udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. december 19.

Az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ hetilapnak nyilatkozott Mihály Sándor, Cseresznyés Pál védőügyvédje: a Maros megyei törvényszék mindeddig nem indokolta meg ítéletét, holott azt a kihirdetést követő egy hónapon belül meg kellett volna tennie és felküldeni a Legfelsőbb Törvényszékhez. Csak ezután lehet fellebbezni. /A nyilatkozatot idézi: Pesti Hírlap, dec. 19./ Cseresznyés Pált 1992. júl. 7-én ítélték 10 évre, aug. 7-éig kellett volna elkészíteni az indoklást.

1994. április 12.

Ápr. 12-én a Pete-Csengersima határátkelőhelyre látogatott Szatmár megyei útja során Vacaroiu miniszterelnök. Megállapította, hogy korszerűsíteni kell a határátkelőt. /Új Magyarország, ápr. 13./

1998. január 22.

Egyetlen szervezet vagy hivatal sem tesz annyit Szatmár megyében a cigánygyermekek felkarolásáért, mint a római katolikus egyház keretében működő Caritas. Vezetőjének, Schupler Tibor atyának már-már szenvedélye a velük való törődés. Évek óta kiválóan működik Erdődön és Nagykárolyban a cigányóvoda, a csedregi és túrterebesi romagyerekek iskola előtti oktatása. A Caritas segítségével szakképzett nevelők tanítják a gyermekeket. A Caritas segítségével óvodahálózat létesül, Sárközújlakon és Szakaszon az elmúlt napokban indult be 20-20 gyermekkel, Petén február elsejétől. /Sike Lajos: Program cigánygyermekekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1999. december 7.

A ploiesti-i táblabíróság elutasította az első fokon 11 évi börtönbüntetésre ítélt két magyar kamionsofőr fellebbezési kérelmét. Debreczeni Ferencet és Ulicsnyi Ferencet csempészés, sikkasztás, lopás, valamint a vámtörvények megsértése miatt ítélték a súlyos büntetésre. A két sofőr másfél évvel ezelőtt a magyar-román határ borsi vámparkolójában hagyta azt a kamiont, amellyel nagy mennyiségű kávét szállítottak Romániába, s a kocsinak másnap már csak hűlt helyét találta. Az ügyben első fokon hat személyt ítéltek el. A két magyar állampolgár mellett egy magyar nemzetiségű román állampolgár szintén 11 évi börtönbüntetést kapott, a többi vádlottra ennél jóval enyhébb ítéletet szabtak ki. Szász Zita védőügyvéd elmondta: fellebbezést nyújt be a román Legfelsőbb Bíróságnál. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után tíz fellebbviteli tárgyalást is meghirdettek, majd elhalasztottak, mire az elutasító döntés megszületett. A szintén magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián jelenleg is egy romániai börtönben sínylődik, noha az évek óta zajló meghurcoltatás következtében elméje gyakorlatilag elborult. Román vámtisztek jogosulatlan intézkedésének állt ellen a petei határátkelőnél, emiatt ráfogták: okozója az egyik vámos napokkal később elszenvedett, maradandó károsodást okozó agyvérzésének, amelyet orvoskonzíliumi közreműködéssel hoztak összefüggésbe az incidenssel. A fiatalember nyilvánvalóan bűnbak, akitől az "áldozat" hozzátartozói csillagászati összegeket követelnek fájdalomdíjként. A kézdivásárhelyi magyarok ügye közismert. Az ún. Agache-per egyenes folytatása azon nacionalista indíttatású, kimondottan politikai hátterű megtorlásoknak, amelyeket az oroszhegyi és zetelaki elítéltek, illetve Cseresnyés Pál és társai szenvedtek el az 1989-es Hargita megyei, illetve az 1990-es marosvásárhelyi események után. /Magyarellenes perek Romániában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./

1997. május 7.

