udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 183 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-183
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 21.

Jan. 20-21-én Nagyváradon ifjúsági találkozóra került sor, harmincegy küldöttség érkezett, jelezve, hogy Máramarostól Kézdivásárhelyig, Nagyszebentől Petrozsényig, Balánbányáig mindenütt létezik MADISZ vagy hozzá hasonló szervezet. Szükség van egy radikális program összeállítására, hangzott el. A MADISZ együttműködik az RMDSZ-szel, de csak addig, amíg érdekeik megegyeznek. Országos küldöttgyűlés megszervezéséről döntöttek. Jelenleg 12 új magyar lap működik Erdélyben állami szubvenció nélkül, legtöbbjüket a fiatalok ügyszeretete tartja fenn. A lapok a következők: Arad és Vidéke, Enyedi Újság, Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Hídfő /Székelyudvarhely/, Jelenlét /Kolozsvár/, Máramarosszigeti Napló, Szabadság /Székelyudvarhely/, Szamosmente /Dés/, Székely Újság /Kézdivásárhely/, Tanú /Temesvár/, Visszhang /Nagybánya/, Válaszúton /Csíkszereda/. /Székely Újság (Kézdivásárhely), jan.27./ Megjegyzés: Az Arad és Vidéke és a Tanú lapot nem láttam, a helybeliek sem hallottak róla. Megjelentek más lapok is, így a Vétó (Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet lapja, Temesvár, Temesvári Új Szó melléklete), továbbá egyházi lapok, például januárban indult a Szeretet (Nagyvárad), a romániai magyar baptisták folyóirata. A Válaszúton (Demokrata Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, Csíkszereda) hetilap.

1990. június 15.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Csutak István /sz. Petrozsény, 1956. febr. 28./ képviselő számítástechnikus. A kisebbségi jogok területén Helsinki, Bécs, Koppenhága szellemében kell eljárni. Stabil demokráciában képzelhető el a kisebbségi sérelmek orvoslása. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1991. július 18.

Új párt alakult Romániában Nemzeti Újjászületés Frontja néven, székhelye Petrozsényben van. Tagjainak zöme moldvai bányász. Céljuk az, hogy Románia újjászülessen az első világháború utáni határok között. /MTI/

1991. szeptember 25.

A sztrájkoló petrozsényi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy vonatot és elindultak. Mintegy nyolcezer bányász érkezett Bukarestbe, a hozzájuk csatlakozott helybeliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy Petre Roman miniszterelnök hallgassa meg követeléseiket. A kormányfő azonban nem jelent meg, erre a tömeg a kormány székházára támadt, beverték az épület ablakait, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel. Három ember meghalt, sokan megsebesültek. A rendőrségnek sikerült kiszorítani a tüntetőket a térről, akik átvonultak az Egyetem térre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27., MTI/

1991. október 4.

Tisztújító küldöttgyűlést tartott szept. 28-án a Hunyad megyei RMDSZ. Varga Károly, a megszűnt Hunyad Megyei Hírlap főszerkesztője /jelenleg a Corvin Magazin főszerkesztője/ elszámolt az adományokkal, támogatásokkal, melyeket kizárólag a veszteségessé váló lap költségeinek fedezésére fordított. A megyei elnök újra Eöry László lett, alelnökök: Széll Zoltán /Déva/, Nagy Ferenc /Vajdahunyad/, Fekete Zsolt /Petrozsény/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./

1992. március 13.

