udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. február 24.

A moldvai csángóknak a pápához írt, 1982-ben fogalmazott és kijuttatott leveléből közölt a lap részleteket. A moldvai csángó-magyarok jelene és jövője "reménytelenül kiszolgáltatott a román kommunista nacionalizmus könyörtelen elrománosítási szándékainak." "Forrófalván, Bogdánfalván, Klézsén, Nagypatakon, Onestiben, tucatnyi csángó faluban az idősebb nemzedék még ma sem érti, nem beszéli a román nyelvet." "Román tanárok és tanítók veréssel és pénzbüntetéssel büntetik a csángó gyerekeket, ha magyarul netán egy szót is ejtenek. " A "román kommunista vezetés - a világon egyedülálló módon az egyházat, a r. k. vallást, közvetlenül a Vatikánt használja fel nacionalista vágyainak tökéletes megvalósítására. A moldvai csángók ugyanis Szentséges Atyánk leghűségesebb gyermekei, ősi romlatlan hittel, csodálattal, szeretettel és rajongással keresztények. " Ma az egyház vezetői még a tanítókon is túltéve románosítanak. Kitiltják az anyanyelv használatát a templomokból. A magyart az ördög nyelvének tartják. Kérik a pápát szerezzen érvényt annak a pápai rendeletnek, ami előírja az anyanyelven történő misézést. "Mellékeljük a moldvai csángó-magyarok ezernél több aláírással ellátott könyörgő iratát..." /Levél a pápához a csángók ügyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

1991. július 29.

Onesti környékén gátszakadás történt, a hatalmas víztömeg 17 falut elöntött. Sok ház összeomlott, 65 ember meghalt, mintegy tízezer ember hajléktalanná vált. A hatalmas esőzések Suceava megye területén jelentős károkat okoztak. /MTI/ Többek között Külsőrekecsin, Alsórekecsin, Berendfalva, Csíkfalva szenvedett árvízkárokat. /Csángó tragédia. = Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), júl./

1996. január 16.

1995. augusztusában a vámosok teljesen törvénytelenül elkobozták az onesti-i Nistor Ilona útlevelét és nem engedték tovább, amikor magyarországi csángó fesztiválra utazott volna. A moldvai csángó Nistor Ilona szép hangjával tűnt fel. Azóta RMDSZ-képviselő is közbenjárt ügyében, azonban a hatóság válaszra sem méltatta, a jogsérelmet nem orvosolták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

1999. április folyamán

A Keleti-Kárpátokon túl élő csángóknak még a létszámát sem ismerjük pontosan - írta Faludi László a Jel című lapban -, csak a legkülönbözőbb forrásokból származó, egymástól jelentős mértékben eltérő becslésekre hagyatkozhatunk. Becslések szerint még mindig legalább százezren őrzik csángómagyar nyelvüket. A középkori moldvai püspökségek részei voltak a korabeli magyar egyházszervezetnek. A csángók államjogi kapcsolata a Magyar Királysággal a XVI. században szűnt meg; eddig tartott a középkori magyar állam fennhatósága Moldvában. A csángómagyar népesség három földrajzilag jól elkülöníthető térségben telepedett le. A legrégibb nyelvet és ezzel szoros összefüggésben levő kultúrát az északi csángó községek őrzik, melyeknek központja: Szabófalva. A mai többszázezres nagyvárostól és ipari központtól, Bákótól délre több település adja a déli csángók falucsoportját, amelynek része például Bogdánfalva, Trunk, Gyoszény stb. S harmadik néprajzi egység a székely csángók csoportja. Õk őrzik legjobban származástudatukat, nyelvjárásukat, székelyföldi kapcsolataikat. Ehhez tartozik például a Tartos völgyében fekvő Diószeg, a Beszterce menti Lészped; Pusztina, ahol a település védőszentje Szent István királyunk és Onyest. /Faludi László: Csángó sors az ezredfordulón. = Jel (Budapest, katolikus folyóirat), ápr./

1995. június 13.

