udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1995. december 16.

Dec. 16-án, 84 éves korában Kolozsváron elhunyt Kiss Jenő költő, az Erdélyi Helikon nemzedékének utolsó tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ Kiss Jenő 1912. szept. 13-án született, Mócson.

2000. június 24.

Kolozs megyében - Kolozsváron kívül - Bánffyhunyadon és Szamosújváron nyílik lehetőség arra, hogy RMDSZ-es alpolgármestert válasszon meg a helyi tanács. Valószínű, hogy magyar alpolgármestert választanak Szamosújváron és Bánffyhunyadon. Kalotaszentkirályon Kisjancsi József az alpolgármester, Széken Szabó András, Kőrösfőn Korpos András, Kajántón Bakos István. Mócs községben Horváth Márton. Katona községben független magyar nemzetiségű alpolgármestert választottak. Várfalván polgármester maradt Kanyaró Pál. Magyarszováton a magyar polgármester mellé a konvenciós, ám magyar nemzetiségű Maneszes Sándor kerül. Harasztoson alpolgármesterből polgármester lett Széll Gyula. Bálványosváralján várhatóan az eddigi polgármester, Makodán Sándor lesz az alpolgármester. Vajdakamaráson valószínűleg Farkas Ferencet választják alpolgármesterré. /Kerekes Edit: RMDSZ-es alpolgármesterek Kolozs megyében. Még folynak a politikai alkuk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2000. július 15.

Dáné Tibor Kálmán, Kolozsvár és Erdély egyik közismert alakja, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztályát vezeti, ugyanakkor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület titkára. Elmondta, hogy 1979-ben elvégezte Kolozsváron az egyetemet, a matematika szakot. A Hét hetilap tudomány rovatához került, majd Mócson, 1983-tól pedig Kolozsváron tanított. 1982-től elkezdte szervezni Kolozsváron az Ember és természet szabadegyetemi kollégiumot. 1991-92-ben a kolozsvári tanfelügyelőségen dolgozott, majd egy évig vezette a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókszerkesztőségét. 1993-ban alakult meg az RMDSZ mai önkormányzati struktúrája. Azóta az RMDSZ főosztályvezetője és az EMKE titkára. Fontosnak tartja a felnőttképzést. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya az EMKÉ-vel közösen beindított egy olyan folyamatot, amely a civil társadalom intézményesülését szolgálja. Az önszerveződés terén sok szakmai szervezetnek a létrehozását segítették. Most abban kellene segíteni a civil szervezeteket, hogy megerősödjenek. Főleg azokat, amelyek háttérintézményként működnek az egyetemmel. /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Bolyai Társaság/. /Ördög I. Béla: Találkoztam elégedett erdélyi magyarokkal Egy "javíthatatlan" közszolgáló. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

2000. szeptember 4.

Szept. 3-án kezdődött az XVIII. országos folklórfesztivál Marosvásárhelyen. Csaknem 20 vegyes tánckar lépett fel népviseletben. Idecspataka, Mezőméhes, Vajdaszentivány, Copa, Jobbágytelke, Vatava, Marosvásárhely, Nyárádmagyarós, Magyaró, Kelementelke, Kisfülpös és Erdőszakál Maros megyéből, Beszterce Naszód megyéből pedig egy Sebis nevű helyiség, Kolozs megyéből Mócs községhez tartozó falu - Chesau -, végül Hargita megyéből Sármás küldte el táncosait, muzsikusait. Sikeresek voltak a szász néptáncot bemutatók, hasonlóan a marosvásárhelyi cigányegyütteshez. /Járay Fekete Katalin: XVIII. Hagyományőrző Néptáncfesztivál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

2001. május 19.

Máj. 18-án Kolozs megyei magyar polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők találkoztak a Torda melletti Harasztoson. Jelen voltak Mikeháza, Magyarnagykapus, Magyarszovát, Kalotaszentkirály, Kolozs, Tordaszentlászló, Kisbács, Mócs, Egeres, Kőrösfő, Várfalva, Harasztos és Kolozsvár önkormányzati képviselői. A megbeszélés napirendjén az újonnan megjelent jogszabályok, illetve a településeken felmerülő sajátos problémák megvitatása szerepelt. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere arra kérte a jelenlévő önkormányzati képviselőket, hogy alkalmazzák a helyi közigazgatási törvényt. /Valkai Krisztina: Kolozs megyei önkormányzati képviselők találkozója Harasztoson. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2001. július 28.

