udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. november 6.

Októberben a magyar Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Nyírbátorban rendezte meg a Kárpát-medence magyarságának második közoktatási fórumát. Eljöttek több európai országból a kisebbségi oktatással foglalkozó nem magyar szakemberek is. Megnyugtató módon működik a kisebbségi oktatás a finnországi svédek, a dél-tiroli németek, a dániai németek, a németországi dánok, a szlovéniai és horvátországi magyarok esetében, a megjelentek beszámolói szerint. Magyarországon és Ukrajnában államilag biztosított a kisebbségi oktatás. Szlovákiában és Romániában hasonló a helyzet: a kisebbség elégedetlen, a hatalom beavatkozási kísérletei aggasztják a kisebbséget. A hatalom egyoldalúan, csak a pozitívumokról tájékoztatja a közvéleményt, a magyar kisebbség követeléseit előjogszerzési kísérletnek tekinti. A felsőoktatás nem kellően megoldott, emiatt fokozatos elsorvadás fenyegeti a középiskolákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6-7./

1994. október 29.

Okt. 29-én ért véget Nyírbátorban a Kárpát-medencében élő magyarság harmadik közoktatási fóruma. A konferencia befejezéseként állásfoglalást írtak alá. Fontosnak tartják, hogy a jól bevált támogatási rendszerek fennmaradjanak. /Kelet-Magyarország (Nyíregyháza), okt. 31./ A rendezvényt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő nyitotta meg, majd Dobos Krisztina, képviselőtársa szólt a magyar közoktatás helyzetéről. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium feladatvállalásai a határon túli magyar közoktatás helyzetéről című előadásában Töttösy Istvánné elemezte az elmúlt négy évet, majd utóda, Egyed Albert, az MKM osztályvezetője ismertette a tárca koncepcióját. Biztosította a fórumot, hogy az Etnikai és Nemzetiségi Főosztály folytatni kívánja a határon túli magyar oktatási intézmények támogatását, de helyesebbnek látják ezt egy közalapítványi rendszer segítségével megoldani. A kiadott állásfoglalásban értékelték az elmúlt négy év minisztériumi segítségét, és azt, hogy a döntésekbe bevonták őket. A Magyarok Világszövetsége indítványozta a Magyar Pedagógusok Társasága létrehozását, a fórum pedig javasolta, hogy a pedagógusszövetségek képviselői vegyenek ebben részt. /Új Szó (Pozsony), nov. 29./

1996. október 18.

Murvai László oktatásügyi minisztériumi főosztályvezető tanulmánykötete /Fekete fehér könyv, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 1996/ mindössze 500 példányban jelent meg. A könyv két részből áll, bemutatja a román oktatási törvénykezést 1864-től napjainkig. A könyvből kiderül, hogy Ceausescu 1978-as oktatási törvénye a kisebbségek szempontjából demokratikusabb volt, mint a jelenlegi, mert lehetővé tette a szaktárgyak anyanyelven való tanítását és a magyar nyelvű felvételi vizsgát. A szerző ismerteti a Kárpát-medencei magyarság II. Közoktatási Fórumát /Nyírbátor, 1993. október/. A második részben statisztikai adatok találhatók a magyarul tanulókról, akiknek száma évről-évre csökken. A romániai összes iskolásoknak csak 4,9 %-a tanul magyarul, amikor a magyar lakosság aránya Romániában 7,1 %, olvasható Barabás István könyvismertetőjében. /A Hét (Bukarest), okt. 18./

2000. szeptember 26.

