udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. július 20.

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját köszöntő rendezvények egyik kiemelkedő eseményének helyszíne volt júl. 18-án Nagypeleske: a falu központjában népes közönség jelenlétében leplezték le a Kovács Albert által tervezett és kivitelezett impozáns méretű Petőfi Sándor Emlékoszlopot. A mostani megemlékező ünnepséghez alkalmat az kínált, hogy 1847. július 13-án, nem sokkal Szendrey Júliával való eljegyzése előtt, Petőfi Sándor - útban Szatmár, majd Erdőd felé - Nagypeleskén is átutazott, s Amott az a hegy címmel verset írt útjáról. Az útvonal megválasztásában befolyásolhatta a költőt, hogy megpillantsa azt a falut, ahol Gvadányi József a falusi nótárius alakját megálmodta, s amely mintául szolgált Gál József későbbi népszínművéhez, A peleskei nótáriushoz. /Emlékoszlop-avatás Nagypeleskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1999. szeptember 8.

Szept. 5-én, vasárnap benépesült Sándorhomok és Szárazberek közös futballpályája. A szárazberki IKÉ-s /Ifjúsági Keresztény Egylet/ fiatalok a környező falvak ifjúságának a bevonásával jótékonysági rendezvényt szerveztek, amelynek bevételét a helybeli református templom renoválási munkálataira ajánlották fel. A "Focicipős palacsinta-buli" focibajnoksággal kezdődött, Szárazberek, Sándorhomok, Sárfalu és Nagypeleske részvételével. A rendezvény bállal folytatódott. Ifj. Király Lajos, a szárazberki IKE elnöke elmondta: a rendezvényen 6-700 ezer lej gyűlt a templom felújítására. A hasonló alkalmak különben Szárazberken hagyománynak számítanak, ami azt jelenti: a helyi ifjúság aktív részt vállal a faluközösség életében. /Szárazberek: Ifjúsági rendezvény az egyház javára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 9./

2000. augusztus 31.

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének 150. évfordulója óta minden esztendőben a szeptember eleji koltói hagyományos ünnepséget megelőző nap Erdőd és Nagykároly is megemlékezik a szerelmes költőről. Idén e két helység szeptember 2-án a Kárpát-medence Petőfi-emlékhelyeinek küldötteit látja vendégül. Kecskemét, Kiskőrös, Kolozsvár, Losonc, Munkács, Nagypeleske, Nagyszalonta, Pápa, Rozsnyó és Szatmárnémeti jelezte jelenlétét, valamint fellépését az ünnepi műsorban. A Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek meghívottjai Kolozsvárról Dávid Gyula irodalomtörténész, Budapestről pedig Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Kerényi Ferenc Petőfi-kutató, valamint Bán Éva és Budai Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma munkatársai. /Muzsnay Árpád: A Petőfi-emlékhelyek küldöttei találkoznak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./

2001. szeptember 18.

Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperesének igehirdetésével kezdődött Sándorhomokon a falunapi rendezvény. Egyházi éneket játszott a kaplonyi fúvószenekar, verses-Éger Botond, a zenés összeállítást mutatott be a helyi IKE-szervezet. A falunapon volt zsákbafutás, krumplispalacsinta-evő verseny, fellépett a börvelyi tánccsoport, valamint a nagypeleskei és a szatmárnémeti fiatalokból álló moderntánc-együttes. /E. Gy.: Sándorhomok Napja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./

2002. szeptember 2.

Aug. 31-én a Kárpát-medencei Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek immár harmadik találkozója keretében Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt került sor ünnepi műsorra és koszorúzásra. A helyi református IKE és a Camerata Cantorum kórus fellépése után Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, a Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek főszervezője elmondta: Az idei ünnepség aug. 30-án kezdődött. Szelestyehután azt az üveggyárat nézték meg, amelyet Petőfi annak idején ugyanolyannak látott, amilyen ma is. Utána Szamoskrassón álltak meg, a Bem emlékeket és a néprajzi múzeumot megtekintetni. Dávid Gyula és Kalla Zsuzsa vezetésével a Petőfi-emlékekről, a Petőfi-kutatásról, a Petőfi-kultuszról folyt kerekasztal-beszélgetés. Szatmárnémetiben megkoszorúzták a szatmári Petőfi-emléktáblát. Erdődön egyebek között Dávid Gyula és Pomogáts Béla mondott beszédet. Az idei találkozón dévaiak, kolozsváriak, désiek, magyardécseiek, szatmáriak, nagypeleskeiek, erdődiek, szatmárhegyiek, debreceniek, kazincbarcikaiak, budapestiek, bukarestiek, nagykárolyiak vettek részt. /Boros Ernő: Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2003. július 23.