A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. szeptember 9.

A mezőségi Mócs neve - Mochy - először 1219-ben fordult elő oklevélben. Templomát az évszázadok folyamán többször tatarozták az épületet, a 20. század végére ismét romos állapotba került. Teljes felújításához 1998-ban kezdtek hozzá, s 2001 nyarára fejezték be a munkát a helybeliek hozzájárulásával. A kívül-belül megújított templom megáldására szept. 22-én, kerül sor. Albert Imre plébános és mócsi hívei szeretettel várják az ünnepségre a híveket. /Életjel a szórványból. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 9./

2001. szeptember 25.

Szept. 22-én súlyos közlekedési balesetet szenvedett Garda Dezső, az RMDSZ 53 éves parlamenti képviselője. A képviselő Kolozsvárra készült, ahol a Szövetségi Egyeztető Tanács ülésére. Mócs községben gépkocsija hirtelen elhagyta az úttestet, és felborult. Garda Dezsőt súlyos állapotban a kolozsvári sebészetre szállították, koponya- és agyalapi sérülés, gerinctörés-gyanús, mellkasi és medencesérülés diagnózissal. /Súlyos balesetet szenvedett Kolozsváron Garda Dezső képviselő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2002. augusztus 1.

A román kormány anyagi támogatásban részesíti - többek között - Kolozs, Szilágy és Fehér megyék árvízsújtotta településeit. Kolozs megyében négy község gazdái részesülnek segélyben: Pecsétszeg, Csucsa, Kajántó és Mócs. /(balázs): Állami segély árvízsújtotta településeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

2002. szeptember 11.

90 éve született Kiss Jenő /1912. szept. 13.- 1995. dec. 13./ költő, Mócs falu szülötte. Kiss Jenő az Erdélyi Helikon írói közösségéhez tartozott, annak leggyakrabban jelentkező költője volt. Kolozsvárra költözött, élete a városhoz kapcsolódott, de a költő gyakran visszatért szülőfalujába. A szülőföld, a táj szerelmese Kiss Jenő, erről szól tulajdonképpen egész költészete. /Kraftsik Katalin: A költő és szülőfaluja 90 éve született Kiss Jenő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2002. szeptember 12.

Magyarfráta községközpont, a hozzá tartozó településekkel, Szoporral, Berkenyessel, a tanyákkal kb. ötezer lakost számlál, ebből ezerkétszáz körüli a frátaiaké, közülük mintegy száztíz a magyar református lélek, papjuk Balla György fiatal lelkész. Szept. 8-án, vasárnap tartottak szórványtalálkozót a reformátusok. Mezőségi magyarok gyűltek össze a faluban, a Mócshoz tartozó Tótháza, továbbá Mezőméhes, Cegőtelke, Báld, Szentmáté, Szentmóric, Újős, Nagysármás és Mezőpanit és más kisebb falvak reformátusai, fiataljai. A templomban az új úrasztala 1998-ban készült. Magyarfráta felújított temploma, hűséges gyülekezete a megtartó erő. Vetési László országos szórványgondozó megerősítette: "itthont kell teremtenünk a világban - és ez az otthon Istennel kezdődik és végződik." A kun betöréshez kapcsolódik Szent László kútjának a története is. Az egész gyülekezet elsétált a mintegy másfél kilométernyire fekvő kúthoz, annak keserű vizét megkóstolni. /(b.d.) [Bölöni Domokos]: Szórványtalálkozó. Úszólecke a porban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./

2004. június 8.