Szilágysomlyón idén is nagy sikerrel szervezték meg a Báthory-napokat. A kétnapos rendezvény több száz érdeklődőt vonzott Szilágysomlyóra. Az ünnepség szept. 23-án - a hagyományokhoz hűen - orvostovábbképzővel kezdődött, melyet pedagógus-továbbképző követett. Sikeres volt a néprajzi kiállítás, majd a Miklosovits László grafikáiból álló tárlat, valamint a szarvasi kamarakórus előadása. Késő délután kiosztották a Szilágysági Magyarok díszokleveleket is; a díjazottak a következők voltak: Barkász Bálint, Veres László, Sipos László, valamint Szaleczky László, Finta Edit és Madár Gyula. Szept. 25-én a Báthory-templomban tartott ökumenikus istentisztelet után a Sárkányfog-érdemrend átadására került sor. A Báthory István Alapítvány által három évenként kiosztott aranyfokozatot az idén Fazekas Mihály (a nyírbátori fúvószenekar vezetője), valamint Acsády Elek volt alapítványi ügyvezető elnök kapta. A templom falába épített lengyel emléktáblánál beszédet mondott Miecislav Olender, a bukaresti lengyel nagykövetség tanácsosa, valamint Sipos Ilona kolozsvári magyar konzul. A szilágysomlyói Báthory-napokat végül a nyírbátori ifjúsági fúvószenekar és Mazsorett-csoport várkerti fellépése zárta. /Szilágysomlyó. Báthory István ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2001. május 19.

Súlyos gondok nehezítik a kolozsvári Magyar Opera munkáját, elsősorban az előírt 30 %-os létszámcsökkentés. Ilyen körülmények között tartotta máj. 13-án évadzáró előadását az opera. Simon Gábor igazgató kifejtette: a központi fűtés-rendszer korszerűsítéséhez 3-4 hónap szükséges. Ezért kellett egy hónappal korábban kell bezárniuk a kapukat. Az igazgató visszapillantott az elmúlt évad teljesítményére. Kevesebb előadást tartottak, mert a lebontott díszletraktár és az építkezés miatt minden díszletet és kosztümöt másik raktárhelyiségből kellett elhozni. Ebben a hónapban fellépnek Marosvásárhelyen, Tordán és Zilahon. Júniusban Miskolcon és Nyírbátorban fognak szerepelni. Július a szabadság időszaka lesz. Augusztus 10-25 között több magyarországi városban vendégszerepelnek, így Nyíregyházán, Esztergomban, Zsámbékon és Budapesten. Ősszel a magyar művelődésügyi minisztérium segítségével székelyföldi körútra fognak indulni. Október végén újra Budapesten tartanak bemutatót. Novemberben egyhónapos olaszországi vendégjáték következik. /Hintós Diana: Kényszerű évadzárás - és ami mögötte van. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2001. május 23.

Három magyarországi intézmény: az Országos Széchényi Könyvtár, a nyíregyházai Bessenyei György Főiskola és a nyírbátori önkormányzat adta össze azt a mintegy 3000 kötetet tartalmazó könyvajándékot, amit a Szatmárnémetiben levő magyar tanítóképző főiskola kapott nemrég. Ezzel alapozzák meg a két éve indult felsőoktatási intézmény leendő könyvtárát, amelynek további gyarapításához más, köztük természetesen erdélyi magyar intézmények, alapítványok és kultúraszerető vállalkozók adományait is várják. Végh Béla, a főiskola magyar irodalom tanára elmondta: a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tagozataként működő intézetet jelölték ki az országrész (elsősorban Szatmár és Máramaros) magyar pedagógusait továbbképző központjául, s ezért is szükségük van egy jól ellátott könyvtárra, benne sok-sok szakirodalommal. A főiskolát rövidesen rákötik az internetre, ami megkönnyítheti és felgyorsíthatja a tanintézettel kapcsolatos információcserét. /(Sike Lajos): Háromezer könyv ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

2001. június 28.

A kisvárdai református templomban jún. 24-én tartott ökumenikus istentisztelet alkalmával Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspököt a kisvárdai Tőkés László Alapítvány 2000. évi egyéni díjával tüntették ki. Az esemény alkalmával Csiszár Ákos református esperes elmondta: a díj a mindent felvállaló hitnek, a haza, a nemzet hűséges szolgálatának a jelképe. A laudatiót felolvasó Petróczki Ferenc, nyírbátori polgármester kiemelte Tempfli József cselekedeteinek hitelességét, azt, hogy nemcsak egyházának, hanem nemzetének is mindig hű fiaként egész életében küzdött az erőszakos asszimiláció ellen. A díj átadása után elsőként Tőkés László püspöke köszöntötte a kitüntetettet, akivel - mint mondotta - ugyanabban a lelkületben osztoznak, és akivel a nemzetépítő együvé tartozás köti össze. - Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./ 1990-től megyés püspök. /(boros): Tempfli József püspök kitüntetése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./

2001. augusztus 25.

