udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. október 14.

A töröktől visszafoglalt Felső-Bega völgyét benépesítették a magyar telepesek. A jelenlegi helyzet siralmas. Az egykor virágzó településeken ott az elmúlás pecsétje. Nem is oly rég Bunyaszekszárd, Hosszúvölgy, Fagyimák néven rendezett utcájú falvak sorakoztak. Lassan kihalt a magyar szó Újbálincon, Nőrincsén, Barán, Szécsényen. Az első sorscsapást a Trianon utáni román földreform mérte a Felső Bega-völgyi magyar falvakra. Elkobozták azokat a birtokokat, amiket a falusi magyarok előzőleg megvásároltak. A szívós magyar gazdák húsz év alatt visszavásárolták birtokaikat a román államtól és ismét a vidék legjobb gazdái lettek. Azután jött 1945 után a kollektivizálás. Az igyekvő magyar gazdákat rendre kikiáltották kuláknak, és elhurcolták a Duna-csatornához őket. Másodszor is kisajátították a hihetetlen nélkülözések árán visszaszerzett birtokaikat, és ezzel örökre elvették a telepes magyarok kedvét a gazdálkodástól. Rajokban hagyták el falvaikat. Mivel lehet lelket verni a megmaradottakban? A törődéssel. hogy a kis közösségek érezzék, számon tartják őket. - Az RMDSZ-nek testvérkapcsolatot kellene teremteni a Felső Bega völgye szórvány falvai és az anyaországi települések között. A magyar szó végállomása Nadrág község, de Tamásd ugyanebben a helyzetben van. Nagyon kicsi a magyar közösség Begamonostoron, Betlenházán (26 lélek), és Facsádon. /Felső-Bega völgye: a magyar szó végállomása. A Nyugati Jelennek nyilatkozik Kovács Aranka, a lugosi RMDSZ vezetőségi tagja. = Nyugati Jelen (Arad/ Temesvár), okt. 14./

2006. március 18.

Területileg a legnagyobb, számbelileg a legkisebb főesperesség Hegyvidéki Katolikus Főesperesség a temesvári római katolikus püspökségben. Pál József főesperes bemutatta kerületét: magában foglalja Krassó-Szörény megyét, Orsovát és Eibenthalt Mehedinti megyéből, illetve Temes megyéből Lugost, Facsádot és Nadrágot. Mindez két esperességen belül 19 plébániát jelent, ahol a szentmise és hitoktatás magyar, román, német, horvát vagy cseh nyelven folyik. Főként városról volt nagy méretű, a rendszerváltás óta bekövetkezett elvándorlás. Akik elvándoroltak, hozzájárulnak a templomok fenntartásához, javításához. Jelenleg folyik Resicabányán a Havas Boldogasszony plébániatemplom teljes felújítása. Karasován /Krassóváron/ dolgoznak a templom felújításán, Boksánbányán megtörténtek az előkészületek. Két évvel ezelőtt fejezték be a szekuli és szörényordasi templom felújítását. Temesfőn tervezik a templom felújítást. Elkezdődött államosított ingatlanok visszaszolgáltatása. Boksánbányán és Resicabányán is visszakapta egy-egy egyháziiskola-épületet, illetve lebontott épületekért kárpótlást igényeltek, egyelőre eredménytelenül. Két templom, a karasovai, illetve a resicabányai felújításához kértek támogatást. Utóbbit a város önkormányzata jelentős összeggel támogatja, a karasovai eddig nem kapott semmit. A templomlátogatottság nem csökkent, noha a 2002. évi népszámlálás alkalmával Resicabányán a két plébánián csupán 6500 katolikus találtatott. Mindkét templomban vasárnaponként magyar, román és német nyelvű szentmiséket celebrálnak. A román és a német nyelvű szentmiséken megtelik a templom, a magyarra nem jönnek el 100-nál többen. Vannak magyar nyelvű csoportok a plébánián, a fiatalok rendszeresen részt vesznek a csíksomlyói búcsún, a Háló-találkozókon. Magyar nyelven is folyik hittanoktatás, illetve van egy kicsiny magyar nyelvű fakultatív oktatású csoport. Hírnök címmel havi kiadványt terjesztenek a hívek között. Megpróbálják megtartani őket hitükben és nemzetiségükben egyaránt. /Balta János: Megtartani hitben, nemzetiségben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2006. július 19.

