udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 41 találat lapozás: 1-30 | 31-41
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. november 30.

A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./

1996. október 26.

Okt. 26-án a Beszterce-Naszód megyei Vicén megkezdődött az I. Mezőségi Néptánctalálkozó. A megnyitón Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett figyelemmel kell fordulnunk a Mezőség szórványban élő magyar közösségei felé, akik a nehéz körülmények között is őrzik anyanyelvüket, hagyományaikat. A találkozóra Almásmálom, Beszterce, Dés, Füzes, Magyarborzás, Magyardécse, Magyarpalatka, Mezőkeszü, Szék, Szamosújvár, Vajdakamarás és Visa táncosai jöttek el. Megjelent Beder Tibor, a Juliánusz Alapítvány elnöke és Vetési László tiszteletes, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványfelelőse is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 28., 896. sz./ A találkozó egyik kezdeményezője és szervezője Lőrincz Károly, Vice fiatal katolikus papja. A csíkszeredai Hargita Állami Népi Együttes tagjai közreműködtek, segítettek a szervezésben, a táncosok bemutatkozásban. Ezen a vidéken alig folyt folklórgyűjtés, ezért a segíteni fognak azzal is, hogy a gyűjtött anyagot majd betanítják, hogy a falvak saját énekeikkel, táncaikkal lépjenek föl. /Guther M. Ilona: Ideje volt már ennek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1999. július 21.

Július 15-én felemelő ünnepség volt Ördöngösfüzesen: elhelyezték az egyházi múzeum alapkövét. Az eseményre Oxfordból, Szombathelyről, Kolozsvárról, Szamosújvárról is érkeztek vendégek. /Egyházi múzeum Ördöngösfüzesen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

1999. augusztus 19.

A Dési Református Egyházmegyében megrendezték az egyházmegyei kórustalálkozót Désen , melyen 12 énekkar vett részt a következő egyházközségekből: Baca, Bálványosváralja, Bethlen, Beszterce, Cegőtelke, Dés, Déscichegy, Felőr, Ördöngősfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Retteg és Várkudu. - Aug. 5-én zárult le a másik rendezvény, az Egyházmegyei Ifjúsági Tábor, melyre a következő egyházközségekből érkeztek: Beszterce, Dés, Déscichegy, Felőr, Feketelak, Retteg, Nemegye, illetve Nagyenyed. /Bartha Aladár: Egyházmegyei rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

1999. október 8.

Okt. 2-3-a között negyedik alkalommal rendezték meg a Vicei Fesztivált. A fesztiválról visszatérve, a hivatásos népi együttes /Hargita Állami Székely Népi Együttes/ vezetői, András Mihály és Füleki Zoltán számoltak be az egyre nagyobb visszhangot kiváltó seregszemléről. Egyfajta kultúrmentésről, a nemzeti örökség mentéséről van szó, hiszen a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál most már egyre több értéket vet felszínre. Induláskor a népi kultúra már-már csak latensen volt észlelhető e "holttengeren", ma már a környék szinte minden településének hagyományőrző tánccsoportja, zenekara, énekesei vannak. A legutóbbi fesztiválon - a szervező hivatásos táncegyüttesen és a csíksomlyói gyermekcsoporton kívül - tizenegy település képviseltette magát: Almásmálom, Bálványosváralja, Bethlen, Búza, Cegőtelke, Dés, Felőr, Óradna, Ördöngösfüzes, Tacs és a házigazda Vice. Csupán a táncosokat, zenészeket, énekeseket számítva - mintegy 320 ember. /Vicei Fesztivál ? negyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

2000. október 17.

