udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 34 találat lapozás: 1-30 | 31-34
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. április 17.

Nagykanizsán ápr. 17-én a városért és Délnyugat-Magyarországért létrehozott alapítvány szervezett fórumot, ahol Jeszenszky Géza külügyminiszter tartott előadást, jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke és Pozsonyec Mária, a Muravidéki Magyarok Érdekközösségének elnöke. Jeszenszky Géza kifejtette: a Kárpát-medencében 75 év óta hol tudatos, hol lappangó asszimiláció folyik. A magyar kormány alapelve a lehető legjobb viszony megteremtése a hét szomszéd országgal. Jeszenszkyhez hasonlóan Markó Béla is hangsúlyozta, hogy a megmaradás hatékony eszköze az autonómia. Többször kell találkozni a különböző tájakon élő magyaroknak. Romániával ellentétben Kárpátalján szabadon lenghet a magyar lobogó, mondta Fodó Sándor. Kárpátalján ma már nem a diktatúra és az elnyomás jelenti a veszélyt, hanem a súlyos gazdasági válság, hangsúlyozta. A Mura vidékén mindössze tízezer magyar él, a szlovén többség féltőn gondoskodik róluk, számolt be helyzetükről Pozsonyec Mária. /L. P.: Közös föllépés. = Új Magyarország, ápr. 19./

1994. május 9.

Kovászna megye prefektusa bírósági eljárást indított Kovászna város és Nagykanizsa testvérvárosi szerződése ellen, annak ellenére, hogy előzőleg jóváhagyták a szerződést. Máj. 9-én Márton Árpád RMDSZ-képviselő kérdéssel fordult Octav Cozmanca államtitkárhoz, a Helyi Közigazgatási Államtitkárság vezetőjéhez, hogy a két ellentmondó álláspont közül melyik a hivatalos álláspont. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 279. sz., máj. 10./

1996. április 5.

Hivatalos megkereséssel fordult Kuncze Gábor belügyminiszterhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala. A közlemény szerint Tőkés László püspök 1995. szept. 24-i nagykanizsai istentiszteleti szolgálata alkalmával a templom mellett kibiztosított robbanószerkezetet találtak, amelyet a tűzszerészek eltávolítottak. Az illetékes hatóságok minderről nem értesítették sem a helyi lelkészi hivatalt, sem a nyilvánosságot. Az ápr. 4-i közlemény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4. A rendőrség szóvivője, Garamvölgyi László válaszolt: a gránátot szept. 27-én, tehát három nappal később találták meg, ezért nem adtak erről tájékoztatást. /Népszabadság, ápr. 5./

1996. május 1.

1990 óta évente megrendezi a Kőrösi Csoma Sándor Napokat a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. Gazda József egyesületi elnök elmondta, hogy az 1977-es földrengés óta nincs kultúrháza Kovásznának, építenek ugyan újat, de az még évekig eltart. Ennek ellenére rendezik meg ezeket a napokat. Ilyenkor élnek a testvérvárosi kapcsolatok: Nagykanizsa évek óta autóbuszt megtöltő küldöttséggel érkezik, ezenkívül a Kőrösi Csoma nevét viselő magyarországi iskolák küldöttségei is megjelennek. Idén diákkerekasztalt szerveztek, ahol Õseink nyomában címmel emlékeztek a honfoglalás millecentenáriumában. Minden évben tudományos szimpózium is zajlik ilyenkor, idén Erdélyi utazók címmel. 1992 óta képzőművészeti kiállítást is rendeznek, a tavalyi tárlat címe: A hit parancsolatai, az ideinek pedig: Magunk keresése. Idén megjelentették harmadik könyvüket Kőrösi Csoma a lélek tükrében címmel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./

1995. április 30.

Ápr. 29-30-án tartották meg Kovásznán és Csomakőrösön az idei Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Eljöttek a testvértelepülések, Nagykanizsa és Csenger küldöttei, a Budapesti Székely Kör vezetői, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviselői, Szlovákiából és Kárpátaljáról érkeztek együttesek, fellépett a Hargitai Állami Székely Népi Együttes, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Bábszínház, és több magyarországi csoport. Képzőművészeti tárlat nyílt, A hit parancsai címen tudományos értekezés is elhangzott, Fábián Ernő, Magyari Lajos szenátor és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Nemcsak a tudóst akarja idézni, mondta Markó Béla, "hanem a törhetetlen akaratú embert is, a magyar nemzet gyökereit kereső székelyt, azt a célt akarom idézni, ami ma sokak számára korszerűtlennek tűnik." "Nemcsak hogy nem korszerűtlen ez, hanem kötelesség is, olyan kötelesség, aminek teljesítése nélkül jövőnk sem lehet." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1995. szeptember 25.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szept. 24-én Nagykanizsán, lakossági fórumon kijelentette, hogy az elmúlt évek magyar kormányai elszalasztották a nemzeti állapotok - és nem a határok! - helyreállításának esélyeit, nem volt átgondolt kisebbségi koncepciójuk. /Magyar Hírlap, szept. 25./

1997. április 10.

