udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. augusztus 20.

Aug. 19-én falutalálkozó keretében ünnepeltek Nyárádkarácsonfalván. Az ünnepség a református templomban istentisztelettel kezdődött, ahol Pap Géza, az Erdélyi Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A gyülekezet vegyes karának előadása után az 1830-ban készített és most felújított barokk orgonát a javítómester, Pünkösti Apor rövid orgonajáték után adta át újra az egyház közösségének. Az ünneplők a temetőkertbe vonultak, ahol a Ferenczi Károly által készített kopjafánál először Karácsonfalva polgármestere, Ferenczi György üdvözölte az egybegyűlteket. Borbély László az RMDSZ képviseletében a Szent István-i örökségről beszélt. Borbély László után Karácsonfalva magyarországi testvértelepülésének, Balatonendrédinek a polgármestere, Késmári Tibor szólalt fel. Elmondása szerint azért vannak jelen az ünnepségen, mert ezáltal is erősíteni kívánják azokat a kötelékeket, amelyek átnyúlnak az országhatáron. Az említett településen kívül még jelen voltak a hollandiai Huidekeskerk, a magyarországi pomázi és a káposztásszentmiklósi testvérgyülekezet képviselői is. /Vajda György: Hármas ünnep Karácsonfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

2003. január 18.

A napokban kerül ki a nyomdából Wass Albert összes verseinek vaskos kötete, a Nagypénteki sirató /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/. Wass Albertnek életében három verseskötete jelent meg: a Virágtemetés (1927), a Fenyő a hegyeken (1928) és A láthatatlan lobogó (1969). Közvetlenül halála után (1998-ban) a budapesti Püski Kiadónál látott napvilágot A bujdosó imája (ami az említett három kötet anyagát tartalmazta), majd (2001-ben) a pomázi Kráter Műhely Egyesület adta ki az Összegyűjtött versek címet viselő könyvet. Ezek a kiadványok azonban Wass Albert gazdag költői termésének csak egy részét foglalják magukban. /Nagy Pál: Wass Albert versei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

2003. október 11.

Bertha Zoltán első kötetében (A szellem jelzőfényei, 1988 egy-egy Tamási- és Bodor Ádám-tanulmány, Weöres- és Szilágyi Domokos-elemzés, Utassy József- és Nádas Péter-kritika sorakozott, illetve a tegnapi és mai avantgárdról vagy a transzszilvanizmusról cikkezett a szerző. Egy korábbi irodalomtörténeti összefoglalóban, mint társszerző (A hetvenes évek romániai magyar irodalma, 1983) az erdélyi első Forrás-nemzedék jeles tagjairól készített portrésorozatot, s egyikükről nemsokára monográfiát (Bálint Tibor, 1990), később viszont Sütő András életútját és -művét dolgozta fel monografikus tanulmányban (1995). Berha Zoltánnak az utóbbi évtizedben közreadott irodalomkritikai tanulmánykötetei (Gond és mű, 1994; Sorstükör, 2001) a kritikus kitartó következetességét szemléltetik, hiszen újabb és újabb tanulmányokban tér vissza - többek között - Tamási Áron, Sütő András, Bálint Tibor, Szilágyi Domokos művéhez, illetve a transzszilvanizmus és az avantgárd, valamint a posztmodern kérdéséhez, újabb vizsgálódásaiban Németh László és Illyés Gyula életművének a központba állítását jelenti. Ez a nyitás főként új kötetében /Sorsbeszéd. Pomáz, Kráter Műhely Egyesület, 2003/ követhető nyomon, ebben Kós Károlyról, Áprily Lajosról, Reményik Sándorról, Wass Albertről, Kányádi Sándorról találhatók elemzések. A szerző s megfogalmazta bevezetőjében alaptörekvését: "Modernség és nemzeti kulturális megmaradás, létveszélyek és egzisztenciális-etikai törekvések kontextusában (is) megfaggatni az olyan szellemóriások sorsirodalmi példa-életműveiből sugárzó üzeneteket, mint amilyen Németh László, Illyés Gyula, Kós Károly vagy Tamási Áron volt, a figyelmet ébren tartani Áprily Lajostól, Reményik Sándortól Wass Albertig, Sütő Andrástól, Kányádi Sándortól Szilágyi Domokosig, Bálint Tiborig, Sánta Ferencig és tovább - olyanok írásművészete iránt, akik korvalóság és gondtapasztalás feszültségei közepette is a szellem örökérvényű jelzőfényeivel irányíthatnak bennünket. Akik magyarság és minőség szintézisének kívánalmával, a "sajátosság méltóságának" ihlető erejével késztetnek lelkiismereti önvizsgálatra, Kárpát-medencei, nemzeti önismeretre, Trianon utáni magyarságtudat-fenntartásra és univerzális világlátásra."/Borcsa János: Az irodalomkritikus kritikus választásai és vállalásai. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./

