udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1995. augusztus 10.

Arad megyében a tanács jóvá hagyta azt a listát, amelyek alapján 43 Arad megyei település visszakapja, illetve megkapja a községi rangot. A magyarlakta települések /Kisiratos (1845 lakos), Kispereg (1053), Simonyifalva (892), Vadász (1164), Majlát (1132), Zimándköz (1206), Szentpál (629)/ hiába kérték már 1990-ben a községi státust, nem kapták meg. Kisiratos nem tudta elérni a tőle hét km-re levő Kürtös város gyámkodásának megszüntetését, vagy Majlát kérte, de nem adták meg, a közelében levő Monostor nem kérte, mégis megkapta a községi rangot. Több magyarlakta település fellebbezett a döntés ellen, választ nem kaptak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1995. augusztus 10.

Arad megyében a tanács jóvá hagyta azt a listát, amelyek alapján 43 Arad megyei település visszakapja, illetve megkapja a községi rangot. A magyarlakta települések /Kisiratos (1845 lakos), Kispereg (1053), Simonyifalva (892), Vadász (1164), Majlát (1132), Zimándköz (1206), Szentpál (629)/ hiába kérték már 1990-ben a községi státust, nem kapták meg. Kisiratos nem tudta elérni a tőle hét km-re levő Kürtös város gyámkodásának megszüntetését, vagy Majlát kérte, de nem adták meg, a közelében levő Monostor nem kérte, mégis megkapta a községi rangot. Több magyarlakta település fellebbezett a döntés ellen, választ nem kaptak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2000. június 20.

Gheorghe Funar harmadszorra is megnyerte Kolozsváron a polgármesteri választásokat. A Nagy-Románia Párt jelöltje kapta a szavazatok 53,2 %-át (85.695 szavazat), a konvenciós Serban Radulescura 46,8 % (75.307 szavazat). A helyhatósági választások második fordulójában a 275 272 szavazati joggal rendelkező kolozsvári közül 161 685-en (54 %) adták le szavazatukat, amelyből 620-at érvénytelenítettek. Funar a Monostor és a Marasti negyedi, illetve a katonák számára létrehozott speciális szavazókörzetekben szerezte a legtöbb szavazatot, Radulescu a központban, a Györgyfalvi, illetve a Hajnal negyed egyes körzeteiben szerzett többséget. /Harmadik mandátum Kolozsvár polgármesterének. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2001. január 19.

Funar, Kolozsvár polgármestere közleményben tudatta: jan. 18-án a jászvásári ítélőtábla úgy döntött, hogy Ion Antonescu, Ion I.C. Bratianu, Iuliu Maniu és Ferdinand király szobra ügyében elfogadja a polgármester és a városi tanács fellebbezését és elutasítja Vasile Cerghizan volt prefektus rendeleteit. Mint ismeretes, a polgármester Ion Antonescu-szobor felépítését tervezte a Monostor negyedi ortodox templom mellett. A volt prefektus leállította az építkezési munkálatokat, perbe fogta a polgármestert és felfüggesztette a tanács szoborállítási határozatát. /Mégis lesz Antonescu-szobor Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2001. október 2.

Kolozsváron szept. 29-én felavatták az Ifjú Keresztyének Egyesülete (IKE) új székházát. Az ünnepségre a monostori református templomban került sor. Az épület az IKE országos központjának ad otthont, és ugyanitt konferenciákat, találkozókat szerveznek majd. /Máté Erzsébet: Felavatták az IKE új székházát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

2002. augusztus 2.

A napilap a következő számokban megszólaltatja Kolozsvár körzeti RMDSZ-elnökeit. A Bulgária telepen Vargyasi László elnök szerint legnagyobb gondjuk az, hogy nincs székházuk. Ez általános probléma, mivel csak a két monostori szervezet és a pata-györgyfalvi rendelkezik saját székházzal. Egyelőre az Aradi utcai református templomban szokták megtartani a gyűléseiket. Hétszáz körül van a taglétszám. Inkább a gazdaság érdekli az ittenieket, a Hóstáton élőket. Nehéz összefogni a tagságot, mivel a tömbházlakók és a hóstátiak között nagy különbségek vannak. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a magyarság? Körzeti megmaradás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2002. szeptember 17.

Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nem akar belenyugodni a népszámlálás eredményébe, abba, hogy Kolozsváron a magyarok száma az összlakosság 20 százalékát sem teszi ki. Több ezer magyart a számlálóbiztosok nem voltak hajlandók felírni a listára. Hiába diktálták be a pillanatnyilag külföldön tartózkodókat, őket nem vették számításba. A magyarság aránya a városban most sem kisebb, mint a múlt népszámláláskor volt. Jelenleg 317 ezer a kolozsvári lakcímmel rendelkezők száma, saját felmérésük szerint ebből mintegy 68 ezer a magyar. Megkezdték a saját népszámlálást, s jelenleg 60 ezer név, címmel ellátva, már a számítógépben van, és reméli, hogy a Belvárosból, a Györgyfalvi negyedből és Monostorról még kikerül a nyolcezer fő. Az sem volt szabályos, hogy a népszámláláskor a városban tanuló diákokat is kolozsváriaknak vették. Igaz, hogy az elmúlt esztendőkben sok magyar távozott, azonban nagyon sok fiatal magyar család letelepedett Kolozsváron. Még külföldről is visszajöttek egyesek. - Mintha elhallgattak volna az RMDSZ-ben a közösségi-területi autonómia igénylésével. - Ha a politikai alanyiságot feladjuk, akkor eleve lemondunk a sikeres politizálásról, szögezte le Kónya-Hamar Sándor. Az RMDSZ lemondott a kezdeményezésről, a kockázatvállalásról, a helyzetteremtésről, pedig mindez feladata lenne. Jelenleg a főcél: megfelelni az éppen hatalmon lévő erőknek, úszni az árral és így kicsikarni bizonyos engedményeket. Az erdélyi magyarság önbizalma megszűnőben, elkeseredettek, csalódottak az emberek. /Román Győző: Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szövetség megtéveszti a nyugati világot. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 17./

2003. augusztus 4.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) Kolozs megyei szervezete felszólította Vasile Soporan prefektust, változtassa meg Kolozsváron a Monostor negyedben lévő Maresal Ion Antonescu utca nevét. Az elnevezés miatt a kolozsvári zsidó közösség is tiltakozott, legutóbb 2003 júniusában Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke fejezte ki elégedetlenségét az utcanév miatt. /B. T.: Tiltakoznak az Antonescu-kultusz ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2003. augusztus 8.

Kolozsvár egyik főutcája továbbra is a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevét viseli. A Monostor negyedben a kolozsmonostori templom mellett lévő egykori Primaverii utca annak ellenére nevezik Ion Antonescunak, hogy már közel másfél éve sürgősségi kormányrendelet tiltja a háborús bűnösök kultuszának ápolását Romániában, valamint közel egy éve tanácsi határozat is elrendelte, hogy az utca kapja vissza régi nevét. A napokban a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) szólította fel Vasile Soporan prefektust, változtassa meg az utca nevét. A román kormány tavaly március 13-án hozta meg a 31-es számú sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében tilos utcákat, sétányokat, tereket és parkokat elnevezni a béke és az emberiség ellen bűncselekményeket elkövető személyekről. A kormányrendelet szerint a háborús bűnös személyekről szervezeteket sem szabad elnevezni. Tavaly aug. 29-én Kolozsváron a tanácsosok döntöttek: átkeresztelik az Antonescu utcát régi, Primaverii nevére. Gheorghe Funar polgármesternek intézkednie kellett volna, azonban többször is arra hivatkozott, hogy a törvényeknek nem szabad visszamenőleges hatállyal érvényt szerezni. Tavaly a polgármesteri hivatal folyosóján lévő Antonescu szobormakettet a rendőrség eltávolította, miután Funar többszöri felszólításra sem volt hajlandó azt megtenni. Az Antonescu-kultusz ápolása azonban nemcsak Kolozsváron okoz gondot. A rendszerváltás utáni években Marosvásárhely legszebb sétánya is a marsall nevét viselte. A város helyi tanácsa tavaly szeptemberben úgy döntött, átkereszteli ezt az utcát Vár sétányra. A tanács határozatának azonban mai napig sem sikerült érvényt szerezni, mert az Antonescu-kultusz ápolóinak helyi képviselői, a Hősök Kultuszának Egyesülete a döntést a közigazgatási bíróságon támadta meg. Az első fokú döntés kimondja, hogy noha a megyei utcanévadó bizottság véleménye csak konzultatív jellegű, a városi tanácsnak ki kellett volna kérnie a testület véleményét. A bírósági ítélet a névcserére vonatkozó tanácsi határozatot semmisnek nyilvánította. A kormány tavalyi sürgősségi rendelete, ha nem vonatkozik mindenütt a háborús bűnös Antonescu marsallra, annál inkább vonatkozik Wass Albert erdélyi íróra, akinek köztéri szobrait a román hatóságok szokatlan gyorsasággal eltávolították. /Borbély Tamás: Továbbra is marad az Antonescu utca. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998