udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 265 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-265
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. január 30.

Jan. 27-e és 30-a között Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke erdélyi körúton vett részt, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli alelnöke társaságában, melynek állomásai: Nagyenyed, Nagyvárad, Nyárádszereda, Marosvásárhely és Barót, de a környező falvakba is ellátogattak. Duray az önkormányzati modellről beszélt. Nagy lelkesedéssel, szeretettel fogadták mindenütt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./ Nagyváradon politikai fórumot tartottak jan. 28-án, ahol Duray Miklós ismertette a jan. 8-i komáromi nagygyűlés jelentőségét. Több mint 3500 szlovákiai magyar önkormányzati képviselő gyűlt össze ezen a napon, hogy az önrendelkezés mellett voksoljanak. Célkitűzéseik között a területi önkormányzat is szerepel, mondta Duray Miklós. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1., Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 8./ Duray Miklós jan. 29-én Marosvásárhelyen részt vett a fórumon Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Tőkés Lászlóval. Markó Béla mutatta be Duray Miklóst, aki azon kevesek közé tartozik, akik 1989 előtt is kimondták azt, amit a Kárpát-medencében élő magyar közösségek éreznek, s azt, hogy a magyarság sorsát meg kell változtatni. Kutyaszorítóban című könyvében a magyarság fájdalmáról szólt, ezért volt veszedelmes ez a könyv nemcsak Csehszlovákiában, de Romániában és másutt is. - A magyar közösségek olyan közös következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságosan jövőjüket. Duray Miklós elmondta, hogy a felvidéki magyarság az utóbbi 75 évben ellenzéki volt. Számbelileg kisebbségben vannak, de ez nem szabad, hogy olyan helyzetet teremtsen, mely jogkorlátozást eredményez. Tőkés László a fogyatkozó lélekszámról beszél. Felvetődött az a kérdés, hogy miért határolta el magát az RMDSZ Katona Ádám autonómia-javaslatától. Markó Béla kijelentette: semmiféle elhatárolódás nem történt attól a gondolattól, hogy a romániai magyarság ki akarja alakítani az autonómiaformákat. Tőkés László úgy vélte, hogy csak a módszerektől volt elhatárolódás. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 1./

1994. február 12.

Nyárádszeredában is megalakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ helyi fiókja. Az alakuló ülésen részt vett Szabó György Pál, a Maros megyei szervezet elnöke és Tófalvi Zoltán területi alelnök. Nyárádszeredában ideiglenes vezetőséget választottak, elnök Kádár Gyöngyi. /Népújság (Marosvásárhely), febr 12./

1994. február 21.

Nyárádszeredában /régi nevén Maros-Szeredában/ febr. 21-én emlékeztek Bocskai Istvánra, akit 1605. febr. 21-én itt, Szeredában választották fejedelmükké a székelyek, hogy azután a szerencsi és a medgyesi országgyűlésen egész Erdély és Magyarország fejedelmévé ismerje el. Szakács Márton nyugalmazott történelemtanár tartott előadást Bocskairól és hadakozásáról, Török Ernő nyugalmazott református lelkipásztor pedig /aki négy évtizeden át szolgált a helyi gyülekezetben/ Bocskai cselekvéseinek vallástörténeti összetevőit elemezte és a szobor történetét ismertette. Bocskai szobra a téren állt, jelenleg a református templomban található. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

1994. április 2.

Nyárádszeredában a helyi EMKE mesemondó versenyt rendezett Székely Tündérország címen. Sok kisdiák vett részt a versenyen, a zsűrinek nem volt könnyű dolga. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

1996. április 12.

Ápr. 12-én Csíkszeredában tartottak tanácskozást a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről az RMDSZ Oktatási Főosztálya kezdeményezésére, a csíkszeredai, nyárádszeredai, székelyudvarhelyi intézmények programvezetőinek, a sepsiszentgyörgyi és gyergyói főiskola-kezdeményezések szervezőinek részvételével. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják az Illyés Közalapítványnak a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó elképzeléseiket. A beérkezett pályázatok alapján az Oktatái Főosztály véglegesíti a székelyföldi egyetem alapításár vonatkozó tervezetét, és azt előterjeszti az SZKT-nak /Szövetségi Képviselők Tanácsának/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 760. sz./

1996. április folyamán

A Nyárádszeredai kis falut, Székelytompát mutatja be a Bekecsalja. A kiadvány másik írása a millecentenáriummal foglalkozott, néhány nevezetes évszámot említve. 1590-ben jelent meg az első teljes magyar bibiafordítás, Károli Gáspár munkája. "A világ első hét nemzete között vagyunk, akik anyanyelvükre fordítják a Szentírást. /Bekecsalja. A Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány alkalmi kiadványa, Nyárádszereda, II. évf., 3. sz., április./

1996. augusztus 1.

Nyárádszeredáról jelent meg monográfia, amely egy lelkész /Ábrám Zoltán/ és egy orvos /György Horváth László/ közös munkája /Zavaros a Nyárád - Nyárádszereda község múltja és jelene, Juventus Kiadó/. A község a román helyi közigazgatás szerint egy nagyobb falu a hozzá tartozó apróbb falvakkal együtt. A monográfia is ezt az egységet jelöli, tehát Nyárádszeredán kívül bemutatja a körülötte levő hét kisebb falvat /Demeterfalva, Tompa, Sárd, Szentlőrinc, Moson, Vece és Bő/ is. A hiánypótló, több mint kétszáz oldalas, fotókkal és térképekkel illusztrált könyv az alkotók szándéka szerint nem száraz adattár. 1605 februárjában Nyárádszereda templomában kiáltották ki erdélyi fejedelemmé Bocskai Istvánt. Bocskai szobra a templom előtt állt, amíg a román hatalom el nem távolította. Egy kolozsvári szenespincében rejtették el a szobrot egészen addig, amíg a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért, akkor visszaállították a szobrot, majd a háború végén Bocskai szobrát a templomba menekítették. A templomkertben áll a székely határvédő honvéd ódon szobra is, pajzsán a Szent Koronát tartalmazó címer van. / /udvardy/ [Udvardy Zoltán]: Egy erdélyi település élete Bocskaitól az 1990-es pogromig. = Új Magyarország, aug. 1., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1996. augusztus 1.