2004. június 8.

Több mint hétszáz résztvevővel jún. 2-án Budapesten elkezdődött a Magyarok Világszövetségének VI. Világkongresszusa. Az MVSZ évek óta költségvetési támogatást sem kapott. A találkozó költségeit a tagság és több vállalkozó adományaiból sikerült összegyűjteni. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyitó beszédében kitért arra, hogy a kárpátaljai, a délvidéki magyarok „schengeni szigorúságú vízummal” jöhetnek Magyarországra, „a kétmilliós erdélyi magyar közösség tagjai, ha 90 napnál többet tartózkodnak egy féléven belül Magyarországon, akkor súlyos pénzbírsággal sújthatók és két évre kitilthatók”. Jelen volt több keleti ország nagykövete: többi között az indiai, a japán, a kazahsztáni és a mongóliai nagykövet. A mostani világtalálkozón tartják „A magyarság és a Kelet őstörténeti konferenciát” az „Atilla” kulturális konferenciát és az „In vivo” orvoskongresszust. Magyar, olasz, finn, amerikai és japán tudósok munkáit ismerhették meg a világkongresszus résztvevői. A Pomázon megrendezett várjátékok és ősi harcművészeti bemutatók tették színesebbé a találkozót. Az orvoskongresszuson a magyarságot sújtó népbetegségekről, szülészeti- és nőgyógyászati kérdésekről, a mai Magyarország kórházügyeiről, a magyar egészségügy reformjáról és a kormányzat felelősségéről volt szó. Az alapszabály módosításával a korábbi 300-ról 200-ra csökkent a küldöttgyűlési küldöttek száma. A Kárpát-medence Régió (Magyarország, Délvidék, Erdély, Felvidék, Kárpátalja) és a Kárpát-medencén kívüli Régió (volt Nyugati Régió), országonként megállapított létszám szerint, egyaránt 100-100 küldöttet állít a nov. 19-én kezdődő tisztújító küldöttgyűlésre. A küldöttgyűlés plénuma előtt a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői – Borsos Géza és Gazda József alelnökök, illetve András Imre jegyző – megköszönték az MVSZ USA Országos Tanácsának azt az adományt, amelyet Clevelandben gyűjtöttek az SZNT támogatására. /Őstörténeti, kulturális és orvoskonferencia a magyarok világkongresszusán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 8./

2004. június 17.

