udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 990 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 961-990
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 14.

1989 novemberében erdélyi református, katolikus lelkipásztorok közös állásfoglalást írtak alá, kiállva Tőkés László mellett: "szolidaritásunkat fejezzük ki az üldözött lelkipásztor mellett." Az aláírók vállalják a felelősséget, amint olvasható az Erdélyben először publikált állásfoglalásban. Nagy bátorság kellett ehhez a Ceausescu-rendszerben. Az aláírók: id. Hegyi István nyug. ref. esperes, Székelyudvarhely, Farkas György nyug. ref. esperes, Sepsiszentgyörgy, Szabó Károly nyug. ref. esperes, Brassó, ifj. Hegyi István, ref. lelkipásztor, Csíkszereda, Sipos Géza presbiter, Székelyudvarhely, dr. Bokor Károly presbiter, Székelyudvarhely, id. Sepsy Sándor presbiter, Székelyudvarhely, dr. Dobri János nyug. ref. lelkipásztor, Kolozsvár, Asztalos Kálmán presbiter, Nagyenyed, Horváth Zoltán presbiter, Nagyenyed, Sipos János ny. ref. lelkipásztor, Kraszna, Köble József ny. tanár, Nagyenyed, Tomai László nyug. ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Pásztory G. István ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Bak Sándor nyug. ref. esperes, Kecsetkisfalud, Nagy Gábor ref. lelkipásztor, Nagygalambfalva, Bak Áron ref. lelkipásztor, Szentkeresztbánya, Sógor Csaba ref. lelkipásztor, Csíksomlyó, Hegyi Sándor ref. lelkipásztor, Székelyudvarhely, Gergely István kat. plébános, Csíksomlyó, Boros Károly kat. plébános, Csíktapolca, Bakcsi Gábor ref. lelkipásztor, Csíkszentmárton, Gidó Bálint presbiter, Székelyudvarhely. /Szabadság (Székelyudvarhely), jan. 14. - 4. sz. - az RMDSZ székelyuvarhelyi szervezetének lapja. Főszerkesztő: Katona Ádám./

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. március 5.

Katona Ádám számára a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-küldöttértekezlet pozitív eredménye volt a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ képviselőinek őszinte szókimondása, a fiatalok következetes újat-akarása, akik a bukott kommunista társadalom minden maradványát elutasítják. A küldöttértekezletre eljutott sok dokumentum, anyag között a legmaradandóbb a sepsiszentgyörgyi fiatalok /MADISZ/ negyvenoldalas politikatudományi-történeti összeállítása: Adattár kisebbségpolitikai vonatkozásban. Gazdag volt az újságkiállítás is, az új magyar, német, szerb, szlovák nyelven. A kolozsvári Puntea a román olvasóknak tolmácsolja a magyarság szándékait. Egy kétnyelvű füzet a február 10-i nagygyűlésen elhangzott fontosabb felszólalásokat tartalmazta /Gyanakvás helyett dialógust/. Katona Ádámnak a legjobban Ion Aluas beszéde tetszett, akiben a magyar-román közeledés "régi harcosát tiszteljük: helye szívünkben Gelu Pateanu és Smaranda Enache mellett van" hangsúlyozta Katona. Végül ismertette az udvarhelyiek javaslatait, ezek csoportosítása: általános szabadságjogok, önrendelkezés, pozitív diszkrimináció és sajátos feladatok. Az RMDSZ legyen humanista, elsősorban antikommunista és antifasiszta elkötelezettségű. A Vatra Romaneasca, a Vasgárda jelentkezése, a marosvásárhelyi, a szászrégeni és a nagyenyedi durva, fasisztoid provokációk idején az ne csak elhatárolja magát, hanem képjen föl az antihumanista ideológiák valamennyi fajtája ellen. Az RMDSZ-nek követelnie kell továbbra is a kollektív önrendelkezés biztosítását. A pozitív diszkrimináció eddig nem szerepelt az RMDSZ-dokumentumokban. A nemzeti kisebbségeknek a többséggel való egyenlősége érdekében többletjogokat kell biztosítani. A magyar nyelvet második hivatalos nyelvként kell elismerni Romániában. A földművesek számára biztosítani kell a föld tulajdonjogát. /Katona Ádám: Sepsiszentgyörgy urán. = Szabadság (Székelyudvarhely), márc. 5. ? 8. sz./

1990. március 14.