Választási csalásról beszélnek Désen, ahol a szavazatok újraszámlálását kérték. Bánffyhunyadon a magyarságnak sikerült egységesnek maradnia, a négy magyar független tanácsosjelölt csupán 140 szavazatot vitt el. Az RMDSZ megőrizte tanácsosainak számát, ami tulajdonképpen előrelépést jelent, hiszen míg eddig 17 tagú volt, ezután csupán 15 tagú lesz a városi tanács, s a magyarságot továbbra is 5 tanácsos képviseli a testületben. Szamosújváron az RMDSZ tartja arányát a helyi tanácsban, a csökkent létszámú testületben 4 képviselővel lesz jelen a következő négy évben. Aranyosgyéres nagyon gyengén szerepelt a választásokon, a magyaroknak még az eddigi két tanácsost sem sikerült bejuttatni a tanácsba, ahol a következő négy évben egyetlen képviselőjük lesz. Tordán az eddig 23 tagú tanácsban a magyarságnak 3 képviselője volt, a 21 tagú tanácsban már csak két képviselője marad. Szászfenesen 15 tagú tanácsban az RMDSZ-nek öt képviselője lesz. Gyalu egy magyar tanácsost veszített, a 15 tagú tanácsba nem sikerült bejuttatni a harmadik RMDSZ-es képviselőt. Mocson a 13 tagú tanácsban 3 RMDSZ-tanácsos lesz. Tordaszentmihály öt magyar tanácsost juttatott a 15 tagú testületbe. Kalotaszentkirályon elsöprő győzelmet aratott Póka András György eddigi polgármester, a 11 tagú helyi tanácsban 9-en képviselik az RMDSZ-t. Körösfőn Antal János jelenlegi polgármester fölényesen nyerte a választásokat. A 11 tagú helyi tanácsban 9 RMDSZ-es képviselő. Várfalván első fordulóban győzött Kanyaró Pál eddigi polgármester, a 13 tagú tanácsban nyolc tanácsosa van az RMDSZ-nek. /K. E.: Öröm és bánat Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2004. szeptember 9.

Szeptember elején anyanyelvi és művelődési tábor helyszíne volt a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Az Illyés Közalapítvány támogatásával szervezett táborba Mocsról, Mezőkeszüből és Naszódról érkeztek V–VIII. osztályos tanulók. A hatnapos tábor színes programjában az anyanyelvi foglalkozások mellett naponta különböző felfedezőtúrák, kézügyességi foglalkozások, drámapedagógiai játékok szerepeltek. A tábor olyan szórványban élő gyermekeket fogadott, akik nem járnak magyar iskolába. /Anyanyelvi és művelődési tábor a Heltainál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2004. szeptember 23.

Tovább csökken az első osztályosok száma. Kolozs megyében a 8896 nyolcadikat végzett diákhoz képest csak 6282 első osztályost jegyeztek be, emiatt a tavalyi 9057 állás az idén ősszel 8550 főre zsugorodott. Három átszervezett tanintézmény nyitott kaput szeptemberben: a Bánffyhunyadi Iskolaközpont (a környék igényeinek eleget téve), a Monostor negyedi Eugen Pora Elméleti Líceum (a negyedben eddig nem volt elméleti líceum) és a Mócsi Szakiskola (a környék diákjaira is számítva). A Zenelíceum épületét a ferencesek visszakérték. Corega elmondta: a Zenelíceumot nem fenyegeti "kilakoltatás". /Szabó Csaba: Tovább csökken az első osztályosok száma. Három átszervezett tanintézmény nyitott kaput. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2006. november 3.

Rendhagyó találkozóvá nőtte ki magát az elmúlt tíz év alatt a szamosújvári népzene- és néptáncfesztivál, amelyen a mezőségi falvak magyar, román és roma hagyományőrzői gyűlnek össze minden ősszel a régió központjában, hogy bemutassák a településükön élő népzenei örökséget. „A jubileumi találkozóra a korábbi években részt vevő »törzsgárdán« kívül új csoportok is bejelentkeztek: idén először lépnek fel a szamosújvári fesztiválon mócsiak és frátaiak” – mondta el Balázs-Bécsi Attila szervező. A néptáncfesztivál Szamosújváron a Téka Házban tartandó Széki bállal kezdődik november 3-án. /Márton Éva: Jubilál a szamosújvári népzene- és néptánctalálkozó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

2008. január 4.