A Magyarság és a Kelet címmel jún. 1–6-a között rendezték meg a Magyarok Világkongresszusát Budapesten. A budapesti Magyarok Házában, a Kongresszusi Központban, illetve Ópusztaszeren, Pomázon és Tápiószentmártonban felváltva zajló programokra rányomta bélyegét a pénzhiány. A nyugatra szakadt magyarok anyagi hozzájárulása mentette meg az idei világkongresszust. A Kongresszusi Központban elhangzott nyitó beszédek idején Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke említette, hogy az anyagiak mellett a kitartásra is szükség van, és rámutatott: Erdély mentette meg az MVSZ–t, célozva ezzel arra, hogy az erdélyi Patrubány Miklós elnök eltökéltségének köszönhető, hogy még működik az MVSZ. Rácz Sándor, a Magyarok VI. Világkongresszusának fővédnöke a magyarság küldetéséről is beszélt, kiemelve az 56–os forradalom világméretű jelentőségét.. Patrubány után Törökország, Szíria, Kazahsztán és Korea nagykövetei is felszólaltak, de az eseményt nem tisztelte meg jelenlétével egyetlen magyarországi politikai vezető sem. Dr. Pungur József, az MVSZ Védnöki Testületének kanadai tagja tájékoztatott arról, hogy az angol nyelvű Magyar Enciklopédia első kötete nyomdakész állapotban van, és amely úttörő munka a magyarság értékeinek idegen nyelven történő, összefoglaló bemutatásában. Jún. 2-án, Budapesten megkezdődött "A magyarság és a Kelet" őstörténeti konferencia, az "Atilla" kulturális konferencia és az "In vivo" orvoskongresszus. Ugyanezen a napon ülésezett a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlése, amely előkészítette a novemberi tisztújítást. Dr. Aradi Éva India–kutató és dr. Béres Judit humángenetikus nyitotta meg az őstörténeti konferenciát, amelynek első napján az Élettudományok szekció ülésezett. Magyar, olasz, finn, amerikai és japán tudósok munkáit ismerhették meg a világkongresszus résztvevői. Pomázon, a Magyar Várban megrendezett várjátékok és ősi harcművészeti bemutatók tették színesebbé az eseményeket. Az "In vivo" orvoskongresszuson értekeztek a magyarságot sújtó népbetegségekről, szülészeti– és nőgyógyászati kérdésekről, a mai Magyarország kórházügyeiről, a magyar egészségügy reformjáról és a kormányzat felelősségéről. Jún. 4–én a Magyarság és a Nyugat címmel stratégiai konferencia kezdődött, ezt Borbély Imre, a Kárpát–medence Régió elnöke vezette. A plénum előtt a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői – Borsos Géza és Gazda József alelnökök, illetve András Imre jegyző – megköszönték az MVSZ–USA Országos Tanácsának azt az adományt, amelyet Clevelandben gyűjtöttek az SZNT támogatására. Matavovszky Ádám és Kádár Dániel, az MVSZ USA–OT elnöke, illetve főtitkára és Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke tájékoztatták a küldöttgyűlést a magyar–magyar összefogásnak erről a szép példájáról. A Magyarok Világszövetsége USA–beli Országos Tanácsa olyan körülmények között szervezte meg a Székely Nemzeti Tanács támogatását, amikor a magyar állam egyetlen fillért sem fordít ezen civil közképviseleti szervezet működésének biztosítására. A kettős állampolgárság megszavazásáért kezdeményezett aláírásgyűjtés során a szükséges 200 ezer aláírásból a kongresszus napjáig 125 ezer gyűlt össze. /Princz Csaba: A Magyarok VI. Világkongresszusa már csak azért is sikertörténet, mert létrejött. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 17./

2004. augusztus 5.

Júl. 31-én kezdődött a Hagyományőrző népművészeti alkotótábor Pomázon, amolyan nyári szabadegyetem, a Magyar Vár Alapítvány és a Székely Nemzeti Tanács szervezésében. A megnyitó istentiszteleten Krizbai Imre baróti református lelkipásztor hirdetett igét, majd Kisgyörgy Zoltán tartott előadást a székely harangok ,,üzenetéről”. A közönség találkozott dr. Csapó Józseffel, a Székely Nemzeti Tanács elnökével. A következő napokon szó volt az építészetről, a rovásírásról, a székelység őstörténetéről, dr. Pozsony Ferenc A székely társadalom címmel tartott előadást, Sütő Levente bemutatja a vargyasi bútorfestést. Az utolsó napon Patrubány Miklós és Rácz Sándor értekezik a magyarság jövőjéről. /(kisgyörgy):   Székelységtábor Pomázon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./

2005. április 28.