Hatodik alkalommal rendezték meg jún. 10-11-én Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. A színvonalas vetélkedőn két csángó végzett az első helyen, az ónfalvi /Onesti/ Nyisztor Ilona és a gyimesfelsőloki Antal Tibor. A felvidéki Ipolyszakállosból jött Marsal Judit nyerte a második díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona mind több csángó népdalt és történetet tanult szüleitől, s lassan feltárult előtte a csángók küzdelmes múltja. "Miután megismertem, hogy ki vagyok és megértettem sorsomat, önszorgalommal megtanultam írni és olvasni magyarul." Pusztinán Nyisztor Ilona énekkart és tánccsoportot vezet. Énekesként első sikerét 1991-ben Jászberényben, egy ottani versenyen aratta. /Sike Lajos: Érdemes magyar csángónak lenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

1995. augusztus 13.

Aug. 13-án Gyimesközéplokon tartották a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének beszámoló és tisztújító közgyűlését a sepsiszentgyörgyi, onesti, csíkszeredai, pusztinai, klézsei, balcescui és marosvásárhelyi küldöttek jelenlétében. Módosították az alapszabályt, elnökké Erőss Pétert, alelnökké Csicsó Antalt választották, a művelődési életet Nistor Elena, az oktatási kérdéseket Horváth Miklós koordinálja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 14., 595. sz./

1997. február 21.

Gyimesbükkön tartotta tisztújító közgyűlését a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. Az MCSMSZ ügyvezetői elnöki tisztét a továbbiakban is Csicsó Antal, Csíkszeredában élő, csángó származású történelemtanár látja el, s ő helyettesíti Erőss J.Pétert is, aki magánéltei okokra hivatkozva lemondott a szövetség elnöki tisztségéből. Az MCSMSZ művelődési felelőse az onesti-i Nyisztor Ilona, tanügyi megbízottja a Pusztinán élő Fehér Katalin, a szociális kérdésekért a klézsei Istók György felel. A "szövetség felszámolja sepsiszentgyörgyi székhelyét, ideiglenesen Gyimesbükkre, távlatilag Bákóba költöztetik azt." A sepsiszentgyörgyi székhely felszámolását az anyagi okok mellett az RMDSZ nagyméretű közönye is siettette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

2000. június 26.

Szilágyi Zsolt képviselő a csángó-magyarok problémáinak megoldását felvállalta. A napokban jelen volt azon a találkozón, amelyen a moldovai csángó-magyarok elmondották gondjaikat az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének gyakorlatba ültetését ellenőrző szakértői bizottság tagjainak. Csicsó Antal, az MCSMSZ vezetője és Nyisztor Mihály, a csángó-magyarok szövetségének onesti-i alelnöke tájékoztatta az Allan Philips, a Minority Rights Group, londoni székhelyű szervezet elnöke vezette csoport tagjait arról, hogy miként valósul meg a kisebbségi keretegyezmény Csángóföldön. Konkrét példákkal illusztrálhatták, hogy a népszámlálás szabályosságát, a szabad gyülekezéshez való jogot, illetve az anyanyelv használatához, valamint az anyanyelvi oktatáshoz való jogot megsértették. A Bákó megyei tanfelügyelőség évek óta nem hajlandó alkalmazni azon miniszteri rendelkezéseket, amelyek előírják - kérés esetén - az iskolákban az anyanyelv oktatását. Szilágyi javasolta, hogy teremtsenek országon belüli, esetleg nemzetközi fellebbezési fórumokat, a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi dokumentumok számonkérése céljából. Az állampolgár jelenleg semmilyen nemzetközi, hivatalos államközi fórumhoz nem fordulhat jogorvoslásért. /Magyar Balázs: Csángó-magyar kérdések. Beszélgetés Szilágyi Zsolt képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2001. január 5.

Csíkszeredában a nyártól üzemelő MIX Fm (89,3Mhz) még az újdonság erejével hatott, és főként a többségében magyar nyelven sugárzott műsorokkal szerzett magának népszerűséget. Jan. 4-én pedig a DEEA nevű rádió jelentette be indulását. Az onesti-i kábeltévé-hálózat tulajdonába tartozó stúdió műsorainak nyelvi megoszlása 50-50 százalék. A közeli jövőben indul az Uniplus Rádió csíkszeredai stúdiója. Mezey Zsolt-Botond programigazgató elmondta, hogy a rádió műsorainak mintegy 80 százaléka fog magyarul szólni, a 90,9 Mhz-en. /Orbán Ferenc: Új rádiók Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2001. április 19.

