udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. június 7.

A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2001. március 15.

A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

1997. augusztus 9.

Júl. 1-jétol két héten át végeztek Ferenczi István történészprofesszor irányításával a Homárka néven közismert törésvonalnál. Valamikor Attila útjának vagy Hun árkának is nevezték ezt. Az ásatás az Európai Idő anyagi hozzájárulásával történt. Ferenczi István megállapította, hogy nem római eredetűek a törésvonalak. Nagy valószínűséggel a X. században létesült védőrendszerről lehet szó. Korábbi, mint Ferenczi István előzőleg gondolta, ő ugyanis Szent László korában épült védőfalakat látott ezekben a töltésekben. Biztosan határvédelmi rendszerről van szó. További ásatások szükségesek. Ferenczi elképzelése szerint a védelmi rendszer valahol Szatmár környékén kezdődik, s dél felé haladva földvárak sora alkotta: Halmosd, Kraszna, Vártelek, Zsákfalva, Õrmező, a szilágysági Vaskapu, a Dés melletti Kozárvár, Beszterce földvára, Kusma, Melegföldvár, Malomfalva, Küküllővár, Nagykapus, Kiskapus, Kőhalom, Halmágy, Miklósvár, az erősdi Csókás és a brassói vár. Ezeket a X. század elején építették. - A román régészek is ásattak, és korábbra, IX. századra keltezték a várakat, azt hirdetvén, hogy ezek román létesítmények. Ennek azonban semmi alapja nincs. Malomfalván például karoling kardok kerültek elő, amelyek a magyar kalandozások révén kerülhettek Erdélybe. A Homárka első építési szakasza is a földvárakkal egyidőben történhetett. /Kocsis Károly: Régészeti ásatás a Rétyi Nyírben. Magyar építmény a Homárka! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ Előzmény: Európai Idő, máj. 31.

2003. augusztus 19.

A hét végén újra egybegyűltek a történelmi családok leszármazottai Gernyeszegen, a nyolcadik Castellum-találkozón. 1993-ban született az ötlet, hogy az egykori erdélyi arisztokráciához, valamint más nemesi rétegekhez tartozók, leszármazottak újra találkozhassanak, felvegyék egymással a rég megszakadt kapcsolatokat. Papp László, akkori nagyenyedi plébános kezdeményezésére alakult az alapítvány, melyet csak 1999-ben sikerült bejegyeztetni. A szervezet időközben, Papp László áthelyezését követően Marosvásárhelyre költözött. Csató Béla római katolikus főesperes a Deus Providebit Házban, Szász Zoltán református esperes a Szabadi úti gyülekezeti házban biztosít helyet az alapítványi gyűléseknek. A Castellum aktív szereplője az erdélyi irodalmi életnek, rendszeres tevékenységéhez tartoznak a negyedévenkénti teadélutánok, valamint az évenkénti két irodalmi est szervezése, amelyen történelmi családokból származó írók monográfiás bemutatását hallhatja a nagyközönség. Bánffy Miklós, Kemény János, Wass Albert, Vita Zsigmond, Kemény Zsigmond, Jósika Miklós életrajzát követően a közeljövőben az erdélyi emlékírók következnek. Van még erő az arisztokráciában, létezik még cselekvő lendület a nemességben. Vannak, akik már elkezdtek gazdálkodni nehezen visszaszerzett földjeiken, pl. Apor Csaba, mások, mint Kálnoky Tibor, hazajöttek. Kálnoky elmondta, nyolc évig perelték vissza földjeiket és a kastélyukat. Most restaurálják a kastélyt és visszakaptak néhányat a miklósvári házak közül is, itt vendégfogadót rendeztek be. Amerikai állampolgáro k, de itt rátalált a gyökereire, hazajött. Hitnek kell lennie és hazaszeretetnek, vallja. /Nagy Botond: Romos kastélyok, éledő nemesség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2003. október 21.

