udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 68 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. április 2.

Ápr. 1-2-án rendezték meg Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Határon Túli Magyarok Hivatala szervezésében Az egyházak szerepe a kisebbségi közösségek szellemi és gazdasági építésében címmel a II. kárpát-medencei egyházi konferenciát. Az előző konferencián, 1997-ben általános jelleggel tekintették át az egyházak közösségépítő szerepét, hozzájárulásukat az anyanyelv, a magyarságtudat, a közösségi összetartás megőrzéséhez. A mostanin is a magyarországi egyházak, valamint a határon túli magyarság egyházi képviselői vettek részt: római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok, görög katolikusok, baptisták. Magyarországon kívül nyolc országból érkeztek a résztvevők: Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Horvátországból, Szlovéniából, Ausztriából és Németországból. A tanácskozást Mózes Árpád erdélyi evangélikus püspök nyitotta meg, Tempfli József /Nagyvárad/ katolikus püspök az "aratók felelősségéről", Gulácsy Lajos /Munkács/ református püspök a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetérről beszélt. A párbeszédre való készséget hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár, kiemelte, hogy "pótolhatatlan szerepe van az egyházaknak a nemzeti kisebbségek építésében". Az EU-integrációról elmondta: "úgy kell integrálódni, hogy ne távolodjunk el a határon túli kisebbségektől". Csiha Kálmán /Kolozsvár/ református püspök emlékeztetett: a kommunizmus időszakában a templomok képezték az egyetlen helyet az igazi magyar közösségek számára, majd felhívta figyelmet arra, hogy az egyházak nem kapták vissza elvett ingatlanaikat. Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános a helybeli segítséggel felépült iskoláról beszélt, amely 105 gyermeknek biztosít magyar tanulási lehetőséget, Zsidó János /Dunaszerdahely/ a 12 szlovákiai magyar egyházi iskoláról, Böjte Csaba ferences atya a szinte semmiből létrehozott, Déván működő iskolaközpontról, Fülöp G. Dénes /Marosvásárhely/ a helybeli népfőiskoláról, melynek 652 hallgatója van, Szabó Béla /Beregszász/ református lelkész és Majnek Antal /Munkács/ római katolikus püspök egyházaik nehézségeiről. A magyarság vészes fogyatkozására sem az anyaországban, sem Erdélyben nem számolnak igazán, fejtette ki Papp Géza /Kolozsvár/ református lelkész. Tabajdi Csaba zárszavában a konferenciát úgy jellemezte, hogy "hitbéli, emberi, nemzeti megerősítést adott mindannyiunknak". Az egyházi közösségeket nem lehet megkerülni, mondotta, "cselekvő, gondoskodó egyházra van szükség". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

1998. augusztus 23.

Szatmár az a régi egyházmegye, amelyet leginkább sújtott a XX. század. Négy ország területére szaggatta szét az egyházközségeket Trianon és a második világháborút követő újabb osztozkodás. Ma Románia, Magyarország, Ukrajna és Szlovákia osztozik a hajdani szatmári plébániákon. A felvidéki részek a Kassai Főegyházmegyébe, a magyarországiak a debrecen-nyíregyháziba, Kárpátalja önálló egyházmegye felé tart, s Szatmárnémeti központtal ma is létezik a romániai területeken a Szatmári Egyházmegye. A szatmári közös történelemtudat, közös sors újraéledőben van. Ezt bizonyítják az évente megismétlődő Scheffler-megemlékezések, melyekre legutóbb 1997 decemberében Fehérgyarmaton került sor, Reizer Pál /Szatmárnémeti/ és Bosák Nándor /Debrecen/ püspökök részvételével, s a most nyáron megrendezett első "nemzetközi" szatmári kispaptalálkozó is. Scheffler János vértanú püspök volt az utolsó olyan szatmári püspök, aki a teljes egyházmegye lelkipásztorkodásáért felelt, nehéz időkben, a második világháború idején. A hős lelkű főpásztor román börtönben halt meg. A szatmárnémeti székesegyház kriptájában levő sírja, az egyházmegye másik nagy püspökéhez, Hám Jánoshoz hasonlóan határokat átívelő zarándokhellyé vált már sok esztendővel ezelőtt. - A magyarországi szatmári papok és kispapok rendszeresen meghívást kapnak szatmárnémeti papszentelésekre, és viszont. A kispapok idén júliusban a Tisza és a Túr találkozásánál verték fel sátraikat. Reizer Pál püspök vezetésével érkeztek a kispapok. Majnek Antal munkácsi püspök is jött volna néhány papjával, de az utolsó napon ellopták az autóját. Jövőre Erdélyben vernek sátrat a szatmári kispapok, de akkor már kárpátaljaiakkal és felvidékiekkel kiegészülve. /Szerdahelyi Csongor: Szatmár keresi egymást. = Új Ember (Budapest), aug. 23./ Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. - Jilava, 1952. dec. 6./

1999. március 8.

Munkácson mostantól csak azok tölthetnek be közhivatalt, akik levizsgáznak ukrán nyelvből. Az Ukrajnában eddig páratlan intézkedést Viktor Baloga polgármester vezette be Kárpátalja soknemzetiségű második legnagyobb városában. Rendeletében feltételül szabta az állami alkalmazottak, pedagógusok, művelődési dolgozók és rendőrök számára az államnyelv ismeretét. Ukrán nyelvtudásukról az érintetteknek szakmai minősítő vizsgán kell számot adniuk. Akik ezen megbuknak, azokat ukrán nyelvtanfolyam elvégzésére kötelezik a helyi tanárképző főiskolán. A polgármester rendelete értelmében Munkács területén csak ukrán nyelvű feliratok és reklámok helyezhetők el. A jövőben a rendezvényeket is csak államnyelven lehet megtartani a városban. /Feltétel az ukrán nyelv ismerete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

1999. július 7.

