udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. február 4.

Jan. 24-én az emlékmű és a kopjafa előtt emlékeztek Nyárádgálfalván az 1849. jan. 17-i gálfalvi csatára. Réti Ilona történelem szakos tanárnő beszélt. /A gálfalvi csatára elékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./

1999. szeptember 12.

Nyárádszentlászlót 1968-ban, a megyésítéskor a szomszédos Nyárádgálfalva községhez csatolták, azonban a szentlászlóiak megőrizzék indentitásukat. Nyárádszentlászlón a reformátusoknak 111 esztendeig vályogtemplomuk volt. Gáspár András backamadarasi lelkész, templomépítő pap elmondta, hogy két leányegyházuk közül előbb Nyomáton kezdték el az építést 1992-ben, és 1994 augusztusában felszentelhette a püspök. Szept. 12-én Nyárádszentlászlón ünnepelt a háromszázvalahány lelkes falu. Lakói zömmel reformátusok /156 fő/ és unitáriusok, kisebb részben katolikusok. A Hadnagy Judit tervezte épület kicsinek bizonyult a szentelésre összesereglett híveknek. Eljött az építés legfőbb támogatója is, a Liverpoolban élő báró Vitéz lemhényi dr. Zsigmond András angol feleségével. Angliából jött Harvey Cristopher is, aki az ifjúsági ház építését segítette, hálából az ő nevét viseli az intézmény. Ez a ház a Közép-Nyárádmente ifjúságáé - jelentette ki Gáspár András lelkész. Az emeleti részen kis manzárdszobákat képeztek ki, ifjúsági táborok, találkozók alkalmára. És csángó gyermekek nyaraltatására. Eljött a holland testvérgyülekezet négy tagja; ők még szombaton elhelyezték Backamadarason az öregotthon alapkövét. A Duna-csatornát megjárt, sokat szenvedett dr. Csiha Kálmán elmondta, hogy 1989 óta a reformátusok 166 új épületet húztak fel Erdélyben, ebből 32 a templom. Gáspár András lelkész vázolta a templomépítés történetét. Dr. Lehr György budapesti külügyminisztériumi megbízott a vitézi rend érdemkeresztjét adományozta Csiha Kálmán püspök úrnak templom- és egyházépítő munkássága elismeréseként. - A közeljövőben kápolnát emelnek a katolikus hívek is. /Bölöni Domokos: Új temploma van Nyárádszentlászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14., Máthé Éva: "Ellenszélben is előre menni!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

2001. november 19.

Nyárádgálfalva 500 éves évfordulója alkalmából nov. 16-án falutalálkozót szervezett a helyi önkormányzat, a felekezetek és az RMDSZ. Az ökumenikus istentiszteleten dr. Szabó Árpád unitárius püspök végezte a szószéki szolgálatot. Az ünnepségen jelen volt Kerekes Károly RMDSZ- képviselő is. A templomban nyárádgálfalvi és nyárádszeredai iskolások verses-zenés műsort mutattak be. Dr. Szabó Árpád leleplezte a templom udvarán lévő kopjafát, amelyet Tóth Ferenc, a polgármesteri hivatal jegyzője készített. Ezek után a falu szülöttje, Szentiváni Mihály szobrát koszorúzták meg az iskola udvarán. /Kilyén Attila: Nyárádgálfalva 1501-200. "Gyökéreresztő ünnep". = Népújság (Marosvásárhely), nov. 19./

2001. december 15.

Megjelent a Bekecsalja, a nyárádszeredai Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány, valamint a helyi RMDSZ-szervezet kiadványa VII. évfolyamának 4. száma. Török Elek írt Nyárádgálfalva fél évezredes történetéről, míg Gligor Róbert László a Nyomát közösségének múltjáról és jelenéről. A magyar nyelvű erdélyi mezőgazdasági felsőoktatásról dr. Tamás Lajos és dr. Jakab Sámuel cikkezett. /(lokodi): Bekecsalja. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2001. december 19.

