udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. május 19.

Máj. 18-án Kolozs megyei magyar polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők találkoztak a Torda melletti Harasztoson. Jelen voltak Mikeháza, Magyarnagykapus, Magyarszovát, Kalotaszentkirály, Kolozs, Tordaszentlászló, Kisbács, Mócs, Egeres, Kőrösfő, Várfalva, Harasztos és Kolozsvár önkormányzati képviselői. A megbeszélés napirendjén az újonnan megjelent jogszabályok, illetve a településeken felmerülő sajátos problémák megvitatása szerepelt. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere arra kérte a jelenlévő önkormányzati képviselőket, hogy alkalmazzák a helyi közigazgatási törvényt. /Valkai Krisztina: Kolozs megyei önkormányzati képviselők találkozója Harasztoson. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2003. november 25.

Aradon az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és szellemiségének "kivégzése" harmadjára is megtörtént (először a Tizenhármakat végezték ki az osztrákok, aztán az emlékükre állított Szabadság-szobrot a románok, legutóbb újra "kivégezték" a "demokratikus románok"), írta Molnos Lajos. Újabb újsághír: "Ion Iliescu elnök november 30-án érkezik Aradra, hogy - többek között - részt vegyen a Nagy Egyesülés szobrának alapkőletételén (...), részt vesz a Vasile Goldis Nyugati Egyetem múzeumának avatóünnepségén, az Állami Színházban meghallgatja a Román Akadémia professzorainak az 1918-as eseményekkel kapcsolatos előadásait, majd megtekinti az épülő új ortodox katedrálist (...), villámlátogatást tesz az Állami Aurel Vlaicu Egyetem új mikeházi épületében (...), december elsején reggel elnöki vonattal indul "a gyulafehérvári nagy ünnepségekre". /Molnos Lajos: Törmelék. - Kitépett irkalapok - 29. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2009. május 19.

A szórványban élő magyar közösségeket látogatta meg Désen és környékén Szilágyi Mátyás főkonzul, Barabás János alkonzul társaságában, május 14-én. „Kifejezetten jó benyomást keltett a pozitív interetnikai légkör, amelyet Szentmargitán, Mikeházán, Bálványosváralján és Désen tapasztaltunk” – nyilatkozta látogatása végén Szilágyi Mátyás. A helyi magyar közösség képviselőivel számos fontos problémát érintettek, kezdve az oktatástól az identitás ápolásáig, megőrzéséig. Fontos lenne egy teljes körű oktatási központ létrehozása Désen, Szamosújváron, óvodától érettségiig. Fontosak a szimbolikus jellegű kérdések, például a honvédsírok rendbehozatala, megjelölése, újraállítása ott, ahol ezeket felszámolták. Ebben a magyar kormány kész támogatást nyújtani. Nemrég lépett hatályba a magyar és román sírokra vonatkozó egyezmény, miszerint mindkét fél köteles a saját területén a másik fél első és második világháborúban elesett honvédeinek sírjait rendben tartani. Szentmargitán a tanügyi problémák kerültek előtérbe, a gyermekek magyarul történő továbbtanulási esélyei. Szilágyi Mátyás a főkonzulátus kompetenciái sorában központi helyen említette a konzuli kerületbe tartozó megyék, illetve az egész erdélyi – partiumi, szatmári és bánsági régió – magyar nemzeti kisebbség közösségei helyzetéről, kisebbségi jogainak érvényesüléséről, esélyegyenlőségének meglétéről, gazdasági és szociális problémáiról való tájékozódást. Leszögezte, hogy a magyar közösség nemzeti identitását sértő, azt korlátozó lépésnek, a kisebbségi jogok érvényesítése terén visszalépésnek értékeli a kolozsvári polgármester nemrégi bejelentését, amely szerint magyar nyelven nem szándékoznak feliratozni annak a nagylétszámú magyar közösség által is lakott városnak a történelmi műemlékeit, amelynek épített öröksége a magyar művészet- és kultúrtörténetnek szerves részét képezi. Bálványosváralján a faluban 60 százalékban élő magyar lakosság gazdag kulturális tevékenységben vesz részt. /Lukács Éva: Szórványtelepüléseket látogatott meg a főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998