udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 449 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-449
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. február 17.

Petre Roman miniszterelnök febr. 17-én érkezett Párizsba, a repülőtéren Michel Rocard miniszterelnök fogadta, majd Roman Francois Mitterand köztársasági elnökkel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

1990. február 23.

Mag Péter a Romániai Magyar Szó febr. 17-i számában közreadta a Rompres febr. 13-i híre alapján, hogy az Oktatási Minisztérium egyik munkatársa arról tájékoztatta a Romprest, hogy a minisztérium tudomására jutott: több erdélyi iskolában külföldről érkezett nagyszámú magyar nyelvű történelem és földrajztankönyvet osztottak szét. Mindezt Octavian Stanasila, az egyik miniszterhelyettes aggasztónak tartotta. Mag Péter felkereste az Oktatási Minisztériumban Octavian Stanasilát és megkérdezte, mi a véleménye arról a galaci kezdeményezésről, hogy román tankönyveket gyűjtenek és adományoznak szovjetmoldáviai, azaz besszarábiai román iskolásoknak, továbbá mi a véleménye a magyar nyelvű tankönyvek adományozásáról. A galaci kezdeményezésbe nem avatkozik bele, mert a szovjetek megharagudhatnak. A magyar tankönyvekről szólva először szabadkozott, a magyarok és románok megértik egymást, neki magyar barátai vannak, végül csak kibökte: minek kell sietni az iskolák szétválasztásával, megjön az ellenhatás, a Vatra Romaneasca. A magyarok nagyon előretörtek az országban, a román földön mégsem lehet azt csinálni, amit egyesek akartak. Octavian Stanasila tagadta, hogy a Rompresnek nyilatkozott volna a tankönyvek ügyében. Mag Péter hozzátette: Petre Roman miniszterelnök párizsi látogatásakor kijelentette: külön magyar nyelvű iskolákra nincs szükség. /Mag Péter: Kéz a kézben. = Romániai Magyar Szó, febr. 23./

1990. március 29.

Párizsban márc. 29-én megkezdte munkáját a román-francia vegyes bizottság, melyben részt vesz Sergiu Celac külügyminiszter és kollégája, Roland Dumas is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

1990. április 16.

A kormány "konzultációra" hazarendelte párizsi nagykövetét, Alexandru Paleologu ápr. 16-án visszatért Bukarestbe. A nagykövet hazautazása előtt nyilatkozott: "Bizonyos román megnyilatkozások ártanak az ország külső képének" és ő helyre tette ezeket a nyilatkozatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

1990. április 24.

Alexandru Paleologu párizsi nagykövet Mihály volt király tervezett hazalátogatásával kapcsolatos nézetei ellentétben álltak a kormányéval, ideiglenes hazarendelésének ez volt az oka. Paleologu sohasem titkolta, hogy monarchista. A nagykövet visszautazhatott állomáshelyére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1990. május 12.

Sergiu Celac külügyminiszter az Észak-Atlanti Közgyűlés párizsi ülésszakán, ahol meghívottként részt vett, javasolta, hogy az emberi jogokkal foglalkozó koppenhágai tanácskozáson Magyarországgal közösen terjesszenek elő nyilatkozatot a nemzetiségi jogok védelméről. /MTI/

1990. május 30.

A kormány végleg visszahívta a csak néhány hónapja kinevezett párizsi nagykövetét, Alexandru Paleologu professzort. A nagykövetet egyszer már hazarendelték, mert hivatalos felhatalmazás nélkül találkozott Svájcban Mihály volt román király megbízottaival. Paleologu Petre Roman miniszterelnököt is bírálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

1990. június 4.

A Ceusescut kiszolgáló Papp László nagyváradi püspök kénytelen volt lemondani és külföldre távozni. Párizsban él, a fiánál de Petre Roman miniszterelnöknek márc. 19-én írt levelében felajánlotta szolgálatait. Levelében /újabb feljelentésében/ közölte, hogy Tőkés László püspök hol fordult meg. Közölte, hogy bármikor a párizsi román nagykövetség rendelkezésére áll, hogy Tőkés László nemzetközi tevékenységét "megakadályozzuk", így írta, készen a szolgálatra. Papp László levelét Magyari Lajos adta közre. /Magyari Lajos: Egy szégyenteljes és szégyentelen levél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

1990. augusztus 2.

