udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. november 29.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete a nov. 27-én szervezett megyei küldöttgyűlését a választási kampány hivatalos megnyitójának szánta. Cziszter Kálmán megyei elnök hasznosnak minősítette az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, mert szerinte nélküle nem születhetett volna meg sem a tanügyi törvény, sem a helyi közigazgatási törvény. Arad megyében tíz településen a magyarság részaránya 50% fölött van. Aradon csak 15%-os a magyarság száma, ennek ellenére polgármester-jelöltet fognak állítani és a következő településeken is: Nagyzerind (91%), Nagypereg (50%), Nagyiratos (52%), Pécska (36%), Zimándújfalu (46%), Fazekasvarsánd (35%), Sofronya (41%), Tőzmiske (45%), és Nagyszintye (40%). Olyan településeken, mint Vinga (28%), Kisjenő (23%), Kürtös (21%), Gyorok (19%) alpolgármester- jelölteket állítanak. Tokay György képviselő szerint fontos a magyarságnak azt a 42%-át is mozgósítani, amely az elmúlt választásokon távolmaradt az urnáktól. /Péterszabó Ilona: Az Arad megyei RMDSZ is választási kampányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1999. november 29.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete a nov. 27-én szervezett megyei küldöttgyűlését a választási kampány hivatalos megnyitójának szánta. Cziszter Kálmán megyei elnök hasznosnak minősítette az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, mert szerinte nélküle nem születhetett volna meg sem a tanügyi törvény, sem a helyi közigazgatási törvény. Arad megyében tíz településen a magyarság részaránya 50% fölött van. Aradon csak 15%-os a magyarság száma, ennek ellenére polgármester-jelöltet fognak állítani és a következő településeken is: Nagyzerind (91%), Nagypereg (50%), Nagyiratos (52%), Pécska (36%), Zimándújfalu (46%), Fazekasvarsánd (35%), Sofronya (41%), Tőzmiske (45%), és Nagyszintye (40%). Olyan településeken, mint Vinga (28%), Kisjenő (23%), Kürtös (21%), Gyorok (19%) alpolgármester- jelölteket állítanak. Tokay György képviselő szerint fontos a magyarságnak azt a 42%-át is mozgósítani, amely az elmúlt választásokon távolmaradt az urnáktól. /Péterszabó Ilona: Az Arad megyei RMDSZ is választási kampányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

1997. május 14.

Kőröskisjenőn ápr. 26-án emlékeztek Olosz Lajos költő halálának 20., valamint református egyházkerületi főgondnokká választásának 50. évfordulójára. A helyi Körösmente Irodalmi Kör, Csanádi János tanár rendezésében zajlott le az ünnepség. Csanádi János ismertette a költő munkásságát a most megjelent verseskötettel együtt /Szeplőtlen oltár - istenes versek/, melyet Csanádi János válogatott és a Kölcsey Kör /Arad/, az Olosz Lajos Irodalmi Kör /Nagyzerind/, továbbá a Körösmente Irodalmi Kör közös kiadványa. Jóváhagyták, hogy a költőről utcát nevezzenek el Kőröskisjenőn, az új utcatáblát Tokay György miniszter és Darida János alpolgármester rögzítette a volt Olosz-villa kerítésére. /Mézesné Kovács Eta: Olosz Lajos emlékünnepség Kőröskisjenőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ Olosz Lajos /Ágya, 1891. aug. 23. - Arad, 1977. ápr. 26./ 1917-től Kiskőrösjenőn élt, ott is temették el.

2000. február 29.