Aug. 24-én volt a Nagykárolyi Napok megnyitója. Eljöttek a testvérvárosok /Orosháza Nyírbátor, Mátészalka/ képviselői is. A rendezvények két helyszínen zajlanak: két felállított szabadtéri színpadon. /Megnyitották Nagykároly Napjait. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./

2001. augusztus 30.

Simon Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója felbontotta Har Éva és László Róbert munkaszerződését munkahelyi mulasztás indoklásával. Har Évát 2001 májusában választották meg a Magyar Opera szakszervezeti elnökévé, László Róbert pedig alelnök lett. Az érintettek úgy ítélték meg, hogy az intézmény jogtalanul bánt el velük, az opera vezetőségét beperelték: kártérítést, valamint munkaviszonyuk visszaállítását kérik. Simon Gábor igazgató intézményellenes hibának tartja Har Éva és Róbert László szakszervezeti megválasztását. Elmondása szerint három hónapos ténykedésük végig hátráltatta az intézmény tevékenységét. Simon Gábor példával élt: az operán belül meghallgatást szerveztek, hogy ellenőrizzék, szakmailag ki milyen szinten áll. Rögtön megjelent az Alfa Cartel elnöke számonkérni, hogy milyen alapon mérlegelik az alkalmazottak képességeit. Ebből pattant ki az első vita, amit sorozatos ellenkezések követtek a két szakszervezeti elnök részéről. Az igazi nézeteltérés a nyírbátori vendégszerepléskor robbant ki: minden előzetes bejelentés nélkül leálltak a munkával. Kijelentették: mivel nem kaptak pénzt, nem mennek próbára. Har Éva alaptalannak érzi a kettőjüket ért vádakat. Szerinte az igazgató minden információt megtagadott tőlük, emiatt kezdődtek a nézeteltérések, hiszen a szakszervezetet semmibe vette. /Máté Erzsébet: Munkaügyi konfliktus a Magyar Operában. Évadeleji hangulatkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2002. július 5.

Júliusban a Puck&Co. bábszínház /Temesvár/ részt vesz a Szárnyas Sárkány elnevezésű nemzetközi fesztiválon, melyre tizedik alkalommal kerül sor Magyarországon, Nyírbátorban. Lábadi-Megyes Éva csapata eddig minden egyes alkalommal jelen volt a több ország színitehetségeit összegyűjtő fesztiválon. Újdonságként augusztusban a Puck&Co. bábszínház bohóctanfolyamot szervez gyermekek számára. /Laslavic Tímea: A temesvári Puck&Co. bábszínház Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

2002. július 16.

A román és a magyar illetékesek Aradon jóváhagyták azokat a terveket, amelyek megvalósításához az idén az Európai Unió 10 millió euró vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt a Phare-program határokon átnyúló együttműködési fejezetében. A jóváhagyott tervek szerint Magyarországon a Phare-programból 2,11 millió eurót utalnak ki a Nyírbátor és a Vallaj-Csanálos határátkelő közötti új út építésére. A román kormány a közelmúltban döntött arról, hogy a Vallaj-Csanálos határátkelőt megnyitják a nemzetközi utasforgalom előtt. Az Európai Unió további 2,88 millió eurót ad Magyarországnak a határtérségben megvalósítandó különféle gazdasági fejlesztésekre, kisebb tervekre. Romániában az aradi nemzetközi vásárközpont felépítését támogatja az EU 2 millió euróval. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőhöz vezető vasúti felüljáró építésére 2,5 millió euró támogatás jut, 500 ezer euróval pedig kisebb projektek megvalósítását segítik. A nagyberuházások esetében a költségek legkevesebb 25 százalékát a kedvezményezett országoknak kell biztosítaniuk. /Román-magyar határ menti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2002. július 30.

