udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. július 16.

Szoborállítók címmel írt Magyari Lajos a Háromszék megyében felállított szobrokról. A hetvenes években Kőrösi Csoma Sándor két szobra került köztérre, az egyik Kovászna főterére /Jecza Péter alkotása/, a másik Csomakőrösre /Orbán Áron munkája/. Sepsiszentgyörgyön állították fel Gábor Áron szobrát, mellszobrot kapott Lázár Mihály. Szobotka András egész alakos Dózsa szobra Dálnok közepére került. A községi út elágazásánál megtiltották, hogy figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet Dálnokra, Dózsa György szülőfalujára. Gábor Áron "ágyús" szobrát, Nagyvarjasi Oláh munkáját úgy kellett "hazalopni" Nagyváradról, mert az egykori tüzérakadémia előtt álló szobor először a Kőrösvidéki Múzeum kertjébe, majd szinte a szeméttárolójába került. Viszontagságos volt a véceri 1848-49-es emlékoszlop sorsa: ledöntötték, újra felállították, végül sok küzdelem árán ma is áll Tornai András műve. Márkosfalván Barabás Miklós szobra áll, Csernátonban pedig - amúgy félillegálisan - talapzatra került Bod Péter és Végh Antal mellszobra. Román szobrokat helyeztek el Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön a román katona emlékművét, majd a Mihai Viteazul szoborcsoportot. 1989 után a magyar szobrok rongálása következett: meggyalázták a fehéregyházi Petőfi-emlékművet, teljesen tönkretették az erdődi Petőfi-emlékművet, Kovásznán - több ízben - olajfestékkel mázolták be Kőrösi Csoma Sándor szobrát, a vandál támadások nem kímélték a Bolyaiak marosvásárhelyi szobrát, a Kölcsey-emléktáblát, összetörték a magyar személyiségek nevét viselő iskolatáblákat, magyar és román templomokat gyújtottak föl. Nemrég azt követelte a Vatra Romaneasca, hogy Erdélyben le kell rombolni minden olyan műemléket, szobrot, amely sérti "a román nép méltóságát". Mindennek ellenére a megyében új szobrokat állítottak, Zabolán a Mikó Imre-mellszobrot /Petrovits István műve/, Nagyajtán Kriza János szobrot /Jecza Péter műve/. /Magyari Lajos: Szoborállítók = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

1994. április 15.

Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2000. szeptember 29.

Arad megye iskoláiban idén 198 első osztályos magyar kisdiákot köszönthettek. Ez 51-gyel kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb létszámcsökkenés az Arad városi iskoláknál tapasztalható, de idén nem iratkozott magyar első osztályba egyetlen gyermek sem Simándon és Nagylakon. A kisvarjasi elemi iskola Nagyvarjasra ment át, mert ott nagyobb volt idén a gyermeklétszám. Teljesen megszűnt a magyar nyelvű oktatás Németszentpéteren, ahol csak egyetlen harmadikos maradt. /Új tanév - új reménységek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 29./

2003. május 5.

Huszonöt év alatt Arad megyében megszűnt tíznél több magyar tannyelvű kisiskola. Dezsőháza, Galsa, Németszentpéter, Radna, Szederhát, Nagyvarjas, Gyulavarsánd, Simánd, Csermő, Aradon Zsigmondháza, Rácfertály, Pernyáva maradt anyanyelvű iskola nélkül, hogy csak az eszébe jutó régi tanintézeteket említse, írta Ujj János. S időközben négyosztályos "kisiskolává" minősült vissza a gyoroki, fazekasvarsándi, pankotai, szentpáli, míg a valamikor erős bentlakással is rendelkező tornyai eltűnt az anyanyelvű oktatás térképéről. A hivatástudattal van baj. Valamikor kipellengéreztek egy falusi tanítónőt, mert végigjárta faluját, s meggyőzte a szülőket, hogy anyanyelvű iskolába írassák gyermekeiket. Tettéért a szekuritátén is faggatták. Vajon akad-e jelenleg pedagógus, aki hozzá hasonlóan végigjárná azt a falut? /Ujj János: Iskolák, tanítók. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2003. június 28.

