udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. december 18.

Sokan úgy tudják, hogy a Bánságban: "szórvány" Temesváron kezdődik és végződik. Pedig Krassó-Szörény is szórvány, így Resicabánya, Boksánbánya, Nándorhegy és Karánsebes. A cikkíró a Krassó-Szörény megyében levő Újmoldováról adott képet: a 17 ezer lakost számláló Újmoldovában alig 380 magyar lélek található. Újmoldovát azelőtt még Moldovabányának is hívták. /Dercze Ferenc: Szórvány a szórványok között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

2001. március 3.

Megjelent a Hunyad Megyei Hírmondó 2. száma gazdag tematikus oldalakkal (közélet, egyház, iskola, hasznos tudnivalók, együtt a család) és színvonalas tartalommal. Februártól már nem csak "maradékot" kap a lapból Krassó- Szörény megye magyarsága, hanem - Hauer Erich főszerkesztő januári ígéretének köszönhetően - havi száz darab ingyenpéldányt, ami azt jelenti, hogy Resicabánya és Boksánbánya mellett a februári számból már jutott Karánsebesnek és Nándorhegynek is. /A Hunyad Megyei Hírmondó 2. száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2003. január 24.

Keserű, kiábrándult cikket írt Szabó Csaba. A szegény emberek titokban abban reménykednek, hogy ez a regionalizálódás valami jót hozhat a magyarság konyhájára. A román állam soha nem fog az erdélyi hagyományos belhatárokhoz igazodni. Az idő a román államnak dolgozik, hiszen a magyar elem kihalásával egyre kevesebb lesz az olyan térség, ahol belső határok húzásakor egyáltalán szóba jöhet az etnikai összetétel. Szomorú példákat hozott: Brassó megyében egyetlen olyan település sincs, ahol öt-tíz éven belül nem süllyed kuriózumszintre a magyar jelenlét. Halmágy élő halott, Fogarast már temetik, Kőhalom számlálja napjait. Hunyad megyében az egész Cserna völgye (kivéve Csernakeresztúrt) egy magyar múmia; Hátszeg sorsa megpecsételődött, Piski és Pusztakalán árnyéka önmagának. Elveszett Petrozsény magyar líceuma is (1996), Lupény pedig Urikánnyal hiába próbálkozik visszahozni a régi világot. Karánsebes, Nándorhegy - régen halott. "A magyarság számára itt nincs feltámadás még akkor sem, ha fehér lovon vonul ide be Orbán Viktor és Kovács László, és piros-fehér-zöldre festik a padokat mindenfelé. Ne reménykedjünk hát főleg mi, kolozsváriak semmiféle regionálási jelenségben. A szórványmagyarság olyannyira elvesztette védekező reflexeit, hogy még arra sem képes, hogy önszerveződő módon értesítse az alulinformált kisgyerekes magyar családokat, hogy a magyar állam által kiutalt nevelési ösztöndíj (egy magyar tagozaton tanuló gyerekért 22 500 forint jár ) kérelmezésének határideje december kellős közepén lejár, és ne reménykedjen senki abban, hogy a kérvények beadása folyamatosan történik." "Már csak az maradt hátra, hogy önmagunk régióját, családunkat, lakásunkat megvédjük. Harc az otthonrégióért, a túlélésért. Segítség viszont sehol. Az RMDSZ ellenszenves tömegklikk lett, a kisebbségi létért folytatott kollektív harc szánalmas udemerizmusba fúlt, az egyházak pedig ahelyett, hogy - na de ez más régióhoz tartozik." /Szabó Csaba: Harc az otthonrégióért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

2005. október 20.

Az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezete Resicabánya, Boksánbánya, Újmoldova és Nándorhegy után az Oravicabányán frissiben megalakult szervezettel gazdagodott. A városi szervezet megalakulásakor huszonnégy résztvevő volt jelen az alakuló gyűlésen. Oravicabánya városi szervezete megválasztotta a vezetőket, elnök Veress Ferenc, ügyvezető elnök Brassai Venczel. /Makay Botond: Szervezet van, székház még nincs. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 20./

2006. február 14.

Az ország nyugati térségének minden részéből – ahol egykor németek laktak, esetleg még laknak is – érkeztek népviseletet bemutató együttesek Temesvárra, a gálára. Bemutatták Arad, Boksa, Lugos, Nándorhegy, Resica, Nagyszentmiklós, Karánsebes, Steierdorf-Anina és környéke népviseletét, a táncaikat és jellegzetes zenéjüket. A nagyszabású gálát szervező Német Fórum elnöke, Karl Singer megnyitó beszédében felhívta a jelenlévők figyelmét a síksági települések, és a hegyvidéki falvak népviseletében mutatkozó különbözőségekre. /(S.): A német népviselet gálája. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

2006. március 15.