Nagyenyedre látogattak a Nyírbátori Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium tanárai. Felmerült az ötlet: meg kellene rendezni a Bethlen iskolák találkozóját. Erre jó alkalom kínálkozik Nagyenyeden a 2003. évi Bethlen napok keretében. /Bakó Botond: Meglepetés a Kollégiumudvarban. Találkozhatnának a Bethlen nevű iskolák. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

2002. július 30.

Augusztus elejétől Lábadi-Megyes Éva Puck&Co. bábszínháza nagyméretű turnét tervez Temes megyében. Lábadi Éva maga vette fel a kapcsolatot a falvakkal. Ugyancsak augusztusban, a turné közben a bábszínház bohóctanfolyamot szervez gyermekeknek. A Puck&Co. nemrég a magyarországi Nyírbátorban vendégeskedett a tizedik alkalommal megrendezett Szárnyas Sárkány nemzetközi fesztiválon. /Laslavic Tímea: A Puck&Co. bohóctanfolyamot is szervez. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

2002. augusztus 6.

Nemrég tért haza magyarországi vendégszerepléséről a temesvári Puck&Co. Bábszínház. Lábadi Éva csapata a nyírbátori, Szárnyas Sárkány elnevezésű háromnapos nemzetközi fesztiválon vett részt. A temesváriak már tizedik alkalommal voltak jelen a fesztiválon, ahol idén magyar, szlovén, szerb, ukrán, cseh és lengyel művészek léptek fel. /Laslavic Tímea: A Puck&Co. Bábszínház Magyarországon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./

2002. augusztus 24.

Aug. 23-án elkezdődött a Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Megjelentek Mátészalka és Nyírbátor képviselői, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Riedl Rudolf, a megye alprefektusa, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere és mások, így például a Ford cég képviselője. A Ford immár három éve a Nagykárolyi Napok fő szponzora. /Boros Ernő: Nagykárolyi Napok - hatodszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

1997. szeptember 28.

Szept. 26-28-án ötödik alkalommal rendezték meg a Báthory Napokat. Először Szilágysomlyó testvérvárosában, Nyírbátorban ünnepeltek, ahol a rendezvény társszervezője, a Művelődés szerkesztősége bemutatta a folyóirat számait és Deák Ferencnek a Kriterion Kiadó kiadványai számára készített illusztrációit. Szilágysomlyón pedig a református gyülekezeti ház kiállítótermében megnyitották Kós Károly grafikai munkáiból összeállított kiállítást. Előadások hangzottak el, majd a katolikus templomban Tempfli József és Tőkés László püspökök hirdettek igét. Végül megkoszorúzták a templom falán levő kétnyelvű emléktáblát, amely azt hirdeti, hogy egykor itt keresztelték meg Báthory István erdélyi fejedelmet. Lengyelország királyát. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1998. október 9.

A "partiumi öntudat" ébredését jelzik az ismétlődő rendezvények a Szilágyságban és Tövisháton: Zilahi Napok, Tövisháti Napok /Szilágycseh és környéke/, Krasznai Napok /Kraszna és vidéke/, Wesselényi Napok /Zsibó/, Báthory Napok /Szilágysomlyó, Nyírbátor/. Legutóbb Szilágysomlyón, a Báthory Napok keretében cserkészavatás is volt, újságolta Acsády Annamária, a Báthory Alapítvány gazdasági vezetője. Elmondta még, hogy Szilágysomlyón decemberben Bem-emléktáblát szeretnének avatni. Nem ez az első emléktáblája a városnak. Az első a katolikus templom falán a Báthory István-emléktábla, a következő Mártonffy Istvánnak, a "szegények orvosának" az emléktáblája. A református templomban van a millecentenáriumi emlékező, ez lesz tehát a negyedik tábla. /Szabó Csaba: A "partiumi öntudat" és a szilágysomlyói háromfejű sárkány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2003. március 5.