Nyárádszeredáról jelent meg monográfia, amely egy lelkész /Ábrám Zoltán/ és egy orvos /György Horváth László/ közös munkája /Zavaros a Nyárád - Nyárádszereda község múltja és jelene, Juventus Kiadó/. A község a román helyi közigazgatás szerint egy nagyobb falu a hozzá tartozó apróbb falvakkal együtt. A monográfia is ezt az egységet jelöli, tehát Nyárádszeredán kívül bemutatja a körülötte levő hét kisebb falvat /Demeterfalva, Tompa, Sárd, Szentlőrinc, Moson, Vece és Bő/ is. A hiánypótló, több mint kétszáz oldalas, fotókkal és térképekkel illusztrált könyv az alkotók szándéka szerint nem száraz adattár. 1605 februárjában Nyárádszereda templomában kiáltották ki erdélyi fejedelemmé Bocskai Istvánt. Bocskai szobra a templom előtt állt, amíg a román hatalom el nem távolította. Egy kolozsvári szenespincében rejtették el a szobrot egészen addig, amíg a második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért, akkor visszaállították a szobrot, majd a háború végén Bocskai szobrát a templomba menekítették. A templomkertben áll a székely határvédő honvéd ódon szobra is, pajzsán a Szent Koronát tartalmazó címer van. / /udvardy/ [Udvardy Zoltán]: Egy erdélyi település élete Bocskaitól az 1990-es pogromig. = Új Magyarország, aug. 1., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1996. szeptember 6.

Nyárádszeredában szept. 6-án megkezdődött az új tanév a budapesti Agrárgazdasági Egyetem kihelyezett kertészeti szakán. Tavaly ezen a karon 28-an kaptak diplomát, az idén 48 hallgató kezdi meg az első évet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1998. február 26.

Székelyföld címen Csíkszeredában 1997 októbere óta megjelenik egy új kulturális folyóirat, a Hargita Megyei Művelődési Tanács és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont kiadásában. A lap szerkesztői, Ferenczes István főszerkesztő, Molnár Vilmos és György Attila szerkesztők Nyárádszereda olvasói előtt mutatkoztak be. A Székelyföld Académia Transylvanica rovatában az erdélyi művelődés és tudomány jelesei kapnak szót. Az eddig megszólaltatottak: Imreh István történész, Toró Tibor fizikus, Fábián Ernő filozófus, dr. Csedő Károly orvosprofesszor. Megrázó riportregény is található a folyóiratban /Benkő Levente: A földvári haláltábor foglyai/. A lap munkatársai Kiskenden is részt vettek egy irodalmi esten. /Vásárhelyi Bálint: Júlia napján, Nyárádszeredán és Kiskenden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1998. március 13.

A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/

1998. március folyamán

Nyárádszereda nevének etimológiájáról írt Hőnig Antal, azt erősítve, hogy a város Nyárádmente központi települése volt, ez tükröződik a nevében is. /Bekecsalja (A Bocskay István Közművelődési Egyesület és Alapítvány, valamint az RMDSZ alkalmi kiadványa, Nyárádszereda), márc. - IV. 1. sz./

1999. január 16.

Az alsócsernátoni, majd az érmihályfalvi fórum után Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan. 23-ra Nyárádszeredára hívja össze a tájegység polgárait, az RMDSZ vezetőit. /Toborzó Nyárádmenti Fórumra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16-17./

1999. január 21.

Alsócsernáton és Érmihályfalva után Nyárádszereda lesz a következő, jan. 23-án tartandó RMDSZ fórum színhelye. Kolcsár Sándor, a Maros megyei RMDSZ elnöke bízik a fórum sikerében. A polgári fórumon jelen lesz Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, és számítanak Markó Béla részvételére is (a szeredai választmánynak sikerült elérni, hogy két év után, december elején Markó Béla helyi lakossági fórumon vegyen részt, de Tőkés Lászlóval egy asztalhoz ültetni, ez már nekik sem sikerült). Nyárádszeredán délelőtt 10 órakor kezdődik a fórum egy rövid áhítattal, majd az RMDSZ aktuálpolitikájáról szóló előadásokat tartanak ifj. Toró T. Tibor, Kónya-Hamar Sándor, Bíró István, ezt követi a tulajdonképpeni vitafórum és egy esetleges javaslat megfogalmazása. A szervezők számítanak a Székelyföld, a Partium és a szórványmagyarság képviseletére. /Gligor Róbert László: Ismét lesz fórum. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

1999. január 22.

A zsil-völgyi bányászok tiltakozó menete nyomán kialakult helyzet miatt a szervezők későbbi időpontra halasztották a Tőkés László tiszteletbeli elnök által kezdeményezett "Az RMDSZ belső megújulásáért" címmel jan. 23-ára Nyárádszeredába összehívott Nyárád menti Fórumot. A jan. 21-én kiadott nyilatkozat szerint nem engedik ürügyként felhasználni a nyárádszeredai rendezvényt semmilyen demokrácia-, kormány-, vagy magyarellenes diverziónak. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Ennek ellenére a jan. 22-i román sajtó mégis hírt adott a fórum megszervezéséről

1999. február 1.

