udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. november 21.

Lugoson a néhány éve Szekszárdról kapott iskolabuszt sikerült végre beíratni a forgalomba. Nov. 20-tól elkezdték a magyar iskolások szállítását Bodófalváról, Szapáryfalváról a Lugosi 5-ös számú Iskolába. A működtetést a Putnoky Miklós Alapítvány végzi, pályázat alapján kapott pénzalappal. /Lugosi iskolabusz. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2000. június 23.

Pozsár József kezdeményezésére Lugoson arról tanácskoztak, hogy mit kell tennie a lugosi magyarságnak azért, hogy az óvoda és iskola megmaradjon, hogy sok magyar szülő ne a románba írassa be gyermekét. Fazakas Csaba, az új református lelkipásztor elmondta, hogy ősztől 30 hellyel működő napközis óvoda indul a református templom mellett. Iskolabusz fog segíteni, hogy beszállítsa a nagybodófalvi, szapáryfalvi és az igazfalvi gyerekeket is, azokat, akik magyarul akarnak tanulni az I.-VIII. osztályban. /Király Zoltán: Merre tovább, lugosi magyarság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2000. szeptember 23.

A helyi RMDSZ, a református egyházközség és az általános iskola ez évben is megrendezi a Nagybodófalvi Napokat szept. 30-án és okt. 1-jén. Lesz zenés meghívó, istentisztelet, zászlófelvonás, ünnepi ebéd, kiállítás megnyitása, kultúrműsor stb. /Nagybodófalvi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2001. július 20.

Temes megyében a szórványban élő magyar kisközösségek nyelvének, kultúrájának, hagyományainak megmentésére az RMDSZ kezdeményezésére tíz bánsági településen kísérleti jelleggel civil egyesületeket szerveznek, melyek - az elképzelés szerint - felvállalják a közösség művelődési, oktatási, szociális gondjainak orvoslását. Péter Enikő tanárnő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének alelnöke kifejtette, hogy az RMDSZ lehetőségei korlátozottak. Nem tudja anyagiakkal támogatni a kulturális-oktatási kezdeményezéseket, művelődési rendezvényeket. A civil egyesületek alapítása, működése az egyedüli lehetőség, hogy ezek az elesett közösségek külső támogatáshoz jussanak, mert bejegyzett civil szervezetek pályázhatnak. A legfontosabb követelmény, hogy a kijelölt település magyar lakossága összefogjon és kezdeményezze a civil egyesület létrehozását. Mindennemű civil szervezet bejegyzése jelenleg öt és fél millió lejbe kerül, ezt az RMDSZ magára vállalta. - A mozgalom úttörőjének Végvár tekinthető. Az itteni egyesület /Végvárért Alapítvány/ kifejezi a célt: a közösség minden gondján-baján segíteni. Dettán a Reviczky Gyula Alapítvány szintén sikeresen tevékenykedik. A legújabbak közül a csanádi Cenadinum tűnik ígéretesnek. További tíz település felzárkózására számítanak. Ezek: Ótelek, Gátalja, Bodófalva, Szapáryfalva, Igazfalva, Torontálkeresztes, Pusztakeresztúr, Gyér, Varjas és Csene. /Sipos János: Művelődési, oktatási és szociális gondok felvállalása szórványban. Egyesületek a közösségért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2002. október 1.

Harminc éves a lugosi irodalmi kör. Az emlékezést író Pongrácz P. Mária szintén jelen volt Anavi Ádámmal együtt 1972. jan. 30-án Lugoson, az alakuló ülésen. Ott volt többek között Berinde György tanár, Udvardy László mérnök-író, Graur János, a Szabad Szó lugosi tudósítója, Fülöp Lídia, gyári tisztviselő. Elnöknek Berinde György tanárt választotta meg az újonnan alakult irodalmi kör, mely József Attila nevét vette fel. Megfordult e körben Anavi Ádám, Banner Zoltán, Beke György, Dávid Gyula, Domokos Géza, Kántor Lajos és Kányádi Sándor is. 1976-ban Berinde György visszavonulása és Udvardy László Temesvárra költözését követően a kör vezetését Fülöp Lídia vette át, aki rövidesen megjelentette első verseskötetét Az én ibolyáim címmel. Fülöp Lídia a kör irányítója, gondnoka, lelki felelőse lett. Megpróbálták bevonni a tevékenységbe Lugos környéki települések, Bodófalva, Igazfalva, Facsád értelmiségét is. 1990. jan. 30-án a kör felvette a lugosi pap-költő, Szombati Szabó István nevét. 1997-ben az irodalmi kör negyedszázados fennállását ünnepelte, s ebből az alkalomból Lugosi krónika címmel könyvet adtak ki, mely a kör életének naplóját is magába foglalta. Fülöp Lídia több kötetes íróként, hetvenen túl, fiatalos lendülettel folytatja a munkát. /Pongrácz P. Mária: Szép szó a szívekben. Harminc éves a lugosi irodalmi kör. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 3.

