udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 315 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-315
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. augusztus 16.

II. János Pál pápa Magyarországra látogatott aug. 16-án, aug. 20-ig több alkalommal találkozott a hívők tömegeivel. Aug. 16-án érkezett meg, a ferihegyi repülőtéren Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Paskai László bíboros, esztergomi érsek és több püspök fogadta. A pápa magyarul válaszolt, majd helikopteren Esztergomba utazott, ahol köszöntötte a megjelent híveket, ezután visszatért Budapestre. Aug. 17-én a pápa Pécsen pontifikál misét, este Budapesten találkozik a tudományos és művészeti élet képviselőivel, aug. 18-án Máriapócson mutat be misét, majd Debrecenben ökumenikus istentiszteleten vesz részt, aug. 19-én Szombathelyre látogat, majd Budapesten a Mátyás-templomban kispapokkal, este a Népstadionban a fiatalokkal találkozik, aug. 20-án Budapesten, a Hősök terén tartja az ünnepi szentmisét. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17. / Sokezer szomszédos országokban élő magyar /köztük ezer moldvai csángó/ jött át, hogy találkozzon a pápával.

1991. augusztus 16.

II. János Pál pápa Magyarországra látogatott aug. 16-án, aug. 20-ig több alkalommal találkozott a hívők tömegeivel. Aug. 16-án érkezett meg, a ferihegyi repülőtéren Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Paskai László bíboros, esztergomi érsek és több püspök fogadta. A pápa magyarul válaszolt, majd helikopteren Esztergomba utazott, ahol köszöntötte a megjelent híveket, ezután visszatért Budapestre. Aug. 17-én a pápa Pécsen pontifikál misét, este Budapesten találkozik a tudományos és művészeti élet képviselőivel, aug. 18-án Máriapócson mutat be misét, majd Debrecenben ökumenikus istentiszteleten vesz részt, aug. 19-én Szombathelyre látogat, majd Budapesten a Mátyás-templomban kispapokkal, este a Népstadionban a fiatalokkal találkozik, aug. 20-án Budapesten, a Hősök terén tartja az ünnepi szentmisét. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17. / Sokezer szomszédos országokban élő magyar /köztük ezer moldvai csángó/ jött át, hogy találkozzon a pápával.

1991. augusztus 20.

A Vatikán diplomáciája és Bukarest között feszültséget okozott, hogy a váratlan vasúti áremelések miatt nem érkezhettek meg időben az erdélyi hívek. A pápa Pécsen mondott beszédében a nyilvánosság előtt megjegyezte, sajnálja Bálint Lajos érsek távollétét, olvasható Tibori Szabó Zoltán összefoglalójában. Aug. 17-én II. János Pál pápa a diplomáciai testület tagjai előtt kifejtette: "a magyarok szívükön viselik a szomszédos országokban élő testvéreik sorsát. Jogosan kívánják, hogy megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn velük. Ha a határok sérthetetlenek, nem kell-e ugyanúgy azt is mondanunk, hogy maguk a népek is sérthetetlenek? Sürgetően szükséges, hogy legyőzzék a többség és kisebbség közötti előítéletet vagy a múltból örökölt ellenérzéseket." Amikor úgy tűnt, hogy az erdélyi hívek a vasúti díjszabás emelése miatt nem tudnak jönni, a Szentszék felajánlotta, hogy megtéríti az utazási költséget. Végül Máriapócsra Kárpátaljáról 15 ezren, Erdélyből 20 ezren, Szlovákiából 15 ezren érkeztek. Máriapócson jelen voltak az erdélyi püspökök. Máriapócson aug. 18-án a pápa köszöntötte a magyar és a szomszédos országokból érkezett zarándokokat. E szavakkal fordul a jelen levő románokhoz: "a visszanyert lelkiismereti és vallásszabadság lehetővé teszi számotokra, hogy hiteles tanúságot tegyetek mindennapi életetekkel, jó kapcsolatot ápolva minden kereszténnyel és minden néppel, országotok kisebbségével is, hisz egész történelmetek során példát adtatok a tolerancia és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról. "A pápa emlékezetett a két évvel ezelőtti békenapi üzenetére, amelyben nyomatékosan felemelte szavát a kisebbségek jogainak, sajátos kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvük használatának védelmében. A pápa így fohászkodott: "Adja meg Isten a magyar földön és a szomszédos államok fiaiak azt a nemes lelkületet, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, s így mindnyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni a békét, amelyet kinek-kinek a jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek. " A debreceni ökumenikus istentiszteleten II. János Pál pápa szívből köszöntötte "Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, valamint az Erdélyből és a szomszédos országokból jött keresztény magyar testvéreket." Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángónak az üzenete, akik a saját, magyar nyelvű szertartások biztosításának kérésével érkeztek Magyarországra. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Nemcsak a határok, a népek jogai is sérthetetlenek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1991. augusztus 20.