Marosszentgyörgyön már hagyományossá vált a kórustalálkozó, a Marosszentgyörgyi Tavasz, melyet idén április 22-én tartottak, a helyi kultúrotthonban és a Soli Deo Gloria Közművelődési Alapítvány szervezésében. A vendéglátó marosszentgyörgyi együttesek – Soli Deo Gloria és a Laudate Dominum ifjúsági kórus, a helyi általános iskola gyermekkórusa, a Kolping család kórusa, a Szent Cecília és a Reménység vegyes kar – mellett fellépett az udvarfalvi Hozsanna ifjúsági kórus és az anyaországi Pomáz község református gyülekezetének vegyes kara. Hajdó Károly karnagy /a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar és a Laudate Dominum ifjúsági kórus irányítója/ elmondta, hogy a két csoport nemrég tért haza Magyarországról, ahol a Vasas kórus vendégszeretetét élvezhették. Az anyaországi kórussal tízéves kapcsolat köti össze őket. /(mészely): Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

2005. szeptember 9.

A Németh László örökösei által létrehozott Schola Rivulina Alapítvány 500 ezer forintot küldött. Az alapítvány Németh László szellemét őrzi, s lányai jóvoltából, akik kurátorok, hét család kapott rendkívüli anyagi segítséget. A mindenét elvesztő székelydobói Lázár család a legmagasabb összegű adományt kapta. Pénzadománnyal Szász (Zas) Lóránt és Ormay Gabriella is támogatta az árvízkárosultakat. Több nemzeti szellemű könyvkiadó is hozzájárult a segélyszállítmányhoz. A pomázi Karitasz 45 zsák ruhaneművel és könyvekkel segített. A Meditop Kft. 230 000 Ft értékű fertőtlenítőszert, a Globus Konzervgyár kedvezményes árú konzerveket juttatott el az egyesület segítségével Székelyföldre. Hodgya református lelkésze, Ballai Zoltán koordinálja az adományok elosztását. /Segítség az árvízkárosultaknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2005. szeptember 14.

Pomáz mellett a hegytetőn van a Majdáni fennsík, ahol a Magyar Vár Alapítvány nemzetközi Kalotaszeg tábort tartott augusztus derekán. Erdély tömbmagyarságának egy része Kalotaszegen él, közismert ennek a tájegységnek jellegzetes népzenéje, népi tánca, viselete, kézműves hagyománya, nép szokásai, mondái. Mindezt megidézték Pomázon is. Jelen volt többek között Kudor István fafaragó és neje, Mária, ők a szövés és hímzés kultúrájáról beszéltek, Mérából Tőtszegi Tekla előadást tartott a kalotaszegi népviseletről. Péntek László Vasvári Pál emlékéről, Okos Márton Kalotaszegről és az Unióról, Kovács Pali Ferenc a bútorfestésről beszélt. Tőtszegi András kalotaszegi táncot tanított, és felléptek a mérai táncosok is. /Kovács Pali Ferenc: Pomázra költözött Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2005. október 18.

Kilencszáznegyvenezer forint adományt adott át a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom háromtagú küldöttsége a hodgyai egyházközségnek az árvíz által megrongált református templom javítására. Az elnökség nevében Zagyva György Gyula, Kovács Eszter és Ebneth Frigyes adta át Ballai Zoltán református lelkipásztornak a mozgalom által összegyűjtött adományt, mely elsősorban az október 5-ei pomázi segélykoncert bevételéből és a budapesti tagszervezet gyűjtéséből jött össze. /B. Á.: HVIM-adomány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 18./

2005. november 18.

Magyarországon, Pomázon, a Testvérmúzsák Galériában november 17-én megnyílt Dudás Gyula nagybányai festőművész tárlata. Nagyváradon nyílik reprezentatív tárlat november 28-án a felsőbányai Nagybánya festészeti táborok tíz éves terméséből, jelezte Véső Ágoston festőművész, az alkotótábor művészeti irányítója. /Nagybánya a nagyvilágban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 18./

2007. június 6.

