udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. augusztus 15.

Aug. 15-én Ottományban felavatták a település I. és II. világháborús hősi halottainak állított emlékművet. Szabó Dániel helybeli református lelkipásztor hirdetett igét. Dukrét Géza, az EKE Bihar megyei elnöke az Ottományban most folyó honismereti tábor résztvevőinek nevében megköszönte a helybeliek támogatását. Ezután megkoszorúzták a templomkertben a község két nagy szülöttének, Szentjóbi Szabó László jakobinus költőnek és Szentmihályiné Szabó Mária írónak az emléktábláját. /Péter I. Zoltán: Emlékoszlopot avattak Ottományban. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 16./

1999. augusztus 20.

Nyolcadik alkalommal szervezett honismereti tábort augusztus 9?16. között a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei osztály, ezúttal Ottományban. A résztvevők, akárcsak az előző években, takarítottak, állagmegőrzést végeztek, helytörténeti, honismereti előadásokat hallgattak. Ottományon augusztus 15-én emlékművet avattak az első és második világháború halottainak emlékére. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság létrehozója és elnöke 1992 óta szervez ilyen táborokat. Fő célkitűzése az ifjúság nevelése, az identitástudat kialakítása, a műemlékek védelme és a környezetvédelem tudatosítása. A táborozók között levő három budapesti műegyetemi hallgató kutatásokat végzett Ottományban. A húszas évekkel kezdődően jelentek meg az itteni régészeti feltárásokról beszámoló publikációk. Az itteni bronzkori leletek ottományi kultúra néven vonultak be a régészeti szakirodalomba. A községről az első írásos feljegyzés 1263-tól maradt fent. A község református temploma magában foglalja a 13. századi román kori építmény egy részét. A közigazgatásilag Szalacshoz tartozó Ottományban 790 ember él, közülük 742 magyar, 38 roma, 10 román, felekezeti megoszlás szerint 710 református és 59 római katolikus. - Az emlékműavatón a helybeliek mellett a környékről érkezettek sokasága is rész vett. Az avatásnál felolvasták a hősi halottak névsorát. Minden név elhangzását egy-egy harangkondulás kísérte, és az emlékműre egy-egy virágszálat helyeztek. /Péter I. Zoltán: Láthatták, hogy emlékezik a falu közössége. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 20./

1995. október 15.

A nagyváradi Ady Társaság háromnapos emlékünnepséget rendezett okt. 13-15-e között Nagyváradon, Szentjóbon és Ottományban a kufsteini várban mártírhalált halt Szentjóbi Szabó László jakobinus költő halálának 200. évfordulója alkalmából. Az okt. 14-i szentjóbi emléktábla-avatás Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő és Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök jelenlétében zajlott le. Ugyanezeken a napokon rendezték meg másodízben Székelyhídon a Szüret az Érmelléken fesztivált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 18., 642. sz./

2002. július 3.

Ottomány kicsi falu Bihar megye északi részén. Június 23-án emlékeztek az 1767. június 22-én a faluban született Szentjóbi Szabó Lászlóra. Iskolazászlót avattak és a tavalyi hivatalos névfelvétel után megtartották a tanintézet névadó ünnepét is, amelyre meghívták Budapestről a költő egyik oldalági leszármazottját, Szentjóbi Szabó Andor okleveles mérnököt, aki a költő emlékét ápolja, életútját kutatja. Szentjóbi Szabó László a magyar jakubinus mozgalom tagja lett, ezért 1795-ben halálra ítélték, s bár az ítéletet várfogságra változtatták még ugyanazon év október 10-én meghalt. Költeményes munkáit 1791-ben adták ki. A budapesti Pécsi L. Dániel tervezte az iskola zászlót. Az emlékezők először a templom oldalán 1995-ben felállított emléktáblához vonultak, majd a szomszédos utcába megkoszorúzták a hajdani Szentjóbi portán felállított emléktáblát. Szentjóbi Szabó Andor, a leszármazott, 1995-ben saját költségén emléktáblát helyezett el a templom falán. Tavaly jelent meg Ottomány monográfiája, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság gondozásában. /Balla Tünde: Szegény-gazdag világban Szentjóbi Szabó Lászlóra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2003. március 1.

Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bihar megyei elnöke és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ vezetője visszatekintett a kezdetre. Gyergyószárhegyen 1991. máj. 11-én az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ centenáriumán alakították újra az EKÉ-t. Nagyváradon 1991. máj. 23-án tartották meg az EKE helyi alapító gyűlését. Az EKE mellett 1993-ban jött létre a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Ez ökumenikus szervezetet, amelynek célja a helytörténeti kutatás, műemlékvédelem, néprajzi kutatás és honismereti nevelés volt. Az EMKE, például, Nagyváradon most is csak papíron van, az Erdélyi Múzeum- Egyesület is két éve működik a városban, a Kriza János Néprajzi Társaságnak csak egy-két tagja volt itt, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak nem is volt nagyváradi fiókja, csak Szatmáron, meg Aradon. A PBMEB tagja csak az lehet, aki kutató munkát végez. A PBMEB-nek évente három nagy rendezvénye van. Általában márciusban van az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó Nagyváradon. Második rendezvényük mindig a Varadinum keretében történik. A harmadik a három napos honismereti konferencia. A konferenciákon elhangzó előadásokat közzéteszik. A rövidek a Partium lapban jelennek meg, a hosszabbak gyűjteményes kötetekben. Dukrét Géza 1994-ben alapította a Partium újságot, azóta évente 2-3 szám jelenik meg. A másik az 1997-ben elindított Partiumi Füzetek sorozat, eddig húsz kötet jelent meg, köztük három gyűjteményes /az első a partiumi temetőkről szóló, a másik az 1848-as forradalomról, a harmadik a Turul madaras emlékműveket bemutató/. A PBMEB alelnöke a szatmári Barra István, titkára pedig Gyarmati Gábor: minden megyében vannak területi elnökök: Biharban Péter Zoltán, Aradon Ujj János, Temesváron Pálkovács István, a Szilágyságban Major Miklós, Szatmárban Kiss Kálmán volt, Fazekas Lóránt fogja átvenni. A helytörténeti kutatással kevés szakember foglalkozik. Érmihályfalva, Ottomány, Albis, Nagyszalonta, Rév, Szalacs, Székelyhíd, Csatár községben azt a keveset, ami van, megbecsülik. Idén az egy napos Partiumi Honismereti Találkozó márc. 22-én lesz, második, a díjkiosztó a Varadinum keretében, május 17-én. Az idei téma a XX. század emlékezete, öröksége. Tervezik, hogy márc. 15-én Érmihályfalván felavatják Kuthy Lajos emléktábláját, továbbá emléktáblát terveznek Bocskai Istvánné Hagymási Katalinnak Mezőtelegden, és Fekete József szobrászművész tiszteletére Nagyváradon, a temesváraiak pedig Buziáson Deák Ferenc pihenőjét akarják visszaállítani. /Balla Tünde: Sok még a fehér folt. Aki megismerte a helytörténeti kutatás ízét, az soha nem hagyja abba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., folyt. márc. 1./

2003. augusztus 14.

Az érmelléki Ottományban másodjára szervezték meg a falu napjait aug. 9-10- én. Emléktáblát avattak néhai nagyhírű lelkipásztoruk, a gyülekezetet 38 évig szolgáló Cs. Nagy Dániel tiszteletére. A templomban a lelkész leánya leplezte le a falu állíttatta emléktáblát, majd megkoszorúzták a templom előtti első és második világháborús emlékművet a székelyhídi református férfikar és a szalacsi asszonykórus egymásnak felelgető dalainak kíséretében. /Balla Tünde: Békét és szeretetet hirdető ottományi harangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2002. április 6.

A Váradi Biblia nyomtatójának, Szenczi Kertész Ábrahámnak nevét viseli az a nagyváradi sajtóház és nyomda, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyitott anyaországi támogatással. A jan. 5-i avató ünnepségen hangsúlyozta Tőkés László püspök: nagyobb építkezés első lépése a sajtóház megnyitása. Szabó Tibor, a HTMH elnöke avatóbeszédében a sajtóház további támogatását ígérte. A sajtóházban nyomda és a Partiumi Közlöny és a Harangszó mellett helyet kap a kárpát-medencei tudósítói hálózat fiókja, amely a Duna TV, a Magyar Televízió, a bukaresti és a kolozsvári magyar stúdiók tudósítóiból áll. Könyvbemutatókkal köszöntötték az eseményt: Csetriné Lingvay Klára Nagyasszonyaink című könyve 15 erdélyi nagyasszony munkásságát, történetét feldolgozva láttatja Erdély történetét. Balaskó Vilmos Élet a föld alatt című, a román börtönök összeírását tartalmazó könyve másodkiadást ért meg. Bemutatták a Heidelbergi Káté revidiált kiadását, végül Szabó István tanár átfogó Ottomány monográfiáját mutatta be Dukrét Géza, a Partiumi Könyvek szerkesztője. A nagyváradi regionális sajtóház a harmadik a marosvásárhelyi és a kolozsvári után. /(Balla Tünde): A tények beszéljenek. Sajtóház nyílt Nagyváradon a magyar kormány támogatásával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2006. június 13.

Népviseletbe öltözött lányok fogadták a vendégeket június 11-én Ottományban. A felújított kultúrházban. Darabont Tibor lelkipásztor szólt az egybegyűltekhez, s a közösségi tudat, az együvé tartozás helyszíneként definiálta a kultúrházat. – Hálával tartozunk mindenkinek, aki támogatta a munkálatokat, de mindenekelőtt Istennek – hangsúlyozta Darabont. Porsztner Sarolta Melinda polgármester elmondta, az egymilliárd régi lejre rúgó költségek kilencven százalékát a Bihar megyei tanács fedezte. 1960-ban, amikor építették, még 1243 lakosa volt Ottománynak, ma ez a szám nyolcszáz alatt van. /D. Mészáros Elek: Ünnepélyes kultúrházavató volt Ottományban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 13./

2007. május 21.