Az egészségügyi reform előírásai szerint Szatmár megyében több mint 200 kórházi ágyat kell felszámolni. Jelenleg két vidéki kórház megszüntetésére gondolnak, a turci területi kórházról és a bikszádi TBC kórházról van szó. Hamarosan megnyitják állandó jelleggel a Csanálos-Vállaj közti határátkelőt, s akkor még többen rendezik be magukat a határ túlsó oldalán lévő testvérváros, Nyírbátor kórházába. Mind többen járnak át Magyarországra kezeltetni magukat. Lassan a fehérgyarmati kórházban több szatmári anya fog szülni, mint az itteni megyei kórházban. Amíg az elmúlt években többnyire csak magyarok jártak át, ma már mint több román is. /Sok szatmári anya inkább Fehérgyarmaton szül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2003. augusztus 25.

Aug. 23-24-én folytatódott a Bekő Tamás polgármester által 22-én megnyitott Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Sikert aratott 33 nyírbátori mazsorett tánca, a spanyol Druida Fandan-go alternatív színházat játszó csoport, a nagykárolyi művelődési ház tánccsoportja, a magyarországi táncosok, a nagykárolyi tanulók klubja és a többi együttes. Voltak kézműves-foglalkozás, majd két budapesti vendég, Birinyi József hangszerkészítő és Miskolczi Mariska népdalénekes produkciója következett. Több néptáncegyüttes szereplése után táncház is volt. A Kalazanci Szent József római katolikus templomban sor került Ruha István és Fátyol Rudolf hangversenyére, a múzeumban megnyílt Szűcs Róbert és Bócsi Krisztián Szatmár határok nélkül című fotókiállítása. /Boros Ernő: Nagykárolyi Napok - szombat, vasárnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 25./

2003. szeptember 29.

Az idei 11. Báthory Napok (BN) már nem teljesen önálló ünnepként, hanem Szilágysomlyó Városnapjai keretében csalogatták az érdeklődőket. Szept. 26-a a Magyar Egészségügyi Társaság ünnepi elnökségi gyűlésének jubileumi napja volt, ahol azt ünnepelték, hogy immár tizedik éve folynak a Báthory Napok keretében - Dr. Széman Péter főszervezésében - nemzetközi jellegű orvosi továbbképzők. A városnapok hivatalos megnyitója szept. 27-én volt, ettől kezdve az önkormányzati és a kifejezetten magyar rendezvények fej fej mellett futottak. Elkezdődtek az orvostovábbképző előadásai, külföldi orvosok is tartottak előadásokat, így például az Amerikai Magyar Orvosok Szövetségének elnöke: Forbát Péter. Ezzel párhuzamosan zajlott a Kuckó Játékház valamint az ismeretterjesztő filmek vetítése. Megnyílt Vida János és Bálint Michael fotókiállítása; bemutatták a Hepehupa-sorozat első könyvét, kiosztották a Szilágysági Magyarok díjakat. Megjelentek a nyírbátori, albertirsai és szarvasi testvérvárosi küldöttségek is. /Szabó Csaba: Jubilált a Magyar Egészségügyi Társaság. Szilágysomlyón együtt ünnepelt a város. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

2002. február 26.

Szilágy megyének Magyarország helységeivel van a legszámottevőbb testvértelepülési kapcsolata. Többet nevesített: Szilágysomlyó rendszeresen együttműködik Albertirsa, Nyírbátor, Szarvas városokkal; Kémer Soponyával, Sarmaság Nagyhalász és Soltvadkert településekkel, Szilágynagyfalu Vámospérccsel, Ipp Nagyvarsánnyal. Második helyen Franciaország áll, Szamosgalgó például Chatel Montagne, Nagyilonda Viala du Tar helységekkel kötött együttműködési szerződést; Krasznahorvát a belgiumi Gembloux településsel, Szilágycsehnek a magyar Egercsehin kívül szintén a belgiumi Dilbeek a testvértelepüléssel. A norvégiai, svájci, belgiumi és francia testvértelepülések több alkalommal nyújtottak adományokat a szilágysági iskoláknak, öregek otthonainak. Szilágy megye ugyanakkor évekkel ezelőtt lett tagja a Kárpát Eurórégiónak, és 1996- ban csatlakozott a Strasbourgban levő Európai Régiók Közgyűléséhez. /Testvértelepülési kapcsolatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2004. május 20.

Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke az apparátus legfelkészültebb tagja, ugyanis tizenkét éve a megyei tanács vezetőségének tagja. Két ciklusban alelnökként, a legutóbbi négy évben pedig elnökként tevékenykedett. Elmondta, hogy a legutóbbi négy évben, a bukaresti pénzelosztás után Szatmár megye mindig körülbelül a 25. helyre került. Négy év alatt 21 községbe vezették be a vizet, és ezeknek a hetven százaléka magyar település. Évtizedek óta először fordult elő, hogy a magyar nemzetiségű árva gyerekek magyarul tanulhattak az iskolákban, nevelőik magyarul beszéltek velük. Több száz kilométernyi utat aszfaltoztak le és újítottak fel, pályázatokkal vissza nem térítendő hitelekhez juttatták a megyét és a különböző településeket. Legfontosabb terveik között szerepel a Szatmárnémeti és Nyíregyháza közötti gyorsforgalmi út elkészítése, szeretnék beindítani a vonatközlekedést Nagykároly és Nyírbátor között. /Simon Levente: Az RMDSZ jelenléte a megyei tanácsban lehet a legrövidebb út Európához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

2004. július 28.

Bánhegyi János ezredes, a Nyírbátori Határigazgatóság rendészeti igazgató-helyettese leszögezte, hogy konszolidált állapotok alakultak ki az utóbbi pár évben, azaz nagyon csekély esemény történik ezen a határszakaszon. Mindkét oldalon komoly eredményeket értek el az emigráns személyek határ előtti feltartóztatásában, emellett pedig az embercsempész szervezetek elfogásában. Mind a két oldalon megjelentek a nagy teljesítményű hőkamerák, követőrendszerek, éjjeli távcsövek. Az embercsempészettel szemben az árucsempészet nem csökkent jelentősen: az első számú árucikk a cigaretta és az alkohol. /Bodnár Gyöngyi: "Konszolidált állapotok a román–magyar határszakaszon". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./

2006. február 4.

Könczei Árpád Sepsiszentgyörgyön 1995 februárjáig, öt évig vezette a Háromszék Néptáncegyüttest, majd átköltözött Budapestre. 1995 februárjától a Duna Televízió szerkesztőjeként dolgozik, mondta el a vele készült beszélgetésben. Azóta visszajár, többek között Sepsiszentgyörgyre is, a színházhoz, de régi együtteséhez is. Jó kapcsolata alakult ki Bocsárdi Lászlóval, rendszeres munkatársa lett, Könczei írta a zenét. De nemcsak vele dolgozott, hanem a gyergyószentmiklósi Figurával is, s Parászka Miklóssal a Csíki Játékszínben, Kövesdi István rendezéseinél is közreműködött, négy különféle szatmári darabhoz is szerezhetett zenét. A Háromszék együttes sorra mutatta be Könczei táncjátékait, az Ábelt, a színházzal közösen a Vérnászt, Orza Calin Tündérálom című művét, s az Ördögváltozás Csíkban címűt. Könczei  különösen 2000 óta sokat dolgozik itthon, évente 120–140 napot. Közben a Duna Televízió mellett büszke a Talentum sorozatban készített portréira – Orbán Györggyel, Demény Attilával, Jurovits Tamás koreográfussal, Tompa Gábor rendezővel készíthetett műsort, azután Kiss B. Attila operaénekessel, Kosztándi Jenő festőművésszel, Balogh József cimbalomművésszel. 1998-tól hat évig (2005 januárjáig) a Maros együttes művészeti vezetője is volt. Ez a legrégibb együttes Erdélyben, a kilencvenes években nehéz helyzetbe kerültek, nem volt koreográfusuk. Végül azért jött el onnan, mert  nem tudta elérni a magyar tagozat önállóságát. A Maros együttesben együtt van a román és a magyar tagozat, s amint a közmondás is jól mondja: közös lónak túros a háta. A két tagozat közötti felfogásbeli a különbség. A magyar folklór az elmúlt években elindult egy új irányba, míg a románoknál nem alakult ki a tudományos kutatási igény. Megrekedtek valahol a Megéneklünk, Románia fesztiválok szintjén. A Maros együttesnél arra számított, hogy az RMDSZ mellé áll, támogatja az önállósulási törekvést, de nem így történt. Erdélyben jelenleg öt hivatásos magyar táncegyüttes működik: a Maros, a Hargita, a Háromszék, a Táncműhely és a nagyváradi Táncegyüttes. Működésük nincs összehangolva. Könczei zeneszerzőként is bemutatkozott, bemutatták Rapszódia című, tárogatóra és zenekarra írott művét, amelyet Kiss Gy. László klarinét- és szaxofonművész felkérésére írt. A másik művét, A fejedelem táncát Selmeczi György rendelte a nyírbátori zenekari napokra. /Bogdán László: Egy áttáncolt élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./