Vasas Samu- Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek /Kráter Műhely Egyesület, Pomáz 2007/ című kötet hatalmas gyűjtőmunka eredménye, hiszen egy egész tájegység, a tágabb értelemben vett Kalotaszeg 41 falujának teljes ünnepi szokásanyagát veszi számba, továbbá a gazdasági évhez kapcsolódó szokásrendjét, az ünnepek szokásainak verses és prózai szövegeit. A kutatás 1965-ben kezdődött és tartott 1981-ig, melyhez 1973-ban csatlakozott Salamon Anikó néprajzkutató. Minden falut végigjártak, és az azonos témájú vizsgálatok eredményeit összehasonlítva saját új és régebbi gyűjtésükkel, mások gyűjtéseivel, elemezték. /Vasas Samu- Salamon Anikó: Kalotaszegi ünnepek. /Gondola. hu, jún. 6./ Vasas Samu /Bencéd, 1927. júl. 14. – Bánffyhunyad, 1997. dec. 20./ 1973-1987-ig, nyugdíjazásáig a bánffyhunyadi líceum tanára. Néprajzi munkái: Népi gyógyászat. Kalotaszegi gyűjtés /Kriterion, Bukarest, 1985/, Kalotaszegi ünnepek /társszerző, Budapest, 1986/, A kalotaszegi gyermek /Kolozsvár, 1993/, Népi jelvilág Kalotaszegen /Budapest, 1994/. A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke, a Kalotaszeg folyóirat főszerkesztője volt. Salamon Anikó (Réty, 1945. júl. 2. – Kolozsvár, 1981. júl. 1./ magyar-néprajz szakot végzett. Néprajzi kutatásai főleg a szellemi néprajz, a népi hitvilág elemeinek feltárására, értelmezésére irányultak. - Salamon Anikó: Gyimesi csángó mondák, ráolvasások, imák /Budapest, 1987/

2008. május 29.

Petrás Mária népdalénekes, keramikus a Bákó megyei Diószénen született, a brassói népfőiskola grafika szakán tanult. 1988-tól kényszerűségből szabadúszó lett, rajzaiból, festményeiből tartotta fenn családját. 1990-ben Magyarországon telepedett le. A csángó hitvilágot idéző köztéri munkáit, domborműveit és autentikus énekhangját egyaránt kedveli közönsége. Marosvásárhelyen nemrég a Bartók vonósnégyessel és a Muzsikás együttessel lépett fel. Petrás Mária nem járhatott magyar iskolába. A romániai rendszerváltás után, harminckét évesen jutott el Magyarországra, ekkor tanult meg magyarul írni-olvasni. Budapest mellett, Pomázon él. Régebben gyakrabban járt haza, szülőföldjére, mostanában ritkábban, mert megalapították a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványt, és a teendők lefoglalják. Az alapítvány célja a moldvai csángómagyar családok, gyermekek, diákok, hátrányos társadalmi helyzetűek segítése. Magyarországon énekesként és keramikusként ismertebb, mint szülőhazájában. /Antal Erika: A zene, akár egy szentmise. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

2009. június 9.

Június 4-én, a trianoni békeszerződés napján felavatták a Kárpát-medence 48. Wass Albert-szobrát a Budapest melletti Pomáz Teleki-Wattay kastélyparkjában. Az avatóbeszédet Turcsány Péter helyi önkormányzati képviselő tartotta. /Bálint Károly szobra Pomázon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

2009. július 1.

A Kárpát-medence 48. Wass Albert-szobrát Trianon emléknapján, június 4-én avatták fel Pomázon. Orbán Viktor volt miniszterelnök köszöntője és Turcsány Péter ünnepi beszéde tette nyomatékosabbá Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Wass Albert-szobrának felavatását. A szoboravatón Vicsi László Pomáz város polgármestere saját szavai helyett Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvözlő sorait olvasta fel, aki köszöntő szavaiban megerősítette az összegyűlteket abban, hogy Wass Albert életművéhez és az erdélyi irodalomhoz egy „jóféle konokság” tartozik, amelyből bármikor erőt tudunk meríteni. /Wass Albert szoboravató Pomázon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 1./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998