A Romániai Magyar Szó ismertette Tokay Györggyel készített interjút, amely a Bihari Naplóban jelent meg. Arra a kérdésre, hogy a személycserének volt-e köze a tervezett, s a bányászlázadás miatt elhalasztott nyárádszeredai Fórumhoz, így felelt: "A nyárádszeredai Fórumot illetően nem hiszem, hogy sok köze lenne ehhez az én elmozdításomnak. Általában nem nagyon hiszem azt, hogy ezek a fórumok ebben a periódusban oly pozitív szerepet játszanának, mint ahogy azt a tiszteletbeli elnök úr gondolja. E rendkívül nehéz gazdasági helyzetben az RMDSZ legitim, megválasztott vezetőinek a reform mellett kell felsorakozniuk, és minden vitát - ami természetes, hogy van, és demokratikus szervezetben kell is, hogy legyen - a legitim szervezeteken belül kell lefolytatniuk." Tokay nem akarja barátja és utódja, Eckstein Kovács Péter munkáját befolyásolni. A kialakított intézményes keretet a továbbiakban meg kell erősíteni, hiszen az Európai Unió jelentése is aláhúzza, hogy ez az intézmény alulméretezett. Meg kell erősíteni, szükséges tovább fejleszteni a területi irodák tevékenységét, mert a nemzetiségek problémáit a helyszínen kell megoldani, és nem Bukarestben. Nagyon sokan még a saját szövetségünkben sem tudták, hogy ez a hivatal tizenhét különböző kisebbség érdekeit képviseli, és mind a tizenhétre külön gondot kell fordítani. Úgy gondolom, az RMDSZ akkor bizonyítja felelősségét az egész ország előtt, hogy érett politikai erő, ha mind a tizenhétre gondol, függetlenül attól, hogy sokan vannak vagy kevesen. Konkrét feladatként előttünk áll az ingatlan-visszaadást, a közösségi vagyon visszaadását szabályozó törvény elfogadtatása a kormánnyal és a parlamenttel; a tervezet már elkészült. Be kell fejezni a visszaszolgáltatási procedúrákat, amelyeket az eddig már elfogadott kormányrendeletekkel megkezdtünk; 17 ingatlanról van szó, a rendeletben szereplő 8 ingatlan közül mindössze hármat sikerült visszaadni jogos tulajdonosának. Végül, de nem utolsósorban szólnom kell még két problémáról. Az egyik a kisebbségi törvény előterjesztése és megvitatása, a másik a romakérdés megoldásában való előrehaladás. Ez szerintem nem egy, hanem akár még négy évre való feladat. /Tokay György menesztésének újabb hullámai = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1999. február 10.

Csíki Sándor megdöbbenéssel olvasta a Tokay György volt kisebbségügyi miniszterrel készült interjút. Véleménye szerint: 1. Ha nincs Tőkés László, Tokay György soha nem lesz miniszter; 2. Ha Tokay György nem bírja a kritikát, ne vállaljon felelős beosztást; 3. Ezen a poszton egy pihentebb politikus (lehet) többre képes. A Nyárádmenti Fórumot illetően: 1. Még Markó Béla is azt mondta, amikor meghívtuk: Senki sem tilthatja meg Tőkés Lászlónak, hogy valahol fórumot szervezzen, ha ezt ő jónak látja; 2. Az exminiszter úr szerint nincs szükség ilyen fórumokra. Jó, hogy a szavazatainkra szükség volt; 3. Én nagyra becsülöm Tokay Györgyöt mint politikust, de ő se nézzen minket káposztafejeknek, akikkel kár leülni és elbeszélgetni. A "népi demokráciáról" pedig: semmi emlékem, még párttag sem voltam. Egy dolog biztos: 1. A Nyárádmenti Fórumra szükség van, mert igényli a tagság, a "mandátum nélküli emberek"; 2. Itt február 13-án semmi közfelkiáltás, határozat vagy szervezeten kívüli cselekedet nem lesz; 3. Lesz egy rövid ima, három előadás, végül: kérdések, hozzászólások, vélemények az RMDSZ belső gondjairól (minden szinten). kérem, tiszteljék meg jelenlétükkel szerény szervezetünket, és írják meg bátran, amit láttak, hallottak polgári fórumunkon. /Csíki Sándor, nyárádszeredai RMDSZ-elnök: Igénylik a mandátum nélküli emberek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

1999. február 13.