A kolozsvári Nu 15., 16. és 17. száma folytatásokban közölte Emil Cioran Románia színeváltozása című, 1936-ban írt esszéjét, benne a magyarságot hevesen elítélő részt, a szerző megkérdezése nélkül. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője megküldte Ciorannak az újságokat, aki ebből tudta meg, hogy esszéjét újraközölték. Cioran válaszleveléből kiderült, hogy beleegyezett esszéjének közlésébe azzal, hogy a Magyarországról szóló részt kihagyják. /Bukarest-Párizs, oda-vissza ? 12 nap. = Romániai Magyar Szó, júl. 22./ Ezután a Nu 18-as számában jelezte: a közléssel nem akarták megsérteni a magyarságot, Ciorannak saját népéről is lehangoló a véleménye. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./ Előzmény: júl. 7-i jegyzet.

1990. október 21.

Luxemburgban okt. 21-én Petre Roman miniszterelnök írta alá az EGK és Románia közötti együttműködési egyezményt, majd a román kormányfő Párizsba ment, ahol Francois Mitterand elnök fogadta. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./ Petre Roman találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral is. /MTI/

1990. november 17.

A Le Figaro párizsi lap szerint Stanculescu védelmi miniszternek, aki szept. 21-én találkozott Genfben a svájci bankok szövetsége elnökével, ismét találkoznia kell az elnökkel. A román kormány tárgyalást kezdett ugyanis Ceausescu Svájcba nyitott folyószámlájának sorsáról. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

1990. november 20.

Az EBEÉ párizsi csúcstalálkozója nov. 19-én kezdődött, ezen felszólalt Iliescu elnök is. Hangsúlyozta, hogy az EBEÉ-országoknak ragaszkodni kell az emberi jogok tiszteletben tartásához, ide sorolta a nemzeti kisebbségek jogait is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./ Iliescu elnök találkozott Mitterand elnökkel. A megbeszélések középpontjában a két ország közötti kapcsolatokra vonatkozó problémák álltak. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ A román küldöttség tagjaként Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is elutazott. Az RMDSZ vezetősége tisztában volt vele, hogy jelenléte kirakatjellegű is lehet, de arra gondoltak, hogy Domokos Géza a francia fővárosban szót ejthet az RMDSZ-ről, a romániai magyarságról. /(K.N.K.): Miért ment Párizsba Domokos Géza? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

1990. november 29.

Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 27-28-án ülésezett Bukarestben, az RMDSZ székházában. A nov. 29-én kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy az RMDSZ konstruktív ellenzéki politikát követ. Az RMDSZ tevékenységének, céljainak jobb megismertetéséért felkarolja a Kolozsvárott eddig alkalmilag kiadott Puntea című román nyelvű kiadványt. Tekintettel a romániai magyarság, az RMDSZ elleni egyre élesebb sajtótámadásokra, büntetőjogi vádemeléssel él Eugen Barbu és Corneliu Vadim Tudor, a Romania Mare szerkesztői ellen. Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja jóváhagyásával, a román delegáció tagjaként, részt vett az Európai Leszerelési és Biztonsági Értekezlet párizsi csúcstalálkozóján. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1991. január 25.

A 23 tagú alkotmányozó bizottság 1990. szept. 3-án kezdte meg munkáját, melyben két RMDSZ-képviselő is részt vesz. Hajdu Gábor az államszervezési kérdésekkel foglalkozó csoport tagja, Frunda György pedig az emberi jogokkal foglalkozóé. Frunda György egyben a bizottság titkára. Frunda nyilatkozott az eddig elvégzett munkáról. Nem elégedett, hangsúlyozta, de amit lehetett, azt megtették Hajdu Gáborral együtt. A kollégák értékelték munkájukat addig, amíg a nemzetiségi problémákról nem volt szó. Frunda kiemelte, hogy az Iliescu elnök által is aláírt Párizsi Chartában először szögezték le, hogy a nemzeti kisebbségek jogai az ENSZ által kikiáltott egyetemes emberi jogok részei. Ezt nem akarták megérteni a román kollégák. Az anyanyelvi oktatásnál kiegészítést kért Frunda György: az anyanyelvi oktatást biztosítsák minden fokon. /Nagy Miklós Kund: Jogok és korlátok között? Betekintés a készülő alkotmány boszorkánykonyhájába. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 25./

1991. január 28.