A zilahi napok keretében okt. 15-én Szent István-emléktáblát avattak a zilahi római katolikus templom előcsarnokában. A 30 x 40 cm-es márványtáblára helyezett, Szent Istvánt ábrázoló bronz féldombormű Adorján Ilona munkája. Az emléktábla szövege: "Millennium 2000"; a nagy király képmása alatt ott áll uralkodásának ideje is: 1000-1038. A szentelést Schek László zilahi római katolikus plébános végezte. A templomban Kovács Kurucz János történelemtanár és Vida Gyula képviselők mondtak díszbeszédet. A templomban délután tartották a nemzetiségi kórustalálkozót. - Okt. 15-én, vasárnap a magyartöbbségű Vicén szoboravatással egybekötött, mezőségi néptánctalálkozóra került sor. A falu főutcáján felvonultak a népviseletbe öltözött tánccsoportok: Vice és Borzás, Csíksomlyó, Apanagyfalu, Ördöngösfüzes, Óradna, Zselyk, Mezőkeszű, Szentmáté, Magyarpalatka, Tacs, Cegőtelke, Bálványosváralja küldöttei. Dr. Semlyén Zsolt magyarországi vallásügyi államtitkár díszbeszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök valamint Tőkés László református püspök áldásával leleplezték a Szent István bronz mellszobrot, Sárpátki Zoltán csíkszeredai művész alkotását. Köszöntőt mondtak: Tőkés László püspök, Dr. Szántó Árpád, a Beszterce-Naszód megyei tanács, valamint RMDSZ alelnöke, Muresan Ioan, Apanagyfalu polgármestere, valamint Dr. Csermák Zoltán, aki jelentős könyvadományt is átadott a viceieknek. A Vicei V. Mezőségi Néptánc-találkozó- melynek fő szervezője Lőrincz Károly vicei plébános volt - rendkívüli látványt nyújtott. /Szabó Csaba, Tóthpál Tamás: Millenniumi rendezvények Erdély-szerte Szent Istvánnak állítottak emléket Zilahon és Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2000. augusztus 23.

Először szervezték meg a Széki Napokat, melyet a fiatalok néptánc előadása nyitott meg. Adatközlő táncosok mutatták be a különféle régiók néptáncait. A résztvevők a szövés, fonás, kalapfonás, varrás fortélyaival ismerkedhettek meg, bemutatták a magyarországi Kovács Flóra Változások Szék község életében című könyvét. A rendezvénysorozatot ünnepi gála zárta, ahol Szék, Magyarpalatka, Ördöngösfüzes, Mezőkeszű, Magyarszovát idősebb táncosai léptek fel. /Szék. Ahol a polgármester is színpadot sepert. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

2000. szeptember 8.

Sallai János /1992 óta polgármester Széken/ legfontosabbnak az infrastruktúra kiépítését tartja. A gáz bevezetése után a víz- és csatornahálózat kiépítését SAPARD-támogatással tervezik megvalósítani. Sallai János a Szék-Füzes völgyei kistérségének több települését tömörítő, egyelőre még nem hivatalosan bejegyzett szervezet elnöke. A társulásban Szék, Füzes, Szentmárton, Cege vesz részt, a továbbiakban Katona, Gyeke és Bonchida is fontolgatja a bekapcsolódás lehetőségét. Szeretnék ismét megnyitni a híres széki sósfürdőt. Az idén tervezik felavatni a református templommal szemben álló tájházat. Távlati tervük egy regionális népművészeti szakiskola létrehozása, amely összefogná a Mezőség, a Szamos mente diákjait, fiataljait. A bentlakással, étteremmel elképzelt iskolaközpontot magyarországi állami segítséggel szeretnék létrehozni. /Kerekes Edit: Szék a faluturizmusra esküszik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

2001. július 16.

Júl. 15-én ünnepélyes felavatták Ördöngösfüzesen az egyházi múzeum-szórványközpontot. Az istentiszteleten dr. Bustya Dezső nyugalmazott református püspök-helyettes hirdetett igét. Lapohos András nyugalmazott tanár, az ördöngösfüzesi iskola hajdani igazgatója, a közösségi ház megálmodója és jövőbeni gondozója románul és magyarul elmondta, a református egyházkerülettől származik a száz négyzetméteres telek, amelyre a Daróczi Júlia tervei alapján emelt kis múzeum-közösségi ház felépült. A különféle engedélyek beszerzése három évet vett igénybe. 1999. július 15-én, két esztendővel ezelőtt került sor az alapkőletételre, amelyet most az épület átadása követett. A múzeumterem közepén látható a hajdani, ma már nem létező haranglábnak Pál András által fából elkészített makettje, de a régi görög katolikus fatemplomot is megfestették. A házat magukénak érzők festményekkel, könyvekkel, fotókkal, írógéppel, bútorzattal, munkával, pénzbeli segítséggel járultak hozzá a Mezőség elhalóban lévő értékeinek megőrzését, továbbadását vállaló kis ház berendezéséhez. Könyvtár és negyven férőhelyes kis helyiség várja a mezőségi fiatalokat, idősebbeket előadásokra, vetítésekre, népdalok tanulására, kiállításokra. A szórványközpont elsősorban a község közel 1600 lakosának egyharmadát kitevő magyarok közösségi háza kíván lenni. /K. E.: Egyházi múzeum-szórványközpontot avattak Ördöngösfüzesen. Példás mezőségi összefogás a szórványmagyarságért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

2001. július 28.