A Kárpát-medence számos magyar irodalmi társaságát magába tömörítő ITÁSZ idei nyári vándorgyűlését Fehérgyarmaton tartották. A városháza dísztermében N. Pál József irodalomtörténész és Pálffy G. István Czine Mihályra emlékezett, majd Bíró Zoltán (szegedi JGYTF) Harmadik út című előadása következett. Varga Domokos író Móricz Zsigmond, a Kelet Népe és a népi írók című előadása és közgyűlés zárta a napot. Júl. 3-án a szatmárcsekei református templomban Kulin Ferenc irodalomtörténész Kölcsey időszerűségéről tartott előadást, Bertha Zoltán irodalomtörténész a transzilvanizmusról, Medvigy Endre irodalomkutató, az ITÁSZ elnöke Nyírő Józsefről értekezett. Júl. 4-én vasárnap Beregszászon Vári Fábián László a kárpátaljai irodalmat ismertette, utána Zubánics László, a Beregi Hírlap /Beregszász/ főszerkesztője kalauzolta a városba és Munkács várába a vendégeket. /Irodalmi társaságok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

1999. július 15.

Júl. 15-én befejeződött Pannonhalmán a határon túli magyar kispapok négynapos találkozója, melyet a Rákóczi Szövetség szervezett. Szlovákiában a pozsony-nagyszombati szeminárium 127 kispapja közül 16 magyar anyanyelvű. Az utóbbiak számára nincsenek magyar nyelvű előadások, de kérhetik magyar nyelvű felszentelésüket. - Kárpátalján napjainkban 70 ezer katolikus hívő él, háromnegyedük magyar, a többi német, szlovák és ukrán. 1989-ben mindössze négy magyar katolikus pap élt. Jelenleg már 31-en vannak, de közülük csak öten helybeliek, a többiek missziós atyák. Ungváron jezsuiták, Nagyszőlősön ferencesek tevékenykednek, Munkácson pedig egy domonkos rendház működik. Jelenleg 13 szeminaristája van Kárpátaljának, püspökük Majnek Antal /Munkács/. Ezek a kispapok Magyarországon, Erdélyben, Gyulafehérváron, Rómában, Szlovákiában végzik a szemináriumot. Gyulafehérváron a hittudományi főiskolának jelenleg közel 120 hallgatója van. /Botlik József: Határon túli kispapok Pannonhalmán. = Magyar Nemzet, júl. 15./

1999. augusztus 12.

Szeptember 12-én a Stockholmi Magyar Házban képzőművészeti kiállítást szervez az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) - tájékoztatott Tamás György, az egyesület elnöke. - A kiállításon munkácsi, nyíregyházi, debreceni, budapesti, szentendrei, iserlohni, stockholmi képzőművészek alkotásain kívül kolozsvári művészek, többek között Bene József, Imecs László, Miklóssy Gábor, Kovács Károly és Starmüller Géza munkái is megtekinthetők. A millenniumi ünnepségek keretében a Stockholmi Magyar Házban rendezik meg az eddigi legnagyobb kiállítást, amelyen körülbelül százötven magyar képzőművész munkáját mutatnák be. Aki részt kíván venni a kiállításon, Starmüller Gézánál jelentkezhet. A kiállításokat a stockholmi "Lencse Tibor Baráti Társaság" és az EMKES szervezi. /Kolozsvári képzőművészek a stockholmi kiállításokon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

1999. augusztus 16.

A Határon Túli Magyarok Hivatala remélhetőleg hosszú időre befejezi eddigi vándoréletét és végleges otthonba költözik: a külügyminisztérium Budapest, I. kerületi, Bérc utca 13-15 sz. alatti épületébe, alig valamivel a Citadella alatt. A székház ünnepélyes átadását f. év augusztus 19-e, déli 10 órára tervezik az illetékesek, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök Szt. István nap előestéjén felavatja a hivatal új otthonát. Az ünnepi eseményen jelen lesznek a határon túli magyarság vezetői, köztük Markó Bélával és az RMDSZ más tisztségviselőivel, továbbá egyházi vezetők és magyarországi politikusok. Az átadási ünnepség hangulatát emeli az a tárlatnyitás, amely a Bérc utcai székházban 33 határon túli képzőművész munkáit mutatja be a Hortobágyi Alkotótábor gyűjteményéből. A kiállítók a következők: Babinec József (Ungvár), Bartos József (Munkács), Bulecza Gábor (Ungvár), Földessy Péter (Munkács), Ilku Marion József (Lemberg), Jaskina Ludmilla (Ungvár), Micska Zoltán (Ungvár), Olesz Figol (Lemberg), Patyk Volodomir (Lemberg), Strauszt Katalin (Munkács), Ábrahám Jakab (Brassó), Balázs József (Gyergyóújfalu), Fazakas Tibor (Vajdahunyad), Gaál András (Csíkszereda), Kákonyi Csilla (Marosvásárhely), Márton Árpád (Csíkszereda), Mátyás József (Déva), Molnár Dénes (Marosvásárhely), Molnár Ilona (Marosvásárhely), Sütő Éva (Déva), Szabó Vilmos (Zilah), Székely Géza (Kolozsvár), Véső Ágoston (Nagybánya), Zsigmond Attila ? (Marosvásárhely), Gabrics Sinisa (Újvidék), Gyurkovics Hunor (Szabadka), Moják Aranka és Péter (Pétervárad), Salamon Árpád (Konjice-Szlovénia), Hedda-Vidmar Salamon (Konjice- Szlovénia), Duncsák Attila (Kassa), Balogh Zoltán (Ulm- Németország), Szotyori Z. Edit (Németország.) /Mi újság? Új otthonba költözik a Határon Túli Magyarok Hivatala. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

1997. március 26.