Petre Roman miniszterelnök Franciaországba utazott. Strasbourgban találkozott Catherine Lalumiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./, jan. 29-én beszédet mondott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, kifejtve, hogy Románia a különleges meghívotti státust kéri magának. Petre Roman nemzetközi sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy kormánya mindent megtesz a demokrácia fejlesztéséért. A magyar kisebbség helyzetéről azt mondta, hogy a törvény minden kisebbség számára egyenlő jogokat biztosít és hogy ezeket a kereteket minden oldalról tiszteletben kell tartani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./ A román miniszterelnök jan. 30-án Strasbourgból Párizsba látogatott, ahol Roland Dumas külügyminiszterrel tárgyalt, majd fogadta Francois Mitterrand elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1991. február 16.

A párizsi székhelyű Romániai Emberi Jogokat Védelmező Szövetség /LDHR/ és a Helsinki Bizottság /Bukarest/ antidemokratikusnak nevezte az alkotmánytervezetet, a független sajtó papírral való ellátását, az újságírókkal szembeni rendőri erőszakot, tüntetők letartóztatását, az 1990. június 13-14-i bukaresti tüntetés bányászokkal való leverését /az összecsapásokban 60-an meghaltak, 542-en megsérültek, több mint ezer személyt őrizetbe vettek/, a régi intézmények továbbélését. /AFP/

1991. február 20.

Magyarország külpolitikájában elsőbbsége van az emberi jogok nemzetközi védelmének - jelentett ki Jeszenszky Géza külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésén Genfben. "Két évvel ezelőtt Magyarország az elsők között volt, akik felemelték hangjukat az emberi jogok megsértése miatt a szomszédos Romániában, ahol nagy számú magyar kisebbség él." Az elmúlt évben javult Romániában az emberi jogok helyzete, de a bizottságnak az országgal foglalkozó különjelentése is tartalmazza, hogy Romániában továbbra is megsértik az emberi jogokat. Nincs megfelelően biztosítva az anyanyelvű oktatás, "amíg a felszított erőszak emberéleteket követel, amíg erővel fojtják el a tüntetéseket, amíg továbbra is van megkülönböztetés a nemzetiségekkel szemben, addig még szükség van a nemzetközi közösség figyelmére és segítségére" - mondta a külügyminiszter. A párizsi székhelyű Romániai Emberi Jogokat Védelmező Szövetség /LDHR/ és a bukaresti Helsinki Bizottság jelentésében antidemokratikusnak minősítette az alkotmánytervezet több rendelkezését, Romániában újabb kísérletek történnek a szólásszabadság korlátozására. Ide sorolták a független sajtó papírral való ellátását, végül bírálták az alkotmánytervezet etnikai és nyelvi jogok szűkítésére vonatkozó részeit. A The European hetilap terjedelmes riportban foglalkozik azzal, hogy "Romániát még mindig a titkosrendőrség tartja a markában". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./

1991. március 10.

Claude Karnooh egyetemi tanár, a párizsi Szovjet, Közép-és Kelet-Európai Kérdésekkel Foglalkozó Intézet /CNSR/ kutatója négy és fél évet töltött Romániában, a kultúra fejlődésének tanulmányozása céljából. Jelenleg a Művelődési Minisztérium megbízásából van Romániában, posztmodern filozófiát tanít Kolozsváron, az egyetemen. A L?avancation de people című könyvében a nemzeti gondolkodás genealógiáját, valamint a Romániában és Magyarországon végbemenő modernizálási folyamatot taglalja. Karnooh úgy gondolja, hogy államcsíny történt 1989 decemberében, lehetséges, hogy a KGB-nek is szerepe volt az előkészítésben. /Simon Judit: Godot-ra várva avagy álom a Nyugaról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 10./

1991. április 9.

Adrian Nastase háromnapos látogatásra Párizsba, majd Genfbe utazott, hogy részt vegyen Nicolae Titulescu halálának 50. évfordulója alkalmából tartott rendezvényeken, továbbá hogy tárgyaljon francia politikusokkal, Genfben pedig ENSZ-főtisztviselőkkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

1991. június 17.