Máj. 7-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés és a kormányzati tistségviselők szokásos heti tanácskozását. Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt az általa vezetett négytagú RMDSZ-küldöttség máj. 4-6-a között Szlovákiában tett látogatásáról, az ott szerzett tapasztalatokról. Rámutatott arra, hogy a szlovákiai magyarok, általában a kisebbségi sorban élő magyarok, ha más-más helyzetből is, de ugyanazokkal a köznapi gondokkal szembesülnek. A közép-európai országok előtt ? és ezt a szlovákiai látogatás során, a galántai lakossági fórumon is elmondotta a szövetségi elnök egyetlen járható út van: csatlakozni az euroatlanti szervezetekhez. Ehhez azonban tette hozzá fel kel számolni az etnikai feszültségforrásokat, azaz elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. Ezzel kapcsolatban Duray Miklós, az Együttélés elnöke úgy fogalmazott, hogy Szlovákia a jelenlegi állapotában alkalmatlan a NATO- és az EU-csatlakozásra, de reményét fejezte ki, hogy Szlovákiában is olyan változásokra kerül sor, mint Romániában a tavalyi választások nyomán. "Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam, majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együttkormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e, vagy csupán múló pillanat" ? fejezte be a szlovákiai látogatásról szóló beszámolóját Markó Béla. - A továbbiakban a kormányzati tisztségviselők beszámoltak tárcájuk aktuális feladatairól, az eltelt időszakban történt jelentősebb eseményekről. Szó esett a tanügyi törvény módosításának kérdéséről, az alternatív tankönyvek kilátásairól, ezek esetleges magyar fordításáról, megyei tanfelügyelők kinevezéséről; a nagyvállalatok struktúraváltásával, a gazdasági reformmal járó munkaügyi és szociális gondok orvoslásának módozatairól; az RMDSZ-t politikai pártként megillető költségvetési támogatás, illetve a Nemzeti Kisebbségi Tanácson keresztül a Szövetségnek járó támogatás véglegesen még mindig nem tisztázódott kérdéséről; a közhasznú munkálatokat felügyelő területrendezési tárca által aláírt, a határokon átnyúló gazdasági fejlesztésre és kooperációra vonatkozó egyezményről, amelynek értelmében EU-segédlettel korszerűsítik a petei határátkelőhelyet, továbbá a CREDO-program megkezdéséről a határ menti ukrán és román falvak útjainak kövezésére, víz- és villanyellátására; a kulturális folyóiratok költségvetési támogatásának csekély mértékéről; a keddi kormányülésen hozott különböző döntésekről, illetve döntéselőkészítésről, az útadóról, a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanya építkezésének leállításáról, a 69-es helyhatósági törvény készülő módosításáról és más időszerű tennivalókról a koalíciós kormány közös programjának megvalósítása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8., 1022. sz./

2000. február 8.

Gheorghe Miclaus Szatmár megyei tanácselnök Nyíregyházára utazott, ahol kollégájával, Helmeczy Lászlóval találkozott. A tárgyalás előterében a két megye közötti kapcsolatok továbbfejlesztése állt Az elmúlt héten Nyíregyházán folytatódott a Szatmárnémetiben elkezdődött, regionális fejlesztéssel, határ menti együttműködéssel foglalkozó szeminárium, amelyen a két város tanácsi alkalmazottai, önkormányzati képviselői vettek részt. Kiemelkedő jelentőségűek a közös nemzetközi pályázatok, a szakmai tapasztalatcserék, a környezetvédelmi és területrendezési tervek összehangolása, és jelentős a csengeri Ady Endre Gimnázium és a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Kollégium közös programja is. Szó esett a Szatmárnémeti és Nyíregyháza közötti régi vasút újbóli üzembe helyezése, valamint a Pete és Vásárosnamény közötti út megépítése. A tárgyalópartnerek a testvérmegyei kapcsolat létrehozásának a lehetőségét is szóba hozták. /Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye "testvéri" kapcsolatra készül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 8./

2000. június 13.

Bukarestben a Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett a magyar állampolgárságú Kristóf József Flórián ügyében. Kolozsi Árpád ügyvéd szerint a sértett fél ügyvédje etnikai síkra terelte a pert. Az erősen leromlott egészségű, rossz idegállapotú fiatalember jelenleg a rahovai fegyházban van. A magyar konzul közbenjár, hogy mihamarabb hazavihessék. Mint ismeretes, Kristófot gyilkossági kísérlettel, hatósági személy ellen elkövetett erőszakkal és tiltott határátlépéssel vádolták. Első fokon 9,5 év szabadságvesztésre ítélték, majd a nagyváradi területi Ítélőtábla bírái tavaly december 6-án hozott határozatukban négy évre csökkentették büntetését. A 29 éves fiatalember már több mint két és fél éve van börtönben. A rácsok mögött töltött évek megviselték az idegrendszerét. Hol magába fordult, hol dühroham tört ki rajta. Az utolsó nagyváradi tárgyaláson ott volt Soltész Levente magyar konzul is, mert a család közbenjárását kérte, hogy hazavihesse a beteg embert. A tárgyalás után az ügyvéd irodájában gyűltek össze, Kristóf lement cigarettáért, ám megszökött. A borsi vámnál érték utol. A vádirat szerint a fiatalember a Szatmár megyei petei határátkelőnél kilépésre jelentkezett 1995. szept. 21-én. A vámos, N. V. közölte vele: ellenőrizni szeretnék, mert úgy értesültek, hogy kábítószer és fegyverek vannak nála. Mikor a vámos kinyitotta a csomagtartót, a fiatalember rátaposott s gázpedálra, s vonszolta magával a hivatalnokot, míg az le nem zuhant. A férfi kórházba került, félig lebénult, a bukaresti Törvényszéki Orvostani Intézet jelentése szerint részben az esés következtében. Kristófot hónapok múlva egy németországi repülőtéren fogták el, miután a román hatóságok az Interpollal köröztették. A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete hét év szabadságvesztés, s minden bizonnyal jóváhagyták a másodfokon megítélt egymilliárd lejes erkölcsi kártérítést is. /Zámbó Sipos Mónika: Hét évet kapott Kristóf. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2000. július 10.