Jún. 27-én ünnepelték meg Kézdivásárhelyen a főteret díszítő Gábor Áron szobor hatvanéves "születésnapját". Az ünnepséget a magyarországi Nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Köre kezdeményezte, amely egyúttal román, magyar és angol nyelvű emléktáblát helyezett el a szobor talapzatán. Az emléktáblán a szobor létrejöttének körülményeit örökítették meg az utókor számára. A jelenlevőket Dimény Attila, a Céhtörténeti Múzeum vezetője köszöntötte, utána Ferencz Attila alpolgármester szólt a jelenlevőkhöz. "Míg más településeket a paprikájáról, a borvizéről, netán Drakuláról ismernek, a mi városunkat Gábor Áron "Lészen ágyú!" híres és sorsdöntő mondatáról ismerik a helybeli és az idelátogató magyarok. Napjainkban az ágyú nem fegyver, hanem a hit és a kitartás jelképévé lényegült át" - hangzott el Ferencz Attila beszédében. Incze László, nyugalmazott múzeumigazgató ismertette a szobor történetét. Az emléktáblát Csíki Iván nyugalmazott százados és Ferencz Attila alpolgármester leplezte le. A szobrot, melyet 1942-ben nagyvarjasi Oláh Sándor szobrászművész készített Nagyváradon a Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola megrendelésére, ezelőtt hatvan évvel leplezték le az iskola udvarán. Az iskola megszűnése után, 1945-ben az alkotást helyéről eltávolították, hosszas hányattatás után a céhes városba szállították. Itt 1971. szeptember 8-án helyezték közszemlére - a berecki ágyúöntő nevét viselő főtéren. /Bartos Lóránt: Emléktábla az ágyúöntőnek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

2004. február 17.

Aradon február 16-án három helyen láthatták a gyerekek a Borsóci című bábjátékot, amit Bereczky Gyula kolozsvári bábszínész játszott el, egy személyben adva elő az édesanyát, a rózsaszín kismalacot, a gonosz varázslót és természetesen a főszereplő Borsócit. Bereczky Gyula három éve járja az óvodákat és iskolákat, de csak a szórványvidéket, mondván, hogy Székelyföldre elmennek mások is, de a szórványvidékre csak ő jön el, egyetlen hátizsákban hordva minden díszletét, az összes bábfigurákkal együtt. A bábszínész a következő napokban fellép Arad megye több településén, Zimándujfaluban, Zimándközön, Fazekasvarsándon, Majláton, Zerinden, Ágyán, Erdőhegyen, Szapáryliget en, Nagyvarjason, Kisiratoson és Pécskán. /(Karácsonyi): Borsóci kalandjai – az egész megyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2005. december 6.

Kocsik József Arad megyei elnök jelenlétében december 4-én Nagyvarjason újraalakult a gazdakör, amelyik 2001-ben megalakult ugyan, de az utóbbi időben a tevékenysége lassan megszűnt. Az újraalakult gazdatömörülés elnöke Pintér András, alelnöke Szénási Sándor. A megyei szervezet támogatását kérték ahhoz, hogy jövő év március 1-jéig minden földterület telekkönyvezése elkészüljön, ami az állami támogatásokhoz szükséges. /(balta): Nagyvarjason ismét gazdakör. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./

2005. december 22.

Nagyvarjason a kultúrotthon felújítására nem volt pénz, ezért néhány helybeli elhatározta: magánerőből teszik azt használhatóvá. Ősszel szüreti bált szerveztek, amelyen 28 fiatal öltözött magyar ruhába, az így összegyűlt pénzzel hozzáláttak a felújítási munkálatokhoz. Az összefogás eredményeként karácsonyra kulturált körülmények között szervezhetnek előadást és bált. /(b): Karácsonyra belülről megújul. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./

2006. január 20.

