udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. április 16.

Egy közzétett felmérés szerint Románia lakosságának hat százaléka /mintegy másfél millió fő/ írástudatlan. Ezzel az aránnyal Románia Európa egyik legírástudatlanabb országává vált. Az adatok 1997-re vonatkoznak. A listát Gorj, Arges és Olt megye vezeti, Erdélyben összehasonlíthatatlanul kisebb az írástudatlanok aránya. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2003. október 20.

A népszavazás sikere érdekében az SZDP a mozgósító eszközök legszélesebb skáláját vetette be. Bihar megyében Florin Serac prefektus parancsára népzene-előadásokat szervezett a kormánypárt megyei szervezete. Ezenkívül kis csoportok is járták a falvakat, azzal a céllal, hogy személyesen győzzék meg az embereket a népszavazás fontosságáról. Az Arad és a Szeben megyei SZDP is bevetette aktivistáit, akik házról házra, tömbházról tömbházra járva győzködték az embereket. Kolozsvárhoz hasonlóan Bákó utcáit is a hét végén hangosbemondókkal felszerelt gépkocsik szelték keresztül-kasul, arra buzdítva az embereket, hogy szavazzák meg az új alkotmányt. Szatmár megyében az alacsony részvételű települések polgármesterei fejmosást kaptak Gheorghe Ciocan prefektustól. Az RMDSZ színeit képviselő Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is részt vett az ülésen, és azt ígérte az elöljáróknak, hogy az első három legnagyobb részvételi arányt elérő település egymilliárd lejt kap a megye költségvetéséből, amelyet saját belátásuk szerint költhetnek el. A prefektus kínai kirándulást helyezett kilátásba a hasonló eredményt elérő településvezetőknek. Az első napon rendkívül alacsony, országos szinten 8,19 százalékos volt a részvétel. Bukarestben még ennél is rosszabb, 7,5 százalék volt az arány. Az átlagnál valamivel magasabb, 11-14 százalékos volt a megjelenés Olt, Teleorman, Vrancea, Dolj és Mehedinti megyében. Kolozs megyében az emberek 7,3 százaléka, míg Kolozsváron 7,4 százaléka járult az urnák elé. Okt. 19-én, vasárnap reggel az SZDP távértekezletet tartott, amelyen a megyei szervezetek pontos utasításokat kaptak a népszerűsítési kampány felerősítése érdekében. Octav Cozmanca, a kormánypárt ügyvezető elnöke a házalást javasolta a területi szervezeteknek. /E. Cs., L. E. M, P. L. Borbély Tamás: Várakozáson aluli részvétel országszerte. A kormánypárt mindent elkövetett a szavazók mozgósításáért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2004. március 20.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt /PRM/ elnöke bemutatta a párt helyhatósági választásokon induló magyar jelöltjeit. A magyar jelöltek között van Erdély Zoltán, egykori Olt megyei alprefektus, Tókos József, a párt Ürmös községi (Brassó megye) polgármesterjelöltje, Barabás András baróti polgármesterjelölt, valamint Richárd Renáta, hosszúmezei (Máramaros megye) polgármesterjelölt. /A PRM bemutatta magyar jelöltjeit. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 20./

2005. július 4.

Az esőzések Románia déli megyéiben okozták a legnagyobb kárt. Arad, Krassó-Szörény, Arges, DamboviTa, Dolj, Giurgiu, Gorj, Olt, Teleorman, Konstanca és Valcea megyében mintegy kétezer gazdaságot, 250 házat, 42 kilométer megyei utat, 19 kilométer községi utat, valamint több hidat is tönkretett a kiadós esőzés. Olt megyében két áldozatot követelt az árvíz, egy ötvenéves nő megfulladt, míg egy kisgyereket eltűntnek nyilvánítottak. /Ismét árvíz pusztít Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2008. november 4.

Elutasították Antal Árpád /RMDSZ/ sepsiszentgyörgyi polgármester számukra kidolgozott autonómia-statútumát a caracali és Olt megyei elöljárók. Gheorghe Anghel, Caracal polgármestere, rosszízű tréfának és az RMDSZ kampányfogásának tartja a kezdeményezést. Mint mondta, Caracalnak nem autonómiára, hanem több pénzre van szüksége, a „büszke és hazafi oltyánok” elutasítanak minden autonómia-kezdeményezést. Antal Árpád kifejtette, az Olt megyeiek reakciója bizonyíték arra, hogy minél erősebb egy térség gazdasága, annál nagyobb függetlenséget szeretne. „Íme, az olténiaiak nem támogatják Traian Basescu államfő decentralizációs terveit, hisz szegények, és továbbra is Bukaresttől akarnak függeni” mondta Antal Árpád. /Bíró Blanka: Elutasítás Caracalból kínálat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998