udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. június 25.

A Temes megyei RMDSZ elnöksége zárt ajtók mögött értékelte a választási eredményeket. Halász Ferenc, a Temes megyei RMDSZ elnöke rámutatott, kudarc, hogy Temesváron, valamint a megyei önkormányzatban nincs RMDSZ-tanácsos. 2000-ben a megyében 28 településen indított az RMDSZ helyi tanácsosjelölteket, idén pedig 39 településen. Négy évvel ezelőtt 10 601 szavazatot kaptak az RMDSZ helyi tanácsosai, most 13 375 voksot. Ennek ellenére az 5%-os küszöbre való tekintettel négy önkormányzatból kiesett az RMDSZ: Temes Megyei Tanács, valamint Temesvár, Nagyszentmiklós és Temesrékás önkormányzata. Négy településen viszont először került be az RMDSZ a helyi tanácsba: Ötvösdön, Nagyomoron, Temesfalván, valamint Temesságon. 2000-ben 18 településen sikerült helyi tanácsosokat bejuttatni, 2004-ben 19 településen sikerült ezt megtenni. Négy esztendővel ezelőtt a helyi tanácsokba 41 tanácsost juttattak be, most kettővel növekedett a számuk. 2000-ben három, 2004-ben négy polgármesteri tisztséget nyert el az RMDSZ: Újszentes, Zsombolya és Újvár mellé Igazfalva is felzárkózott. Temesváron 2000-ben 4667 szavazatot kapott az RMDSZ tanácsosi listára, ami akkor 4,88%-ot jelentett. Most 5556 szavazatot, tehát 879 szavazattal többet, ami a szavazatok 4,97 százaléka. Ami a megyei tanácsosok listáját illeti, RMDSZ az 178 szavazattal kevesebbet kapott, mint 2000-ben, 12 910-ről a szavazatszám lecsökkent 12 732-re. /Pataki Zoltán: Felemás választási eredmények Temes megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2005. június 1.

Toró T. Tibor, Temes megye képviselője a Temes megyei árvízkárosultak ügyében intézkedik. Több magyarok lakta települést is elöntött a víz. Egy olyan típusú szervezetnek, mint az RMDSZ, éppen ez adja a lényegét, hogy közbelépjen, főként akkor, ha a természeti csapás saját közösségét is súlyosan érinti. A legsúlyosabban érintett települések: Ótelek, Tolontán, Keresztes és Gátalja. Ótelek esetében a falu mintegy háromnegyede, Tolontán, Keresztes helységekben az épületek több mint fele semmisült meg. Gyakorlatilag ezeket a településeket újjá kell építeni. Gátaljának a Szigetfalu negyede szenvedte a legnagyobb károkat, ahol magyarok élnek. További öt település, ahol ilyen természetű károk nem estek, de a családok, az épületek és gazdaságok nagyon megszenvedték az árvízkatasztrófát: Magyarszentmárton, Nagyomor, Nagybodófalva, Begamonostor és Temesfalva. Egyesíteni kell az erőket. A képviselő most kapta meg a jóváhagyást az Igazságügyi Minisztériumtól, Rekonstrukció-2005 néven hoznak létre egyesületet a következő hetekben. A kezdeményező a megyei RMDSZ, azonnal melléjük álltak a történelmi egyházak, továbbá azok az önkormányzatok, ahol jelentős számban van az RMDSZ jelen. Civil szervezetek is csatlakoznak. Az árvízkárosultak megsegítésére erős szolidaritás alakult ki, ez tapasztalható Erdélyben, a magyarlakta vidékeken. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Akik bajban ismerik meg az RMDSZ-t. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

2005. június 6.