Nagyváradon megkezdődött a római katolikus püspöki palotában székelő Kőrösvidéki Múzeumnak a hajdani Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola épületébe történő, több hónapra saccolt átköltöztetése. „Úgy tudom, az iskola dísztermének a falán egy nagy festmény volt látható. Ha nem csal az emlékezetem, az alkotás a honfoglalást ábrázolta, és a hatalomátvétel után nem tüntették el onnan: azt vagy egy vászonnal takarták le, vagy pedig deszkákat helyeztek rá” – áll egy olvasói levélben. A magyar honfoglalókat megörökítő festményre, illetve annak emlékére azonban a lap munkatársai nem leltek rá. A levélíró olvasó arról a Gábor Áron-szoborról is említést tett, amelyet a tanoda udvaráról tüntettek el az illetékesek, még a kommunizmus idején. A kompozíció eredetileg az épület parkosított előterében volt. 1945-ben megszűnt a magyar iskola, ezután eltávolították a szobrot. Az 1942-ben a nagyvarjasi Oláh Sándor által készített szobor nem került vissza a helyére, 1971 óta Kézdivásárhely főterén áll. Hányatott sorsáról a talapzatára felszerelt, majd 2003. június 27-én leleplezett háromnyelvű emléktábla tanúskodik. /Gurzó K. Enikő: Dák leletek váltják fel a magyar honfoglalókat? = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 20./

2006. január 23.

Az általános érdektelenség közepette komoly sikernek számít, ha egy meghirdetett magyar rendezvényre megtelik a terem. Január 21-én Aradon az Alma Mater Alapítvány közgyűlésén alig maradt üres szék. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök üdvözlő szavait követően Bognár Levente aradi alpolgármester az Alapítvány 15 évvel ezelőtti létrehozásáról és az anyanyelvű oktatás feltételeinek javításáért folytatott küzdelemről beszélt. A Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztésének, kiadásának az elmúlt évről szóló beszámolóját Ilona János főszerkesztő ismertette. Mivel az elmúlt évben csak a Communitas Alapítvány támogatta anyagilag a kiadványt, továbbra is szükség volt a Nyugaton élő aradiak – Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke, dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója és mások támogatására. A Wieser Tibor Alap elmúlt évi tevékenységéről Hadnagy Éva vetített képekkel illusztrálva beszámolt, felsorolva mindazokat a tantárgy-, irodalmi és szavalóversenyeket, amelyeket az Alap jutalmazott, különös hangsúlyt adva az immár hagyományos Wieser Tibor Kupa atlétikaverseny tavalyi rendezvényének. Dr. Wieser Györgyi a szórványoktatásra, a bentlakás hagyományos Mikulás-esti rendezvényére, jutalomkirándulások megszervezéséhez az elmúlt évben 4334 euróval járult hozzá. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök ismertette az alapítvány munkáját. Az általuk alkalmazott pedagógus fizetését a kölni Kövér testvérpár fedezte. Tavaly a Connecticut-i Magyar Kultúregyesület jóvoltából 10, az Illyés Közalapítvány segítségével 40, a Budapesten működő Alma Mater jóvoltából további 10 rászorult, illetve arra érdemes diák kapott támogatást. Ugyancsak tavaly négy tiszteletbeli keresztszülő jóvoltából négy diák fejenként 250 euró támogatásban részesült. Az alapítvány fedezte az Intrijó diákújság kiadását, továbbá a gólyabál ajándékainak beszerzését. A Szövétnek folyóirat mellett az alapítvány Ujj János Aradi irodalmi lapok című összefoglalóját is kiadta. Ugyanabban az időszakban Gutai István, majd Lezsák Sándor képviselő tartott előadást. /Balta János: Alma Mater közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ Az idei év tervi között szerepel a már beindított támogatási és közművelődési programok folytatása, Barabás Béla Emlékirataim című könyvének újrakiadása, illetve az Arad megyei magyar oktatási stratégia kidolgozása. Az esten fiatal pedagógusok mutatkoztak be. Benczyk Andrea a Csikyben tanult, a BBTE-en matematika-informatika tanári oklevelet szerzett. Tanévkezdéstől mindkét tantárgyat a Csikyben tanítja. Évekig részesült az alapítvány és társszervezetei támogatásában, amit ezúttal is megköszönt. Horváth Andrea szintén csikys diák volt, most magyar nyelv és irodalom szakos ugyanott. Néprajzkutatásokat végzett a moldvai csángók körében, továbbá szülőfaluja, Nagyiratos környékén. Molnár Zsuzsa Temesváron végezte a pedagógiát, jelenleg a nagyiratosi óvodában készíti fel az anyanyelvű oktatás utánpótlását. Sándor Erika Szentleányfalván tanított, jelenleg Nagyvarjason oktatja az összevont magyar elemit. Znorovszky Andrea Aradon végzett, a Csikyben román nyelvet és irodalmat tanít. A jelenlévők egyperces felállással adóztak a néhai kuratóriumi tag, a fél éve elhunyt Pálfi Mária emlékének. Tisztújítás volt, megválasztották az új kuratóriumot, elnöke dr. Pálfi Sándor, alelnöke Czinczér Ágnes lett. A felszólalók szóvá téve az oktatási stratégia hiányát. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes vállalást tett: önként jelentkező szakemberekkel közreműködik az Arad megyei magyar nyelvű oktatás stratégiájának a kidolgozásában. Felhívása visszhang nélkül maradt. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon (II.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2006. február 6.