Sebe Ákos két évtizede gyűjtötte az adatokat Nyárádgálfalváról és a hozzá tartozó hat faluról. Több mint 1000 gépelt oldalnyi anyag gyűlt össze, melyek íróasztala fiókjában lapulnak. Eddig a kiadását az anyagiak megakadályozták. Most szerényebb összeggel segítségére sietett az Illyés Közalapítvány. A kapott összegből csupán egy 48 oldalas füzet kiadására futotta: Az 500 éves Nyárádgálfalva /Impress Kiadó, Marosvásárhely / a napokban jelent meg. Ebben csak a községközpontra szorítkozott. /(lokodi): Sebe Ákos az 500 éves Nyárádgálfalváról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./

2002. augusztus 20.

Örvendetesen szaporodnak Erdélyben a falu-, egyház-, iskolamonográfiák. Talán kissé megkésve, de nem végleg lekésve ölelik magukhoz az erdélyi magyar falut és mentik az utánuk jövőknek annak történetét az összefoglaló könyveiket szerzőik. Nagyszerű a monográfiát írók hangyaszorgalma, sziszifuszi munkája. Anyagi gond a könyv előállítása, kiadó keresése, pénzügyi támogatók felkutatása. Mindezekért tiszteleg a cikkíró a máréfalvi Kovács Piroska, a barátosi Kelemen József, az árapataki Lőrincz Etelka, a szentkatolnai Bakk Pál, a nyárádgálfalvi Sebe Ákos, a nyárádselyei, 92 esztendős Péter László református tiszteletes, aki nyolc falu - Kibéd, Héderfája, Bonyha, Kend(ek), Nyárádselye, Gyulakuta, Balavásár és Siklód - egyház- és falutörténeteit írta meg, továbbá a máramarosszigeti Mazalik Alfréd, a szinérváraljai orvos-publicista-riporter Ábrám Zoltán, Oroszhegy élő lelkiismerete, Mihály Tibor előtt. /Ferenczy L. Tibor: Monográfiák és íróik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./

2002. október 7.

1986 óta a Maros megyei Nyárádgálfalvához tartozó Nyárádszentlászló nem önálló település. Az utóbbi években azonban egyre erősödött a lakosság körében az igény a falu eredeti nevének hivatalos visszanyerésére. Ennek érdekében szeptember utolsó vasárnapján referendumot tartottak Nyárádgálfalván, a lakosok Nyárádszentlászló eredeti nevének visszaállítása mellett szavaztak, és a közismerten bonyolult közigazgatási procedúra után, a község lakóinak ezt az akaratát kell(ene) szentesítenie, a majdani kormányhatározatnak is. /Legyen újból Nyárádszentlászló! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2003. június 14.

Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész alkotásai külföldön nagyobb figyelemnek örvendenek, mint szülőföldjén, annyira, hogy Iserlohnban, ahova nyaranta a művésztelepre évről évre visszavárják, több köztéri szobrával is büszkélkedhetnek, és másutt is van ilyen munkája Németországban. Most végre elkészíthette Bartók Béla mellszobrát, a mű már végleges helyén, a bukaresti Herastrau-parkban bronzba öntve emlékezteti az arra járókat a világhírű magyar zeneszerzőre. A marosvásárhelyi Kós Károly- és a nyárádgálfavi Szentiváni Mihály-portré után ez Gyarmathy harmadik ilyen hazai köztéri munkája. Az életmű - mintegy hatvan kisszobor, harminc dombormű, negyven plakett - nagyobbik hányada látható műtermében. /Humanizmus csak tiszta forrásból. Gyarmathy János szobrászművész műtermében. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

2002. január 9.