A Szatmár Megyei Múzeum szeptemberben immár második alkalommal vesz részt az Erdély középkori egyházi építészete elnevezésű tudományos tanácskozáson, amelyet ezúttal Nyíregyházán tartanak. Októberben Szatmárnémetiben lesz a Demokrácia - utópia és valóság között a XIX-XX. századi Közép- és Délkelet-Európában elnevezésű szimpózium, a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával, a hazaiak mellett magyarországi, moldovai, ausztriai, olaszországi, horvátországi, lengyelországi és csehországi muzeológusok, tudományos kutatók részvételével. 2001-ben lesz a Zsidó közösségek Közép-Európában, beilleszkedés és hagyománytisztelet című tanácskozás. A múzeum régészei idén a piskolti, petei, lázári ásatások folytatását tervezik. Készül a 100 éve született Litteczky Krausz Ilona munkásságát bemutató katalógus (a novemberi emlékkiállítással párhuzamosan). A múzeum tudományos tanácsának egyik alelnöke dr. Bura László. /Rendezvények, kutatási tervek a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./

2000. szeptember 26.

Két új átkelő nyílik meg a román-magyar határon: október 30-ig megindulhat a forgalom a Temes megyei Csanád (Cenad)-Kiszombor és a Bihar megyei Érmihályfalva (Valea lui Mihai)-Nyírábrány határátkelőkön - jelentette be a román külügyminisztérium. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőnél megindul a nemzetközi személyforgalom is. Új határátkelőket nyitnak később majd a Szatmár megyei Csanálos (Urziceni) és Vállaj, valamint a Bihar megyei Székelyhíd (Sacuieni) és Létavértes között. A tervbe vett új határátkelők megépítéséhez Románia és Magyarország felhasználja a nemzeti PHARE-programok keretében rendelkezésre álló, a román-magyar határ menti együttműködés fejlesztését szolgáló EU-alapokat is. /Új átkelők a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2001. április 3.

A következő évtől Bihar megyével együtt fog Szatmár megye PHARE - CBC pénzekre pályázni, a két partiumi terület 125 ezer eurót célozhat meg pályázataival. Mircea Ardelean, a megyei tanács alelnöke elmondta, három tervük támogatására fordítják majd a megyébe érkező támogatást. A petei átkelő folytatásaként kértek pénzt a Fabricii úti felüljáró megépítésére, továbbá a Túr és a Kraszna ökológiai rendszerének újjáépítésére, illetve a víztisztító Avasfelsőfaluig való kiterjesztésére. Az alap pénzeiből, 1996 óta 4,2 milliót költött el Szatmár megye, árvízvédelemre és regionális fejlesztésre. /125 ezer eurón osztoznak jövőre. Szatmár Biharral pályázik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 3./

2002. július 6.

Kulcsár Székely Attila, a szatmári színház Harag György Társulatának egyik legsokoldalúbb fiatal színésze az utóbbi hónapokban a Caritas szervezet erdődi és petei tanulóházaiban nemrég beindult drámapedagógiai foglalkozásokat vezeti. Munkájának eredményeként mostanra két, hátrányos szociális helyzetű kiskorúakból kinevelt színjátszó csoport működik a megyében. Ezek egyike (a petei) szinte teljes egészében szellemi fogyatékosnak minősített gyerekekből áll. Munkáját Kulcsár Székely Attila leginkább a drámapedagógia egy rájuk szabott változatának nevezné. /Báthory Éva: Kulcsár Székely Attila: Drámapedagógiai foglalkozások - hátrányos helyzetű gyermekek között. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./

2002. július 16.