A Vatikán diplomáciája és Bukarest között feszültséget okozott, hogy a váratlan vasúti áremelések miatt nem érkezhettek meg időben az erdélyi hívek. A pápa Pécsen mondott beszédében a nyilvánosság előtt megjegyezte, sajnálja Bálint Lajos érsek távollétét, olvasható Tibori Szabó Zoltán összefoglalójában. Aug. 17-én II. János Pál pápa a diplomáciai testület tagjai előtt kifejtette: "a magyarok szívükön viselik a szomszédos országokban élő testvéreik sorsát. Jogosan kívánják, hogy megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn velük. Ha a határok sérthetetlenek, nem kell-e ugyanúgy azt is mondanunk, hogy maguk a népek is sérthetetlenek? Sürgetően szükséges, hogy legyőzzék a többség és kisebbség közötti előítéletet vagy a múltból örökölt ellenérzéseket." Amikor úgy tűnt, hogy az erdélyi hívek a vasúti díjszabás emelése miatt nem tudnak jönni, a Szentszék felajánlotta, hogy megtéríti az utazási költséget. Végül Máriapócsra Kárpátaljáról 15 ezren, Erdélyből 20 ezren, Szlovákiából 15 ezren érkeztek. Máriapócson jelen voltak az erdélyi püspökök. Máriapócson aug. 18-án a pápa köszöntötte a magyar és a szomszédos országokból érkezett zarándokokat. E szavakkal fordul a jelen levő románokhoz: "a visszanyert lelkiismereti és vallásszabadság lehetővé teszi számotokra, hogy hiteles tanúságot tegyetek mindennapi életetekkel, jó kapcsolatot ápolva minden kereszténnyel és minden néppel, országotok kisebbségével is, hisz egész történelmetek során példát adtatok a tolerancia és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról. "A pápa emlékezetett a két évvel ezelőtti békenapi üzenetére, amelyben nyomatékosan felemelte szavát a kisebbségek jogainak, sajátos kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvük használatának védelmében. A pápa így fohászkodott: "Adja meg Isten a magyar földön és a szomszédos államok fiaiak azt a nemes lelkületet, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, s így mindnyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni a békét, amelyet kinek-kinek a jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek. " A debreceni ökumenikus istentiszteleten II. János Pál pápa szívből köszöntötte "Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, valamint az Erdélyből és a szomszédos országokból jött keresztény magyar testvéreket." Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángónak az üzenete, akik a saját, magyar nyelvű szertartások biztosításának kérésével érkeztek Magyarországra. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Nemcsak a határok, a népek jogai is sérthetetlenek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1991. szeptember 18.

A Temesvári Új Szó szerkesztősége felhívásban tudósított nehéz helyzetükről. Előzőleg egész sor mentési eszközhöz folyamodtak: felére csökkentették a munkatársak számát, lemondtak a telexszolgáltatásról, a színes nyomtatásról, új kiadványokat indítottak, mint a Bagoly regényújságot és annak román változatát (Bufnita), ennek ellenére csökkent a lap példányszáma. A minisztériumtól kértek segítséget, de azt a választ kapták, hogy a lapot tartsák el a magyarok. Támogatást kaptak a szegedi Délvilág és a pécsi Új Dunántúli Napló szerkesztőségétől. Adósságállományuk félmillió lejre növekedett. Segítséget kérnek az olvasóktól. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1991. szeptember 20.

