udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. március 15.

A szabadkai Történelmi Levéltár kitűnő levéltárosa Magyar László, akinek alapfeladata, a városi tanács 1860-tól 1918-ig összegyűlt iratainak rendezése mellett magánszorgalomból kutat belföldön és külföldön. Többek között dolgozik a szabadkai középkori oklevelek kötetbe gyűjtésén /Iványi István, Szabadka monográfusa kilencet ismert, Magyar László 67-ről tud/, gyűjti a régi helyneveket, a régi magyar szavakat. írja Szabadka kismonográfiáját, leadott egy dokumentumkötetet az 1848-as szabadságharccal kapcsolatban, nemsokára megjelenik kétnyelvű Palics-kötete, budapesti turkológusokkal együtt összegyűjtötte a török kor szabadkai vonatkozásait, gyűjti az 1600-as évekből való nyelvemlékeket. A vajdasági levéltárakban nagyon kevés magyar szakember dolgozik. Nincs megfelelő szakember-utánpótlás, állapította meg Magyari László. Hibáztatja az egyetemet, mert favorizálja a szépirodalmat, "a hallgatók hely- és honismereti érdeklődésének fölkeltését viszont teljesen elhanyagolja." /Magyar Szó (Újvidék), márc. 15./

2000. december 4.

Dec. 2-3-án, tizenegyedik alkalommal szervezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntőjét Szatmárnémetiben. A temetőben Veres István, a Szatmári Friss Újság főszerkesztője, Gellért Sándor személyes ismerőse mondott beszédet a költő sírjánál. Az idei döntőn huszonkilenc versenyző vett részt, akik a Vajdaságban, Felvidéken, Magyarországon és Erdély megyéiben megrendezett elődöntőknek voltak a győztesei. Az idei versenyt a zsűri az eddigi legszínvonalasabb vetélkedőjének minősítette. Az első vajdasági lány lett /Elor Emina, Palics/, a második Czompa Andrea /Szatmárnémeti/. Valamennyi versenyzőnek díjat adott a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság és a Szatmár Megyei Múzeum Kisebbségi Osztálya. /Elek György: Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny tizenegyszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./

2001. augusztus 15.

Szabadkán aug. 17-én nyílik meg az új magyar főkonzulátus, a megnyitó ünnepségre várják Orbán Viktor miniszterelnököt is. Pandur József, Magyarország belgrádi nagykövete a vajdasági Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy a konzulátus feladata lesz a vajdasági magyarság helyzetének, illetve az önkormányzatok és a művelődési élet történéseinek figyelemmel kísérése. A konzuli feladatokat Huszár János látja majd el Szabadkán, aki diplomataként dolgozott a belgrádi nagykövetségen 1994-1998 között. A konzulátus megnyitását egybekötik a szabadkai Szent István-napi megemlékezéssel. A Szent Teréz-templomban szentmisét tartanak, majd a palicsi Sportközpontban este kenyérszentelés lesz, s itt mond ünnepi beszédet Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kasza József szerb miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. /Orbán Viktor magyar kormányfő jelenlétében Szabadkán pénteken megnyílik az új magyar főkonzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

1997. december 16.

A régió ifjúsági turizmusának fejlődését elősegítő hálózat létrehozásáról döntött nyolc kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezet (a Vajdasági Ifjúsági Fórum, a Baloldali Ifjúsági Társulás, a Fidelitas, az Ifjúsági Demokrata Fórum, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a Magyar Csodaszarvas Alapítvány, a Református Diákotthon Alapítvány és a Temesvári Magyar Diákszövetség) képviselője a múlt év végén, a vajdasági Palicson tartott tanácskozáson. A rendezvényen elfogadott nyilatkozatot Újhelyi István, a BIT alelnöke, illetve a vajdasági Ifjúsági Fórum vezetői juttatták el az MTI-hez. A dokumentum szerzői úgy fogalmaznak: a közép-kelet-európai államokban élő fiatalok napjainkban rendkívül kevés ismerettel rendelkeznek a saját régiójukon kívül történő kulturális és közéleti eseményekről. Ezért az említett szervezetek arra törekednek, hogy közös információs és kommunikációs rendszer kiépítésével segítsék hozzá a fiatalokat a bőségesebb ismeretszerzéshez. Vállalják ezért, hogy hatókörükben felmérik az ifjúsági idegenforgalom szolgálatába állítható, ám ma még kihasználatlan kapacitásokat, valamint a térségükben élő fiatalok turisztikai igényeit, lehetőségeit. Ennek eredményéről március 30-áig tájékoztatják egymást. Újhelyi István az MTI munkatársát tájékoztatta arról is: a BIT a közeljövőben kezdeményezni fogja, hogy az ifjúsági turizmusról szóló kormányhatározat-csomag a határon túli magyar fiatalok ügyét is kezelje a téma integráns részeként. /MTI/

2004. október 29.