A román és a magyar illetékesek Aradon jóváhagyták azokat a terveket, amelyek megvalósításához az idén az Európai Unió 10 millió euró vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt a Phare-program határokon átnyúló együttműködési fejezetében. A jóváhagyott tervek szerint Magyarországon a Phare-programból 2,11 millió eurót utalnak ki a Nyírbátor és a Vallaj-Csanálos határátkelő közötti új út építésére. A román kormány a közelmúltban döntött arról, hogy a Vallaj-Csanálos határátkelőt megnyitják a nemzetközi utasforgalom előtt. Az Európai Unió további 2,88 millió eurót ad Magyarországnak a határtérségben megvalósítandó különféle gazdasági fejlesztésekre, kisebb tervekre. Romániában az aradi nemzetközi vásárközpont felépítését támogatja az EU 2 millió euróval. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőhöz vezető vasúti felüljáró építésére 2,5 millió euró támogatás jut, 500 ezer euróval pedig kisebb projektek megvalósítását segítik. A nagyberuházások esetében a költségek legkevesebb 25 százalékát a kedvezményezett országoknak kell biztosítaniuk. /Román-magyar határ menti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2002. december 2.

Gazda László országgyűlési képviselő, akit pár hete a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökévé választottak, az elmúlt napokban Szatmárnémetiben járt. Mindkét félnek fontos a Vállaj - Csanálos határátkelő mielőbbi megnyitása, a Csengersima - Pete határátkelő felé vezető út mielőbbi korszerűsítése, a vasúti forgalom újraindítása (akár Ágerdőmajornál, akár Csengernél). Lehetőséget lát a közös vizek szabályozása és hasznosítása, kisrégiók közös vízellátása és szennyvíztisztítása, a termálvizek és más természeti, valamint néprajzi értékek, népi hagyományok hasznosítása, valamint az erre épülő kerékpáros és lovas turizmus területén. A jól felszerelt nyíregyházi felsőoktatásnak lehetősége volna mezőgazdasági, környezetgazdálkodási vagy más kihelyezett tagozatot létesíteni Szatmárnémetiben, ám ehhez a befogadási igénynek nyilvánvalóbbnak kellene lenni az itteni magyarság részéről. /Sike Lajos: A Szabolcs-Szatmár Megyei Közgyűlés elnöke szerint: Nyíregyháza támogatná a szatmárnémeti magyar felsőoktatást! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

1998. október 14.

A Kárpátok-Eurorégió vezetői a múlt héten Nyíregyházán tanácskoztak. A hatékonyabb együttműködés érdekében új, koncepcionális javaslatok születtek, amelyek célja, hogy a tagországok Európai Unióhoz való csatlakozását meggyorsítsák - hangoztatta Piotr Helinski, a régió titkárságának lengyel vezetője. - Az ukrán kormány megbízta a kárpátaljai közigazgatást, hogy dolgozza ki egy magyar?ukrán gazdasági övezet megvalósításának tervét - jelentette be Szergej Usztics, a kárpátaljai adminisztráció vezetője. Hozzátette: sokat várnak Kucsma ukrán elnök október végi magyarországi látogatásától, lényegesnek tartják a magyar nemzetiséggel való törődést. - Gheorghe Micolaus, a Szatmár Megyei Tanács elnöke arról szólt, hogy a PHARE?CBC-program keretében több, határokon átnyúló projektet dolgoznak ki. Mindkét oldalon bővítik a Csengersima és Pete közötti határátkelőt, román részről elindították Vállaj és Csanálos között egy állandó határátkelő megnyitásának engedélyezési eljárását. Elmondta azt is: október 5-én Szatmáron egy olyan közigazgatási főiskolát nyitottak, amelyben román, magyar és német nyelven folyik az oktatás. /Növelni kell a Kárpátok?Eurorégió hatékonyságát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2003. február 19.

Ritka az olyan személyszállító mikrobusz, amelyik átcsúszik a petei határátkelő rendészeinek ellenőrzésén, csak minden tizedik járművet engedik át. A sofőrök szerint a határrendészek indoklásai mondvacsináltak, legtöbbször belső rendelkezésre hivatkozva utasítják el az országból való kiléptetést. Sok esetben harminc napra elegendő valutát kérnek egy-egy utastól annak ellenére, hogy a törvény elegendőnek tart ötnapi ellátásra elég készpénzt, és belekötnek az utasok hovatartozásába is. Vasile Ardelean, a Szatmár megyei határrendészet vezetője szerint szó sincs önbíráskodásról, munkatársai "a törvényt alkalmazzák azokkal szemben, akik nem vetnek jó fényt az országra külföldön". A 8 + 1 személyes mikrobuszokat visszafordítják, mert az idén életbe lépett 105-ös törvény szerint ezek utasszállításra nem használhatóak. /Princz Csaba: Önkényeskednek a határrendészek, vagy védik az országképet? Vesztegzár a határon: Tízből csak egy mikrobusz jut át a petei átkelőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./

2003. február 26.