Pécsen megjelent a Barátság - Prientie címen a Magyar-Román Baráti Társaság folyóirata. A magyarországi helységek közül Pécs volt ez első, amelyik testvérvárosi kapcsolatot létesített romániai várossal, Kolozsvárral. Májusban Kolozsvár népes küldöttséggel látogatott Pécsre, júniusban Mircea Dinescu írószövetségi elnök tartott irodalmi estet a városban. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

1991. szeptember 20.

Pécsen megjelent a Barátság - Prientie címen a Magyar-Román Baráti Társaság folyóirata. A magyarországi helységek közül Pécs volt ez első, amelyik testvérvárosi kapcsolatot létesített romániai várossal, Kolozsvárral. Májusban Kolozsvár népes küldöttséggel látogatott Pécsre, júniusban Mircea Dinescu írószövetségi elnök tartott irodalmi estet a városban. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

1992. augusztus 20.

A Rompres jelentette: Funar pécsi látogatásra kapott meghívást. A pécsi Polgármesteri Hivatal pontosított: minden tesvérvárosnak küldtek meghívót egy nevelésügyi konferenciára. Kolozsvárról a Polgármesteri Hivatal válaszolt: sem a polgármester, sem a városi tanácsosok nem tudnak elmenni, de szakemberekből álló küldöttség létrehozását mérlegelik. A Rompres ezt ferdítette úgy, hogy Funart meghívták Pécsre. /T, Sz. Z.: Pécsi pontosítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1992. augusztus 20.

A Rompres jelentette: Funar pécsi látogatásra kapott meghívást. A pécsi Polgármesteri Hivatal pontosított: minden tesvérvárosnak küldtek meghívót egy nevelésügyi konferenciára. Kolozsvárról a Polgármesteri Hivatal válaszolt: sem a polgármester, sem a városi tanácsosok nem tudnak elmenni, de szakemberekből álló küldöttség létrehozását mérlegelik. A Rompres ezt ferdítette úgy, hogy Funart meghívták Pécsre. /T, Sz. Z.: Pécsi pontosítás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1992. szeptember 24.

Szept. 24-én Keszthelyi András pécsi egyetemi oktató édesapja kocsijával Romániába akart utazni. A román határőrizetei szervek arra hivatkozva, hogy a kocsi nem az övé, megtagadták a beléptetését. Szóváltás kerekedett köztük, a román határőrök megpróbálták őt és útitársát kirángatni az autóból. Az útitárs gázt adott, magyar területre érve beszámoltak a történtekről. A magyar határőr felszólította őket a visszatérésre azzal, hogy biztonságukat személyesen szavatolja, velük lesz az eljárás során. Amint visszaértek román területre, Keszthelyi Andrást bevitték egy szobába, ahol öt egyenruhás megverte, majd bepecsételték útlevelébe, hogy egy évig nem léphet be Románia területére. Ide nem kísérte el a magyar határőr, majd a magyar határőröktől azt a tanácsot kapta, hogy forduljon a Külügyminisztériumhoz. Keszthelyi András Kolozsvárról települt át Magyarországra, előzőleg az Ellenpontok című erdélyi szamizdat munkatársa volt. 1982-ben őrizetbe vették, majd rákényszerítették, hogy hagyja el Romániát. Feltartóztatása esetleg nem pusztán autótulajdonlási kérdés volt. /Beszélő (Budapest), okt. 10./

1992. december 17.

Tőkés László nyílt levéllel fordult az Iliescu elnököt tiszteletbeli tagjává fogadó Pécsi Magyar-Román Baráti Társasághoz. Iliescu elnök bűnpártoló magatartást tanúsít az antiszemitizmusra emlékezető nacionalista uszító propaganda iránt, néma cinkosa az 1990 márciusi marosvásárhelyi véres eseményeknek. A társaságban való jelenléte megcsúfolása a népek barátságának. /Magyar Fórum, dec. 17./

1993. március 19.

Octavian Buracu, Kolozs megye volt prefektusa, az Interetnikus Párbeszéd Szövetségének elnöke Pécsre látogatott, ahol nyilatkozott a Funar elleni aláírásgyűjtésről. A kolozsvári polgármester törvénysértéseiről konkrét adatok vannak, ennek ellenére az aláírásgyűjtéssel nem lehet Funart megbuktatni, mert a többség elhitte Funar hazug propagandáját, mögötte áll. /U. T.: Funar nem tiszteli a jogot. = Népszabadság, márc. 19./

1993. július 1.