ó"Az iskolák nagy részének tanszerekkel, szemléltető és didaktikai eszközökkel való felszereltsége oly szegényes, hogy gyakran még a krétát is a diákoknak kell otthonról hozniuk. Temes megyei RMDSZ oktatási munkacsoportja és a Bartók Béla Alapítvány az Apáczai Közalapítványnál pályázott meg oktatási támogatást. Pályázatukat az alapítvány kuratóriuma kedvezően bírálta el, és ötmillió forintot ítélt meg. A program első részeként júniusban összesen 2,5 millió forint értékben több Temes megyei vidéki iskola kapott korszerű felszerelést. Színes televíziókat, CD- és videólejátszókat osztottak ki, többek között az igazfalvi, ötvösdi, bodófalvi, zsombolyai iskolák magyar tagozatának. A program folytatásaként a múlt héten újabb tanszerekkel gazdagodhattak a megye magyar iskolái. Ezúttal inkább a magyar alsó tagozatos (I-IV. osztályok) iskolák kaptak könyveket, szemléltető eszközöket. A fennmaradó részéből több oktatási programot támogatnak. /Jantó-Petneházy István: Támogatás a magyar iskoláknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 3./

2003. március 10.

Március 9-én 18 kolozsvári református teológiai hallgató indult szórványmisszióba Temes és Hunyad megye gyülekezeteibe. Egy négytagú csapat a Szászváros melletti Lozsádra érkezett, egy másik négytagú pedig Vajdahunyadra és a mellette fekvő Hosdátra. A másik csoport a Bega menti falvakban szállt meg és Igazfalván, Bodófalván és Szapáryfalván, valamint Lugoson szolgáltak. A harmadik csapat Zsombolya missziói egyházközségben és a hozzá tartozó településeken végzett ünnepi szolgálatot. A misszió vezetője Vetési László kolozsvári szórványügyi előadó az ősz óta lelkész nélküli Végváron, valamint a vele szomszédos Ötvösdön látta el szolgálatot. /Kolozsvári teológusok Temes és Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

2003. június 25.

Aláírták az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt Temes megyei szervezetei közötti megállapodást. A protokollumban rögzített tulajdonjogi, szociális, oktatási kérdések tisztázása mellett a szövetség vezetői hatékonyabb együttműködést, nagyobb kommunikációs készséget várnak a kormánypárt helyi tisztviselőitől. Halász Ferenc RMDSZ-elnök utalt arra, hogy Temesben jóval a kiszabott határidő lejárta után született meg az egyezmény. A késedelem oka a szociáldemokraták elzárkózásában keresendőt. Halász Ferenc elmondta, hogy gazdasági kérdésekben kikötötték: a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tartson fenn kapcsolatot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének megyei szervezetével, továbbá az SZDP is támogassa azt a javaslatot, hogy a lakosok személyi jövedelemadójuk 1,5 százalékát a civil szervezetek támogatására fordíthassák - belátásuk szerint. Tulajdonjogi kérdésekben a restitúció felgyorsítása, az elkobzott egyházi ingatlanok és a Magyar Ház maradéktalan visszaszolgáltatása. Emellett a Nagyszentmiklós és Csanád között ingázó tanulók szállításának megoldása, az óteleki iskola támogatása, a Csiky Gergely Állami Színház nagytermének renoválása, a Csanád-Kiszombor határátkelő bővítése, a bodófalvi híd felépítése, egyéb infrastrukturális tételek szerepelnek a szövetség kívánságlistáján. /Pataky Lehel Zsolt: Aláírták a Temes megyei RMDSZ-SZDP-protokollumot. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

2003. szeptember 18.