2006. március 16.

Március 15-én Nagykárolyban az emlékezés díszvendége Veress János magyarországi pénzügyminiszter volt, aki a nyírbátori küldöttséggel látogatott el a városba. Több határon túli csoport is jelen volt: a két testvérváros, Mátészalka és Orosháza mellett Nyírbátor, a Tolna megyei Zomba önkormányzatai is részt vettek a megemlékezésen. A nagykárolyi Petőfi–szobor előtt Sróth Ödön mondott ünnepi beszédet. Vincze András kaplonyi iskolaigazgató kijelentette: a másfél évig tartó forradalom és szabadságharc emléke ma is égő fáklyaként lobog Európa országaiban, és hatása ma is érezhető, hiszen a „tizenkét pont” a szabadság örök érvényű üzenete. A hagyományokhoz híven a megemlékezés második része a városi színházban zajlott, ahol ünnepi gálaműsort rendeztek. /(fodor): Koszorúzás és gálaműsor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 16./

2006. július 14.

Huszonkilenc éve létezik Nagykárolyban a Collegium régizene–együttes, amely fennállása óta közel 500 koncertet adott itthon és külföldön egyaránt. Az együttesnek nincs kialakult állandó tagsága, gyakorlatilag három alaptag alkotja, Enyedi Ildikó, Vezér János és az együttesvezető, Deák Endre. Deák Endre elmondta, hogy a múlt hónapban léptek fel Segesváron, a Német Demokrata Fórum által szervezett Német Kulturális Napok ünnepségén. Néhány napja pedig Nyírbátoron szerepeltek. Nem kaptak viszont meghívást a csíkszeredai régizene-fesztiválra. /(ra): A nagykárolyi Collegium régizene–együttes. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 14./

2006. szeptember 5.

A Kolozsvári Magyar Opera társulata szeptember 4-én tartotta évadkezdő gyűlését. Simon Gábor igazgató és Szép Gyula aligazgató, valamint Selmeczi György karmester-rendező megköszönte a társulat eddigi tevékenységét. Simon Gábor igazgató kitért a nyári, magyarországi zenei – nyírbátori és zempléni – fesztiválokon elért sikerekre. Szép Gyula aligazgató szerint a Kolozsvári Magyar Opera a legsikeresebb romániai magyar színház. Október 12-re tervezik a Falstaff-bemutatót. Október végén gálaműsorral tisztelegnek az 1956-os forradalom előtt. November első Budapesten, az Erkel Színházban vendégszerepelnek. Selmeczi György karmester-rendező méltatta a két hangversenymester, Barabás Sándor és Ferenczi Endre teljesítményét. Az évadnyitó előadás szeptember 24-én lesz, a Csárdáskirálynővel kezdik a 2006/2007-es évadot. /Nagy-Hintós Diana: Évadkezdés a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2006. szeptember 25.