Megjelent a Litera Kiadó /Székelyudvarhely/ Falufüzetek sorozatának 12. kiadványa, mely Nyárádgálfalvát mutatja be. Ez a sorozat az unitárius felekezetű faluközösségek monográfiáját, népességi mutatóit, a sorsfordulókat és a közösség meghatározó személyiségeit mutatja be. A kiadó két fontosabb év végi kiadványa egy gyerekek által illusztrált mesekönyv és Szigethi Gyula Mihály Székely Udvarhelynek, a Nemes Székely Nemzet Anya-Városának leírása, mely 1828-ban Kassán a Minerva Nemzeti Folyó-Írásban jelent meg. - Az Erdélyi Művészet negyedévente megjelenő folyóiratot szintén a Litera adja ki, Veres Péter szerkesztésében. Újdonság, hogy a kiadó nyitott egy internetes honlapot is, ahol a művészeti, kulturális eseményekről ad hírt. /Bágyi Bencze Jakab: Litera-könyvek Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./

2004. február 10.

1968-ban az ország területi- adminisztratív átszervezésével egész sor nagy múltú település veszítette el községközpont szerepét. Erre a sorsra került Nyárádszentlászló is, melyet Nyárádgálfalvához csatoltak, megszüntetve több mint 700 éve viselt nevét A nyárádszentlászlói Kovács Géza kérte az önkormányzattól a falu nevének visszavételét, ezt a helyi tanács kedvezően bírálta el. A polgármesteri hivatal ezzel kapcsolatban referendumot, szervezett, amelyet 2002. szept. 29-én tartottak meg – sikeresen, A polgármesteri hivatal a név visszavételének kérését felterjesztette a megyei illetékesekhez – és azóta válasz nem jött. Még mindig vannak a nyárádszentlászlóiakéval hasonló helyzetű települések. Jó lenne, ha az illetékesek egységes választ adnának erre. /Sebe Ákos: Nyárádszentlászlóért. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2004. május 6.

Tizenötödik darabjához ért az unitárius falufüzetek sorozata, amelyet immáron az Illyés Közalapítvány, külföldi intézmények, az amerikai egyesült államokbeli unitárius-univerzalista egyesület és az egyházközségek támogatnak. Néhai Imreh Domokos unitárius kántortanító és Kisgyörgy Zoltán által írt árkosi kötetet másodszor is kiadták. A sorozat új füzete Nagyajtát mutatja be. A sorozat alapító szerkesztője Gyerő Dávid püspöki tanácsos, utódja Szabó László unitárius missziós lelkész, egyházi közügyigazgató.    Nagyajta bemutatását, a nemzeti és felekezeti megoszlást, az unitárius egyház és műemlék vártemplomának történetét, valamint a község jeles szülötteit Fekete Levente unitárius lelkész mutatta be. A református egyházról, templomról és felekezeti iskoláról Nagy Ká­roly Kázmér lelkipásztor írt. Az iskolatörténetet, a Kriza János Emlékbizottságot és Alapítványt Barabás Mihály filológia szakos tanár, az iskola igazgatója jegyezte. A sorozat eddig megjelent füzetei: Homoródalmás, Székelyderzs, Ürmös, Bölön, Árkos, Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Énlaka, Siménfalva, Fiatfalva, Küküllődombó, Nyárádgálfalva, Szentgerice, Várfalva és Nagyajta.  /Kisgyörgy Zoltán: Falufüzetek: Nagyajta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./

2004. június 22.

Mindössze 30 százaléknyi a magyarság részaránya Szászrégenben, mégis Nagy András, eddigi alpolgármester, az RMDSZ jelöltje nyert. Az RMDSZ a 16 lehetségesből kilenc Maros megyei településen nyert polgármesteri széket a második fordulóban, ebből kiemelt jelentőségűnek tekintett a szászrégeni mellett a mezőcsávási és a vajdaszentiványi, emellett az RMDSZ jelöltje diadalmaskodott Gyulakután, Dózsa Györgyön, Nyárádgálfalván, Gernyeszegen, Mikefalván és Backamadarason. Ezzel az RMDSZ- polgármesterek száma 37-re növekedett Maros megyében. /(Máthé Éva): A helyhatósági választások második fordulója – Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2004. június 23.