Okt. 20-án megválasztotta erdővidéki vezetőit a Székely Nemzeti Tanács a baróti református templomban. Az elnök Krizbai Imre református lelkész, alelnökei Demeter József, Nagybacon volt polgármestere, valamint Bán István vállalkozó. Erdővidéken Bodos falu kivételével minden helységben megalakult a helyi Székely Nemzeti Tanács. A Brassó megyei falvak közül Ürmösön a magyarság egy része kitart az RMDSZ mellett, másik részét azonban román pártokba csalogatják át, Apáca pedig csak azután zárkózik fel, ha majd látja, hogy a kezdeményezés megerősödik. Örvendetesnek nevezte viszont, hogy Alsórákos csatlakozott a mozgalomhoz, és hogy Bardoc és Miklósvár fiúszékek immáron az ősök nyomdokain haladva fogalmazhatják meg autonómiaigényeiket. /Benkő Levente: Megválasztották a széki vezetőket. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./

2003. október 25.

Okt. 26-án, vasárnap alakul meg Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács. Meghívást kaptak a parlament RMDSZ-frakcióinak vezetői is. A legnépesebb küldöttség Marosszékről érkezik, arányaiban Gyergyószéken és Bardóc-Miklósvárszéken jött létre a legtöbb települési tanács. Ez utóbbinál a 18 településből 17 helyen sikerült létrehozni a testületet, és itt már hétfőn megalakult a széki tanács is. Orbaiszéken okt. 24-én alakult meg a széki tanács, a 17 településből hét alakított helyi tanácsot. Sepsiszéken a 34 településből 23-on jött létre tanács, a széki alakuló ülést vasárnap tartják. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi, illetve Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője egyelőre nem jelzett vissza. Vajdaságból Ágoston András nem jöhet el, de levélben üdvözli az SZNT-t és Sepsiszentgyörgyre utazik Lezsák Sándor, az MDF frakcióvezetője is. Okt. 24-én Csíkszeredában is megalakult a helyi székely tanács. Sántha Pál Vilmos, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének Csíkszékért felelős tagja a célkitűzéseket, az autonómiaterveket ismertette. A csíkszeredai helyi székely tanács elnökének György Attila költőt, a Székelyföld folyóirat szerkesztőjét választották meg, , az alelnöki tisztséget Szondy Zoltán újságíró, a titkári tisztséget pedig Pálfy Árpád keramikus tölti be. /Balázs Ildikó: Vasárnap alakul az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2003. november 13.

Kisgyörgy Zoltán kimutatást vezet a háromszéki településekről készült, készülő, kéziratban vagy nyomtatásban megjelent-megjelenő falumonográfiákról. Most a Gáspár-féle köpeci monográfiáról adott hírt. Gáspár József (1899-1989) református kántortanító, helytörténész az 1960-as évek elején összegyűjtötte Köpec bányászfalu és a vele szomszédos Miklósvár történetére vonatkozó adatokat. A rendszerváltás után az unokák fénymásolatot készítettek nagyapjuk monográfiájáról, a vaskos kéziratot, a nagyapa szép gyöngybetűivel, hét kötetbe szerkesztették, helytörténeti bibliográfiaként megőrzés végett a köpeci református egyháznak és a falu iskolájának adták. Egy példányt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak, egyet pedig dr. Egyed Ákos történésznek ajándékoztak. A Gáspár unokák megmentették a kéziratot. Gáspár József kéziratban hagyta például Lisznyó monográfiáját, hisz ennek a falunak is tanítója volt. Tanulmányokat írt a tudós középajtai pap Benkő Józsefről, aki hat esztendeig Köpecen szolgált, az 1661-es csemeréti csatavesztésről, az író Ádám Éváról (Kamenitzky Etelkáról), a keresztúti emlékmű lerombolásáról stb. /Kisgyörgy Zoltán: Köpec históriája (Falumonográfiák sorsa). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

2003. december 10.