Öt pályázatot nyert meg a tavalyi évben Börvely önkormányzata - többek között a Pro Hungaricus Alapítvány által meghirdetettet -, amelynek révén 2500 darab könyvvel gazdagodott a napokban a község könyvtára. Tavaly az interneten figyelt fel Fosztó Zoltán alpolgármester a Pro Hungaricus Alapítvány pályázatára. Elkészítették egy jegyzéket, amelyben feltüntettékk azoknak a kiadványoknak a címét, amelyeket szerettek volna megkapni. Egy idő múlva értesítést kaptak arról, hogy beadványuk pozitív elbírálásban részesült. A szállítmány nemrégiben megérkezett. Már decemberben át akarták hozni az egészet, Peténél azonban nem engedték át őket, így a múlt héten Borsnál hozták be a könyveket. Börvely község könyvtárának eddig körülbelül tizenkétezer könyve volt, így a Magyarországról hozottakkal együtt körülbelül tizenötezer darabjuk lesz. /Simon Levente: Börvely: Kétezer-ötszáz magyar és német nyelvű könyvet kapott az önkormányzat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 26./

2003. március 30.

A szatmárnémeti Caritas 2002-ben összesen 881 gyermeket és fiatalt támogatott. Az utcagyerekek számára működo központokban Szatmáron és Nagybányán 130 gyermekkel foglalkoztak.Az erdődi, túrterebesi, sárközi, csedregi, szakaszi, mikolai, petei, apai, színfalusi, felsőboldádi, krasznasándorfalvai szociális óvodákat naponta 315 gyermek látogatta. Az erdődi, túrterebesi és sárközi tanulóházakat 202 gyermek, a szatmárnémeti, nagykárolyi és nagybányai speciális óvodákat pedig összesen 42 gyermek látogatta. A Szent József Rehabilitációs Központban 149 fogyatékos gyermek részesült folyamatos speciális kezelésben. Az alsóhomoródi Gyöngy Integrációs Központban az év folyamán összesen 288 fiatalt fogadtak.A szatmárnémeti, nagybányai és nagykárolyi gyógyszertárakban összesen 49 926 esetben osztottak ki ingyen és kedvezményesen gyógyszert. A szatmári egyházmegyében nyolc otthoni beteggondozó központ működik az idősek számára: Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon, Felsővisón, Nagybányán, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. Ezekben a központokban 2002-ben 968 idős beteget részesítettek kezelésben, 27 799-szor szálltak ki házhoz, 2589 gyógyászati segédeszközt kölcsönöztek. A három szociális konyhán (Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Nagybányán) összesen 130 idős embernek biztosítottak kétfogásos, meleg ebédet. A szatmárnémeti Szent Jakab Idősnapköziben összesen 23 időst láttak el. A refugiumban 21 bántalmazott édesanya és 69 bántalmazott gyerek talált biztos menedékre./A 2002-es év adatokban a szatmári Caritasnál. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./

2003. április 2.

Pusztadaróc a hozzá tartozó három faluval - Dara, Pete, Atya - együtt közel négyezer lakost számlál. Pusztadarócnak már lapja is van, megjelent az "esetenként megjelenő" Községi Hírlap első száma. Ebben többek között bemutatták a község új katolikus papját, Biró Norbertet. /Sike Lajos: Itt a daróci hírlap! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2003. június 5.

Még a téli fagyokban, a nemzetközi forgalom zavarására hivatkozva, kitiltották a bicikliseket a Pete-Csengersima határátkelő román oldalán. A tilalom elsősorban a közeli falvak lakosait érintette érzékenyen, hisz nemcsak bevásárolni pedáloztak át sokan, hanem dolgozni is, a téli hónapokban például fát metszeni és gallyat összeszedni a gyümölcsösökben. Hazafelé jövet két-három csomag lisztet, fagyasztott csirkét, öt-tíz kiló almát hoztak magukkal, a könnyebb megélhetés végett. Jóllehet azt ígérték nekik, hogy tavasz beálltával ismét elővehetik a kétkerekűt, a naptári nyár beköszöntéséig sem kaptak zöld utat. Illetve a helyi lapok szerint hét elején ez megtörtént. Gáman Mihály daróci polgármester azonban határozottan cáfolta ezt a hírt, és kérte a lapot, csináljon már belőle országos ügyet, hadd tudjanak róla minél többen: Szatmárnémeti alatt durván megsértik az emberi jogokat. Gáman Mihály az elmúlt napokban Szabó Károly szenátorral is beszélt, s a visszajelzés szerint közbejárt illetékeseknél, ám a gyakorlatban mi sem történt. /(Sike Lajos): Peténél durván megsértik az emberi jogokat. A szenátornak se volt sikere? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2003. június 5.