Febr. 23-án Nagyzerinden megtartották a Körös-vidékiek találkozóját, amelyen a térség képviselői vettek részt és megalakították a Körös-vidéki Egyesület. Orbán Attila, az RMDSZ kisjenői szervezetének elnöke, a körösközi találkozó kezdeményezője felvázolta, mennyire szükséges e vidék magyarságának összefogása. Szívós László /Simonyifalva/, aki már nem bízik abban, hogy a körösközi magyartöbbségű települések adminisztrációs téren önállósodhatnak, felvetette, jó lenne, ha valamennyi településen lenne egy állandó iroda, így jobban érvényesülne a helyi önkormányzat. Fazekas József nagyzerindi iskolaigazgató beszámolt arról, hogy az általános iskola végzettjei közül idén négyen Magyarországon kívánják folytatni a tanulmányaikat. A megalakult Körös-vidéki Egyesület ideiglenes vezetőségben Orbán Attila elnöki, Szívós László és Borsos Vilmos alelnöki tisztséget kapott. - A találkozó előtt ifjúsági megbeszélésre is sor került, melynek során megegyeztek abban, hogy április végén háromnapos sátortábort szerveznek az aradi, illetve a környékbeli település magyar ifjúsága számára. /Balta János: Nagyzerinden megszületett a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./ A Körös-vidéki Egyesület létrehozói Kisjenő, Fazekasvarsánd, Simonyifalva, Vadász, Bélzerind, Szapárliget, Ágya, Feketegyarmat és Nagyzerind, vagyis az térség magyarságának képviselői. /Nagyzerinden megalakult a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), febr. 25./

2000. április 26.

Nagyzerindet ért árvízcsapás miatt Nagyiratoson rendezik meg a határ menti települések polgármesterei jubileumi, X. találkozóját máj. 5-én. Kiss István, Nagyiratos polgármestere /(balta): Határmenti települések polgármestereinek X. találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2001. február 9.

Febr. 11-én, vasárnap Banner Zoltán békéscsabai művészettörténész fogja megnyitni a nagyzerindi képtár anyagából összeválogatott és helyi művészek munkáival kiegészített nagyszalontai képzőművészeti kiállítást. Az eseményen részt vesz Fábián Imre szerkesztő, közreműködik a nagyzerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör és a Rozmaring népi együttes. Remények szerint ez a kiállítás lesz a zerindi képtár újraélesztésének első mozzanata. /Szalontai kiállítás zerindi képekből. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2001. május 22.

Ilyen még nem volt Simonyifalván " - hangzott el máj. 19-én, az először megtartott Simonyi-napok első rendezvényén, melyen a falu szülöttére, Simonyi Imre költőre is emlékeztek. Krasznahorkai Géza, a gyulai könyvtár igazgatója barátként, műveinek egyik legbeavatottabb ismerőjeként beszélt a költőről, és a gyulaiak nevében azt is megígérte: gyűjtést kezdeményeznek a szülőház megvásárlása, felújítása, emlékházzá való átalakítása érdekében. A kiállításon az aradi magyar képzőművészek mutatkoztak be. Az utcán vonultak végig a táncegyüttesek a több településről verbuvált népizenekarral. Ezután felléptek az együttesek. A pécskai Búzavirág együttese, mint annyiszor az elmúlt két évtizedben, ezúttal nagy sikerrel ropta a táncot. A nagyzerindi Ibolya először mutatkozott be idegenben. Meglepetés volt az erdőhegyi Bokréta "csikócsapata" - mindez a Borgya házaspárnak köszönhető. Máj. 20-án, vasárnapi következett a millenniumi zászló jelenlétében megtartott ökumenikus istentisztelet. Délután futballmeccs volt. /Hagyomány született. Simonyi-napok. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

2001. május 24.

Május 23-án Békés megye képviselői Aradon tárgyaltak a június 15-i, nagyzerindi polgármesteri találkozó előkészületeiről. Ez lesz a 11. alkalom a magyarországi, Békés megyei Kevermesen 1995 őszén megtartott első találkozót követően. Ma Arad megyéből 12, Békésből 11 község alkotja a határ menti polgármesterek fórumát, amely évente kétszer - felváltva Magyarországon és Romániában - találkozik a közös érdekű problémák megbeszélésére. Eddig három-három helység (Mezőhegyes-Nagypereg, Battonya-Pécska, Dombegyháza-Iratos) kötött testvértelepülési megállapodást. /Határmenti települések, Arad-Békés. Előkészítik a 11. polgármesteri találkozót. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2001. június 27.