Kárpátalján hatvanezer katolikus él, nyolcvan százalékuk magyar. Püspökük Majnek Antal /Munkács/, Budapesten ferences szerzetes volt püspökké szentelése előtt. 1997 elején Magyarországról nyolc katolikus pap, Erdélyből még két katolikus pap segíti munkáját. Szlovákiából három papot küldtek, közülük csak egyik tud magyarul. A városokban alig kaptak vissza valamit az egyházi vagyonból, a falvakban tucatnyi plébániaépület került vissza. A törvény nem engedi egyházi iskolák létrehozását, több kárpátaljai gyermek magyarországi egyházi iskolába jár. Nyaranta jönnek Magyarországról tanárok, fiatalok, hogy segítsenek a nyelvtanításban és a nyaraltatásban. Sok ruhát és élelmiszert küldenek Magyarországról, erre szükség is van. Január elsejétől rendelet tiltotta meg gyermekek külföldi utaztatását /nyaraltatását/. Kevés a magyar iskola, a Felső-Tisza vidéken például csak a nagyobb városokban található. A magyar határ mentén, tiszta magyar falvakban sincs magyar iskola mindenütt, mert a szülők nem igénylik, hogy legyen. A magyarok egységes érdekvédelme már a múlté, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségből több helyen is kiváltak a helyi szervezetek. Az elmúlt években nem támadták az egyházat, újabban az ukrán nacionalisták kezdenek támadni. /Magyar Nemzet, márc. 28./

1997. április 22.

Budapesten kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozást tartottak Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében címmel. 1945 óta először találkozott a Kárpát-medence magyar történelmi egyházainak csaknem 150 képviselője. Tabajdi Csaba államtitkár bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala kiemelt feladatának tekinti a kisebbségben élő magyarság önszerveződésének ügyét. Az államtitkár kifejtette: a magyar kisebbségek számára fontos, hogy a történelmi magyar egyházak visszakapják korábban elvett vagyonukat, illetve méltányos módon kárpótolják őket. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hangsúlyozta, hogy az egyház a nemzet lelkiismerete és nem feltétel nélküli szolgálója. Így tudja csak megtartani nemzeti identitását és nyelvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Az egyház döntő szerepet játszik a kisebbségek nyelvi és kulturális jogainak megőrzésében, a megmaradásban. Több előadóhoz hasonlóan Gulácsy Lajos munkácsi református püspök is kiemelte, hogy morális megújulásra, új evengelizációra van szükség, mert nem a pénzhiány, hanem a szeretet- és szolidaritáshiány okozza a legsúlyosabb gondokat. Ugyanakkor az egyházaknak a világi célok elérésében is missziós szerepük van, miként azt Kató Béla, Sepsiillyefalváról érkezett lelkész mondta. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök az egyháznak a nemzeti önazonosság megőrzésében való szerepéről beszélt. A megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. /Új Szó (Pozsony), ápr. 22,23./ A moldvai csángóktól a horvátországi magyarokon át az Ausztriában élő magyarságig szinte minden terület gondjait felölelte a tanácskozás. A felszólalásokból kiderült, hogy az egyházak még gazdaságszervezői feladatokat is ellátnak, amíg ezt azt űrt arra hivatottabb nem tölti ki. Többen figyelmeztettek arra, hogy a kisebbségben élő magyarság előtt nem lebeghet állandó fátumkép. Törzsök Erika, a HTMH elnöke kiemelte, hogy az egyház napjainkban is a stabilitást, a folytonosságot és az ellenségképnélküliséget jelenti. Erdélyben nagy lehetőségek mutatkoznak az egyházi iskolák terén, mi ettől lemaradtunk, mondta Utasi Jenő, Tóthfalu plébánosa. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23./ A határon túli magyar nemzeti közösségek életében az egyház megtartó, identitástudat- és nyelvvédő szerepet is magára vállalt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 27./

1997. június 4.

Erdélyi Géza szlovákiai református püspök adott tájékoztatást az egyház helyzetéről. Erdélyi Gézát 1996. júl. 9-én Révkomáromban választották püspökké. Elmondta, hogy kidolgoztak egy hat évre szóló munkaprogramot. Trianon után megalakult a szlovákiai és kárpátaljai egyetemes református egyház, melyet három egyházkerületre tagoltak, mindegyiknek volt püspöke, a kárpátaljainak Bertók Béla munkácsi lelkész, halála után Magda Sándor. 1945 után a magyar ellenes diszkriminatív törvények, az állampolgárságtól való megfosztás lehetetlenné tette az egyházi életet. Az egyház csak 1950-től működhetett újra. A szlovák reformátusok megfelelő képviselethez jutottak. A lelkészeket 1950-től a prágai egyetem teológiai fakultásán képezték. Varga Imre püspök 1980-ban meghalt, utána négy éves interregnum volt, az állam egyházpolitikájából adódóan feszültségek keletkeztek. 1984-ben Horváth Zsigmondot választották püspöknek, aki 1988-ban meghalt, nem tudta megszüntetni a széthúzást az egyházon belül. Mikó Jenő pozsonyi lelkipásztort választották meg következő püspöknek. Jelenleg 110-115 ezer lehet a hívek száma, közülük százezer magyar, a többi szlovák. A keleti végeken az elmúlt századokban sok magyar református szlovákká vált. Szlovák nyelvű hívek alkotják a nagymihályi és ondava-hernádi egyházmegyét. A krónikus lelkészhiány pótlására indult három éve Komáromban a Calvin J. Teológiai Akadémia, ahol jelenleg 62 teológus és 46 hitoktató tanul. /Magyar Nemzet, jún. 4./

2000. október 9.