Nagy Pál sok esztendős szerkesztői múlttal a háta mögött, nyolcvanadik életévén túl is folyamatosan dolgozik. Jelenlegi munkái közül a leglátványosabb a Mentor Kiadónál megjelenő Wass Albert-életműsorozat szerkesztése. Nincs időm unatkozni, mondta Nagy Pál. Ajándéknak tekinti, hogy öreg fejjel is dolgozhat. A Mentornál megjelenő Wass-sorozat immár harminchárom címet tudhat magáénak. Nemrégiben látott napvilágot Nagy Pál szerkesztésében Wass Albert Éltem: voltam címen a szerző önéletrajzi vonatkozású vallomása. Wass Albertet sokáig a kitagadottak és megbélyegezettek sorába tartozott, akár Nyirő József vagy Márai Sándor, meg más magyar írók, akik a háború után emigrációba kényszerültek. Nagy Pál 1992-ben A mindig hazanéző Wass Albert címmel írt egy hosszabb ismertető cikket az egykori Romániai Magyar Szóban. Talán ez volt errefelé az első „megszólalás” az Amerikában élő erdélyi magyar íróról. Sok könyvét kiadták, ennek ellenére még hatalmas terjedelmű kéziratmennyiség vár megjelentetésre. Az emigrációban keletkezett írásokról van szó, jórészt publicisztikai cikkekről, riportokról, különböző alkalmi szövegekről, vallomásokról, de még színdarabokról is. A Mentor a közelmúltban adta ki az Amerikai emberek című kötetet, ami Wass Albertnek a Szabad Európa Rádió számára készített egykori riportjait tartalmazza. Sokat javíthatna Wass Albert megítélésén az író műveinek román közegben való népszerűsítése. Az Elvész a nyom román fordítása készült el, kiadóra vár. 2000-ben megjelent A funtineli boszorkány Corneliu Caltea fordításában Langa Scaunul Domnului címmel. Akkor Ion Coja, a magyarok iránti barátsággal nemigen vádolható Vatra-alapító, bukaresti egyetemi tanár egyebek között azt mondotta, hogy ilyen szépen, ilyen mély együttérzéssel kevesen írtak a román népről. A közelmúltban megjelent Kolozsvárt Mircea Tomusnak az Aripile domnului című dokumentumregénye, pontosabban annak első kötete, melyben a mezőségi, mócsi származású szebeni román író részletesen szól Wass Albertről, a Wass-családról, 1940 őszének mezőségi viszonyairól, drámai napjairól. Nagy Pál gondozásában a budapesti Palatinus Kiadónál – Gondolat és árvaság, Szellemi őrség, illetve Emberi szavak címmel – megjelentek a Tamási Áron esszéinek, cikkeinek, interjúinak kötetei. Ugyanitt kiadás előtt áll egy Tamási-leveleskönyv. A Mentor jelentette meg nemrég Nagy Pál Napló nélkül című könyvét, s remélhetőleg idén napvilágot lát – Gond és remény címmel – közelmúltbeli publicisztikai cikkeiből egy válogatás. A Kriterionnál Mosolygó Erdély címmel többkötetes anekdotasorozatot terveznek kiadni. Nagy Pál /sz. Mezőkölpény, 1924/ a marosvásárhelyi Református Kollégium után Kolozsvárra, a Református Teológiára, majd később a Babes–Bolyai Tudományegyetemre került, az Ifjú Erdély című diáklapban kezdte közölni első írásait. Az egyetem elvégzése után tanársegédként dolgozott Kolozsváron, majd 1955-ben Marosvásárhelyre költözött, ahova az Igaz Szó című irodalmi folyóirathoz hívták. Tizenöt év után A Hét, majd ‘73-tól nyugdíjazásáig az Új Élet munkatársa lett. Publicisztikai, irodalom- és színikritikai cikkei mellett számos kötetet jelentetett meg, illetve szerkesztett. /Szucher Ervin: „Nincs időm unatkozni” Beszélgetés Nagy Pál irodalomtörténésszel. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./

2008. március 27.

Kolozs megye számos településén véglegessé vált az RMDSZ önkormányzati képviselőjelöltjeinek listája. Március 25-én Mocson és Tordaszentmihályon elektoros előválasztással döntöttek arról, hogy kik képviselik a szövetséget a júniusi önkormányzati választásokon. Helyhatósági előválasztásokat tartottak Fehér megye több településén is. /Vége felé közeledik a jelöltállítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

2008. április 25.