Márc. 7-én ült össze Kolozsváron a Bolyai Társaság, az előző napon, 6-án ülésezett az Országos Magyar Diákszövetség /OMDSZ/, melyen az oktatási kérdésekkel foglalkoztak. Tudvalevő ugyanis, hogy a Bolyai Társaság választmányának 30 százalékát OMDSZ-tagok teszik ki. Az OMDSZ ülésén eldőlt, hogy a Bolyai Társaság új diák alelnöke a Bolyai Szabadegyetemet is létrehozó Kis Szétsi Sándor lett. A Bolyai Társaság az RMDSZ-szel közösen utoljára januárban állított össze kimerítő dokumentációt a kormány részére, a Bolyai Tudományegyetem újraindítása mellett érvelve. Választ azóta sem kaptak. A Bolyai Társaság a Magyarországon való tanulás kérdésében megerősítette azt az álláspontot, hogy az erdélyiek ottani teljes képzését a minimálisra csökkentik, csupán 20 helyet igényelnek és csak hiányszakmákból, inkább a részképzésre van szükség. Az OMDSZ ülésén megjelentek a tagszervezetek küldöttei, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, a KMDSZ, a Temesvári Magyar Diákszervezet /mintegy 900 tag/, a Brassói Magyar Diákszövetség /közel 500 tag/, Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség /3-400 tag/, Nagyváradi Magyar Diákszövetség /2-300 tag/, Bukaresti Magyar Diákszövetség /több mint 150 tag/, Petrozsényi Magyar Diákszövetség /54 tag a város 250 diákjából/, nem jött el a Iasi-i Magyar Diákliga képviselője. A MAKOSZ /Magyar Középiskolások Országos Szövetsége/ képviselője, Hantz Péter azt kérte, hogy állítanak össze tájékoztató füzetet az egyetemi felvételiről. /Balló Áron: Két országos gyűjtés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1992. augusztus 28.

Petrosaniban a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ vezetője a helyi rendőrségi vezetőtől, David őrnagytól a lakossági nyilvántartásokat kérte, hogy beírhassa a PUNR-szimpatizánsok adatait. David őrnagy ezt a kérést visszautasította. Mivel nem minden rendőrfőnökről feltételezhető, hogy hasonlóan jár el, nem ártana Funar jelölőlistáit átnézni. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/

1992. október 22.

A kommunista diktatúra idején nem hívhattak össze lelkészértekezleteket. Két éve újra megtartják ezeket az összejöveteleket. Az Erdélyi Református Egyházkerület tavaly rendezte meg az első értekezleteket Kolozsváron, majd Brassóban. Most pedig okt. 14-15-én Marosvásárhelyen tartották meg az egyházkerület telkes körű lelkészértekezletet, amelyen Csiha Kálmán püspök elnökölt, 230 lelkipásztor volt jelen. Igét hirdetett dr. Kozma Zsolt országos értekezleti elnök. Négyéves ciklusra megválasztották a vezetőséget. Az egyházkerületi értekezleti elnök ismét dr. Bustya Dezső marosvásárhelyi lelkész lett, titkárnak Jenei Dezső petrozsényi lelkészt választották. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

1993. július 15.

Hatalmas felháborodást váltott ki a szakszervezetek körében, hogy a Vacaroiu-kormány teljesítette a Petrozsény-környéki bányászok követelését, duplájára emelte fizetésüket. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./

1993. augusztus 4.

Feszült a hangulat Zsil-völgyében, a sztrájkoló bányászok gyűléseznek és újra követelik, hogy Vacaroiu miniszterelnök látogasson el hozzájuk. A kormány nem enged a nyomásnak, nem hajlandók a Zsil völgyébe, Petrozsényba utazni, nem adnak béremelést a bányászoknak. /Gyarmath János, Bukarest: Ismét bukaresti "bevonulással" fenyegetőznek a bányászok. = Magyar Nemzet, aug. 4./

1994. május folyamán

A Hunyadvármegye folyóirat mostani száma több írásában bemutatta a megye magyar oktatási helyzetképét. Déván a magyar tagozatokon összesen 342 diák tanul. Vajdahunyadon a magyar tagozatnak 194 tanulója van. Egyre kevesebb a magyarul tanulni akaró gyermek. Lupényban 129-en tanulnak magyar tagozaton. A város szélén van az iskola, az új negyedből 3-4 kilométert kell az iskoláig gyalogolni. - Csernakeresztúron fogy a magyarság, nagy az elvándorlás, kevés a gyermek. - Rákosdon a magyarok ragaszkodnak a magyar oktatáshoz, annak ellenére, hogy csak tíz tanuló van. Kalán faluban 13 gyermek jár magyar tagozatra. Petrozsényban is csökken a gyermekek száma. Vulkánon 126 magyar kisdiák tanul anyanyelvén. /Hunyadvármegye (Déva), máj./