Dec. 9-én Kolozsváron találkoztak a magyarországi Teleki László Alapítvány képviselői a műemlékvédelmi támogatások erdélyi haszonélvezőivel. Eljött dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója, Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemléki szakosztályának főtanácsosa és Barabás Béla az alapítvány munkatársa. A magyar kormány a Teleki László Alapítványon keresztül 1999 óta évente támogatja a határon túli műemlékek állagmegóvását, felújítását. Az évi 90 millió forintból a műemlékek restaurálására szánt támogatások mellett az épületek állapotát feltáró kutatási programokat is segítik. Diószegi László elismerte, hogy az évi 90 millió forint csak gesztus értékűnek tekinthető, ehhez a helyi közösségeknek is hozzá kell járulniuk, mind anyagilag, mind munkával. Idén mintegy tizenöt épület felújítására juttatnak pénzt. Ezek között szerepel a hadadi református templom, a miklósvári Kálnoky-kastély, az alvinci református templom, a csíkrákosi római katolikus templom, a csíksomlyói Salvator kápolna és a marosillyei Bethlen-kastély. A bonchidai Bánffy-kastély felújítását azonban nem tudták támogatni, mivel itt nagyon sok pénzre lenne szükség. Emellett a Bánffy-kastély esetében a tulajdonjogi viszonyok sem tisztázottak. /Pap Melinda: Erdélyi műemlékeket támogatnak. Megbeszélés a református püspökségen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2004. június 1.

A baróti önkormányzat eldöntötte: a Miklósváron építendő közösségi ház építése céljából három évre szerződést köt a Kálnoky Alapítvánnyal. Ugyanakkor a műemléknek számító miklósvári Kálnoky-kastélyt 49 esztendőre a Kálnoky Alapítványnak koncesszióba adják. Albert Dénes polgármester ismertette a tervet: az első öt évben az épület megerősítése, illetve külső és belső javítások, a másodikban az áramellátás, a fűtés bevezetése és a csatornázási gondok megoldása, a harmadikban a beltér végső kialakítása, bútorozása és a zöldövezet kialakítása, utoljára minden egyéb munkálat befejezése a kitűzött cél. /(hecser): Odaadták a Kálnoky-kastélyt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 1./

2004. június 19.

Erdélybe látogatott diákjaival a Kanadában élő, a torontói Ryerson Egyetemen oktató Barcsay Tamás, a gyalui várkastély jogos tulajdonosa. Az elkobzott ingatlant az egykori tulajdonosok leszármazottja visszaigényli. A per még nem zárult le, ennek ellenére Barcsay Tamásnak komoly tervei vannak a kastély jövőjét illetően. A Kolozs megyei tanács vezetői által ismertetett tervet, miszerint a kastélyba költöztetnék az Expo Transilvania kereskedelmi központot, borzasztónak tartja. Barcsay Tamás elképzelése szerint a műemlék értékű épület egyik szárnyában színvonalas panziót lehetne létrehozni. Példaként a székelyföldi Miklósváron Kálnoky Tibor által működtetett hasonló panziót említette. Barcsay Tamás tervei szerint a mintegy 60 szobás épület többi részét közcélú intézmények (egyetem, iskola) alapítványok használhatnák. A kertben szabadtéri előadásokat lehetne szervezni. Legmegfelelőbb lenne, ha létrehoznák a Barcsay Alapítványt, amely a kastély működtetésével foglalkozna – mondta. A lepusztult állapotban lévő kastély felújításában ismerősei és rokonai is segítenének. /Borbély Tamás: Hazalátogatott a gyalui kastély örököse. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2005. június 4.