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület /Kovászna/ idén nyolcadszor egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli névadója születésnapját. A legrangosabb események ápr. 4-5-én voltak, a színhely Kovászna és Csomakőrös. Az ünnepélyes megnyitón /nov. 4./ Csomakőrös központjában, Kőrösi Csoma Sándor mellszobránál többek között Csetri Elek akadémikus és Kelemen Hunor mondott beszédet. Ezután a vendéglátó iskola s hat már líceum tanulói olvasták fel, jórészt iskolatörténeti dolgozataikat A tudományos ülésszakon /Tudományosság régi erdélyi iskoláinkban/ tizenhárman tartottak előadást, hárman elküldték előadásuk szövegét. Az ülésszak keretében most először kiosztott Kőrösi Csoma Sándor-emlékplakettet Csetri Elek kapta. Jelen volt a testvérváros, Nagykanizsa küldöttsége. Gazda József és csapata rendezte ünnepségsorozat túlnő helyi szinten, összmagyar viszonylatban is figyelemre méltó. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Képzőművészeti kiállítás gazdagította az ünnepséget, közel húsz együttes lépett fel, köztük magyarországiak is. Jelen volt Tempfli József püspök, az ünnepi beszédet Csetri Elek mondta. /Flóra Gábor: Hódolat hűséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2001. március 16.

Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2001. április 13.

Ápr. 6-10. között rendezték meg Nagykanizsán a X. Nemzetközi Magyar Matematika-versenyt. A verseny nemzetközi, mert 6 országból jöttek el tanulók versenyezni: Magyarországról, valamint Horvátország, Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Felvidék magyar tanítási nyelvű iskoláiból. A Kárpát-medencéből 230 diák és közel 60 matektanár találkozott, hogy kicseréljék tapasztalataikat. /Nemzetközi matematika-verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./

2001. április 20.

Ápr. 18-án a nagy Kelet-kutató kovásznai szobránál koszorúzással összekapcsolt ünnepséggel vette kezdetét a Kőrösi Csoma Sándor napok 2001 rendezvénysorozat. Az ünnepségen beszédet mondott Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke és Farkas Árpád költő. A szabadtéri színpadon a Borsika és Gyöngyharmat népi táncegyüttesek léptek fel, a Katolikus Ifjúsági Ház nagytermében Bulányi György atya (Budapest) Jézus öröksége c. értekezése szerepelt, este pedig a testvérváros Nagykanizsa Szívünk dobbanása c. műsora pergett le. /Kőrösi Csoma Sándorra emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2001. május 8.

Bencze Mihály /Brassó/ indította útjára a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. Az első Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV) Oláh György rendezte Révkomáromban és Komáromban, majd sorrendben a következők nevéhez fűződnek a minden esztendőben szervezett tantárgyvetélkedők: Benedek Ilona (Vácon), Elek Ernő (Ungváron), Árokszállási Tibor (Pakson), Kovács Lajos (Székelyudvarhelyen), Kubatov Antal (Kaposváron), Szabó Magda (Szabadkán), Balázs Tivadar (Debrecenben), Bíró Gizella (Dunaszerdahelyen). Az idei, tizedik NMMV-t Pintér Ferenc rendezte Nagykanizsán ápr. 6-10. között a Batthyány Lajos Gimnáziumban, ahol több mint 300 diák mérte össze a tudását. A diákok selejtezők után jutottak a nagykanizsai döntőbe Magyarországról, Erdélyből /Erdélyben a IX. Székely Mikó Matematikai Versenyen történt a válogatás/, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. Az Őrségen és a Kárpát-medencén kívüli magyarság még nem kapcsolódott be a versenybe. A mostani versenyen jól szerepeltek az erdélyiek. A tizenkettedikesek között Veress Péter (Székelyudvarhely) első lett, Mezei Tímea (Sepsiszentgyörgy) a második, Magyari Karola (Csíkszereda) pedig a harmadik. A következő NMMV-t Sepsiszentgyörgy rendezi 2002-ben. /Bencze Mihály: Tízéves a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. augusztus 14.