Az elmúlt időszakban Kolozsváron ijesztő mértékben elszaporodtak az erőszakos cselekedetek: egyre-másra érkeznek a hírek gyűlöletkeltő falfirkákról, utcai verekedésekről, magyarverésekről. Ezekre rendszerint hétvégén, sötétedés után kerül sor. Néhány hét leforgása alatt a városban több ilyen eset történt: március 15-én fényes nappal megverték Lészai Lehelt, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákját, április 19-én hajnalban nemzetisége miatt megverték Ambrus Istvánt, a Paprika Rádió műsorvezetőjét és társait, április 20-án pedig a Tóközben két magyar lányra támadt egy férfi. A rendőrség arra buzdít mindenkit: tegyen feljelentést, különben nem indíthatnak nyomozást. Az egyre gyakoribbá váló utcai bántalmazások kérdése felvetődött a jogilag be nem jegyzett, konzultatív jellegű Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) április 24-i ülésén is, amelynek tagjai a megyei tanács, a Kolozsvárhoz közeli települések (például Mócs, Kisbács, Kajántó, Apahida, Szászfenes, Erdőfelek) képviselői, a megyei rendőrparancsnokság, valamint egyes civil szervezetek. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a megyeszékhelyen egyre gyakoribbá váló magyarveréses és utcai erőszakos eseteket is. Arra kérte az érintett intézmények képviselőit, hozzanak intézkedéseket a közbiztonság javítása érdekében. Ioan Pacurar megyei rendőrparancsnok reagált a felvetésre. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy a március 15-i incidenst követően a rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket, a többi esetben pedig operatív ügyintézést helyezett kilátásba. Boros János bejelentette, hogy összehívja a városi közbiztonsági bizottságot, a helyzet mélyrehatóbb elemzése érdekében. Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt időszakban több utcai verekedés történt. Csoma Botond városi tanácsos szerint növelni az éjszaka folyamán szolgálatot teljesítő rendőrök számát. Az RMDSZ és az MPP közös panaszvonal létrehozását javasolta. /Erőszakhullám uralkodott el Kolozsvár belvárosán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A választások küszöbén rendszeresen felerősödnek Kolozsváron a magyarellenes érzelmek, és sokasodnak a magyarverések, mintha valami megfélemlítési szándék munkálna a háttérben – fejtegette László Attila megyei RMDSZ-elnök, szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje. /Benkő Levente: A járőrök olcsóbbak a kameráknál? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2008. június 3.

Legalább 19 polgármesteri tisztséget sikerült az első fordulóban megszereznie az RMDSZ-nek a román többségű erdélyi megyékben a helyhatósági választáson. Kolozs megyében az RMDSZ jelöltje Kalotaszentkirályon, Bálványosváralján, Búzában és Magyarszováton nyerte meg első körből a polgármester-választást. A szövetség polgármesterjelöltje ugyanakkor Mócson, Vajdakamaráson, Tordaszentmihályon, Várfalván, Tordaszentlászlón, Körösfőn, Magyargorbón és Kisbácsban mérkőzhet meg a június 15-i második fordulóban. Szintén a második fordulóban dől el, hogy ki lesz a polgármester Széken, ahol két független magyar jelölt pályázik a tisztségre. Az MPP a kincses városban a szavazatok 1,4, a megyein pedig 1,6 százalékát gyűjtötte be. A polgári párt Széken három, Tordaszentlászlón két, Bánffyhunyadon, Magyarnagykapuson, Szászfenesen és Magyarszováton pedig egy-egy tanácsosi mandátumot szerzett. Arad megyében az RMDSZ-nek sikerült megőriznie eddigi három polgármesteri székét, Kisiratoson, Micskén és Nagyperegen. A második fordulóban esélyesként indul a zimándi polgármesterjelölt. „Három településen, Tőzmiskén, Nagyszintyén és Pécskán egy-egy tanácsosi helyet veszítettünk el amiatt, hogy a Magyar Polgári Párt is indított jelölteket, miközben nekik egyetlen helyet sem sikerült megszerezniük” – fogalmazott Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Aradon szintén eggyel kevesebb önkormányzati képviselőt sikerült bejuttatniuk: az eddigi három helyett csak két RMDSZ-es szerzett tanácsosi mandátumot. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült első körben megőrizni az árpástói polgármesteri széket, a többségében magyarok lakta településen a jelenlegi elöljáró egy román nemzetiségű független jelölttel méretkezik majd meg a második fordulóban. A besztercei városi önkormányzatba sikerült bejutnia az RMDSZ-nek, így mindössze egy tanácsos képviseli ezentúl a város magyarságát. A korábbi két megyei önkormányzati képviselői helyet elveszítette az RMDSZ. A Magyar Polgári Pártnak csupán Árpástón sikerült egyetlen jelöltet bejuttatnia a tanácsba. Brassó megyében Ürmös polgármesteri székét sikerült az RMDSZ-nek első fordulóból megszereznie, második fordulóban pedig további négy jelöltjük méretkezik meg Apácán, Alsórákoson, Keresztváron és Tatrangban. Brassóban két tanácsos képviseli majd a magyarságot a helyi önkormányzatban. Fehér megyében sikerült megőriznie az RMDSZ-nek a torockói polgármesteri széket, ám még nem lehet tudni, hogy önkormányzati képviselőit sikerül-e bejuttatniuk a megyei tanácsba. Szilágy megyében kilenc RMDSZ-es polgármesterjelölt került ki győztesen már az első fordulóból: Krasznán, Varsolcon, Szilágyperecsenben, Bagoson, Kémerben, Kárásztelkén, Sarmaságon, Debrenben, valamint Szilágysámsonban vezeti a továbbiakban is szövetségi elöljáró a települést. A második fordulóban pedig további kilenc RMDSZ-es jelöltnek adatott meg a lehetőség, hogy megméretkezzen a polgármesteri székért. Az MPP 11 településen indított jelöltet a helyi tanácsokban, és 6 helységben pályázott a polgármesteri tisztségre. Ebből egyelőre kilenc helyi önkormányzati képviselői helyet tudhatnak magukénak. Temes megyében egyelőre csupán az újszentesi polgármesteri széket sikerült megőriznie az RMDSZ-nek, viszont eséllyel indul a második fordulóban a zsombolyai, igazfalvi és újvári jelölt egyaránt. Az RMDSZ-nek sikerült megszereznie két helyet a temesvári önkormányzatban. /Bálint B. Eszter: Kudarcok és sikerek a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