Az orosz befektetők mind jobban érdeklődnek a román gazdaság, és elsősorban a román olaj- és a fémipar iránt - tudósított a Capital című hetilap. Az orosz befektetők 1998-ban megvásárolták meg a Petrotel finomítót. Azután egy olajvezeték-vállalkozás következett: az Oroszországból Ukrajnán és Moldován át Romániába és Bulgáriába tartó vezetékből már elkészült a kelet-romániai szakasz 98 kilométeres része. Tavaly a legnagyobb orosz olajbányászfölszerelés-gyártó, az Uralmas-Izsora megpróbálta megvásárolni a román Upetrom fúróberendezés-gyártót. Az üzlet nem sikerült, de az orosz cég nem adta fel. Megvette mindenesetre az Upet Targoviste többségét. E vállalat profilja azonos az orosz vevőével. Április elején az Itera orosz vállalat 50 millió dolláros beruházási ajánlatot tett a kelet-romániai Carom Onesti olajvegyészeti gyárnak. Az orosz Alfa holding nemrég részesedést szerzett az Alro Slatina alumíniumkohóban, és részt akar venni az Alro Slatina teljes privatizálásában is - írta a Capital. /Az orosz befektetőket mind jobban érdekli Románia. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./

2001. szeptember 19.

Megjelent a pusztinai születésű Onesti-en lakó Nyisztor Ilona második zenei kiadványa, a tizenkilenc csángó népdalt tartalmaz a "Földnek e zsírjával, napnak e húgával" című CD lemeze. Bölcsődalokat, mulatós dalokat, táncdallamokat és balladákat tartalmaz a lemez, melyet a magyarországi FONÓ Records Ltd. adott ki, a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány támogatásával. /Nemcsak lemez - hagyaték. "Földnek e zsírjával, napnak e húgával". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

2002. december 4.

Román civil szervezetek feljelentésükben kifogásolták, hogy a román nemzeti ünnep /dec.1./ alkalmából Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester nem lobogóztatta fel a főútvonalakat és nem cserélte ki a városháza zászlóit, ezért a prefektúra 65 millió lejes pénzbírsággal büntette. Albert Álmos megtagadta a jegyzőkönyv aláírását. Horia Grama prefektus elmondta, azért szabták ki a maximumot, mert Albert Álmos már "visszaeső" bűnösnek számít zászlóügyekben. Tavasszal a városháza tetejéről eltávolított lobogó miatt szabtak ki rá 100 millió lejes büntetést, a fellebbezést, majd a prefektúra áthelyezési kérelmét követően az ügy jelenleg az onesti-i táblabíróságon van. A polgármester megjegyezte, fellebbezést nyújt be a büntetés kiszabása miatt. Hozzátette: a büntetés célja a románok és magyarok összeugrasztása, az állandó konfliktushelyzet fenntartása, hogy erre hivatkozva ne kelljen teljesíteni az RMDSZ vagyon-visszaszolgáltatást célzó követeléseit. Hosszú évek óta először történt meg, hogy a dec. 1-jei ünnepen részt vett Sepsiszentgyörgy polgármestere. /Farkas Réka: Megbírságolták Albert Álmost. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2003. február 8.

Zászlóügyben elmarasztaló ítéletet hozott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal ellen az onesti-i bíróság. A több mint fél éve húzódó pert a Kovászna megyei prefektúra indította a megyeszékhelyi városháza ellen. Az ok: a román nemzeti zászlók nem megfelelő elhelyezése, és magyar fejléces papírok használata a városháza levelezésében. Bár a sepsiszentgyörgyi városháza bizonyítékokat mutatott be igazának alátámasztására, az onesti-i bíróság a prefektúra javára döntött, azaz Albert Álmos polgármestert 100 millió lejes bírság kifizetésére kötelezte. Albert Álmos igazságtalannak tartja az ítéletet, fellebbezést kíván benyújtani. /Albert Álmos ellen döntött zászlóügyben a bíróság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2003. március 21.