1994. június folyamán

A Hunyadvármegye folyóirat bemutatta a Zsilvölgyet, Petrozsényt, visszapillantva a múltba. /Hunyadvármegye (Déva), jún./

1996. április 30.

Rólunk mindenki megfeledkezett, mondják Petrozsényban, nem lehet kapni a Romániai Magyar Szót, a könyvesboltba sem jutnak el a magyar könyvek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

1996. május 27.

Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet először látogatotta meg a zsil-völgyi magyarokat. Lélekszámukat 21 ezerre teszik. Ebből Lupényban mintegy 3 ezren, a közeli Vulkánban 4 ezren élnek, Petrozsényban pedig a legutóbbi népszámláláson, 1992-ben 5 500-an vallották magukat magyarnak. A lupényi RMDSZ-szervezet székhelye egy kopott volt munkásszállás emeletén három szoba: itt gyűltek össze a diplomata fogadására. Petrozsényban működik a szerény, 1500 kötetes kölcsönkönyvtár is. Létrehozták a saját zsebszínházukat, előadásokat tartanak, időnként bált rendeznek. A legnagyobb változást a Duna Televízió megjelenése hozta. Lupényben valaha önálló magyar iskola volt, de azt, akárcsak a többit a bányavidéken, az ötvenes évek végén megszüntették. Egy ideig két iskolában működött magyar tagozat, jelenleg már csak egyben van az elsőtől a nyolcadik osztályig, ahová mintegy 120 gyerek jár. A középiskolások Petrozsényba mennek, ahol valaha szintén önálló magyar középiskola volt, ma már csak sorvadó magyar tagozat van, sőt vegyes osztályok is léteznek. Pongrácz Gábor lelkész a közösség egyik szellemi vezetője. Vulkán városban a gondok hasonlók, itt már csak száz körül jár a magyar kisiskolások száma. Petrozsényban pedig, ahol a legtöbb a magyar, már csak vagy ötven, a középiskolai magyar tagozaton tavaly ősszel nem is indult osztály. Elfogynak a diákok, elfogynak a tanárok is. /Baracs Dénes: A végek végén. Zsilvölgyi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

1996. augusztus 12.

A Homoródszentmártonban levő Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ idén aug. 12-én harmadik alkalommal nyitotta meg kapuit a szórványban levő gyermekek anyanyelvápoló táborozására. Lupényből és Petrozsényből érkeztek tanulók. A játékos, dalos, szórakoztató foglalkozás során könnyebben feloldódnak a gyermekek nyelvi gátlásai, állapította meg a táborozókkal foglalkozók egyike, Székely Anikó tanárnő a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumból. /Barlalis Éva: Zsil-völgyiek a Homoród mentén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

1996. augusztus 12.

A Homoródszentmártonban levő Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ idén aug. 12-én harmadik alkalommal nyitotta meg kapuit a szórványban levő gyermekek anyanyelvápoló táborozására. Lupényből és Petrozsényből érkeztek tanulók. A játékos, dalos, szórakoztató foglalkozás során könnyebben feloldódnak a gyermekek nyelvi gátlásai, állapította meg a táborozókkal foglalkozók egyike, Székely Anikó tanárnő a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumból. /Barlalis Éva: Zsil-völgyiek a Homoród mentén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

1998. március 6.