Képíró Gyula lelkipásztor évek óta mindent megtett Lázáriban, hogy visszakapják a helyi református egyházi iskolát. A lázári volt egyházi iskola épülete már évtizedek óta kihasználatlan, emiatt omladozik, nincs benne villany, hosszabb ideje nagypeleskei romák lakják, akik semmit sem fordítanak az épület karbantartására. Amennyiben a lázári református gyülekezet visszakapja egykori egyházi iskoláját, azt azonnal le kell bontani, mert az épület olyan állapotban van, hogy életveszélyt jelent a közelében járók számára. Fel lehet viszont használni az építőanyagok egy részét egy új épület felépítésére. /E. Gy.: Lázári község: Az egyház nem kapja vissza omladozó ingatlanját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 23./

2003. november 10.

Nov. 9-én búcsúünnepséget tartottak Nagypeleskén a magyar görög katolikus egyház hívei. A szentliturgia után több százan vettek részt a körmeneten. /E. Gy.: Több százan vettek részt a nagypeleskei templombúcsún. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./

2007. január 9.

Aránylag kevesen tudják, hogy nemcsak román, hanem magyar görög katolikusok is élnek Erdélyben. Legnagyobb közösségük Szatmár megyében (az Ugocsával, Kárpátaljával határos részeken) van, ahol számuk meghaladja a 11 ezret. Csupán a szatmárnémeti Szent Miklós egyházközséghez közel háromezren tartoznak, de több száz fős gyülekezetük van Sárközújlakon, Kökényesden, Csedregen, Nagypeleskén, Lázáriban, Mikolában, Túrterebesen és még számos településen. Tíz parókiájukon ugyanennyi pap és egy segédlelkész szolgál, további két teológiát végzett fiatal felszentelésére két éve várnak. Templomaik száma meghaladja a húszat, köztük vannak olyanok, amelyek mind építészetileg, mind pedig egyház-művészetileg igen jelentős értéket képviselnek. Minderről többet lehet megtudni abból a könyvsorozatból, amely az új esztendővel együtt indult útjára, Romániai magyar görög katolikus templomok címmel. Az első kötetben Terdik Szilveszter és ifjabb Pallai Béla a nagypeleskei templomot mutatja be. /Sike Lajos: Magyar görög katolikus templomok Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2007. május 2.

Április 28-án Nagypeleskén a római katolikus imaház udvarán haranglábat és keresztet szenteltek, a szentmisét követően. A 60 lelkes gyülekezet számára Kovács Albert lázári kőfaragómester készítette a keresztet, és a maroknyi egyházközség tagjait nemsokára saját harang fogja szentmisére hívni. /(fi): Kereszt és harangláb. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 2./

2008. január 7.

Tizenhárom gyereket kereszteltek, tizennyolc temetés, nyolc esketés volt a tavalyi évben a Lázári római katolikus egyházközségében, az elöregedés ezen jelek ellenére egyáltalán nem jellemző az ezer lelkes gyülekezetre, mondta el Kiss Ernő Antal plébános. A plébános szerint eddig mindig gyarapodásról lehetett beszélni, és a jövő is biztosított, hiszen Lázáriba nagyon sok fiatal házaspár költözött ki az utóbbi években. Az egyházközséghez két filia tartozik: Nagypeleskén 30, Kissáron 90 római katolikus van. Előbbi településen kerítés építésébe kezdtek, és a hívek saját erőből kifestették a templomot, Kissáron ugyancsak felújították az épületet. /(fodor): Életképes közösség. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 7./

2008. március 15.

Nagypeleskén március 14-én emlékeztek az 1848–1849–es szabadságharca, Ugocsán László helyi tanácsos szintetizátor– és gitárkísérettel énekelte el Petőfi két megzenésített versét és a Kossuth–indulót. A rendezvény, hasonlóan az eddigi évekhez, az ő beszédével vette kezdetét. A helyi iskolások negyvennyolcas versek, énekek mellett kuruc kort idéző műveket is bemutattak. A rendezvény végén a megszokott koszorúzás következett: az 1999–ben állított Petőfi–emlékműnél. /Fodor István: Már tegnap elkezdődött a megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 15./

2008. augusztus 18.