A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor, valamint az onesti-i általános iskola közötti csereprogramot a Soros Alapítvány támogatja. Király László, a Bethlen Gábor Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy háromnapos találkozókat szerveznek. A legújabb találkozó most kezdődik: a székelyudvarhelyi népművészeti kiállítással rukkoltak elő. Az onesti-i Művelődési Házban székely ruhás babákat és festett bútorokat állítanak ki. /Tóth Adél: Székely ruhák, festett bútor, magyar népdal Moldvában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 21./

2003. április 17.

Zászlóügyben a Kovászna megyei prefektúrának adott igazat az onesti-i bíróság, így Albert Álmosnak, Sepsiszentgyörgy polgármesterének ki kell fizetnie a prefektúra által kiszabott 100 millió lejes pénzbírságot. Tavaly az ellenőrző csoport 50 millió lejes bírságról állított ki jegyzőkönyvet a városházáról eltávolított zászló miatt, és ugyancsak 50 millió lejes bírságot kellett volna kifizetnie azért, mert a városháza kétnyelvű fejléces papírokat használ. Albert Álmos visszautasította a jegyzőkönyv átvételét és a bírság kifizetését, úgy döntött, bírósági úton keresi igazát. Érvelése szerint a törvény arra kötelezi csupán, hogy a városháza falára tegyen zászlót. Ugyanakkor - mint mondotta - az ország több településén használnak két- vagy többnyelvű fejléces papírt, tehát a sepsiszentgyörgyi eset nem egyedi. /Farkas Réka: Százmillió lejt kell kifizetnie Albert Álmosnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

2003. április 30.

Egymillió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Gheorghe Funart a kolozsvári ügyészség, mert a polgármesteri hivatal üvegtermében Ion Antonescu marsallt ábrázoló gipszmaketteket helyezett el." (Háromszék, április 16.) "Megfellebbezhetetlen és végleges ítélet született a Bákó megyei onesti-i bíróságon Albert Álmos zászlóperével kapcsolatosan. A testület a prefektúrának adott igazat, és Sepsiszentgyörgy elöljárójának ki kell fizetnie a prefektúra által kiszabott 100 millió lejes pénzbírságot" (Krónika, április 17.). 50 millió azért, mert Sepsiszentgyörgy polgármestere tavaly júniusban levetette a városháza tornyára kitűzött román zászlót, úgy vélvén, hogy elegendő az épületre egy zászló, mely a törvények szerint a homlokzaton kapott helyet. Pár nap múlva a zászlót visszahelyeztette. A másik 50 milliót azért kell kifizetnie, mert a városháza kétnyelvű fejléces papírokat használt. És van egy 65 milliós pere is a sepsiszentgyörgyi polgármesternek a szebeni bíróság előtt, "mert a tavalyi december 1-jei román nemzeti ünnepen nem tétette ki a román zászlókat a legnagyobb központi utak mentén". Tehát az összes büntetése 165 millió. Funarnak is volt zászlóügye korábban: eltávolíttatta embereivel a magyar konzulátus épületéről a magyar zászlót. Magyar zászlót lehet Romániában letépni, leszedni "eltávolítani", ez itt nem bűn, nem is bírságolták meg érte Funart. Az Antonescu-szobrocskákért neki 1 millió lejt, kell fizetnie, a magyar polgármesternek 165 milliót. Vannak más példái is az egyenlőségnek. Az 1989. decemberében elkövetett gyilkosságoknak csak magyar bűnösei voltak. Mert a románok a forradalom hevében öltek meg a régi rendszert kiszolgáló tisztességtelen rendőröket. A magyarok? Zetelaka, Oroszfalu és Kézdivásárhely magyarjai nem a forradalom hevében, hanem románellenességük bizonyságaként lincseltek. A románellenesség bűn. S hogy a magyarellenesség is az lenne, arról nincs hír. Csak a két falu, Zetelaka és Oroszhegy "bűnösei" pontosan ugyanannyi évet kaptak, mint az egész Ceausescu-diktatúra minden törvényszék elé állított bűnöse együttvéve. 140 évet ezek is és azok is. És amikor az utóbbiak "rossz egészségi állapotukra való tekintettel" már régen szabadon voltak, az udvarhelyszéki bűnösök mind börtönben voltak. És az 1990-es marosvásárhelyi márciusnak is csak magyar bűnösei voltak. Sütő András szemét büntetlenül lehetett kiverni. - Az Európai Bizottság tavaly októberben elfogadott Románia-jelentése szerint is - mely az emberi jogok tiszteletben tartását vizsgálta meg - nincs baj. Javul a helyzet. És nemcsak Clinton elnök 1998-ban, az EBESZ-biztos Ekeus úr is mintaállamnak minősítette tavaly Romániát. Valakinek fel kellene világosítania a világot, hogy milyen is ennek a román demokráciának az igazi arca. Az RMDSZ-nek az utóbbi fél évtizedben nem volt erre ideje. El volt foglalva a jobboldalon-kormányzással, majd a baloldal támogatásával, kormányzóképességének biztosításával. /Gazda József: Egyenlőek vagyunk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