Tordaszentlászlón negyedik alkalommal rendezték meg Szent László napján a kórusfesztivált, amely a régió dalárdáinak, templomi kórusainak évi megmérettetése volt. Huszonöt magyar kórus gyűlt össze közelebbről vagy távolabbról, Szlovákiából, Pécsről, Kolozsvárról, Bánffyhunyadról, Nagyenyedről és még sok településről. A zenei anyanyelv megtartó erejében bízva énekeltek a kórusok. /Kisgyörgy Réka. "Fogadd el hálaénekünk?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1993. július 1.

Tordaszentlászlón negyedik alkalommal rendezték meg Szent László napján a kórusfesztivált, amely a régió dalárdáinak, templomi kórusainak évi megmérettetése volt. Huszonöt magyar kórus gyűlt össze közelebbről vagy távolabbról, Szlovákiából, Pécsről, Kolozsvárról, Bánffyhunyadról, Nagyenyedről és még sok településről. A zenei anyanyelv megtartó erejében bízva énekeltek a kórusok. /Kisgyörgy Réka. "Fogadd el hálaénekünk?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1993. augusztus 10.

Szabó Károly, a pécsi Magyar-Román Baráti Társaság alapítója és tagja, a társaság román nyelvű kiadványainak szerkesztője Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban megtartott sajtóértekezletén elmondta, aug. 26. és 29. között Pécsett magyar-román polgári fórumot rendeznek, hogy előmozdítsák a két nép megbékélését. /Mag Péter, Bukarest: Magyar-román polgári fórum Pécsett. = Népszabadság, aug. 10./

1993. augusztus 10.

Szabó Károly, a pécsi Magyar-Román Baráti Társaság alapítója és tagja, a társaság román nyelvű kiadványainak szerkesztője Bukarestben, a Magyar Kulturális Központban megtartott sajtóértekezletén elmondta, aug. 26. és 29. között Pécsett magyar-román polgári fórumot rendeznek, hogy előmozdítsák a két nép megbékélését. /Mag Péter, Bukarest: Magyar-román polgári fórum Pécsett. = Népszabadság, aug. 10./

1993. augusztus 21.

Bíró István, a Bolyai Nyári Akadémia fő szervezője foglalta össze a történteket. Az anyagi fedezetet az erdélyi magyar történelmi egyházak és az anyaország /Művelődési és Közoktatási Minisztérium/ vállalták. A tanítók továbbképzési programját a békéscsabai Tanítóképző Főiskola, az óvónőkét a hajdúböszörményi Óvónőképző Főiskola, a magyar irodalom, biológia és testnevelési tanfolyam anyagát a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a történelemtanárokét a pécsi Janus Pannonius Egyetem, az ének-, zene-, és rajztanárok oktatását a Magyar Művelődési Intézet, a matematika, fizika, kémia anyagát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság vállalta, így tovább - mindegyiknek volt gazdája. Jövőre is megszervezik a Bolyai Nyári Akadémiát. /Gyarmath János: A Bolyai Nyári Akadémia tapasztalataiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

1993. augusztus 27.

Háromnapos magyar-román polgári fórum kezdődött aug. 27-én Pécsett, a Magyar-Román Baráti Társaság rendezésében. A megbeszélések témája a hétköznapi nacionalizmus. Iliescu elnök levélben üdvözölte a tanácskozást, kifejtve, hogy Románia példamutatóan oldotta meg a kisebbségek problémáit. /Magyar Hírlap, aug. 28./

1993. augusztus 29.

Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget aug. 29-én Pécsett a magyar-román polgári fórum. A nyilatkozat a két ország közötti alapszerződés mielőbbi létrehozását kéri, felhívja a politikai erőket, hogy tartózkodjanak a szélsőséges megnyilvánulásoktól, újítsa fel munkáját az iskolai történelemkönyveket vizsgáló vegyes bizottság. Elhatározták, hogy jövőre Kolozsváron rendeznek találkozót. /Pesti Hírlap, aug. 30./

1993. szeptember 25.