Kovászna megyében a tanév végére 220 magyar óvónői és tanítói állás marad szakképzettek nélkül. Sokan élnek ugyanis az új nyugdíjtörvény lehetőségivel. Sürgős segítségre van szükség, egyelőre még a kérvényezés szintjén vannak: jó lenne, ha a nagyenyedi Bethlen Gábor Líceum visszanyerné óvónői és tanítóképzői jogát. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./

1990. március 16.

A Bethlen Kollégium /Nagyenyed/ tantestülete febr. 2-án segélykérő felhívást tett közzé: siralmas állapotban vannak az épületek, sok tanteremben múlt század végi padokat használnak, a modern oktatási eszközök hiányoznak. Segítséget kérnek. /Segélykiáltás. = Hunyad Megyei Hírlap (Déva), márc. 16. ? 6. sz./

1990. június 21.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Brendus Gyula /Arad, 1940. máj. 25./ képviselő sebész szakorvos, Nagyenyeden lakik. Új nemzetiségi statútum szükséges az egyéni és közösségi jogok garantálásával, az anyanyelvi oktatást új alapokra kell helyezni és azt az alkotmányban kell rögzíteni. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1990. július 12.

Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Takács Csaba /sz. Nagyenyed, 1955. márc. 30./ Nagyenyeden él, képviselő, almérnök, az RMDSZ megyei elnöke. Az új alkotmánynak biztosítania kell az nemzetiségi egyéni és kollektív jogokat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1990. augusztus 2.

Nagyenyed 25 ezer lakosából alig hatezer magyar van. A Bethlen Gábor Kollégiumban idén több magyar osztály indul: hat kilencedik, négy tizenegyedik osztály, húsz új tanár is érkezett. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1990. október 6.

Borbély Ernő parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy 1978-ban végzett Kolozsváron a filozófia szakon, majd Csíkszeredában tanított. 1982. nov. 23-án tartóztatták le, és 9 hónap vizsgálati fogság után kilenc évre ítélték államellenes összeesküvés és propaganda címen. Ennek való alapja az volt, hogy szerettek volna létrehozni a romániai magyarság érdekvédelmével foglalkozó szervezetet. 1984-ban az amnesztia eltörölte büntetése egyharmadát, így végül 4 év 8 hónapot töltött a bukaresti, majd a nagyenyedi börtönben. Végül a Securitate közölte, szeretnék, ha elhagyná az országot. Borbély 1989 tavaszán távozott az országból. Az 1989-es események után úgy döntött Szőcs Gézával, hogy hazatérnek. Borbély Ernő úgy látja, amíg a magyar kérdés az ország legnagyobb gondja, nem fog gazdaságilag talpraállni. Nem veszik észre, hogy nem a magyarok, hanem a régi szeku és a pártemberek jelentik a legnagyobb gondot. /Lokodi András: Legfontosabbak az emberi viszonyok ? beszélgetés Borbély Ernő parlamenti képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

1990. október 31.

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium egyik célkitűzése, hogy újra a romániai szórványmagyarság iskolaközpontjává váljon. Idén hat IX. osztály indul, köztük egy tanító- és egy óvónőképző, adott tájékoztatást Letanovszky István, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója. Hozzáfogtak a bentlakás bővítéséhez. Az iskola hirdetőtábláján az RMDSZ helyi szervezetének lapja, az Egymásért is látható. Az egyik osztályt félhivatalos kántorképzőként indították. Azért félhivatalos, mert az állam részéről nem létező, viszont az egyház fenntartja. Újraindult a cserkészmozgalom is az iskolában. /Guther M. Ilona: Beszélgetés Letanovszky Istvánnal, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1990. október folyamán

Alkalmi, évfordulós kiadványok is hírt adnak a kulturális életről. Ilyen például: A nagy-enyedi Vártemplom 750 éves című füzet. /Nagyenyed, okt./

1991. május 3.

Máj. 3-án az RMDSZ Fehér, Hunyad, Kolozs és Szeben megyei vezetősége, valamint az országos főtitkárság képviselői tanácskoztak Nagyenyeden. Megvitatták a II. kongresszuson előterjesztendő alapszabály- és programtervezetet. Megegyeztek abban, hogy a jövőben is tartanak ilyen regionális tanácskozást. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1991. május 10.