Aradi képzőművészek a simonyifalviak hívására nemrég tárlattal tisztelegtek a falu szülötte, Simonyi Imre költő emléke előtt. A kiállítás vándorútra indult. Első állomása a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum nagyterme volt. Az aradiakkal együtt állítottak ki a szalontai képzőművészek. A június 24-i megnyitón Zuh Imre, az emlékmúzeum igazgatója tartotta a bevezetőt. A nagyzerindi Rozmaring dalcsoport után a simonyifalvi Leveles együttes táncosai következtek. A vendégeket Szénási Ferenc, a szalontai Bocskay Társaság elnöke kalauzolta a városban. A régi s az újonnan kiharcolt köztéri szobrokra joggal büszke Arany János városa. A kiállítás ősszel kerül Gyulára, előtte azonban cserekiállítással eljuthat Nagyváradra is. /Simonyi-emlékkiállítás Nagyszalontán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2001. augusztus 28.

A helikonista Olosz Lajos, az egyetemes magyar avantgarde jeles költője 1891. aug. 23-án Ágyán született. A jegyzőlak udvarán már zöldelltek a fenyők, melyeket édesapja, id. Olosz Lajos ültetett 1885 októberében, az aradi vértanúkra emlékezve. Az évfordulós ünnepségek Ágyán kezdődnek szeptember 2-án. Istentisztelet után az Olosz Lajos Emlékbizottság képviseletében megnyitót mond dr. Hevesi József, majd emlékműsorra és végül koszorúzásra kerül sor az emlékháznál. Kőröskisjenőn, a költő sírjánál helyezik el a kegyelet virágait hozzátartozói és tisztelői. Nagyzerinden, az Olosz Lajos Kultúrházban emlékkiállítást tekinthetnek meg az egybegyűltek. Az ünnepelt költő világáról a zerindi Olosz Lajos Irodalmi Kör elnöke, Csanádi János tart előadást, majd Meleg Vilmos színművész műsora zárja az ünnepséget. /Olosz Lajos emlékünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2002. július 9.

Második alkalommal rendezik meg Kisiratoson a magyar néptánctábort. Tegnap 105 Arad megyei gyermek kezdte meg a rábaközi táncok ritmusait tanulni, a magyar néptánc anyanyelvét elsajátítani. Kurtucz Borbála, a békéscsabai táncoktató ismét Kisiratosra jött, hogy az Aradról, Nagyzerindről, Majlátról, Szentpálról és Kisiratosról verbuvált fiatalok megtanulják a magyar talpalávalót. /Bereczki Károly: Néptánctábor Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 9./

2002. július 23.

Szakács Ferenc matematikatanárt négy évre szóló mandátummal kinevezték az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatójának. Szakács 1982-ben Kolozsvárott a Babes-Bolyai Tudományegyetem matematika karán diplomázott. Resicabányán tanított 1991-ig, majd Zimándújfalun, 1994-től a helyi általános iskola igazgatója. Közben másfél évig a Csiky aligazgatói teendőit is ellátta. Szakács Ferenc bízik abban, hogy összefogással eredményesen fognak dolgozni. A tanszemélyzetünk kis változásoktól eltekintve stabil. A Magyarországról kapott iskolabútorok és laborfelszerelések segítségével korszerű fizika laboratóriumuk van. Megvan a pénz a tornaterem és a körülötte lévő pincerész felújítására. A kollégiumban kap elhelyezést a nagy iskolai könyvtár, de itt, az anyaépületben is marad egy részleg a legszükségesebb kötetekkel, kézikönyvekkel. /Puskel Péter: A közös munkán alapuló stratégia. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 23./

2002. július 29.

Júl. 26-27-én ünnepelt Kisiratos. Júl. 26-án emléktáblát állítottak a falu neves szülötte, P. Godó Mihály jezsuita atya szülőházán. P. Godó Mihály volt az összekötője a háború utáni évek két nagy magyar püspökének, Mindszenty József bíborosnak és Márton Áronnak. Godó 18 évet ült börtönben. Könyves találkozót tartottak a művelődési otthonban, amelyen Beke György, a romániai magyar riportírás nagymestere, Sarusi Mihály, a családjával Kisiratoshoz kötődő magyarországi író és dr. Kovách Géza aradi történész olvastak fel műveikből. Az irodalmi est kedves színfoltja volt a nagyzerindi Rozmaring énekegyüttes fellépése. Július 27-én játékos vetélkedőket, sportjátékokat szerveztek Kisiratoson. /Bereczki Károly: Faluünnep Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 29./

2002. augusztus 3.