A hét végén Nagyvarjas kultúrotthonában szervezték meg a helyi RMDSZ  farsangi álarcosbálját. A fő szervező Pintér András elnök, Nagyiratos községi tanácsos volt. A jelmezes felvonulást bál követte, amelyen a Ciklon zenekar varázsolt jó hangulatot. /(Kovalik): Farsangi álarcosbál Nagyvarjason. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./

2006. március 18.

Nagyvarjason a kultúrotthon tönkrement, a teteje foghíjas volt, a nagyterem falairól, mennyezetéről lemállott a vakolat, az ablaküvegeket kitörték. Tavaly októberben a helybeli magyar fiatalok rendbe hozták az épületet, kifestették a nagytermet, világítótesteket szereltek fel, az átfestett ablakokra új függönyök, a színfalakra új bevonat, a kályhára csövek kerültek. A felújítással párhuzamosan beindult a magyar közösségi élet: szüreti bált szerveztek, néptánccsoport alakult, karácsonykor Ujj Ágnes, Sándor Erika és Pintér András betanításában színvonalas előadást tartottak. Legutóbb nagy sikerű farsangi bál helyszíne volt a kultúrotthon. Később a kész teremre a faluba betelepültek is igényt tartottak, noha sem a munkákban, sem az adakozásban nem vettek részt. Szóvivőjük felkereste Pintér András községi tanácsost, azzal fenyegetőzve: ha nem adja át a kulcsot, felfeszítik a bejárati ajtót. Pintér átadta a kulcsot az igénylőnek, aki az épületben lévő tárgyak, berendezések állagáról, a leltárról szóló átadási-átvételi jegyzőkönyvet nem volt hajlandó aláírni. Később a polgármester azt tanácsolta Pintérnek: ha nincs kinek átadni a leltárt, az adományozók által hozott tárgyakat, berendezéseket vigye el. Ez megtörtént, amire a betelepültek képviselője a leltár eltulajdonítása miatt feljelentette őt a rendőrségen. A kiszállt rendőrök előtt a polgármester tisztázta a helyzetet. Lacatus Gheorghe polgármester elismerte a nagyvarjasi lelkes csapat felújításban vállalt áldozatát. Azonban vita van a kultúrotthon használatáról, ezért a jövőben ha valaki szervezni óhajt valamit Nagyvarjason, fizesse ki az 50 új lej bért. A községben Pintér András ingyen vállalná a kultúrotthon-felelősi tisztet, mégsem nevezik ki, nehogy gazdája kerüljön a falu által épített kultúrháznak és a magyar nyelvű közművelődési életnek. /Balta János: Folytatódik a kultúrotthon kálváriája= Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2007. február 13.