Több ezer ember jelenlétében aug. 12-én újraavatták Nagykanizsán a Nagy-Magyarország Emlékművet. Az obeliszket 1934-ben állították fel a városközpontban, az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés következményeire emlékezve. Az oszlop a 63 régi magyar vármegye címerpajzsával volt díszítve, négy oldalán négy szobor állt, tetejét a Szent Korona borította be, talapzatára pedig a magyarság tragédiáira emlékeztető Muhi, Mohács, Arad és Trianon városneveket vésték. Az emlékművet 1952-ben ledöntötték, most pedig kiásták és újraállították a helyi önkormányzat 3,5 millió forintos és a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal 10 millió forintos támogatásával - közölte Rózsás János, a nagykanizsai szoborbizottság tagja, a város díszpolgára. Az emlékmű avatásán Simicskó István, a magyarországi miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára mondott ünnepi beszédet. - Az emlékmű-avatás azt jelentheti, hogy az eddigi hosszú, gátlásos hallgatás helyett emlékezünk, mert a "szívünket bántó fájdalmakról való hallgatás növelheti a gyűlölet, az indulat erejét is" - mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: "Nem nosztalgiával és irredenta ábrándokkal fordulunk Trianon felé, hanem a jövőt, a magyarság egészének szebb és jobb jövőjét képzeljük magunk elé és ezért munkálkodunk". "Higgyük, hogy a népek szabad akaratából, a nemzetiségek önrendelkezésének biztosításával egy új, a nemzeti mellett európai identitással a jövőben szimbolikussá válhatnak a most egymástól elválasztó határok, és újból egyesülhet a magyar nemzet, az unióban eggyé váló országok közösségében". A rendezvényen a politikai pártok közül nagy számban képviseltették magukat a MIÉP tagjai, jelen voltak a Fidesz helyi vezetői is. Az MSZP és az SZDSZ képviselői nem voltak ott az ünnepségen. /Nagykanizsán felavatták a Nagy-Magyarország emlékművet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2001. augusztus 25.

A rendszerváltozás óta eltelt évtizedben sikerült néhány történelmi emlékhelyet helyreállítani, felújítani, sőt, újakat is létrehozni. Ilyen a második világháború végén működött temesvári hadifogolytábor helyén állított emlékmű is: többszáz, talán több ezer magyar honvéd került itt jeltelen tömegsírba. A hatóságok sokáig megkérdőjelezték a temesvári láger létezését, azonban a még életben levő egykori hadifoglyok, köztük a temesvári Szathmáry Károly vallomása, valamint Radó János ny. tűzoltótiszt levéltári kutatásai egyértelműen bizonyították: Temesvár mellett, Újszentes közelében hadifogolytábor működött, ahol a járványos betegségek számolatlanul szedték áldozataikat. A Temes Megyei Tanács és a Csongrád Megyei Önkormányzat közös erőfeszítése révén sikerült az emlékművet felavatni. - A nagykanizsai Garai József ötvenhat év után, az aug. 20-ai ünnepségek idején jutott el Temesvárra, hogy megkoszorúzza a temesvári hadifogolytábor helyén emelt emlékművet, édesapja feltételezett síremlékét. Azoknak a hadifoglyoknak az elbeszéléséből tud erről, akik élve hazakerültek. /Pataki Zoltán: Kötelességünk emlékműveket állítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2001. augusztus 30.