Dávid Ibolya igazságügyi miniszter részt vett az október 6-i aradi megemlékezéseken, megbeszélést folytatott Dorel Popa aradi polgármesterrel az Aradon tervezett román-magyar megbékélési park létrehozásáról és az aradi szabadságemlékmű ott történő végleges elhelyezéséről. A sajtóértekezletet tartó miniszter asszony elmondta: már az év első felében kérte az aradi városi vezetést, vitassák meg az emlékpark kérdését, de akkor a romániai helyhatósági választás utánra maradt az ügy. Az új polgármester, Dorin Popa most kedvezően viszonyult a felvetéshez. Az első elképzelések szerint a várból kiszabadított szabadságemlékmű megsérült szobrait már ideiglenes helyükön restaurálták volna, de egy magyarországi szakértői bizottság szerint e munkálatot a végleges felállításkor kell elvégezni. - A téli csapadék hatására ismét átszakadhat a gát Nagybányán az Aurul vállalatnál, s akkor újabb, a korábbihoz hasonló ciánszennyezés kerülhet a Szamosba, a Tiszába - figyelmeztetett Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, aki szerint megengedhetetlen, hogy továbbra is a ciános vizet vezessék a meddőfeldolgozó üzemből a nyolc kilométerre lévő tározótóba, s onnan ismét vissza a meddőmosóhoz. A kormánybiztos felelősséggel állítja: nem felel meg a valóságnak, hogy a Tiszánál már semmi nyoma a ciánszennyezésnek. A természet megpróbálja valahogy helyreállítani az egyensúlyt, de ez már egészen más, mint amilyen a Tisza lehetne, ha nem érkezett volna a valamennyi élőlényt elpusztító, nagy mennyiségű cián. - A gazdasági-kulturális együttműködésre interrégiót hoz létre Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye és Ukrajna Kárpátaljai Területe. A megállapodást Nyíregyházán írta alá Helmeczy László, a szabolcsi, illetve Szabó István, a szatmári önkormányzat elnöke, valamint Viktor Baloga, Kárpátalja kormányzója és Iván Iváncso, megyei tanácselnöke. A megállapodáshoz tartozó mellékletben előírták: a határátkelők fejlesztését, az árvíz- és környezetvédelmi veszélyeztetettség mértékének csökkentését, turisztikai és sportcentrumok létrehozását, s egyben határoztak a munkácsi vár restaurálásának befejezéséről. /A múlt hét végén történt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2000. október 13.

Kétnapos tudományos ülésszakot tartanak Temesváron okt. 13-14-én a helyi temesvári Bartók Béla Alapítvány (elnök Halász Ferenc tanár) és a Bartók Béla Elméleti Líceum (igazgató Erdei Ildikó) szervezésében az 1000 éves Magyarország története kezdeti korszakáról. A témák önmagukért beszélnek: Szent István király belpolitikája - előadó dr. Kristó Gyula /Szeged/ egyetemi tanár, Szent István király külpolitikája - előadó dr. Makk Ferenc /Szeged/, tanszékvezető egyetemi tanár, Temesvári és bánsági millenniumi ünnepségek a sajtó tükrében - előadó Miklósik Ilona, a Banat Múzeum muzeológusa, A tájegység történetírói az Árpád-kori Temesközről - előadó Szekernyés János helytörténész, A Bánság tájnévtörténete - előadó Vicze Károly, a Bartók Béla Líceum tanára. Okt. 14-én a Bartók Béla Líceumban történelmi-irodalmi vetélkedővel folytatódik a rendezvény, hazai és külföldi diákcsapatokkal: Szent László Gimnázium, Budapest, Árpád Vezér Gimnázium, Sárospatak, II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola, Munkács, Ady Endre Elméleti Líceum, Nagyvárad, Csiky Gergely Iskolacsoport, Arad, Orbán Balázs Líceum, Székelykeresztúr, Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár. /1000 éves Magyarország. Tudományos ülésszak - történelmi-irodalmi vetélkedő. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./ Szekernyés János helytörténész beszélt a temesvári történetírók aranykoráról: a XIX. század végén a helyi Történész-Régész Egyesület számos történész-akadémikust adott Magyarországnak. Vicze Károly történelemtanár a tájegység nevének helyes használatáról kifejtette, hogy a történelem folyamán Temesköznek, Bánátnak és Bánságnak is neveztek, jelenleg Az utóbbi elnevezés használatos. - Dr. Makk Ferenc szegedi történész a lapnak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Szegedi Egyetem (korábban József Attila Tudományegyetem) és a temesvári Nyugati Egyetem testvéregyetemek. A rendszerváltás után lehetőség adódott, hogy a kapcsolatokat a jogtudományra, bölcsésztudományra is kiterjesztették. A dáko-román kontinuitás elméletéről elmondta, hogy a "román kutatók álláspontja régóta kialakult, pártdogmává, majd állami tantéllé szilárdult." A magyar középkorászok döntő többsége elutasítja ezt az elméleteket, megalapozatlannak tartják. "A románság szerintünk a Balkán déli részén alakult ki, lassan húzódott föl északra, és Magyarországot tulajdonképpen a XII. század végén érték el. Minden, a román betelepedésre utaló adat Fogaras-Szeben vidékére irányul. Nem lehet véletlen, hogy az 1200-1241-es években egyszerre hat oklevélben jelennek meg a románok, addig egyetlen hiteles kútfő sem említi őket." - A jelenlevő történészek zsűritagokként vettek részt a Bartók Béla Líceumban tartott történelmi-irodalmi vetélkedőn. A hét csapat küzdelméből a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium középiskolás diákjai, kerültek ki győztesen. A második helyet a temesvári Bartók Béla Líceum csapata szerezte meg, "bronzérmes" lett a budapesti Szent László Gimnázium csapata. /Pataki Zoltán: "Ne bántsuk a román elvtársak érzékenységét..." Temesköz, Bánát vagy Bánság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2000. április 11.