Szászrégenben Nagy András, Mezőcsáváson Szabó Levente, Mikefalván Szilágyi Sándor, Vajdaszentiványon Dani József, Lukafalván Iszlai Tibor, Gernyeszegen Incze Jenő, Backamadarason Csíki József, Nyárádgálfalván Karácsonyi Károly, Gyulakután Gál Sándor lett RMDSZ színekben a polgármester, s ezzel a helyhatósági választások második fordulójában szerzett újabb kilenc mandátummal 37-re emelkedett a megválasztott RMDSZ-es polgármesterek száma Maros megyében – összegezte a tényállást dr. Kelemen Atilla, a szövetség megyei szervezetének elnöke. Veszteség az RMDSZ-nek volt például Küküllőszéplak, ahol a belső viszályok miatt nem lett RMDSZ-es polgármester. Balavásáron az eddigi RMDSZ-es polgármester indult független jelöltként és nyert az RMDSZ mostani jelöltjével szemben. Maros megyében 2000-ben az RMDSZ-nek 29 polgármestere volt, 2004-ben 37 tisztséget sikerült megszereznie, a négy évvel ezelőtti 40 alpolgármesterrel szemben ma 47 alpolgármestert tudhat magáénak a szövetség; 459, azaz 14-gyel több a megye önkormányzataiban tevékenykedő tanácsosok száma, összességében pedig 558 RMDSZ-es képviselő van a megye helyhatóságaiban. Országosan az RMDSZ most 185 polgármesteri helyet szerzett meg, a 2000-es 148-cal szemben. /(Bögözi Attila): Szászrégen mint trófea. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

2004. december 10.

Megjelent Sebe Ákos negyedik könyve Nyárádgálfalva és a Szentivániak /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ címmel. A szerző a községközpont és a hozzá tartozó falvak múltját idéző sorozatában ezúttal a Szentivániak szerepét domborította ki. /Nyárádgálfalva és a Szentivániak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2005. június 3.

Maros megyében a múlt heti esőzések miatt Gyulakután és környékén 320 családi házat, háztájit öntött el a víz, a kutak megfertőződtek. A további felhőszakadás sújtotta települések: Cserged, Kiscserged, Hidegkút, Nagyadorján, Szentháromság, Vámosgálfalva, Nyárádgálfalva, Kerelőszentpál, Búzásbesenyő, Csittszentiván, Bergenye, Mikefalva, Désfalva. A károk felmérése folyamatban van. /Megint a víz volt az úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2005. augusztus 2.

Nyárádgálfalva községközpontban és a hozzá tartozó falvakban – Nagyadorján, Kisadorján, Bede, Szentháromság, Nyomát, Nyárádszentlászló – 2.943 lélek él. A lakosság 80%-a magyar, a többi román és roma nemzetiségű. A gazdaság húzóágazatai a mezőgazdálkodás és az állattenyésztés. Karácsony Károly polgármester elmondta, hogy folyamatosan csökken a lakosság fizetőképessége. A felújított adorjáni útszakaszt tönkretette az árvíz. Nagyadorjánban az árvíz a hidat is megrongálta, Szentháromságon és Bedében is tetemesek az árvízkárok. Kormánytámogatást nem kaptak. Nyárádszentlászlón a volt iskola épületét az unitárius egyház visszakapta. /Kilyén Attila: Az emberek szolgálatában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2005. október 13.