Petre Roman miniszterelnök a készülő országos sztrájk miatt lemondta párizsi látogatását, találkozott volna a miniszterelnök asszonnyal. Június 19-re országos sztrájkot hirdettek meg a szakszervezetek. A több nagy szakszervezeti központból nemrég megalakult országos konföderációs unió a kormány lemondását, a televízió vezetőségének menesztését és az intézmény nemzeti felügyelet alá helyezését követeli. Az egyes ágazati szakszervezetek gazdasági követelésekkel léptek fel, velük egyenként meg tud egyezni Petre Roman. /MTI/

1991. június 20.

Visszatért Párizsból Victor Stanculescu ipari miniszter /előzőleg védelmi miniszter/, ahol román-francia repülőgépipari együttműködésről tárgyalt. /Román rádió/

1991. július 9.

A magyar kisebbség után a Romania Mare most új bűnbakot talált magának -írta a párizsi Le Monde júl. 9-i száma a romániai antiszemitizmusról szóló tudósításában. A Romania Mare szerint a zsidóüldözések "természetes és logikus választ jelentenek a zsidók által elkövetett bűnökre." A Le Monde beszámolt Antonescu rehabilitálásának kísérleteiről. A kormány elítélte "az új antiszemita hullámot, anélkül, hogy ennek nagyobb nyilvánosságot adott volna, s anélkül, hogy támadta volna a Romania Marét". A lap a nacionalista és antiszemita hadjárat kulcsszereplőjének a román származású gazdag, Olaszországban élő üzletembert, Iosif Constantin Dragant tartja, aki Ceausescuval is együttműködött, most pedig az Antonescu Marsall Liga elnöke, az ultranacionalista Vatra Romaneasca díszelnöke, a Natiunea hetilap igazgatója, ő pénzeli a Romania Mare kiadását, valamint különböző antiszemita kiadványok megjelentetését. /A Le Monde egy különös magatartásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1991. július 17.

Petre Roman miniszterelnök júl. 17-én kétnapos látogatásra Párizsba érkezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Petre Roman sajtóértekezleten kijelentette, hogy az antiszemita cikkeket a diktatúra egykori kiváltságosai írják. /MTI/

1991. július 18.

Júl. 18-án Párizsban Petre Roman miniszterelnököt fogadta Francois Mitterrand köztársasági elnök, majd Edith Cresson miniszterelnökkel tárgyalt. A román kormányfő találkozott az üzleti körök vezető képviselőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Petre Roman jelezte, hogy több nagy francia vállalattal írnak alá megállapodást. Petre Roman nyilatkozatában kifogásolta, hogy Franciaországban még mindig régivágású kép él Romániáról, ez hátráltatja a beruházásokat. /Párizsban tárgyalt Petre Roman. = Magyar Nemzet, júl. 19./

1991. július 18.

Ion Iliescu elnök alig tért meg több országra /Portugália, Marokkó, Venezuela, Costa Rica/ kiterjedő látogatásáról, idehaza súlyos parlamenti válság várta. Júl. 18-án az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyalt, majd sajtóértekezletet tartott. Bírálta a sajtót, amely hamisan tájékoztatja a nagyvilágot az országban történtekről. Felelőtlennek tartja a Romania Mare antiszemita cikkeit, azoktól elhatárolta magát. Iliescu nem említette a Romania Mare magyarellenes cikkeit. Az elnök keményen bírálta Antall József miniszterelnök Jugoszláviával kapcsolatos nyilatkozatát, aki a jugoszláviai helyzetre utalva egy úgynevezett trianoni szerződésről, egy úgynevezett párizsi szerződésről beszélt, mely szerződések Magyarország határait Jugoszlávival és nem Szerbiával jelölték ki, és hogy ennek megfelelően ismét nyitottá válhat a határkérdés. Iliescu hangoztatta, hogy az ilyen kijelentések "veszedelmesek, illojálisak és ellenségesek egy szomszédos állammal szemben..." Iliescu bírálta az RMDSZ-t is. /Gyarmath János: Sajtóértekezlet a Cotroceni Palotában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20-21./ Jeszenszky Géza külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország tiszteletben tartja a jelenlegi határokat. /Magyar Nemzet, júl. 18./

1991. július 23.