2003. október 1.

Szept. 30-án kellett volna döntenie a bákói és a sepsiszentgyörgyi bíróságnak az Albert Álmos polgármester "zászlósperében" meghozott ítélet fellebbezéséről. Tavaly a prefektúra 50-50 millióra bírságolta a polgármestert a városházáról hiányzó lobogóért és a magyar nyelvű fejléces papírokért. Albert Álmos megfellebbezte a büntetést, ám előbb az onesti-i bíróság, majd a Bákó megyei törvényszék döntött a prefektúra javára. A bíróság nem fogadta el azt az érvelést, hogy a törvény által előírt helyen, a városháza bejáratánál ott volt a két lobogó, sem azt, hogy Románia más városaiban is használnak többnyelvű fejléces papírt. Albert Álmos a bukaresti legfelsőbb bírósághoz és a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért. Bákóban arra hivatkozva halasztottak, hogy nem kapták meg az onesti-i periratot, Sepsiszentgyörgyön 10 százalékos foglaló kifizetéséről döntöttek, ám ez ítélet sem vált hivatalossá. /Farkas Réka: Húzódó zászlóper. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2003. november 18.

Nov. 15-16-án Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány és a Csomafalvi Érzelmiség Fórum Csomafalvi csángó napokat rendezett, amelyen Frumószáról és Pusztináról vettek részt csángó felnőttek és gyermekek. Kiderült, két csángó asszony most mozdult ki először szülőfalujából, a csomafalviak meghívására. A tanácskozáson Vass Ibolya, Frumósza magyartanárnője elmondotta, hogy csángóföldön már 11 településen tanítják a magyar nyelvet, ebből Pusztinán, Lészpeden, Frumószán, Somoskán, Klézsén, Diószénon, Trunkon és Külsőrekecsinben hivatalosan az iskolában, míg Magyarfaluban, Labnicon és Tuttán iskolán kívül. Frumószán a magyar nyelv hivatalos oktatása idén szeptemberben indult, azelőtt 2 éve iskolán kívül tanította a gyerekeket Nyisztor Ilona óvónő. Kezdetben 70 gyermek járt a hétvégi órákra, ám a pap közbelépése miatt számuk 30-ra csökkent s ebből 28 gyermek szülei vállalták, hogy aláírják a kérést: gyermekük az iskolában, hivatalosan tanulhasson magyarul, így sikerült szeptembertől heti 3 órában beindítani az anyanyelvi oktatást. A fiatal tanárnő tapasztalata szerint a csángó gyermekek ügyesek, törekvőek. Mirk Szidónia a Hargita Kiadóhivatal munkásságát ismertette, amely kiadja a Moldvai Magyarságot. A kiadó könyvújdonságai között megemlítette A legfájóbb magyar című versantológiát, amely Lakatos Demeter, Duma András és Demse János csángó költők verseit is tartalmazza, illetve csángó témájú verseket más költőktől, valamint Nastase professzor könyvét. Nastase Jászvárosban volt professzor a két világháború között, aki a csángók moldvai letelepedésének körülményeit kutatta, a könyv 1935-ben megjelent kötete újrakiadása, fordításban. A Duna Televízió mindössze 80 csángó család számára elérhető, s a csángók nem tudják fogni a román rádió magyar adását sem. A Romániai Magyar Szó pályázott, hogy újságot küldhessen csángóföldre, így 120 csángó családnak biztosít RMSZ-előfizetést. A Krónikát régebben terjesztették itt, de ma már nem, a hetilapok és megyei napilapok sem jutnak el a térségbe. A legszélesebb körben a Moldvai Magyarságot terjesztik. Nyisztor Ilona óvónő hétvégeken szülőfalujában, Pusztinán és Frumószán csángó és magyar népdalokra, táncokra, hagyományápolásra tanítja a gyermekeket. Sok csángó igényelt magyar igazolványt is. Mi, moldvai csángók