Márc. 6-án tanácskozásra került sor Petrozsényban, a Református Egyházközség tanácstermében. A tanácskozáson azt az átfogó, a Zsil-völgye magyarságát felmérni szándékozó őszi programot vitatták meg, amelyet a Diaszpóra Alapítvány fog koordinálni. A tanácskozáson részt vettek a helyi egyházak képviselői, RMDSZ-tisztségviselők, tanárok, a programban aktív szerepet vállaló teológus hallgatók. A Diaszpóra Alapítványt Vetési László elnök, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályát Dáné Tibor Kálmán főosztályvezető képviselték az összejövetelen. Nemcsak az őszi felmérő program körvonalazódott, hanem a völgy magyarságának általános, szociális, tanügyi, kulturális, gondjai is terítékre kerültek. Az általános elképzelés szerint egy, az egyházak által is támogatott közművelődési egyesületre vagy alapítványra van szükség, mely mint jogi személy /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 10., 1223./

1998. július 21.

Budapest csatornázási műve ingyen elkezdte Petrozsény és Petrilla csatornahálózatának megtisztítását, az árvíz miatt eliszaposodott pincék és alagsorok kitakarítását, fertőtlenítését. A Román Nemzeti Egységpárt figyelmeztetett: ne engedjék a magyarokat, mert bepillanthatnak és feltérképezhetik a pincéket /!/. Inkább maradjon a szenny. A két bányászváros vezetői nem hallgattak rájuk. /Csatornaeszmék. = Erdélyi Napló (Nagyvárad),júl. 21./

1998. augusztus 28.

Valeriu Stoica igazságügyi miniszter, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke aug. 28-án Petrozsényban tartott sajtóértekezletén leszögezte, hogy ő a multikulturális egyetem híve. Amennyiben a hatalom enged az RMDSZ kérésének, hogy a magyar egyetem Kolozsváron legyen, fennáll a veszély, hogy a romániai magyarság kivételezett helyzetbe kerül a többi kisebbséghez képest. /Liberális vélemény a magyar egyetemről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

1999. január 7.

Viorel Catarama vezetésével hattagú parlamenti küldöttség utazott Petrozsényba, hogy tárgyaljon a sztrájkoló bányászok szakszervezetének vezetőivel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

1999. január 13.

A mai sajtó nagy terjedelemben foglalkozik a már több, mint egy hete tartó Zsíl-völgyi bányászsztrájk legújabb fejleményeivel. Az Adevarul arról tudósít, hogy a bányászok képviselői az államelnöknek és a kormányfőnek a helyszínen való megjelenését és a parlament rendkívüli ülését követelik. Miron Cozma bányászvezér ultimátumot adott, kijelentve, hogy amennyiben holnapig nem teljesülnek követeléseik, a bányászok a fővárosba mennek tüntetni. Tegnap a bányászok "utolsó figyelmeztetésként" Petrozsénytól 10 km-t meneteltek Bukarest fele. A Ziua megjegyzi, hogy a bányászok egy 30 gyerekből álló csoportot tettek az oszlop elejére, ezzel "védekezve". A lap szerint a Zsil-szorost csendőrök és a Belügyminisztérium különleges osztagai felügyelik, készen az esetleges beavatkozásra, a bányászok bukaresti útját meggátolandó. Emil Constantinescu államelnök, válaszolva a bányászküldöttség és a kormány közötti közvetítésre vonatkozó felkérésre, tegnapi hivatalos közleményében kijelentette, hogy a kormánnyal való "törvényes párbeszéd" lehetőségei nincsenek kimerítve, ezért egyelőre nem fog közvetítőként beavatkozni. Az Evenimentul Zilei beszámol arról, hogy Cozma, visszautasítandó a sztrájk politizálására vonatkozó vádakat, "ideiglenesen" lemondott Nagy-Románia Párti tagságáról. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 13., 7. sz./

1999. január 18.