A temesvári START – Tanácsadó és Továbbképző Iroda idén július 10–15. között rendezte meg kézműves táborát a Temes megyei Nadrágon. A rendezvény fő célja a hagyományos kézműves-foglakozások megismertetése. A nadrági tábor a Temes megyei Caritas közreműködésével jött létre, tájékoztatott Magyari Sára, a START vezetője. A kézművesség mellett a szervezők a vidékfejlesztést is szem előtt tartották abban a tekintetben, hogy több település – Temesvár, Újszentes, Zsombolya – gyermekei, fiataljai számára tették lehetővé az egymással és a tájjal való ismerkedést. Sok nem magyar tagozatra járó gyermek eljött, hogy a táborban játékosabb környezetben használhassák anyanyelvüket. /Nadrágon “gatyába rázták” a srácokat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

2006. október 13.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztálya által szervezett múlt hétvégi zsidóvári és Nadrág környéki kiránduláson majdnem ötven turista vett részt, mesélte Szabó László túravezető, az egyesület tiszteletbeli elnöke. /P. L. Zs.: EKE-kirándulás Óbázosra. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./

2007. január 6.

A temesvári római katolikus egyházmegye 2006. évi tevékenységéről Böcskei László általános helynök beszámolója az év végi hálaadáson hangzott el a temesvári székesegyházban. A plébániák kimutatásai továbbra sem egyeznek a 2002-es népszámlálás adataival. Akkor 141 000-en vallották magukat római katolikusnak, szemben a plébániákon nyilvántartott 87 586 hívővel (-959). Zárójelben a 2005-ös évhez mért változások szerepelnek. Ebből 46 927 (-573) magyar, 10 106 (-680) német, 13 866 (+272) román, 6146 (-382) horvát, 4392 (-220) bolgár, 2602 (+244) cseh, 2386 (+366) szlovák, 622 roma, 492 más nemzetiségű, amelyhez a mintegy 1000 lélekszámú olasz közösség csatlakozik. A 2006-os esztendőben 1055 keresztelést (+86), 2573 elhalálozást (+66), 529 házasságkötést (+12) jegyeztek be, ez utóbbiak közül 204 esetben mindkét fél római katolikus vallású volt (+25). Az egyházmegye 72 plébániája közül 65-ben van helyben lakó plébános, létezik egy kihelyezett lelkészség helyben lakó plébánossal, valamint egy papi személyzettel rendelkező templom. Az egyházmegye 97 (+2) lelkipásztora közül 80 (+1) a plébániákon, 2 a tanügyben, 5 az egyházmegyén kívül, 3 és a megyés püspök a Püspöki Hivatalban tevékenykedik. Van továbbá 6 nyugalmazott és 1 szolgálaton kívül helyezett lelkipásztor. A 2006-os esztendőben 1 diakónus- és 2 papszentelés volt. Az Egyházmegyei Ifjúsági Központ közvetlen támogatásával a 2006-os esztendőben 59 ifjúsági programot szerveztek Temesváron, továbbá Arad és Krassó-Szörény megyében, amelyekbe 4720 fiatal kapcsolódott be. A Laudetur című magyar, román és német nyelvű időszaki ifjúsági kiadvány átlagosan 1100 példányban látott napvilágot. A Gerhardinum Katolikus Líceum magyar és román tannyelvű párhuzamos osztályaiban 2006-ban is folytatódott a vallási oktatás. A végzősök száma 2006 júniusában 42 volt. A 2006–2007-es tanévet a magyar tannyelvű osztályban 10, a román tannyelvű osztályban 25 növendék kezdte. Az év végén a líceumnak összesen 132 növendéke volt (102 a román, 30 a magyar tannyelvű osztályban). A líceum bentlakásában 69 tanulót szállásoltak el. Az egyházmegyei Caritas a temesvár-szabadfalui, az újpécsi, a vecseházai, a mercyfalvi, a nadrági és az újbesenyői központjában összesen 178 gyermek ellátásáról, ápolásáról gondoskodott. A többi szociális központban 232 hátrányos helyzetű felnőtt támogatását biztosítják. /A temesvári egyházmegye 2006. évi tevékenységének mérlege. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2008. május 4.

Boér Jenő, a temesvári Caritas és Egyház című lap főszerkesztője könyvében (Merjetek jók lenni…, Solness Könyvkiadó, Temesvár, 2007) a hit, a szeretet megnyilvánulásait, az emberséges cselekedeteket sorakoztatja fel. Mintegy tíz év karitatív eseményeiről szólnak a kötetbe foglalt beszámolók, riportok, krónikák, interjúk és portrék. Írásaiban a hivatásos karitatív intézmények mellett olyan magánszemélyeket, civileket is bemutat, akik segítették és odaadóan szolgálják embertársaikat. A temesvári egyházmegye Caritas-szervezete több szociális intézményt is működtet. Boér Jenő képet ad a Temesváron és Nadrágon létesített szociális étkezdéről, a Páter Jordán Menhelyről, amely hajléktalanokat fogad be éjszakára és étkezteti őket, a családi erőszak áldozatait befogadó Mária Otthonról, az újpécsi Szent Miklós gyermekfaluról, az újbesenyői, merczyfalvi, vecseházi gyermekotthonokról, ahol árva, mozgássérült vagy értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkoznak. /Szekernyés Irén: A jóság mércéje: a segítségnyújtás. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 4./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998