Jeszenszky Géza külügyminiszter a Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy Romániában él a Magyarország után második legnagyobb magyar közösség. A két ország között növekvőek a gazdasági kapcsolatok, jelentős az utasforgalom. Jeszenszky bemutatta az 1990 utáni magyarországi kedvez változásokat. Szerinte több szó esik a két ország közötti feszültségről, mint a két ország kapcsolatai terén mutatkozó biztató jelekről. A két ország közötti katonai bizalomerősítés területén példamutató eredmények születtek, mindenekelőtt a nyitott égbolt egyezmény. Mintegy ezer romániai székhelyű vegyesvállalat működik. Megnyíltak a kulturális intézetek. Pécsett aktív a Magyar-Román Baráti Társaság, Kolozsváron az Interetnikai Társaság, illetve a bukaresti Dialógus Csoport. A két ország között nincs határvita. Az 1947-es békeszerződés idején a Romániában élő magyar kisebbség a maihoz képest jóval több iskolával, intézménnyel és vagyonnal rendelkezett. 1947-ben még működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széles körben érvényesült a kétnyelvűség. Jelenleg az RMDSZ józan, felelősségteljes politikát folytat. Jeszenszky Géza nem érti, hogy az RMDSZ által készített, Romániában az Európa Tanácsba felvételével kapcsolatos memoranduma miért váltott ki olyan heves kritikákat. A külügyminiszter nagyon fontosnak tartja a két ország közötti viszony rendezését, de lehetetlennek érzi, hogy a két országban élő magyar, illetve román kisebbség feje fölött, megkérdezésük nélkül próbálják a viszonyt javítani. - Rendkívül sürgető feladat a határátkelőkön kialakult helyzet megváltoztatása. Míg Magyarországon az utas perceket, legrosszabb esetben fél órákat tölt el, a román oldalon a személyforgalom több órát, a teherforgalom napokat igényel. Új átkelőhelyeket kell nyitni, pontosabban a kommunista rendszerben megszüntetett átkelőhelyeket újból megnyitni. Ugyancsak szükséges a diktatúra idején bezárt főkonzulátus újramegnyitása. Sok még a teendő. A két néptörténelmének dokumentumait kutathatóvá kell tenni, a történelmi emlékeket meg kell becsülni. /Orvosolni kell a vélt vagy valós panaszokat. A magyar külügyminiszter nyilatkozata a Rompres hírügynökségnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

1993. szeptember 25.

Jeszenszky Géza külügyminiszter a Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatában kiemelte, hogy Romániában él a Magyarország után második legnagyobb magyar közösség. A két ország között növekvőek a gazdasági kapcsolatok, jelentős az utasforgalom. Jeszenszky bemutatta az 1990 utáni magyarországi kedvez változásokat. Szerinte több szó esik a két ország közötti feszültségről, mint a két ország kapcsolatai terén mutatkozó biztató jelekről. A két ország közötti katonai bizalomerősítés területén példamutató eredmények születtek, mindenekelőtt a nyitott égbolt egyezmény. Mintegy ezer romániai székhelyű vegyesvállalat működik. Megnyíltak a kulturális intézetek. Pécsett aktív a Magyar-Román Baráti Társaság, Kolozsváron az Interetnikai Társaság, illetve a bukaresti Dialógus Csoport. A két ország között nincs határvita. Az 1947-es békeszerződés idején a Romániában élő magyar kisebbség a maihoz képest jóval több iskolával, intézménnyel és vagyonnal rendelkezett. 1947-ben még működött a Bolyai Egyetem, kiterjedt magyar iskolahálózat volt, széles körben érvényesült a kétnyelvűség. Jelenleg az RMDSZ józan, felelősségteljes politikát folytat. Jeszenszky Géza nem érti, hogy az RMDSZ által készített, Romániában az Európa Tanácsba felvételével kapcsolatos memoranduma miért váltott ki olyan heves kritikákat. A külügyminiszter nagyon fontosnak tartja a két ország közötti viszony rendezését, de lehetetlennek érzi, hogy a két országban élő magyar, illetve román kisebbség feje fölött, megkérdezésük nélkül próbálják a viszonyt javítani. - Rendkívül sürgető feladat a határátkelőkön kialakult helyzet megváltoztatása. Míg Magyarországon az utas perceket, legrosszabb esetben fél órákat tölt el, a román oldalon a személyforgalom több órát, a teherforgalom napokat igényel. Új átkelőhelyeket kell nyitni, pontosabban a kommunista rendszerben megszüntetett átkelőhelyeket újból megnyitni. Ugyancsak szükséges a diktatúra idején bezárt főkonzulátus újramegnyitása. Sok még a teendő. A két néptörténelmének dokumentumait kutathatóvá kell tenni, a történelmi emlékeket meg kell becsülni. /Orvosolni kell a vélt vagy valós panaszokat. A magyar külügyminiszter nyilatkozata a Rompres hírügynökségnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

1993. október 9.