Entz Géza államtitkár, a határon túli magyarok államtitkárságának vezetője egyhetes romániai körútra indult. Körútján elkísérte Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, más vezetőkkel együtt. Nagyváradon egyházi és RMDSZ-vezetőkkel tárgyalt, Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának fölavatásán, Kolozsváron, május 11-én a magyar értelmiségiekkel találkozott, majd az egyházi vezetőkkel, máj. 12-én Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal, ezután a város fiatalságával tartott eszmecserét a KMDSZ székházában. Nagyenyedre látogatott, majd Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos püspök vendége volt. Balázsfalván Todea görög katolikus érseket kereste fel, ezután Medgyes, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Brassó és Bukarest lesz az úticél. A vendégek rész vesznek a csíksomlyói búcsún. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1991. május 14.

Néhány napja Romániába érkezett dr. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke Bálint-Pataki József és Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsosok társaságában. A magyar politikusokat elkísérik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára és más RMDSZ-vezetők. Az államtitkár Nagyváradon találkozott az egyházi vezetőkkel, az RMDSZ megyei vezetőségével, nagyváradi értelmiségiekkel, majd Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának felavatásán. Máj. 11-én Kolozsváron az RMDSZ székházában találkozott a magyarság politikai, kulturális és tudományos életének képviselőivel, majd Csiha Kálmán református püspök meghívására találkozott az egyházak vezetőivel. Máj. 12-én, vasárnap dr. Enzt Géza találkozott Grigore Zanc prefektussal, majd Czirják Árpád kanonok és a római katolikus egyház vendége volt, délben a KMDSZ és a MADISZ székházában a város magyar fiatalságával tartott eszmecserét. Délután Nagyenyedre látogattak, majd este Gyulafehérváron a katolikus püspökség látta őket vendégül. Innen Balázsfalvára indultak, ahol Todea görög katolikus püspökkel találkoztak, a következő úti cél Medgyes és Székelyudvarhely volt. Máj. 13-án Sepsiszentgyörgy és Brassó meglátogatása után Bukarestbe érkezik az államtitkár, ahol találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjával és Domokos Géza elnökkel. Ezután nem hivatalos megbeszéléseket folytat román politikusokkal. Dr. Entz Géza máj, 18-án részt vesz a csíksomlyói búcsún. /Nem hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik dr. Entz Géza államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1991. június 15.

A 85. évét betöltő Vita Zsigmond, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyugalmazott tanárával beszélgetett Győrfi Dénes, felidézve a jelentős életút állomásait. Vita Zsigmond egyetemi tanulmányai befejezésével, 1928-ban jött tanárnak Nagyenyedre. A bécsi döntés után nagyon sokan elmenekültek Dél-Erdélyből, Vita Zsigmond néhányadmagával, dr. Szász Pállal, Kacsó Sándorral őrizték a magyar szellemi életet. Vita Zsigmond 1940-ben lett a kollégium könyvtárosa, minden kéziratot felleltározott. A sztálinizmus Csehi Gyuláék Nagyenyedre kerülésével tört be a kollégium életébe. Vita Zsigmond több könyv szerzője, kutatómunkáját nyugdíjazása után sem hagyta abba. /Györfi Dénes: Beszélgetés a 85. évét betöltő Vita Zsigmonddal, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyugalmazott tanárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16./

1991. szeptember 21.

Nagyenyeden, az RMDSZ-székházban tartotta szept. 21-én országos munkaülését az RMGE /Romániai Magyar Gazdák Egyesülete/. Elhatározták egy marosvásárhelyi székhellyel létesítendő kereskedelmi vállalat, a Gazda Kft, valamint Szász Pál néven országos RMGE-alapítvány létrehozását. Székelyföld különböző városaiban magyar nyelvű mezőgazdasági főiskolát hoznak létre, a Gödöllői és Debreceni Agrártudományi Egyetemek kihelyezett fakultásaiként. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1991. október folyamán

Megjelent az Enyedi Sion, a nagyenyedi és felenyedi református gyülekezetek folyóirata. /Enyedi Sion (Nagyenyed), okt. - 1. sz./

1991. november 6.