Febr. 13-án Nyárádszeredában harmadik állomásához érkezett az RMDSZ-en belüli Fórum mozgalom. A Fórum mozgalom kezdeményezője, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: politikai opcióként artikulálódik az, amit eszmei szinten hirdettek meg. A tiszteletbeli elnök sajnálkozott, miért kellett akkora hűhót csapni, annyi akadályt állítani e fórum elé, hiszen végeredményben ma már bárki láthatja: nem kívülálló erőként jelentkezett a Fórum, hanem mindenkoron ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Tőkés Lászlón kívül Toró T. Tibor és Izsák Balázs tartott előadást. Toró Politikai felelősségvállalás és alternatíva címmel járta körül az RMDSZ közösségi szerepvállalását. Szerinte egy csapat, amikor közösséget képvisel, soha nem vághat alternatíva nélkül a politikai szerepvállalásnak. Az alternatívanélküliség rossz politika. Saját erőinket kell mozgósítanunk a közösség ügyei érdekében, amit sajnos, az elmúlt két évben, a kormányzásra összpontosítva elmulasztottunk - vélte Toró T. Tibor. Izsák Balázs Elintézés vagy intézményes garanciák című elemzésében azt fejtegette, hogy az RMDSZ területi szervezeteit nem egyszer éri bírálat az országos vezetés részéről, mert nem elég hatékonyak a helyi szintű koalíciós tárgyalások. A kérdéskört kezdetben indokolatlan, művi titokzatosság lengte körül, majd a hamis információk tömkelege következet. Ha tisztán akarunk látni, akkor a diplomatikus szótekerés helyett ki kell mondanunk az igazat: az ún. "koalíciós tárgyalás" rendszerváltást takar-e a választói elvárásoknak megfelelően, vagy csak a konc elosztását, s a színfalak mögötti, de már színfalakat is feldöntő és letépő balkáni pankrációt a húsosfazék körül. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. Negyedik nekifutásra sikerült. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform nevében dr. Bartha András Nyílt levelet olvasott fel, amelyet az aláírók dr.Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő ügyében Románia belügy- és külügyminiszteréhez intéztek. Először az Iliescu-rendszer, a Vacaroiu kormány nyilvánította persona non gratának dr. Eva Maria Barkit. Az Iliescu-rezsim ugyanakkor, 1994. október 6-án minősítette Románia közellenségének Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, az Erdélyi Magyar Kezdeményezést, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformját, Katona Ádámot, az EMK platform elnökét, valamint dr. Csapó József szenátort, az RMDSZ autonómia tervezetének kidolgozóját. Másodszor pedig 1998 októberében a volt belügyminiszter, Gavril Dejeu egy diktatúra-korabeli törvényre (25/1979. dec. 17) hivatkozva tiltotta ki újabb három évre Románia területéről dr. Eva Maria Barkit, akinek az önrendelkezésről kifejtett gondolatai összhangban vannak az ezredvégi európaisággal, és nem veszélyeztetik egyetlen ország, így Románia érdekeit sem. A levél aláírói kérik Barki asszony kitiltásának haladéktalan feloldását. Katona Ádám a Magyar Köztársaság kormánypártjaihoz írt nyílt levelét olvasta fel. Levelében azt kérte, hogy - az 1998. szeptember 12.-i alsócsernátoni fórumon is támogatólag elfogadott - alábbi kérésüket a soron következő magyar-magyar csúcstalálkozón napirendre tűzni szíveskedjenek: biztosítson a Magyar Köztársaság kormánya védőhatalmi státust a jelenlegi magyarországi határokon kívül élő valamennyi magyar számára. - Katona Ádám, az EMK elnöke, és még néhányan az emlékezetes alsócsernátoni polgári fórum szereplői közül idézést kaptak a brassói táblabíróság ügyészéhez. Törvénysértő módon a brassói ügyészség nem tüntette föl, hogy milyen ügyet is rejt a 311/P/1998-as számú "Dosar penal. Katona Ádám beszélt az Agache-féle kézdivásárhelyi 89-es rendőrgyilkosság ügyéről, amelyben harmadszor is elhalasztották az ítélethozatalt, ami súlyos bírói hiba. A bíróság nem adott lehetőséget a védőtanúk meghallgatására, ami szintén súlyos jogi vétség. Mindezek mellett közismert az 1990. jan.4-i elnöki kegyelmi dekrétum, melyet az oroszhegyi és zetelaki ügyet kivéve mindenhol alkalmaztak. A vádlottak felkérésére az ügy monitorizálását vállalta az EMK. Hasonlóan cselekedett a Magyarok Világszövetsége is, melynek küldöttgyűlése egyöntetű szavazással fölvállalta ezen ügy nemzetközi szintre emelését. Tőkés András tömör hozzászólásában kimondta: Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz. Az erdélyi magyarság ragaszkodik anyanyelvéhez, akárcsak az erdélyi románság. Bardóczy Csaba Székelyudvarhelyről az követelte, hogy az RMDSZ hívja vissza, vonja felelősségre és büntesse meg a Verestóyék csapatát, Borbély Zsolt Attila pedig az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. Tőkés László püspök a fórumról elmondta, hogy a fórum kezdeményezés elérte a célját. Erjedési folyamatot indított el. Nyárádszeredában határozat született arról is, hogy a kongresszusig minden hónapban tartanak hasonló jellegű fórum-találkozót, a legközelebbit éppen a Szilágyságban. /Bögözi Attila: Csernátonnál se több, se kevesebb. "Nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ A fórumon mintegy 300-an voltak jelen. Tőkés László kifejtette, hogy a fórumok mozgalommá nőttek ki. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-elnök úgy látja, "az RMDSZ-kormányzás" zsákutcába vezet: "Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés". A Népújság nehezményezte azt, hogy a "mást csinálás" mit is jelent valójában, a fórumon nem lehetett megtudni. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 15./ A fórumon felolvasták a nemrég balesetben elhunyt szovátai Bíró István dolgozatát. Bíró hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság gazdasági és anyanyelvi elsorvasztása ma is folytatódik: az ortodox templomok és püspökségek egyre nagyobb teret hódítanak Székelyföldön, a székelyudvarhelyi Cserehát ügye megoldatlan, Sepsiszentgyörgyön laktanyákat hoznak létre, miközben a kisebbségi magyarság a túlélésért küzd. /Gergely László: Alsócsernátontól Nyárádszeredáig. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), febr. 19-25./

1999. február 13.