Ebben a tanévben is működni fog az iskolabusz, amely Nagybodófalva és Szapáryfalva magyarul tanuló általános iskolásait szállította eddig Lugosra. Az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja kiírásának elmaradása, a finanszírozásnak a jelenlegi magyar kormány általi megszüntetése hátrányos helyzetbe hozta az anyanyelvű oktatást a szórványvidékeken. A hazai alapítványok, közművelődési egyesületek ebből a pénzből fedezték többek között - részben vagy teljes egészében - az ingázó gyerekek utazási költségeit, pedagógusi ösztöndíjakat folyósítottak, különböző oktatási-nevelési programokat szerveztek, tanintézeteket segítettek. Most a lugosi Arató Andor Egyesület felvállalta az autóbusz működtetését. /P. L. ZS.: Ingyen szállítják a diákokat Nagybodófalváról és Szapáryfalváról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

2003. december 11.

A Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjai közé választotta dr.Higyed István nyugalmazott lugosi lelkipásztort. Az egyház- és közösségépítő református pap a szűkebb pátriája művelődési életében betöltött szerepe mellett irodalom- és egyháztörténeti kutató munkájával vívta ki magának a rangos elismerést. Dr. Higyed István 1929-ben született Temesváron, ahol a piaristák iskolájában alapozta meg műveltségét. Teológiai tanulmányait Kolozsváron végezte. Diplomája megszerzése után segédlelkész Temesváron, parókus Bodófalván, majd Székelyhídra pályázik, rövidesen az érmelléki kerület esperese lesz, azután Nagyvárad-Újváros következik s a püspök-helyettesi beosztás. Ekkor Papp László püspök még a tartomány területéről is elűzte. Higyed István 1968-ban került vissza szülőföldjére, s lugosi lelkipásztorként szolgált 32 évet. Papi teendői mellett a város művelődési életének szervezőjévé vált. Jeles papelődje, Szombati-Szabó István, a két világháború közötti időszak jelentős költője hagyatékának feltárását végezte el. 1990-ben emléktáblát állítottak a templom melletti régi parókia épületére, ahol a pap-költő lakott. 1992-ben a lugosi magyar irodalmi kör felvette Szombati-Szabó István nevét. 2002-ben dr. Higyed István terjedelmes monográfiát jelentetett meg Szombati-Szabó István életpályájáról Szomorú szerelmes igric címen. A 2003-as év újabb sikereket hozott: napvilágot látott a költő Összegyűjtött verseinek kötete dr. Higyed István gondozásában, hazaszállították Budapestről a költő és felesége hamvait, s síremléket állítottak a templomkertben, felavatták a költő hagyatékából megalapozott és róla elnevezett egyházi könyvtárat, halála után Pro Ecclesia-díjjal tüntették ki a versíró papot. Dr. Higyed István Lugos díszpolgáraként az általános elismerés légkörében a harmadik Szombati-Szabó István könyvön dolgozik, amely prózai írásokat és egy drámát tartalmaz. /Szekernyés Irén: Elismerés dr. Higyed István lelkipásztornak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

1997. november 6.

Bodó Barna folytatásokban közölte a Bánságról szóló, felméréseken alapuló tanulmányát. Temes megye falvai túlnyomó részében élnek magyarok, a megyében a magyarok részaránya 9 százalék. A megye falusi lakossága folyamatosan fogy. A megye lélekszámának növekedése a migrációs többletből származik /az évek során 276 ezren költöztek a megyébe/. A gazdasági mutatók alapján rangsort készítettek, ennek alapján Varjas és Újszentes áll az élen. A diktatúra idején elsorvasztásra ítélt települések /Bodófalva, Ötvösd, mindkettő magyar többségű/ vitalitását nem sikerült feléleszteni. A térség alapmagatartása befogadó, ezért toleránsabb. Az oktatás visszaszorulóban van, mind kisebb az iskola vonzása. A vállalkozói szférában a magyar elem demográfiai súlyának megfelelően jelen van. Az anyanyelvi kultúra használata beszűkül, visszaszorul az anyanyelvi kultúra. Hiányoznak a helyi vezéregyéniségek, akik vonzást gyakorolnának. /Bodó Barna: Azonosulás, elitek, peremlét. = A Hét (Bukarest), okt. 23., okt. 30., nov. 6./

2002. január 25.