Az árvíz sújtotta települések újjáépítését támogató Reconstructio 2005 Egyesület június 3-án Temesváron tartotta alakuló ülését. A nonprofit szervezet célja a kül- és belföldi, a civil szervezetektől és közadakozásból származó támogatások, felajánlások összegzése, átvétele, célba juttatása, a romeltakarításhoz munkatáborok szervezése. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, hogy azokat a helységeket karolják fel, ahol a magyarok számottevő közösséget alkotnak (Ótelek, Magyarszentmárton, Torontálkeresztes, Szigetfalu, Nagyomor, Nagybodófalva, Temesfalva, Begamonostor). A Reconstructio 2005 létrehozására a civil szervezeteket és a történelmi magyar egyházakat kérték fel. Egy-egy képviselővel és szavazati joggal rendelkezik az igazgatótanácsban az ifjúsági szervezetek tömörülése (a TEMISZ, a MISZSZ, a TMD és a végvári Pro Community Egyesület), a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Bartók Alapítvány, a Máltai Segélyszolgálat és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a római katolikus egyház és a Caritas. Ezeken kívül az alapítók közé tartozik a Temes megyei RMDSZ, a református egyház, a Szórvány Alapítvány, a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az újszentesi Víz és Csatornázási Egyesület, a lugosi Arató Andor Egyesület és a zsombolyai Csekonics Alapítvány. Az RMDSZ küldöttje Sütő-Udvari Magda szociális alelnök, akit megválasztottak a Reconstructio 2005 elnökének. Alelnököknek Fazakas Csabát, a református egyházmegye esperesét és Heinrich József újszentesi plébánost választották, a titkári teendőket ellátót az ifjúsági szervezetek nevezik meg. Az egyesületnek egyetlen fizetett alkalmazottja lesz, a munka dandárját végző ügyvezető; a jelentkezők közül Kelemen Orsolyát választották ki, de megegyeztek abban, hogy a “második helyezett” Szőcs Béla szakértelmét és tanácsait is igénybe veszik. Az alapítóknak tízmillió lejes “belépőt” kell fizetniük. /P. L. Zs.: Megalakult a Reconstructio 2005 Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./

2005. július 4.

Először tartottak közös megbeszélést a hogyan továbbról az árvíz sújtotta települések magyar közösségeinek képviselői Temesváron. Jelen voltak az újjáépítésében segítséget nyújtó, közelmúltban megalakult Reconstructio 2005 Egyesület alapítói is. Sütő-Udvari Magda elnök az egyesület célkitűzéseiről tájékoztatta a jelenlévőket, és beszélt a romeltakarításhoz szervezett munkatáborok, valamint az árvízkárosult családok gyermekei nyári táboroztatásának előkészületeiről. Kiderült: némely településen (főleg Torontálkeresztesen és Nagybodófalván) a helybéliekre mintha rá kellene erőszakolni a segítséget. Még az ingyenes kirándulásokra sem tartanak igényt. Torontálkeresztes mezőgazdaságból élő falu, de a földek teljesen tönkrementek. Az emberek a szántásba, műtrágyázásba fektették minden pénzüket, ezért gondoskodni kell a jövőjükről. Ugyanilyen helyzetben vannak az ótelekiek is. Óteleken 839 fő az árvízkárosultak száma, 250 háztájat tönkretett a katasztrófa a 392-ből, de még rogyadoznak az épületek. A találkozón kiemelték Szilágyi Géza újszentesi polgármester önzetlen segítségét (naponta friss kenyérrel látta el az ótelekieket), és köszönetet mondtak az alprefektusnak is a közbenjárásért: “Ha Marossy Zoltán nem lett volna, a többiektől belerothadtunk volna a vízbe!” Telbisz József elmondta, Nagyomorban csak három házat kell újjáépíteni, kettő magyar családé. „Ezenkívül huszonnégy megrongálódott, és sajnos, a kárfelmérő bizottság diszkriminálta a magyarokat” – panaszolta. – A magyaroknál beírták, hogy öt százalékban sérült meg a házuk, a románok, akiknél egy napig se állt a víz, húsz százalékot kaptak. A kárfelmérő bizottságok munkájára egyébként sok a panasz. /Pataky Lehel Zsolt: A “tagság” is inkább kívül maradt volna… Árvízkárosultak klubja. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998