Bálint Mihályt a közelmúltban megtartott tisztújító közgyűlésen választották az RMDSZ Krassó-Szörény megyei szervezetének az elnökévé, miután elődjének, Seres Péternek alprefektusi tisztsége miatt le kellett mondania. Bálint Mihály 52 éves, két évvel ezelőtt vasút-biztonsági főellenőri tisztségből vonult nyugdíjba. Elmondta, hogy a megyében 659 RMDSZ-tag hat szervezetben, Resicán, Aninán, Oravicabányán, Újmoldován, Boksánbányán és Nándorhegyen tevékenykedik. Közülük azonban az elmúlt évre csupán a fele fizetett tagsági díjat. Fiatalításra lenne szükség, mivel a legtöbb tag 60-70 éves. Reménykednek abban, hogy az Resicabányán megalakult Új Hullám ifjúsági szervezet révén sikerül a fiatalságot is megnyerni. Bálint Mihály legsürgősebb teendőjének tekinti a kisebbségi törvény értelmezésének a románság körében történő terjesztését. A megyei 15 tagú RMDSZ-választmánya minden hét végén a székházban találkozik. Januárban sikeres Petőfi-estet tartottak. /Balta János: Új seprű jól seper? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

2007. június 25.

Június 24-én került sor a Resicabányán már rég hagyománnyá vált német népviseleti parádéra. A Havas Boldogasszony római katolikus templomban megtartott szentmisét követően Resicabánya különböző német polgári szerveződései, Boksánbánya, Nándorhegy, Karánsebes német műkedvelő csoportjai hosszú sorban vonultak a Német Deportáltak emlékművéhez, ahol Erwin Josef Tigla, a Német Demokrata Fórum megyei elnökének beszéde után az említett csoportok, illetve a Resicabányán első ízben megjelenő Bihar megyei Újpalota ma már magyarul beszélő németjei koszorúztak. A színházteremben következtek a megye óvodáinak, iskoláinak, polgári szerveződéseinek táncai és énekkari számai. /Makay Botond: A XIV. német népviseleti parade. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

2007. október 8.

Krassó-Szörény megye székhelyén, Resicabányán október 5-én a városi könyvtárban emlékeztek október 6-ára ,Vígh Irén városi RMDSZ-elnök és Nagy Péter resicabányai Platanus-elnök szervezésében. A megyeszékhelyről kocsikkal mentek Nándorhegyre, a Bisztra-parti városba, emlékezve arra, hogy Bem serege Petőfivel együtt Nándorhegyen is átvonult. Megnézték a Tóth János tervezte negyvennyolcas vándorkiállítást is. Mióta újra felfedezték Boksánbányán az emlékművet, azóta két helyen van rendezvény október 6-án. Az 1948-ban emelt román szövegű emlékműnél október 6-án Makay Botond ny. református lelkész és Gheorghe Stefan görögkeleti pap rövid ökumenikus szertartását követően Bálint Mihály megyei RMDSZ elnök emlékeztetett az itteni negyvennyolcas eseményekre, amelynek – amint azt az emlékmű is jelzi – magyar, román és német áldozatai is voltak. Ennél az emlékműnél a polgármesteri hivatal, a megyei és a városi RMDSZ koszorúzott, míg a németboksáni római katolikus temetőben lévő obeliszknél csak a megyei és városi RMDSZ. Resicabányán a Herglotz-féle negyvennyolcas kereszthegyi emlékműnél nem volt megemlékezés, mert a rossz időjárás miatt nem vállalták a fölrándulást. Ruszkabányán megkoszorúzták a Maderspach-házon lévő, pár esztendeje felavatott emléktáblát, majd a temetőben az 1848–49-es szabadságharcot fegyverrel támogató Maderspach Károly vas- és acélgyáros sírját. A községnek nincsen magyar lakossága, ezért emlékbeszéd nem hangzott el. /Megemlékezések Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

2008. augusztus 27.

A Krassó-Szörény megyei RMDSZ bővített választmányi gyűlésen megerősítette a parlamenti választásokon induló jelöltek listáját. A megye két szenátorjelöltje Beke László nyugalmazott mérnök és Pénzes Tünde mérnök Resicabányáról. Az öt képviselői körzetre jelentkezők: Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, Makay Botond nyugalmazott lelkész és Rácz-Virág Vilma közgazdász-közigazgatási szakember Resicabányáról, Nándorhegyről Vígh Irén tanárnő, Oravicabányáról Veres Ferenc mérnök. /Végleges a jelöltlista Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 27./

2008. szeptember 3.

A Krassó-Szörény megyei RMDSZ bővített választmányi gyűlésen határozatban fogadta el a parlamenti választásokon induló jelöltek listáját. A megye két szenátorjelöltje Beke László nyugalmazott mérnök és Pénzes Tünde mérnök Resicabányáról. Az öt képviselői körzetre az alábbiak jelentkeztek: Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, Makay Botond nyugalmazott lelkész és Rácz-Virág Vilma közgazdász-közigazgatási szakember Resicabányáról, Nándorhegyről Vígh Irén tanárnő, Oravicabányáról Veres Ferenc mérnök. /Végleges a jelöltlista Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998