A nyárádszeredai fórumon nyilatkozatot adtak ki: A romániai magyar politikai és közélet belső megújítása, illetve a lehető legszélesebb körű összefogás céljával 1998. augusztusában meghirdetett RMDSZ fórum-mozgalom harmadik, nyárádszeredai rendezvényének résztvevői áttekintették a mozgalom eddigi hatását, eredményeit. Megnyugvással, a tisztességgel végzett munka örömével állapítható meg, hogy ma már az RMDSZ legfelső vezetése is a Szövetségen belüli változások szükségességéről beszél. Az RMDSZ területi szervezeteinél ezidáig megtartott tisztújítások során az Alsócsernátoni Fórumon megnyilatkozó közéleti személyiségeket választottak vezetővé. Temesváron Toró T. Tibor fizikus, Kolozsváron Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, Marosvásárhelyen dr. Kincses Előd ügyvéd lett az RMDSZ elnöke. Az illető területi szervezetek támogatásával mindhárman cselekvően vesznek részt a fórum-mozgalomban. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának harmadik évében súlyosbodott gazdasági-társadalmi helyzet, az elszegényedés, a növekvő adóterhek, az erdélyi magyarság megmaradását szavatoló jogi keret kialakításának késlekedése és a Székelyföld fokozott veszélyeztetettsége sürgetőbbé teszik érdekvédelmi szervezetünk visszatérését a nemzeti érdekvédelemhez, az autonómia útjára. Az RMDSZ programjába foglalt autonómia-törekvés, az önálló anyanyelvű oktatás, az európai integráció nem csupán az erdélyi magyarság létérdeke, hanem egyben Erdély többi népeinek jövőjét is szolgálja. A Nyárádmenti Fórum résztvevői Bocskai fejedelem végrendeletének szellemében fordulnak a NATO- tagságot nyert és EU-integrációs tárgyalásokat folytató Magyarországhoz: "... szeretettel intem mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak." A fentiek szerint a Fórum szükségesnek tartja kiépíteni a magyar-magyar integrációt a gazdaság, a kultúra és a politika területén. Ez utóbbinak egyik fontos állomása lehet az ismét meghirdetett magyar-magyar csúcs intézményesítése és középtávon az anyaország valamint a határon túli magyarok közötti biztonságos jogviszony kialakítása. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

1999. február 13.

Az "RMDSZ-fórumokra, minél nagyobb nyilvánosság előtt zajló találkozásokra minden módon szükség van. Ám az kell, hogy ezeken a fórumokon és találkozókon valóban az RMDSZ-tagság, maga a magyar közösség szólaljon meg és ne arra használjuk ezeket a találkozókat, hogy mi próbáljunk ott közfelkiáltással különféle programokat és elképzeléseket elfogadtatni" - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a nyárádszeredai fórummal kapcsolatosan. Szerinte a folyamatos RMDSZ-munka eltorzításáról van szó, amikor a csernátoni, az érmihályfalvi vagy a nyárádszeredai fórum körül akkora a "felhajtás". "Tőkés püspök úrnak nem kellene azt hinnie, hogy ha ő találkozik valahol az ottani közösség képviselőivel, akkor az egy Európára szóló esemény. Az egy ugyanolyan fontos esemény, mint azok a találkozók, amelyeken mi hétről-hétre rendszeresen jelen vagyunk" - szögezte le az RMDSZ elnöke. /Markó Béla a fórumok hasznáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15., Túl nagy a "felhajtás" a fórumok körül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

1999. február 15.

A román diplomácia "szokatlan közbelépése" akadályozta meg, hogy Tőkés László Királyhágómelléki református püspök bizalmas megbeszélést folytasson Orbán Viktorral azt megelőzően, hogy a magyar kormányfő Radu Vasile román miniszterelnökkel tárgyalt. Ezt Tőkés püspök szombaton Nyárádszeredán közölte magyar újságírókkal. "Befolyásolni szerettem volna Orbán Viktornak a román kormányfővel való tárgyalásait. Ezért hétfőre megállapodás volt közöttünk egy bizalmas találkozásról. Egészen szokatlan módon közbelépett azonban a román diplomácia, kifejezvén a román fél visszautasító álláspontját" - mondta Tőkés püspök. "Különféle megfontolásokból arra kértem a miniszterelnök urat, hogy fogadjon szerdán. Nem akartam azt, hogy netalán a román fél az én fejemre olvassa a kormányfői találkozás egyik vagy másik kedvezőtlen vonatkozását, esetleg sikertelenségének egy másik elemét. A miniszterelnök úr az egészen szokatlan diplomáciai közbenjárás nyomán nagyon elvszerűen azt mondta, hogy ha már ez így történt, a bizalmas találkozásnak adjunk nyilvánosságot szerdán" - mondta Tőkés püspök. /Tőkés László a magyar miniszterelnökkel tartott találkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