Baróton a Fókusz Klub évadzáró előadásán a nyolcvanöt éves dr. Janitsek Jenő nyugalmazott egyetemi tanár, helynévkutató Erdővidék hely- és családneveiről értekezett. Janitsek Jenő fél évszázada járja Erdélyt, s gyűjti fáradhatatlanul a hely- és személyneveket. Eljutott a legeldugottabb falvakba is. Bardoc és Miklósvár fiúszékek tizennyolc települése történeti és jelenkori hely- és családnévanyagát 1956–1977 között gyűjtötte össze, s mint kiderült: Bardocszék 9 falujának 2985 vizsgált helynevéből csak 324, Miklósvár­szék és Nagybacon 4075 hely­nevéből pedig csak 729 halt ki. Mint megállapította: Bardoc­széken még a hegyvidéken sem lelt román eredetű helynévre, Miklósvárszéken pedig főképp Zalánpatak vidékén a XV. századot követően jelent meg néhány bolgár-szláv eredetű helynév, melyet a pásztorként alkalmazott románoknak lehet tulajdonítani. A családnevek esetében Bardocszéken 446 névféleséget sikerült begyűjtenie, amiből a kihaltak száma meghaladja a százötvenet. Idegen eredetű nevek elsősorban a románból, cigányból, ritkábban németből, illetve a szlávból származtat­hatóak. Barót régi családnevei kettő kivételével magyar eredetűek, és a XVII. század közepéig jegyzett 110 névféleségből 47 – azaz mintegy negyven százalék – ma is használatos. /(hecser): Nevünk és helyünk ­Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

2006. február 3.

Amennyiben a baróti polgármesteri hivatal nem talál megfelelő területet Miklósváron a művelődési otthon felépítésére, akkor azt a Kálnoky Alapítvány biztosítja, illetve elkészíti az építészeti tervet is – állapodtak meg a felek két esztendővel ezelőtt. Február 1-jén gróf Kálnoky Tibor, a pénzügyi bizottság tagjai és Pál István miklósvári képviselő ebben az ügyben folytattak nem hivatalos megbeszélést.  A szövetkezeti épülettel szemben Kálnoky Tibor által felajánlott területet fekvése és a megközelítés szempontjából megfelelőnek találták az önkormányzati képviselők, csak azt kifogásolták, hogy mindössze 625 négyzetméter, s így nem lehet megfelelő zöldövezetet és parkolót kialakítani. Kálnoky Tibor elmondta, bár a tulajdonában levő terület nagyobb, de azon Miklósvár egyik legrégebben épített háza áll, a többit nem hajlandó átengedni. Az 1811-ben épült ingatlant fel akarja újítani. Végül megegyeztek: a területet csak telekkönyvileg osztják meg, de kerítés nem fogja elválasztani, így mindkét fél szabadon használhatja a másik tulajdonát. Zakariás Attila építész által készített tervek alapján Erdővidék legszebb művelődési otthona készül Miklósváron, lesz benne 130 férőhelyes előadóterem színpaddal, karzattal, illetve konyha és mosdó is. /(hecser): Megvan a terület – kész a terv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

2006. június 15.

A Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzését Erdővidéken kevesebben támogatták, mint előző alkalmakkor, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) erdővidéki szervezete elnökének, Hoffmann Istvánnak a véleménye szerint a megszerzett 828 aláírás így is jelentős fegyvertény. Legtöbben Miklósvárról és Bibarcfalváról támogatták az MPP bejegyzését. /(hecser): Összegyűjtötték az aláírásokat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

2007. szeptember 16.

Három évtized után ismét a maga szépségében áll a miklósvári egyházközséghez tartozó Nagyajta római katolikus kápolnája. Az alig 40 lelket számláló kis katolikus közösség önerőből újította fel a lepusztult kápolnát. A felújított Isten hajlékát Hajdu János kerületi főesperes áldja meg. /(Keresztes Zoltán)? Újba öltözött nagyajtai kápolna. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 16./

2007. november 27.

Erdővidék szinte valamennyi településén Tőkés László győzött, az RMDSZ erejéből legjobb esetben is csak arra futotta, hogy megközelítse a független jelölt népszerűségét. A Barót város három körzetében leadott 2076 voksból 1350-et Tőkés László szerzett meg, az RMDSZ-nek 502-t sikerült gyűjtenie, a többi pedig a román pártok között oszlott meg. Köpecen, Miklósváron, Felsőrákoson, Bibarcfalván és Bodosban összesen 853-an támogatták a püspököt, a szövetséghez viszont csak 436-an maradtak hűek. /Hecser László: Tőkés győzött Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

2008. január 8.