Október 11-én a képviselőházban Kerekes Károly RMDSZ képviselő arról beszélt, hogy az RMDSZ három törvénykezdeményezése a Ceausescu-rezsim által megszüntetett községek újraalakulását szorgalmazták. Maros megyei, többségükben magyarok lakta településekről van szó, amelyeket 1968-ban szüntettek meg. Az egyik a Nyárád-gálfalvához tartozó Nyárádszentlászló, a másik a Vámosgálfalvához tartozó Szőkefalva, a harmadik a Nyárád-karácsonhoz tartozó Csiba, Folyfalva és Nyárádszentmiklós. A képviselőház elfogadta, a szenátus „botrányos módon” elutasította a kezdeményezést. A nagy-romániás Gheorghe Funar azzal érvelt, hogy „nem akarja szaporítani a magyar falvak számát”, holott Szőkefalván 485 román él, ortodox templom, román óvoda-iskola létezik, és a helyi ortodox pap is felháborodott a nagy- romániás indok hallatán. Ezután az ortodox egyházat hamisítással vádolta meg a PRM. A végső szavazáson a volt kormánypárt, a PSD a nagy-romániásokkal szavazott. Kerekes Károly szerint a PSD-t külföldön demokratikus pártként ismerik, azonban a szenátusban kimutatott magyarellenessége az ellenkezőjét bizonyítja. Kerekes a nemzetközi fórumok tudomására kívánja hozni, hogy a PSD a diktatúra visszaéléseit javítani óhajtó kezdeményezések során a sovén- nacionalista PRM-vel szövetkezik. /(mózes): Kerekes Károly magyarellenességgel vádolja a PSD-t. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 13./

2005. november 23.

Kis- és Nagyadorján Nyárádgálfalvához tartozó két falu zárt elszigetelt, érintetlen völgyben. A marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ a falu üresen álló volt iskolaépületében a gálfalvi tanáccsal együttműködve környezetvédelmi információs és fejlesztési központot létesített. Megpróbálták gyakorlatba ültetni az integrált folyógazdálkodás elveit. Az Adorjánok völgye egy olyan könyvecske, amely a sokévi munka eredményeit foglalja össze. Szerzője Hajdú Zoltán mérnök, a Fókusz Öko Központ vezetője, aki bemutatta be a vízgazdálkodási mintaprogram elméleti és gyakorlati oldalait. A kiadvány a marosvásárhelyi Kreatív Stúdióban készült. /-vagy-: Az Adorjánok völgye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

2006. január 13.

Az Erdélyben pusztító árvizek nyomán Kecskemét önkormányzata négymillió forint támogatást szavazott meg testvérvárosai, Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy környékén levő települések számára. Ezt az összeget négy község között osztották szét, ahol közintézmények helyrehozatalára fordíthatják a segélyt. Január 12-én Márton Zoltán, Kecskemét alpolgármestere adta át az értékes támogatást Mezőpanit és Nyárádgálfalva polgármestereinek. A Lisznyónak és Sepsimogyorósnak szánt összeget Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere vette át. /(b. gy.): Támogatás Kecskemétről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2006. március 18.

Március 17-én újabb eMagyar pontokat avattak a Maros megyei Nyárádgálfalván és Erdőszentgyörgyön. Az internet-hozzáférési pontok annak a Maros Hálónak a részei, amely keretében eddig a Progress Alapítvány a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Puskás Tivadar Közalapítvány támogatásával nyolc nyilvános hozzáférési pontot hozott létre, és mintegy tíz további pont jön létre 2006 folyamán. – Leginkább azért van szükség ezekre a pontokra, hogy megszűnjön a vidék és város közötti ellentét úgy, hogy a lakosság egyúttal helyben maradjon. 2006-ban további 60 eMagyar Pont kerül kialakításra a magyarok által lakott régiókban – hangsúlyozta Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával 2004-ben 162 új számítógépet és 51 nyomtatót kaptak a nyertes pályázók, ezek közül 34 iskola részesült infrastrukturális támogatásban. Az internetes tartalomfejlesztés területén mintegy 40 erdélyi közérdekű portál nyert támogatást. Szintén a 2004-es IHM-támogatás révén jött létre a Hargita Háló, a Csíki-medence intranet-hálózata. A 2005-ös támogatás révén Erdélyben mintegy 90 eMagyar Pont jött létre, folytatódott a Hargita Háló kibővítése, elkezdődött a Bihar Háló és Maros Háló kiépítése. Megkezdődött az Erdélyi Közös Katalógus (www.konyvtar.ro) kialakítása, amely az erdélyi magyar könyvtárak kartotékrendszerének a digitalizálását és hálózatba kapcsolását teszi lehetővé. A március 4-én Kolozsváron megszervezett első Erdélyi eMagyar Pontok találkozóján a hálózattá fejlődött projekt jövőbeni feladatait beszélték meg. Szükséges a rendszer olyan jellegű alakítása, hogy ez 2007-től európai uniós támogatásban is részesülhessen. /Mészely Réka: Bővül a Maros Háló. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

2006. május 30.