Medgyessy Péter az RMDSZ meghívására utazott Romániába. Aug. 28-án Bukarestben vezető román politikusokkal és az RMDSZ vezetőivel tárgyalt, aug. 29-án pedig erdélyi körútra indul. Ennek során Sepsiszentgyörgyön a város polgármesterével és a helyi RMDSZ vezetőivel találkoznak, Marosvásárhelyen pedig felkeresik hivatalában Markó Béla szövetségi elnököt, és a város közéleti személyiségeinek részvételével megtartott fórumon vesznek részt, Kolozsváron Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével tárgyal, Nagyváradon pedig felkeresi Tempfli József katolikus püspököt. Az erdélyi program utolsó állomása aug. 30-án Nagyszalonta lesz. Medgyessy Péter Nastase kormányfővel tárgyalt. Adrian Nastase rosszallását fejezte ki a nemrég felavatott nagykanizsai emlékmű és az Erdélybe juttatott millenniumi zászlók miatt. Medgyessy felkereste Traian Basescu DP-elnököt, bukaresti főpolgármestert. Basescu a magyarországi román közösség útján az MSZP támogatását ígérte a jövő évi választásokon, s kifejezte reményét, hogy a magyar választók Orbán Viktor kormányfőt - "fenegyerekeskedései" okán - szavazataikkal meg fogják büntetni. Medgyessy az újságírónak elmondta: romániai látogatásának fő célja az MSZP elkötelezettségének kinyilvánítása a határon túl elő magyar közösségek ügyei iránt, ugyanakkor a kormányzásra készülő MSZP a környező országok vezető politikusaival is jó viszony kiépítésére törekszik. Medgyessy sürgette a magyar egyházi ingatlanok mielőbbi visszajuttatását, külön megemlítve a nagyváradi katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum Könyvtár, illetve a kolozsvári Református Kollégium épületének rég óta húzódó ügyét. Medgyessy a már elfogadott közigazgatási törvény és az anyanyelv-használati jogok mielőbbi alkalmazását, az ehhez szükséges végrehajtási rendeletek meghozatalát sürgette. A státustörvénnyel szemben az MSZP-nek is megvoltak a maga fenntartásai, ennek ellenére Medgyessy elmagyarázta partnereinek, hogy ez a törvény a magyar kisebbség szempontjából fontos lépést jelent. Az MSZP-politikus Markó Bélával és az RMDSZ vezető politikusaival folytatott megbeszélést. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Medgyessy Péter elmondta: a szövetség vezetői által azt az üzenetet szeretné eljuttatni az erdélyi magyarságnak, hogy "az MSZP és annak miniszterelnök-jelöltje mélységesen elkötelezett az Erdélyben élő magyar közösség dolgai iránt", s azt szeretné, ha a magyarság minél jobban boldogulna szülőföldjén. /T. Sz. Z.: Párbeszéddel és emberi kapcsolatokkal. Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt elkötelezett az erdélyi magyarság dolgai iránt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Nastase kijelentette: biztos benne, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjével mind pártvonalon, mind a képviselt országok szintjén sikerül majd együttműködnie. A Curentul című napilap szerint "Románia immár Orbán legjelentősebb választási ellenfelének keresi a kegyeit". A román kormánypárt megpróbálta elhitetni a budapesti "barátokkal", hogy a román-magyar kapcsolatrendszer új alapokra helyezhető, ha a magyar kormányt nem Orbán Viktor és pártja fogja irányítani. A Curentul rámutatott arra, hogy Adrian Nastase és csapata számára sokkal többet jelentett ez a látogatás, mivel meg akarják szerezni az MSZP támogatását a Szocialista Internacionáléba való felvétel előtt. /Bukarest a magyar szocialistáknak kedveskedik. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./

2001. december 10.

Dec. 8-9-én a Szatmár Megyei Múzeumban rendezték meg a XII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét. Ebben az évben 32 szavaló lépett a zsűri és a közönség elé, a Vajdaságból négy versenyző érkezett, közülük hárman a dobogón végeztek. Szatmárnémetiben a költő sírjánál Sike Lajos, a Romániai Magyar Szó munkatársa hangsúlyozta: "Gellért Sándor - jóllehet a kiadók mulasztása miatt a hatalmas műnek csak kisebbik része kerülhetett asztalunkra - ma jobban köztünk van, költészete és egész alkotása ma elevenebben él, mint amikor a költő fizikai valójában velünk volt." Kereskényi Sándor irodalomtörténész, RMDSZ-szenátor Kultúra és globalizáció címmel tartott előadást, ezután zajlott le a verseny. Dr. Kötő József EMKE-elnök, a zsűri elnöke, kiértékelő beszédében elmondta, hogy két napon át a kultúrát ünnepelték Szatmárnémetiben. A szavalók bebizonyították, hogy vállalják nemzetünk sorsát. Ez a nemzedék hajlandó tovább vinni az elődöktől kapott értékeket, az utókor számára. A verseny eredményei: 1. díj: Gazsó Hargita (Topolya, Szabadka), 2. hely: Orosz Georgina (Zenta) és Zalán Barbara (Nagykanizsa), 3. hely: Fekete Ágnes (Feketics, Szabadka). /Elek György: Szabadkai versenyző nyerte a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./

2002. október 2.