Krakkó Rudolf, a HÍD Egyesület /Szatmárnémeti/ elnöke elmondta, a rendezvénynek azért adott éppen Lázári helyet, mert a Turul-szobor méltó helye az István királyra való emlékezésnek. A HÍD Egyesület 2003-ban alakult, fő célkitűzése a magyar nemzettudat erősítése, kulturális rendezvények szervezése, az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat erősítése. Az egyesület csereüdültetési programot bonyolított le, részt vett egy Kárpát-medencei pályázat lebonyolításában, és ez a szervezet volt a fő szervezője a „Wass Albert-turnénak”. Emellett a „Tövisháti Hétvége”, Raffay Ernő „Trianon-körútja” is a nevükhöz fűződik. A templomokból kijövő lázáriak a kálmándi fúvószenekar vezetésével vonultak fel a központban a Turul-szoborhoz, a Szent István-ünnepség helyszínéhez. Az emlékmű előtt Krakkó Rudolf üdvözölte a megjelenteket. A történelmi egyházak helyi vezetői mondtak imát, néhány ide illő gondolatot. Kupán Erzsébet Veress Péter „Ha nem lehettél szálfa” és Papvári Elemérné „Hitvallás” című költeményét szavalta el, a nagypeleskei Ugocsán László az „Ott, ahol zúg az a négy folyó” című dalt énekelte el. Dr. Raffay Ernő, a Trianon Társaság elnöke előadásában kijelentette: nem véletlen, hogy itt, a számukra határon túlinak számító Lázáriban állítottak hét éve Turul-szobrot, hiszen jelenleg az a helyzet, hogy „hamarabb lehet ilyet készíteni Szatmárnémetiben vagy Kolozsváron, mint Budapesten”. Akkor, amikor a magyarság ősi jelképeinek számító turult és az Árpád-sávos zászlót üldözik, tiltják, a magyar honvédség, a magyar állam címerében is ezek lelhetőek fel – nem mernek lemondani ezekről. Raffay szerint óriási hiba, hogy az Európai Unió a mai napig nem akarja belefoglalni alkotmányába a keresztény értékeket, az agresszív egyházellenesség a mai napig tart. Budapest ma a gyűlölet fővárosa – mondta a történész, hozzátéve, az áttörés, a változás nem várat sokat magára. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke beszéde után megkoszorúzták a Turul-emlékművet. /Fodor István: Szent István és a Turul előtt tisztelegtek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 18./

2009. augusztus 21.

Augusztus 20-án, az államalapítás évfordulója alkalmából három helyen is nyitottak ideiglenes határátkelőt Szatmár, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye falvai között, hogy az elszakított országrészek magyar lakossága együtt ünnepelhessen. Nagypeleske és a szomszédos Zajta között most megnyílt az országhatár, míg Óvári és Csenger, valamint Szaniszló és Ömböly között már hagyományszámba megy az ideiglenes határnyitás nagyobb ünnepek alkalmából. Nagypeleske és Zajta között több ezren vonultak át a két települést összekötő – az utóbbi kilencven évben szinte teljesen járhatatlan – útszakaszon. A résztvevők elmondták, Trianon nemcsak az országot darabolta fel, hanem családokat is tépett szét, most viszont alkalom nyílt a hajdani rokoni szálak megerősítésére. Lengyel István, Lázári község polgármestere hangsúlyozta: Zajta és Peleske, valamint a térség többi települése egyetlen szerves egységet alkot, hisz ezer éve ugyanannak a tájegységnek, a történelmi Szatmárnak képezik részét. Az esemény szónokai kifejtették: a most néhány órára megnyitott határ Románia schengeni csatlakozása révén pár éven belül remélhetőleg teljesen felszámolódik. A zajtai templomban szentmisét celebrált Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök, majd emlékoszlopot avattak vitéz Gaál Lajos volt iskolaigazgató emlékére, és megkoszorúzták az egykori oroszországi munkatáborok áldozatainak emlékművét. /Ünnepi országhatárnyitás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998