2008. június 16.

Június 15-én tartották a helyhatósági választás második fordulóját. Bukarestben a főpolgármesteri tisztséget Sorin Oprescu független jelölt nyerte el, legyőzve Vasile Blaga demokrata-liberális jelöltet. Az erdélyi megyékben ismét alacsony volt a szavazási kedv. Sepsiszentgyörgyön és Szatmárnémetiben az RMDSZ, Gyergyószentmiklóson az MPP jelöltje nyert. Kolozs megyében, Kisbácsban Deák Ferenc, Magyarkályánban Farkas Ferenc, Magyargorbón Kovács István vesztettek a román jelöltekkel szemben. Nyertek: Tamás Gebe András Tordaszentlászlón, Zeng János Tordaszentmihályon, Horváth Márton Mócson, Antal János Kőrösfőn, valamennyien RMDSZ-jelöltek, továbbá Kanyaró Pál Várfalván, aki függetlenként indult. /Szociáldemokrata győzelem Bukarestben és több regáti városban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2008. június 16.

Százéves iskolát újítottak fel Vajdakamaráson. A hétvégi ünnepélyes átadáson Borbély László fejlesztési miniszter is megjelent. A településen az egyre növekedő gyermekhiány jelenti a legnagyobb gondot, az oktatók attól félnek, hogy mire elkészül az iskola, nem lesz kit tanítani. Mihályfalvi Katalin, az iskola igazgatónője tájékoztatott: hatvan gyerek jár a falu összevont osztályaiba. Az iskola felújítása az első lépés egy mezőségi magyar iskolaközpont kialakítására, amelyre elsősorban azért van szükség, mert a környező településeken a lélekszám csökkenése miatt évente szűnnek meg az iskolák. Mócson átadták az újonnan épült sporttermet. /Fleischer Hilda: Van iskola, nincs gyerek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Mihályfalvi Katalin elmondta, a Mezőségen a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám miatt minden évben megszűnik egy-egy magyar iskola. A Vajdakamarással szomszédos Magyarpalatkán évek óta nincs magyar nyelvű oktatás, a gyermekek így csak románul tanulhatnak. Úgy tűnik, hogy szeptembertől a visai általános iskola is bezárja kapuit, s ez tizenhárom magyar gyermek sorsát teszi bizonytalanná. Vajdakamaráson van iskolai könyvtár, világhálós hozzáférés, magyar nyelvű iskolaújság, valamint fontosak az összetartozást és a magyarságtudatot erősítő, tanórákon kívüli foglalkozások. Az összesen 2600 lelket számláló – közel 60 százalékban románok, 38 százalékban magyarok lakta – Magyarkályán községhez tartozó, majdnem ezer lelkes Vajdakamarás kilencven százaléka magyar. A helyi általános iskolában 62 gyermek tanul. A iskola falára a második világháború befejezése óta most került vissza a magyar felirat. Borbély László miniszter ígéretet tett: átutalják a vajdakamarási beruházás befejezéséhez szükséges 700 ezer lejt. /Benkő Levente: Elfelejtett vidék szorgalma. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

2008. június 17.

Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

2008. június 25.