A hét végén immár tizenötödször rendezték meg a Bihar megyei kisvárosban, Érmihályfalván a Nyíló Akác nevű városnapokat. A megyében ez a legrangosabb és legrégebbi városnapi rendezvénysorozat. A hivatalos megnyitót május 18-án, a tájház avatása után tartották. Sorra léptek színpadra az együttesek, hogy szórakoztassák a közönséget. /Both Abigél: Kinyílt az akác Érmihályfalván. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ A római katolikus templomban Simonyi óbesterre (Simonyi József báróra), a napóleoni háború helyi hősére, valamint Számadó Ernő száz éve született költőre emlékeztek. A hétvégén három könyvbemutatót is tartottak: id. Szilágyi Ferenc Nagyapám pipái és Családi panoptikum című könyvein kívül az Édesanyám rózsafája című, édesanyákról szóló kötetet is bemutatták. A népzene és néptánc kedvelői május 18-án a Nagyvárad táncegyüttesnek, másnap az érmelléki néptáncgála fellépőinek, május 19-én, vasárnap pedig a Hajdú Népi Együttesnek tapsolhattak. Érmihályfalva múzeummal gazdagodott. Az intézmény Andrássy Ernő orvos, régész, kutató számára állít emléket, aki a város első múzeumát alapította, amelyet 1958-ban szüntetett meg a kommunista hatalom. Andrássy Ernőt a Sass Kálmán-perben 25 évre ítélték, 1964-ben, amnesztiával szabadult. Az intézmény egyik szobájában az egyházak által őrzött több évszázados kelyheket, arany- és ezüstszállal hímzett terítőket, az érmihályfalvi iparosok egyesületétől fennmaradt iratokat, zászlókat állították ki. A középső terem Andrássy Ernőnek állít emléket, az őt idéző fényképek mellett pedig azokból az ottományi régészeti leletként ismert tárgyakból is bemutatnak néhányat, amelyeket az orvos barangolásai során fedezett fel. /Gergely Gizella: Díjazták a kőlevest. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2009. szeptember 12.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 4–6. között a Szatmár megyei Hadadon, a Dégenfeld-kastélyban tartotta honismereti konferenciáját. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a megjelenteket. A XV. Partiumi Honismereti Konferencia alkalmából Dukrét Géza ismertette az eddigi konferenciák témáit és az itt átadott Fényes Elek-díjak tulajdonosait. Ezt követően adták át az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Szabó István (Ottomány), Erdei János (Szilágysomlyó), Hitter Ferenc (Felsőbánya) és Vajda Sándor (Borosjenő). A helytörténeti kutatásban, a honismereti nevelésben, az egyesületi munkában végzett példamutató tevékenységéért díszoklevelet kapott Bara István (Szatmárnémeti), Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti), Jakab Rita (Nagybánya), Kupán Árpád (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár), Ujj János (Arad), Wanek Ferenc (Kolozsvár), Kovács Rozália (Érmihályfalva), Nagyváradról Mihálka Magdolna, Pásztai Ottó, Gőnyey Éva, Bordás István. A XV. Konferencia fő témái a következők voltak: Ipartörténeti műemlékek, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan a konferenciának helyet adó Hadad megismerésével kezdődött. Az előadók között Dukrét Géza vetített képek segítségével mutatta be Bihar megye pusztuló műemlékeit, Kiss Zoltán (Kraszna) Adalékok a református felekezeti oktatás 1945–1948 közötti történetéhez című tanulmányában a szilágysági tanítósorsokat ismertette. Harangozó Imre (Újkígyós) ortodox templomok középkori freskóit mutatta be, amelyek szent királyainkat ábrázolják, Starmüller Géza (Kolozsvár) Kővár és vidékének történelemformáló szerepét ismertette, Jancsó Árpád (Temesvár) a százéves temesvári vízi erőműről mint ipari műemlékről tartott érdekes előadást. Dukrét Géza ismertette Kiss Kálmán Túrterebes iskola- és egyháztörténete című kötetét, amely a Partiumi füzetek 59. kötete. Kupán Árpád a Dobrai Református Egyházközség életét ismertette. Az előadók között volt Horber Pál (Nagyvárad), aki Balogh Ernő professzorról és a mézgedi Czárán Gyula-cseppkőbarlangról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár), aki Temesvár társadalmi és kulturális helyzetképét ecsetelte a két világháború között, Antal Béla (Nagyvárad) ismertette Biharpüspöki névkataszterét a 13. századtól kezdve. A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. A konferenciát támogatói között volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány és a Dégenfeld Alapítvány is. /A XVI. Partiumi Honismereti Konferenciáról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 12./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998