Több Szatmár megyei polgármester a magyar-jugoszláv Határmenti Együttműködések és Fejlesztések Konferencia résztvevőiként Horgoson, egy 89 százalékban magyarok által lakott jugoszláviai településen töltött három napot. Máncz Dezső, Kaplony polgármestere beszámolt arról, hogy vándorkonferenciáról van szó, amelyet Beke Pál, a Magyar Művelődési Minisztérium kulturális kuratóriumának a vezetője szervez, olyan, a Magyarországgal szomszédos 7 országban található határ menti magyarlakta településeken, amelyeknek az elöljárói készek bekapcsolódni az akcióba. A Trianon előtti Magyarországon ma nemzetiségiekként élők egyfajta tapasztalatcseréje ez. A Kanizsa-Horgos-Szabadka vasútvonalat még akkor építették, amikor Horgos Magyarországhoz tartozott, és Trianonban e miatt a vasútvonal miatt csatolták Horgost Jugoszláviához. A szerbek azt kérdezték: hogyan utazhatnak vonattal Kanizsáról Szabadkára, ha Horgos Magyarországhoz kerülne? Horgoson Máncz Dezsőnek elsőként az utcák, utak, általában a környezet rendezettsége, patyolattisztasága tűnt fel. Vajdaság kisebb területi-adminisztratív övezetekre van felosztva. Kb. akkorákra, amilyenek azelőtt a járások lehettek. Az ilyen területi-adminisztratív egységeket ott községeknek nevezik. Vajdaságban, a magyar határ mentén, Zenta, Kanizsa (Magyarkanizsa) illetve Szabadka központtal három ilyen magyar többségű község működik. Kanizsán van polgármesteri hivatal, míg az ide tartozó kisebb településeken fizetett polgármesterek helyett javadalmazás nélküli önkéntesek, úgynevezett közösségi elnökök dolgoznak, akiknek a munkáját néhány, amolyan tanácsosi szerepet betöltő, de szintén ingyenesen dolgozó személy segíti. A horgosiak problémái felől is Kanizsán döntenek. /Boros Ernő: Szatmár megyei polgármesterek Jugoszláviában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 2./

2003. április 4.

A tizennegyedik Csoma-napok ünnepélyes megnyitójára ápr. 3-án került sor Kovásznán, a nagy Kelet-kutató tudós szobránál. A Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákjai, tanárai, valamint a magyarországi testvériskola, a Pécsi Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpont küldöttsége az intézmény névadójára emlékezett. Becsek Ede iskolaigazgató kifejtette: Kőrösi Csoma Sándor példás élete, kitartó munkássága ösztönzi az iskola diákjait újabb és újabb eredmények elérésére. Az ünnepi beszédek után a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület és az iskolák képviselői koszorúkat helyeztek el az iskola főbejárati folyosóján levő emléktáblánál. Ezután a műsorban fellépett a kovásznai iskola Tiszta Szív Kórusa és a pécsi testvériskola kórusa. A Csoma-napok ünnepélyes megnyitójára szintén ápr. 3-án került sor a városi művelődési ház előtti Kőrösi Csoma Sándor-szobornál. /Bodor János: Csoma-napok Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ Jelen voltak Kőrösi Csoma Sándor tisztelői határon innen és határon túlról, valamint Nagykanizsa, Pápa és Csenger testvérvárosok küldöttségei. Este elindult a Havadtőy Sándor egykori kovásznai református lelkipásztor nevét viselő, 109-es cserkészcsapat fáklyás menete. Zsuffa Levente, a város polgármestere köszöntötte a jelenlevőket, ünnepi beszédet mondott Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke. /Bodor János: Ünnep Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

2003. július 25.

Augusztus végéig kell kifizetnie Albert Álmos polgármesternek a rá kiszabott 100 millió lejes büntetést zászlóügyben, máskülönben foglalnak. A polgármester heti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy sepsiszentgyörgyi cégek 30 milliónyit adakoztak a büntetésbe, míg Ferencváros és Nagykanizsa - két testvérváros - közösen szintén harmincmilliót küldtek. Albert Álmos a büntetés kifizetésének elhalasztását kérte a pénzügyi hivataltól, kérést juttatott el a Legfelsőbb Törvényszékre is és ügyét nemzetközi fórumhoz, Strasbourgba vitte. Ha azonban kérésére rövid időn belül nem érkezik válasz, ki kell fizetnie a büntetést. A polgármester elmondta, hogy sem a testvérvárosoktól, sem a cégektől nem kért támogatást, azok ügyét megismerve, önszántukból adakoztak, de a sajtó útján is szeretne köszönetet mondani mind a cégeknek, mind a két testvérvárosnak. Egy másik büntetés, ugyancsak zászlóügyben - mert december 1-jén a prefektúra szerint nem lobogott elég zászló a városban - 65 millió lejről szólt, amit a szebeni törvényszék az alapfokú tárgyaláson a napokban 40 millió lejre csökkentett. /(Éltes Enikő): Segítenek a polgármesternek, hogy büntetését kifizethesse. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2003. augusztus 1.

