udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. július 1.

Passauban élő bizonyos dr. Ernst Hauler az egyik román lapban terjedelmes cikket közölt. A címe: Román csángók és szatmári svábok a hungarizmus karjai között. Ez a téma érdekelte Sylvestert, mert nemrég készített dokumentumfilmet a moldvai csángók 1948 és 1959 között létezett magyar iskoláiról Voltunk mű es címmel. A Passauban élő sváb olvasta Bucur Ioan Micu Incercari violente de maghiarizare a "ceangailor" romani /1994-1997/ - A román "csángók" erőszakos elmagyarosítása /1994-1997/ című művét. Amint Hauler írta, a könyv olvastán össze tudja hasonlítani egy szatmári sváb sorsát Dumitru Martinas csángó professzoréval. Martinas ismert arról, hogy román nyelvű könyve /A moldvai csángók eredete/ a történelemhamisítás és a csúsztatás keveréke. Hauler szerint a hódító magyarok megfosztották az őshonos románokat nemzeti mivoltuktól. Az őshonos románok a magyar elnyomás elől Moldvába menekültek, ők a csángók. Hauler elmegy addig, hogy a madéfalvi veszedelmet, az 1764-es siculicidium néven ismert székelyöldöklést átírja: szerinte ott románokat öltek és ők menekültek el. Hauler szerint a svábok Németországba emigrálása is a magyarok erőszakossága miatt történt. /!/ /Sylvester Lajos: Miről mekeg dr. Hauler? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2003. január 4.

A nagyváradi Posticum gyermekkara gregorián énekekkel, népdalfeldolgozással és klasszikus művekkel lépett fel Nyugat-Európában tett turnéján. Szabó Éva tanárnő, a kórus vezetője tájékoztatott: 2002-ben Rencsik Imre ifjúsági lelkész és az ő kezdeményezésére alakult meg az énekkar. Nagyvárad 12 iskolájának tanulóiból válogatták ki a Posticum kórust. Püspöki jóváhagyással Rencsik atya Svájc német ajkú részén tevékenykedik, és az ő szervezőmunkája révén jutott ki az énekkar. Templomokban, Nürnbergben pedig az ottani városháza rendezésében léptek fel a karácsonyi vásáron. Mindvégig öt nyelven, magyarul, németül, románul, angolul és franciául énekeltek. Hazafele jövet Passauban első szent királyunk feleségének, Gizellának a sírjánál is énekeltek. /Tüzes Bálint: Zenei szolgálat: Svájcban. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4./

2006. június 15.

Visszhangos sikerű útról érkezett haza a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Férfi Kar. Szőcs László, a dalárda elnöke beszámolt az Oberdorfban megrendezett Svájci Kantonok Kórusfesztiváljáról. 96 kórus vett részt Svájc valamennyi kantonjából. Hat kórust díjaztak, köztük az Ipartestületi Férfi Kart. A székely népviseletbe öltözött gyergyószentmiklósiak Petres Csaba Négy magyar népdal című feldolgozásával vettek részt a kórusfesztiválon. A dalosok sokat kirándultak, ellátogattak Strasburgba, énekeltek a berni református templomban és Passauban Boldog Gizella sírjánál, ahol Pázmány Péter Boldogasszony anyánk című himnuszával tisztelegtek nagy királynénk emlékének. /(Bajna György): Gyergyószentmiklósról Boldog Gizelláig. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

2009. május 12.

Május 10-én, vasárnap Aradon az arad-gáji katolikus templom előterében tíz pap közreműködésével Szilvágyi Zsolt általános helynök leleplezte, felszentelte a templom védőszentje, Szent Gizella bronzból készült mellszobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész alkotását. Szilvágyi Zsolt kifejtette, halálának 950. évfordulóján meg kell emlékeznünk Szent Gizella királynőről, akit a magyar és a német nép tekint nagynak. Államalkotó első királyunk, Szent István munkáját segítette. Férje, Szent István halála után Gizella visszavonult szülőföldjére, ahol a passaui kolostorban karitatív, szent életet élt. /Balta János: Leleplezték Szent Gizella mellszobrát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998