udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. október 9.

Az Algyógyi Pihenő Központot a kolozsvári református püspökség egy régi, viharvert parókia épületéből alakította ki. Ide nyaranta több csoportban járnak szórványfiatalok turnusos anyanyelvi táborokba. Algyógy szórványmagyarságunk leggroteszkebb képlete. Három árva, utolsó szórványlélekre jut két egész templom, írta Zsiskú János a szórványgondozó lelkészek algyógyi találkozójáról tudósítva. Algyógyon, Magyarigenben, Marosszentimrén, és még sok szórványtelepülésen: néptelen, gazdátlan, sorsukra hagyott templomok, parókiák, nullaszaldós magyarság. A beolvadás egyre aggasztóbbá válik: Küküllőalmás, Medgyes környéke, Bereck, Oroszfalu, Kissármás, bánsági szórványvidék, Nagyenyed környéke, újabban és egyre hangsúlyozodóbban Szatmár környéke is. Hetente tűnnek el ifjaink magyarországi munkavállalásra, sokszor végleges kitelepedésre, mondta az egyik tiszteletes. Egyre több fiatal keres boldogulást Kanadában. Elhangzott az is, hogy megjelentették a Zarándi Zarándok című szórványlapot. /Zsiskú János: Szórványgondozó lelkészek találkozója. Algyógy, 1999. augusztus 30-31. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1999. október 9./

2003. április 30.

Egymillió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Gheorghe Funart a kolozsvári ügyészség, mert a polgármesteri hivatal üvegtermében Ion Antonescu marsallt ábrázoló gipszmaketteket helyezett el." (Háromszék, április 16.) "Megfellebbezhetetlen és végleges ítélet született a Bákó megyei onesti-i bíróságon Albert Álmos zászlóperével kapcsolatosan. A testület a prefektúrának adott igazat, és Sepsiszentgyörgy elöljárójának ki kell fizetnie a prefektúra által kiszabott 100 millió lejes pénzbírságot" (Krónika, április 17.). 50 millió azért, mert Sepsiszentgyörgy polgármestere tavaly júniusban levetette a városháza tornyára kitűzött román zászlót, úgy vélvén, hogy elegendő az épületre egy zászló, mely a törvények szerint a homlokzaton kapott helyet. Pár nap múlva a zászlót visszahelyeztette. A másik 50 milliót azért kell kifizetnie, mert a városháza kétnyelvű fejléces papírokat használt. És van egy 65 milliós pere is a sepsiszentgyörgyi polgármesternek a szebeni bíróság előtt, "mert a tavalyi december 1-jei román nemzeti ünnepen nem tétette ki a román zászlókat a legnagyobb központi utak mentén". Tehát az összes büntetése 165 millió. Funarnak is volt zászlóügye korábban: eltávolíttatta embereivel a magyar konzulátus épületéről a magyar zászlót. Magyar zászlót lehet Romániában letépni, leszedni "eltávolítani", ez itt nem bűn, nem is bírságolták meg érte Funart. Az Antonescu-szobrocskákért neki 1 millió lejt, kell fizetnie, a magyar polgármesternek 165 milliót. Vannak más példái is az egyenlőségnek. Az 1989. decemberében elkövetett gyilkosságoknak csak magyar bűnösei voltak. Mert a románok a forradalom hevében öltek meg a régi rendszert kiszolgáló tisztességtelen rendőröket. A magyarok? Zetelaka, Oroszfalu és Kézdivásárhely magyarjai nem a forradalom hevében, hanem románellenességük bizonyságaként lincseltek. A románellenesség bűn. S hogy a magyarellenesség is az lenne, arról nincs hír. Csak a két falu, Zetelaka és Oroszhegy "bűnösei" pontosan ugyanannyi évet kaptak, mint az egész Ceausescu-diktatúra minden törvényszék elé állított bűnöse együttvéve. 140 évet ezek is és azok is. És amikor az utóbbiak "rossz egészségi állapotukra való tekintettel" már régen szabadon voltak, az udvarhelyszéki bűnösök mind börtönben voltak. És az 1990-es marosvásárhelyi márciusnak is csak magyar bűnösei voltak. Sütő András szemét büntetlenül lehetett kiverni. - Az Európai Bizottság tavaly októberben elfogadott Románia-jelentése szerint is - mely az emberi jogok tiszteletben tartását vizsgálta meg - nincs baj. Javul a helyzet. És nemcsak Clinton elnök 1998-ban, az EBESZ-biztos Ekeus úr is mintaállamnak minősítette tavaly Romániát. Valakinek fel kellene világosítania a világot, hogy milyen is ennek a román demokráciának az igazi arca. Az RMDSZ-nek az utóbbi fél évtizedben nem volt erre ideje. El volt foglalva a jobboldalon-kormányzással, majd a baloldal támogatásával, kormányzóképességének biztosításával. /Gazda József: Egyenlőek vagyunk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

2006. december 29.