Nagy József református lelkipásztor Feketegyarmatra érkezése óta a faluban megmozdult valami, több felől is jelentkeztek a támogatók: egyrészt Törőcsik Lajos nagyzerindi származású amerikai állampolgár a faluban földet vásárolt és az egyháznak minden hektár terméséből 50 kiló gabonát adományoz, továbbá 3 számítógépet is adott az imaházban beindítandó informatika terem számára. Az egyházközség pályázaton 15 ezer dollárt nyert földvásárlásra. Az összeget 3 részletben folyósítják, s az első 5 ezer dollárból vásároltak is 27 hektárt, amit az egyházközségre írattak, társulás formájában művelnek meg, a hasznot pedig közösségi célokra fordítják. Folyik az imaház felújítására, holland testvérgyülekezeti segítséggel. /Balta János: Isten szereti a feketegyarmatiakat. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./

2002. augusztus 12.

A hagyományos Majláti Vasárnap az utóbbi években Majláthfalvi Hétvégévé alakult. Aug. 9-én a falu utcáin a zenekar kíséretében hintós-lovas hívogatást két kiadós zápor közötti szünetben sikerült lebonyolítani. Aug. 10-én a helyi iskolában a nemzedékek találkozóján több mint százan megjelentek. Újdonság volt az óvodában megszervezett Játszóház. A rendezvény fénypontja a néptáncegyüttesek seregszemléjére volt mint száz néptáncossal. Fellépett az erdőhegyi Bokréta, a pécskai Búzavirág /Arad megye legrégebbi együttese/, a kisiratosi iskolás csoport, a nagyzerindi Ibolya női néptáncegyüttes, a pécskai 2-es számú általános iskola néptáncegyüttese, a majláti Nefelejcs és a simonyifalvi Leveles csoport. Az előadásokon több mint 700-an fordultak meg. /Balta János: A délalföldi tánc ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 12./

2002. szeptember 23.

Az Erdőháti Napok valamennyi eddigi színhelyén egy-egy kopjafát állítottak az esemény tiszteletére, valamennyit Szűcs Béla ny. lelkész (Ant) faragta. A templom előtt felállított erdőhegyit szept. 21-én Tőkés László püspök leplezte le. Először volt Erdőhegy-Kisjenő a házigazdája az immár hatodik alkalommal megrendezett Erdőháti Napoknak. Kisjenőtől Nagyszalontáig 14 település képviseltette magát ezen az ünnepen. Erdőhegy nem oly rég volt 650 éves, Kisjenő pedig 800. Az erdőhegyi református templomban Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Kovács Gyula, a helyi református gyülekezet lelkipásztora, az Erdőháti Szövetség elnöke magyarul, románul mondott köszöntőt. A Körös-mente Irodalmi Kör Csanádi János vezetésével ismét szép műsorral emelte az ünnep színvonalát. A nagyzerindi Rozmaring dalcsoport Kossuth-nótái nyitották meg a délutáni rendezvénysorozatot, amelynek fénypontja az Árpád-díj átadása volt. Ezt megelőzően azonban az ünnepelt, Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, publicista, drámaíró, a vidék szülötte megtartotta előadását. Tőkés László püspök nyújtotta át az idei Árpád-díjat Csép Sándornak. A fórum témája az összetartozás erősítése volt. Az 1996-ban létrehozott Erdőháti Szövetség új elnöke Filep Ferenc árpádi lelkész, két alelnöke pedig Csanádi János és Kovács Gyula lett. /Puskel Péter: VI. Erdőháti Napok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2002. október 1.