Dr. Szász Pál /sz. Nagyenyed, 1881. máj. 11.- börtön, 1954/ életútját idézte fel egy olvasói levél. Dr. Szász Pál jogot végzett, Budapestre költözött, országgyűlési képviselővé választották. Az első világháború után hazajött Nagyenyedre. 1933-ban a Bethlen Kollégium főgondnokává választották, 1936-ban pedig az EMGE elnökévé. Az EMGE fejlesztésében kiváló eredményt ért el, elindította a vidéki gazdatanfolyamokat, saját költségén tehetséges falusi fiatalokat külföldi tanulmányútra küldött, Csombordon Kós Károly tervei lapaján felépítette a gazdasági iskolát. A harmincas évektől a román parlament szenátora lett. A bécsi döntés után a dél-erdélyi magyarság magára maradt, Szász Pál segítségükre sietett, hamarosan újjászervezte ezen a vidéken az EMGÉ-t, központi irodáit Nagyenyedre helyezte át, a meginduló Erdélyi Gazda szerkesztőjének meghívta Kacsó Sándort. Naptárakat, évkönyveket adott ki, nyomdát vásárolt a Bethlen Kollégium részére. 1949 márciusában családjával együtt Gyulafehérvárra vitték, majd 1949 nov. 3-án letartóztatták, még felesége sem látogathatta. 1951-ben Márton Áronnal, Venczel Józseffel és másokkal együtt hadbíróság elé állították és tíz évre ítélték. Egy sóbányában dolgoztatták, ahol 1954-ben meghalt. /Horváth Zoltán: Életút a sóbányáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1991. november folyamán

A Korunk novemberi számát a szórványnak, a szórvány problematikájának szentelte. A szórványkérdést szívügyének tekintő Vetési László tiszteletes írásában leszögezte: végzetesen szórványnemzet vagyunk. "A világon élő magyarság egyharmada az anyaország határain kívül az utódállamokban vagy a diaszpórában a romániai magyarságnak egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. " Vetési megállapította, hogy nem rendelkeznek a romániai szórványmagyarságra vonatkozó adatokkal. Nem jelentek meg erről könyvek, tanulmányok. Egyetlen kivétel az azóta elhunyt Semlyén István, akinek Hétmilliárd lélek című, 1980-ban megjelent könyve tartalmazott először adatokat a hazai magyar szórványnépességről. Az 1989-es változások óta az 1990 karácsonyán Gyergyószárhegyen tartott szórványértelmiségi találkozó volt az első, amely szomorú körképet adott a jelenlegi helyzetről. Semlyén István z 1977-es népszámlálási adatok alapján írta, hogy hét erdélyi megyében /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár és Szilágy/ és a romániai magyarság háromnegyede, mintegy 1,2 millió lélek. A fennmaradó 420 ezer az ország többi részén /Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Szeben, Termes és a Kárpátokon kívüli területen/ szóródik szét. A szórványban élő 420 ezer lélekből 220 ezer magyar kisebb-nagyobb városokban él /Beszterce, Bukarest, Brassó, Déva, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszeben, Medgyes s a bányavárosok/, mintegy 200 ezer pedig falvakban. Vetési László részletezte a szórványvidékeket. A Mezőségnek a Maros, Sajó és Szamos által határolt nagy kiterjedésű területe évszázadok óta a nagy felszámolódások színtere. A legveszélyesebb helyzetben, a homogenizálás legelőrehaladottabb állapotában a moldvai csángók vannak. Domokos Pál Péter óta többször feltérték helyzetüket, népi kultúrájukat, de etnikai folyamataik szociológiai, társadalomlélektani nyomonkövetése nem történt meg. A városok elszórványosodásának problematikája külön kérdés. Vetési László következtetése: összmagyar szórványprogramot kell kidolgozni. Addig pedig a legnagyobb súly továbbra is az egyházakra nehezedik, a lelkipásztorokra. /Vetési László: Szórványgondjainkról./ Kozma Zsolt visszapillantott a szórványosodás kialakulására és arra, hogy a református egyház mit tett a szórványban élőkért. 1944 után az intézményes egyházi szórványmisszió megszűnt. Azonban mindig voltak kiváló lelkek, akik vállalták a szórvány gondozását, ilyen például a nagysármási id. Hermán János, a kérői id. Bányai Ferenc, s azok, akiknek nevét feljegyezte Vetési László szórványlapjában, a Felebarátban. Kozma Zsolt írásában megoldást is javasolt. Először is fel kell mérni tájegységenként a szórványhelyzetet. Munkatársakat kell keresni, szórványfelelősöket. Érdemes kis könyvtárakat összeállítani. Szórványinternátusokat kell létrehozni. /Kozma Zsolt: Szórványosodás időben és térben/ Tófalvi Zoltán adatgazdag összegzést nyújtott a kivándorlásról, a kivándorlókról. Tófalvi az első világháború előtti kivándorlásig nyúlt vissza. A különböző időszakok adatait részletezve kiemelte azt, hogy az első világháború végétől napjainkig közel 650 000 magyar távozott Romániából. Nem természetes, hanem az idők során változó intenzitású, nem természetes, kényszerű kivándorlásról, áttelepülésről van szó. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események újabb lökést adtak a kivándorlásnak. /Tófalvi Zoltán: Emigránsok, kivándorlók, letelepedők/ /Korunk (Kolozsvár), nov./