Jan. 18-án a déli órákban mintegy 10.000 zsil-völgyi bányász gyalog indult a Bukarestbe vezető több mint 300 kilométeres útra. Traian Basescu szállításügyi miniszter rendeletére a Zsil-völgyben leállt a vasúti és a gépkocsi forgalom. A rendfenntartó erők kőből és homokból a Petrozsényből kivezető utakon torlaszokat emeltek, azonban ezeket áttörték a bányászok a földgyalukkal. Radu Berceanu ipari miniszter visszautasította a 35 %-os béremelés és a veszteséges bányák bezárásának leállítására vonatkozó követelését. Radu Vasile miniszterelnök kijelentette, hogy kész tárgyalni a bányászok képviselőivel, ha a bányászok visszatérnek munkahelyükre. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

1999. július 15.

Homoródszentmártonban július 5-12-e között zajlott le a Romániai Unitárius Egyház és az Országos Dávid Ferenc Egylet közös szervezésében a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. A 62 résztvevő a következő szórványvidékekről érkezett: Lupény, Petrozsény, Petrilla, Hobicaurikány, Vajdahunyad, Déva, Nagyszeben, Fogaras, Brassó, Botfalu, Szásznádas, Nagybánya, Szatmárnémeti, Nagykároly, Zilah, Aranyosgyéres. /Befejeződött a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

1999. augusztus 2.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület VIII. Országos Vándortábora júl. 27-én kezdődött a Petőfi biciklis emléktúrával, szintén akkor indult a Petőfi-gyalogtúra. Megjelentek a székelyudvarhelyi, a csíkszeredai, a nagyváradi, a szatmárnémeti, a székelykeresztúri, a zilahi, a gyergyószentmiklósi, a tordai, a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi, a besztercei, a brassói, a szecselevárosi, a petrozsényi, a dévai, a bukaresti, az aradi, a jászvárosi (Iasi) természetjáró szervezetek tagjai, Magyarország majdnem valamennyi megyéjéből jöttek el 110-en. /Farkas E. Zoltán: Az EKE VIII. Országos Vándortábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1995. január 14.

Déván jan. 14-én ünnepelték meg az RMDSZ megalakulásának 5. évfordulóját. Az ünnepi gyűlésen részt vett Tőkés László püspök is. Borbély Márton megyei elnök köszöntő szavai után Eőry László öt év után nemrég leköszönt elnök mondott beszédet. Varga Károly egykori dévai elnök következett, a Corvin Lap- és Könyvkiadó vezetője, akinek sikeres Corvin Magazin című hetilapja 40 ezer példányban jelenik meg. Talpai Endre petrozsényi RMDSZ-elnök az anyanyelvi oktatás nehéz helyzetét ecsetelte: Petrozsényban mindössze 120-an tanulnak anyanyelven az I-XII. osztályban. Déván a ferences szerzetesek kollégiumukban /Magyarok Nagyasszonya Kollégium/ nevelik a környék szórványából összegyűjtött gyermekeket. Sikeresen működik a Csernakeresztúri Hagyományőrző Csoport. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./

1995. június 20.

Szász János Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében emlékeztette az államelnököt arra, hogy öt éve, 1990 júniusában Bukaresten a Victoriei téren kijelentette: azért hívta a bányászokat, hogy rendet teremtsenek, foglalják vissza és tisztítsák meg az Egyetem teret. Végül megköszönte a bányászoknak a rendteremtést, és jó utat kívánt nekik. Most pedig azt állította az elnök, hogy telefonált Petrozsényba a szerelvények leállítását kérve, de elkésett vele, azok már elindultak. Szász János kifejtette, hogy Iliescu elnöknek szükségállapotot kellett volna elrendelni 1990 márciusában, a marosvásárhelyi események idején és júniusban, a bányászok érkezésekor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

1997. január 30.