1990 márciusában végrehajtották Temesváron a 2. sz. középiskola magyar és román tagozatának szétválasztását. Az így létrejött önálló magyar középiskola felvette a bánsági születésű nagy magyar zeneszerző, Bartók Béla nevét. Az események tizedik évfordulóján megtartották a már hagyományos Bartók Béla iskolanapokat, melyet Erde Ildikó igazgatónő nyitott meg. Az elmúlt tíz év eseményeit a volt igazgató, Halász Ferenc foglalta össze. 1990 után újraindult a Juventus című diáklap, megalakult a diákönkormányzat, beindult a sulirádió, testvériskola-kapcsolatot létesítettek a sárospataki, budapesti, kassai, munkácsi tanintézetekkel. A líceum vezetősége emléklappal köszönte meg az eltelt években itt oktató pedagógusok hűségét, odaadását. /Bartóki örökség: a népek testvérré válásának eszméje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2000. június 13.

A kárpátaljai Nagydobronyban tartotta idei első ülését a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtó- és Telekommunikációs Bizottsága. Az ülést Horkay László kárpátaljai püspök nyitotta meg, majd Tonk István elnök kifejtette: "úgy érezzük, egy újabb szigetre jöttünk, hiszen Trianon a magyarságot szétszabdalta, s ezért szigetekben élünk." A sajtóbizottság egyik fő feladata, hogy a magyar reformátusságot összetartsa, remélve, hogy a szigetek egyszer földrésszé kovácsolódnak. - Czövek Olivér bemutatta a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületről készülő térképet. - A nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthont holland segítséggel építették 1995-ben, melyben 59 egészséges és testi-szellemi fogyatékos árva és félárva gyermeket szállásoltak el. - Munkácson a négyszintes gyermekotthon holland és német segítséggel 1997-ben készült el. Működésben-fenntartásban nagy segítséget nyújt néhány amerikai gyülekezet. Munkácson a cigánytelepen Gulácsy Lajos tiszteletbeli püspök mutatta be az épülő templomot /Kárpátalján a negyedik cigánytemplom/, a hozzátartozó tagok pedig a 100. magyar ajkú gyülekezetet alkotják. A gyülekezet a kétezret is meghaladhatja. A vendégek Beregszászon megtekintették a diakóniai központot. - Tiszabökényben az árvíz idején tönkrement házak közül 52 az Erdélyi Ref. Egyházkerület segítségével épül újjá. Megtekintették a 14. századi Árpád-kori templomot, amely Kárpátalja legrégibb temploma. /Somogyi Botond: Látogatás Kárpátalján. Református összefogás az árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2000. június 24.

Dukász Anna Szatmárnémetiben kezdte színpadi pályafutását, a háború után. Nagyváradon nyolc évig volt ünnepelt primadonna. Azután váltott, jöttek a drámairodalom híres nőalakjai. 1961-ben átszerződött Marosvásárhelyre, majd tíz évig játszott Sepsiszentgyörgyön. Itt igazgatta is az együttest. 1978-ban, képzőművész férjével, Vigh Istvánnal együtt az Egyesült Államokba távozott, ahol állandóan magyar környezetben lépett fel, maga szerkesztette verses, zenés összeállításokban. 1993-ban a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Kisvárdán fellépett a torontói magyar társulatban. Ezzel az előadással Erdélyben is turnéztak, Dukász Anna egykori sikeres fellépéseinek színhelyén, Szatmárnémetiben, Nagyváradon és Kolozsváron. Pályafutásának 50. évfordulóját Munkácson ülte meg, első fellépéseinek színhelyén. 20 évig tartó emigráció után férjével Debrecenben telepedett le. Itt érte a halál június 12-én. 75 évet élt. Temetése jún. 25-én lesz Debrecenben. /S. Muzsnay Magda: "Én vagyok a legboldogabb színész a világon..." = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./ Dukász Anna /Nagyvárad, 1925. ápr. 30. - Debrecen. 2000. jún. 12./

2000. július 8.

Júl. 6-án a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának résztvevői református világtalálkozót tartottak Ópusztaszeren, ez volt a találkozó magyarországi zárórendezvénye. Dr. Hegedűs Lóránt dunamelléki püspök beszéde után a világ minden égtájáról érkezett református püspökök együtt celebrálták a hálaadó istentiszteletet azért, hogy a Trianon és a történelmi viharok által szétszórt magyarság Isten segítségével megtarthatta nemzeti egységtudatát. Erről szólott a hívekhez Tőkés László püspök is, kifejtve, hogy a vallásos hit segített a megmaradásban is. A Krisztusba vetett hit a keresztyén magyarokat összetarthatja, és akkor a szekularizációnak, illetve a modern világ ártalmainak sem sikerül megbontania a Trianon óta megőrzött lelki egységet. A püspök Bocskai István testamentumát idézte, melyben a református erdélyi fejedelem arra intette utódait, hogy Erdély és Magyarország egysége érdekében cselekedjenek. "Gyűlj ide népem!" - idézte a püspök Dsida Jenő versét, Isten áldását kérve arra, hogy a magyar ne váljék széthúzó nemzetté. Az istentiszteletet együtt tartották a szétsodródott magyarság egységét jelképezve: Horkay László kárpátaljai püspök, dr. Erdélyi Géza felvidéki püspök, Tőkés László királyhágómelléki püspök, Csete-Szemesi István délvidéki püspök, Forró Sándor kanadai püspök és Medgyesi Lajos amerikai püspök. A többórás rendezvény után a hívek a nagy meleg ellenére tömött sorokban járultak az úrasztalokhoz és vették magukhoz az úrvacsorát. Az istentisztelet végén felolvasták a millenniumi találkozó nyilatkozatát, mely ismételten a lelki és nemzeti egység megőrzésére szólította fel a világban élő magyarokat. A református világtalálkozó eseményei Magyarországon az ópusztaszeri eseménnyel befejeződtek, Erdélyben, a Délvidéken és Kárpátalján folytatódnak a programok: Nagyszalontán például Bocskai fejedelem szobrát avatják, Nagyváradon ifjúsági világtalálkozó lesz, Munkácson, Kassán és Rimaszombaton pedig a helyi reformátusok gyűlnek össze. - Erdélyben a szabadtéri vallásos rendezvények közelében - legyen az katolikus búcsú, vagy református istentisztelet - előszeretettel gyakorlatoztak a román hadsereg harci repülői, illetve helikopterei. A református világtalálkozó idején Ópusztaszeren egy gyakorlatozó MIG 29-es vadászgépe fülsiketítő robajjal többször is alacsonyan körbefordult az emlékpark felett. /Panek József: Református világtalálkozó Ópusztaszeren. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2000. augusztus 31.