Még a téli fagyokban, a nemzetközi forgalom zavarására hivatkozva, kitiltották a bicikliseket a Pete-Csengersima határátkelő román oldalán. A tilalom elsősorban a közeli falvak lakosait érintette érzékenyen, hisz nemcsak bevásárolni pedáloztak át sokan, hanem dolgozni is, a téli hónapokban például fát metszeni és gallyat összeszedni a gyümölcsösökben. Hazafelé jövet két-három csomag lisztet, fagyasztott csirkét, öt-tíz kiló almát hoztak magukkal, a könnyebb megélhetés végett. Jóllehet azt ígérték nekik, hogy tavasz beálltával ismét elővehetik a kétkerekűt, a naptári nyár beköszöntéséig sem kaptak zöld utat. Illetve a helyi lapok szerint hét elején ez megtörtént. Gáman Mihály daróci polgármester azonban határozottan cáfolta ezt a hírt, és kérte a lapot, csináljon már belőle országos ügyet, hadd tudjanak róla minél többen: Szatmárnémeti alatt durván megsértik az emberi jogokat. Gáman Mihály az elmúlt napokban Szabó Károly szenátorral is beszélt, s a visszajelzés szerint közbejárt illetékeseknél, ám a gyakorlatban mi sem történt. /(Sike Lajos): Peténél durván megsértik az emberi jogokat. A szenátornak se volt sikere? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

2003. augusztus 5.

Aug. 6-tól közlekedhetnek teherautók Csengersimán és Petén keresztül. Azonban román oldalon nyolc kilométerrel a határ átlépése után nincs olyan út, amelyen a kamion továbbhaladhatna. Szokásosan a központi és helyi illetékesek egymásra mutogatnak, Szatmárnémeti vezetői a sajtóból értesültek a nemzetközi teherforgalom beindításáról. Mindez elriasztja Romániából a befektetőket. Mindehhez hozzátehető az E60-as út Kolozsvár és Bánffyhunyad közötti szakaszának évek óta tartó felújítása, illetve az olyan rosszindulatú tény, mint amilyen a szovátai szállodaprivatizáció elleni fellépés. /Salamon Márton László: Elszabadul a... teherforgalom. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./

2003. augusztus 7.

Ünnepélyes keretek között aug. 6-án megnyitották a teherforgalom előtt a Pete- Csengersima román -magyar határátkelőt. A csengersimai határ korszerűsítése 1998-ban kezdődött el, a teherforgalmi terminálokat és vámépületeket most fejezték be. A megnyitón dr. Veres János, a magyar pénzügyminisztériumi politikai államtitkár igyekezett tisztázni a szatmárnémeti teherforgalom miatt felmerült aggályokat. Ideiglenesen megnyitották a forgalmat a korszerűsítés alatt álló nyírábrányi magyar-román határállomáson is, melynek munkálatai október végére fejeződnek be. Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke megerősítette, véleménye szerint már most megoldható a teherautók áthaladása Szatmárnémetin. Szabó elmondta, két éven belül megépítik a vasúti felüljárót, 3-4 év múlva pedig az M3-ra felvezető Nyíregyháza-Csengersima-Szatmárnémeti-Nagybánya gyorsforgalmi út is elkészülhet, ez pedig teljes egészében kikerüli a szatmári megyeközpontot. Ilyés Gyula alpolgármester ellenben továbbra is borúlátó.Az előzetes számítások szerint a körülbelül egy év múlva naponta 250-300 kamion kel majd át a Csengesrima-Pete határátkelőhelynél. /Erdei Róbert: Az első teherautó már áthaladt a vámon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

2003. szeptember 16.

A Szatmárnémetit átszelő nehézgépjármű-forgalom jogosan vált ki aggodalmat és felháborodást a város lakossága körében. A Szamos-parti Magyar Polgári Egyesület állást foglalt a kamionos tranzitforgalom ügyében. Az MPE a lakosságra nézve megalázónak tartja azt az arrogáns és megfélemlítő stílust, amelyet - a diktatúra éveinek szellemiségét idézve - a város és a megye RMDSZ-es vezetősége tanúsít a lakossági aggodalmakkal szemben. Amikor a megye és a város vezetősége eldöntötte, hogy elsődleges fontosságúnak tartja a felüljáró megépítését az elterelő tranzitforgalmi útszakasz megépítésével szemben Pete és Batiz között - mint ahogy számos nyilatkozatban elhangzott -, akkor azzal is tisztában volt, hogy ezt a döntést a város lakossága megszenvedi. A felüljáró építése még évekig elhúzódik, és ezalatt a közben beindított átmenő nemzetközi teherforgalom is megkeseríti a város életét. Előbb kellett volna biztosítani az elterelő útszakaszt, és ezzel párhuzamosan vagy ezt követően megépíteni a felüljárót. Ez az elképzelés számos lakossági és civil szervezeti javaslat formájában is elhangzott az elmúlt években, RMDSZ-gyűléseken, lakossági fórumokon és a sajtóban egyaránt, de ezt nem vették figyelembe. A Magyar Polgári Egyesület az átláthatatlan politikai-gazdasági összefonódások következményének tartja a tranzitforgalom miatt beállt áldatlan helyzetet. /Szatmárnémeti. Gazdasági-politikai lobbiérdekek a polgárok akaratával szemben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./

2002. február 1.