Temes megyében a magyarok lakta községek és falvak jártak elöl a partnerkeresésben. A példák ismertetésekor Végvár község került az élre. Az itteni közösség két irányba nyitott: egy francia és egy magyar településsel kötött együttműködési szerződést. A magyarok gyakrabban járnak át, a franciák viszont egyszerre sokan jönnek, ezért saját házat vásároltak és tartanak fenn a faluban, hogy kényelmesen megszállhassanak. Zsombolya kapcsolatot tart fenn a magyarországi Pusztamérgessel és a vajdasági Kikindával, Lugos a magyarországi Szekszárddal, Nagybodófalva Makóval, Újvár község a magyarországi Algyővel, Újszentesen a magyarországi Sándorfalvával. A legfrissebb testvértelepülési kapcsolat Temesszentandrás és a magyarországi Békésszentandrás között jött létre: Szent András névünnepén írták alá az együttműködési szerződést. /(Sipos): Baráti kézfogások. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

2004. november 8.

Száz évvel ezelőtt alapították Újbálinc falut magyar telepesek. A falu lakói Nagybodófalvára jártak istentiszteletre, a gyermekeik pedig iskolába. A mostani, a százéves évforduló ünnepségeit is Nagybodófalván tartották. Az istentiszteleten résztvevő Toró T. Tibor parlamenti képviselő átnyújtotta Békési Gyula alpolgármesternek a település Közösségi Könyvét. A megjelentek összeállítást hallgathattak Újbálinc neves szülöttje, Fülöp Lídia író-költő műveiből, melyet a szerző és tanulók egy csoportja adott elő. /(Sipos): Újbálinc centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2005. május 10.

Miközben az árvíz egyre nagyobb méreteket ölt Romániában, a bajbajutottak megsegítésére is egyre nagyobb az országos szintű, sőt azon átívelő összefogás. A szintén árvíz sújtotta Háromszékről egy 22 tonnás szállítmány indul Temes megyébe, ezt megelőzően a kommandói önkormányzat már elküldött egy-egy teherautónyi faanyagot és krumplit. Kézdivásárhelyen a polgármesteri hivatal, a Polyp Televízió és Székely Hírmondó hetilap kezdeményezésére gyűjtöttek. A háromszékiek felajánlották, hogy a vakáció ideje alatt a megye ifjúsági táboraiban fogadják az árvízkárosultak gyermekeit. Hasonló felajánlást tettek Hargita megyében. Makovecz Imre magyarországi építész felajánlotta, hogy elkészíti az újraépítésre váró házak terveit, és munkásokat is küld az építkezésekhez. A szatmárnémeti városnapokon több mint 110 millió lej gyűlt össze. A temesvári római katolikus egyházmegye Caritas Szervezete, a Máltai Szeretetszolgálat, valamint a temesvári püspökség munkatársai a napról napra gyarapodó adományokról számolnak be. Az egyházmegye több plébániáját az árvízkárosultak befogadására ajánlották fel. A szeged-csanádi és a váci egyházmegye is gyűjtést indított a nélkülözők megsegítésére, ugyanakkor a magyarországi Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai 1,5 millió forint értékben élelmiszereket és tisztálkodási szereket osztottak ki Óteleken és Nagybodófalván. Borbély László középítkezési miniszter bejelentette, hogy 20 millió eurót fordítanak az újjáépítésre, ugyanakkor a Világbank 11 millió eurót folyósít a bánsági infrastruktúra helyrehozására. Az április közepe óta tartó árvíz nyomán eddig 3332 személy maradt hajléktalanul, elszállásolásukra nincs elég hely. Temes és Krassó-Szörény megyében 2359 lakóház ment tönkre, 92 ezer hektár föld áll víz alatt. /Kétszer ad, aki gyorsan ad. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2005. június 1.