Bunyik Zoltán vajdasági oktatási minisztert, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnökét is kihallgatta a szerb rendőrség a májusban rendezett újvidéki honvédtalálkozó miatt. A Magyar Szó rendezésében május 7-én zajlott le a lapkiadó épületében a második világháborús délvidéki honvédek első találkozója. Szava Grujics, az Össz-szerb Nemzeti Mozgalom vezetője a honvédtalálkozó megtartása után feljelentést tett amiatt, hogy „fasiszta katonák, az 1942-es délvidéki razziák végrehajtói” tartottak gyűlést a szerkesztőségben. Kókai Péter főszerkesztőt és Matuska Márton publicistát múlt héten, öt hónappal a feljelentés után hallgatta ki a rendőrség. Bunyik a honvédtalálkozó idején a Magyar Szó igazgató bizottságának lemondott elnöke volt, így most megrökönyödéssel fogadta az idézést. Bunyik szerint a rendőrség nemcsak a honvédtalálkozóval kapcsolatosan nyomoz, illetve tett feljelentést Kasza József VMSZ-elnök ellen szabadkai polgármesterként elkövetett többmilliós hűtlen kezelés gyanújával, hanem Újvidéken is vizsgálódik. Emellett az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a pénzügyi rendőrség és az adóhivatal ellenőrzéseinek száma a Magyar Szónál. „Az időzítésből ítélve ez a szerb hivatalos szervek válasza arra, hogy a VMSZ erélyesen tiltakozott a magyarellenes jogsértések és a hatóságok tétlensége miatt” – mondta Bunyik. Kitoloncolták Szerbiából Toroczkai Lászlót, a magyarországi székhelyű Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezet elnökét. Toroczkai korábban a Szabadka melletti Palicsban kétszer is összeverekedett szerb fiatalokkal. Állítása szerint megtámadták, egyértelműen nemzetiségi okokból. A HVIM elnökét kihallgatták a szabadkai rendőrségen, illetve a szabálysértési bíróságon, ahol őt és az egyik támadót pénzbüntetésre ítélték, majd Toroczkait kitoloncolták Szerbiából. /Tovább folytatódnak a vajdasági kihallgatások. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

2005. november 12.

A XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron bemutatkozott a budapesti Kráter Műhely Egyesület. Turcsány Péter három legújabb kötetüket mutatta be: Ambrus András Székely Trianon, Wass Albert Voltam, valamint Németh László Emberi színjáték című műveit. Ambrus András regénye egy Maros menti faluban játszódik 1925-ben. Wass Albert Voltam című könyve gyűjtemény. Mivel a kiadó az életműsorozat végére ért, ebbe a kötetbe az író önéletrajzi jellegű írásait válogatták. A Kráter bemutatója utáni irodalmi beszélgetésre Grendel Lajos Pozsonyból, Tolnai Ottó Palicsról, míg Láng Zsolt Marosvásárhelyről érkezett, így a felvidéki, délvidéki és erdélyi irodalom képviselői ültek az asztalhoz. /Nagy Botond: Csütörtöki vásárdramaturgia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

2006. július 6.

Kovács András karnagy vezetésével a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus kórusa vajdasági turnén járt. Az év elején Kasza József, Szabadka volt polgármestere Vásárhelyen járt. Részt vett a vártemplomi istentiszteleten, meghallgatta a kórust. Hazatérve konzultált a szabadkai reformátusokkal, s nemsokára érkezett is a meghívólevél Réti Kata aláírásával, aki erdélyi származású szabadkai lelkész. A kórus Szabadkára érkezett, délután egy távoli szórványgyülekezethez látogattak a Vajdaság peremén lévő faluba, Maradékra. A kis lélekszámú gyülekezet nagy szeretettel várta őket. A lelkészcsalád, Gyenge Károly és Tilda bemutatta a református közösséget, és elárulták, hogy a kolozsvári teológián ismerték meg egymást. Másnap az aracsi pusztatemplomhoz vitték el őket vendéglátók. A puszta közepén pompázik a romos állapotában is lenyűgöző, közel ezeréves Árpád-kori templom. A közeli Torontáltorda település iskolásai gyermekei mutattak műsort a műemlékről, Vajna János tanár előadását követően, akinek köszönhetően az utóbbi években megkezdték a romos templom konzerválását, őrzését. Voltak Magyarittabén, ott is felléptek. Palics volt a következő állomás, a Szabadka szomszédságában levő fürdőhely, ahol Ricz Péter történész szabadkai főmuzeológus kalauzolta őket. Innen Bácsfeketehegyre utaztak. A művelődési otthonban Pál Károly polgármester ismertette a helység történetét, majd Bordás Győző, az újvidéki Forum Kiadó igazgatója mutatta be Vajdaság irodalmi életét. A református templomban Csete-Szemesi István püspök köszöntötte őket. Bajsán az evangélikus templomban énekeltek, ahol Dolinszky Árpád szuperintendáns fogadta őket. /b.d.: Közös sors, közös hit…. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2006. július 18.