Jan. 31-én Szatmárnémetiben sajtótájékoztatón ismertették a szatmári Caritas vezetői a szervezet 2001–es évi tevékenységének eredményeit. Legrégibb tevékenységük a gyermekvédelem. Összesen 1870 gyermeknek és fiatalnak nyújtottak folyamatos segítséget. Utcagyerekközpontjaikban összesen 130 gyermekkel foglalkoztak, az erdődi, túrterebesi, sárközújlaki, szakaszi, mikolai, petei, apai, szinfalui, felsőboldádi és krasznasándorfalvi szociális óvodákban összesen 315 hátrányos helyzetű családokból érkező gyermek kapott naponta az oktatáson kívül uzsonnát, ruhát és tanszereket. A szatmárnémeti szociális óvodában 32 gyermek egész napos ellátásáról gondoskodtak. A fogyatékos gyermekek speciális óvodáit 54–en látogatták, a szokondi Szent Ignác központban összesen 1050 gyermek táborozott vagy vett részt különböző képzéseken az elmúlt év folyamán. Az alsóhomoródi Perla Integrációs Központ összesen 132 fogyatékos fiatalt fogadott. A szervezet gyógyszertáraiban összesen 97503 doboz gyógyszert osztottak ki kedvezményesen vagy ingyen. Az idősek számára Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon és Nagykárolyban működtek házi betegápoló központok. Szociális konyháikon összesen 130 idős embernek biztosítottak meleg ebédet. A szatmárnémeti Idősklubot 400, a nagykárolyit 80, a túrterebesit 59 személy látogatta rendszeresen. A szociális irodákon keresztül összesen 48295 személynek nyújtottak segítséget. Ezek közül a legtöbben (a hozzájuk fordulók 46 százaléka) a görögkeleti (ortodox) felekezethez tartoztak, 34 százalékuk római katolikus, 12 százalékuk református, 7 százalék pedig görög katolikus volt. A legfiatalabb tevékenységi ágazatként számon tartott családvédelem keretein belül működő Refúgiumban 21 bántalmazott asszony és 24 gyermek talált menedékre. Jelenleg a Caritas az ország legtekintélyesebb, legnagyobb nemkormányzati szervezete. /Báthory Éva: Eredményekben gazdag évet zárt a Caritas Szervezet. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 1./

2002. április 20.

Idestova egy éve működik - a Caritas szervezet által rossz szociális körülmények között élő, elsősorban cigány gyerekek számára létesített és fenntartott tanulóházak keretein belül - az erdődi és petei színjátszó kör. Kulcsár Attila, a szatmári Északi Színház Harag György Társulatának művésze hetente kétszer az erdődi intézmény 25 tanulójával, illetve a petei tanulóház 15 növendékével foglalkozik. /B. É.: Színjátszó körök Erdődön és Petén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

2002. április 20.

Idestova egy éve működik - a Caritas szervezet által rossz szociális körülmények között élő, elsősorban cigány gyerekek számára létesített és fenntartott tanulóházak keretein belül - az erdődi és petei színjátszó kör. Kulcsár Attila, a szatmári Északi Színház Harag György Társulatának művésze hetente kétszer az erdődi intézmény 25 tanulójával, illetve a petei tanulóház 15 növendékével foglalkozik. /B. É.: Színjátszó körök Erdődön és Petén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

2006. február 17.

Hirdetéssel munkatársakat toboroz a szatmári vámigazgatóság. A feltételek között idegen nyelvek ismerete is szerepel. A felsorolásban a magyar az ötödik „idegen” nyelv. Amiből arra lehetne következtetni, hogy a Pete-Csengersima vagy a Csanálos -Vállaj határátkelőnél áthaladók a román után leginkább angolul, németül, franciául, spanyolul beszélnek. Még a szatmári, szilágysági, máramarosi románok közül is sokkal többen ismerik a magyar, mint az olasz, francia vagy a német nyelvet. – Az év egyik első helyi kiadványa a megyében egy pazar, színes városismertető. Címe: Satu Mare, amintiri-prezente. Alatta: editie multilingva, vagyis soknyelvű kiadás: román, angol, francia, német. A magyar nincs köztük. Szabad-e közpénzt, benne a szatmári magyar adófizetők igen jelentős pénzét olyan „soknyelvű” kiadványokra adni, amiből a magyar hiányzik? Akár azt is kérdezhetnénk, hogy miért támogatjuk saját kiszorításunkat? – tette fel a kérdést az újságíró. /Sike Lajos: Sokadik nyelv. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2006. november 23.

Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy a Belügyminisztérium sajtóosztályán is tudomást vegyenek a múlt heti magyar-román kormánymegállapodásról. Cseke közbenjárására a Közigazgatási és Belügyminisztérium most már arról tájékoztatta az ÚMSZ-t: Románia minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy 2007. január elsejétől a román állampolgárok személyi igazolvánnyal utazhassanak Magyarországra. A január elsejei EU-csatlakozás után kilenc határátkelőhelyen – Csanádnál, Nagylaknál, Tornyán, Székelyhídnál, Nagyszalontánál, Borsnál, Érmihályfalvánál, Csalánosnál és Peténél – lehet majd átlépni az országhatárt, egyszeri megállással. Az ellenőrzést a román és magyar határőrök majd közösen végzik. /Cseke Péter Tamás: Mégis utazhatunk jövőre személyi igazolvánnyal Magyarországra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2006. december 14.

A kormány határozata értelmében 2007. január 1-jétől bezárják a vámhivatalokat a román-magyar, illetve a román-bolgár határnál, az irodák felszerelését más vámhivatalokhoz szállítják. A nyugati határnál a következő vámhivatalokat zárják be: Pete, Nagyerdő, Nagykároly, Érmihályfalva, Székelyhíd, Biharpüspöki, Bors, Nagyszalonta – vasúti átkelő, Gyulavarsánd, Kürtös, Nagylak, Tornya és Nagycsanád. /Megszűnnek a vámhivatalok a magyar határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2006. december 29.

Kétpárti együttműködésről állapodtak meg Szatmárnémetiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) vezetői. Az MSZP delegációját Veres János pénzügyminiszter, a PSD küldöttségét Vasile Dancu, az alakulat alelnöke vezette. Dancu elmondta, az európai parlamenti választási kampányban konzultálnak az MSZP-vel, ugyanis magyar partnereik bővebb tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren. A PSD alelnöke leszögezte: az MSZP az EP-választásokon jobban fogja támogatni a szociáldemokratákat, mint az RMDSZ-t. Veres János, aki az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnöke, hangsúlyozta: a két párt a közeljövőben együttműködik közös célkitűzéseik megvalósítása érdekében. Veres kiemelte a decemberi együttes kormányülésen elfogadott tervezetek közül a Nyíregyházát Nagybányával összekötő útvonal megépítését, valamint a teherforgalom számára Petén létrehozandó határátkelő megnyitását. Veres szerint a magyar kormány húsz, határon átnyúló együttműködési tervezetet nyújtott be, amelyeket az elkövetkező időszakban bírálnak el. A pénzügyminiszter arról is beszámolt, hogy a jövő évi költségvetésből több százmillió forintot fordítanak a magyarországi román közösség támogatására, és állami tulajdonban levő ingatlanokat is átutalnak a román kisebbségnek. /PSD–MSZP közeledés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./ Az MSZP küldöttsége találkozott a Szatmár megyei RMDSZ vezetőivel, Ilyés Gyulával és Szabó Istvánnal, valamint Radu Buddal, a megye prefektusával is. Ezután látogatásuk főszínhelyére érkeztek, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szervezetének Szatmár megyei székhelyére. Megbeszéléseket folytattak a PSD országos alelnökével, Vasile Dancuval, valamint a helyi szervezet vezetőivel. A sajtóértekezleten Veres János miniszter elmondta, hogy a két párt, az elmúlt években, olyan politikai tevékenységet végzett, amelynek eredményei mindkét megyében tapasztalhatóak. Jó eredményként a két határátkelőhely fejlesztését említette mint közösen elért sikert, és azt, hogy teherforgalmú határátkelőhely van Csengersima és Pete között, de Vállaj-Csanálosnál is az lesz. Veres a jövőbeni együttműködésről szólt a két hasonló elveket valló párt között. Az európai baloldal nagy családjába tartozik mindkét párt, ezért egy az érdekük is, a helyi struktúrák fejlesztése és a tömegek támogatása, mondta Gheorghe Ciocan megyei PSD-elnök, aki „Nagy testvérnek” nevezte az MSZP-t és megköszönte a támogatását. „Picit szokatlan, mert politikai szervezeteknél nem túl gyakori az ilyennemű együttműködés a mi régiónkban, viszont az EU-ban ez már gyakori”, mondta Veres miniszter. /Márkus Mónika: A Szatmár Megyei Szociáldemokrata Párt és a Szabolcs– Szatmár–Bereg Megyei Magyar Szocialista Párt találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 29./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998