A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. szeptember 17.

ARAM /Magyar Örmények Romániai Szövetsége/ néven új örménymagyar civil szervezet létrehozását jelentették be szept. 15-én Kolozsváron. Az örmény kötődésű romániai magyar civil szervezetek által alapított ARAM tagjai szerint a Romániai Örmények Szövetsége kizárólag az ortodox örmények érdekeit képviseli, míg a katolikus magyarörményeket figyelmen kívül hagyja. A romániai örmény szervezetek között dúló konfliktusok miatt Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, örmény apostoli kormányzó lemondott a hétvégi konferencia fővédnökségéről. A hét szervezet által alapított ARAM a Romániai Örmények Szövetsége (UAR) ellenpólusa kíván lenni, amely az örménymagyarok véleménye szerint Varujan Vosganian irányítása alatt csak az ortodox örmények érdekeit képviseli, míg az előbbiekét teljesen figyelmen kívül hagyja. Az új civil szervezet megalapítását a 4. jubileumi örménymagyar konferencián jelentette be Sebesi Karen Attila, a szervezet vezetőségi tagja. A háromnapos kolozsvári konferencia alatt - amelyen erdélyi és magyarországi örmény szervezetek képviselői vettek részt - azokról az örménymagyarokról hangzottak el előadások, akik nagyban hozzájárultak az egyetemes magyar kultúra fejlődéséhez. Az érsek levélben értesítette a konferencia szervezőit, hogy visszakozik szentszéki apostoli kormányzói kinevezésének tartalmához (amely szerint tisztán lelkipásztori feladatai vannak az erdélyi örmény katolikus közösséggel szemben), és leszögezte, a jövőben nem vállal fővédnökséget "nem tisztán egyházi rendezvényeken". Sebesi Karen Attila szerint a nyáron Szamosújváron megrendezett Világosító Szent Gergely-napi ünnepen két helyi RMDSZ-tisztségviselő meggátolta a magyarokat abban, hogy Jakubinyi érsekkel találkozzanak, ehelyett Varujan Vosganiant "pátyolgatták". Esztegár János és Debreceni János szamosújvári önkormányzati képviselők ugyanis akkor - bizonyos rendelkezésekre hivatkozva - nem engedték be a magyarországi örmény közösségek küldötteit az ünnepség utáni ebédkor az étterembe. A Gergely-napi búcsún a Varujan Vosganian vezette románörmény küldöttséget díszvendégként fogadta a szamosújvári ortodox örmény közösség, míg a magyarországi vendégeket egy pincében ebédeltették meg. Sebesi Karen Attila tűrhetetlennek nevezte azt az állapotot, hogy RMDSZ-tisztségviselők "lepaktálnak" az UAR, egyben a Jobboldali Erők Szövetsége vezetőjével, Varujan Vosganiannal, aki többször is kirohant a romániai magyarság ellen. A mostani ünnepség megrendezése érdekében támogatásért folyamodtak Vosganianhoz. Nem érkezett válasz, sőt azt is letagadta, hogy egyáltalán megkapta volna a levelet. Az új örménymagyar szövetséget az Arménia Örménymagyar Baráti Társaság (Kolozsvár), a Pro Arménia Alapítvány (Szamosújvár), a Téka Művelődési Alapítvány (Szamosújvár), az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Szülőfalum Alapítvány (Ördöngösfüzes), az Örmény Alapítvány (Erzsébetváros) és a Szentháromság Alapítvány (Csíkszereda) tagjai hozták létre. /Lázár Lehel: Nem kell az ortodox "érdekképviselet". = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

2001. november 14.

