udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. október 21.

Az Aranyosmeggyeshez tartozó Szamos-parti Patóháza nem is olyan régen még magyar többségű volt. A megcsappant magyar lakosság viszont renováltatta a református templomot, melyet most felszenteltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

1999. szeptember 4.

Mindössze két Szatmár megyei községben /Tasnádszántón és Érkörösön/ kérték magyar nyelv fakultatív tanítását - heti 3-4 órában - azok a magyar szülők, akiknek gyermekei, nem lévén más választásuk, az V-VIII. osztályt románul végzik. Veres József illetékes szaktanfelügyelő elmondta, máshol is volna erre lehetőség. Például Pálfalván, Nagymajtényban és Patóházán, s a jelek szerint igény is, hisz a helybeli magyar gyermekek csak az I-IV. osztályban tanulnak anyanyelvükön. Ám nincs kezdeményező szülő, felelős értelmiségi, aki összeállítaná a névsort és bevinné a tanfelügyelőségre. /Hol van a felelős falusi értelmiségi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2000. május 11.

A Szatmár megyei RMDSZ vezetése sokat utazott az elmúlt hetekben, és olyan falvakat is felkeresett, ahol még soha nem járt az érdekvédelmi szervezet egyetlen képviselője sem. Közel negyven településen jött létre, vagy alakult újjá az évek óta nem működő szervezet. Nagy József vállalkozó, akit a körzet, de mondhatnánk, hogy Medgyes-vidék RMDSZ elnökéül választottak, ezerre-ezerkétszázra teszi a környéken a magyarság számát. Ebből Józsefházán négyszázan, Patóházán háromszázötvenen élnek. - Józsefházán a szülők tartják fenn a magyar óvodát, azonban az önkormányzatnak is hozzá kell járulnia, elvégre a magyarok is fizetik az adót. Patóházán van magyar óvoda, állami támogatással, de nincs magyar V-VIII. osztály. /Sike Lajos: Ismét magára talál Meggyes-vidék magyarsága? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

2003. június 24.

Ismeretlen tettesek fekete festékkel bemázolták Patóháza település névtábláján a magyar feliratot. Patócs Sándor patóházai tanácsos az ügyben feljelentést tesz a községi rendőrőrsön. Évekkel ezelőtt megszületett a tanácsi határozat, hogy Aranyosmeggyes község két érintett falujában, Patóházán és Józsefházán kiteszik a kétnyelvű helységnévtáblát, erre csak két héttel ezelőtt került sor. /(fodor): Összemázolt helységnévtábla. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./

2004. augusztus 30.

Mindössze másfél napig maradt érintetlen Patóháza határában a magyar nyelvű felirat, amelyet immár második alkalommal mázoltak le ismeretlen tettesek. Az ügyben Oláh Szabolcs alpolgármester feljelentést tett. Aranyosmeggyesen továbbra sem tűrik a magyar feliratokat, egyetlenegy "táblamázolót" sem sikerült elkapnia a hatóságnak. /Fodor I.: Patóháza: Ismét lemázolták a magyar névtáblát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./

2004. november 13.

A gyülekezeti élet fellendítésén, a szomszédos települések közötti egyházi és személyes kapcsolatok elmélyítésén munkálkodnak Patóháza, Józsefháza, Apa és Szatmárgörbed református lelkipásztorai. Első lépésként felváltva hirdetnek majd igét advent vasárnapjain. A négy egyházközség hasonló helyzetben lévő, hasonló problémákkal küszködő kisgyülekezet. Aranyosmeggyesen 70 református él, ebbe a leányegyházközségbe a szatmárgörbedi lelkipásztor szolgál be. Szatmárgörbeden is mindössze 140 a református hívek száma. A józsefházai gyülekezet 150 lelkes. Patóházán az egyházközség tagjainak száma: 293. Apa a maga 300 egyháztagjával a környék legnagyobb református közössége. /Fodor István: Kapcsolatépítés fiatal lelkészek és szomszédos gyülekezetek között. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./

2005. május 21.

Az elmúlt napokban az RMDSZ Szatmár megyei küldöttgyűlésén 97 százalékos többséggel ismét Ilyés Gyulát választották a szervezet megyei elnökének. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes bejelentette: a három-négy évvel ezelőtti 71 százalékról 78-ra nőtt azon magyar gyermekek aránya, akik anyanyelvükön tanulnak. Ennek köszönhetően egész Erdélyben egyedül Szatmár megyében nem csökkent, hanem az apadó lakosság ellenére is valamelyest gyarapodott a magyar iskolások száma. Nagykárolyban és vidékén volt a legjobb eredmény: 30 százalékról 20 százalékra csökkent azok aránya, akiket román osztályokba írattak. Pozitív változás tapasztalható olyan szórvány-településeken is, mint Patóháza, Hirip, Királydaróc, Krasznamihályfalva. Szatmár megyében jelenleg csak az általános iskolákban 10.500 gyermek tanul magyarul, s ez a szám a következő tanévben sem csökken. Kónya László szerint mindez köszönhető az oktatási támogatásnak, a közhangulat javulásának, a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat szorosabbá válásának. /(Sike Lajos): Az oktatási támogatásnak köszönhetően: Szatmár megyében többen tanulnak magyarul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998