A berecki Református Missziói Egyházközség az egyházkerület legfiatalabbjai közé tartozik. 1922-ben Kézdi Egyházmegye vezetősége úgy döntött, hogy önállóvá szervezi a Bereck környéki szórványokat. Ma már tizenöt felsőháromszéki település tartozik ide Berecktől Szászfaluig, a hívek száma közel háromszáz. Raff Róbert, a frissen kinevezett lelkész kifejtette, segítségre van szükség, az Oroszfalván levő templomot kellene megmenteni, kilyukadt a bádogtetőzet. 150 ezer lejre becsülik az elvégzendő munkálatok értékét. A tiszteletes adakozásra szólított fel. /Dimény Haszmann Árpád: Mentsünk meg egy templomot. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 29.

2007. május 16.

Bereck felé menet egyik napról a másikra nem Kézdisárfalvára ért be az ember, hanem Nyújtódra, és továbbmenve hiába kereste Kézdiszászfalut, mert az lekerült a térképről, olvasható a lapban. Egyik nap még volt helységnévtábla, ma már nincs. Ugyanúgy, mint ahogy 1956-ban eldobták Oroszfalu nevét, a falu nyomtalanul szívódott fel Kézdivásárhelybe. Ma már elfeledkeztek azokról az emberekről is, akik a torjai Karatnát, Volált, a kézdivásárhelyi Kantát, a maksai Eresztevényt, a rétyi Komollót alapították. /Sántha Attila: Rekviem Sárfalváért, Szászfaluért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./ A táblák valóban lekerültek a két falu bejárata elől, annyi történt, hogy a megrozsdásodott táblákat a tavasz folyamán leszerelték. Amint sikerül elfogadtatni a Székelyföld összes településére érvényes helységtáblák szimbólumait, Nyujtódra, Kézdisárfalvára és Kézdiszászfaluba is új táblákat szerelnek fel. /Iochom István: Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu nem tűnt el! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

2007. október 13.

A 61 éves Héjja Dezső Kézdivásárhelyen, Bem utca 40. szám alatti otthonában ágyban és tolószékben éli napjait. 1997. november 13-án Oroszfaluban súlyos balesetet szenvedett. Héjja Dezső 253 napos börtönbüntetés letöltése után 2002. március 18-án elnöki kegyelemmel szabadult. 2002-től 352 lejes nyugdíjából 112 lejt utalnak át havonta az Agache család számlájára. Eddig közel 3500 lejt vontak le tőle. A strasbourgi ítéletet vegyes érzelmekkel fogadta. A Külügyminisztériumtól a strasbourgi ítéletről csupán egy másfél oldalas román nyelvű átiratot kapott. Héjja Dezső véleménye szerint néhai Reiner Antalnak nagy szerepe volt abban, hogy ügyük a nemzetközi fórumok elé került. Frunda György ügyvéd-szenátornak szintén hálával tartozik. Várja, hogy írásban is megkapja a strasbourgi döntést. Azt szeretné elérni, hogy kis nyugdíjából tovább ne vonják le a 112 lejt. Akkor fog végleg megnyugodni, amikor a román igazságszolgáltatás is kimondja ártatlanságát. A pereskedés idegileg, a börtön pedig egészségileg készítette ki, hangsúlyozta. Héjját epeműtét után emelték ki az ágyból, és vitték a fogdába, melynek nyomán a friss műtét megbomlott, és gyomorsérve is keletkezett, lába pedig immár soha nem fog teljesen meggyógyulni. /Iochom István: Héjja Dezső és a strasbourgi ítélet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./; Előzmény: A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon erkölcsi elégtételt szolgáltattak az Agache-perben meghurcolt kézdivásárhelyieknek. /Iochom István: Az Agache-ügyről kereken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

2008. augusztus 15.

A pálinka megnevezés használatának a jogáról is tárgyaltak augusztus 14-én Sepsiszentgyörgyön, a romániai és a magyarországi szabadalmi hivatalok vezetői. A két ország közötti egyezmény keretén belül évente kormányszintű találkozókat is szerveznek. Idén Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke kérte, hogy Varga Gáborral, a Román Találmányi és Védjegyhivatal igazgatójával a Sepsiszentgyörgyön berendezkedett Kovászna és Hargita megyei szabadalmi központot is látogassák meg. A találkozón az európai uniós védjegyek helyzetéről tárgyaltak, elsősorban a pálinka megnevezés használati jogáról. Bálint Elemér Imre, a Hargita megyei Oroszfalu polgármestere kérte, tegyék lehetővé, hogy az erdélyi termelők is forgalmazhassák az eredeti gyümölcspárlatot pálinka néven. 2002 óta ugyanis a pálinka szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. Erdélyben lehet szilvapálinkát főzni, de ezt nem lehet pálinka néven forgalmazni az Unió területén. /Bíró Blanka: Óvatosan a pálinkával! = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2008. szeptember 26.

Szeptember 21-én Oroszfaluban, Székelyföld legkeletibb református templomában összegyűltek a szórványban élő reformátusok képviselői. A jelenlevőket Gáll Klára óvónő köszöntötte, az istentiszteletet Raff Róbert celebrálta, aki a szórványközösséget vezeti. A lemhényi fiatalok együttese szép egyházi és világi énekekkel állt a több településről érkezett hívek elé. /Fülöp Magdolna, Kézdivásárhely: Ünnep Oroszfaluban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998