A kolozsvári Törvényszék bejegyezte a Magyarörmények Romániai Szövetségét melyet hét hazai szervezet hozott létre: "Armenia" Örménymagyar Baráti Társaság, Kolozsvár; "Szentháromság" Alapítvány, Csíkszereda; Erdélyi Kárpát Egyesület, Kolozsvár; Szülőfalum Alapítvány, Ördöngösfüzes; Pro Armenia Alapítvány, Szamosújvár; Téka Művelődési Alapítvány, Szamosújvár; Örmény Alapítvány, Erzsébetváros. A szövetséget hét tagú igazgatótanács irányítja, elnöke: Sebesi Karen Attila, ügyvezető elnöke: Magyarosi Margit (EKE). Területi alelnökök: dr. Ajtony Gábor (Szentháromság Alapítvány), Calinescu Ioan (Örmény Alapítvány), Lengyel Mária (Téka Alapítvány), Kiss Ferenc (Pro Armenia Alapítvány), főtitkára pedig Raff Mária. A M.Ö.R.SZ. alapvető és általános célja az örmény hagyományok, kultúra megőrzése, terjesztése. /Bejegyezték a Magyarörmények Romániai Szövetségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

2002. szeptember 16.

Szept. 15-én tizenkettedik alkalommal szervezték meg Bogdándon a Nemzetiségek Néptánctalálkozóját. A fellépő együttesek látványos produkciói közül nehéz lenne kiemelni a legjobbat, hiszen a bélteki fúvószenekar nyitánya után egyaránt elkápráztatták a nézőket a bogdándi Rozsmalint együttes, a mezőségi Ördöngösfüzesről érkezett csoport éneke és tánca, a széri asszonykórus, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium táncosai és a nagykárolyi Rekettye együttes. /b.i.: Néptáncfesztivál Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./

2002. november 6.

A szórványban élő magyarok számára rendezték meg idén hetedik alkalommal a Hagyaték nevet viselő találkozót a Beszterce-Naszód megyei Vicén. Népviseletben felvonultak, majd felléptek a mezőségi falvak hagyományőrző csoportjai. Idén 14 hagyományőrző csoport előadását láthatták a megjelentek. /Óradna, Zsejk, Mezőkeszü, Várkudu, Magyarborzás, Bálványosváralja, Magyarpalatka, Cegőtelke, Ördöngösfüzes, Magyardécse és Vice hagyományőrző csoportjai, a csíkszeredai Hargita Székely Népi Együttes, a csíksomlyói gyermek néptánccsoport, valamint a marosvásárhelyi Napsugár gyermekcsoport./ Már románul beszélő, még magyarul éneklő csoport is fellépett. A Hargita Székely Népi Együttes mezőségi turnéjára indult, Magyarborzáson, Almásmálomban és Bethlenben tartott előadásokat. /János Enikő, Csíkszereda: Találkozó Vicén. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

2002. november 11.

Ördöngösfüzes község művelődési, szellemi életének mindenese Lapohos András nyugdíjas iskolaigazgató. Szülőfalujában állattani múzeumot létesített, és két évvel ezelőtt avathatta fel a falu népe a néprajzi, népművészeti gyűjteményt. Bogdándra ő kísérte el a harminctagú ördöngösfüzesi táncegyüttest, amely óriási sikert aratott. Az ördöngösfüzesi táncosok a napokban Vicén is megfordultak, ahol helyi néptáncfeldolgozásokat mutattak be. /Erkedi Csaba: Ördöngösfüzesi műkedvelők a színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2003. június 28.

A Szülőfalum Alapítvány Ördöngösfüzesen felépítette az Egyházi és Szórványmúzeumot, amely lelki táplálékot nyújt az ördöngösfüzesi és a mezőségi magyarságnak. A mezőségi magyarság által egyes helyeken már alig-alig használt templomok fönntartásáért, a mezőségi népszokások megőrzéséért az alapítvány Jövőházat kíván építeni. E ház közösségi és kulturális központként a hagyományőrzők, a mezőségi falvakat járó diákcsoportok otthona kíván lenni. E cél megvalósításának első lépése a jún. 16-án a budapesti Vigadóban megrendezett gálaest jótékonysági rendezvény, amelyen Lapohos András, az alapítvány kuratóriumának elnöke is részt vett. E jótékonysági rendezvény szervezői között volt Lezsák Sándor, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának alelnöke, továbbá Tokay Ferenc író, az EUTOP Budapest Rt. vezérigazgatója. /Budapesti est Ördöngösfüzesért. Jövőházat építenének a szórványmúzeum után. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2003. július 15.