címmel csángó szőttesekből és varrottasokból nyílt kiállítás. Vasárnap a szentmise után a csángó gyermekek a cserkészekkel találkoztak, akik ajándékcsomagokat nyújtottak át nekik, majd Gyergyószárhegyre is ellátogattak. Borsos Géza megyei tanácsos, a csángó napok fő szervezője így vallott a rendezvényről: A 80-as évek elején, amikor felülről szorgalmazták, hogy az iskolák moldvai testvériskolát válasszanak, mi Pusztinát választottuk. A testvérkapcsolat nem jött létre az ottani tantestület ellenállása miatt, de már akkor kapcsolat alakult ki az ottani emberekkel. Most, hogy éledőben a csángók iránti érdeklődés, úgy gondoltuk, Csomafalvának is kötelessége bekapcsolódni e folyamatba. /(Gál Éva Emese): Csángó Napok Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona Onesti-en hivatásos óvónő, emellett hétvégeken szülőfalujában és Frumószán korábban magyar írás-olvasásra tanította a csángó gyermekeket. Elmondta, hogy Pusztinán régebben egy román család élt, most van néhány vegyes házaspár, a többiek magyarok. Frumószának a 70%-a magyar. Frumószán elkezdte a magyar nyelv tanítását, amikor megtudta a pap, prédikációjában sátánista fészeknek nevezte a magyar órákat, s azt mondta, a nép válasszon közte és köztünk, mert vagy minket hajtanak el, vagy ő megy el. Emiatt csökkent a gyermekek száma 30-ra, de ebből 28 szülő aláírta a kérést, és beindulhatott az iskolai magyar oktatás. Pusztinában már két éve van magyar oktatás az iskolában, és iskolán kívül már négy éve. A kezdetekben az emberek nagyon a magyarság ellen voltak, mert rádióban, tévében, mindenütt befeketítették őket, azt is mondták például, hogy Székelyföldön nem szolgálják ki az üzletekben azt, aki nem magyarul kér, s az emberek azt mondták, ha a magyarok ennyire rosszak, akkor nem kellenek nekünk. Jöttek magyar látogatók a faluba, meg akarták nézni az oltárképet a templomban, amely Szent Istvánt ábrázolja, ahogy felajánlja a szent koronát a Boldogságos Szűzanyának, s az emberek elállták az útjukat, nem engedték be a templomba őket. De azóta változott a helyzet, kimozdultak az emberek a faluból, a fiatalok elmentek külföldre dolgozni, s látták, nem olyanok a magyarok, amilyeneknek lefestették őket. Régen több csángó település templomának volt védőszentje Szent István király. Sok faluban, mint például Magyarfaluban a papoknak sikerült meggyőzniük az embereket, hogy megváltoztassák a templom védőszentjét. Pusztinán ez nem sikerült. Az emberek azt mondták, hogy ezt ők így örökölték az őseiktől, és szeretnék, ha Szent István maradna a templom védőszentje. És így is maradt. Szép énekük a Szent István dicsértessél, a búcsú napján, a nagymisén kérték a papot, hogy mint hagyományt, énekeljék el magyarul, és el is énekelték. A pusztinai emberek már 90 óta kérik a magyar misét. 200 aláírást is gyűjtöttek, a Csángó Szövetség írta meg a kérvényt, s csatolva az aláírásokat, továbbította a pápához, de az a válasz érkezett, hogy nem tudják teljesíteni a kérést, mert csángó nyelvre nincs lefordítva a biblia. Azonban ők nem csángó, hanem magyar misét kértek. 1990-óta Gergely Géza csíkszépvizi plébános, mindig eljön Pusztinára magyar misét tartani, egy-egy udvaron gyűlnek össze, 100- 200-an, mert a pap nem engedi be őt a templomba. /(Gál Éva Emese): Magyar misét Pusztinának! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2003. november 21.