1999. február 17.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban a fórumokról beszélt. A fórum-mozgalom kongresszus-előkészítő folyamattá minősült át." Valamennyi fórumra meghívták az RMDSZ egészének képviselőit. A fórumok által fémjelzett törekvés és a hivatalos RMDSZ elvált egymástól, azonban az a céljuk, mondta a püspök, hogy a kettőt közelítsék. "Tény, hogy ki kell igazítani azt a pályát, amelyre az RMDSZ jelenlegi szűk körű vezetősége terelte az erdélyi magyarságot. Vagy velük, vagy nélkülük." - Tőkés László felvetéseket juttatott el Orbán Viktor magyar kormányfőnek a román miniszterelnökkel várható tárgyalásokkal kapcsolatban, majd a látogatás után a Orbán Viktor beszámolt neki a tárgyalások menetéről. Arra a kérdésre, hogy tájékoztatta-e budapesti tárgyalásai előtt Markó Béla szövetségi elnököt terveiről, tárgyalási szándékról, Tőkés László így válaszolt: "Már túlhaladott az az állapot, amikor ennek az igénynek meg tudnánk felelni. Annyira eltávolodtunk ugyanis az utóbbi időben, hogy a kommunikációnak ez a természetes formája nem tud megvalósulni. Ha írok egy levelet Markó Béla elnök úrnak, ő nem válaszol rá. Az RMDSZ-szabályzat előírja, hogy minden fontosabb tárgyalóküldöttségbe az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bevonandó. Ezt az elnök úr már évek óta nem gyakorolja. Tehát nem tartanak be semmilyen normát, semmilyen szabályzati előírást. Még az operatív tanácsokra megkapom a meghívót, de semmilyen más tájékoztatást nem kapok, még az RMDSZ-sajtófigyelőt sem. Ilyen körülmények között nincs jelentősége ennek, hogy előzetesen vagy utólagosan... Mindezáltal minden általunk kiadott nyilatkozatot vagy közleményt elküldünk az RMDSZ szövetségi elnöki irodájának és az ügyvezető elnöki hivatalnak. Ez esetben még nem volt időm semmilyen tájékoztatást nyújtani, mert egész nap utaztam, hajnal felé érkeztem meg, s még átgondolni sem volt időm sűrű budapesti programomat, nemhogy le is jegyezzem. Persze, a magyar-magyar csúcsra készülve szükség lesz egyeztetésre, hiszen úgy tudom, Markó Bélával ketten kaptunk erre hivatalos meghívást. Butaság volna, ha előtte nem egyeztetnénk a véleményünket." - Mit vár a magyar-magyar csúcstalálkozótól? "Nem kevesebbet lehet a magyar csúcstól elvárni, mint a magyar-magyar kapcsolatoknak az intézményesülését. Úgy látom, a magyar kormány megtalálta a legitim intézményes magyar kapcsolatok kialakításának a módját. Legitim kereteit kell tehát létrehoznunk az intézményes magyar-magyar együttműködésnek, amelyet függetleníteni kell az ilyen-olyan kormányok kényétől-kedvétől. Olyanfajta legitimitás ez, mint az interparlamentáris unióban a finnugor frakciónak a felállítása, vagy a frankofon államok együttműködése. A parlamenti együttműködés keretébe, az európai politikai kapcsolatok rendszerébe beilleszthető a valamennyi magyar nemzeti közösség parlamenti képviseletének az együttműködése. Másfelől annak fontosságát hangsúlyoznám, hogy az 1996 őszén, a pápai csonka csúcson megszakadt folyamat folytatódik. Erre annál inkább szükség van, mert az RMDSZ kezdett komolytalanná válni. Miután ugyanis a szövetség SZKT-határozatban állt ki a magyar-magyar kapcsolatok intézményes kiépítése mellet, a magyar miniszter által vezetett román kisebbségvédelmi hivatal, egyetértve Tabajdi Csaba volt magyar államtitkárral, az RMDSZ hatályos határozatait felülbírálták. A többi határon túli magyar közösség magyar-magyar kapcsolatok iránti elemi igényét pedig évekig semmibe vették. Ezt én a volt magyar kormány hátráltató befolyásának s a határon túli többségi kormányok hátrányos befolyásának tulajdonítom. Végre egyenesbe kerülnek a dolgok. Jobb is nyíltan vállalni magyarságunkat és együttműködésünket, mint valamely összmagyar kárpát-medencei konspiracionista gyanúsítás vádja alá esni. Vállaljuk magunkat!" - A püspök megállapította, hogy fontos volna az egyházak képviseletének bevonása az RMDSZ -döntésekbe. /Tibori Szabó Zoltán: A fórumok által fémjelzett törekvés és a hivatalos RMDSZ elvált egymástól. Nyárádszeredai interjú Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16. - kivonatolva ismertette Tőkés László a várható magyar-magyar csúcsról címmel: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1999. május 8.

A budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem nyárádszeredai levelező kertészmérnök konzultációs központjának 54 végzettje veheti át magyarországi diplomájának honosított változatát. Három hónap alatt végezték el a honosítást, ami romániai viszonylatban rekordidőnek számít. /Dr. Jakab Sámuel: Honosították a kertészmérnöki diplomákat. = Népújság (Marosvásárhely). máj. 8./

1999. szeptember 1.