A kolozsvári Interetnikai Társaság bírósági keresetet adott be Gheorghe Funar polgármester ellen hatalommal való visszaélés és az alkotmány biztosította szabad anyanyelvhasználat súlyos megszegése vádjával, mert betiltotta a Kolozsváron járt pécsi önkormányzati küldöttséggel való találkozót meghirdető plakátot azon a címen, hogy a román nyelvű szövegben az egyesület szó magyarul és németül is szerepelt, tájékoztatta az MTI-t Octavian Buracu elnök. Előzőleg már a bíróság hatályon kívül helyezte a magyar nyelvű plakátok kifüggesztését megtiltó 1992-es 27/721-es polgármesteri rendeletet, de Funar ezt nem vette figyelembe. A kolozsvári Állami Magyar Opera pedig amiatt tiltakozott, hogy a polgármester továbbra is tiltja a magyar nyelvű műsorplakát kiragasztását. /Sz. K.: Még mindig tilos a kétnyelvű plakátok kifüggesztése! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1994. augusztus 22.

A határokon túli magyar iskolák földrajz- és történelemtanárai részére kéthetes továbbképző tanfolyamot tartott a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem. /Népszabadság, aug. 22./

1994. augusztus 30.

Fülei-Szántó Endre pécsi egyetemi tanár 1986-tól 1990-ig vendégprofesszor volt a bukaresti egyetemen. Ezekről az évekről szól megjelent naplója: Fortélyos fogságban. Egy vendégtanár pszichológiai kalandja a Balkánon /Pannónia Kiadó, Pécs/. A könyv leggyakoribb szavai: megfigyelés, besúgás, lehallgatás, rejtőzés. /Magyar Nemzet, aug. 30./

1994. október 8.

Iliescu elnök okt. 8-án népes kíséretével megjelent és beszédet mondott Brassóban, a román-magyar polgári fórumon, amelyet a pécsi Román-Magyar Baráti Társaság szervezett. Kifejtette, hogy az ellentétek, a feszültségek a két nép, a két ország között mesterségesek, hiszen nincs rá komoly ok. A kisebbségi problémák megoldására nem lehet egységes modellt találni. Ismét elmondta, hogy Romániában az európai normákat meghaladó megoldásokat alkalmaznak. Iglói Zoltán, a Magyar-Román Baráti Társaság elnöke kiemelte: szükséges, hogy ne a többség döntse el, mi jó a kisebbségnek, hanem maga az érdekelt kisebbség. Smaranda Enache felszólalásában azt ajánlotta, hogy az európai normákat minimumnak kellene tekinteni. Végül a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. Vita alakult ki egy mondatról, mely szerint pozitívnak tartják, hogy a szélsőséges erők a magyar választáson vereséget szenvedtek, ám sajnálatos, hogy ilyen erők részt vesznek a román kormányban. Szavazás után a többség elvetette ezt a megfogalmazást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11., Magyar Nemzet, okt. 10./

1994. december 23.

Kolozsváron a néprajz szakos hallgatók 1993 májusában alakították meg a Néprajzi Szakosztályt a KMDSZ-en /Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ belül, Hantz Péter, akkori KMDSZ-elnök javaslatára. A kolozsváriak csatlakoztak az 1992-ben Magyarországon hivatalos bejegyzést nyert Magyar Néprajz Szakos Hallgatók Egyesületéhez /MNE/. A kolozsváriak nyári, moldvai szakmai gyakorlatán a debreceni és a budapesti kollégák is részt vettek, a csángók körében végzett gyűjtés gazdag tapasztalatokat eredményezett. 1993 nyarán részt vettek az erdélyiek egy esztergomi vallási néprajzi konferencián, majd a pécsiek által szervezett szigetközi gyűjtésen. 1993. okt. 15-17-e között 71 hallgató vett részt Illyefalván a Magyar Néprajz Szakos Hallgatók II. Nemzetközi Konferenciáján, melyre Magyarországról, Vajdaságból, Ausztriából és Kanadából is érkeztek. A szakosztály jó kapcsolatot tart fenn a Kriza János Néprajzi Társasággal. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

1994. december 23.

