udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. november 30.

A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./

2002. szeptember 4.

Kidén, Erdély egyik legrégibb templomában aug. 31-én közel hatvan református presbiter, lelkész gyűlt össze tanácskozásra. Tóth Árpád, Vajdakamarás református lelkésze, missziói előadó kiemelte: az egyházban szükség van és lesz Koinóniára, vagyis közösségre. Elhangzott, hogy szükség van fegyelemre az egyházon belül, ugyanakkor a presbiterek, lelkészek szeretetteljes odafigyelése nélkül a gyülekezet szétesik, sokan kiválnak az egyházból. A presbiterek és lelkészek beszámoltak gyülekezeteik életéről. A kolozsvári Tóköz templomának alagsorában ősztől már I. és II. osztály is működik a református iskolában. Szamosfalván most már három - közülük két új - templomban szólhat az ige. Ördögkeresztúron az alig 80 személyt számláló gyülekezet tehetetlenül nézte több mint száz éves templomában az idő rombolását. A gyülekezet papja azonban nem adta fel, és sikerült felújítani a templomot. - Jelenleg sok üres lelkészi lakás áll kihasználatlanul. Kevés befektetéssel ezek otthonul szolgálhatnának nyugdíjba vonuló lelkészeknek, tanítóknak, akiknek jelenléte hasznára válna a falvaknak. /(lukács): Presbiteri konferencia a református hitéletről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2004. június 4.

Sólyomkőn valamikor több magyar család élt, de átköltöztek Magyarfodorházára. Fodorházán már túlnyomó többségben románok élnek, 84 lelket számlál a református közösség, ahol Lukács Endre református lelkész négy év alatt négy gyermeket keresztelt, ebből kettő a sajátja. Páncélcsehen már-már azon gondolkodnak: ki harangoz majd az utolsó magyarnak, ha lesz akkor még egyáltalán harang az omladozó templomtoronyban. A magyarfodorházi lelkész szolgál Kisesküllőn, ahol 24 református él, Ördögkeresztúron, ahol még 75-en vannak, a roskadozó templomú Magyarderzsén, az egyetlen magyar családot számontartó Sólyomkőn, és a hat reformátust őrző Páncélcsehen. Fodorházán tavaly szűnt meg az összevont román osztály, évtizedekkel ezelőtt a magyar tagozat. Kolozsvár közelsége – mintegy harminc kilométer – hatalmas elszívó hatást gyakorolt a helybeliekre. A közeli Babucon is volt református templom, Borsaújfaluban már csak református magyar temető van. Magyarderzsén ma már csupán négy magyar él. A református templom összeomlott. Tizenhárom kilométer Páncélcseh. Hatan vannak még reformátusok /1944-ben 206-an voltak/, a templomban a szószék omladozik. A szószék koronája, amit 1791-ben Umling Lőrinc készített, már csak egy törmelékhalom a templom kövén. A falakon freskómaradványok, feltételezett Szent László képek utalnak a templom korára, legnagyobb valószínűség szerint az 1100–1200-as években épült. A templomtorony fedetlen, éve már, hogy nagy szél leszedte a fedelet. /Kerekes Edit: Elnémul az esőáztatta harang. Romtemplomok Páncélcsehtől Magyarderzséig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2009. október 19.

Kolozsváron a Hidelvei egyházközség templomában adták át október 17-én az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) és a Diaszpóra Alapítvány által megítélt szórványdíjakat. A tizenhetedszer odaítélt Czelder Márton- és Földes Károly-díjat idén, immár másodszor, Kolozsváron adták át, az eseményre általában vidéki szórványtelepüléseken kerül sor, mondta el Vetési László alapítványi elnök. A két díjazott: Tusai Endre és Páll Zoltán. Páll Zoltán két templomot építtetett – Magyarkályában és Oláhgyéresen –, Tusai Endre pedig a borsavölgyi református magyarságért, az ördögkeresztúri ifjúsági ház megszervezése érdekében végzett munkájáért vehette át a református szórványdíjat. Vetési László beszélt Czelder Mártonról, aki a 19. század közepe táján megszervezte a Kárpátokon túli magyar missziót, amely az 1860-as évektől működött Bukarestben és más regáti városban. A mérai születésű Földes Károly 1923–1940 között lelkésztanító volt Mezőújlakon. Három templomot építtetett a szórványban, és neki is köszönhető, hogy a két világháború között a szórványkérdés az erdélyi magyar értelmiség figyelemének középpontjába került. Páll Zoltán 1989 óta magyarkályáni lelkész igehirdetésében a templomépítést taglaló ószövetségi példa szerepelt. A magyarfodorházai születésű Tusai Endre presbiter mindig hűséges maradt szülőföldjéhez, egyházközségéhez. /Nagy-Hintós Diana: Kolozsváron adták át idén a református szórványdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998