A sajtó hírül adta, hogy "a magyar kormány 9 millió dollárt (csaknem két milliárd forint, azaz kb. 144 milliárd lej) irányzott elő egy erdélyi magyar egyetem megteremtése céljából". Markó Béla RMDSZ-elnök erről a hírről kifejtette, hogy ezt az összeget a magyar kormány illesztette be a költségvetésbe, és mindenképpen a magyar Országgyűlésnek kell megszavaznia. Markó többször is tárgyalt e kérdésről Orbán Viktor miniszterelnökkel, Németh Zsolt államtitkárral és Martonyi János külügyminiszterrel. A magyar miniszterelnöknek az volt a szándéka, hogy a magyar kormány jelentős összeget szánjon jövőre egy romániai magyar egyetem alapítására. Markó tud arról az igényről, hogy ezt a pénzt kizárólag a Nagyváradra tervezett, Partiumi Egyetem alapítására fordítsák. Markó a magyar vezetőknek elmondta, hogy az RMDSZ-nek készen áll az egyetemfejlesztési stratégiája, és ebben egyáltalán nem zárják ki egymást a magán- és állami egyetemek. Székelyföldön is kellenének főiskolák, Marosvásárhely egyetemi hálózatát is meg kell erősíteni, Kolozsvárt pedig mindenképpen meg kell őrizni a romániai magyar tudományegyetem centrumaként. - Most az legsürgősebb, hogy lépések történjenek Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül új magyar karok létrehozására. Ezenkívül Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szintén jelentős struktúrafejlesztésre lenne szükség, hiszen gyakorlatilag az csak hangzatos címke, hogy az orvosin létezik magyar tagozat. Külön beiskolázási szám kellene, mert ehhez lehet hozzákapcsolni az egyetemen belüli struktúrák kiépítését, ami meghatározott számú oktatót jelent. Továbbá idén Erdélyben öt tanítóképző /Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Kolozsváron és Szatmárnémetiben/ jön létre, ezek a hároméves főiskolai képzők azt jelentik, hogy az illető városokban megjelenik a főiskola mint fogalom. Ezek minőségét biztosítani kell. - Marosvásárhelyen nincs magyar nyelvű műszaki egyetemi oktatás. Markó szerint ha az állami Petru Maior Egyetemen tanuló diákok kérik a magyar oktatást, akkor ezt kötelező módon létre kell hozni. Marosvásárhelyen az elképzeléseket magánegyetem formájában is meg lehet valósítani. Nyárádszeredában jól működik egy kertészeti egyetem, Magyarországról kihelyezett részleg. Az idén több mint nyolcvan diplomát honosítottak. Markó szerint ezt kellene Marosvásárhelyre telepíteni, hogy hazai diplomát adó intézménnyé váljon. Ehhez társulhatna egy élelmiszeripari tagozat, no meg az, amit Hollanda Dénes egyetemi tanár és társai a műszaki oktatásban elképzeltek. /Máthé Éva: Markó Béla szövetségi elnök a hazai magyar egyetemi oktatás anyagi támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1999. szeptember 10.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az RMDSZ-nek pontosan kidolgozott stratégiája van a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás fejlesztésére, s ehhez a stratégiához lehetne illeszteni azt a rendkívül komoly támogatást, amelyet a magyar kormány tervez az erdélyi egyetemi oktatás számára. Markó emlékeztetett arra, hogy a tervezett magyarországi támogatás körül vannak bizonyos nézeteltérések és viták. Az RMDSZ stratégiája több pilléren nyugszik. Nagyváradon a Sulyok István Főiskolára és annak egyetemi intézménnyé tervezett átalakítására kell támaszkodni. A legfontosabb pillér: Kolozsvár, ahol az állami egyetemen belül létező magyar anyanyelvű oktatás kiterjesztése, illetve az ennek megfelelő struktúrák - karok, tanszékek - létrehozása az elsődleges. Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetemen az első évfolyamon összesen mintegy 1400 hallgató számára indulhat magyar anyanyelvű oktatás. Marosvásárhelyen jelenleg magyar nyelven orvosképzés folyik az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézetben és színészképzés a színművészeti főiskolán. Itt az orvosképzésnek megfelelő struktúrákat kell megteremteni az egyetemen belül. Másrészt Marosvásárhelyen vannak fontos elképzelések új karok, külön intézmény létrehozására. Nyárádszeredán távoktatással működik a budapesti kertészeti egyetem kertészmérnöki képzése. Az RMDSZ szerint ennek a centruma Marosvásárhelyen lehetne, s emellé élelmiszeripari szakot már akár most be lehetne indítani, mert megvan a megfelelő szakember gárda. Ezt egészítené ki egy műszaki szak, így a városban egyfajta kertészeti, műszaki-élelmiszeripari képzést lehetne beindítani. "Felmértük, erre van értelmiségi potenciál, s ez nem kerülne szembe sem kolozsvári, sem másfajta elképzelésekkel" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Székelyföldön gondolni kell arra az elképzelésre, amelyet sokan székelyföldi egyetem néven emlegetnek, amely tulajdonképpen egy szórt főiskolai hálózatot jelentene. "Tisztázni kell, hogy mit akarunk állami oktatás keretén belül elindítani, mit tudunk elérni, mire vagyunk képesek az elkövetkező időszakban. Itt a minőséget kellene támogatni." "Ha mi alapítványi magánegyetemekre gondolunk az egyházakkal egyeztetve, mert az egyházak részvétele nagyon fontos, akkor szintén gondolhatunk egy ilyen több központú elképzelésre" - hangsúlyozta Markó Béla, kifejtve az RMDSZ erdélyi egyetemi oktatási stratégiáját. /Gózon István: Markó Béla az erdélyi magyar egyetemi pillérekről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./

1999. szeptember 17.

A Seprődi János Kórusszövetség Bárdos Lajos születésének 100. évfordulója tiszteletére nemzetközi kórustalálkozót szerveznek szeptember 18-án, Marosvásárhelyen. Fellép a Vártemplom Psalmus vegyes kara, a nyárádszeredai Bocskai István női kar, a marosvásárhelyi Cantuela énekegyüttes, a szentesi (Magyarország) Bárdos Lajos vegyes kar, a székelyudvarhelyi Alla Breve ifjúsági vegyes kar. Délután: a marosszentgyörgyi Soli Deo Gloria vegyes kar, a szászrégeni római katolikus ifjúsági kamarakórus, a marosvásárhelyi Bernády György kamarakórus, Pápa város (Magyarország) Bárdos Lajos vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus, a soproni (Magyarország) Liszt Ferenc pedagógus vegyes kar. Az egyesített kórus befejezésként Bárdos Lajos Csillagvirág c. népdalfeldolgozását énekli. /Csillagvirág Kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

1999. október 8.