A Legfelsőbb Bíróság ugyan visszautasította Albert Álmosnak a végrehajtás felfüggesztése érdekében benyújtott keresetét, ám az ügy ezzel még nem zárult le - közölte a sepsiszentgyörgyi polgármester. Az ún. "első zászlóper" tavaly júniusban robbant ki, amikor a prefektus százmillió lejes bírságot rótt ki a megyeközpont polgármesterére, részint, mert a városháza tornyáról "eltűnt" a román zászló, részint, mert a polgármesteri hivatal kétnyelvű fejléces papírokat használt. A bírságot Albert Álmos nem fizette ki, ezért került sor pereskedésre, melynek során az onesti-i bíróság és a bákói törvényszék is a prefektúrának adott igazat. Ezt követően a polgármester a Legfelsőbb Bírósághoz, illetve a strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz fordult, s míg e fórumoktól várja a döntést, a végrehajtás felfüggesztését kérte. Ezt utasította most el a Legfelsőbb Bíróság, de a büntetés kifizetéséről egyelőre szó sem lehet - jelentette ki Albert Álmos -, mivel időközben a bákói törvényszék újból napirendre tűzte az ügyet, az első tárgyalásra december 8-ra szól az idézés. Ha mégis fizetnie kellene, az összeg már rendelkezésére áll: a testvérvárosok és a helyi vállalkozók összeadták a százmilliót. /(vop): Az újratárgyalásig nem fizet a polgármester. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

2002. február 26.

Négy bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezi az ellenzék ebben a parlamenti ülésszakban: a mezőgazdaságról, az onesti-i RAFO helyzetéről, a közköltségekről, illetve Erdély "elárulásáról". A képviselőház febr. 26-án tárgyalja a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt Mezőgazdaság című indítványát. A demokraták és a liberálisok úgy vélik: a kormányzó Szociáldemokrata Párt a csőd szélére sodorta a román mezőgazdaságot, ezért az agrárpolitika alapos újragondolását indítványozzák. Az indítványt a Nagy-Románia Párt is támogatja. Ugyanakkor Traian Basescu pártelnök bejelentette: a demokraták a liberálisok támogatásával benyújtják a szenátusban az Onesti-i RAFO és az SNTR adósságainak törlésére és átütemezésére vonatkozó egyszerű indítványt. /Tavaszi bizalmatlansági indítványok. Ma tárgyalják a mezőgazdaság helyzetéről szólót. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2005. február 22.

Egyszer s mindenkorra le kell leplezni a Securitatét, szögezte le Traian Basescu államelnök. Az utóbbi időben felszínre került adatok arra utalnak, hogy a közvagyon mértéktelen fosztogatása, a több ezermilliárdos sikkasztások szálai az egykori szekusokhoz vezetnek. Legyen szó az onyesti RAFO-ról, a bankrendszer kilencvenes évekbeli kifosztásáról vagy a humanista pártvezér óriási vagyonának eredetéről. A szekusok és az óriássikkasztások közötti kapcsolat már a külföldi sajtóban is port kavart. Másfél évtized alatt jóformán egyetlen óriás-sikasztás ügyét sem sikerült teljesen felgöngyölni. Mindezek nem kerülték el az államfő figyelmét, aki rájött, hogy a Securitate leleplezése nélkül a korrupcióellenes hadjárat fabatkát sem ér. Az előző nekifutás kudarcba fulladt, amikor Emil Constantinescu nyilvánosan beismerte, hogy “legyőzte a Securitate”. /Chirmiciu András Összefonódás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

2006. június 20.