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének 150. évfordulója óta minden esztendőben a szeptember eleji koltói hagyományos ünnepséget megelőző nap Erdőd és Nagykároly is megemlékezik a szerelmes költőről. Idén e két helység szeptember 2-án a Kárpát-medence Petőfi-emlékhelyeinek küldötteit látja vendégül. Kecskemét, Kiskőrös, Kolozsvár, Losonc, Munkács, Nagypeleske, Nagyszalonta, Pápa, Rozsnyó és Szatmárnémeti jelezte jelenlétét, valamint fellépését az ünnepi műsorban. A Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek meghívottjai Kolozsvárról Dávid Gyula irodalomtörténész, Budapestről pedig Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Kerényi Ferenc Petőfi-kutató, valamint Bán Éva és Budai Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma munkatársai. /Muzsnay Árpád: A Petőfi-emlékhelyek küldöttei találkoznak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./

2000. szeptember 3.

Jubileumi kispaptalálkozóra került sor Kárpátalján augusztus 16-19. között. Az eseményen jelen voltak a szatmári, a kárpátaljai, valamint a debrecen-nyíregyházi egyházmegyék kispapjai. A találkozó több színhelyen zajlott, Ungvárra, Munkácsra és a Vereckei-szorosba is eljutottak a résztvevők, megismerkedtek egymással, történelmi múltunk színhelyeivel. Hagyományteremtő szándékkal történt mindez, hiszen már a múlt évben is sor került ilyen rendezvényre. /Kispaptalálkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 3./

2001. április 13.

Az EMKES az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm rövidítése. Az egyesület vezetősége: Tamás György elnök, Dőry Hugó titkár, Kisfaludy Lajos pénztáros. Póttagok (szakmai és művészeti tanácsadók): Bartos József festőművész (Munkács), Brúgós Gyula festőművész (Debrecen), Dudás Gyula festőművész (Nagybánya), Essig József fotóművész (Kolozsvár) és Takács György művészettörténész (Szentendre). Az egyesületnek 169 képzőművész a tagja, Svédországból, Magyarországról, Ukrajnából, Szlovákiából, Németországból és Romániából, vannak támogató tagok is. Az EMKES rendezésében eddig hatvannégy kiállításuk volt: Svédországban, Észtországban, Magyarországon. /Gergely Tamás: Magyar festmények Stockholmban. Interjú Tamás György műgyűjtővel, az EMKES elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2001. április 30.

Ápr. 28-án Nagykárolyban, a Károlyi-kastélyban megnyílt a Rákóczi útja című kiállítás, Az élő Rákóczi rendezvénysorozat keretében. A kiállítás anyaga egy hónap múlva Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen és a székelyföldi városokban lesz megtekinthető. A sárospataki Rákóczi Múzeumban összeállított kiállítás itteni bemutatása üzenetet is hordoz, összekapcsolja azokat az egykori Rákóczi uradalmakat, birtokokat, amelyek vonzáskörében ma is Rákóczi kultuszhelyek szerveződnek, intézmények működnek, különböző egyesületek őrzik a fejedelem emlékét, fejtette ki Tamás Edit, a sárospataki Rákóczi Múzeum munkatársa. A kiállítást először Párizs elővárosában mutatták be 1998-ban. A bemutatott anyagot 1998 után a Rákócziak munkácsi várába vitték. Ez a kiállítás több mint a szabadságharc, illetve II. Rákóczi Ferenc életének a bemutatása. Felvillantja a család történetét, a XVII. század elejétől, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna időszakától kezdődően, utal a Wesselényi-féle összeesküvésre, majd II. Rákóczi Ferenc életének a végigkísérése révén a szabadságharc eseményeit eleveníti meg. /Párizs után Nagykárolyban is megnyílt a Rákóczi útja című kiállítás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./

2001. május 26.

Tamás György műgyűjtő, az EMKES elnöke elmondta, hogy az EMKES az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület rövidítése, a végén az S Stockholmot jelenti. Az egyesület vezetősége Stockholmban van. A vezetőségnek van öt póttagja (szakmai és művészeti tanácsadók): Bartos József festőművész (Munkács), Brúgós Gyula festőművész (Debrecen), Dudás Gyula festőművész (Nagybánya), Essig József fotóművész (Kolozsvár) és Takács Gábor művészettörténész (Szentendre). Az egyesület kétévenként tart közgyűlést. - Az EMKES rendezésében eddig hatvannégy kiállítást rendeztek. A kiállítások nagy része csoportkiállítás, melyen egyszerre 40-50 képzőművész szerepel, évente rendeznek egyéni kiállítást is, továbbá alkotótábort. Az EMKES művészettel kapcsolatos könyvek kiadatásában is részt vett. Ezek között volt: Banner Zoltán: Teremtő önvédelem; Murádin Jenő: Nagybánya, a Festőtelep művészei; Petkes József: Néprajzi barangolások a Partiumban. Az EMKES segíti a Házsongárd Alapítványt is. /Magyar festmények Stockholmban. Interjú Tamás György műgyűjtővel, az EMKES elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

2001. június 4.