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere megtagadta egy 100 millió lejes bírság kifizetését, amelyet a Kovászna megyei prefektúra szabott ki. Albert Álmost 50 millió lejre büntette a Kovászna megyei prefektúra, mivel állításuk szerint eltávolította a román nemzeti lobogót a polgármesteri hivatal épületéről, további 50 millió lejes bírságot pedig azért szabott ki rá, mivel Albert kétnyelvű fejlécet használt a hivatalos dokumentumokon. Albert Álmos elmondta, a Bákó Megyei Törvényszék szerdán felszólította, hogy aug. 28-án jelenjen meg egy tárgyaláson, amely a 100 millió lejes bírságot kiszabó jegyzőkönyv semmissé nyilvánításáért indult. - Egyrészt a tárgyalásra hívnak, másrészt felszólítanak, hogy fizessem ki a bírságot - mondta Albert. Hozzáfűzte, nem fogja kifizetni az időközben összegyűlt pénzösszeget, mivel ezáltal elismerné vétkességét. Albert Álmos szerint 30 millió lejt a magyarországi Ferencváros és a vajdasági Nagykanizsa polgármesteri hivatala, további 30 milliót sepsiszentgyörgyi üzletemberek gyűjtöttek össze, a fennmaradó 40 milliót pedig az RMDSZ-tagság biztosította. Albert Álmos nem mondott le a probléma törvényes megoldásáról, ezért a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott kérvényben kéri a pénzbírság felfüggesztését. /Albert Álmos nem fizet. = Népújság (Marosvásárhely), 2003. aug. 1./

2003. szeptember 22.

A Kovásznai Napokon jelen voltak Nagykanizsa, Pápa és Csenger testvérvárosok küldöttségei is. Látható volt az ASIMCOV kovásznai fiókja által szervezett Cov-Expo 2003-as kiállítása is. Voltak koncertek, a képtár falán leleplezték Kádár László- (1908-1989) emlékplakettet, melyet a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály szobrászművész alkotott bronzból. A kovásznai származású egykori debreceni professzor életét volt tanítványa, Süri Dakar István tibetológus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára méltatta. A gazdakör óriástermény-kiállítást szervezett. /Bodor János: Városnapok Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

2003. december 8.

Dec. 6-7-én tizennegyedik alkalommal rendezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét Szatmárnémetiben, a színházban. Idén a nagykanizsai Nagy Timea bizonyult a legjobb szavalónak. A második díjat szatmárnémeti versenyző, Bessenyei-Gedő István nyerte. Csirák Csaba, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke elsősorban Gellért Sándor szabadság iránti szeretetét emelte ki. Dr. Lovas János, a Babes-Bolyai Egyetem adjunktusa a költővel kapcsolatos személyes élményeit elevenítette fel. Gellért Sándor rendületlenül kitartott elvei mellett, az asztalfióknak is írta műveit. A legnépszerűbb költőnek, az eddigi évekhez hasonlóan, továbbra is Szilágyi Domokos bizonyult. A közönségdíjas Bessenyei-Gedő István lett. /Fodor István: Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny, tizennegyedjére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./

2004. április 27.

Szatmárnémetiben tizennégy alkalommal rendezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. Az utóbbi hat esztendőben a vetélkedő ugyanakkor a Csengey Dénes szavalóverseny romániai válogatója volt. A Gellért Sándor szavalóverseny végeredményét szem előtt tartva a bizottság meghívja azt a 3-4 szavalót, akiket itt legjobbaknak ítéltek meg. Hasonlóképpen történik Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban és Magyarország különböző tájegységein. A VI. Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny fővédnökségét a köztársaság elnöke, dr. Mádl Ferenc vállalta el. A versenyzőket három korosztályba sorolták: ifjúsági, felnőtt és szépkorú szavalók. A versenyt a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház szervezte. /Csirák Csaba: VI. Kárpát-medencei Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

2005. április 14.

Április 14-én lesz Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Napok nyitóünnepsége, amelyet tizenhatodik alkalommal szerveznek meg. A háromnapos ünnepség keretében Kovásznán, illetve Csomakőrösön sokszínű rendezvény teszi emlékezetessé a szülőföld nagy fia előtti tisztelgést. Képzőművészeti kiállítás nyílik meg Világfa címmel, bemutatják Kőrösi Csoma Sándor és a Kelet népei című könyvet, fellép a Borsika Népi Táncegyüttes, a Pastorale kamarakórus, a vajnafalvi reformátusok kamarakórusa, Kovászna város ifjúsági fúvószenekara, a testvérváros Nagykanizsa zenés műsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Tavaszi szél vizet áraszt címmel a Mikes együttes lép színpadra. Tudományos ülésszak keretében Kelet-kutatással foglalkozó szakdolgozatokat mutatnak be. /Kőrösi Csoma Sándor Napok tizenhatodszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

2005. június 7.