Jan. 29-e és febr. elseje között tartották meg Budapesten az Önkormányzati tudásátadás esélyei című konferenciát. E találkozó része a már két éve tartó önkormányzati tréningnek, amelyen a HTMH támogatásával és szervezésében a Kárpát-medence polgármesterei és más, önkormányzati tisztségviselők vesznek részt. A tizennégy erdélyi RMDSZ önkormányzati tisztségviselő, valamint három román nemzetiségű tanácsos részvételét az Ügyvezető Elnökség Önkormányzatokért és Területi Szervezetekért Felelős Főosztálya szervezte meg. Ezen kívül ? a HTMH külön meghívottjaként ? Romániából részt vett Verestóy Attila és Seres Dénes szenátor, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, valamint Petrozsény, Targu Jiu és Ramnicu Valcea polgármesterei. A konferenciát Kuncze Gábor belügyminiszter nyitotta meg, politikai bevezetőt mondott Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A magyar kormány részéről előadást tartott Zsuffa István, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára, Tóth Sándor PHARE-irodavezető és dr. Balázs István kormányfőtanácsos. Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Felvidék és Délvidék meghívott előadói mellett, Erdélyből Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke tartott előadást az Önkormányzatok részvétele, tapasztalatai önkormányzat-fejlesztési támogatási programokban címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3., 958. sz./

2000. október 6.

A román Közoktatásügyi Minisztérium gátolja az egyetlen erdélyi magyar nyelvű magániskola, a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Magániskola működését, melyben árva és hátrányos családi helyzetben lévő gyermekek tanulnak. Az iskolát működtető Szent Ferenc Alapítvány vezetői rengeteg kérvényt írtak a megyei tanfelügyelőségnek, a szakminisztériumnak, de semmi kézzelfogható választ nem kaptak, noha csupán azzal a törvény által előírt lehetőséggel szeretnének élni, miszerint az állam magániskolák esetében fizetheti a tanárok bérét is. Ez esetben nem fizeti. Az RMDSZ tanügyi osztályán régóta tudnak a dologról, mégsem történt semmilyen látható támogatás ez ügyben. Kötő József tanügyi államtitkár: "Csak üdvözölni tudom azt a nagyszerű szervezést, ahogy a dévai Szent Ferenc Alapítvány működteti az iskolát. Természetesen mindent meg fogok tenni, hogy az állam támogassa őket. Az a baj, hogy eddig egyetlen hivatalos kérelem sem jutott el a szakminisztériumba, ezért nem lehetett lépni az ügy érdekében. De most, hogy én is tudomásul vettem a dolgokat, ígérem, hamarosan megtaláljuk a módját, hogy a dévai magyar magániskola valamilyen keretbővítéssel támogatást nyerjen". A riporter megjegyezte: személyesen látta a beadványokat, melyek a Hunyad Megyei Tanfelügyelőségnek, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztériumnak voltak címezve, sőt már Frunda György szenátor segítségét is kérték a dévaiak. A szenátusi iroda volt az egyetlen olyan intézmény, ahonnan visszajeleztek a magániskolának. Orbán Mária, a Hunyad megyei tanfelügyelőség magyar tanfelügyelője: "A Magyarok Nagyasszonya Magániskolával valóban sok gond adódik. Pedig ez egy nagyon jól működő iskola. Én már azt a variációt is hallottam, hogy amennyiben államosítják, államosíthatnák ezt a tanintézményt, megkapna minden törvény adta támogatást". Ionel, a Hunyad megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelője: "A ferences kolostor által működtetett Magyarok Nagyasszonya Magániskola problémája rendkívül bonyolult dolog, számos olyan dolgot von maga után, amelyek nem csupán a tanügyi törvények adta lehetőségeket lépik túl, de súlyos szociális gondokra is fényt vetítenek." Magánemberként becsüli és támogatja Bőjte atya terveit. Az intézmény nincs akkreditálva a Nevelésügyi Minisztérium által. Igaz, hogy szeptemberében eljuttattak hozzá egy kérvényt, melyben kérték, hogy az iskolájukban dolgozó képesített és szakképzetlen pedagógusoknak a tanfelügyelőség adjon fizetést. A megyei tanfelügyelőség minden év decemberében szokta továbbítani a szakminisztérium felé a megyei tanügyi költségvetéseket. Szerinte "nincs keretük kétszáz hátrányos helyzetben lévő gyereket egyik percről a másikra felkarolni." "Böjte atya az utcáról begyűjtötte őket, s aztán valószínűleg az utcán végzik megint?" Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke emlékezett a kezdetre: 1993-ban néhány gyerek bejött a kolostorba, kijelentették, hogy nagyon éhesek és fáznak. Vakációra befogadta őket. Ősszel nem akartak elmenni, ő pedig nem tudta volna elzavarni őket. A szükséges engedélyeket megkapták és 1995-ig mint a 2-es számú iskola magyar tagozata működtek. 1995-ben megjelent az új tanügyi törvény, mely engedélyezte magániskola alapítását. Úgy döntöttek, élnek a lehetőséggel. Mindenféle engedélyt folyamatosan beszereztek, az ideiglenes működési engedélyt a minisztérium jóváhagyta. A román állam eddig egy lejt nem fizetett ezeknek a gyerekeknek a beiskolázásáért. Furcsa a mostani hozzáállás, hiszen a gyermekek nyolcvan százalékát a román megyei gyermekvédelmi központok bízták rájuk nevelés, oktatás céljából. Böjte Kötő József államtitkárt többször megkereste a minisztériumban, minden alkalommal nagyon kedvesen fogadta őt. Azonban ez nem hozott eredményt. - Közben a szórványban a magyar oktatás napról napra sorvad. Petrozsényben 1992-ben még magyar nyelven érettségiztek diákok, 1999-ben már ugyanott nem indítottak magyar első osztályt. Félő, hogy lassan a dél-erdélyi magyarság teljesen eltűnik, elveszti anyanyelvét, nemzeti öntudatát. /Szőke Mária: Déva: Magyarok Nagyasszonya Magániskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2000. november 17.