A Szilágyságban a legtöbb település évente megtartja falunapját, ezek közül mindenik valamiben különleges. Szilágysomlyón dr. Széman Péter, a Magyar Egészségügyi Társaság kárpát-medencei alelnöke a Báthory István fejedelemre való emlékezés mellett a szakmai továbbképzésre helyezte a hangsúlyt. Szilágysomlyó napján rangos orvostovábbképző zajlott 146 résztvevővel. A Magyar Egészségügyi Társasággal közösen szervezik már tizenhárom éve ezeket a konferenciákat. Nemcsak a testvértelepülések – Nyírbátor, Szarvas, Albertirsa – vezetői, de pedagógusai, orvosai is eljöttek. Albertirsa a néptáncosait is elhozta, majd a nyírbátori fúvószenekar és mazsorettcsoport szórakoztatta a várost. A magyar iskolában a pedagógusok tanácskoztak az oktatási reformról. Bevezetik a minőségbiztosítási rendszert, amely évente értékeli minden iskola eredményeit, ötévente pedig külső értékelés következik. A nap legfontosabb eseménye a Szilágysági Magyarok díszoklevelek átadása volt. Eddig tizenhárom év alatt 44 oklevelet osztottak ki. Most két post mortem díjat ítéltek oda a krasznai Pákai Ferenc és a szilágysomlyói dr. Farnas Géza hozzátartozóinak. Nagy Mihály történelemtanár helytörténeti kutatásaiért kapta a díjat. Vida Katalin szilágycsehi tanár kitüntetésével a Tövishát Kulturális Társaság titkáraként kifejtett közösségszervező tevékenységét értékelték. Papp Béla Szilágysomlyón tanított három évtizedet, most Magyarországon is csak Szilágysomlyóról ír. Sepsi József szobrász a Szilágyság több települése számára készített szobrokat. Legjelentősebb alkotásai Zsibó (Wesselényi szobor), Kraszna, Zilah, Sarmaság tereit díszítik. /Józsa László: XIV. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2007. február 23.

Megkondultak a gyulafehérvári székesegyház harangjai február 22-én, Bocskai István fejedelem temetésének 400. évfordulóján. Elveszett sírját ezután a székesegyházban kőtábla jelöli. Hajdú-Bihar megye önkormányzatának kétéves ünnepségsorozatát zárta a felavatott Bocskai-emléktábla. Az ünnepséget megnyitó dr. Jakubinyi György érsek az hangsúlyozta: “1100 éves történelmünk kőbe faragott tanúja e templom... mostoha és változatos történelmünk során sok emlék elpusztult, de minket kötelez az emlékezés”. Gudor András református lelkész Bocskai emberi és vezetői nagyságát méltatta. Dr. Nyakas Miklós történész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum igazgatója, a Bocskai-szobor és -emléktábla-avatások kezdeményezője a 400 évvel ezelőtti temetést idézte fel: “A halotti menet, miután Kassán, az Erzsébet templomban nagy pompával vettek tőle búcsút, Szina, Vizsoly, Tálya, Kálló, Nyírbátor, Nagykároly, Lompért, Goroszló, Kolozsvár, Torda, Nagyenyed érintésével ért Gyulafehérvárra. ” Bocskai politikai végrendeletében arra intette “az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák”. Az emléktáblát, melyet Győrfi Lajos szobrász sütői mészkőből faragott, a katolikus érsek megszentelte, a református lelkész megáldotta. Szövege: „Bocskai István erdélyi fejedelem. Kolozsvár, 1557. január 1., Kassa, 1606. december 29. Örök nyugalomra helyezték Gyulafehérváron 1607. február 22. ” /Takács Ildikó: Emléktábla Gyulafehérváron Bocskai István fejedelemnek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

2007. október 25.

Szent Erzsébet-ereklyét, valamint a nyírbátori hívek által a templom javítására összegyűjtött adományt adott át a nyírbátori plébános Székelylengyelfalva plébánosának, Hajdó István ny. főesperesnek. /Bajna György: Ajándék a székelylengyelfalvi templomnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 25./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998