Jún. 3-án Kárpátalján, a Beregszász környéki Gut községben a magyar millennium jegyében felavatták Szent István szobrát. Az emlékművet Veress Péter beregszászi művész tervei alapján Tihor Albert készítette el kovácsolt vasból. Jún. 4-én Csetfalván Majnek Antal püspök felszentelte a község újonnan épült római katolikus templomát. A templom építéséhez a magyarországi Ökocentrum Kft. nyújtott jelentős anyagi segítséget, belsőépítészi munkálatai Matl Péter munkácsi építész-szobrász tervei alapján folytak. /MTI/

2001. június 14.

Máj. 26-án Munkácson immár negyedik rendezték meg a Kárpátaljai Római Katolikus Ifjúsági Találkozót. Az összejövetelre több mint 250-en jöttek el Kárpátalja különböző helységeiből. A lelki nap mottója: "Keresztáldozat útján a harmadik évezredben". A találkozó szentmisével zárult. /Katolikus ifjúsági találkozó Munkácson. = Metszéspont (a határon túli magyar ifjúsági szervezetek irodájának hírlevele), máj.-jún./

2001. június 22.

A magyar állam 1999 óta különít el folyamatosan anyagi keretet a Kárpát-medencei magyar vonatkozású épített örökség megóvására és dokumentálására. A megítélt összeg két évvel ezelőtt 130 millió, tavaly 136 millió, míg az idén 220 millió forintra rúg. A keretösszegből idén a magyar kormány legalább 110 millió forintot különít el az erdélyi magyar műemlékek felújítására. A kulturális tárca - amely nemrég mintegy 57 erdélyi műemlék épület idei felújítását célzó program számára szavazott meg költségkeretet - az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Teleki László Alapítvány és más szervezetek szakembereinek bevonásával gondoskodik a támogatásból elvégzett munkálatok szakmai ellenőrzéséről, elszámoltatásáról. - Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma főosztályvezetője elmondta, gyakran támogatnak olyan Kárpát-medencei műemlékeket, amelyeket a pusztulástól próbálnak megmenteni, különben az épület elpusztulna. A támogatás kiterjed a kiemelt jelentőségű emlékekre, mint a borsi Rákóczi-várkastély (Felvidék), az alsólendvai (Muravidék) Bánfi-Esterházy-várkastély, a munkácsi vár, a gyulafehérvári székesegyház, de a kisebb települések, például a gelencei, hadadi, nagyajtai, sepsikilyéni emlékekre is. - Erdélyben biztosítottak a legnagyobb számban azok az előkészítési, személyi feltételek, melyek lehetővé teszik a szakszerű beavatkozást. A gyulafehérvári székesegyház őrizte meg a Szent István alapította püspöki székhelyek közül legjobban eredeti formáját. Gyulafehérvár számára kiemelten magas támogatást nyújt a magyar kormány. Nagyon fontos, hogy Kolozsváron műemlékvédelem-szakmérnöki képzés működik. /Anyagi támogatás műemlék-felújításra. A magyar kormány az idén legalább 110 millió forinttal segíti az erdélyi épített örökség megóvását. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2002. október 8.

II. János Pál pápa a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság területén megalapította a munkácsi egyházmegyét a római katolikus hívek számára. Első megyéspüspökévé az addigi apostoli kormányzót, Majnek Antal püspököt nevezte ki. Az ünnepélyes beiktatás szeptember 27-én volt a munkácsi Szent Márton székesegyházban. Az ünnepségen 12 püspök vett részt, köztük Marian Jaworski lembergi bíboros, metropolita-érsek. A gyulafehérvári főegyházmegyét Jakubinyi György érsek, a szatmári egyházmegyét Ardai Attila egyházmegyei kormányzó képviselte. Az újonnan létrehozott munkácsi püspökség története hovatartozás szempontjából mozgalmas és változatos volt. A 16. századig a Szent István által alapított erdélyi püspökséghez tartozott, 1346-tól az egri egyházmegye, 1804-től az önálló szatmári katolikus püspökség része volt. 1944 után Kárpátalja egyházkormányzása a püspöki székhelyről gyakorlatilag lehetetlenné vált. Az 1947. február 10-én kötött párizsi békeszerződés értelmében a szatmári egyházmegyét négy részre darabolták: Csehszlovákiában 13, Magyarországon 27, Kárpátalján 40, Romániában pedig 55 plébánia maradt. 1993-ban létrejött a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság, 2002. március 27-én II. János Pál pápa kihirdette a Vatikánban, hogy a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot egyházmegyei rangra emelte. Az új egyházmegyét egyben alárendelte a lembergi érseki tartománynak. A munkácsi püspökség 12800 km2 területen fekszik, összlakossága 1205000. Ebből 70 ezer római katolikus, nemzetiségi szempontból többségében magyar, illetve német, szlovák, ukrán. Az egyházmegyében 28 pap működik, de csak 8 helyi születésű. /Katolikus püspökség Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

2002. december 16.