Egy hét múlva megkötik a szerződést, majd elkezdődhetnek a versenytárgyalások, hogy kiválasszák a kivitelezőt a Nyárádgálfalvát Szentháromsággal és Bedével összekötő 5,5 kilométeres útszakasz korszerűsítésére. A SAPARD pályázaton elnyert pénzből leaszfaltozzák a szóban forgó útszakaszt. A nyárádgálfalvi és szentháromsági művelődési otthonok felújítására használják fel azt az egymillió forintot, amit Marosvásárhely testvérvárosa, Kecskemét önkormányzata adományozott a településnek. A Szülőföld Alaptól nyert pénzzel a polgármesteri hivatal számítógép-parkját szerelték fel. A Focus Eco Centerrel közösen a vizes élőhelyek rehabilitációjára pályáznak Kis- és Nagyadorjánban. Július 8-án a község látja vendégül a 18 Kárpát-medencei Szent László nevet viselő település küldöttségét. A romániai falvak mellett Szlovéniából, Szlovákiából, Magyarországról és Horvátországból várnak részvevőket. A község elöregedett falvaiban a polgármesteri hivatal a Caritas segítségével működteti az idős, beteg személyek házi gondozását. A földek egy része parlagon, a gyümölcsösök, szőlősök kipusztultak. A község lakossága elöregedett. /(kilyén): Nyárádgálfalvi oldal. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/

2006. július 10.

A Nyárádgálfalvához tartozó Nyárádszentlászlón idén tizenegyedik alkalommal találkoztak a Kárpát-medence Szent Lászlóról elnevezett településeinek küldöttei. Az évente sorra kerülő találkozót mindig más és más település rendezi meg, eddig kilencszer Magyarországon, egy alkalommal pedig a Kolozs megyei Tordaszentlászlón gyűltek össze a küldöttek, Nyárádszentlászlóra, mint a Szentlászlók közül az egyik legkisebb településre idén kerül sor. Nyárádszentlászló egyébként csupán két éve kapta vissza nevét és külön település státusát, korábban Nyárádgálfalva részének számított. A Kárpát-medence tizennyolc Szentlászlója közül tizenhárom képviseltette magát a rendezvényen. A rendezvény díszvendége Kerekes Károly RMDSZ-képviselő volt, aki oroszlánrészt vállalt Nyárádszentlászló nevének és státusának visszaállításáért folytatott politikai csatában. Július 8-án a küldötteket Karácsony Károly, Nyárádgálfalva polgármestere fogadta, a falu részéről pedig Kis Mihály unitárius lelkész vállalt fontos szerepet a szervezésben. A találkozó központi rendezvényét a nyárádszentlászlói Árpád-kori műemlék, ma az unitárius felekezet által használt templomban rendezték, ahol leleplezték a meghívottak közös ajándékaként Nyárádszentlászlónak adományozott Szent László-szobrot, Nagy Ödön faragóművész alkotását. A kanadai juharfából kifaragott alkotást egyelőre a templomban helyezték el, mindaddig, amíg megfelelő köztéri helyet találnak neki a faluban. /Bálint Zsombor: Szentlászlók találkozója a Nyárád mentén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

2006. szeptember 18.