Az RMDSZ az előrejelzéseket meghazudtoló, jó eredményeket ért el a helyhatósági választásokon, és mérhetően nőtt a szövetség támogatottsága az európai parlamenti választásokhoz képest. Reméljük, ez a növekvő tendencia az őszi parlamenti választásokra is megmarad – jelentette ki Markó Béla bukaresti sajtótájékoztatóján. – Még van az a 14-15%, akik nem szavaztak az RMDSZ-re, tehát vannak tartalékaink, ha sikerül az elégedetlenségek okát megtalálni, és választ is találni rájuk – fogalmazott. Markó az eredmények közé sorolta a kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, illetve a zilahi alpolgármesteri helyeket, illetve a Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs és Bihar megyében szerzett alelnöki tisztségeket. A helyi és a megyei szervezetek nagy része az RMDSZ jelenlegi kormányzó partnerével, a Nemzeti Liberális Párttal alkot tanácsi többséget, de esetenként egyezség született a Szociáldemokrata Párttal és a Demokrata-Liberális Párttal is. /Növekvőben az RMDSZ támogatottsága. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2009. március 28.

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes és Szabó Gábor tanfelügyelő bemutatta a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség magyar munkatársai által kidolgozott közoktatási stratégiát. Péter Tünde ismertette: a megyében összesen 99 047 tanuló van, a magyarul tanulók száma pedig meghaladja a 10 000-et. Azaz 2661 óvodás, 2588 elemi, 2483 V–VIII. osztályos, 2098 IX–XII. osztályos, illetve 293 szakiskolai tanuló jár magyar tannyelvű osztályba. Szórványvidéken eddig három iskolaközpontot sikerült kialakítani: Kalotaszentkirályon az Ady Endre Általános Iskola, Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány, Szamosújváron pedig a Téka Alapítvány segíti elő hatszáz magyar gyerek anyanyelven való tanulását. Új oktatási központokat kellene ki alakítani, ezek helyszíne a Nádasmente, a Mezőség pereme és Aranyosszék egy-egy települése lehetne. Szabó Gábor tanfelügyelő községekre lebontva részletezte, hány óvodás, elemi tagozatos vagy V–VIII. osztályos diák tanul magyarul. Tizenegy településen már csak I–IV. osztály működik magyarul – ilyen helyzetben van többek között Kajántó, Aranyosgerend, Detrehemtelep, Harasztos, Tordatúr, Szépkenyerűszentmárton, Mezőkeszü, Gyalu, Magyarvalkó. Az itt lakó szülők vagy vállalják azt, hogy ingáztatják, illetve bentlakásba adják 11–15 éves gyerekeiket, vagy román tagozatra íratják őket. A megyében hozzávetőlegesen 100 elemista és 228 V–VIII osztályos kisdiák tanul román tagozaton függetlenül attól, hogy van vagy nincs lehetőség az anyanyelvű oktatásra. Tizenöt vidéki településen 32 elemista és 49 V–VIII. osztályos magyar gyerek jár román tagozatra, mert nincs biztosítva az anyanyelvi oktatás. Ugyanakkor Kolozsváron 29 elemista és 59 középiskolás szülei döntöttek úgy: jobb, ha gyerekük román tagozaton tanul. Kolozsváron stagnál az óvodások száma: 1165 óvodás van (43 csoport) – a legtöbbjük 3–4 év közötti, az elemisták száma 1078 (62 osztály). Az önkormányzatoknak van szerepe az anyanyelvű oktatást illetően. Balázs-Bécsi Attila, a Szamosújvári Téka Alapítvány vezetője elmondta: a Téka a lehető legszegényebb sorsú gyerekek anyanyelvű oktatását biztosítja. Felvetődött, hogy az egyik szórvány-iskolaközpont Mócson épülhetne fel, mivel oda nyolc település magyar gyerekei járhatnának. Ömböli Irma magyar szakos tanfelügyelő arra figyelmeztetett, hogy a román tagozatra járó magyar gyerekek heti két órás magyar nyelv- és történelem tanítása azzal járhat, hogy a szülő megelégszik ezzel a két órával, s nem tesz lépéseket azért, hogy településén újraindulhasson a magyar nyelvű oktatás. László Attila alpolgármester, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke kifejtette: mostanra egyharmadára csökkent a magyar gyerekek száma az 1989-es létszámhoz képest. A városon a gyereklétszám nő, de vidéken egyre kevesebb gyerek születik, s a falu lakossága lassan elöregedik. /Nagy-Hintós Diana: Megmaradásunkért kistérségbeli oktatási központokat kell kialakítani. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

2009. július 28.