Ördöngösfüzesen a helyi egyházi és szórványmúzeum fennállásának kétéves évfordulóját ünnepelték. Jelen voltak az ördöngösfüzesiekkel szoros baráti kapcsolatban álló mezőpaniti és bogdándi meghívottak is. A vendéglátó Lapohos András beszédében vázolta kétéves kutatásának eddigi eredményeit, a szórványfalvakban végzett közösségmegtartó munkáját. Kiemelte, hogy a beolvadás egyetlen ellenszere a magyar anyanyelvű oktatás. /Erkedi Csaba: Kétéves az ördöngösfüzesi egyházi és szórványmúzeum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/

2003. október 24.

Mezőségi turnéra indul a héten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A csíkszeredai csapat ezúttal Vice, Szék, Dés, Szamosújvár, Ördöngösfüzes, Bethlen, Almásmálom és Bálványosváralja helységekben lép fel. /(Daczó Dénes): Mezőségi turnén a Hargita Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1998. szeptember 15.

Lapohos András a mezőségi szórványban három falut mutatott be. Vasasszentivánban 1891-ben Kádár József monográfiájában még 41 református lelket említett, mára már egyetlen református sincs a faluban, nem áll a templom. Vasasszentegyeden már csak 18 lelkes a református gyülekezet, a templom belsejét 1996-ban javították. Vasasszentegyeden 1900-ban még 112 tagja volt a gyülekezetnek. Vasasszentgothárdon már csak két református él a faluban. Elmondták, hogy 1944-ig a vasárnapi istentiszteleteken gróf Wass Albert kastélyában vettek részt. /Lapohos András ny. tanár, Ördöngösfüzes: Szórványaink. Vasasszentiván, Vasasszentegyed és Vasasszentgothárd. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezi lapja), Kolozsvár, szept. 15. – 18. sz./

2002. március 1.

Vidéken általában siralmas helyzetben találhatók a kulturális intézmények. Ezzel szemben Szamosújvárnémetiben a községi könyvtárra tavaly 40 milliót költöttek, új polcokkal látták el a könyvtárat. Jelenleg összesen 12 000 kötet áll a helyi olvasók rendelkezésére. Ördöngösfüzes községben is nagy hangsúlyt helyeztek a kulturális intézmények felújítására. /(erkedi): Rendbetették a községi könyvtárat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2004. április 24.

Az ördöngösfüzesi dr. Lapohos András szórványmúzeuma nagy jelentőségű. Feljegyzései, több mint 50 szórványegyház története, kéziratban van. Jelenleg Jövőház építését tervezi egy magyarországi alapítvány segítségével. – Abrudbányán omladozik az unitárius templom, már csak egy unitárius hívő él a városban. Sajnos, ez a sors várhat a mezőségi településeken omladozó kegyhelyek többségére is. A Kolozs megyei Néma mezőségi faluban az 1940-es években több mint 60 református és 30 katolikus élt, a legfrissebb népszámlálási adatok ma néhány hívőt tartanak nyilván. Némán a református templom tetőzete beomlott. A Lapohos András által létrehozott Szülőfalum Alapítványnak és a mezőpaniti református gyülekezetnek együttes erővel sikerült rendbe tenni a Cegébe beolvadt Göc református templomát, amelyet múlt év októberében szenteltek fel. A településen ma már csak négy református maradt. "Csodával" határos módon menekült meg Sajósárvár református temploma. A faluban már egyetlen református sincs, de a templomot 1998-ban restauráltatta a kultuszminisztérium, költségvetési pénzből. Az illetékesek nem kérték ki sem a református egyház véleményét, sem a szakmáét arról, hogy melyik templom felújítását végzik, itt esetleg más érdekek húzódnak meg. Szükség van arra, hogy megmaradjanak, ahogy Lapohos András nevezi: "tanútemplomoknak". /Székely Kriszta: Mezőségi "tanútemplomok". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

2004. július 2.

Immáron ötödször rendezte meg a Magyarok Székelyföldi Társasága a Lármafa-találkozót jún. 23–28. között. A résztvevők Cegőtelkéről indultak, Désen át, majd Ördöngösfüzesen megpihenve érkeztek Felvidékre. Mindenhol lelkes helybeliek várták őket. Az ötödik Lármafa-találkozó 102 résztvevője szívébe zárta Zoboralja és Csallóköz lakosait, elöljáróit, helytörténeti ismertetőit. /Balogh Edit: Lármafa-találkozó a Kárpát medencében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2004. július 20.

