996-ban a község temetőjében kopjafát emeltek a második világháborúban elesett erdélyi katonák emlékére. A kopjafát Andrási Ignác készítette. /Szőcs Andrea Enikő: Buda környéki Székelykör. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2005. május 19.

József Attila születésének centenáriuma alkalmat adott a Sebes-Körös menti szórványban élő magyaroknak is anyanyelvápolásra. A réviek vállalták fel az első József Attila-szavalóverseny megszervezését, melyen 63 tanuló vett részt. Ezen a vidéken tucatnyi településen alig ötezer magyar él: Réven 800-an, Élesden talán ezren, Telegd és Örvénd 700-800 fős magyar közösségével erőteljesnek számít, de a legtöbb kisfalu lakossága apadóban van. Pusztaújlakon félezren lehetnek, Pósalakán 200-300-an, Magyarkakucson talán még ennyien sem, Mezőtelken és Feketeerdő 300-400-an, a többi faluban elenyésző számban élnek magyarok, erőteljes az elvándorlás, kevés a gyermek, veszélyben az iskolák. Rév magyarsága évente több helytörténeti eseményre is vendégül látja a szomszédságot, tevékeny a Pro Rév Egyesület /elnöke Hasas János/. /Lakatos Balla Tünde: Sebes-Körös menti magyaroknál. Igazgyöngyök a legapróbb falvakban is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2009. január 7.

A Sebes-Körös-Völgyéért Egyesület támogatásával készülőben van egy kistérségi monográfia. A kiadvány négy Sebes-Körös menti magyar település – Pusztaújlak, Pósalaka, Mezőtelki és Örvénd – közös történelmével foglalkozik majd. Grim András, az egyesület elnöke elmondta: erre a kiadványra azért van szükség, mert ez a négy település közös múlttal és remélhetőleg közös jövővel rendelkezik. /L. T. : Kistérségi monográfia készül. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998