Toró T. Tibor, Temes megye képviselője a Temes megyei árvízkárosultak ügyében intézkedik. Több magyarok lakta települést is elöntött a víz. Egy olyan típusú szervezetnek, mint az RMDSZ, éppen ez adja a lényegét, hogy közbelépjen, főként akkor, ha a természeti csapás saját közösségét is súlyosan érinti. A legsúlyosabban érintett települések: Ótelek, Tolontán, Keresztes és Gátalja. Ótelek esetében a falu mintegy háromnegyede, Tolontán, Keresztes helységekben az épületek több mint fele semmisült meg. Gyakorlatilag ezeket a településeket újjá kell építeni. Gátaljának a Szigetfalu negyede szenvedte a legnagyobb károkat, ahol magyarok élnek. További öt település, ahol ilyen természetű károk nem estek, de a családok, az épületek és gazdaságok nagyon megszenvedték az árvízkatasztrófát: Magyarszentmárton, Nagyomor, Nagybodófalva, Begamonostor és Temesfalva. Egyesíteni kell az erőket. A képviselő most kapta meg a jóváhagyást az Igazságügyi Minisztériumtól, Rekonstrukció-2005 néven hoznak létre egyesületet a következő hetekben. A kezdeményező a megyei RMDSZ, azonnal melléjük álltak a történelmi egyházak, továbbá azok az önkormányzatok, ahol jelentős számban van az RMDSZ jelen. Civil szervezetek is csatlakoznak. Az árvízkárosultak megsegítésére erős szolidaritás alakult ki, ez tapasztalható Erdélyben, a magyarlakta vidékeken. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Akik bajban ismerik meg az RMDSZ-t. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2005. június 6.

Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2005. július 4.

Először tartottak közös megbeszélést a hogyan továbbról az árvíz sújtotta települések magyar közösségeinek képviselői Temesváron. Jelen voltak az újjáépítésében segítséget nyújtó, közelmúltban megalakult Reconstructio 2005 Egyesület alapítói is. Sütő-Udvari Magda elnök az egyesület célkitűzéseiről tájékoztatta a jelenlévőket, és beszélt a romeltakarításhoz szervezett munkatáborok, valamint az árvízkárosult családok gyermekei nyári táboroztatásának előkészületeiről. Kiderült: némely településen (főleg Torontálkeresztesen és Nagybodófalván) a helybéliekre mintha rá kellene erőszakolni a segítséget. Még az ingyenes kirándulásokra sem tartanak igényt. Torontálkeresztes mezőgazdaságból élő falu, de a földek teljesen tönkrementek. Az emberek a szántásba, műtrágyázásba fektették minden pénzüket, ezért gondoskodni kell a jövőjükről. Ugyanilyen helyzetben vannak az ótelekiek is. Óteleken 839 fő az árvízkárosultak száma, 250 háztájat tönkretett a katasztrófa a 392-ből, de még rogyadoznak az épületek. A találkozón kiemelték Szilágyi Géza újszentesi polgármester önzetlen segítségét (naponta friss kenyérrel látta el az ótelekieket), és köszönetet mondtak az alprefektusnak is a közbenjárásért: “Ha Marossy Zoltán nem lett volna, a többiektől belerothadtunk volna a vízbe!” Telbisz József elmondta, Nagyomorban csak három házat kell újjáépíteni, kettő magyar családé. „Ezenkívül huszonnégy megrongálódott, és sajnos, a kárfelmérő bizottság diszkriminálta a magyarokat” – panaszolta. – A magyaroknál beírták, hogy öt százalékban sérült meg a házuk, a románok, akiknél egy napig se állt a víz, húsz százalékot kaptak. A kárfelmérő bizottságok munkájára egyébként sok a panasz. /Pataky Lehel Zsolt: A “tagság” is inkább kívül maradt volna… Árvízkárosultak klubja. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

2005. július 28.

Árvízsújtotta falvakból Nagybodófalváról, Gátaljáról és Magyarszentmártonból érkezett 37 bánsági diákot nyaralnak Csíkszereda és Csíkszentkirály határában, a Caritas-táborban. A város önkormányzata és a megyei tanács is hozzájárult a tábor megszervezéséhez. /(Daczó Dénes): Árvíz után pihenés. Bánsági gyerekek Csíkban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2005. szeptember 21.