A Nyugati Jelen munkatársai Nagyvarjason, majd Nagyiratoson találkoztak olvasóikkal. Mint cseppben a tenger, úgy nyilvánult meg az ugyanazon községhez tartozó két településen a hazai magyar nagypolitika: az összefogás igénye és a naponta tapasztalható széthúzás. Nagyvarjason jó hír, hogy elkezdődött a 2,5 kilométeres bekötőút korszerűsítése, majd a települések valamennyi utcáját kikövezése. Megszavaztak támogatást a nagyvarjasi római katolikus templom javítására, újjáépülnek az iskolák és az óvodák. Többen panaszkodtak arra, hogy a hivatalnokok a törvényes előírások ellenére sem szólalnak meg magyarul – bár tudnak –, a hivatalos hirdetményeket nem fordítják magyarra. Amikor végre szakképzett tanárok vannak az iskolában, megszűnhet a magyar nyelvű felső tagozat. A csökkenő gyermeklétszám megoldása lehetne a gyermekotthon, azonban ezt lehetetlenné teszik a személyes torzsalkodások. /Kiss Károly: Nagyvarjason és Nagyiratoson találkoztunk olvasóinkkal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

2007. február 19.

Király András képviselő nyilatkozatában kifogásolta a Nyugati Jelen munkatársainak beszámolóját kisiratosi, nagyvarjasi, illetve nagyiratosi olvasókkal való találkozásaikról. Kisiratoson, Nagyvarjason fontos beruházások történtek, ez az RMDSZ érdeme, de erről a Nyugati Jelen nem írt. A lap szerint a Nyugati Jelen munkatársai évente legalább egyszer meglátogatják a két települést, míg az RMDSZ csak négyévenként, választások előtt. Király András legalább 3-4 alkalommal járt a községközpontban, munkatársai is sűrűbben keresik fel a megye valamennyi, magyarok által is lakott településeit, ezért visszautasította ezt a megfogalmazást. /Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő: Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./ Előzmény: Kiss Károly: Nagyvarjason és Nagyiratoson találkoztunk olvasóinkkal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

2007. február 21.

A Nyugati Jelen szerkesztősége nem fogadta el Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyilatkozatát, melyben kifogásolta az olvasókkal találkozón elhangzottakat. /Jámbor Gyula főszerkesztő-helyettes: Nem nyilatkozat, csak válasz. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./; Előzmény: Kiss Károly: Nagyvarjason és Nagyiratoson találkoztunk olvasóinkkal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./; Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő: Nyilatkozat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./

2008. július 1.

Nem csak a polgármester-választást, hanem az alpolgármester-választást is elveszítette az RMDSZ többségében magyarok lakta Nagyiratos községen. A helyhatósági választásokon az eddigi polgármester, a szociáldemokrata Gheorghe Lacatus a második fordulóban nyert az RMDSZ-es jelölttel, Horváth Istvánnal szemben, a múlt heti tanácsülésen pedig az alpolgármesteri tisztséget sem szerezte meg a szövetség. Azért van még magyar alpolgármestere a községnek Hégen Szénási Sándor személyében, a nagyvarjasi illetőségi elöljáró azonban a szocdem párt tagja (a 11 tanácsosból 8 magyar nemzetiségű, de csak 4 RMDSZ-es). /Pataky Lehel Zsolt: Nagyvarjasi szocdem alpolgármestert választottak Nagyiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998