udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1997. augusztus 13.

Az egyházellenesség során a félelemkeltésre törekednek az egyházak ellenségei Magyarországon, ilyenkor nem tisztelik a tényeket, sőt tudatos dezinformáció zajlik. /Magyar Nemzet, jún. 9./ Horn Gábor például azt állította, hogy az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás alapján az egyház iskolák nagyobb állami támogatást kapnak, mint az önkormányzati iskolák. Ez természetesen nem igaz. Az országban a diákok három százaléka jár egyházi iskolába, ez lényegesen alatt marad a vallását gyakorló népességnek. Bauer Tamás azt írta, hogy "az állam és egyház szétválasztása szigorúbb követelmény, mint a lelkiismereti és vallásszabadság elve" /Népszabadság, jún. 16./ - Az elmúlt évtizedekben sokakba mélyen beépültek az egyházellenes sztereotípiák. Mindennapossá váltak a katolikus intézmények elleni támadások. E jelenségek általában nem kapnak országos figyelmet, azonban az adott helyi közösség, melynek temploma leég /Göd, Putnok/, vagy ahol megölik az idős plébánost /Szeged, Óbuda, Palóznak, Törökbálint/, gyógyíthatatlan sebet kap. Az elmúlt években az egyházi intézmények, templomok sérelmére elkövetett súlyos rongálások száma több száz, a betörések száma több ezer. - Az egyházellenes suttogó propaganda közvetve felelős ezekért. /Schanda Balázs: Vallásszabadság és egyházellenes sztereotípiák. A kultúrharc anakronizmusa. = Magyar Nemzet, aug. 13./

2003. július 1.

Jún. 28-án a Debreceni Egyetem néprajzi tanszékének kilenc első-, illetve másoddiplomás diákja érkezett Csanálosra. A határon kívüli magyaroknál kutatnak néphagyományt azzal a céllal, hogy amikor az európai uniós csatlakozással felbontják a jelenlegi közigazgatási megyerendszert, a határok ne képezhessék akadályát a közös régió kialakításának. Korábban Gömörben kutattak. Trianon után Gömör vármegyének 21 falva esett Magyarországra, a többi Szlovákia, illetve korábban Csehszlovákia területére. A térségben az általuk végzett, publikációkban közzétett sikeres kutatások nyomán másfél hónappal ezelőtt a két állam köztársasági elnökének Putnokon történt találkozóján megállapodás született arról, hogy az Európai Unióban ott közös régió lesz. Ugyanezzel a szándékkal jöttek most Szatmárba. A történelmi Szatmár megyéből lényegében kis csonka rész tartozik Magyarországhoz, a nagyobb rész Romániába esik, és ők azt szeretnék bizonyítani, hogy történelmileg, kulturálisan egységes régióról van szó. /Boros Ernő: Néprajzkutatók Csanáloson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998