Már Erdélyben is lehet fogni „az egyik magyarországi agymosási kultúrintézmény műsorait, kezdjük érteni, hogy miért is használják néhányan odaát ezt a jellemzést a kereskedelmi televízióra.”, írta az RTL Tv-ről Rédai Attila. Legutóbb Csonka András „szlovák” névrokonát mutatták be a magyarországi színésznek, aki „Komarno”-ban lakik. „Pont olyan, mintha egy másik Rédai Attila mondjuk Nagykanizsán lakna, s engem mint román névrokonát hoznának össze vele” – jegyezte meg a cikkíró. Vágó István általános műveltségi vetélkedőjében így szólt Tamási Áron szülőfalujáról: Farkaslaka, mostani nevén Lupény. Aztán kijavította magát: mostani román nevén. Romániában jelenleg törvény rögzíti a település magyar nevét, tehát még hivatalos szinten is lehet így használni, nemhogy egy tévéműsorban. De nem csak az RTL Klubra jellemzők az ilyen megnyilvánulások. Nemrég a Magyar Televízió híradójában a temesi árvizek következményeiről tudósítva „romániai Bánátról” beszéltek Bánság helyett. /Rédai Attila: Bánáttól Komarnóig, magyarul. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 7./

2005. július 19.

Kusztura Sándor festőművész legutóbb, június folyamán Szentendrén, a Városházán állított ki 50 festményt, majd július 3-án Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. A nemrég lezajlott udvarhelyi Sörfesztiválon népdalfeldolgozásokkal lepte meg a közönséget, melynek immár folytatása is lesz Augusztusban a Gyimesekbe látogat Kusztura, az itteni koncert után Nagykanizsára utazik, a Bornapokra, ahol ismét koncertezik. Nemsokára lemezen is hallhatják majd a festőművész által előadott népdalfeldolgozásokat. /(bb): Kusztura: kiállítások és koncertek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 19./

2006. január 30.

A felső-háromszéki mezőgazdasági oktatás hetvenöt éves múltra tekint vissza. Erről a múlt év őszén emlékeztek meg. Az Apor Péter Szakközépiskolában /Kézdivá­sárhely/ jelenleg 1158 diák tanul hetven tanár irányításával. Nehezen indulnak be a mezőgazdasági osztályok, ezekbe kevés tanuló jelentkezik, holott sok lehetőség adódna külföldi tanulmányútra. Dezső Vencel iskolaigazgató elmondása szerint a jövőben növelni szeretnék a mezőgazdasági osztályok részarányát, hiszen ha Románia EU-taggá válik, akkor is szükség lesz ilyen képzettségű szakemberekre. Alapfokú követelmény az angol vagy a német nyelv ismerete és a mezőgazdasági végzettséget bizonyító oklevél, ezért az Apor Péter Szakközépiskolában nagy hangsúlyt fektetnek nyelvek elsajátítására is. Az iskola a múlt évben testvériskolai kapcsolatot létesített a nagykanizsai Thury György Közélelmezési és Kereskedelmi Szakközépiskolával, s minden nyáron nyolc-tíz kézdivá­sárhelyi diák egy hónapos gyakorlaton vehet részt Balaton-parti vendéglőkben. /(Iochom): Diákokat keresnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./

2006. május 17.

Páratlan az erdélyi műkedvelő versmondók közt Rüsz Károly állhatatossága. A Nagykenden élő nyugdíjas háromszor lett első, egyszer második díjas a szépkorúak kategóriájában Veresegyházon, ahol immár 16. alkalommal tartották az Anyám fekete rózsa, Csoóri Sándor versének címét viselő vers- és prózamondó találkozót. Anyám fekete rózsa – a Kárpát-medence rendezvénye. Május 5-7-e között gazdag rendezvénysorozat várta az érdeklődőket Veresegyházon. A verseny elődöntőjén több mint 1200-an vettek részt, 103-an kerültek a döntőbe, közöttük szép számmal erdélyiek. Több erdélyi volt eredményes, például a székelyudvarhelyi Kotár Dániel, a korondi Kovács Jácinta, a temesvári Lehócz Zsuzsa, vagy a második díjat elnyert kászonújfalui Nagy Szeréna. Karcsi bácsi (Rüsz Károlyt mindenki így hívja) mesélte: az ünnepséget Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese nyitotta meg, volt számos képzőművészeti esemény és színházi előadás is. Rüsz Károly Veresegyházról utazott tovább Nagykanizsára, a Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny döntőjére – ott dicséretet nyert. /b.d.: Szívnek a vers, tüdőnek az oxigén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2006. május 29.