Tavaly már hat romániai óriáscég árbevétele haladta meg az egymilliárd eurót. A tíz legnagyobb romániai cég tavalyi árbevétele meghaladta a bruttó nemzeti össztermék egyötödét, a vállalatok pedig együttesen 136 ezer főt foglalkoztattak. Az ágazatok közül a legnagyobb árbevételt a kőolajipar produkálta, s itt található a legnagyobb árbevételt felmutató Petrom is, amelynek 51 százalékos részvénypakettjét az osztrák ÖMV vásárolta meg. Az ágazati ranglista második helyén a Dinu Patriciu által irányított Rompetrol, a harmadik az orosz Lukoil-csoport, a negyediken az onesti-i Rafo finomító áll, míg a MOL Románia árbevételét egy év alatt majdnem háromszorosára, 420 millió euróra növelve, feljött a ranglista ötödik helyére. Az energetikai vállalatok rangsorát vezeti az Electrica. Az elmúlt években a legdinamikusabban fejlődő ágazat az építőipar. A nyereség folyamatosan csökkent a háztartási gépek kiskereskedelmében. Az Altex mögött a második helyen továbbra is a kézdivásárhelyi Hegedűs Ferenc és Szarvadó Lóránd által irányított Domo Retail áll, majd a Flamingo által felvásárolt Flanco után a szintén kézdivásárhelyi Bába György igazgatta Primex-Cosmo-hálózat a negyedik. Székelyföldi cég, az udvarhelyi Infopress maradt a piacvezető a nyomdaiparban. /Králik Lóránd: A nagyvállalatok között a Petrom az első. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2006. július 19.

Suceava városban a pártok, szervezetek házában már van RMDSZ-iroda is, ez a legújabb. A magyarok havonta itt találkoznak. A városban jól megférnek egymás mellett lengyelek, lipovánok, oroszok, bolgárok, szlovákok, zsidók, ukránok és a magyarok. A moldvai városban Adriana Happenciuc a helyi RMDSZ elnöke, Ladó Zoltán az alelnöke. 2006-ig nem volt itt RMDSZ-képviselet, a magyarok sem nagyon jártak össze. Nem tudják, hányan is vannak magyarok, egyikük 550-et mond, másikuk 490-et, de még sokan vannak olyanok, akik magyarul beszélnek. A 2002-es népszámláláskor Suceava megyében 368-an vallották magukat magyarnak, és közülük csupán 66-an éltek a megyeszékhelyen. Többnyire még a kommunizmus idején idehelyezett értelmiségiek. A Duna TV-t Suceaván nem tudják nézni, nincs a kábeltévé-csomagban, panaszolták többen, és szinte irigykedve tekintenek a dornavátraiakra, akik már a 90-es évek közepétől nézhetik a Dunát a helyi kábelhálózaton. A Kossuth Rádió még úgy-ahogy fogható. Évente érkeznek viszont magyarországi kirándulócsoportok szép számmal. Főleg Dél-Magyarországról, Bonyhád környékéről, ahol letelepedtek a bukovinai magyarok. Az ő leszármazottaik, valamint más magyarországi turisták rendszeresen visszatérnek Bukovinába – az itteniek szívesen emlegetik Potápi Árpádot, Bonyhád fideszes polgármesterét, aki szintén erről a vidékről származik. Benkő Lajos eredetileg sporttanár, székelyudvarhelyiként élt már Onesti-en, 1976 óta pedig Bukovinában. Övé a megye egyik legnagyobb kenyérgyára, emellett bútorgyárat üzemeltet, fuvarozócége van. Piron Katalint pedig Csíkból helyezték át Szucsávára. /Mihály László, Suceava: Saját vállalkozásaikban bíznak a bukovinai magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

2007. november 12.

A moldvai csángó falvak gazdasági fellendülését tej- és fafeldolgozó üzem létesítése segíthetné elő. Nyisztor Mihály, a Csángómagyarok Szövetségének onesti-i alelnöke szerint „a tej folyik el az utcán”. Ugyanakkor a faiparba való befektetés révén elérhetnék, hogy a helybéliek itthon maradjanak, ha megélhetésüket biztosítani tudnák. A hét végén zajlott gyergyócsomafalvi fórumon Nyisztor Ilona moldvai csángómagyar énekesnő arról beszélt, hogy a személyes és testvérvárosi kapcsolatok kialakításában látja a moldvai csángóközösség felemelkedésének egyik lehetőségét. /Jánossy Alíz: Csángóföld lehetőségei. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998