Megrendezték az első délvidéki nemzeti tábort Palicson, ahová az Egyesült Magyar Ifjúság hívta a fiatalokat. Palicson, a Szabadka melletti fürdővároskában történt talán a legtöbb magyarellenes támadás, itt ugyanis nagyon sok idegen szerb bevándorló telepedett le a délszláv háború után.  Az aracsi pusztatemplom, a tatárjárás előtt épült bencés kolostor maradványa mára Délvidék szimbóluma lett. A topolyai Sarlós Boldogasszony templom Délvidék legnagyobb katolikus temploma, Törökbecse temetőjében pedig áll az 1848–49-es forradalomra emlékeztető Hungária-szobor.   Az Egyesült Magyar Ifjúság rendezvényén kizárólag Délvidékről esett szó, a Vajdaságról nem. A Vajdaság kifejezés a terület szerb közigazgatási nevének (Vojvodina) magyar visszafordítása. Sajnálatos, hogy a délvidéki négy magyar párt közül három – kivétel a Magyar Polgári Szövetség – vajdaságinak nevezi magát.      A táborban, melynek védnöke Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselő volt, az előadók között volt Wittner Mária halálraítélt szabadságharcos, parlamenti képviselő, aki ötvenhatos élményeiről és a megtorlásról mesélt. A fiatalok a rovásírással is megismerkedhettek Friedrich Klára és a Demokrata munkatársa, Szakács Gábor irányításával. Matuska Márton újvidéki író, újságíró és egy fiatal történész, Forró Lajos előadást tartott az 1944–45-ös délvidéki vérengzésekről, melyekben negyven-ötvenezer magyart mészároltak le a szerb partizánok. Matuska Márton leszögezte, a szerbekkel ellentétben a délvidéki magyarság számára 1941 húsvétja volt a felszabadulás, 1944-et pedig újbóli megszállásként élték meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szaktudós, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának tagja és újvidéki kollégája, dr. Bozóki Antal a magyarság jogvédelmének lehetőségeit vitatták meg. Szó esett a magyar élet legalapvetőbb kérdéséről, a népesedési helyzetről, Vincze Gábor történész pedig a történelem egyik ismeretlen epizódjáról, a ma is Magyarországhoz tartozó Deszken helyi szerb partizánok által elkövetett gyilkosságokról emlékezett. Az Egyesült Magyar Ifjúság is bemutatkozott a táborlakóknak. Maurer Oszkár elnök, Strahl Zoltán alelnök és a testvérszervezet Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, Soós Sándor beszámoltak tevékenységükről és hitvallásukról. Andrási Attila, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház vezetője, a Délvidéki Magyarok Közösségének elnöke és Rácz-Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke kemény szavakkal ostorozták a legnagyobb délvidéki magyar pártot, a Vajdasági Magyar Szövetséget. A hallgatóság megismerhette annak a temerini verekedés részleteit, melynek következményeként öt magyar fiatalt összesen hatvanegy év fegyházzal sújtott a szerb bíróság. Két évvel ezelőtt egy részeg szerb férfi öt magyar fiatallal is összetűzésbe került, s ezek alaposan helybenhagyták. A fiatalokat gyilkossági kísérlettel vádolták, noha nem is mind ismerték egymást előtte, s az eljárás során számos törvénytelenség történt, az anyanyelvű beszélők megtiltásától kezdve bizonyítékok meghamisításáig. A magyar fiúk végül súlyosabb büntetéseket kaptak, mint a Hágában tömeggyilkosságokért elítélt szerb háborús bűnösök némelyike. A példátlan ítéletet a semmítőszék is helybenhagyta. A szerb jogrendre jellemző, hogy a temerini fiatalokat elítélő bíró azóta maga is börtönbe került korrupció miatt, de rács mögött van az a szerb férfi is, akit a magyar fiatalok megvertek. Őt fegyveres rablásért ítélték el. Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állandó bizottságának jegyzője az erdélyi és a délvidéki autonómiatörekvéseket hasonlította össze, megemlítve, hogy Felvidéken a Magyar Koalíció Pártja még csak föl sem vetette az önrendelkezést. Fellépett a székelyföldi TransylMania, ők először játszottak Délvidéken.    /I. Gy.: Nemzeti tábor Palicson. Éledő Délvidék. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 18./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998