Szept. 28-án ünnepelte Simonyifalva a falu alapításának 120. évfordulóját. Az RMDSZ-fórum után Szívós László községi tanácsos falubemutatója következett. Dr. Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője Simonyi Imrével kapcsolatos emlékeit elevenítette fel. Magyar népviseletbe öltözött táncosok énekelve, táncolva vonultak végig a főutcán. Legelöl haladt a gyulai Körös Népitánc Együttes, amelyet a simonyifalvi Pitypang, a kisiratosi iskola néptánccsoportja, a nagyzerindi Ibolya követett, a sort pedig a helybeli Leveles zárta. Simonyi Imre emlékkiállítást tekintettek meg az érdeklődők, a másik szobában pedig Simonyi óbester lovasszobrának kicsinyített változatát, illetve a korára emlékeztető helytörténeti kiállítást. A nagy teremben került sor az irodalmi, tudományos értekezletre, amelyet a Simonyi Társaság elnöke, dr. Hevesi József vezetett. Méltatta a két Simonyi, Simonyi Imre, a költő, valamint báró Simonyi József, a legendás Simonyi óbester helybeli kötődéseit. Megköszönte az 500-500 ezer forint támogatást a gyulai, valamint a debreceni önkormányzatoknak, Haász Tibor polgármester pedig Simonyifalva Díszpolgára oklevelet nyújtott át Dancs László gyulai polgármesternek, valamint Kósa Lajos debreceni polgármester részére ennek megbízottjának, dr. Mazsu Jánosnak. Köszöntötték a Simonyi Társaság tiszteletbeli elnöki címe várományosát, Böszörményi Zoltánt, aki 1200 dollárral járult hozzá a Simonyi-díj létrehozásához. /Balta János: Simonyifalva 120 éves. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 1./

2002. október 8.

Aradon okt. 4-én "Arad a magyar Golgota" címmel rendezett szavalóversenyt általános és középiskolás diákok számára az RMDSZ aradi Reform Tömörülése, megemlékezve a tizenhárom mártírhalált halt tábornokról. A versenyre Arad, Hunyad, Fehér, Temes megyékből érkeztek a diákok, tanáraikkal és szüleikkel együtt. A Jelen Ház díszterme zsúfolásig megtelt. Ezzel a rendezvénnyel hagyományt szeretnének teremteni. A szavalóversenyen három korcsoportban indultak a résztvevők, külön az 5-6., 7-8., 9-12. osztályosok. Kikapcsolódásként a Nagyzerindi Rozmaring dalcsoport és Duffner Melinda népdalokkal és Kossuth-nótákkal szórakoztatták a közönséget. /Kiss Csaba: Szavalóverseny a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

2002. október 14.

Az Aradi Magyar Színház társulatát a kabaréesten visszatapsolta a közönség Zimándközben, majd Zimándújfaluban. Ezzel kezdte meg a színház 90 előadásból álló, öt megyét felölelő turnéját. /Gujdár Gabriella: Öt megyében turnézik az Aradi Magyar Színház. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2002. december 3.

Csanádi János Nagyzerinden született, ott is járt iskolába. A Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar-román szakos tanári diplomát és 1961 óta, azaz 42 esztendeje szülőfaluja magyartanára. Munkáját a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1997-ben Árpád-díjjal tüntette ki. 1969-ben fiatal nagyzerindi értelmiségiekkel megalakították Arad megye akkor egyetlen falusi irodalmi körét, amely 1977-ben felvette az akkor elhunyt egykori helikonos Olosz Lajos nevét. Csanádi évtizedek óta gyűjti a Körösmente folklór- és néprajzi hagyományait. Munkának eredménye a Bús gerlice csengő hangja című körösközi népballadakötete, amely az Alma Mater Alapítvány kiadásában jelent meg. 12 éve létrehozta a Körösmente Irodalmi Kört Kisjenőben, s azóta a két műhely minden olyan alkalommal jelen van a táj művelődési életében, amikor anyanyelven kell szólani. Csanádi János az Erdőháti Napok egyik irányítója és rendszeres szervezője. Nov. 30-án megkapta az EMKE Kun Kocsárd-díját. /Matekovits Mária tanár, az EMKE Arad megyei elnöke: Csanádi János, az Arad megyei Nagyzerind község iskolájának magyar nyelv- és irodalom szakos tanára. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

1997. szeptember 17.