A magyar külügyminisztérium júl. 19-i közleményében megállapította, hogy Iliescu elnök bizarr módon fejezte ki magát Magyarországnak a jugoszláviai válsággal kapcsolatos álláspontjáról. Az ilyen nyilatkozatokat az európai gyakorlattól idegenek és nem járulnak hozzá a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez. A magyar fél nem kapott választ máj. 10-i javaslataira. A román külügyminisztérium közleményében válaszolt erre. Fontosnak tartják a kapcsolatok fejlesztését. Antall József miniszterelnök júl. 9-i beszédéből azt kifogásolták, hogy a párizsi békeszerződésről "úgynevezett szerződés" megfogalmazást használta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1991. augusztus 21.

Adrian Nastase külügyminiszter aug. 21-én Párizsba, majd Brüsszelbe látogatott. Párizsban Rolan Dumas külügyminiszterrel tanácskozott, majd fogadta Mitterrand államelnök, akinek Nastase átnyújtotta Iliescu elnök üzenetét. Brüsszelben Nastase találkozott Manfred Wörner NATO-főtitkárral, az Európa Parlament székházában megbeszélést folytatott Hans van der Broek holland külügyminiszterrel, az EGK soros elnökével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

1991. szeptember 25.

A Bornemissza Társaság meghívására húsz romániai magyar író utazott Bécsbe, ahol 1990. okt. 15-én megalakították a romániai magyar írók PEN-klubját, de hangsúlyozták, hogy nemcsak a jelenlevők alkotják a tagságot. A PEN Klub nemzetközi párizsi központja közölte, hogy elismerte ezt a klubot, ennek tudatában szept. 25-én Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében kiegészítették a tagságot és megválasztották a vezetőséget. Tiszteletbeli elnök Sütő András, elnök Gálfalvi Zsolt, főtitkár Markó Béla. A PEN Klub évente világkongresszust tart. Az ideit Bécsben, nov. 3-8-a között rendezik, melyre a romániai magyar PEN Klub népes küldöttséggel fog elutazni. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

1991. szeptember folyamán

Balogh Edgár a Székely Útkeresőben közölte nyílt levelét, melyet Kende Péterhez intézett, reagálva a Párizsban élő szerző Vissza a politikai nemzethez! című kiáltványára /alcíme: Tézisek Kelet-Közép-Európáról/, amely törölni akarja a nemzetiség fogalmát, szerinte nemzeti államok szerinti "nemzeti közösségekről" kell beszélnünk, s csak ezen belül lehet szó a politikai nemzet keretébe foglalt "népközösségekről". Kende Péter leszögezi: "E fogalmi rendszerben a székely ember tehát a magyar népközösség része, egyszersmind a román nemzetközösség tagja." Kende Péter valószínűleg nem hallott a Ceausescu-rendszer "homogenizálása" révén létrejött "magyar nemzetiségű románok", s egyáltalán a román "államnemzet" elképzelésről, nem szólva a "magyar ajkú román írók" hangoztatásáról. A párizsi szerző szerint a közép-kelet-európai nemzeti államok jogát el kell ismerni "arra, hogy egységes politikai közösség kialakítására törekedjék". Kende egybemossa az etnikai kisebbség és a történelmi nemzetiség fogalmát. /Balogh Edgár: Erdélyi levél Párizsba. = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 3. sz./

1991. november 12.

Tőkés László püspök nov. 12-én egynapos látogatást tett a Párizsban, ahol sajtóértekezletén kijelentette, hogy a nemzetiségi uszítás ma a román kormány egyetlen fegyvere, hogy elvonja a figyelmet a mélyülő válságról. Bírálta a Hargita-Kovászna jelentést, kifejtve, hogy Hitler óta nem volt ilyen, a hatalom által legalizált uszító program, amely az egész romániai magyarságot kollektíven bűnösnek mondja. Ez a jelentés arra figyelmeztet, hogy Romániában is bekövetkezhetnek a jugoszláviaihoz hasonló fejlemények, bizonyos erők az erdélyi magyarság ellen erőszakos akciót hirdetnek. "Meggyőződésem szerint Közép-Kelet-Európában nem lehet a határok valamiféle újrarajzolásával igazságot tenni. Egyetlen megoldás van: Meg kell teremteni az igazi szabadságot és demokráciát." Erkölcsi és politikai támogatást kért ahhoz, hogy Romániában megvalósuljon a demokrácia, egyben védelmet kért a romániai egyházaknak is.- Tőkés László Párizsban találkozott Francois Deniaux képviselővel is. Nov. 12-én Tőkés László Strasbourgba utazott, ahol az Európa Tanács képviselőivel folytat megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 421-449




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998