Kolozsváron a néprajz szakos hallgatók 1993 májusában alakították meg a Néprajzi Szakosztályt a KMDSZ-en /Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ belül, Hantz Péter, akkori KMDSZ-elnök javaslatára. A kolozsváriak csatlakoztak az 1992-ben Magyarországon hivatalos bejegyzést nyert Magyar Néprajz Szakos Hallgatók Egyesületéhez /MNE/. A kolozsváriak nyári, moldvai szakmai gyakorlatán a debreceni és a budapesti kollégák is részt vettek, a csángók körében végzett gyűjtés gazdag tapasztalatokat eredményezett. 1993 nyarán részt vettek az erdélyiek egy esztergomi vallási néprajzi konferencián, majd a pécsiek által szervezett szigetközi gyűjtésen. 1993. okt. 15-17-e között 71 hallgató vett részt Illyefalván a Magyar Néprajz Szakos Hallgatók II. Nemzetközi Konferenciáján, melyre Magyarországról, Vajdaságból, Ausztriából és Kanadából is érkeztek. A szakosztály jó kapcsolatot tart fenn a Kriza János Néprajzi Társasággal. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

1996. június 23.

Jún. 21-23-a között Gyulafehérvár és Nagyenyed volt a házigazdája a IV: Román-Magyar Polgárfórumnak. A pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság, valamint a gyulafehérvári és nagyenyedi filiálék szervezte találkozó fő támogatói a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, a budapesti Nyitott Társadalom Alapítvány, továbbá a két város polgármesterei. A témakör: Történelmi megbékéléssel Európába. A megnyitón üdvözlő beszédet mondott Ioan Rus ügyvéd, Fehér megyei prefektus, Ivan Truter, a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának ügyvezető titkára, Gheorghe Fulga elnöki tanácsos pedig Iliescu elnök üdvözletét tolmácsolta, Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter üzenetét Alföldi Jenő nagykövetségi első tanácsos olvasta fel. Az elfogadott zárónyilatkozat szerint a jövőben tovább kívánják erősíteni azt, hogy az "egyszerű emberek" tudatosan vegyenek részt a két nép barátságát szolgáló közéleti munkában. Ugyanakkor szorgalmazni fogják az államközi polgári kapcsolatokra vonatkozó új törvények meghozatalát, mert egy még érvényes 1924-es törvény alapján a határokon átnyúló polgári szervezetek törvényes működéséhez kormányengedély szükséges. /C. Kiss Ilona: Együtt Európába - volt a jelszó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

1996. július 25.

A kolozsvári Kós Károly Kamarakórus Magyar Zita vezényletével másodszor vett részt Pácsen a Kamarakórus Fesztiválon és elnyerték a pécsi rádiónak a legjobb határon túli magyar kórust megillető díját. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

1996. szeptember 16.

Magyarországon több helyen volt tüntetés az alapszerződés aláírása ellen. A Temesváron aláírtnál igazságosabb, a valódi megbékélést szolgáló megegyezésért tüntettek Pécsett szept. 16-án a parlamenti ellenzéki pártok és a MIÉP, a tüntetés szónoka Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány kultuszminisztere volt. Hangsúlyozta, hogy a résztvevőket nem a gyűlölet, hanem a szolidaritás hozta össze, amelyet nemcsak a romániai magyarok, hanem a románok iránt is éreznek. A tüntetés résztvevői között aláírásokat gyűjtöttek az alapszerződés ratifikálása ellen. A MIÉP reméli, hogy sikerül százezer aláírást összegyűjteni és ezzel népszavazást kezdeményezni az alapszerződés parlamenti jóváhagyását megakadályozni. Tiltakozó megmozdulás volt Karcagon, ugyancsak szept. 16-án és Miskolcon és is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18., Népszabadság, szept. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-315




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998