Matekovits Mária, az aradi művelődési élet mindenese, az EMKE megyei szervezetének elnöke számolt be az aradi közművelődés helyzetéről. Az 1989-es változásokat követően az elsők között alakult meg Aradon a Kölcsey Egyesület, amely az ottani szórványmagyarság kulturális igényeit felvállalja. Huszonhét éve működik Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör. Nagyzerinden az Olosz Lajos Irodalmi Kör tevékenysége figyelemre méltó. /Új Magyarország, szept. 17./

2003. január 28.

Nemrég ötven, magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalmi kötettel gyarapodott a Nagyzerind helyi könyvtárának állománya. A 40 ezer forint értékű könyvet a magyarországi Kölcsey Közalapítvány Könyvadomány határon túlra elnevezésű akciójára a Turkevei Városi Könyvtárral és az ottani Finta Múzeummal közösen benyújtott pályázaton nyerték el. /(Kiss): Ötven kötettel gyarapodott a nagyzerindi könyvtár. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./

2003. február 26.

Nagyzerinden a Fekete-Körös-hídnál a hídfőn márványtábla áll ezzel a felirattal: Directia Drumuri si Poduri Timisoara 1917. Tudni kell, hogy 1917-ben ilyen, román nyelvű felirat nem kerülhetett a hídra, mert akkor itt még Osztrák-Magyar Monarchia volt, s ilyen nevű cég minden bizonnyal nem is létezett. A mostani betonhíd előtt itt egy vashíd állt - amit 1903-ban avattak fel, a második világháború után, 1952-1957 között készült a mostani, amelyre odabiggyesztették az említett táblát. Amúgy visszamenőleg, új honfoglalókként igazolva: "ők" már akkor itt voltak, s hidat építettek. Nem ártana, ha olyan tartalmú kerülne ennek a helyére, amelyből pontosan kiderülne: mikor és milyen cég készítette az eredeti hidat, és mikor végeztek átépítést, felújítást. Szebb lenne egy kétnyelvű tábla. Már csak a történeti hűség kedvéért is. /Kiss Károly: Ötletes ,,honfoglalás" . = Nyugati Jelen (Arad), febr. 26./

2003. március 8.

Pántya Elemér kisjenői római katolikus plébános a helybelieken kívül további tíz település - Gyulavarsánd, Pél, Ottlaka, Székudvar, Ágya, Nagyszintye, Nagyzerind, Feketegyarmat, Simánd és Nadab - katolikusainak lelki gondozását végzi. Nem csupán a lelki gondozást, hanem magyarságukban való megtartást is felvállalja. A felsorolt települések jó részét reformátusok vagy ortodoxok lakják. Ágyán él 60 katolikus, betelepült székelyek. Nagyszintyén három híve volt, közülük egyet eltemetett. Pélen 17 katolikusnak egy magánházban misézik. Rendszeres hitoktatást Simándon tart 19 gyermek számára, továbbá Székudvaron és természetesen Kisjenőn. Székudvaron két éve folyik magyar nyelvű fakultatív oktatás, az iskolában. A többi településen nincs katolikus gyermek. Kivételt képez Pél, ahol a 4 gyermeknek románul kell tartania a hittanórát, mert már nem tudnak magyarul. Az időseknek viszont magyarul misézik. /Emberkatedrálist kell építenünk! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2003. április 25.