1991. február folyamán

A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.

1992. április folyamán

Nagyenyeden a kollégium Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára megjelentette a Bethlen Gábor Kollégiumi Emléklapok című kiadványt.

1992. május 22.

Márc. 26-a és ápr. 6-a között tartották meg Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára emlékezve, a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Hosszú idő után ez volt az első méltó emlékezés. 1984-ben születésének 200. évfordulóját nem tudta megünnepelni a szülőföld, mert a titkosrendőrség ezt megakadályozta. Kevés tudósítás született az eseményről, ezért most Fábián Ernő számolt be a történtekről. A rendezvény bevezetőjeként szervezték meg az anyanyelvi vetélkedőt és megtartották az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének közgyűlését. Márc. 26-án kovásznai színjátszók bemutatták Szilágyi Ferenc A zarándok című színművét. A legkiemelkedőbb esemény az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Soros Alapítvány támogatásával rendezett tudományos ülésszak volt. Jakó Zsigmond elnökletével az ülésszakon előadást tartottak: Csetri Elek, Bodor András, Ioan Viorel Badica /Kolozsvár/, Radu Bercea /Bukarest/, Bethlenfalvi Géza, Dávid Géza, Horányi Gábor, Kubbasek János, Szilágyi Ferenc /Bukarest/ és Futaky István /Göttingen/. Az évfordulóra tekintettel a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdetett. Az ünnepség idején Kovásznán, a városi képtár udvarán megtörtént a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum alapkőletétele. Ápr. 5-én Tőkés László püspök hirdetett igét Kovásznán. - Emlékülést rendeztek Kolozsváron és Nagyenyeden is, Budapesten pedig emlékkonferenciát. /Fábián Ernő: Elmaradt tudósítás helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1992. június 20.

Idei 5. száma jelent meg az Enyedi Sionnak, Nagyenyed református gyülekezeti lapjának. Ebben a számban többek között dr. Péter Miklós Aratás című verse olvasható, melyet a szamosújvári börtönben írt 1959-ben, ahová koncepciós per áldozataként került, és ahol hosszú éveket töltött. Jelenleg a kolozsvári Református Pedagógiai Fakultás tanára. Az Enyedi Sionban Vita Zsigmond is jelentkezett egy írásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20-21./

1992. június 24.

Nagyenyed a század elején 90 %-os többségű magyar város volt. Mára a magyar lakosság 20-22 %-osra apadt. A magyarság fogyatkozása az első világháború alatt kezdődött, majd a trianoni döntés után az állami alkalmazottak, akik nem voltak hajlandók letenni az esküt az új államra, családostól Magyarországra költöztek. Az 1940-es bécsi döntés után sokan elmenekültek. 1989 után is elindult a kivándorlási hullám. /Horváth Zoltán: Még vagyunk, de leszünk is? - Postafiók rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1992. augusztus 30.