A magyar Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumtól kapott tanszertámogatást a temesvári Reconstructio 2005 Egyesület, mely már eljutott 20 torontálkeresztesi óvodásnak, 16 gátaljai fakultatív magyarórára járó gyereknek, 13 magyarszentmártoni, 11 nagybodófalvi és 21 óteleki kisiskolásnak. Torontálkeresztesen és Gátalján nincs magyar nyelvű elemi oktatás, de az adományokat úgy osztották el, hogy az valamilyen formában magyarul tanuló gyerekekhez jusson. A tavaszi árvízben romba dőlt, magyarok által lakott falvak újjáépítésére létrehozott civil szervezet, Reconstructio 2005 Egyesület a 44 csehországi falszárító berendezést a kolozsvári Máltai Segélyszolgálat közvetítésével továbbította a szintén árvíz sújtotta udvarhelyszéki településekre. Fekete Nagy László építészmérnök, Csősz János, az agrárhivatal aligazgatója és Kiss Károly, a magyar gazdaegyesület Temes megyei elnöke előterjesztették a gazdasági melléképületek építésére vonatkozó javaslataikat. Pénzadományok is érkeztek a Reconstructio számlájára. /P. L. Zs.: Érkeznek az adományok a Reconstructióhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 21./

2006. január 6.

Milyen kudarcok érték 2005-ben? Ettől számol be néhány magyar közéleti személyiség. Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke az infrastrukturális beruházások elmaradását látja a legnagyobb kudarcnak, elsősorban az utakra gondol. Ha nincsenek utak, s emellett víz, gáz, akkor semmi sincs, megreked a vidék fejlődése. A másik probléma, hogy továbbra sincsenek megfelelő pályázatok. A polgármesterek egyelőre nem érzik ennek fontosságát. Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa egészen mást csinált, mint amit szeretett volna. Feladata volt az anyagi források felkutatása. Átíratta az egész Temes megyei SAPARD-programot. Azután jött az árvíz, elmosott mindent, nem volt idő ezzel foglalkozni. Azért munkájának volt szerepe abban, hogy 39 százalékkal több uniós pénz érkezik a megyébe különböző pályázatok révén. Dézsy Attila, Hunyad megye alprefektusa a lupényi és vulkáni magyar iskolatagozatok egyesítésének meghiúsulását látja kudarcnak. Ennek hatása majd öt év múlva jelentkezik. Bognár Levente, Arad alpolgármestere számára az aradi vár átvételének elmaradása kudarc. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, főtanfelügyelő-helyettes tervbe vette, hogy ellátogat a megye minden iskolájába és óvodájába, ahol magyar nyelvű foglalkozás folyik. Zsúfolt programja miatt kevés helyre jutott el, RMDSZ-elnökként pedig nem sikerült véghezvinni a megyei közintézmények személycseréiről folytatott tárgyalásokat. Nagy Gizella, Arad városi tanácsos egyéves tanácsosi munkájának legnagyobb kudarca, hogy nem sikerült kidolgozni Arad egységes kulturális stratégiáját. A megye magyar oktatásának a minősége gyenge. Nem sikerült megindítani a fakultatív magyar oktatást több településen. Schreter Károly, Petrozsény polgármestere a munkahelyteremtés lassú ütemét tartja a legnagyobb kudarcnak. Petrozsényban a munkanélküliség eléri a 40%-ot. Antal Péter, Pécska alpolgármestere rámutatott: nem sikerült behozni a földgázt Pécskára, bár megígérték a lakosságnak. Jelenleg is dolgozik rajta a kivitelező vállalat. A másik teljesületlen terv a mentőszolgálat megszervezése. Kaba Gábor Zsombolya polgármestere: nem sikerült megépíteni a terelőutat. Ihász János, Igazfalva polgármestere: a HTMH-hoz nyújtottak be kulturális pályázatot Szapáryfalva és Nagybodófalva nevében is népviseleti ruhákra és hangosító berendezésre, de ezt elutasították. Turi Zoltán dévai színigazgató: szeptember vége helyett az évad csupán november 23-án kezdődött, s a fűtésproblémát csak december végén sikerült megoldani. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt: Kudarcok 2005-ben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2007. augusztus 31.

