udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. május 6.

Gyarmathy Zsigáné, Kalotaszeg nagyasszonya emlékének adózik a Kalotaszeg áprilisi száma, a lapalapító neves gyerőmonostori papleány halálának 90. évfordulóján. Olvashatunk Gyarmathy Zsigánéról, az irodalmárról, a népművelőről, a népművészet szerelmeséről és annak népszerűsítőjéről, a gyermek- és haza-, otthonszeretőről. A folyóiratban Szőke Zoltánné Bak Erzsébet, a Tordaszentlászlói Női Kar elnöke köszöntötte a tízéves nagyatádi kórust. Boldizsár Zeyk Imre részleteket közölt Tordaszentlászló közbirtokosságának, "Úrbéres közönségének" történetéből. /Áprilisi Kalotaszeg XI. Szent László-napi kórustalálkozó Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

2001. március 16.

Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2003. május 31.

2002 Kossuth-év volt. 2003-at a Rákóczi-évként jegyzi a hálás utókor. A Romániai Magyar Dalosszövetség és a Kolozsmonostori Református Egyházközség közös szervezésében került sor május 24-én a kolozsmonostori református templomban arra a kórustalálkozóra, a nagyságos fejedelem emléke előtt tisztelgett műsorával. Vendéglátó a kolozsmonostori gyülekezet három éves kórusa volt karnagyával, Kállay-Miklós Tündével. Vincze Zoltán történész-tanár a Rákóczi- családnak az összmagyarság és külön Erdély históriájában játszott szerepéről beszélt. Guttman Mihály tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke köszöntötte az összesereglett kórusok tagjait. Felléptek a Mákófalváról, Körtvélyfájáról, Marosvásárhelyről, Kolozsvár négy gyülekezetéből és a magyarországi Nagyatádról érkezett kórusok. /Miklós Ferenc: Rákóczi-év - 2003. Énekben emlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2004. január 9.

Kovács Géza sepsiszentgyörgyi szobrász eddig több mint harmincszor mutatkozott be egyéni kiállításokon; a most Csíkszeredában, a Kriterion Házban látható tárlat anyaga előzőleg a brassói Reménység Házában került bemutatásra. Kovács Géza számos belföldi és külföldi csoportos tárlaton is jelen volt. Kovácsolt munkái, kompozíciói öt díjat kaptak. Négy monumentális alkotása áll köztereken: Vaján, Vigántpetenden, Cserszegtomajon és Nagyatádon. A Román Képzőművészeti Szövetség és a Magyar Szobrász Társaság tagja. Kovács Géza vaskompozíciói sajátos színfoltját jelentik az erdélyi képzőművészetnek. /Sánta I. Géza: Kovács Géza szobrai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

2004. április 3.

A Marosvásárhelyen született, Sepsiszentgyörgyön élő Kovács Géza szobrászművésznek szülővárosában nyílt tárlata. Kovács Géza hulladékvasból – falusi munkaeszközök, csorba vasvillák, sarlók, rozsdás lakatok, más fém használati tárgyak halmazából – válogatva hegesztett egybe jelképes szobrokat. Magyarországon is volt több kiállítása. Nagyatádon, Cserszegtomajon, Vigántpetenden és a szintén anyaországi Vajában monumentális alkotásai állnak. /N.M.K.: Kovács Géza "talált tárgyai". = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2006. március 16.

Az RMDSZ Kézdivásárhelyen tartotta központi március 15-i rendezvényét. A 21. században a magyarságnak vissza kell szereznie azokat a jogokat, melyektől a századok folyamán megfosztották, illetve meg kell őriznie az elődöktől ráhagyott örökséget – feladatot, harcot, elvégzendő munkát – emelte ki ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hideg idő dacára több ezres tömeg gyűlt össze Kézdivásárhelyen. Érezhető volt a rendőrség és csendőrség jelenléte a főtéren. Az ünnepség a 15. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csoportjainak, majd a felsőháromszéki falvak felvonulásával kezdődött. Előbbiek díszes huszáregyenruhákban, lovon járták körbe a rendezvény helyszínét. A kézdivásárhelyi megemlékezésen Markó Béla mellett részt vett Cselényi László, a Duna Televízió elnöke és Terényi János bukaresti magyar nagykövet is. Ott voltak Gyöngyös, Hatvan, Kisvárda, Mezőhegyes, Mezőkövesd, Nagyatád, Paks és Szentendre testvérvárosok küldöttségei, valamint az RMDSZ-színekben megválasztott parlamenti képviselők és szenátorok. /Domokos Péter: Markó: régi jogokat kell visszavennünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ „A Kárpát-medencei magyarság képes megerősödni, a romániai magyar közösség csak összefogással érvényesítheti jogait, Románia európai csatlakozása pedig nagyot fog változtatni e közösség életén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Hitet tett az autonómia ügye mellett, külön hangsúlyozva a székelység autonómiáját is. „Nekünk megvan az erőnk, megvan a tudásunk, megvan a politikai eszközünk hozzá! Minket ma nem lehet megkerülni Romániában, nélkülünk nem lenne kormánytöbbség, nem lenne stabilitás” – szögezte le. /Markó a romániai magyarság egységéért szállt síkra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2006. március 28.

A marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata március 27. – április 7. között vendégjáték-sorozaton vesz részt Magyarországon Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker? című komédiájával, Gali László rendezésében. A turné állomásai: Tapolca, Csorna, Szentgotthárd, Ajka, Nagyatád, Veszprém, Siófok, Szekszárd és Újfehértó. A vendégjátékra a győri székhelyű Forrás Színházi Műhely szervezésében, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával kerül sor. /Magyarországi turnén a Komámasszonnyal. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2007. július 7.

A Kosztándi művész házaspár albuma után a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó a napokban jelentette meg Műterem sorozatának legújabb kötetét, melyben Banner Zoltán művészettörténész Vetró B. András kézdivásárhelyi szobrász munkásságát mutatja be. Az album most jelent meg, mondta Vetró B. András, de kiállítással egybekötött bemutatására október végén kerül sor Csíkszeredában, december első felében pedig a Kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban. Vetró B. András most Magyarországra megy, Nagyatádon, Kézdivásárhely egyik testvérvárosában vesz részt egy alkotótáborban. Vetró B. András elkészítette Rákossy Árpád bronz mellszobát, melynek avatására a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmával, augusztus 18-án Felsőcsernátonban lesz. Július 22-én pedig a márkosfalvi iskola névadó ünnepségén másik alkotását, a település legnagyobb szülöttének, Barabás Miklós festőművésznek a domborművét leplezik le. /Iochom István: A művész és alkotásai (Villáminterjú Vetró B. András szobrásszal). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

2007. október 13.

Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója Sepsiszentgyörgyön élő ismert szobrászművész, számtalan köztéri szobra áll a tereken. Elmondta, hogy évek óta az Üregek című kisplasztikai sorozatán dolgozik. Ezek antropológiai jegyeket hordozó absztrakt alkotások. A cím kiüresedésre utal. Nemrég avatták Sepsiszentgyörgyön Arany János-szobrát, most László Ferenc, a nagy múzeumőr plakettje foglalkoztatja. Évtizedekig nem volt szabad magyar történelmi alakokról készült szobrokat közterekre kiállítani. Most lehet, be kell pótolni a hiányokat. Szomorú tény, hogy Sepsiszentgyörgynek nincs elég kiállítóterme. A képtár önmagában nem pótolhatja a hiányt. Műtermeket kell létrehozni, hogy a fiatalokat hazacsalogassák. Baász Imre bevallotta annak idején, azért jött ide, mert műtermet kapott, de ezért jött Hideg Margit, Koppándi és Tornai Endre is. Vargha Mihály /sz. Kézdivásárhely, 1961/ 1988-ban Iasi-ban diplomázott a Képzőművészeti Akadémia szobrászati szakán, számtalan csoportos és egyéni kiállítása volt itthon és külföldön. Köztéri alkotásai Sepsiszentgyörgyön: In memoriam 1956 – térplasztika, kő, bronz, Kossuth Lajos, II. Rákóczi Ferenc, Szent István, Csereyné Zathureczky Emília, Arany János, Kós Károly – bronz mellszobrok, Jókai Mór, Málik József, Puskás Tivadar, Bartók Béla, Berde Áron – bronz domborművek. Szárazajtán: Mártírok emlékműve – kő. Bereckben: Gábor Áron, egész alakos bronzszobor, Csernátonban: Zámbler János, monumentális kőportré. Kovásznán: Ignácz Rózsa, bronz mellszobor, Gazdáné Olosz Ella, bronz dombormű, Sepsiillyefalván: Szabó Dezső, bronz mellszobor, Royal Oak, Detroit (USA): Együttes Lény. In memoriam Baász Imre – faplasztikák. Nagyatád (Magyarország): Halmok – faplasztika. Hojer (Dánia): Apa és fia – festett fa. Morges (Svájc): Fej – kő. Ószandec (Lengyelország): Szent Kinga – fa. Buenos Aires (Argentína): Czetz János – fa. /Bogdán László: Mindig is a fa izgatott. Beszélgetés Vargha Mihállyal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2009. december 19.

Dr. Szőcs Géza magánkiadásában A szülőföld hangja /Sepsiszentgyörgy, 2009/ címmel négyszáz oldalas könyv jelent meg, amely a két kiadást is megért A lélek hangja gondolatmenetét tágítva kanyarogtatja tovább. Dr. Szőcs Géza sok-sok évi rádiózásának a lenyomata is ez a könyv. A könyv első fejezete a kötet címadójaként a Báró Wesselényi Könyvtár történetével indul, hogy a könyvtártörténettel összefüggő háromszéki irodalmi múlt, a testvérvárosok, Nagyatád, Mezőköves, Gyöngyös, Paks, Maasluis felé nyit kaput. Archívumként 320 felső-háromszéki pedagógus portréját mutatja be, mindazokét, akikről arcképpel rendelkezett. /Sylvester Lajos: A szülőföld hangja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998