Farsangtemetés, batyukázás, maszkkészítés, bikaütés, csúfnak öltözés, farsangtemető kalákázás – a fogalmak az erdélyi farsangi hagyományokhoz kapcsolódnak. Nagy Balázs néprajzkutató szerint Székelyföld falvai őrzik a farsangi szokást. A háromszéki Sepsimartonosban és Fotosban vízkereszt estéjén a gyerekek harangozzák be a farsangot. Kézdiszéken több faluban tartanak farsang végi felvonulásokat. Farsangtemetést tartanak például Bereckben és Felsőlemhényben. A Bölönhöz közeli Miklósváron, valamint Erdővidék néhány falujában is él a farsangtemetés és a batyukázás szokása. Alcsíkban a menasági farsangolás a leghíresebb, Gyergyóban a ditrói. Csíkszépvízen február 2-án szervezik a farsangtemetést. Besztercén a helyi és megyei érdekszervezet „megyére szóló” farsangi bált szervez. Cegőtelkén szokás a „csúfnak öltözés”. /Ördögünnep farsangra. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2008. május 17.

A Bardoc–Miklósvárszék Egyesület Vidékünk címmel új erdővidéki hetilapot indított útjára Baróton. Az első számban beszámolnak Olasztelek néhány időszerű eseményéről, de helyet kap benne a köpeci magyarok és a roma közösség összetűzése, Károly herceg miklósvári látogatása és a baróti gyökerekkel is rendelkező nemEZ együttes első lemezének megjelenése alkalmából készült interjú is. A Köztünk élnek – közülünk származnak rovatban a Köpecen született budapesti színésznővel, íróval és előadóművésszel, Györffy Rózsával készült interjú olvasható. A történelmi oldalon Zágoni István Székelyek ítéletidőben című, az 1918 végén létrejött Székely Hadosztályról szóló könyvének első részét közlik. Felelős szerkesztő Benkő Gyula, a Gyulai Líviusz Könyvtár alkalmazottja. /Hecser László: Új erdővidéki hetilap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

2008. augusztus 30.

Az Erdővidék Kistérségi Fejlesztési Egyesület és az amerikai Béke Hadtest (Peace Corps) közös kiadásában 1500–1500 példányban magyar, román és angol nyelven – magyarul Isten hozta Erdővidékre címmel – kis turistakalauz jelent meg. A kiadvány összefoglalja a régió történetét, megemlítve, hogy legrégebbi írásos említés Nagyajtáról, Miklósvárról (1211) és Barótról (1224) való, majd az ásványvízforrásokról, a Vargyasi-szoros gazdag állat- és növényvilágáról szólnak, a magyar kultúrához, természettudományhoz, történelemhez hozzájáruló személyiségeket emelik ki. Ismertetik a falvakat és a megtekintésre ajánlott helyeket. A sok pozitívum mellett néhány szócikk hiányosnak tűnik, további fogyatékossága a számtalan helyesírási hiba és a gyakran jelentkező magyartalan fogalmazás is. /Hecser László: Turistakalauz Erdővidékről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

2009. június 13.

A miklósvári Kálnoky-kastély nagy része nem lakható, de így, megkopottan is ideális otthont nyújt kiállítások számára. Ezt hangsúlyozta Demeter János megyei tanácsi alelnök is a hat képzőművész – Baász Orsolya, Éltes Barna, Kristó Róbert, Péter Alpár, Sipos Gaudi Tünde, Vetró Bodoni Zsuzsa – munkáiból álló, Háromszéki útirajzok című kiállítás megnyitóján, illetve a tárlat anyagát tartalmazó könyv bemutatóján. A közel száz fehér-fekete rajzon a megye ismert templomai, kastélyai, udvarházai mellett helyet kaptak szomorúbb külsejű, de a magyar szemnek és észnek sokat mondó, történelmi korszakról mesélő portái, sőt, rég az elhunytak emlékét őrző temetők is. /(Hecser): Útirajzok a Kálnoky-kastélyban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998