Temes megye 14 településének 16 iskolájában folyik magyar nyelvű oktatás (is). Önálló magyar tannyelvűnek három nevezhető: az ötvösdi elemi, az óteleki nyolcosztályos, valamint a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum, amelyben első osztálytól az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak az iskolaköteles magyar gyerekek Kiss Ferenc tanfelügyelő szerint optimizmusra ad okot, hogy nem rosszabbodik a helyzet. “Ahol az elmúlt tanévben volt magyar elsős, ott idén is lesz,– mondta Kiss Ferenc, a kisebbségi oktatáson belül a magyar nyelvűért felelős tanfelügyelő. – Elsőbe egy gyerek is beiratkozhat, legfeljebb szimultán osztály lesz, összevonva egy másik évfolyammal. ” Nem túl rózsás a helyzet, aminek az okai demográfiai, társadalompolitikai és szociális kérdésekben keresendők. Önálló magyar első osztály a múlt tanévben Temesváron a Bartókban, az 1-es és a 26-os számú iskolák, valamint Lugoson az 5-ös és a végvári általános iskola tagozatán volt, és úgy néz ki, hogy most is lesz. A már említett iskolákon kívül a következő településeken/intézetekben folyik oktatás magyar nyelven: Szapáryfalván, Pusztakeresztúron, Nagycsanádon, Nagybodófalván, Dettán, Zsombolyán (elemi), Újszentesen, Igazfalván, Nagyszentmiklóson (általános). Átlagosan ezer körüli Temes megyében a magyarul tanulók száma (a múlt tanévben 1051-en voltak), aminek majdnem a fele 1–4. osztályos. /Pataky Lehel Zsolt: Temes. Fenntartható állapot. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2008. június 3.

„A legnagyobb pozitívum kétségkívül a temesvári választási siker – nyilatkozta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök – a leadott szavazatok 5,1%-ával az RMDSZ-nek négyéves szünet után sikerült visszajuttatnia képviselőit a megyeszékhely önkormányzatába. Az RMDSZ listán két képviselő jutott be a városi tanácsba: az első helyről Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője, a második helyről a választási egyezség szerint a szerb érdekvédelmi szervezet képviselője. Újszentesen Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert újraválasztották és sikerült a hat tanácsost is megőrizni. Nem ismétlődött meg a „zsombolyai csoda”, Kaba Gábor polgármesternek ezúttal nem sikerült az első körben nyernie és a kilenc RMDSZ tanácsos helyett csupán hatan kerültek be a helyi önkormányzatba. Pozitív eredmény született Nagybodófalván (3 RMDSZ-tanácsos 1 helyett), Újváron (6 tanácsos 4 helyett), Igazfalván (3 tanácsos), Csanádon és Csenén, ahol sikerült egy-egy tanácsost bejuttatni a helyi képviselői testületbe. Végváron megmaradt a 4 tanácsos, Dettán a 2, Pusztakeresztúron és Torontálkeresztesen 1-1, Szapáryfalván és Újmosnicán akár kettő is lehet, de még nincs végeredmény. Nagyszentmiklóson és Temesrékáson ismét kudarcot vallott az RMDSZ, akárcsak 4 évvel ezelőtt. /Pataki Zoltán: Képviselő a temesvári önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./

2008. december 2.

Temes megyében az RMDSZ választási eredményeit Halász Ferenc megyei elnök értékelte: „Először fordult elő, hogy az önkormányzati választásokon több szavazatot kaptunk, mint a parlamenti választásokon”, a voksok 6,19%-át az RMDSZ kapta, a vidéki településeken ezzel szemben a vártnál kevesebb szavazatot gyűjtöttek be. Azok a vidéki települések, ahol az RMDSZ jó eredményt ért el az önkormányzati választásokon (Nagybodófalva, Végvár, Szapáryfalva) ezúttal a gyenge választási részvétellel tűntek ki. Temes megye szintjén egyedül a zsombolyai körzetben van még esélye az RMDSZ jelöltjének, Kaba Gábornak egy képviselői mandátumra. /Pataki Zoltán: Temes megye is narancssárga. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

2009. június 12.

Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke elégedett az EP-választások eredményével, az 5,72% jobb, mint 2007-ben és az őszi parlamenti választásokon elért arány. „Temesváron 8,61%-ot ért el az RMDSZ, ami véleményem szerint a legjobb arány a rendszerváltás óta” – mondta Halász Ferenc. Az RMDSZ nyolc településen (Bálinc, Detta, Fény, Nagybodófalva, Nagykastély, Óbesenyő, Ótelek, Törökszákos) számszerűen is több szavazatot kapott, mint a tavaly novemberi parlamenti választásokon. /Pataki Zoltán: Jó választási eredmény, minimális befektetéssel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998