Ápr. 23-án Dorel Popa és Király András az RMDSZ-SZDP Arad megyei protokollumot. A megállapodás szerint szeptember 15-ig helyére kerül a Szabadság-szobor. A protokollumhoz hat, 2003-ban megvalósítandó konkrét célokat tartalmazó melléklet tartozik. Ezek kiterjednek a tanácsokban való együttműködésre, infrastruktúra-fejlesztésre a magyarok lakta helységekben, rögzítették a visszaszolgáltatásra váró Arad megyei egyházi épületek listáját. A 26 tétel között szerepel Aradon a Notre Dame Nővérek leánygimnázium, a római katolikus fiúgimnázium, a kisszentmiklósi iskola, a megyében a kisjenői, nagylaki, pankotai, radnai, borossebesi, dezsőházai, székudvari, seléndi, zimándújfalusi, gyulavarsándi, cseraljai (Alunis), komlósi, szemlaki, sági, simándi, vladimirescui, zádorlaki római katolikus (magyar vagy német) elemi iskolák épülete, a máriaradnai ferences kolostor, a gyoroki és borossebesi református elemi iskola épületeinek visszaszolgáltatása. Az egyik melléklet tartalmazza a magyar nemzetiségű személyek megtartását vagy előléptetését az állami intézményekben vezető (döntéshozatali) funkciókban./Mit tartalmaz az RMDSZ-SZDP protokollum? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2003. május 24.

Máj. 23-án Zimándújfalu adott otthont a határ menti települések polgármesterei hagyományos találkozójának, amelyen több mint tíz Arad megyei település polgármestere, alpolgármestere mellett szinte ugyanannyi Békés megyei község vagy város első számú vezetője vett részt. Füzegyarmat és Zimándújfalu polgármestere aláírta a testvértelepülési megállapodásról szóló dokumentumot. Kreszta Traian, a Magyarországi Román Önkormányzat elnöke új határátkelők megnyitását sürgette. /Balta János: Az integráció szellemében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

2003. augusztus 19.

Hangulatos volt aug. 15-én a táborzárás Nagyzerinden. Az egyhetes festőtábor sikeres volt. A helybeli lányok és asszonyok hagyományőrző tánccsoportjának, az Ibolyának két számát, a sárközi Karikázót és a Kalocsa vidéki Szakácsasszonyok táncát vastaps köszöntötte. A nagyzerindi képtár hagyományait elevenítették fel, megemlítve, hogy a mostani tábor alkotói Alaszu Pál szellemi örökösei. Siska-Szabó Hajnalka, a falu szülötte, a tábor lelke nem véletlenül hangsúlyozta a helybeli önzetlen közreműködők nagy számát. /Kiss Károly: Alaszu Pál szellemi örökösei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./