A közelmúltban 70. életévét betöltő Mátyás József festő, grafikus életművének jellemző szeletét mutatta be a Kriterion Galéria. A Csíkszeredában kiállított anyag valójában a szülőfalunak felajánlott gyűjtemény. Mátyás József állandó kiállítása 1996-ban jött létre Csíkszentmártonban, s a gyűjteményt kezelő Szent Márton Alapítvány ezt vándorkiállítással kívánja bemutatni a székelyföldi városokban. /Szatmári László: Mátyás József csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./ Mátyás József 1930. június 27-én született Csíkszentmártonban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. Petrozsényben telepedett le, 1971-ben Dévára költözott. Kiállított már Moszkvában, Genfben, Bécsben, Helsinkiben, Athénban, Budapesten, Torinóban, Milánóban, Buenos Airesben, Pekingben is.

2000. március 20.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) március 17-19. között immár második alkalommal szervezte meg a Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát. A Kolozsváron tartott rendezvényen többek között részt vett közel száz egyetemi tanár és kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE), a veszprémi, soproni, miskolci, illetve szegedi egyetemről, negyven GEKKO-s (Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztálya), illetve huszonöt ELTE-s egyetemi hallgató, jelen voltak a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Román Földtani Intézet, a parajdi sóbánya, a bakonyi bauxitbánya, a Petrozsényi Bányászati Főiskola, a brassói Transilvania Egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) geológia tanszékének, valamint a MOL Rt. képviselői. A plenáris előadásokat követően a bányász, a kohász, a földtan, a gazdaság- és környezetföldtan, a szerkezeti földtan-rétegtan szakosztály szekcióülést tartott. A konferencia másodnapján a résztvevők torockói tanulmányi kiránduláson vettek részt. Wanek Ferenc, az EMT bányász-kohász-földtan szakosztályának egyik vezetője elmondta: örvendetes, hogy az egyetemi hallgatók ily nagy számban voltak jelen a rendezvényen. /Kiss Olivér: Sikeres EMT-rendezvény. Bányász-Kohász-Földtan Konferenciát tartottak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-183




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998