Május 27-28-án, szombat-vasárnap első alkalommal szervezték meg Backamadarason a Madaras nevet viselő települések találkozóját, melyre meghívták a magyarországi testvértelepülés, Kunmadaras, a Nagykanizsa melletti Bácsmadaras, valamint a hazai Csíkmadaras és Mezőmadaras küldöttségeit is. A Madarasi Napok keretében a falu egykori tudós és filozófus szülötte, Kiss Gergely nevét vette fel a helybeli tanintézmény. Mezőmadaras egy iskolai küldöttséggel, negyventagú tánccsoporttal, Csíkmadaras a helyi tánccsoporttal, zenészekkel érkezett a rendezvényre. Kunmadarassal, a magyarországi településsel Backamadaras 1992 óta tartja a kapcsolatot. A családok közt mára szoros kötelékek alakultak ki, és gyerekeknek folyamatosan cseretáboroztatásokat szerveznek. Backamadarason az iskola névadásának hátterében tízéves munka áll, a tanfelügyelőség részéről csak nemrég érkezett meg a jóváhagyás, hogy a backamadarasi tanintézmény felveheti a neves iskola- és templomalapító Kiss Gergely nevét. Hivatalosan megnyitotta kapuit a falumúzeum. Pletl Rita magyartanárnő valamint Gáspár Kinga, a budapesti néprajzi tanszék tanárának vezetésével rendszerezték, felcímkézték az anyagokat. Elkészült az ünneplő település címere és zászlója. Csiki Sándor Állj meg madár, fejem fölött dalolva! című könyvének bemutatója után a tánccsoportok szórakoztatták a közönséget. /Mészely Réka: Madarasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/

2006. május 31.

Május 25-én Báthori Istvánra emlékeztek Marossárpatakon, szobrot állítottak a nagy királynak. A marossárpataki szoborpark évről évre gazdagodik nagy királyok, fejedelmek mellszobraival. Ez azért lehetséges, mondotta a szoboravatón Bölöni Domokos, a Népújság munkatársa, mert itt választott magának otthont egy népe iránt mélységesen elkötelezett képzőművész, a népélet, népi kultúra alapos ismerője, a marosszéki Mátyás-huszárok „feltámasztója”, vitéz Miholcsa József huszárkapitány, civilben szobrász. A huszár szót először Mátyás király mondta tollba, 1481-ben. A magyar huszár mint fegyvernem tehát 525 éves múltra tekinthet vissza. A marosszéki Mátyás-huszárok első parancsnoka Berzenczey László (1820 – 1884) volt, akinek javaslatára mondták ki az uniót 1848-ban, ő lett Erdély kormánybiztosa és a Mátyás- huszárok parancsnoka is. Valahányszor ünnepel Marossárpatak, rendszerint huszárok is ellátogatnak ide. Ezúttal a nagykanizsai hagyományőrző huszárok jöttek el. Miholcsa József faragott munkáiból álló kiállítása már a délelőtt folyamán megnyílt, a művészről és munkáiról Gáspár Sándor, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője tartott elemzést. Miholcsa József sajátos képírást művel. Szobrait a népi faragás alapmotívum-kincsének felhasználásával „írja”, azok a székely farfaragás mértani díszítőelemeinek, alakos motívumainak felhasználásával készülnek. Ő maga így vall erről: „Magyarságban és művészetben nincs megalkuvás, mert ez létünk ellen elkövetett bűn; szeretném, ha életem, hitem és erőm előtt hagyna el, hátha szoborba faraghatnám sorsunk kilométerköveit, útjelző cölöpeit, a tévelygésben hátrahagyott és újratalált nyomait.” Leleplezték Báthori István műkőből készült mellszobrát. Székely kaput is avattak, mégpedig Miholcsa Józsefék sárpataki háza előtt. /Damján B. Sándor: Szobor- és kapuállítás Marossárpatakon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31/

2006. szeptember 22.

A korábbi napokhoz hasonlóan szeptember 20-án este mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a budapesti Kossuth téri demonstráción. A tüntetők Gyurcsány Ferenc és a kormány leváltását követelték. Takács András, a demonstráció egyik vezéralakja, a Szabad Magyarországért Mozgalom elnöke eltanácsolta a demonstráció résztvevőit attól, hogy a Magyar Rádió épületéhez vagy bármelyik másik közintézményhez vonuljanak. Takács András bejelentette, hogy a tüntetők akarata alapján megalakult a Nemzeti Kerekasztal. Egyes tüntető csoportok éjjel különböző utcákban összecsaptak a rohamrendőrökkel, akik a Blaha Lujza térig szorították a tüntetőket. Hatvankét embert állított elő az éjszakai budapesti rendbontások során a rendőrség. A Kossuth tér szeptember 17-e, vasárnap este óta folyamatosan kormányellenes tüntetések színtere. A téren a Gyurcsány-kormánynak koporsót állítottak. A kormány nem módosít politikáján és a kabinet összetételén – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Napok óta többnyire békés kitüntetések zajlanak Magyarország több nagyobb településén, Kecskeméten, Szegeden, Miskolcon, Győrött, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Pécsett és máshol. /Kitartanak a Gyurcsány Ferenc lemondásáért tüntetők. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./


lapozás: 1-30 | 31-34




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998