Nem fogadott el új szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) dec. 15-én Kassán tartott ülésén, annak ellenére, hogy eredetileg a napirenden szerepelt annak módosítása. A tagszervezetek ugyanis nem kívánták megvitatni a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által összeállított tervezetet, mivel azt csupán két nappal a tanácskozás előtt kapták kézhez, s így nem véleményezhették azt szervezeti, illetve régiós szinten. Hosszabb vita után megegyeztek abban: a tervezettel kapcsolatos javaslatokat eljuttatják a minisztériumhoz, s azt az egyeztetést követően egy rendkívüli MIK-ülésen fogadják el. Zilahi László, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője a határon túli magyar oktatás perspektíváiról beszélt. Elmondta: az előző évek 400 millió forintos előirányzataihoz képest jövőre 1,365 milliárd forint jut majd a határon túli magyar oktatás támogatására, s 15 millió forint a határon túli ifjúsági szervezetek segítésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője jelezte: tárcája 2003-ban mintegy 600 millió forintot szán a határon túli magyar kultúra támogatására. A minisztérium felmérést készít a határon túli magyar kultúra intézményrendszeréről, az eddig kiadott támogatások hasznosulásáról, s ezek alapján alakítják át a támogatási rendszert. Az elfogadott zárónyilatkozatában a MIK üdvözölte a MÁÉRT novemberi ülésén a kedvezménytörvény módosításáról kialakult közös álláspontját, s kérte: minél szorosabban működhessen együtt a MÁÉRT-tal és annak szakbizottságaival. A MIK következő ülését 2003 tavaszán Kárpátalján, Munkácson tartja. /Befejeződött a Magyar Ifjúsági Konferencia kassai ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1997. augusztus folyamán

Jún. 27-én, Szent László napján, a kárpátaljai római katolikus egyház új templommal gazdagodott: Nagybagoson Majnek Antal segédpüspök szentelte fel Kárpátalja első Szent Lászlóról elnevezett templomát. A jelenlegi nagy szegénységben nem mindennapi egy templom felépítése. Nagybagoson eddig magánházaknál gyűltek össze a hívek. /Új Hajtás (A Kárpátaljai Római Katolikus Egyház lapja, Munkács), II. évf. 4. szám (aug.(/

2003. április 7.

Sikeresen szerepeltek a hazai és nemzetközi számtanversenyeken a temesvári Bartók Béla Líceum tanulói. A Munkácson rendezett Bolyai János Emlékversenyen három diák képviselte az iskolát, közülük Marossy Lóránt teljesítményét méltatta a zsűri. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő Zrínyi Ilona Matematikaversenyen is eredményesek voltak. /Matekból jeles a Bartók Béla Líceum diákjainak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2003. május 23.

Nagybányán "A mi Fokhagymás völgyünk" címmel nyílt fotókiállítás. A tárlat bemutatja a helyiek egyik legkedveltebb kirándulóhelyét. A kiállító nem más, mint a Munkácsy-díjas nagybányai festőművész, Véső Ágoston, a Nagybánya Képzőművészeti és Kulturális Egyesület vezetője. Véső Ágoston reméli, hogy mások számára is fontos, amit fényképezőgépének lencséje megörökített. /(déel): A mi Fokhagymás völgyünk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 23./

2003. július 5.

A kegyetlen háborúk árváinak magyarországi, jelképes örökbefogadtatása mellett erdélyi tehetségmentő programba kezdett egy szeretetszolgálat. A már hét éve működő Magyar Baptista Szeretetszolgálat közhasznú alapítványként a világ számos országában végez segítő akciókat, és ezzel kitűnik a többi anyaországi, hasonló tevékenységet végző civil szervezet közül. Különböző háborúkban, menekülttáborokban segítenek a szenvedőkön. Szenczy Sándor lelkész, a szolgálat vezetője arról tájékoztatott, hogy a "Fogadj örökbe jelképesen egy gyermeket!" program a világ számos országában ismert. Magyarországra való adaptálását megkönnyítette, hogy Észak-Koreában, Csecsenföldön, Mongóliában és Kambodzsában találtak olyan árvaházakat, amelyeknek magyar kötődése is volt. A hetvenes évek szocialista, "testvéri" összefogásából több távoli országban építettek olyan létesítményeket, amelyek ma is működnek, noha szolgáltatásaik messze elmaradnak a kor követelményeitől. A szeretetszolgálat egyik alapelve, hogy "kézből kézbe" dolgozik. Amit kapnak, maguk adják át a rászorulóknak, közbeiktatott szervezetek nélkül. A küldemények sorsát is felügyelik, így látják, hogyan gyarapodik az árvaház. A szeretetszolgálat kizárólag jelképes örökbefogadással foglalkozik. A határon túli magyarok megsegítését is fölvették programjukba. Szabadkán mozgássérült és Down-kóros gyermekeket rehabilitálnak, illetve a velük foglalkozó pedagógusok módszertani ismereteinek bővítésére gyűjtenek. Munkácson egy szegénykonyhát üzemeltetnek. Erdélyi programjuk még komolyabb. Esélyt szeretnének adni a tanuláshoz azoknak, akiknek anyagi körülményeik megakadályozzák, hogy éljenek a tehetségükkel. A gondolat elindítója és az akció erdélyi védnöke Péntek János, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének a vezetője. Hasonló tehetségmentő program utoljára az 1940-es években volt Erdélyben. A tanulók tehetséggondozásának hiányában nincsenek kellő alapjai a magyar nyelvű felsőoktatásnak sem. Erdélyi egyetemekkel, középiskolákkal együttműködve olyan támogatókat keresnek, akik - egyelőre egy évig - gondjaikba fogadnának egy erdélyi magyar középiskolást vagy egyetemistát. Fiatalonként két-két örökbefogadó szülőt keresnek, hogy több jusson a kiválasztottaknak. Tízezer forintból Erdélyben egy érettségizni szándékozó vagy diplomázásra készülő fiatal havi összköltségét finanszírozni lehet. /(kristály / MTI): A kiszolgáltatottak szeretetszolgálata Jelképes örökbefogadás, valódi segítség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998