2003. szeptember 16.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját. Megünnepelték egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Köszöntéseket Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, Forró László lelkipásztor mint házigazda, Tőkés László püspök, Nagy Gizella, Bihar község polgármestere, Matekovits Mária, az EMKE alelnöke, Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, Diószegi László, a Teleki László Közalapítvány ügyvezetője, Soós Lőrinc, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese mondtak. Dukrét elnök beszámolójában röviden ismertette a tíz év eseményeit, eredményeit: kilenc konferencia, kilenc pályázati kiírás, 23 kötet a Partiumi Füzetek sorozatában, tizenegy honismereti tábor, tizenhárom emléktábla. Ezt részletesen bemutatja az erre az alkalomra megjelent évkönyv, amely az említett sorozat legfrissebb kiadványa. Ezt követte a Fényes Elek-díjak kiosztása: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza és post mortem Benedek Zoltán (Nagykároly) az idei kitüntetettek. Tempfli József és Tőkés László püspökök támogatását a Fényes Elek-díj bronzplakettjeivel köszönte meg az egyesület. A tudományos ülésszak, a hagyománynak megfelelően, a környék megismertetésével kezdődött. Dukrét Géza a Hegyköz vidékét mutatta be, Forró László Hegyközkovácsi helytörténetéről és mai helyzetéről tartott előadást. A konferencia fő témája a Rákóczi-szabadságharc 300 éves évfordulója volt. A következő előadások hangzottak el: Hajdú Jenő: A nagyságos fejedelem szülőháza, dr. Szénássy Zoltán (Révkomárom): Kuruc világ Komárom megyében, Hitter Ferenc (Felsőbánya): Pintye havasi betyár vagy Rákóczi kuruca 1703 augusztusában, Fazekas Loránd (Szatmárnémeti): A majtényi fegyverletétel emlékoszlopa, Pálkovács István (Temesvár): II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak útja a Bánságban - 1906, Nagy Aranka (Nagyvárad): Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc arcképfestője. Az Érmellék borospincéit, borászati eszközeit bemutató kiállítás Sófalvi István fotóművész nevéhez fűződik. Szept. 6-án A20. század öröksége, emlékezete című témakör keretében zajlott, a következő előadásokkal: Halász Péter (Budapest): A második évezred öröksége - Gondolatok a hagyományról, Kupán Árpád (Nagyvárad): A nagyváradi szabadkőművesség szerepe Nagyvárad 20. század eleji felvirágoztatásában, Puskel Péter (Arad): Az aradi Szabadság-szobor feltámadása, Sándor István (Arad): Felállítás előtt az aradi Szabadság-szobor, Matekovits Mária, Matekovits Mihály (Arad): Fogalom - árnyékkal. Gondolatsor az aradi Szabadság-szobor esztétikájáról, Pávai Gyula (Arad): Fischer Aladár, az Aradi Katolikus Gimnázium igazgatója, Nánási Noémi (Érmihályfalva): Máté Imre - egy küzdelmes költői pálya, Csanádi János (Kisjenő): Nagyzerind szellemi nagykorúsodásának erőforrásai, Tácsi Erika (Temesvár): A temesvári Bartók Béla Líceum, a 20. század teremtménye, Krestyán Ilona (Temesvár): Az iparosképzés helyzete Temesváron a 20. század elején, Pásztai Ottó (Nagyvárad): A nagyváradi vegyipar története, Jancsó Árpád (Temesvár): A Béga hajózó csatorna csegéző műve, Bessenyei István (Segesvár): Az önpusztító fegyver. Az előadásokat közgyűlés követte. Szept. 7-én, vasárnap szakmai kiránduláson vettek részt a megjelentek, magyarországi Árpád-kori templomokat látogattak meg. A PBMEB idei évkönyve a Partiumi Füzetek sorozat 23. tagja, Dukrét Géza szerkesztésében. A több mint 400 oldal első fele a civil szervezet történetét, eseménykrónikáját, adatbázisát tartalmazza, a másik fele pedig 21 honismereti, helytörténeti tanulmányt a bizottság tagjainak tollából, igen változatos tematikával. A kiadvány a Bihar Megyei Tanács támogatásával jelent meg A műemlékvédelem fölöttébb szükséges voltáról címmel. /D. G.: Felmutatás, értékmentés, öntudatápolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2003. szeptember 19.

A 2003-2004-es tanév ünnepélyes megnyitóján a nagyzerindi iskola hivatalosan felvette a falu jeles szülötte, Arad vármegye és Arad szabad királyi város egykori főispánja, Tabajdi Károly nevét. Fazekas József iskolaigazgató az Olosz Lajos Művelődési Házban emlékeztetett: helyi összefogás, a megyei RMDSZ-, RMPSZ- és EMKE-támogatás nélkül nem valósulhatott volna meg a tervük. Horváth Endre református lelkipásztor igehirdetését követően a névadó, Tabajdi Károly életútját méltatta. Szót kaptak a Magyarországról érkezett Tabajdi-leszármazottak is, akik oldalági rokonok. Dr. Tabajdi László soproni állatorvos 500 ezer forintos felajánlást tett a zerindi iskola javára. Egy Ausztráliába szakadt Tabajdi sarj e-mail-ben jelezte: hajlandó anyagilag hozzájárulni a zerindi iskola korszerűsítéséhez. Ez alkalommal bemutatkozott a Nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola diáklapja, a Nebuló, melyet a Zerindi Firkász Egylet, röviden: ZEFIRKE ad ki. Az iskola névtáblája és az alatta elhelyezett márvány Kátai Lajos helybeli kőfaragó munkája, rajta Brittich Erzsébet plakettje. /Kiss Károly: A Tabajdi Károly név kötelez! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2002. január 18.

Az Alma Mater Alapítvány és a Nyugati Jelen közös szervezésében a nagyváradi társulata a hét végén Arad megyében öt előadáson mutatja be Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabját. Jan. 19-én Nagyzerinden, a következő napon Kisiratoson, majd Pécskán,végül Aradon, az Állami Színházban lesz előadás. /Arad megyében turnézik a nagyváradi Szigligeti-társulat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998