Minden esztendőben megemlékeznek az ördöngösfüzesi Tájház évfordulójáról. A vendéglátó idén is Lapohos András nyugdíjas tanár volt, a helyi néprajzi és népművészeti múzeum kezdeményezője és fő mozgatóereje. Lapohos András beszámolt a Mezőség szórványtelepülésein végzett kutató munkájáról. Az ördöngösfüzesi rendezvény kultúrműsorral zárult, amelynek keretében fellépett a helybeli dalárda és az ifjúsági szavalócsoport. /Erkedi Csaba: Ünnep Ördöngösfüzesen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

2004. szeptember 8.

Szept. 5-én tartották meg a dési református egyházmegye gyülekezeteinek kórustalálkozóját a Beszterce-Naszód megyei Rettegen. A megnyitó ünnepi istentiszteleten igét hirdetett András Péter besztercei református lelkipásztor, majd Bányai Csaba helyi lelkész köszöntötte az egybegyűlteket. Fellépett Beszterce-Naszód megyéből Baca, Felőr, Magyarberéte, Magyarnemegye, Retteg, Tacs kórusa; Kolozs megyéből Désakna, Déscichegy, Ördöngősfüzes, illetve Szentmargita kórusa. Ezelőtt öt évvel csak 6 dalárda volt jelen, tehát igény van rá, hogy tovább fejlődjön ez a mozgalom. /Egyházi kórustalálkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2004. szeptember 27.

Kilencedik alkalommal szervezték meg szept. 25-én a Hagyaték – Vicei Fesztivált. A hagyományőrzők zászlókkal, énekszóval vonultak be a katolikus templom és a kultúrotthon előtti térre. Fellépett az óradnai és a nagysármási fúvószenekar, majd a népdallal, néptánccal és népi játékokkal bemutatkozó gyerek- és felnőttcsoportok Cegőtelkéről, Magyarnemegyéről, Bethlenből, Válaszútról, Apanagyfaluból, Szépkenyerű-szentmártonból, Bálványosváraljáról, Désről, Ördöngösfüzesről, Szent-mátéról, Felőrből, Várkuduból és Vicéből. Végül a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elkápráztatta a nézőközönséget. /Valkai Krisztina: Népdallal, néptánccal a szemerkélő esőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2004. december 4.

Ismeretlen tettesek dec. 3-án hajnalban bedöntötték az ördöngösfüzesi református templom bejáratát. Nem vittek el semmit. Mintegy két hónappal ezelőtt ugyancsak ismeretlen tettesek több, mint 10 millió lejes kárt okoztak a sírokat övező kerítés megrongálásával. /P. J. A.: Ördöngösfüzes. Megrongálták a templom bejáratát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2004. december 18.

Tizenkettedik alkalommal osztja ki dec. 19-én évi díjait a csíkszeredai Julianus Alapítvány. „A magyarság érdekében hivatástudattal végzett munkásságáért" öt személyiséget jutalmaztak a díjjal. A Julianus Alapítvány idei díjazottjai: dr. Atzél Endre – Budapestről, dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök – Kolozsvárról, Smaranda Enache emberjogi aktivista – Marosvásárhelyről, dr. Kállay Oszkár – Brüsszelből (Belgium), Kovács Miklós volt parlamenti képviselő – Ungvárról (Kárpátalja), Lapohos András – Ördöngösfüzesről. /Julianus-díjak tizenkettedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./

2004. december 20.

„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2005. augusztus 30.

Kis sziget a holt tengeren – így jellemezhető a 2001-ben ünnepélyes keretek között felavatott ördöngösfüzesi egyházi- és szórványmúzeum. A múlt hét végén megrendezett négyéves évfordulón Lapohos András tanár találóan jegyezte meg: „Egy lángot adtam, ápold és add tovább!” /Erkedi Csaba: Ördöngösfüzes. Négyéves a múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2006. július 20.

A hét végén Ördöngösfüzesen az Egyházi és Szórványmúzeum ötödik évfordulójára és az első ízben megrendezett falunapra sokan hazajöttek. Az istentiszteleten fellépett a templom kórusa. Az Egyházi és Szórványmúzeumban Lapohos András nyugdíjas tanár a helyi közművelődési élet lelkes szervezője volt a házigazda. /Erkedi Csaba: Ördöngösfüzes. Múzeumlátogatás és falunap. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./


lapozás: 1-30 | 31-41




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998