Október 6-ra emlékezve történt a nagycsaládos ház alapkő-letétele a mezőségi Vicén. Patrubány Miklós kezdeményezésére Reményforrás néven a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) és a Házat-Hazát Alapítvány 13 + 1 háznak alapkőletételét, illetve felszentelését határozta el a Kárpát-medence területén. A 150 évvel ezelőtt kivégzett Batthyány Lajos gróf és a 13 aradi vértanú emlékére nagycsaládos házakat építenek. Az egyik ezredvégi nagycsaládos ház Vicén fog felépülni egy év alatt. Ugyanazon időben, szerte a Kárpát- medencében másik 12 ház alapkövét tették le. Ezek a következők: 1. Madéfalva, 2. Székelyudvarhely, 3. Nyárádszereda, 4. Vice, 5. Kőrösfő - Erdélyből; 6. Magyarkanizsa, 7. Zenta - Vajdaság; 8. Tiszaladány, 9. Petőfibánya, 10. Bükkösd, 11. Bakonya, 12. Zalaegerszeg - Magyarországon. - A 13. ház Aradon lesz felépítve, a 14. pedig a Pest megyei Verőcén. A vicei alapkőletétel ünnepi szónoka Gergely István csíksomlyói plébános, a VET országos tanácsának tagja, a Julianus Alapítvány tiszteletbeli elnöke és dr. Buzogány Dezső kolozsvári lelkész, teológiai tanár, a VET alelnöke volt. /Tóthpál Tamás: Ezredvégi nagycsaládos ház alapkőletétele Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

1999. december 8.

Az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi kerületeinek, valamint Marosvásárhely II. számú és V. számú körzeteinek választmányai véleménycserét folytattak a Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ nov. 26-i ülésén kialakult helyzetről, közös álláspontjukat nyilatkozatban tették közzé. A területi elnök /Kincses Előd/ jelentésének meghallgatása a küldöttgyűlés hatásköre. A TKT túllépte hatáskörét, amikor a területi elnök beszámolójának elfogadásáról szavazott. A területi szervezet alapszabályzatának elfogadása szintén a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Így a TKT döntése, a TET létszámának 30%-os felső plafonjára vonatkozóan szintén meghaladja hatáskörét, és mint ilyen szabályzatellenes. A tisztségviselők anyagi hozzájárulásáról a küldöttgyűlés döntött, ezzel szemben a TKT az alapszabályzatból a küldöttgyűlés határozatát törölte. A tanácskozáson megállapították, hogy a területi képviselők sorozatos szabálysértései a hitelesség garanciáját jelentő jogszerűséget veszélyeztetik, hogy a TKT 1999 februári megalakulása óta nem foglalkozott a megye magyarsága számára alapvető fontosságú kérdéssel (a felekezeti oktatás visszaállítása, önálló magyar iskola stb./ ezzel szemben a megyei szervezet vezetésének lejáratását kísérelte meg. Mindezek miatt kezdeményezik a rendkívüli küldöttgyűlés összehívását. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

1995. június folyamán

1969. novemberében tartották meg az első Nyárádmenti Kórustalálkozót Somosdon. A találkozók 1972-ig voltak rendszeresek, majd abbamaradtak. 1990 májusában tartották meg a jobbágyfalviak felhívására a IX. Nyárádmenti Kórustalálkozót. Időközben magyarországi kórusok is eljöttek egy-egy találkozóra. 1991-ben tíz énekkar képviselői megalakították a Nyárádmenti Kórusszövetséget, majd 1992-ben Karácsonyfalván, Ákosfalván és Nyárádszeredán megrendezték az első Országos Magyar Kórustalálkozót, több mint 50 énekkar részvételével. 1994-ben Szovátán került sor a Testvértelepülések Nemzetközi Kórustalálkozójára, melynek védnökségét a Magyarok Világszövetsége vállalta magára, Magyarországról 13 kórus érkezett. 1995-ben, a XIV. Nyárádmenti Kórustalálkozó keretében a népdalkutató Bartók Bélára emlékeztek, foglalta össze tevékenységüket Nagy Ferenc karnagy, a kórusszövetség elnöke. /Zene Szó (Budapest), jún./

1995. július 27.

Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete a Bocskai Szövetség nevet vette fel 1995. ápr. 22-én. A 4500-5000 tagot számláló szövetség elnöke dr. Kreczinger István jogász, ügyvezető elnöke Czire Dénes, Az elnökség tagjai: Halász István, volt MDF-es képviselő, a Kalotaszentkirályból áttelepült Okos Márton és dr. Lázár István marosvásárhelyi orvos. A névváltoztatást indokolttá tette az is, hogy több évtizedes kényszerű rejtegetés után kihozták a nyárádszeredai református templomból Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrát és elhelyezték arra a talapzatra, amely eddig is hirdette, hogy az erdélyi magyarság soha nem mások ellenében, hanem az európai egységért hadakozott. A Bocskai Szövetség kettős hídszerepet vállal, állapította meg a Marosvásárhelyről áttelepült Czire Dénes, egyrészt közvetít az anyaország, Magyarország felé, másrészt keresi a román demokratikus erőkkel a kapcsolatot. A Bocskai Szövetség politizáló társadalmi szervezet. A Magyarországra áttelepedettek számára jogsegélyszolgálatot tartanak fenn. - A magyarországi vállalkozók egy része kegyetlenül kihasználja az erdélyiek tapasztalatlanságát, jelentette ki Okos Márton. A Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ számos tanulmányt, javaslatot nyújtottak át, mégsem sikerült eredményes együttműködést kialakítaniuk. A Magyarok Világszövetségével esetleges a kapcsolatuk, lényegi kérdésekben nincs együttműködés, olvasható Tófalvi Zoltán írásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Előzmény: 930. sz. jegyzet.


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-265




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998