Fennállásának 370. évfordulóját ünnepelte aug. 29-30-án a nagyenyedi Bethlen Kollégium. Mintegy ezer véndiák jött össze a kétnapos ünnepségre. Újra felkerült a kollégium falára az 1952-ben eltávolított, Bethlen Gábor által is vallott gondolat: Si Deus nobiscum, quis contra nos? /Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?/. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 4./

1992. november 20.

November közepén tisztújító közgyűlést tartott Nagyenyed RMDSZ szervezete. A szórványvidékre jellemzően itt is inkább az idősebbek gyűltek össze, ez nem róható fel Fary Ilona elnök hibájául. Ismeretlenek horogkeresztet mázoltak a parkbeli kuruc-emlékműre és festékkel bemocskolták az RMDSZ székház névtábláját. Benedek Gyulát választották meg az RMDSZ városi szervezete új elnökének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

1992. december folyamán

A világ minden részéről eljöttek az öregdiákok Nagyenyedre, amikor fennállásának 370. évfordulóját ünnepelte aug. 29-30-án a Bethlen Kollégium. Az ünnepélyes megnyitón Krizbai János kollégiumi igazgató méltatta az évforduló jelentőségét, dr. Vita Zsigmond tanár történelmi visszapillantása után Demény Lajos történész beszélt. /Remény (Kiadja az Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár), 2. sz., április-december/

1993. január 30.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégium udvarán immár áll Benke Zoltán magyar szobrászművész Bethlen Gábort megelevenítő mellszobra. /Vita Zsigmond: Bethlen Gábor-szobor Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30-31./

1993. április 17.

Vita Zsigmond emlékezett arra, hogy 1944 őszén 15-16 éves magyar fiúkat és lányokat is elvittek a Tirgu Jiu-i internálótáborba. DávidElekes Viktor Árpád 16 éves tanulót 30 diáktársával együtt vitték el Sok iskoláslányt szintén elhurcoltak. A Bethlen Gábor Kollégiumból /Nagyenyed/ a következő tanárokat internálták: Elekes Viktor, Horváth Zoltán, Jarosievitz Zoltán. Vass Albert, Vita Zsigmond, továbbá Kacsó Sándort és a magyar intézmények vezetőit, tisztviselőit. Az egyik túlélő lány elmondta, hogy egy barakkban 150 nőt helyeztek el, négysoros emeletes priccsen aludtak, hátul volt a mosdó, ahol a katonák szeme láttára hideg vízzel kellett mosakodniuk. A tanulókat 1945 júniusában engedték szabadon. /Vita Zsigmond: Tanulók a Tirgu Jiu-i lágerben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17-18./

1993. május 7.

A Lakitelek Alapítvány pályázatot írt ki a huszadik század magyar történelmének valósághű feltárása, valamint a helytörténeti kutatás érdekében. A kiírásra 479 pályamű érkezett /köztük 34 Erdélyből. 18 Felvidékről, 4 Vajdaságból, kettő Kárpátaljáról/. Az első díjat Albert Dávid tanár nyert el A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium története című munkájáért. Munkáját háromezer példányban kiadták /Infopress, Székelyudvarhely/. Ennek bevételét Albert Dávid felajánlotta iskolájának Ugyanakkor az Erdélyi Múzeum-Egyesület díját szintén neki ítélték oda, Gyergyószék népoktatásának feldolgozásáért.. Elmondta, hogy 1956-ban került Székelyudvarhelyre, az egyetemről. Tanár volt a gimnáziumban, majd igazgató, később főtanfelügyelő. Leváltották, nagyjából minden magyar vezetőt leváltottak. A tanítás mellett a helytörténettel foglalkozott. Nekifogott az gimnázium történetének megírására. Hatással volt rá Jakó Zsigmond professzor: hagyjunk rendet magunk után. Albert Dávidot egész Udvarhelyszék népoktatása érdekelte. Bejárt minden plébániát, parókiát, bejutott a felekezetek központi levéltáraiba. Olvasta a historia domusoat és a vizitációs jegyzőkönyveket. Albert Dávidot összegezte: Jakó professzor és Juhász István megírta a nagyenyedi kollégium történetét, a marosvásárhelyi oktatásról idén jelenik meg Tonk Sándor könyve, folyik a szatmári iskolatörténeti kutatás is. /Oláh István: Hogy állunk a történelemmel avagy a szellem búvóhelyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 961-990




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998