Második alkalommal rendezték meg a Jobbágyfalvi Napokat. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, ez a falu a közösségépítés példaképe lehet, hiszen a falunapokon mindenki megmozdult. Az ünnepet búza-, illetve újkenyér-szentelőnek is szánták, ezért a rendezvényt ökumenikus istentisztelet előzte. Néptáncosok, népdalénekesek, modern táncosok, színészek vették birtokba a színpadot. Felléptek a csíkfalvi általános iskola diákjai, a nyárádmagyarósi, vajdaszentiványi, backamadarasi hagyományőrző csoportok, valamint a Napsugár néptáncegyüttes, később pedig a nyárádszeredai általános iskola lányai modern táncot mutattak be, a Tamacisza társulata a gyerekeket szórakoztatta, az erdőszentgyörgyi általános iskola amatőr színjátszó csoportja is szerepelt. Kocsis Róbert, a megyei tanács európai integrációs irodájának munkatársa, az EU és a fiatalok kapcsolatáról tartott előadást, elsősorban az önszerveződést, a civil kezdeményezést ösztönözve. A csíkfalvi kultúrotthonban Sándor János hármasfalusi faragó, Tóth Ferenc és felesége Nyárádgálfalváról faragott tárgyakat. /Vajda György: Újkenyér-szentelőtől a szüreti bálig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2007. február 23.

Az utóbbi 16 év egyik esztendejében sem érkezett annyi pénz Maros megyébe, mint tavaly – mondta Borbély László miniszter Nyárádgálfalván. Maros megyében 2006-ban hat tornaterem készült el, négy kisebb méretű, a falusi iskolák igényeihez igazított, s további két eurokomform sportterem, 150 férőhelyes lelátókkal. Jelenleg 12 sportterem épül Maros megyében, s ebben az évben a nyárádgálfalvi mellett még további négy munkálatainak elkezdésére van kilátás. Immár 43 település lakossága jut tisztább vízhez a megyében. Legutóbb Marosvécsen és Görgényhodákon láttak hozzá a vízvezeték-hálózat kiépítéséhez. /Bögözi Attila: Vidékfelzárkóztatón Borbély. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

2007. szeptember 6.

Az iskolaépületek nincsenek rendben. Az önkormányzatok szabadkoznak: nincs elég pénz, nem érdemes pénzt fektetni azon épületekbe, amelyeket visszakapott az egyház. A Nyárádgálfalva községhez tartozó nyárádszentlászlói iskola-óvoda épületében dohos szag és pókhálók sokasága fogad. A padló tönkrement, a tizenhárom gyereket fogadó osztályterem több helyen is beázik, vízvezeték nincs. Az épületet visszakapta az unitárius egyház, és annak ellenére, hogy továbbra is gyermekek fognak ott tanulni, a helyi önkormányzat nem hajlandó pénzt adni a javításra. Az öt községi iskolaépület közül csupán kettőben van belső illemhely: Szentháromságon és Nyomáton. Ez utóbbiba egy brit szervezet támogatása révén vezették be a vizet. Szentháromságon a holland és amerikai testvértelepüléseknek köszönhetően már az elmúlt iskolaévben is korszerű belső illemhely, vezetékes ivóvíz és bebútorozott osztálytermek várták a gyerekeket. A szükségletek nagy részét fedezték a külföldiek. A kormánytól kapott nyolcvanezer lejből felújítják a nyárádgálfalvi iskola tetőszerkezetét. Két iskola, az adorjáni és a nyárádszentlászlói csupán ideiglenes egészségügyi engedéllyel fog működni, ugyanis hiányzik a belső illemhely, a vezetékes ivóvíz. Hiányzó ablaküvegek, lehullott vakolat, gondozatlan iskolaudvar, nem higiénikus külső illemhelyek – így fest a Nyárádremetéhez tartozó Nyárádköszvényes iskolájának az épülete. Az ígéretek szerint mindegyik iskolában lesz belső illemhely, de hogy mikor, az talány. A Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola diákjai a fejük fölött tönkrement tetőzettel kezdik majd az új tanévet. A Világbanktól származó pénzalapokból ugyan készülőben van egy új épületszárny, azonban a régi épületről megfeledkeztek. Csapadékos időjárás esetén a tantermek beáznak. /Menyhárt Borbála: Hegy alatt abrakolnak? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998