Budapesten, a kőbányai református templom kertjében július 26-án, vasárnap kopjafát avattak a Mezőség apostola, Kövesdi Kiss Ferenc /1913–2004/ emlékére. Az ötlet dr. Papp Vilmos nyugalmazott kőbányai lelkésztől, teológiai professzortól, a Magyar Református Presbiteri Szövetség volt elnökétől származik, aki évtizedeken át hűséges támogatója volt Kiss Ferenc mezőségi kutató- és szervező munkájának. Az avatóünnepségen a Horváth Márton polgármester vezette mezőségi mócsi és mezőkeszüi vegyes tánccsoport lépett fel. A templomban Kiss Ferenc életéről és tevékenységéről, műveiről és a Mezőségről készült kiállítás fogadta az érkezőket. Papp Vilmos közbenjárása révén a Magyar Református Presbiteri Szövetség támogatásával 1995-ben jelent meg Kövesdi Kiss Ferenc első Mezőségről szóló kötete: Még szólnak a harangok! A már vaskosabb másodikat a Kiss Ferenc iránti tiszteletből a Kőbányaiak Kőbányáért Egyesület adta ki 1997-ben, Riadóra szól a harang! címmel. Ezek a kötetek ihlették a Kráter Műhely Egyesületet, amely Kövesdi Kiss Ferencnek a Mezőségről készült, száz évre visszatekintő monográfia teljes szövegét jelentette meg 500 oldalon. A tizenegy gyermekes székelykövesdi család ötödik gyermekét Isten választotta ki a szolgálatra – hangzott el dr. Papp Vilmos ismertetőjében, aki felidézte Kiss Ferenc hányatott életét. Kiss Ferenc ahol megfordult, nemcsak a gyermekeket, hanem a fiatalokat, szülőket is nevelte, dalárdát szervezett, színdarabokat tanított be, gazdasági ismeretekre oktatta a közösséget. Többször bejárta Mezőség mind a 147 települését, s összegyűjtötte a fellelhető adatokat a népesség alakulásáról, templomokról és iskolákról, papokról és tanítókról, dalárdákról és egyesületekről. Munkája nem puszta adattár, hanem nemzetmegtartó, családmegtartó biztatás arra, hogy a szórványról nem szabad lemondani. Azt vallotta, hogy „a Mezőség népünk szíve! S ha e szívvel baj történik, odalesz Udvarhely és Várad, Somogy és Zala”. A dalárdákról, kórusokról szóló kötete még kiadásra vár, s megérdemelné, hogy a Mezőségen is méltó emléket állítsanak Kiss Ferencnek. /Bodolai Gyöngyi: A Mezőségtől Kőbányáig. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./

2009. október 12.

Örömünnepet ült október 11-én a kis mezőségi falu, Oláhgyéres maroknyi magyarsága, a település fennállása óta először avattak itt református templomot, csöppnyi, 50 férőhelyeset. A falu Mocs községhez tartozik, összesen mintegy 350 lelket számlál, ebből 42-re tehető a nyilvántartott református hívek száma Oroszhegyi Attila Zsolt pusztakamarási lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket, az igét dr. Pap Géza püspök hirdette. A holland támogatók képviselője is megjelent. Páll Zoltán, a magyarkályáni missziós egyházközség lelkész már második alkalommal épít templomot: a kályánit 2001-ben fejezték be és adták át a gyülekezetnek. Az összesen 225 lelket számláló egyházközségbe Magyarkályánon kívül Kályánivám, Lárga, Kötelend, Mezőszava, Oláhgyéres, Apahida és Zsuk reformátussága is beletartozik. Oláhgyéres mindig is a 10 km-re fekvő Mocshoz tartozott. A templom hatalmas összefogással készült el. Most már csak harangot kell szerezni és be kell vezetni az áramot is. /Sándor Boglárka Ágnes: Református templomot avattak a mezőségi Oláhgyéresen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

2009. november 28.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) az ülésén értékelték a november 22-i elnökválasztás eredményeit. László Attila, RMDSZ Kolozs megyei elnöke gratulált Kelemen Hunornak, hogy a magas részvétel mellett ilyen eredményt ért el. Ezzel szemben Horváth Márton, Mocs polgármestere elégedetlen azzal az eredménnyel, amelyet az RMDSZ elnökjelöltjének sikerült Kolozs megyében teljesítenie. /Jakab Judit: MKT: Mircea Geoanára kell szavazni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998